A cél a vállalkozások innovációs képességeinek javítása, illetve minél exportképesebb termékek, technológiák és szolgáltatások létrehozásának ösztönzése.

Magyarország hatékonyabb működéséhez szükség van arra, hogy a hazai vállalkozások innovációs képessége erősödjön. A Mario Draghi volt olasz miniszterelnök által közelmúltban kiadott jelentés rávilágított, hogy Európa versenyképességi kátyúban van: az 50 legkiválóbb technológiai vállalatból csupán 4 van az Európai Unióban, ráadásul míg 1995-ben az Amerikai Egyesült Államok munkatermelékenységének 95 százalékát teljesítették az európai országok, mostanra ez az érték 80 százalékra esett vissza.

„A magyar kormány innovációs stratégiája, a Neumann János Program kijelölte, hazánk mely területeken válhat még versenyképesebbé. A gyógyszeripar, az orvos-egészségtudomány, a zöld átállás, az agrárium, illetve a digitalizáció területén Magyarország már most is világszínvonalú termékekkel, technológiákkal és szolgáltatásokkal van jelen, ezt azonban tovább kell erősítenünk. A GINOP Plusz pályázatok egyik célja, hogy minél több KKV tudjon kilépni a nemzetközi piacra, vagyis hogy exportképessé váljanak. A másik törekvés pedig az, hogy a vállalkozásaink minél nagyobb része innováljon”

– emelete ki a pályázatok kapcsán Bódis László, Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára, a Nemzeti Innovációs Ügynökség (NIÜ) vezérigazgatója.

A 2024. október 29-től elérhető, 75 milliárd forint keretösszegű KKV-k innovációs képességének támogatása című felhívás keretében termelési, gyártási folyamatinnovációs tevékenységekkel; marketing és/vagy értékesítési innovációs tevékenységekkel; szervezeti innovációs tevékenységekkel (például adminisztratív és menedzsment fejlesztés), valamint logisztikai innovációs tevékenységekkel lehet pályázni. A vissza nem térítendő támogatásra 3-49 közötti dolgozói létszámmal működő KKV-k jelentkezhetnek minimum 20, maximum 50 millió forint értékben.

A 2024. november 13-tól elérhető 106,88 milliárd forint keretösszegű Fókuszterületi innovációs projektek támogatása keretében újdonságtartalommal rendelkező termék, technológia, szolgáltatás fejlesztésével és előállításával lehet pályázni. Vissza nem térítendő támogatás igényelhető kísérleti fejlesztésre, ipari (alkalmazott) kutatásra és kutatás-fejlesztési projektet támogató tevékenységekre is (például hardver és szoftver beszerzése, projektmenedzsment, iparjogvédelmi oltalomszerzés) minimum 300, maximum 800 millió forint értékben. Pályázni olyan, 300 millió forintos árbevétellel rendelkező cégek tudnak, amelyek foglalkoztatotti létszáma legalább 12 fő.

Az érdeklődő cégek október folyamán több vármegyeszékhelyen is tájékozódhatnak a támogatás részleteiről a NIÜ, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Magyar Innovációs Szövetség együttműködése révén, a Nemzeti Fejlesztési Központ részvételével megvalósuló eseményeken. Veszprém után Győrben, Miskolcon, Szegeden, Pécsett és Debrecenben a helyi iparkamarák által szervezett eseményeken mutatják be az illetékes szakemberek a GINOP Plusz pályázatokat. További információ: https://niu.hu/hu/events/ginop-plusz-orszagjaro-tajekoztato-esemenyek

Azon vállalkozások, amelyek érdeklődnek a GINOP Plusz pályázatok iránt, további, ingyenesen elérhető segítséget kaphatnak a Nemzeti Innovációs Ügynökségtől. Innovációs folyamataik erősítésében az IMPULSE, külpiacra lépésükben az XPAND program nyújt számukra támogatást.

További információ a GINOP Plusz pályázatokról: palyazat.gov.hu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post 181 milliárd forintra pályázhatnak az innovációra nyitott magyar KKV-k appeared first on Műszaki Magazin.

A csúcstechnológia kiváló minőségű lézeres feldolgozási képességeket kínál költséghatékony áron, így a fejlett technológia szélesebb körben elérhetővé válik a vállalkozások számára.

A Mazak azzal a céllal vesz részt a kiállításon, hogy bemutassa, miként tudja támogatni ügyfeleit teljes körű automatizálási megoldásokkal, valamint a vastag anyagok nagy teljesítményű és precíz vágásával. Továbbá, hangsúlyozza, hogyan segítheti az ügyfelek hatékonyságát és jövedelmezőségét a vállalat lézeres megmunkálási és szerszámgép-portfóliójának összehangolt használata.

Az OPTIPLEX 3015 Ez bevezetésével, amely felhasználóbarát kezelést, megfizethetőséget és kivételes teljesítményt kínál az ügyfeleknek, a Yamazaki Mazak továbbra is elkötelezettségét bizonyítja az innovatív megoldások szállítása iránt, amelyek megfelelnek a gyártóipar folyamatosan változó igényeinek.

A Mazak bemutatja legújabb fiber lézeres feldolgozó gépének, az OPTIPLEX 3015 NEO-nak egy 20 kW-os változatát is.

A gép különböző anyagok és vastagságok széles választékának megmunkálására készült, biztosítva a precíz vágást, a nagy mechanikai szilárdságot és a folyamatos megbízhatóságot.  Az intelligens funkciók hatékony támogató és megelőző intézkedésekkel segítik a felhasználókat, minimalizálva a beállítási időt, hogy a termelékenység a lehető legoptimálisabb legyen.

A 6 kW-os gépet a EuroBLECH-en egy teljesen integrált gyártócellában mutatják be, amely a nyersanyagtól egészen a kész alkatrészekig végigvezeti a munkadarabot.

Az OPTIPLEX Ez mellett, amely hárompalettás cserélővel van felszerelve a ciklusidő optimalizálása érdekében, a cella tartalmazza a Mazak CST 3015 tárolóautomatizálási rendszert is, amely nyolc polccal rendelkezik: hat a nyersanyagok betöltésére és kettő a maradék lemezek kirakodására. Emellett a cella része a Mazak SMART MANUFACTURING CELL robotrendszer is, amely a kész alkatrészek szétválogatására és raklapra helyezésére szolgál, előkészítve azokat a következő munkafolyamathoz.

A cella minden egyes komponensét központilag az új Smooth Line Controller szoftver irányítja. Ez az alkalmazás beépül a CNC-be, lehetővé téve az egész folyamat integrálását az rendelés beérkezésétől és a CAD/CAM irodából érkező programoktól kezdve az anyag érkezésén, vágásán és szortírozásán át egészen a kész alkatrészek kiszállításáig. A rendszer, amely termelésütemezésre is használható, képes a kritikus gyártási adatokat visszaküldeni az ERP rendszerbe is.

A EuroBLECH-en bemutatásra kerül a Mazak legújabb szálas lézeres feldolgozó gépe, az OPTIPLEX 3015 NEO is. A kiállításon látható 20 kW-os változat a Mazak NEO sorozatának tagja, amely a kiváló termelékenységet és precizitást kínál, miközben a legjobb környezetvédelmi teljesítményt is biztosítja.

A gép munkatere lehetővé teszi 1525 mm x 3050 mm méretű munkadarabok feldolgozását egy új 20 kW-os szálas lézerrezonátor segítségével. A nagy teljesítményű lézernek és az új GRAND CUT technológiának köszönhetően a gép nagy pontosságú és stabil vágást biztosít vastag anyagok esetén.

A Mazak az FSW-460V-t az OPTIPLEX 3015 NEO-val együtt mutatja be, hogy illusztrálja, hogyan csökkentheti a lézer- és szerszámgép-portfóliói közötti szinergia a ciklusidőt és az eszközköltségeket a végfelhasználók számára.

A gép egyik kiemelkedő jellemzője a Mazak Beam Shaping Technology, amelyet a gép Multi-Control Torch 3 vágófejének Beam Diameter Control funkciója egészít ki. Ez a kombináció jelentős termelékenységjavulást és kiváló vágási minőséget biztosít lemezmegmunkálás során.

A sugárnyaláb formájának beállításával a kezelők akár 50 mm vastagságú anyagokat is vághatnak, négyszeres stabilitással a hagyományos vágási módszerekhez képest. Ezen kívül a sugárnyaláb-forma módosítása több mint 80%-kal javíthatja a ferde vágás szögét a hagyományos gépekhez viszonyítva, ami jelentősen növeli a vágás precizitását.

A Mazak standján a látogatók élőben láthatják az innovatív Beam Shaping és GRAND CUT technológiák működését, valamint szemügyre vehetik a Mazak vágási minőségét a bemutatott minták alapján.

A Mazak lézeres és szerszámgép-portfóliója közötti szinergia hozzájárulhat a ciklusidő és az eszközköltségek csökkentéséhez a végfelhasználók számára. Ezt az OPTIPLEX 3015 NEO 20 kW-os gép és a Mazak új Friction Stir Welding (FSW) gép bemutatásával illusztrálják, ahol egy alumíniumlemezt lézerrel vágnak ki a standon, majd az elkészített mintát a szerszámgéphez juttatják, ahol dörzshegesztést végeznek a munkadarabon.

A gyártók FSW technológia alkalmazásával kapcsolatos kihívások leküzdésére a Mazak megalkotta a nehéz igénybevételre tervezett és rendkívül merev FSW-460V gépet, amely egy 900 mm x 460 mm-es asztallal rendelkezik, és akár 500 kg terhelést is elbír. Ez az alap a FSW-460V orsójának, amely megbízhatóan és következetesen akár 14 kN maximális tolóerőt és 10,000 rpm orsófordulatszámot biztosít a nagysebességű dörzshegesztéshez.

Gaetano Lo Guzzo, a Yamazaki Mazak lézeres üzletág európai igazgatója így nyilatkozott:

„Az EuroBLECH Európa vezető lézeres feldolgozási kiállítása, és örömmel térünk vissza ezúttal három innovatív lézeres megoldással, amelyek segíthetnek ügyfeleinknek a termelékenység és a nyereségesség növelésében.”

„Az OPTIPLEX Ez az évek óta tartó kutatás-fejlesztés eredménye, amelynek célja egy megfizethető, könnyen használható és karbantartható lézergép piacra vitele volt, anélkül, hogy a Mazak által képviselt minőségről lemondanánk. A gép egy kulcsrakész cella részeként való bemutatása, amely automatizálja az egész folyamatot a nyersanyagtól a kész alkatrészekig, valóban megmutatja, milyen mértékben segíthet az ügyfeleknek a lézeres feldolgozás zökkenőmentes integrálásában gyártási folyamataikba.”

További információkért, kérjük látogassa meg a https://discover.mazakeu.com/euroblech2024/ weboldalt.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A Mazak legújabb lézeres innovációi az EuroBLECH 2024-en appeared first on Műszaki Magazin.

A Festo a „BionicHydrogenBattery” modellel a hidrogén egyszerű tárolására és biztonságos szállítására szolgáló egyedülálló koncepciót mutatott be baktériumok segítségével a Hannoveri Vásáron. A vállalat azt is bemutatta, hogyan lehet az ipari biotechnológiai folyamatokat hosszú távon hatékonyan üzemeltetni a Festo termékportfóliójából származó alkatrészek és megoldások széles választékának felhasználásával. A Festo elkötelezett a biotechnológia mint tanulási terület mellett is: moduláris oktatási rendszerekkel, kiegészítő kamarai képesítéssel és szakirányú biomechatronikai továbbképzés kifejlesztésével segíti az oktatást.

Automatizálási technológiájával a Festo célja, hogy éghajlatbarát megoldásokat kínáljon, és ezáltal hozzájáruljon a jelen és a jövő generációk életminőségének javításához. Ezért a vállalat intenzíven dolgozik azon, hogyan lehet a folyamatokat kevesebb anyagfelhasználással és több újrahasznosítással végezni, és milyen alternatív anyagokat lehet felhasználni. Az automatizálás tevékenységi körébe bevont biológiai fejlesztések különösen ígéretesek. A jövő legkisebb gyára egy biológiai sejtben lesz megtalálható.

Az automatizálással a természetben hosszú időt igénylő biológiai folyamatok felgyorsíthatók, nagyobb méretekben végezhetők és gazdaságilag életképessé tehetők. Sokéves tapasztalatával és magasan fejlett technológiájával a Festo ezen a területen is vezető szerepet játszik, bemutatva, hogy mi minden lehetséges az automatizálás kifinomult vezérlési és szabályozási technológiájával a biológia területén. A „PhotoBionicCell” (2022) és a „BionicCellFactory” (2023) bioreaktorok után, amelyek az algák tenyésztésére összpontosítottak, a Festo jelenlegi „BionicHydrogenBattery” projektje a jövő egyik energiaforrásával, a hidrogénnel foglalkozik.

Az új munkaköri profilok kifejlesztése mellett a Festo moduláris képzési koncepciót is kidolgozott a biomechatronika területére. Az oktatóreaktorban ezt a tudást hardver és szoftver kombinációjával tanítják.

BionicHydrogenBattery: a hidrogén biztonságos tárolása és szállítása baktériumok segítségével

A hidrogént jelenleg csak olyan eljárásokkal lehet biztonságosan és helytakarékosan tárolni és szállítani, amelyek rendkívül magas vagy alacsony hőmérsékletet és nagy, 150-700 bar nyomást igényelnek, ezért rengeteg energiát használnak fel. A Festo a teljesen automatizált „BionicHydrogenBattery” biotechnológiai rendszerrel egy teljesen új megközelítést mutat be: az illékony anyagot baktériumok segítségével alacsony kockázattal és energiatakarékosan – viszonylag alacsony, 65 °C körüli hőmérsékleten és 1,5 bar nyomáson – hangyasavvá alakítják. A sav könnyen tárolható és szállítható. A célállomáson ugyanazok a baktériumok megfordítják a folyamatot, és a savat újra szén-dioxidra és hidrogénre bontják. Míg az utóbbit villamosenergia-termelésre lehet felhasználni, a nagy tisztaságú szén-dioxidot újra lehet hasznosítani és például az italiparban lehet felhasználni. A kiállításon a körforgásos gazdaság és az újrahasznosítás jegyében ismét hangyasav előállítására használták fel.

A biológiai folyamat középpontjában a Thermoanaerobacter kivui (T. kivui) baktérium áll. Ez a baktérium egy speciális enzimet termel, amely lehetővé teszi, hogy a hidrogént és a szén-dioxidot hangyasavvá alakítsa. Ennek a folyamatnak felfedezése és alapkutatása a frankfurti Goethe Egyetem Molekuláris Mikrobiológiai és Bioenergetikai Tanszékének nevéhez fűződik.  A csapat vezetője Prof. Dr. Volker Müller, akivel a Festo szakemberei szorosan együttműködik a projektben.

A biologizálás azt jelenti: nemcsak tanulunk a természettől, hanem együtt is dolgozunk vele. Így lehetővé tesszük az ökológiai innovációkat a jövő világa számára.

„A  jövő egyik energiaforrása a hidrogén, amely többek között a tiszta áram előállításában is fontos szerepet fog játszani”

– mondja Dr. Michael Sinsbeck, a Festo Bionikai Projektek felelős vezetője. „Koncepciónkkal segítünk abban, hogy ez a lehetőség gazdaságosan kihasználható legyen.”

BioTech Automation: reaktorok algák és baktériumok számára

A biofolyamatok egyre fontosabbá válnak az ipar számára, mivel fenntartható alternatívákat kínálnak a hagyományos módon előállított termékekkel szemben.

„Az algákon kívül más szervezeteket is használhatunk, amelyek megújuló erőforrásokból például élelmiszert, bioüzemanyagot vagy bioműanyagot állítanak elő”

– mondja Dr. Elias Knubben, a Festo kutatási és innovációs vezetője. A Festo ezért a Hannoveri Vásáron a kiválasztott tenyésztési eljárások segítségével áttekintést adott a már elérhető komponensekről és megoldásokról, amelyeket két bioreaktorban mutatnak be: egy algareaktorban a Chlorella vulgaris példáján, valamint egy rozsdamentes acél reaktorban, amely mikroorganizmusok, például E. coli tenyésztésére szolgál.

BioTech Automation: A Festo áttekintést nyújt a kiválasztott tenyésztési eljárásokon alapuló bioreaktorok automatizálásához már elérhető komponensekről és megoldásokról.

„Termékportfóliónkkal már most számos területen ki tudjuk szolgálni a növekvő biotechnológiai piacot, különösen a gázosítás, a folyadékkezelés és a bioreaktorok holisztikus automatizálása terén”

– mondja Ralf Kapfhamer, a Biotech és Folyamatautomatizálás magas szintű fejlesztéséért felelős vezető. Az egyik legfontosabb termék itt az új VTUX szelepterminál, amely lehetővé teszi a bioreaktorok pneumatikus vezérlésű szelepeinek működtetését.

Az egyedi komponensek mellett a Festo egyedi rendszermegoldásokat is kínál bioreaktorokhoz. Az egyedi automatizálási megoldásokat válogatott egységekből fejlesztik ki, például komplett vezérlőszekrények formájában. Ügyfélspecifikus szoftverek is létrehozhatók, a vezérlőrendszertől a felhőig. A rendszerek zökkenőmentes integrációja és az adatok valós idejű elemzése lehetővé teszi a hatékony és átlátható folyamatirányítást.

Biologizáció mint tanulási terület: új képzési modul és szakirány 

Egy biotechnológiai folyamat működtetéséhez az elektrotechnika, a mechanika, az informatika és a biotechnológia területéről származó ismeretekre van szükség. Egy új munkaköri profil van kialakulóban: a biomechatronikai technikus. Ezt a tudást moduláris képzési koncepció keretében az oktatóreaktorban, hardver és szoftver kombinációjával tanítják.

A Festo termékportfóliójából származó alkatrészekkel felszerelt rozsdamentes acél reaktor mikroorganizmusok, például az E. coli tenyésztésére szolgál.

A Festo nem csak műszaki szempontból felel meg a biológia területén jelentkező új kihívásoknak, hanem a műszaki alap- és továbbképzés piacvezetőjeként a jövőben szükséges képesítéseket is szem előtt tartja. A saját szakképzési területén ezért a Festo a Stuttgarti Regionális Ipari és Kereskedelmi Kamarával közösen elindította a „Klímavédelem és fenntartható fejlődés” kiegészítő szakképesítést. Ez számos szakmai képzést céloz meg, köztük „A biológiai átalakítás automatizálása” modult, különösen az ipari-műszaki és kereskedelmi szakmunkástanulók számára. A Festo saját képzési központjában a téma egyes részeit saját gyakornokaival kezdi. A Festo a leendő biomechatronikai mérnökök számára egy moduláris oktatási koncepciót is kidolgozott, amely az ismeretek, különösen a műszaki alapok átadására használható.

A Festónak konkrét tervei vannak a felsőoktatással kapcsolatban is:

„A jövő szakembereit képezzük, ezért jelenleg a Reutlingeni Egyetemmel közösen dolgozunk egy új biomechatronikai kurzus megtervezésén, amely a biológiai és műszaki tartalmakat ötvözi, és a sejtre, mint a világ legkisebb gyárára összpontosít”

– mondja Stefan Dietl, a Festo képzési vezetője.

„A hallgatók elsősorban műszaki ismereteket tanulhatnak majd nálunk.”

Az új oktatóreaktort itt is használni fogják.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A biologizáció lehetővé teszi a jövő ökológiai innovációit appeared first on Műszaki Magazin.

A K&H hetedik féléve méri a hazai közepes és nagyvállalati szektor innovációs aktivitását. A kutatás adataiból képzett K&H innovációs index 2024 első félévében az előző félévvel azonos szinten, változatlanul 29 ponton áll. A felmérés kezdete, 2021 eleje óta az innovációs index 31 és 28 pont között minden félévben kismértékű ingadozást mutat, ami arra utal, hogy a magyarországi vállalatoknál az innováció az elmúlt három évben lényegében stagnált.

A makrogazdasági környezet alakulása jelentősen befolyásolja a cégek innovációs kedvét. Ismét emelkedett (a tavalyi 52 százalékról 62-ra) azon cégek aránya, amelyek úgy vélik, hogy a gazdasági helyzet negatív hatással lesz az innovációikra. A jövőbeni negatív hatást prognosztizáló cégek aránya nem változott érdemben, de érzékelhetően (19 százalékról 14-re) csökkent a jelentős negatív befolyásra számítók aránya.

Árnyaltabb képet kapunk, amennyiben a főindexet alkotó és egyes részterületeket közelebbről bemutató alindexeket elemezzük. Továbbra is kevés cég készít innovációs stratégiát (a stratégiai alindex negyedik féléve 21-22 pontot jelez), míg a megvalósult innovációk alindexe több év nagyon lassú kapaszkodását és stagnálását követően idén először 4 ponttal 37 pontra emelkedett. Az elemzők ebből azt a következtetést vonják le, hogy nagy terveket egyik vállalat sem szövöget, de amit a fejlesztések terén mindenképpen meg kell tenni, azt azért megvalósítják.

Hiányzik a távlatos gondolkodás vagy a pénz

„Évek óta figyeljük és elemezzük a vállalatok innovációhoz való hozzáállását” – mondta Németh Balázs, a K&H innovációs igazgatója. „Tapasztalataink szerint a hazai cégek innovációs törekvéseit leginkább az jellemzi, hogy saját hatékonyságukat kívánják javítani, megteremtik annak a feltételeit, hogy képesek legyenek gyorsabban reagálni, illetve meglévő ügyfélkörüket jobban kiszolgálni, termékeik vagy szolgáltatásaik minőségén javítanak. Az ennél távlatosabb fejlesztéseket gyakorta az akasztja meg, hogy a cégek elégségesnek gondolják az eddig elvégzett újításokat, illetve sokan forráshiánnyal küzdenek. A jelenlegi inflációs környezetben és bizonytalan gazdasági kilátások mellett azt sem látják pontosan, hogy a befektetés költségeit érvényesíteni tudják az árakban, megtérül-e egyáltalán a fejlesztésük”

– tette hozzá az innovációs vezető.

Amennyiben a vállalatok árbevétele szerint igyekszünk megérteni a folyamatokat, jól látható, hogy az innovációs indexet továbbra is a 4 milliárd forintot meghaladó árbevételű nagyvállalatok húzzák fel 39 ponttal, míg a többi árbevételi csoport jóval (12-7 ponttal) elmarad mögöttük.

Ágazati bontásban a legmagasabb a kereskedelmi cégek indexe (31 pont), esetükben a mutató 2022 második féléve óta folyamatosan emelkedik. Legalacsonyabb indexet a mezőgazdasági vállalatok értek el (22 pontot, bár a 2023 első félévi mélypont óta némileg emelkedett). Szignifikánsan, 3 ponttal emelkedett a szolgáltatási ágazat indexe (31 pontra), ugyanakkor az iparé 4 ponttal csökkent (26 pontra).

A K&H felmérése szerint tovább csökkent (18 százalékról 12 százalékra) azon cégek aránya, amelyek a következő két évben kevesebb újítást terveznek, mint tették ezt az elmúlt két évben, miközben szignifikánsan több vállalat tervez a korábbihoz nagyjából hasonló fejlesztési volument (67 százalék a korábbi 57 százalékkal szemben). Igaz, ez azt is jelenti, hogy nem nőtt (sőt minimálisan, 24 százalékról 22-re csökkent is) azon cégek aránya, amelyek a korábbinál több újításban gondolkodnak. A cégek átlagosan az árbevételük 9 százalékát költötték innovációra (ez az arány félévről félévre 10 százalék körül mozog). A válaszadók becslése alapján az új termékekből, szolgáltatásokból származó árbevétel a teljes árbevételnek átlagosan 14 százalékát tette ki. Jelentősen csökkent (22 százalékról 16 százalékra) azon cégek aránya, amelyek sikerrel pályáztak támogatásra az új termékek, szolgáltatások kifejlesztéséhez.

Tükröm, tükröm, mondd meg bátran!

Innovációs stratégiát (akár csak a vállalati stratégia részeként) a vállalatoknak mindössze 8 százaléka készített. Jól érzékelhető, hogy a magukat vezető innovátor cégnek vallók, az írott innovációs stratégiával rendelkezők, valamint az inkább agilis vezetői stílusú vállalatok körében továbbra is jelentősen magasabb innovációs index értékeket mértek a kutatók.

Az önkép és a valóság azonban kissé eltér egymástól. A magukat az átlagosnál innovatívabbnak valló cégek esetében nem egyértelmű a helyzet: valójában 43 százalékuk nem vezetett be új terméket vagy szolgáltatást az elmúlt két évben, és 81 százalékuk nem is tervez ilyet egy éven belül.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Kivárnak a cégek az innovációkkal appeared first on Műszaki Magazin.

A Bionic Learning Network több mint 15 éve foglalkozik a repülés varázsával. A madarak szárnyalásának technikai megfejtése után (Festo SmartBird) a csapat számos más lény repülésének  természetes alapelveit is kutatta és technológiai módszerekkel meg is valósította. A BionicBee-vel a Bionic Learning Network most először fejlesztett ki olyan repülő tárgyat, amely teljesen önállóan, nagy egyedszámú rajban képes repülni. A BionicBee első repülési bemutatóját a 2024-es Hannover Messe kiállításon láthatták az érdeklődők.

Természetes repülési manőverek négy szabadságfokkal: a mesterséges méh 15-20 Hz-s szárnycsapási frekvenciával repül. A szárnyak 180 fokos szögben csapkodnak előre és hátra.

A BionicBee körülbelül 34 grammos tömegével, 220 milliméteres hosszúságával és 240 milliméteres szárnyfesztávolságával a Bionic Learning Network által eddig létrehozott legkisebb repülő tárgy. A fejlesztők először alkalmazták a generatív tervezés módszerét: néhány paraméter megadása után egy szoftveralkalmazás meghatározott tervezési elvek alapján megtalálja az optimális szerkezetet, hogy a lehető legkevesebb anyagot használja fel, ugyanakkor a lehető legstabilabb konstrukciót hozza létre. Ez a következetes könnyűszerkezetes felépítés elengedhetetlen a jó manőverezőképességhez és az egy feltöltéssel repülhető időhöz.

Autonóm kötelékrepülés

A mesterséges méhraj autonóm viselkedését egy ultraszéles sávú (UWB) technológiával működő beltéri helymeghatározó rendszer segítségével érik el. Ehhez a térben két szinten nyolc UWB-állomást (anchort) telepítenek. Ez pontos időmérést tesz lehetővé, és képessé teszi a méheket arra, hogy a térben meghatározzák a helyzetüket. Az UWB-állomások jeleket küldenek az egyes méheknek, amelyek az időbélyegek alapján önállóan meg tudják mérni a távolságot az adott adóelemektől és ki tudják számítani saját helyzetüket a térben.

Funkcionális integráció kis helyen: a méh teste tartalmazza a kompakt kialakítású szárnymozgató mechanizmust, a kommunikációs technológiát, valamint a szárnycsapkodást és a szárnygeometria adaptálását vezérlő alkatrészeket.

A rajban való repüléshez a méhek egy központi számítógép által meghatározott útvonalakat követnek. A szoros alakzatban is biztonságos és ütközésmentes repüléshez nagyfokú térbeli és időbeli pontosságra van szükség. Az útvonal tervezésénél figyelembe kell venni az esetleges légörvényekben létrejövő kölcsönhatásokat is.

Mivel a mesterséges méhek kézzel készülnek és a legkisebb gyártási különbségek is befolyásolhatják a repülési viselkedésüket, a méhek automatikus kalibrációs funkcióval is rendelkeznek: egy rövid próbarepülés során minden méh meghatározza az egyedileg optimalizált vezérlési paramétereit. Az intelligens algoritmus így ki tudja számítani az egyes méhek közötti hardveres különbségeket, így a teljes raj kívülről úgy vezérelhető, mintha minden méh azonos lenne.

Ütközésmentes repülés: a méhek a rajban repülve egy központi számítógép által megadott útvonalakat követnek.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Autonóm repülésre képes mesterséges méhraj appeared first on Műszaki Magazin.

Az EFT Szerszámok Kft. 2022.02.22-én támogatói döntésben részesült a GINOP_PLUSZ-1.2.3-21-2022-04095 sorszámú projekt keretében, ahol 89 500 000 Forint feltételesen vissza nem térítendő európai uniós támogatás segítségével valósítja meg a három komponensből álló projektjét Budaörsön a Széchenyi Terv Plusz program keretében.

A projekt keretében három fő terület mentén kerül sor fejlesztésre, a fejlesztés céljai röviden: eszközbeszerzés, napelemes rendszer telepítése, képzés és tanácsadás megvalósítása.

A projekt gépbeszerzései komponensének keretében egy olyan eszközt szereztek be, mely segítségével tudnak reagálni az elektromos autók kínálatának és piacának növekedésére, mert ez jelentős változásokat hoz az ehhez szükséges alkatrészek tekintetében. A megvásárolt eszköz: köszörűgép.

A napelemes rendszer telepítésével energiakiadásainkat csökkentették, valamint az elektromos autók fejlődése és térnyerése miatt valószínűsíthető, hogy a közeljövőben társaságunk gépjármű flottájában megjelennek az elektromos meghajtású járművek is. Megfelelő kialakítással ezen autók töltése történhet majd a napelemes rendszerről.

A társaság a jövőben nagyobb hangsúlyt kíván fektetni a munkatársak, elsősorban a középvezetői pozícióban lévők és az értékesítési területen dolgozók továbbképzésére, hogy a korábban feltárt hiányosságokat vagy fontos készségeket a társaság és maguk a munkavállalók érdekében fejleszteni tudjuk. Ezért soft skill képzést valósítottak meg.

Továbbá a tanácsadás keretében vezetői- és menedzsment tanácsadást/fejlesztést vettek igénybe.

További információ kérhető:

Csabai Ferenc ügyvezető
+36 23 500 040
eftcsabai@emuge-franken.hu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post EFT Szerszámok Kft fejlesztések támogatása appeared first on Műszaki Magazin.

2024. március 26-án az Országház Felsőházi Termében átadták a 2023. évi Magyar Innovációs Nagydíjat, valamint 7 további innovációs díjat, köztük a környezetvédelmi témájú fejlesztésért járó prominens szakmai elismerést.

A tudósokból, elismert gazdasági szakemberekből álló bírálóbizottság, élén a kulturális és innovációs miniszterrel, elsősorban a gazdasági eredmények és a társadalmi hasznosság alapján választotta ki a kiemelkedő innovációs teljesítményeiket. Az idei ünnepi díjátadó eseményen az előző évben több mint 33,8 milliárd forint többletbevételt eredményező, kiemelkedő társadalmi hasznot hozó, világviszonylatban is kimagasló teljesítményeket díjaztak.

Az Energiaügyi Minisztérium támogatásával kiírt 2023. évi Környezetvédelmi Innovációs Díjban a Respray Solutions Kft. részesült a világ első fújós dezodor újratöltő megoldásáért. A díjat Raisz Anikó, az Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára nyújtotta át a fiataloknak.

Az innováció eredetileg a Műegyetemről indult: egyik alapítója Réti Andor, a BME gépészmérnök alapszakos hallgatója, aki középiskolai barátjával, Zámbó Gergellyel közösen hozta létre a startupot, amelynek a BME Z10 inkubátorháza ad otthont.

A Respray Solutions Kft. a világon elsőként fejlesztette készre és vitte piacra fújós dezodor újratöltő megoldást. A fiatalok a kezdetektől fogva a környezetvédelem és a fenntarthatóság elkötelezettjei, fejlesztésükkel az alumínium dezodor palackok jelentette veszélyes hulladékok mennyiségét szeretnék csökkenteni. A probléma megoldásaként egy többször újratölthető, káros hajtógáz-mentes technológiát dolgoztak ki. A páros konstrukciója ötvözi az innovatív szelep- és szórófej technológiát, amelyhez egy saját fejlesztésű, egyszerűen alkalmazható és felhasználóbarát (újra)töltő automatát is építettek. Jelenleg ők kínálják a világ legfenntarthatóbb fújós dezodorát. Berendezésük és az alumínium-, alkohol- és parabénmentes konstrukció elsőként Magyarországon került kereskedelmi forgalomba 2023 januárjában. Három automatájukkal immáron elérték az 5,5 millió forintos árbevételt, és bekerültek a 10 legtöbbet eladott dezodortermék közé.

A 32. Magyar Innovációs Nagydíj pályázati felhívásra összesen 57 pályamű érkezett be, amelyek közül a bírálóbizottság 55 innovációt ismert el sikeres, 2023-ban megvalósult teljesítményként. Az újító fejlesztéseknek köszönhetően a megvalósító vállalkozások jelentős többletbevételt értek el (amelynek több mint harmada exportból származik). Emellett a megtakarítások, az árcsökkentő hatás, illetve a környezeti terhelés csökkentése révén további 11 milliárd forint társadalmi haszon keletkezett.

A díjazottakról és további 44, innovációnak elismert pályázatról szóló kiadvány a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) honlapján tekinthető meg.

A Respray magyarországi debütálásakor a bme.hu a két alapítóval készített interjút, amely az alábbi linken olvasható.

32. Magyar Innovációs Nagydíj pályázati felhívás nyerteseinek listája és ismertetőik a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) honlapjánolvashatók.

Forrás: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

© Fotó: Respray Solutions

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Környezetvédelmi Innovációs Díjat nyert a műegyetemi fiatalok innovációja appeared first on Műszaki Magazin.

Az általuk kifejlesztett eszköz eddig csak nemzetközi nagyberendezéseknél, méregdrágán elvégezhető anyagvizsgálati méréseket tesz széles körben elérhetővé, egyszerűen és olcsón.

A Vankó György vezette Femtoszekundumos Spektroszkópiai és Röntgenspektroszkópiai „Lendület” Kutatócsoport egy ERC-pályázat segítségével, a 2010-es években kezdte el azokat a kutatásokat, amelyek járulékos eredményeként állt elő a fenti laboratóriumi eszköz, amely forradalmasíthatja az anyagvizsgálati kutatásokat. A fejlesztés olyan nagy energiafelbontású röntgenspektroszkópiákon alapuló elemzéseket tesz lehetővé laboratóriumi méretekben mind az akadémiai, mind az ipari felhasználók számára, amelyek korábban szinte kizárólag nagy nemzetközi kutatási infrastruktúráknál, számottevő összegeket felemésztő (jellemzően néhány 10 000 euró/nap) mérési időben voltak megvalósíthatók. Ezek a vizsgálatok eddig nyilvánvalóan korlátozottan voltak elérhetők számos laboratórium számára, így az új fejlesztés hatalmas lehetőségeket rejt, demokratizálva az eddig méltatlanul háttérbe szorult röntgenspektroszkópiai technikákat.

A fejlesztések eredményeként elérhetővé tett mérési megoldások részletes, elemspecifikus információkat nyújtanak új anyagok elektronszerkezetéről, az atomok közötti kötésekről, amit számos olyan területen hasznosítani lehet, mint például az energiaipar, a zöld kémia, a hulladékkezelés, az informatikai anyagok fejlesztésével foglalkozó szektor, a biotechnológia ipar stb.

A technológiatranszfer megvalósítása érdekében az eredmény megfelelő jogi védelme után a végső termék kifejlesztését és piacra vitelét a Wigneres kutatók (Németh Zoltán és Vankó György) által alapított LynXes Innovation Kft. folytatja. A LynXes Innovation Kft. két éve kezdett felkészülni az Európai Innovációs Tanács pályázatára, amit hónapokon át tartó, több körös versenyben sikerült elnyernie idén ősszel. A pályázat rangját mutatja, hogy a nyerési esély körülbelül 6%.

A cég továbbra is szorosan együttműködik a HUN-REN Wigner FK kutatóival, hiszen a cél nem csak a fejlesztés piacra vitele, hanem a készülék alkalmazásával új tudományos eredmények elérése is.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Magyar fejlesztésen alapuló innováció nyerte el az egyik legrangosabb európai pályázatot appeared first on Műszaki Magazin.

A fosszilis energiahordozókról a megújuló energiaforrásokra történő átállás és a kihívásokkal teli makrogazdasági környezet miatt komoly problémával találták szembe magukat az ország villamos hálózatát működtető szakemberek. Dánia domborzati adottságai miatt ugyanis az ország hálózatának egyes részei ma a csúcskereslet jelentős növekedésével küzdenek, aminek kezelésére a helyi átviteli rendszerirányító, az Energinet kidolgozta a Fast Frequency Reserve (FFR) nevű koncepciót, melynek keretében az adatközpontok és más energiaigényes iparágak frekvenciastabilizációs szolgáltatásokkal támogathatják a hálózat stabilitását.

A Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat koldingi kutató-fejlesztő csapatával és párizsi szakembereivel együttműködve hozott létre egy rendszert az Aeven az FFR biztosítására. Az NNIT-ből kivált, Dánia mellett a Fülöp-szigeteken és Csehországban is jelen lévő cég műszaki szakemberei 2022-ben az egyik dániai adatközpontjukból egy megawatt (MW) kapacitást kötöttek le ennek a kritikus projektnek a támogatására. Az Aeven a Schneider Electric Galaxy VX UPS-ét, valamint a cég szabadalmaztatott eConversion technológiáját és az EcoStruxure Microgrid Advisor szoftverét használta fel egy dedikált FFR-megoldás létrehozására, amely segít stabilizálni a hálózatot a csúcsigény idején.

A projekt a teszteléssel, validálással és üzembe helyezéssel együtt összesen 12 hónapig tartott, és jelentősen megnövelte az Aevennél lévő Galaxy VX UPS-ek működési hatékonyságát. A vállalat az eConversion üzemmód felhasználásával például évente 68 százalékkal tudta csökkenteni a szünetmentes tápegységek energiapazarlását anélkül, hogy az adatközpont működési stabilitását kockáztatta volna. A Schneider Electric EcoStruxure Microgrid Advisor nevű, felhőalapú szoftverplatformja lehetővé teszi a vállalatok számára a helyszíni energiaforrások dinamikus vezérlését és automatizálását előrejelző algoritmusok segítségével, hogy amikor arra szükség van, zökkenőmentesen kapcsolódjanak a decentralizált energiához.

Fenntartható innováció

Az Aeven azt tervezi, hogy kiterjeszti a megoldást és több adatközpontból több MW-os energiaellátási képességeket is bevon, ezzel is demonstrálva azt a jelentős értéket, amelyet az iparág a megújuló energia előállításában és egy fenntarthatóbb és ellenállóbb jövő építésében játszhat. Az Aeven FFR-megoldása nemrégiben elnyerte a „Fenntartható adatközpont projekt” díjat a dán adatközpont-ipari díjátadón, mivel a projekt a fenntartható jövő építésére összpontosít, és a technológiai innovációt Dánia egyik legnagyobb kihívásának megoldására használja. A projektet jelölték a Dán Kereskedelmi Kamara éves díjára is, amely a szélesebb társadalom javát szolgáló digitális tevékenységet ismeri el.

„Az újítás az Aeven létezésének kritikus része, de a sikeres innovációhoz hasonló gondolkodású partnerekkel kell együttműködnünk, akikkel kölcsönösen megértjük egymás üzleti tevékenységét. A Schneider Electric megérti, hogy a fenntarthatóságnak és a rugalmasságnak kéz a kézben kell járnia. Ez a projekt lehetővé tette számunkra, hogy együtt dolgozzunk egy olyan megoldás létrehozásán, ami első a maga nemében a hazánkban, és az innováció segítségével stabilizáljuk a hálózatot és pozitívan befolyásoljuk a környezetet”

– mondta el Peter Kristian Soegaard, az Aeven adatközpontjának vezetője.

„Vállalkozásunk küldetése, hogy ügyfeleink partnerei legyünk a fenntarthatóság és a hatékonyság terén, és a fenntartható innovációra való fáradhatatlan törekvés révén az Aeven és a Schneider Electric valami úttörő dolgot hozott el a dán ipar számára. A helyi energiaszolgáltatók igényeinek meghallgatásával és az Aevennel való szoros együttműködés révén olyan megoldás létrehozásához járultunk hozzá, amely, ha széles körben alkalmazzák, nemcsak Dániában, hanem világszerte a közösségek javát szolgálhatja”

– tette hozzá Marc Garner, a Schneider Electric Secure Power üzletágának európai ügyvezető alelnöke.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Úttörő megoldást vetett be a Schneider Electric és az Aeven appeared first on Műszaki Magazin.

Amerikai keretrendszerben, az MIT REAP programban a regionális innovációs ökoszisztéma fejlesztésén dolgozik a Műegyetem a Scale-up Hungary csapat tagjaként.

A világ egyik legjobb egyeteme, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) Regional Enterpreneurship Acceleration Programja (MIT REAP) egy olyan globális kezdeményezés, amelynek célja a projektben részt vevő országok, illetve régiók növekedésének felgyorsítása az innovációvezérelt vállalkozói tevékenység támogatásán keresztül.  A program során az adott ország (vagy régió) csapatához tartozó résztvevők az MIT szakembereivel közösen egy reális és rövid/középtávon megvalósítható, részletes javaslatcsomagot és ütemtervet állítanak össze az állam kormányzata számára. E javaslat kivitelezésével érdemi javulás érhető el a vállalkozásindítási nyitottság, valamint a kis és közepes méretű vállalkozások termelékenysége és innovációja területén. A program 10 éves történetében Magyarország az első, és idáig egyetlen közép-kelet-európai résztvevő. A Scale-up Hungary elnevezésű magyar csapat tagja a BME is. A Scale-up Hungary eredményeinek felhasználásával készült el a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2023 júniusában közzétett Növekedési jelentése. Az egyetemet Nemeslaki András, a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar (BME GTK) Menedzsment és Vállalkozásgazdaságtan Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, illetve Szalay Zsolt, a BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar (BME GTK) Gépjárműtechnológia Tanszék tanszékvezető egyetemi docense képviseli a programban. Velük beszélgettünk a projekt eddigi eredményeiről.

Amerikai keretrendszerben, az MIT REAP programban a regionális innovációs ökoszisztéma fejlesztésén dolgozik a Műegyetem a Scale-up Hungary csapat tagjaként.

Nemeslaki András: Műszaki témákban már hosszú évek óta együttműködik a BME és az MIT. Az üzleti karon nagyon régóta dédelgettük a gondolatot, hogy mi is kapcsolatba lépünk velük, és a műszaki területhez hasonló együttműködésbe kezdünk. Az események 2018-tól, a Gazdaság- és Társadalomtudományi Karon bekövetkezett változások után gyorsultak fel, amikor egy rövid látogatást tettünk az MIT-n. Az ottani nemzetközi iroda munkatársai meséltek nekünk a REAP-ról. Úgy láttuk, a regionális vállalkozói ökoszisztéma fejlesztése érdekes és hasznos terület, ám a program részvételi díja sajnos meghaladta a lehetőségeinket. Szerencsére a következő évben elindult egy nagyon fontos együttműködés a Műegyetem és az MNB között. Amikor kooperációs lehetőségeket és témákat kerestünk, kézenfekvő volt az MIT programjának felvetése is. A jegybank vezetői már az első pillanattól fogva fontosnak és támogatásra méltónak ítélték a kezdeményezést, amely jól illeszkedett az MNB magyar innovációs ökoszisztéma fejlesztését célzó elképzeléseihez. A Műegyetem részvételének anyagi támogatásán túl az MIT-s program öt érdekelt felet igénylő csapatának megszervezésében is vezető szerepet játszottak a bank munkatársai.

Miért volt fontos az MNB számára az MIT-s keretrendszer alkalmazása?

Nemeslaki András: Az MIT keretrendszer lényege az, hogy négy szemeszter alatt az ökoszisztéma gyengeségeinek és erősségeinek feltárásával kezdve, a stratégiaalkotáson keresztül kidolgozott akcióterv kialakításáig, majd annak a fenntartásig jutunk el. A magyar gazdaság 2010-es években tapasztalt növekedésének alapja a gazdaság elsősorban extenzív (mennyiségi) tényezőkön alapuló növekedése volt, ám ennek forrásai mára elapadtak. Ahhoz, hogy Magyarország a 2020-as években is folytassa gazdasági felzárkózását, és ki tudjon törni a közepes fejlettség csapdájából, szükségszerűen át kell állnia az intenzív növekedési modellre, amelynek alapja a termelékenység és a versenyképesség növelése, valamint az energiahatékonyság javítása. Az intenzív növekedési fordulat alapvető eleme az innováción és a folyamatos megújuláson alapuló vállalati szektor, ami a piacképes tudás, ismeret létrehozása révén biztosítja a hazai értékteremtőképesség növekedését. A magyar innovációs aktivitás mind ráfordítás, mind eredmény szempontjából jelentősen elmarad az EU-s átlagtól. A kisebb vállalkozások körében különösen alacsony az intellektuális eszközök felhalmozásának szintje (ún. okos beruházás), amit a szabadalmak, a védjegyek és a formatervezési minták alacsony száma is mutat. Ám Magyarország innovációs hatékonysága nemzetközi összehasonlításban komoly növekedési tartalékot mutat: értékünk aktuálisan az EU-s átlaghoz képest 57 százalék, míg a TOP5 EU-s országhoz viszonyítva 37 százalék. Az MIT tézise, miszerint a regionális gazdasági növekedés alapjai az innovációvezérelt vállalkozások ezért fontos az MNB-nek és az egész országnak.

Szalay Zsolt: Naponta olvashatunk a hírekben arról, hogy az országban elfogyott a bevonható munkaerő. A Scale-up Hungary csapatának stratégiai célja a gazdasági növekedés és a termelékenység fellendítése a magyar innovációvezérelt vállalkozások (Hungarian Innovation Driven Enterprises, HIDE) létszámának növelésével, ami egybecseng az MNB törekvéseivel.

Szalay Zsolt, a BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar (BME GTK) Gépjárműtechnológia Tanszék tanszékvezető egyetemi docense

Mit mutatnak a kutatási eredmények, hogy állunk innovációvezérelt vállalkozások tekintetében?

Nemeslaki András: Az MNB vezetésével elvégeztünk egy, a világon egyedülálló kutatást. 400 ezer vállalkozást elemeztek az MNB szakértői hat adatbázis összekapcsolásával. A szabadalmi adatbázissal, a cégregiszterrel, a NAV adataival, megvizsgáltuk, mely cégek kaptak K+F adókedvezményt, mindezeket pedig összehasonlítottuk az innovációs pályázatok nyerteseinek listájával, majd egy meghatározott algoritmus szerint azonosítottuk az innovációban élenjáró vállalkozásokat. Megjegyzem, az Amerikai Egyesült Államokban a velünk együtt induló régiók képviselői ezt a felmérést kérdőíves alapon végezték el. A magyarországi big data elemzés eredménye arra is választ adott, hogy az ilyen vállalkozások növekvő számmal vannak jelen a hazai gazdaságban. A kutatás 1100 innovációvezérelt hazai vállalkozást azonosított, ami a magyarországi cégeknek a 0,3 százaléka, de ezek a cégek adták a teljes bruttó export 13 százalékát, illetve a hazai éves GDP-növekmény 22,8 százalékát 2009 és 2019 között!

400 ezerből sok vagy kevés 1100 innovátor vállalkozás?

Szalay Zsolt: Az MIT szerint az innovációvezérelt cégeket onnan lehet felismerni, hogy a fejlődési görbéjük negatív tartományból indul, majd ezt exponenciális növekedés követi. A hazai tapasztalat azonban egészen más. Nincs mínuszos indulás, az ok pedig nem más, mint a kockázati tőkebefektetés hiánya. A vállalkozások csakis saját tőkével tudnak elindulni, emiatt lassabban fejlődnek. Arról nem is beszélve, hogy ha lenne hatékony kockázati tőkebefektetés, nem 1100-an lennének, hanem sokkal többen. A csapat beazonosította, hogy mi az, ami ma talán a legjobban hiányzik egy sikeres vállalkozáshoz Magyarországon: a bizalom. Nem vagyunk együttműködőek, mert nem bízunk egymásban. Ráadásul a köznyelvben még mindig pejoratív értelmű a ’vállalkozó’, a ’vállalkozás’ kifejezés.

Mi a BME feladata, hogyan sikerült koordinálni a csapat munkáját?

Szalay Zsolt: Mint azt említettük, a Scale-up Hungary csapat stratégiai célja a gazdasági növekedés és a termelékenység fellendítése a magyar innovációvezérelt vállalkozások létszámának növelésével. A REAP-ban minden szemeszternek megvannak a feladatai. Elsőként olyan célokat kell kitűznünk maguk elé, amelyeket a program végére kötelező elérnünk (ún. Must Win Battle). Összesen négy ilyen célt fogalmaztunk meg.

Az első a hazai innovációvezérelt kis- és középvállalkozások beazonosítása – nekünk ebben volt jelentős szerepünk. A második cél – amin még persze sokat kell dolgoznunk – a BME Spin-off. Örömmel jelentem, hogy nemrégiben két hasznosító vállalkozást is sikerült bejegyeznünk. Az innováció létrejöttében a verseny domináns tényező, és a sikeres vállalkozók magas kockázatvállalási hajlandósággal rendelkeznek. Ezért már itt, az egyetemen formálnunk kell a fiatal tehetségek gondolkodásmódját. A nyugati egyetemeken már a PhD-tól kezdve fontos, hogy a kutatási témákat az ipar validálja. A kutatási szabadság lényege, hogy az eredmény iparilag hasznosítható legyen. Amíg nálunk majdhogynem szégyen, ha egy egyetemi kutató vállalkozni kezd, addig nyugaton ez a követendő példa. A szemléletformálásban mind az MIT elismertsége, mind a programban tanultak segítenek. Az MNB-vel, illetve a Kulturális és Innovációs Minisztériummal együttműködve interjúkat készítettünk kis és közepes hazai cégekkel. A beszélgetésekből kiderült, hogy az egyszerű és rugalmas finanszírozás hiánya a hazai innováció egyik legnagyobb akadálya, eddig hazánkban még nem honosodtak meg olyan innovatív befektetési eszközök, mint például a tőkévé konvertálható kölcsönök (ún. Convertible note) vagy a SAFE (Simple Agreement for Future Equity) megállapodások. Ezek elérhetővé tétele volt a harmadik célkitűzésünk, amelyet a KIM koordinációjában az MNB, a Design Terminál és a piaci szereplők aktív közreműködésével már sikerült elérni. A Parlament ugyanis idén nyáron elfogadott egy törvénymódosítást, ami alapján a szabályozás ősztől változik, és a hazai innovatív vállalkozások számára már elérhető lesz a tőkévé konvertálható kölcsön is, mint alternatív finanszírozási eszköz, ami gyors és rugalmas finanszírozási keretet biztosíthat. Emellett az MNB vezetésével szeretnénk létrehozni a Scale-up Platformot, ahol erősíthető és növelhető az innovációvezérelt ökoszisztéma mind az öt érdekeltje közötti együttműködés, valamint fokozhatóak a köztük lévő szinergiák.

Nemeslaki András: Nagyon jó a csapatkohézió, kiváló szakemberekkel dolgozunk együtt. Többek között a jegybank monetáris politikáért felelős alelnökével, Virág Barnabással, aki az MNB-s csapatot vezeti, illetve Szabó Istvánnal, aki éveken keresztül az NKFIH elnökhelyettese volt. Kiemelkedően érdekes Peták Istvánnal együtt dolgozni, akinek az Oncompassal elért sikereiről von der Leyen EU-s biztos is elismerően nyilatkozott. Csupa nagyon elfoglalt ember, akikkel a szűk időbeli keresztmetszet ellenére havonta egyeztetünk a célok szem előtt tartása és a szisztematikusan előrehaladás érdekében.

Mi a BME haszna?

Nemeslaki András: Számunkra ez a program alapvetően a BME versenyképességének növeléséről szól. Az MNB Növekedési jelentésének előszavát az MIT Sloan School vezető professzora, Scott Stern írta, akivel a program során jó személyes kapcsolatot építettünk ki. A professzor felismerte, hogy a világon az elsők között vagyunk, akik a teljes vállalati populációból, hat adatbázisból és big data elemzéssel azonosítottuk az innovációvezérelt vállalkozásokat, ez pedig közgazdaságtudományi szempontból is komoly hozzáadott értéket képvisel. Felkerültünk a térképükre; a QS rangsorban első helyezett MIT kutatói, oktatói tudják, mi zajlik nálunk. A REAP eredményeiből egyébként az MIT is profitál: a tapasztalatainkkal tovább tudják fejleszteni a keretrendszerüket. . Ez egy klasszikus win-win szituáció, mi kapunk és adunk is ebben a projektben.

Szalay Zsolt: Már az nagyon hasznos, hogy benne vagyunk egy ilyen csapatban! Az innovációvezérelt vállalkozások felkutatása során a legjobb magyar innovációorientált cégekkel kerültünk kapcsolatba. Ez mindkét félnek jó, hiszen a nálunk végzett mérnökök értéket képviselnek a vállalatok számára, a cégek visszajelzései pedig nekünk jelentenek olyan értékes információkat, amelyeket felhasználhatunk az oktatásban, emellett lehetőségek nyílnak a kutatásokban való közös részvételre is. Így eleget tudunk tenni annak a kormányzat által is megfogalmazott szándéknak, hogy ne csak a multinacionális cégeknek, hanem az innovációra nyitott magyar vállalkozásoknak is képezzünk mérnököket.

Nemeslaki András: A BME erőssége a műszaki, természettudományos képzés. Ha a doktoranduszok kutatási témáinak fókuszába tudjuk helyzeni az üzleti, ipari hasznosítás igényét, az eredményeikre épülő cégalapítást, akkor javítunk az ökoszisztémán, versenyképesebbé tesszük az egyetemet és az országot is. Legyen ez modell a fiatal egyetemi kutatóknak arra, hogy a jó témaválasztásból születő tudományos eredményeikből üzletileg is értelmezhető, iparban hasznosítható dolgot alkothatnak. A BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Karnak pedig az a feladata, hogy erősítse és elterjessze a gazdálkodási, pénzügyi szemléletet a mérnökhallgatók között. A projekt tapasztalatait, ismereteit az MBA képzésben és az alapszakokon is hasznosítani tudjuk. Nagyon örömünkre egyre többen érdeklődnek a saját vállalkozás indításának lehetőségeiről, a fiatalokat pedig foglalkoztatja a kis- és középvállalkozásoknál való elhelyezkedés gondolata is. A hallgatók számára világossá tudjuk tenni, hogy a kis- és középvállalatoknál is érdekes kihívásokon dolgozhatnak. Ezek a cégek szinte kivétel nélkül magyar tulajdonban vannak, így termelékenység javulásából származó profit itthon marad.

Decemberben véget ér a négy szemeszteres MIT REAP program, hogyan tovább?

Szalay Zsolt: A Műegyetem kiváló potenciállal rendelkezik ahhoz, hogy az MIT modell sok elemét átvéve a BME környezetében alakítsunk ki egy olyan innovációs ökoszisztémát, ahol több egyetem, több ipari partner, nagyvállalatok, spin-offok és a kockázati tőke is együtt tud működni. Az eddigi eredményekről beszámoltunk a július 17-i Vezetői Értekezleten, ahol pozitív visszajelzést, bátorítást kaptunk az intézmény részéről arra, hogy a program minél több elemét építsünk be a Műegyetem mindennapjaiba.

Nemeslaki András: A következő nagy feladatunk, hogy feltűrjük az ingujjunkat, és nekilássunk az innovációs ökoszisztéma fellendítésének. Az egyetemen egyébként már léteznek ezzel foglalkozó szervezeti egységek és kezdeményezések. Ezek összefogása, stratégiai kontextusba helyezése lehet az egyik hasznos feladatunk a jövőben. Az MIT REAP egy nagyon jó külső referenciapont, amihez igazodhatunk, hiszen akadémiai közegben az MIT neve egyet jelent a magas minőséggel. A régióra vonatkoztatva a Scale-up Hungary egy olyan csapat, ami a magyar gazdaság egészére hatással van most, kapcsolatrendszerének és a betöltött pozícióikat tekintve még hosszú éveken keresztül hatásuk lesz a vállalatok, vállalkozások az akadémiai szféra és legfőképpen a befektetői körök együttműködésének fejlesztésében.

A 2 évig tartó programba több országot/régiót is kiválasztanak.

A program ún. 9. cohortjának résztvevői a következő régiók/országok:

• Hungary
• Des Moines, Iowa, USA
• Dominican Republic
• Kansas City, Missouri, USA
• Omaha, Nebraska, USA
• Piauì, Brazil
• St. Louis, Missouri, USA
• Western Australia

Egy ország/régió csapata összesen 8-12 főből áll, akik az alábbi öt terület mindegyikét képviselik, Magyarország esetében az alábbi szereplőkkel:

• állam/kormányzat/jegybank: MNB, Virág Barnabás, Balatoni András, Fáykiss Péter és Szoboszlai Mihály; Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH): dr. Szabó István
• egyetem: BME, dr. Nemeslaki András és dr.Szalay Zsolt
• nagyvállalat: 4IG Nyrt. és 77 Elektronika Kft., dr. Sárhegyi István és Bayer Gábor
• sikeres startup: Oncopass Medicine Hungary Kft., dr. Peták István
• kockázatitőke-társaság: Design Terminal, Jónás László

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post BME – MIT együttműködés appeared first on Műszaki Magazin.

Az idei EMO témája az “Innovate Manufacturing” (Innovatív gyártás), amely megragadja az SW küldetésnyilatkozatának  – “Smart Manufacturing Solutions” (Intelligens gyártási megoldások) – lényegét. Az SW számára az innováció és az intelligens gyártás ugyanannak az éremnek a két oldala. Mindkettő lehetővé teszi a vállalat számára, hogy egyedileg és hatékonyan reagáljon ügyfelei igényeire. A világ legnagyobb fémmegmunkálási szakvásárán a többorsós gépek piacvezetője három gépet mutat be az intelligens gyártási megoldások széles választékából, amelyek közül kettő először itt lesz látható.

A következő 3 úttörő innovációt mutatja be az SW az EMO 2023-as kiállításon:

1. BA W03-22: Ez a kétorsós CNC megmunkálóközpont hatékony választ ad az autóipar igényeire. Nagy pontosságának és hatékonyságának köszönhetően a kétorsós megmunkálóközpont ideális a közép- és nagyszériás, kiváló minőségű munkadarabok gyártásához. A rövidebb ciklusidőkkel, a nagyobb tengelygyorsítással és a Siemens SINUMERIK ONE vezérléssel a BA W03-22 maximális termelékenységet biztosít.

2. BA profile: Ez az innovatív gépkoncepció új mércét állít fel a profilmegmunkálásban. A BA profile könnyedén megmunkálja a különböző anyagokból készült profilokat 2500 mm hosszúságig. Különösen alkalmas a teherautó- és autóiparban. A kétorsós gép két munkaterülettel rendelkezik. Az automatizált vagy kézi megmunkálás oldalanként két munkaasztalon történik.
3. Valamint a BA space3: nagyméretű akkumulátorházak és szerkezeti elemek megmunkálásához alkatrészek gyártásához ez a gép a portfóliónk “legnagyobbika”. Ez a válasz az elektromos járművek, a repülőgépipar és a mezőgazdaság növekvő piacainak igényeire. Az innovatív Giga-Casting által, ahol csak néhány nagyméretű alkatrészt öntünk és megmunkálunk egy darabban, megoldásokat kínálunk az elektromos járművek alvázához, segédvázához és különösen az akkumulátorházaihoz.

Az EMO Hannover 2023 kiállításon az SW az alumínium, acél, öntöttvas, öntött acél és könnyűfémek megmunkálásához szükséges egyéb technológiákat is bemutat. A vállalat az olyan aktuális trendekre összpontosít, mint a kavaró dörzshegesztés, hogy elősegítse a gyártás fenntarthatóságát, és jelentősen csökkentse az energiafogyasztást és a károsanyag-kibocsátást.

www.sw-machines.com

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Úttörő innováció a holnap gyártási megoldásaihoz appeared first on Műszaki Magazin.

Hazánkban eddig megvalósíthatatlan geofizikai, űrkutatási, kőzettani, metallurgiai, biológiai és orvostudományi kutatások és alkalmazások elvégzésére nyílik lehetőség annak az új, mágnesesen árnyékolt laboratóriumnak a megnyitásával, amelyet a Hun-Ren Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet és a Hun-Ren Wigner Fizikai Kutatóközpont konzorciuma hozott létre Fertőbozon. A több, mint 400 millió forint pályázati támogatással megvalósuló projekt eredményeként egy világszínvonalú kutatási infrastruktúra nyílt meg a magyar kutatók számára.

A Föld saját mágneses tere – bár változó erősséggel – de mindenütt jelen van a Föld felszínén. Ez a mágneses tér egyfelől nagyon hasznos, hiszen lehetővé teszi az iránytűvel történő navigációt, illetve mágneses pajzsot alkotva megvédi bolygónkat az űrből érkező sugárzások töltött részecskék alkotta komponensétől. Másfelől viszont, ugyanez a mágneses tér nagyon megnehezíti, hogy a Föld felszínén nagy pontosságú, finom mágneses méréseket végezzünk, illetve, hogy a mágneses tér hatásától megtisztítsunk bizonyos, a mágnességre érzékeny folyamatokat. Egyes biológiai jelenségek például, mint az agyi aktivitás, vagy a magzati szívműködés, nagyon jól követhetőek lennének az általuk keltett piciny mágneses terek segítségével, de ezeket a tereket általában elfedi a sokkal nagyobb földi mágneses tér. Hasonlóan rengeteg hasznos információt hordozhatnak a kőzetek mágnesezhető ásványaiba befagyott mágneses terek, de ezek szintén csak mágnesesen tiszta környezetben figyelhetők meg. Vagy hozhatjuk példának az olyan mágnesezhető anyagokat, mint a különböző ötvözetek, amelyek a külső tér miatt már eleve felmágnesezve születnek, ami bizonyos alkalmazásoknál problémát jelent. A fentieken kívül is hosszan lehetne még sorolni azon alkalmazások körét, amelyek nagyon alacsony terű, mágnesesen tiszta környezetet igényelnek. Ezen igény kielégítésére a világ vezető kutatóintézetei úgynevezett mágnesesen tiszta laboratóriumokat hoztak létre, és mostantól Magyarországon, a fertőbozi Széchenyi István Geofizikai Obszervatórium területén is elérhető egy ilyen, magas színvonalú kutatási infrastruktúra.

A Laboratóriumot a Magyar Kutatási Hálózat két kutatóhelyének, a Hun-Ren Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézetnek és a  Hun-Ren Wigner Fizikai Kutatóközpontnak a konzorciuma hozta létre egy több, mint 400 millió Ft értékű GINOP támogatás segítségével (pályázati azonosító: GINOP-2.3.3-15-2016-00016), azzal az elsődleges céllal, hogy ott geofizikai méréseket végezhessenek, szimulálják az űrbéli mágneses körülményeket, űreszközök mágneses tisztaságát vizsgálhassák, illetve űrkutatási műszereket fejlesszenek. A fenti elsődleges célokon túl a Laboratórium nyitott minden olyan tudományos és technológiai fejlesztés számára, amely alacsony terű, mágnesesen tiszta környezetet igényel.

A Laboratórium elhelyezkedése biztosítja a lehetséges maximális elektromágneses zavarmentességet, hiszen a Széchenyi István Geofizikai Obszervatórium a Fertő-Hanság Nemzeti Park ölelésében, vastag üledékes kőzetrétegek tetején, geofizikailag nagyon csendes környezetben fekszik. A földi mágneses tér lehető legjobb kiszűrését egy aktív kompenzáló és egy passzív árnyékoló rendszer együttműködése biztosítja. Az aktív kompenzálást a Laboratóriumot befogadó csarnok falain elhelyezett, 9 m oldalhosszúságú tekercsekből álló 3 dimenziós tekercsrendszer és annak meghajtó elektronikája végzi, a kompenzáló teret a földi mágneses tér fluktuációinak megfelelően, másodperces felbontásban, folyamatosan változtatják. A rendszer áramellátását, a környezettudatosság jegyében, napelemekkel oldották meg. A passzív árnyékolást biztosító 3×3 m alapterületű árnyékoló kamra a tekercsrendszer fókuszpontjában helyezkedik el. A kamra falait több rétegben speciális ötvözetből (µ-metal) készült árnyékoló lemezek borítják, amelyek különleges mágneses tulajdonságuk révén „magukba szívják” a maradék tér mágneses erővonalait, így a kamra belsejében már csak a bolygóközi térnek megfelelő, rendkívül alacsony mágneses mező mérhető. A nagy frekvenciás elektromágneses zavarokat egy további vastag, jól vezető fémréteg árnyékolja.

A Laboratórium elkészültével egy új, világszínvonalú kutatási infrastruktúra vált elérhetővé a magyar kutatók számára, ezzel pedig hazánkban eddig megvalósíthatatlan geofizikai, űrkutatási, kőzettani, metallurgiai, biológiai és orvostudományi kutatások és alkalmazások elvégzésére nyílt mód. Ez a lehetőség megkönnyíti hazánk számára a nemzetközi kutatási projektekben való részvételt is.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az első magyar mágnesesen árnyékolt laboratórium appeared first on Műszaki Magazin.

Az LG Electronics (LG) a 2023-as IFA kiállításon mutatja be az LG Smart Cottage névre keresztelt lakásmegoldását. A Smart Cottage egy kompakt, előregyártott otthon, amely az LG legmodernebb fűtő, szellőztető és légkondicionáló (HVAC) rendszerével és energetikai megoldásaival, valamint legújabb intelligens háztartási készülékeivel és szolgáltatásaival van felszerelve. A prémium kategóriás készülékeket és kényelmes szolgáltatásokat a legújabb moduláris házépítési technológiák felhasználásával ötvöző otthon új irányt nyithat a lakhatás területén.

A fenntarthatósághoz és az LG “Better life for all” szemléletéhez igazodva a Smart Cottage kétszintes, stúdió stílusú elrendezést kapott, amely funkcionális, kényelmes lakókörnyezetet nyújt, és maximálisan kihasználja a rendelkezésre álló helyet. A kis alapterületű moduláris otthon, amelyet ennek ellenére minden szükséges készülékkel és felszereléssel elláttak, könnyen szállítható és elhelyezhető a kívánt helyen. A ReportLinker kutatása szerint az előregyártott lakások globális piaca 4,8 százalékos éves növekedési rátával számolva 2028-ra várhatóan eléri a 22,9 milliárd dollárt.

Belül a helyiség nyugodt hangulatot áraszt, a különböző belsőépítészeti elemek – például keményfa, csempe és sárgaréz – harmonikus elegye használatának köszönhetően pedig stílusos megjelenésű. A környezetterhelés csökkentése érdekében az otthon cserélhető modulelemeit a POSCO, egy neves dél-koreai acélipari vállalat gyártja alacsony karbonlábnyomú gyártásból származó acélból.

Az LG Smart Cottage számos innovatív, nagy hatékonyságú konyhai, lakó- és légtechnikai megoldást kapott házon belülről, ide tartozik a WashTower Compact mosógép, a QuadWash™ mosogatógép, illetve egyéb beépített konyhai készülékek, egy víztisztító, valamint egy Therma V™ Monobloc levegő-víz hőszivattyú (AWHP) is. Az LG energiatakarékos AWHP rendszere a 200 literes kapacitású integrált víztartályhoz (IWT) csatlakoztatva megbízható melegvíz-ellátást nyújt.

A Smart Cottage külseje az LG fenntarthatóságot elősegítő technológiáival van felszerelve, amelyek akár két lakó napi energiaszükségletét is képesek fedezni. A tetőre szerelt 4 kilowattos napelemek a vállalat napenergia-tároló rendszerével (ESS) vannak összekapcsolva, így a lakás akár napi 15 kilowatt villamosenergia megtermelésére képes. A napelem-akkumulátorban tárolt felesleges energia később is felhasználható, vagy eladható a szerződött közműszolgáltatónak. Az LG moduláris háza továbbá beépített elektromosautó-töltővel is rendelkezik, így a tulajdonosnak ennek beszerzéséről sem kell külön gondoskodnia.

A felhasználói élmény is kiemelt figyelmet kapott az otthon fejlesztésekor, ezért a lakásban található minden készülék zökkenőmentesen kapcsolódik az intelligens LG ThinQ rendszerhez (használatához internethozzáférés szükséges). Az ehhez fejlesztett applikáción keresztül a felhasználók könnyedén vezérelhetik a berendezéseket, beállíthatják a teljes HVAC rendszert, és valós időben nyomon követhetik az energiafogyasztást, valamint a napenergia-tároló töltöttségi szintjét. Az LG ThinQ ezeken felül számos, biztonsági funkciót ellátó IoT eszközhöz enged hozzáférést az otthonban a lakók biztonsága és nyugalma érdekében, ide értve a kamerákat, mozgásérzékelőket és a bejárati ajtón található okoscsengőt.

A Smart Cottage megalkotásához az LG a GS Engineering & Construction Corp (GS E&C) dél-koreai építőipari és mélyépítő céggel működött együtt.

„Az LG Smart Cottage nem csupán egy előregyártott otthon, hanem egy olyan innovatív lakásmegoldás, amely a modern ThinQ hálózati összeköttetésnek köszönhetően támogatja a fenntartható életmódot”

– mondta Lyu Jae-cheol, az LG háztartásigép- és légkondicionáló üzletágának elnöke.

„Az a célunk, hogy energetikai megoldások, készülékek és szolgáltatások zökkenőmentes integrálásával újradefiniáljuk a lakás fogalmát az emberek kényelme érdekében.”

A 2023-as IFA látogatói szeptember 1-5. között a Messe Berlin 18-as csarnokában az LG standján tekinthetik meg az LG Smart Cottage lakásmegoldását és számos más innovációt. A termékek elérhetősége régiónként és országonként eltérő lehet.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Fenntartható okosházat mutat be az LG appeared first on Műszaki Magazin.

Mindez teljes átalakulást hoz társadalmunkban, gazdaságunkban, értékrendünkben – kérdés, hogy mennyire tudjuk kihasználni a technológiákban rejtőző potenciált, és mindezt az előnyünkre fordítani?

Definíció szerint feltörekvő alatt olyan új és folyamatos fejlesztés alatt álló technológiákat értünk, amelyek jelentős hatással lehetnek a társadalomra, a különböző iparágakra, a gazdaságra – tehát a mindennapi életünkre. Olyan technológiák ezek, melyek képesek innovatív megoldásokat nyújtani meglévő problémákra, és/vagy teljesen új lehetőségeket teremteni. Ide sorolható a mesterséges intelligencia és a blockchain, de ide tartozik a kvantum számítástechnika, a 3D nyomtatás, és a virtuális valóság is. Az emberiség jelenleg a negyedik ipari forradalomban él, ami ugyanúgy hatással lesz rá, ahogy az előző ipari forradalmak is jelentősen megváltoztatták az emberiség életstílusát, értékrendjét.

Az elmúlt időszakban nagyon sokat hallunk új fejlesztésekről, lehetőségekről,digitális megoldásokról, melyek rohamtempóban fejlődnek. Fontos azonban ezek közül megkülönböztetni, melyek azok, amelyek valóban jelentős hatással bírnak a versenyképességre és üzleti modellekre, és komoly szervezeti és társadalmi transzformációs hatással bírnak. – mondta mondta Dr. Barta Gergő a Deloitte Magyarország kibervédelmi tanácsadási üzletágának vezető menedzsere.

A jelenleg főszerepben lévő generatív mesterséges intelligencia, amellyel sokan szöveg- vagy képalkotó felületeken találkoznak valójában csak a jéghegy csúcsa. A társadalmi és gazdasági szempontból igazán érdekes fejlesztéseket a digitalizáció és valamilyen más terület, pl. a biológia találkozásánál látni. Fontos különbség a korábbi ipari forradalmakhoz képest, hogy az előzőekre az emberiségnek, társadalmaknak, törvényhozóknak volt idejük felkészülni. Ez a mostani technológiai forradalom viszont az olyan gyors, hogy ezekre most nincs idő. Ezért mondja sok szakértő, hogy az új technológiák alkalmazását egy időre akár fel is kellene függeszteni – a kutatás fejlesztés szabadon hagyása mellett természetesen.

Izgalmas terület a mesterséges intelligenciával párosított képalkotó diagnosztika, amely jelentősen javítja a betegségek megelőzését már napjainkban is – ennek azonban kiberbiztonsági, személyes adatokhoz fűződő kockázatai is vannak: sarkalatos kérdés, hogyan védjük, kezeljük a betegek rendkívül érzékeny adatait. Az adatbiztonság, kibervédelem már mindannyiunk által tapasztalt kérdéseket, problémákat vet fel. A legutóbbi válságok nyomán kialakult ellátási lánchoz kapcsolódó kockázatok is ide kapcsolódnak:

Biztosak vagyunk-e benne, hogy az IT szolgáltató biztonságban megőrzi az adatainkat? Kényszerű szolgáltató csere esetére rendelkezünk kilépési stratégiával? Ebben az esetben tudjuk-e azt, hogy az adataink hogyan vihetőek át egy másik szolgáltatóhoz? Mi történik, tudunk-e időben reagálni, ha a szolgáltatót éri kibertámadás? – érzékeltette a kérdéskör sokrétűségét Agárdy Balázs, aDeloitte kibervédelmi tanácsadási üzletágának menedzsere.

A Deloitte Risk? Respond! podcastjében elismert szakértők különböző technológiai, fenntarthatósági és gazdasági témaköröket járnak körül, és elemzik azok hatását az üzleti vállalkozásokra, a kockázatkezelés tükrében. Az első epizódban a szakértők a fenti kérdéseket vizsgálták, és helyezték perspektívába. Szóba került továbbá a vállalatok által alkalmazható blokklánc technológia, a digitális transzformáció kiberbiztonsági kérdése, a törvényalkotás és szabályozási mechanizmusok kérdésköre és a fejlődés gyorsaságának növekedése is.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Felforgatja, átalakítja társadalmunkat a technológia – de tartanunk kell-e tőle? appeared first on Műszaki Magazin.