Az emelkedő energiaköltségek idején a magas energiahatékonyság fontos a versenyképesség megőrzéséhez. Ennek eléréséhez először is csökkenteni kell a gyártás energiafogyasztását. Az IFR szerint 2023-ban a vállalatok ezért elsősorban olyan robotvezérléseket vezetnek be, amelyek képesek például a mozgási energiát elektromossággá alakítani és visszatáplálni az elektromos hálózatba. A robotok intelligens energiatakarékos üzemmódja szintén fontos szerepet játszik a gyártásban.

Egyszerűbb működés

Az úgynevezett “Reshoring” keretében az ellátási láncok lerövidülnek, valamint a kritikus fontosságú gyártást, például az akkumulátorok vagy mikrochipek gyártását ismét közelebb hozzák a megrendelőhöz. A robotok különösen ezeknél a termékeknél játszanak döntő szerepet. A gyártók robotautomatizálást használnak a nagy teljesítményű akkumulátorok költséghatékony és nagy mennyiségben történő gyártásához. Mivel a robotok a chipgyártásban a rendkívüli pontossági követelményeknek is meg tudnak felelni, az IFR szerint döntő szerepet játszanak az ilyen projektekben. Erre a tendenciára példa az Intel új chipgyárai Ohióban vagy a nemrég bejelentett Saar-vidéki chipgyár.

A szakmunkáshiány ellensúlyozására a robotoknak mindig könnyen kezelhetőnek és programozhatónak kell lenniük. Az eredeti berendezésgyártók ezért szorosan együttműködnek az Low-Code vagy akár No-Code technológiai partnerekkel. Ennek eredménye az úgynevezett “Low-Cost robotika”, ahol a robotokat például előre konfigurált szoftverrel, érzékelőkkel vagy vezérlőkkel szállítják.

Második élet a robotok számára

A mesterséges intelligencia témája aligha hiányozhat az ipar jelenlegi trendjeiből. A mesterséges intelligencia idén is téma a robotikában. A fő cél 2023-ban az ingadozásokkal és a kiszámíthatatlansággal való megbirkózás. A folyamatoptimalizálás, a prediktív karbantartás vagy a képfeldolgozó rendszereken alapuló megfogás szintén releváns témák maradnak.

Az IFR szerint a robotok egyre inkább második “életet” kapnak a gyártóktól. Ez már most is bevett gyakorlat az olyan gyártóknál, mint az ABB, a Fanuc, a Kuka vagy a Yaskawa. Ezek a vállalatok speciális javítóközpontokat működtetnek ügyfeleik közelében, hogy a használt berendezéseket erőforrás-hatékony módon felújítsák vagy korszerűsítsék. Ez a “javításra felkészített” stratégia a robotgyártók és ügyfeleik számára komoly költségeket és erőforrásokat takarít meg.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Robotikai trendek 2023-ban appeared first on Műszaki Magazin.

 A globális autóipari ágazatban működő ipari robotok működési állománya új rekordot ért el, mintegy egymillió darabot – jelentette a Nemzetközi Robotikai Szövetség (IFR). Ez az összes telepített robotok teljes mennyiségének mintegy egyharmadát jelenti az iparágakban – közölte a szervezet.

“Az autóipar gyakorlatilag feltalálta az automatizált gyártást. Ma a robotok döntő szerepet játszanak a belsőégésű motorokról az elektromos autókra való átállásban. A robotautomatizálás hozzásegíti a gyártókat ahhoz, hogy alapvető változásokat hajtsanak végre a régóta bevált gyártási módszerekben és folyamatokban.”

– mondta Marina Bill, az IFR elnöke.

Megdőlt a rekord! A Nemzetközi Robotikai Szövetség (IFR) elemzése szerint világszerte már több mint egymillió robot dolgozik az autóiparban.

A robotok eloszlása az autógyártásban

A robotsűrűség mint kulcsmutató jól szemlélteti az automatizálás jelenlegi szintjét az autóipar vezető gazdaságaiban – magyarázza az IFR. Dél-Koreában 2021-ben 10 000 alkalmazottra 2867 ipari robot jutott. A második helyen Németország áll 1500 darabos számmal, majd az Egyesült Államok következik 1457 darabos számmal és Japán 1422 darabos számmal 10 000 alkalmazottra vetítve.

Kína, a világ legnagyobb autógyártója jelenleg már 772 darabos robotsűrűséggel rendelkezik, és gyorsan felzárkózik, teszi hozzá a jelentés, mivel egy év alatt a kínai autóiparban az újonnan telepített robotok száma csaknem megduplázódott, elérve így a 61 598 darabot. Ez 52 százaléka a 2021-re világszerte a gyárakban telepített 119 405 egységnek – áll a közleményben.

Az elektromobilitás hatása

Az elektromos járművek használatára vonatkozó ambiciózus politikai célok arra kényszerítik az autóipart, hogy automatizálási rendszerekbe fektessen be – mutat rá az IFR. Az Európai Unió például bejelentette, hogy 2035-ig be kívánja tiltani a szennyezőanyag-kibocsátású járművek értékesítését. Az Egyesült Államok kormánya 2030-ra önkéntes alapon 50 százalékos piaci részesedést szeretne elérni az elektromos járművek értékesítésében, Kínában pedig 2035-ig minden eladott új járműnek “zöld energiával” kellene működnie. Ezek felének elektromos, üzemanyagcellás vagy plug-in hibrid meghajtásúnak kell lennie. A fennmaradó 50 százalék pedig a hibrid járműveké lesz – számol az IFR.

A legtöbb autógyártó azonban, amely az összeszerelésben már eddig is a hagyományos, biztonsági kerítéssel ellátott ipari robotokra támaszkodott, most a végső összeszereléshez és a befejezéshez kollaboratív robotokon alapuló együttműködő rendszerekbe (cobotokba) fektet be. A Tier-2-es autóipari beszállítók azonban jelenleg még meglehetősen lassan haladnak a teljes automatizálás felé, mivel nagy a kis- és középvállalkozások aránya – teszi hozzá. Mivel azonban a robotok egyre kisebbek, alkalmazkodóbbak, könnyebben programozhatók és megfizethetőbbek lesznek, ez várhatóan a belátható jövőben megváltozik.

Forrás: MM

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Több mint egymillió robot az autógyártásban appeared first on Műszaki Magazin.

Mindeddig egy robotikai rendszer telepítésében a költségek jelentős részét a robotprogramozás tette ki. Ráadásul hagyományosan a robotgyártó cégek egyes robotprogramjai szigorú és bonyolult keretrendszert szabtak, amelyek így nélkülözték a rugalmasságot. Egyrészt képzett robotprogramozók alkalmazását igényelték, akik a gyártóspecifikus forráskódokat írták, másrészt teljes elköteleződést egy-egy robotgyártó termékei iránt. Kicsi volt tehát az átjárás a különböző gyártók termékei között, és nagy kiadást jelentett egy cégnek az automatizációs folyamatok többnyire külső, nagyvállalatok esetén belső, szakképzett programozók által ellátott felügyelete. Különösen igaz volt akkor, ha egy ipari vagy mobil robotot többféle részfolyamat ellátására szeretett volna alkalmazni egy vállalat, amely manapság a kisebb darabszámú, speciális igényeket ellátó termelés elterjedésével egyre gyakoribb igény. Ezen kihívásokra születtek válaszként a modellalapú megközelítések.

Cél a rugalmasság

Az International Federation of Robotics (IFR) frissen megjelent anyaga szerint*, amely a robotprogramozás fejlesztési trendjeit foglalja össze, egy igen gyakori irány blokkokban leírni a robot attribútumait: fizikai megjelenését, a tevékenységeket, amelyeket végre kell hajtania, összetevőit, pl. érzékelőit, az aktuátorokat, vezérlőket, vagy más, gépek közötti interfészeket. A blokkok később több módon kombinálhatók anélkül, hogy mindegyikhez külön kódot kellene írni. A robotok így sokkal könnyebben programozhatók – egyszerű feladatok esetén akár termelési operátorok által –, amellyel szakértők becslése szerint a költségek akár 75 százaléka is megspórolható. Szintén az IFR számol be róla, hogy hasonló megoldást tesztel például a német Fraunhofer Intézet spin-off projektje. Az intézet egy interfészen keresztül elérhetővé teszi több gyártó robotokhoz csatlakoztatható kiegészítőjét: kamerákat, megfogókat, programozható vezérlőket. A drag&bot felület ezen felül modelleket biztosít az olyan gyakori feladatok ellátásához, mint a palettázás, és segíti az összetettebb folyamatok, például az áthelyezés (pick and place) testreszabását.

Egyszerűen kezelhető interfészek okostelefonon, laptopon vagy PC-n

Az egyszerű felhasználáshoz elengedhetetlen a könnyen kezelhető, grafikus felületek alkalmazása, amelyben az innovatív robotgyártók az élen járnak, hiszen a kezdetektől erre törekedtek. Ilyen a dán Mobil Industrial Robots (MiR), amelynek intralogisztikában alkalmazható autonóm mobil robotjai (AMR) szoftverrel szerkesztett térképen tájékozódnak a lézerszkennerek vagy előre betöltött létesítményrajzok segítségével. A robotok intuitív módon taníthatók az alkatrészek felvételére, lerakására, a kamerákból, lézerszkennerekből, szenzorokból származó adatok alapján kiszámolják az optimális haladási útvonalat, és teljesen önállóan kerülik ki az útjukban álló akadályt attól függően, hogy az egy ember, AGV, vagy bármilyen más rögzített akadály.

A MiR egy rendkívül egyszerűen alkalmazható és felhasználóbarát interfészt fejlesztett a robotok irányítására, amellyel utat nyitott a vállalatok számára, hogy programozócsapat felügyelete nélkül is alkalmazhassanak AMR-eket a belső anyagmozgatásban. A felület egyszerűen, wifi-re kapcsolódva elérhető PC-ről, tabletről, vagy akár mobiltelefonról. A belépéskor pár adat megadását követően (amely a jogosultsági szintet is meghatározza) már neki is lehet állni a térképkészítésnek. Az interfész beépített térképező funkciója segítségével lehetőség van térkép létrehozására úgy, hogy a manuálisan körbevezetett robot a szkennerek segítségével feltérképezi a területet, amely azonnal szerkeszthető. Mindez segít a kezelők számára áttekintést kapni a robot környezetéről, és biztosítja, hogy a robot a legjobb útvonalat tervezze meg a hatékonyságot, és biztonságos közlekedést figyelembe véve. Ezt követően a feladatszerkesztőben be lehet állítani, hogy milyen küldetéseket lásson el a robot, például vegye fel a szállítandó tárgyakat, helyezze át egy másik helyre, vagy töltse fel az akkumulátorát egy töltőállomáson a megfelelő időben.

A térképek egyszerűen megoszthatók a robotok között, a feladatokat pedig le lehet menteni, így nyomon követhető, hogy melyik térképhez milyen feladatsort használtak korábban. A térképekhez további rétegek adhatók, amelyek szabályokat, irányelveket, célokat biztosítanak a robot számára, például lehetőség van piros zónák megjelölésére, amelyeket el kell kerülnie a robotnak.  Mindezt azt jelenti, hogy a robotok betanítása egy-egy feladatra különösebb szaktudás nélkül is lehetséges, amely nem csak jelentős költséget és időt spórol a vállalatoknak, de közelebb hozza a technológiát minden alkalmazotthoz. Mindehhez a cég ingyenesen elérhető oktatóplatformot kínál, ahol mindenki szemezgethet a számára megfelelő tudásanyag között.

Összességében a robotprogramozás és -kezelés iránya egy felé mutat: a rugalmasan és egyszerűbben alkalmazható megoldások irányába, amely természetesen végül a költségcsökkentést és hatékonyságot támogatja.

The post Az egyszerűbb programozhatóság a robotika közös célja appeared first on Műszaki Magazin.

Így lehetséges az, hogy bár a Covid-19 korlátozások még mindig akadályozzák a világ üzleti fellendülését és a bizonytalanság negatív hatással van a befektetési kedvre, a robotika, azon belül is a kollaboratív robotok (kobotok) alkalmazása folyamatosan bővül immár nem csak a nagyvállalatok, de kis- és középvállalatok körében is. A kobotok egyik nagy felvevőpiaca, az elektronikai ipar iránt folyamatosan növekszik a kereslet, illetve az acél és fémtermékek iránt is bővül az igény, másrészt a robotikai megoldások könnyű telepíthetőségük, egyszerű programozhatóságuk és flexibilis alkalmazhatóságuk miatt egyre több iparágban és változatosabb vállalati körben megoldást jelentenek részfolymatok ellátására. Alkalmazásuk ugyanis különösebb szakértelem nélkül növelheti a termelékenységet és hatékonyabbá teheti a gyártást, elérhető feltételekkel. Erről számol be az International Federation of Robotics (IFR) által frissen megjelent 2021-es riport, de a Markets and Markets Kollaboratív robotpiac – Globális előrejelzés 2027-ig című jelentésének eredményei is ezt támasztják alá: ők a kollaboratív robotpiac jelenlegi, 2021-es 1,2 milliárd dolláros értékét 2027-re 10,5 milliárd dollárra becsülik. Igaz, ebben nagy szerepet játszik, hogy az automtizálásban élen járó autó- és elektronikai ipar kínai szereplői vezetők a kollaboratív robotikai alkalmazások használatában, sőt mi több, önellátók kívánnak lenni a kollaboratív robotok gyártásában is.

De hogyan segítik a rugalmas gyártást a kobotok?

A kobotok olyanok, mint a mobiltelefonok, applikációk nélkül csak pár alaptevékenységre használhatók, azokkal viszont alkalmazhatóságuk határa a csillagos ég. A gripperek és szenzorok segítségével a robotkiegészítő-gyártók funkciók széles körét teszik lehetővé a felhasználók számára, mindezt biztonságosan, az emberekkel egyműködve, könnyen kezelhetően, speciális háttértudás szükségessége nélkül és többnyire gyors megtérüléssel.

Ezen előnyöket használta ki a high mix/low volume (HMLV) acél-és fémalkatrészeket gyártó japán Sanmatsu is, amely több mint 100 000 tételt gyárt havonta, ezek 70 százaléka pedig egy darabos gyártás.

Tetsuro Tanabe, a cég vezetője hamar felismerte az alacsony darabszámú gyártásra mutatkozó igényt, és üzleti modellt épített az akár egy tételes termékek gyártására is. Ahhoz azonban, hogy egy gyártósor akár naponta más formájú, méretű és funkciójú terméket állítson elő, a gyártási beállításokat gyakran kell módosítani, ami időigényes, ezzel termeléskiesést, így végül hatékonyságcsökkenést és bevételkiesést okoz. A megmunkálási folyamatok egyszerűsítése érdekében ezért a Sanmatsu egy profi megmunkálóközpontot vásárolt, amely 5-10 perc között elkészít egy alkatrészt. Ez azt jelenti, hogy bár a megmunkálógép hatékonyan és gyorsan dolgozik, az elkészült termék kivételéhez és az újabb megdolgozandó alkatrész behelyezéséhez és paraméterezéséhez a gépet minden 5-10 percben le kell állítani, hogy egy kolléga ki-be pakolja az alkatrészeket, a köztes időben pedig várjon. Ez humanerőforrás és állásidő-pazarlás – gondolta Mr. Tanabe, ezért úgy döntött, olyan automatizálási megoldásra van szüksége, amellyel az anyagmozgatást folyamatossá és önműködővé tudja tenni.

Végül a kollaboratív robotkarra szerelhető érzékeny és rugalmas RG6 kétujjas dual grippere jelentette a megoldást, amely zökkenőmentesen működik kobottal, biztonságosan dolgozik egy munkatérben az emberekkel, így a kezdeti beruházás során nincsen szükség biztonsági kerítés telepítésére. A 6kg teherbírású, 150 mm lökethosszú dual megfogó különböző méretű és súlyú alkatrészeket képes könnyedén kezelni, és mivel egyszerre tudja a kész alkatrészt eltávolítani, a megmunkálandó munkadarabot pedig behelyezni a gépbe, jelentősen csökkenti a megmunkálóközpont állásidejét, ezzel pedig javít a hatékonyságon. A cég a ki- és behelyezés automatizálásával 10 százalékot csökkentett gyártási költségein, hiszen növelte a produktiviást és csökkentette a túlórák, műszakok számát. Mr. Tanabe szerint a kollaboratív robotok és az együttműködő alkalmazások nagyon hatékonyan segítik a termelést, főleg a HMLV gyártó kis- és középvállalkozások esetében.

“Nagyon izgalmas időszaka ez az automatizálásnak”

– fogalmazott Milton Guerry, az IFR elnöke a jelentésben, amelyben nem csak azt hangsúlyozta, hogy a globális robottelepítések száma 2021-ben várhatóan meghaladja a 2018-ban elért rekordértéket, de azt is elmondta, hogy a pandémiát követően egyértelmű tény, a robotikai megoldások könnyű telepíthetőségük és egyszerű, flexibilis alkalmazhatóságuk miatt további nagy fellendülés előtt állnak.

The post Rugalmas, gyors reagálású gyártás – kobotokkal appeared first on Műszaki Magazin.

„Azt látjuk, hogy a növekedés 2021-ben is folytatódott”

– jegyzi meg Jesper Sonne Thimsen, a Mobile Industrial Robots Közép- és Kelet-európai régiójának értékesítési vezetője.

„A 2020-as adatokhoz képest 40%-os növekedést rögzítettünk 2021 első három negyedévében. Egyértelműen látható, hogy a technológia kezdeti próbaidőszaka után a vállalatok nagyobb robotflottákba fektetnek, és bővítik azon feladatok körét, amelyeket a mobil robotokra bíznak.”

Az IFR jelentése rámutat, hogy mobil robotokat jellemzően az autóipar, az elektromos/elektronikai gyártás, a fémipar, a vegyipar, a gumi- és műanyagipar, valamint az élelmiszergyártás alkalmaz. A robotok által leggyakrabban automatizált feladatok a gyártási folyamat során előforduló termékek mozgatása, az összeszereléshez szükséges alkatrészek begyűjtése, a raklapokra való rakodás, illetve azok a gyártás különböző szakaszaihoz való szállítása. A koronavírus következtében keletkező új trendek eredményeként 2020-ban a tisztítás és fertőtlenítés is bekerült a mobil robotok legnépszerűbb alkalmazásai közé.

A Mobile Industrial Robots úgy fejleszti portfólióját, hogy meg tudjon felelni a gyártóvállalatok egyre növekvő várakozásainak. Az augusztusban piacra dobott MiR600-at és MiR1350-et, melyek teherbírása akár a 600 és 1350 kg-ot is elérheti, arra tervezték, hogy biztonságosan és hatékonyan végezzen el anyagmozgatási tevékenységeket megterhelő ipari környezetben.

A piac számára emellett különböző üzleti modellek is elérhetők. Az egyik ilyen, a RaaS, azaz a robot, mint szolgáltatás, megkönnyíti az automatizálásba való befektetést.

„Noha a RaaS a szállítással foglalkozó professzionális robotok értékesítéséből származó 2020-as árbevétel mindössze 3%-ért felel, azt tapasztaljuk, hogy ez egy feltörekvő irányzat. Egy rendkívül érdekes opció, amivel át lehet hidalni a technológia bevezetésének esetleges pénzügyi akadályait” – folytatta Jesper Sonne Thimsen.

„A technológiai fejlődés, a vállalatok körében a mobil robotok lehetőségeivel kapcsolatos egyre nagyobb tudatosság, a munkaerőpiac kihívásai, valamint a nagyobb rugalmasság és versenyelőny új forrásainak keresése mind olyan tényezők, amelyek pozitív hatással vannak a mobil robotok piacának növekedésére”

– foglalta össze Jesper Sonne Thimsen.

IFR “World Robotics 2021 – Service Robots report” – további információ az alábbi linken található: https://ifr.org/ifr-press-releases/news/service-robots-hit-double-digit-growth-worldwide

The post Szolgáltató robotok térnyerése appeared first on Műszaki Magazin.

Idén az ABB autóipari PixelPaint festőrobot technológiája – mely kiküszöböli a festék nem kívánt felületre történő szóródását – nyerte el az Innovation and Entrepreneurship in Robotics & Automation (IERA) szervezetnek az innovatív robotok és automatizálási technológiák kereskedelmi felhasználásában elért kiemelkedő teljesítményének díját, azaz az Award for Outstanding Achievements in Commercializing Innovative Robot and Automation Technology elismerést.

A 2020-ban piacra dobott PixelPaint technológia tintasugaras nyomtatófej segítségével egy menetben, közvetlenül hordja fel a nagy felbontású kéttónusú, illetve az egyedi mintázatokat a gépjármű karosszériájára, így az autógyárak könnyedén meg tudnak felelni az egyedi festés iránt mutatkozó egyre nagyobb vásárlói igényeknek, miközben a festék túlpermetezése miatti pazarlást is kiküszöbölik.

„Öröm számunkra, hogy PixelPaint megoldásunkat innovatív jellege és fenntartható technológiája miatt elismerésre méltónak találták. Mi ezzel is segítünk vásárlóinknak rugalmasan reagálni a mind egyedibb megjelenés iránti fogyasztói igényeknek. A PixelPaint alkalmazásával a festék teljes mennyisége feleannyi idő alatt vihető fel, mint az egyedi festések korábban alkalmazott módszereivel, ráadásul sokkal jobb minőségű a végeredmény”

– mondta Jörg Reger, az ABB Robotics Auto OEM üzletág ügyvezető igazgatója.

„Ügyfeleink számára ez három szempontból is kiemelkedően fontos, hiszen évente dollármilliókat takaríthatnak meg azon, hogy kevesebb festék fogy, miközben egyszerre javul cégük hatékonysága és – a kisebb VOC- és CO₂-kibocsátásnak köszönhetően – környezeti teljesítménye, közben pedig vásárlóik igényeinek is képesek megfelelni.”

A karosszéria kéttónusú, illetve egyedi festéséhez a járműnek eddig kétszer kellett áthaladnia a festősoron. Első menetben az első festékréteg került fel rá, majd másodjára – egyes területek kitakarása után – a második réteg. A karosszéria maszkolása műszakonként jellemzően 10-20 fő operátort igényel, két további embernek pedig az a feladata, hogy eltávolítsa a maszkokat, miután a második szín felhordása megtörtént.

A szórással felvitt festék teljes mennyiségének valójában mindössze 70-80%-a kerül a karosszéria felületére, ami hatalmas pazarlás, hiszen költséget jelent az újrahasznosítása, ráadásul a tényleges szükségletnél jóval több festéket kell beszerezni.

A PixelPaint számára mindez már nem kérdés, minthogy minden eddiginél gyorsabb, nagyobb pontosságú és fentarthatóbb megoldást kínál a járművek egyedi festéséhez. A PixelPaint cella egy nagy DPI felbontású tintasugaras nyomtatófejjel, két IRB 5500-as festőrobottal, adagolásvezérlő csomaggal és a RobotStudio® programozó szoftverrel várja a kéttónusú és a dekoratív festő alkalmazásokat.

A megnövelt hatékonyság, rugalmasság és környezeti teljesítmény ötvözésének képessége sokat nyomott a latban, amikor a zsűri úgy döntött, hogy a PixelPaintnek ítéli oda a díjat.

„Testületünk számára öröm, hogy az ABB PixelPaint technológiája nyerte el a 17. IERA díjat,”

– mondta Rob Ambrose, a zsűri elnöke.

„Az automatizált autófestésnek ebben a környezetkímélő innovatív megoldásában a rugalmasság és az egyedi megjelenés magasabb foka a festék jóval kisebb mértékű veszteségével párosul.”

Az IERA Díj kiemeli és elismeri a sikeres innovátorok értékteremtő ötleteit, és azokat a vállalkozókat jutalmazza, akik ezekből az ötletekből világszínvonalú termékeket hoznak létre. Az IEEE Robotics and Automation Society (IEEE/RAS) és az IFR közösen szponzorálja a díjat, ezzel is érzékeltetve, milyen eltökélt támogatói a tudomány és az ipar szorosabb együttműködésének a robotika területén.

The post Az ABB PixelPaint megoldását a rangos IERA innovációs és vállalkozói díjjal jutalmazták appeared first on Műszaki Magazin.

Egyre nagyobb teret nyernek a robotok az ipar különböző területein. Az elmúlt tíz évben a telepített ipari robotok száma a háromszorosára nőtt világszerte. A Nemzetközi Robotikai Szövetség (IFR) a gyártóipari robotika alábbi öt trendjét mutatta be:

1. Intelligens robotok

Az ipari robotok egyre növekvő mértékben rendelkeznek mesterséges intelligenciát, digitális képfeldolgozást és egyéb szenzorokat alkalmazó szoftverekkel, az egyre nagyobb kihívást jelentő feladatok leküzdésére. Egy példa erre a futószalagon érkező hulladék kiválogatása, amelynek az elvégzéséhez mindeddig humán munkaerőre volt szükség. A mesterséges intelligencia, illetve digitális képfeldolgozás segítségével azonban a robotok is át tudják venni ezt a feladatot. Az új generációs robotok egyszerűbben telepíthetők és programozhatók, továbbá hálózatba kapcsolhatók.

2. Robotok az Intelligens Gyárakban

Főként az autóiparban találkozhatunk Intelligens Gyár megoldásokkal. Itt sokszor a futószalagokat robotok helyettesítik. Az IFR szerint a jövő egyértelműen az egymással kommunikáló robotok és autonóm járművek kooperációján alapul – ezek az úgynevezett autonóm robotok (AMR). Modern navigációs technológiákkal felvértezve ezek a mobilis robotok rugalmasabbak a klasszikus gyártósoroknál. A sofőr nélküli szállítórendszerek komplett karosszériák mozgatására is képesek, így lehetőség adódik például egy elem leválasztására a gyártósorról, hogy egyedi alkatrészek kerülhessenek felszerelésre. Így modellváltásnál nincs szükség a teljes gyártósor átépítésére, csak a robotok és az AMR-ek átprogramozására.

3. A robotok új piacokat hódítanak meg

A konnektivitásbeli áttörések által egyre sűrűbben kerülnek robotok olyan területeken is alkalmazásra, melyekben az automatizáció csak nemrég kezdett teret hódítani. Ilyenek például az élelmiszeripar, italipar, textilipar, fafeldolgozó- valamint műanyagipar. Az egyre fejlődő digitális átalakulás újabb és újabb üzleti modellekhez vezet, mivel a gyártók számára minden korábbinál könnyeb a diverzifikáció. Az intelligens gyárak lehetővé teszik a termékek közötti gyors váltást egy adott gépen – így a tradicionális gyártósor egyre elavultabbá válik.

4. Robotok és a klímavédelem

Az ipar jövőbeni CO2-neutralitás felé irányuló törekvései folyamatos befektetéseket követelnek a robot technológiák terén. A modern robotok energiahatékonyan működnek, valamint használatuk egyértelműen csökkenti a gyártás energiafelhasználását. A robotok precizitásának köszönhetően kevesebb selejt jön létre, ami pozitív hatással van az alapanyag felhasználásra és a gyártási hatékonyságra is. Ezen felül a robotok hozzájárulnak a megújuló energiát létrehozó eszközök költséghatékony gyártásához is.

Ember/robot

Átlagosan 10000 munkásra 113 ipari robot jut. A ranglistát Szingapúr vezeti 918 robottal. Németország benne van az első tízben.

5. Robotok az ellátási láncban

A pandémia felszínre hozta a globális ellátási lánc gyenge pontjait. A gyártóknak lehetősége adódott, hogy egy teljesen új perspektívából tekintsenek az ellátási módokra. Ha az automatizáció a gyártási elvárásokkal egy szintre tud kerülni, egy teljesen új flexibilitás jön létre a gyártók számára, amely mindeddig talán egyáltalán nem volt jelen a magas bérű régiókban, mint az Európai Unió nagy része, Észak-Amerika, Japán vagy Dél-Korea. A robotokon alapuló automatizáció hozzájárul a produktivitás, rugalmasság és biztonság növeléséhez.

Forrás: MM MaschinenMarkt, Fotó: Bosch

The post Öt trend a robotikában 2021-ben appeared first on Műszaki Magazin.

A Nemzetközi Robotikai Szövetség (IFR) 2020-as globális robotikai jelentésének szolgáltató robotokkal foglalkozó fejezete szerint, 2019 végén a logisztikai robotok eladási értéke 1,9 milliárd amerikai dollár volt. Vállalatok és szervezetek világszerte 75 ezer AMR és AGV rendszert vásároltak, ami 42%-kal magasabb érték az előző év adataihoz képest. Az IFR becslése szerint a szegmens értékesítésének növekedése 2020-ban is hasonló eredményt fog mutatni. A piacra ható legfőbb trendek a gyártás digitalizálása, a rugalmas RaaS modellek (azaz „robot, mint szolgáltatás”), illetve az autonóm fertőtlenítés iránt mutatott érdeklődés.

 „Autonóm mobil robotokat raktárakban és modern ipari üzemekben egyaránt alkalmaznak. 2019 végén és 2020-ban jelentős növekedést mutatott az AMR robotok fertőtlenítési feladatokban való használata is különféle területeken, beleértve az egészségügyet, az ipart és közintézményeket is. Mindez azt mutatja, hogy mennyire univerzális és rugalmas az AMR robot technológia – attól függően, hogy mire van épp szükség, szinte bármilyen szektort képes kiszolgálni”

– mondja Søren E. Nielsen szekértő.

Az IFR kihangsúlyozza, hogy az AMR robotok ellenállnak az erős anyagoknak és az UV fénynek, aminek köszönhetően anélkül fertőtleníthetik folyamatosan a megadott területeket, hogy bármiféle veszélynek tennék ki az alkalmazottakat. Gyártóüzemekben és raktárakban pedig az AMR-ek a belső szállítási folyamatok hatékonyságát növelik, az intralogisztikai költségeket csökkentik, és mindeközben garantálják a biztonságot, különösen dinamikus környezetekben.

The post Autonóm Mobil Robotok az intralogisztikában appeared first on Műszaki Magazin.

Noha a tavaszi komoly hanyatlás után a gyártás volumene normalizálódni látszik (a JP Morgan globális összevont PMI indexe alapján), a gyártóvállalatoknak alkalmazkodniuk kell az újonnan kialakult helyzethez. Az automatizálás pedig válasz lehet a fellépő kihívásokra.

Az ügyfelek elvárásait már a járvány előtt is kiemelten kezelték a termelő vállalatok, annak érdekében, hogy gyorsan és versenyképes áron gyárthassanak, majd szállíthassanak testre szabott termékeket. Számos vállalat a lokalizáció és regionalizáció stratégiáját választotta, hogy időben tudjon reagálni a helyi piacon jelentkező vásárlói igényekre, és, hogy a gyártáshoz szükséges idő lerövidítésével csökkentse az esetleges kockázatokat. Ennek eredményeképpen közülük sokan az automatizálás felé fordultak. (World Robotics 2020 Report)

Az IFR legújabb jelentése a világjárványra is kitér

A Nemzetközi Robotikai Szövetség 2020-as jelentése szerint a világjárvány okozta helyzet világosan felhívta a figyelmet a globális ellátási láncok hiányosságaira, ezért sok vállalat újra kell, hogy tervezze stratégiáját. Az automatizálás segíthet versenyelőnyt szerezni a vállalatoknak, ugyanakkor hatékonyan képes megelőzni a fertőző betegségek terjedését, és elkerülni a közvetlen emberi érintkezést, valamint a tömeges csoportosulásokat, jelentősen csökkentve ezzel a fertőzés kockázatát, és lehetővé téve a folyamatos gyártást ilyen, és ehhez hasonló kihívások idején is.

 Ipari robot-értékesítések Magyarországon 2019-ben

A magyar gyártóvállalatok előtt is többféle automatizált megoldás lehetősége áll fenn. Olyan alkalmazások számára érhetők el ipari és együttműködő robotok, mint például az anyagmozgatás, az összeszerelés, vagy a hegesztés. A lehetőségek száma szinte végtelen. Magyarországon azonban – a 2020-as World Robotics Report szerint – a telepített ipari robotok száma sem a különböző iparágak kapcsán, sem az alkalmazások teljesítményét tekintve nem mutat komolyabb növekedést. Sőt, 2019-ben jóval kevesebb robotot helyeztek üzembe, mint 2017-ben. A tavalyi év során 926 ipari robotot telepítettek hazánkban, ami kis emelkedést jelent 2018-hoz képest. Az autóipar rendelkezik a legnagyobb érdekeltséggel, amelyet a fémipar, valamint a gumi- és műanyagipar követi.

Kínától a V4 országokig

World Robotics Report adatai azt mutatják, hogy Kína továbbra is tartja globális vezető pozícióját az automatizálás terén. 2019-ben 140 500 új robotot telepítettek Kínában, ami csaknem háromszor annyi, mint amennyit Japán, a világ második legnagyobb telepítője helyezett üzembe. De nem kell ilyen messze mennünk. A V4 országokból Csehország és Lengyelország is benne van a 15 legnagyobb piacban az ipari robotok éves telepítésének tekintetében (2019-ben 2600-2600 robotot helyeztek üzembe).

The post Csaknem ezer ipari robotot telepítettek Magyarországon appeared first on Műszaki Magazin.

Az új robotok értékesítése továbbra is magas szinten áll, 2019-ben világszerte 373 000 darabot szállítottak ki a gyártókhoz. Ez 12%-kal kevesebb 2018-hoz képest, de még mindig a 3. legnagyobb eladási mennyiség.

“A világ gyáraiban működő ipari robotok állománya a történelem legmagasabb szintjét jelenti” – mondja Milton Guerry, a Nemzetközi Robotikai Szövetség elnöke. „Az intelligens gyártás és automatizálás sikertörténete ma már megvalósulni látszik globális méretekben is, ez világszerte mintegy 85% -os növekedést jelent öt éven belül (2014–2019). Az értékesítés közelmúltbeli, 12% -os lassulása azonban tükrözi azokat a nehéz időket, amelyeket a fő ágazatok: az autóipar, valamint az elektromos és elektronikai ipar él át. “

“Emellett a koronavírus-járvány következményei a globális gazdaságra még nem értékelhetők maradéktalanul” – folytatja Milton Guerry. „2020 hátralévő hónapjait az új normához való alkalmazkodás alakítja. A robotgyártók alkalmazkodnak az új alkalmazások iránti igényekhez és a megoldások fejlesztéséhez. Idén nem valószínű, hogy a nagyszabású megrendelések jelentős ösztönzést adnának. Kína kivétel lehet, mert a koronavírust először Wuhan kínai városában azonosították 2019 decemberében, és az ország már a második negyedévben megkezdte iparának helyreállítását. Más gazdaságok pedig jelenleg a fordulópontjukon vannak, még néhány hónapba telik, amíg az automatizálási projektek és a robotok iránti igény helyreáll. 2022-ig vagy 2023-ig eltarthat a válság előtti szint elérése. ”

Ázsia, Európa és Amerika – áttekintés

Ázsia továbbra is az ipari robotok legerősebb piaca – a régió legnagyobb alkalmazójának, Kínának az üzemi állománya 21%-kal nőtt, és 2019-ben elérte a 783 000 darabot. Japán a második helyen áll, mintegy 355 000 ipari robottal, ami 12%-os növekedés. India új rekordja mintegy 26 300 ipari robot, így öt éven belül India megduplázta az ország gyáraiban működő ipari robotok számát. Kínában az új robotok 71%-ának nagy részét külföldi beszállítóktól szállították. A kínai gyártók továbbra is főleg a hazai piacot szolgálják, ahol egyre nagyobb piaci részesedést szereznek. A külföldi beszállítók egységeik mintegy 29% -át az autóiparnak szállítják, míg a kínai beszállítóknak ez csak körülbelül 12%-a. Ezért a külföldi beszállítókat jobban érinti a kínai autóipar üzleti visszaesése, mint a hazai beszállítókat.

Európa

Európa 2019-ben elérte az 580 000 működő ipari robot számot, ami plusz 7%-ot jelent. Németország továbbra is a fő felhasználó, amelynek működési készlete körülbelül 221 500 egység – ez körülbelül háromszorosa Olaszországnak (74 400 darab), ötszöröse Franciaországnak (42 000 darab) és tízszerese az Egyesült Királyságnak (21 700 darab). A robotértékesítések differenciált képet mutatnak az Európai Unió legnagyobb piacain: Németországban mintegy 20 500 robotot telepítettek. Ez a 2018-as rekordév alatt van (mínusz 23%), de ugyanazon a szinten, mint 2014-2016. Franciaországban (+ 15%), Olaszországban (+ 13%) és Hollandiában (+ 8%) nőtt az értékesítés.

A robotika az Egyesült Királyságban továbbra is alacsony szinten van – az új telepítések 16%-kal lassultak. Az újonnan telepített 2000 egység az Egyesült Királyságban körülbelül tízszer kevesebb, mint a németországi szállítás (20 500 darab), körülbelül ötször kevesebb, mint Olaszországban (11 100 darab), és körülbelül háromszor kevesebb, mint Franciaországban (6700 darab).

Amerika

Az Egyesült Államok a legnagyobb ipari robot-használó Amerikában, elérve az új üzemi készletrekordot, mintegy 293 200 egységet – ami 7%-os növekedést jelent. Mexikó a második helyen áll 40 300 ipari robottal, ami plusz 11%, Kanada következik körülbelül 28 600 egységgel – ami 2%-os növekedést jelent. Az Egyesült Államokban 17%-kal lassultak 2019-ben a 2018-as rekordévhez képest az eladások, bár 33 300 szállított egységgel az eladások továbbra is nagyon magas szinten vannak, ami minden idők második legerősebb eredményét jelenti.

Az Egyesült Államok robotjainak nagy részét Japánból és Európából importálják.

Bár nincs sok észak-amerikai robotgyártó, számos fontos robotrendszer-integrátor létezik. Mexikó Észak-Amerikában a második helyen áll majdnem 4600 egységgel – ami 20%-os lassulást jelent. A kanadai értékesítés 1% -kal haladja meg az új rekordot, a mintegy 3600 szállított egységet. Dél-Amerika első számú robot állománya Brazíliában található, csaknem 15 300 egységgel – plusz 8%. Az értékesítés 17%-kal lassult, mintegy 1800 telepítéssel – még mindig az eddigi legjobb eredmények között – csak a rekordszállítások verték meg 2018-ban.

Kobotok

Az ember és a robot közötti együttműködés egyre növekszik. A kobot eladások 11% -kal növekedtek. Mivel egyre több szállító kínál együttműködő robotokat, és az alkalmazások köre egyre nagyobb lesz, a piaci részesedés elérte a 2019-ben telepített 373 000 ipari robot 4,8% -át. Bár ez a piac gyorsan növekszik, még mindig gyerekcipőben jár.

Világszerte a COVID-19 erőteljesen befolyásolja a 2020-as ipari teljesítményt, ugyanakkor lehetőséget kínál a termelés modernizálására és digitalizálására is a helyreállítás felé vezető úton. Hosszú távon a növekvő robotberendezések előnyei változatlanok: a testreszabott termékek gyors gyártása és versenyképes áron történő szállítása a fő ösztönző. Az automatizálás lehetővé teszi a gyártók számára, hogy fenntartsák a termelést a fejlett gazdaságokban – vagy újratelepítsék azokat- a költséghatékonyság feláldozása nélkül. Az ipari robotok köre folyamatosan bővül: a hagyományos robotcellában elhelyezett robotok alkalmazásán kívül (amelyek képesek az összes hasznos teher gyors és pontos kezelésére), az új együttműködő robotok, már biztonságosan működnek az emberek mellett, teljesen integrálva az egyes munkaállomásokra.

Forrás: IFR Nemzetközi Robotikai Szövetség

The post 2,7 millió robot dolgozik a világ gyáraiban appeared first on Műszaki Magazin.

Az éves World Robotics Report idén először tért ki a kobotok piacának elemzésére, és egyből komoly, 23%-os növekedésről számolt be. A Nemzetközi Robotikai Szövetség jelentése arra enged következtetni, hogy a technológia széles körben való elterjedését az intelligens eszközök, mint példádul okos megfogók vagy „plug & play” interfészek, és a demonstrációs programozás (PbD) fogják elhozni.

Az OnRobot vezérigazgatója, Enrico Krog Iversen üdvözli a jelentést, és kiemeli, hogy ezek a trendek szoros összhangban állnak az OnRobot értékajánlatával: „A telepített kobotok számának jelentős növekedése azt mutatja, hogy az új egyrendszeres megoldásunkkal, amely egy egységesített mechanikus és elektronikus interfészt kínál bármilyen OnRobot EOAT és kobotok, valamint könnyű ipari robotok széles választéka között, jó irányt határoztunk meg.”

„Ez az új platform segítséget nyújt a kis- és közepes méretű vállalkozásoknak, hogy optimalizálni tudják gyártási folyamataikat, amely nagyobb rugalmassághoz, magasabb teljesítményhez, valamint emelkedett minőséghez vezet. A kobotok területén érzékelhető hihetetlen növekedésnek még csak a kezdetét láttuk, amely egybevág az ipari robotok egyre nagyobb számban való elterjedésével.” – mondja az OnRobot vezérigazgatója, aki egy tapasztalt befektető, és már nem egyszer vált be az iparág robotikai szükségleteiről tett jóslata.

„Ezen a növekvő piacon az OnRobot előkelő helyet foglal el ahhoz, hogy a világ vezető EOAT gyártójává váljon.” – mondja Iversen. „A célunk az, hogy csak a következő évben 10-ről 50-re növeljük a termékeink számát. Egy robotikai rendszerrel, egy programozási és képzési platformmal, és egy kereskedői kapcsolattal a gyártóvállalatok széleskörű eszközökhöz, teljes robot kompatibilitáshoz, valamint szinte korlátlan lehetőségekhez jutnak az együttműködő alkalmazások által.”

Egyre több robotot telepítenek Európában

Az új jelentés szerint a robotok teljes, éves értékesítési értéke 2018-ban 16,5 milliárd dollár volt – ez új rekord. 422 ezer robotot szállítottak le 2018-ban, ami 6%-os növekedést jelent az azt megelőző évhez képest. A világ öt legnagyobb robotpiaca a növekedés 74%-ért felel. A top 5: Kína, Japán, a Koreai Köztárság, az Egyesült Államok, és egyedüli európai országként Németország.

Az európai robottelepítések is növekedőben vannak, az eladások 14%-al nőttek az elmúlt időszakban. Például Németországban az eladott robotok száma 26%-al nőtt, és majdnem elérte a 27 ezer egységet 2018-ban, ami csakugyan egy új rekordot jelent.

A robotikai piac terjeszkedése a kelet- és közép-euróapai régióban is érzékelhető. Azonban a kontinens országai között fennálló különbségek szembetűnőek, ha a saját régiónkra pillantunk, ahol a rangsort vezető Cseh Köztársaság mindössze 2,7%-os piaci részesedéssel rendelkezik (ezzel az eredménnyel az ország a 15. helyet foglalja el a globális listán).

Az ipari robotok telepítése szempontjából az autóipar és az elektronikai gyártás területei a legfontosabbak, ez a tendencia összhangban van a hazai trendekkel.

The post A kobotok rekordszámú értékesítése jelzi az EOAT iránti igényt is appeared first on Műszaki Magazin.