Bezárja az IBM váci, tárolószervereket gyártó üzemét – értesült a Telex, amelynek egy forrása azt is jelezte, hogy a cég korrekten jár el mindenkivel, az alkalmazottak nagyjából augusztus végéig tudják meg, hogy meddig maradnak. A gyártást a cég teles egészében Mexikóba helyezi át.

Az IBM jelezte:

“a váci gyártó létesítményt bezárjuk, de az alkalmazottak egy részét más IBM-egységekhez irányítjuk, és otthonról fognak dolgozni.”

A cég válasza szerint mivel a vállalat éles piaci versenyben vesz részt, valamennyi telephelyük és üzleti egységük munkatársainak számát bizalmas információként kezelik, így arról nincs információ pontosan hány embert érint a bezárás.

“A munkavállalók – az illetékes üzemi tanáccsal/szakszervezettel folytatott megbeszéléseknek megfelelően – olyan végkielégítési csomagban részesülnek, amely megfelel az iparági szabványoknak és a jogszabályi előírásoknak. A javasolt végkielégítési csomag konkrétumait nem hozzuk nyilvánosságra”

– írta az IBM.

A hazai Opten céginformációs rendszere szerint az IBM DSS 2022-ben 12,2 milliárd forintos forgalom mellett 606 millió forintos adózás előtti nyereséget ért el, és 448 fős létszámmal dolgozott. A cég a megelőző két évben még bőven 30 milliárd forint feletti forgalomról és milliárdos nyereségről tudósíthatott.

Forrás: napi.hu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Bezár a váci IBM, Mexikóba költöznek appeared first on Műszaki Magazin.

A ProMare óceánkutató nonprofit szervezet és több ipari partner bevonásával megépített trimarán hajó június 15-én hagyta az az angliai Plymouth kikötőjét, hogy körül-belül három hét múlva az Amerikai Egyesült Államokban található Plymouth (Massachusetts) kikötőjében érjen célba.

A robothajó az eredeti Mayflower 1620-as útvonalát követi, mellyel az angol telepesek megérkeztek az új világba. Az IBM vízi járműje 50 láb (15 méter hosszú), 20 láb (6,2 méter) széles. A hajó aluminimum- és szén-kompozit elemekből áll, 5 tonna kiszorítóerővel rendelkezik, napelem-meghajtású hibrid motor hajtja, dízel-rásegítéssel.

Forrás: vg.hu

The post Az IBM önvezető hajója legénység nélkül indult útjára appeared first on Műszaki Magazin.

Egy évvel ezelőtt csak kevés vállalat lehetett felkészülve azokra a drámai változásokra, amelyeket 2020 tartogatott. 2020. március végére a koronavírus-járvány világszerte megzavarta a vállalatok működési folyamatait, és arra kényszerítette őket, hogy a technológia és az infrastruktúra terén nagyon gyorsan idomuljanak például ahhoz, hogy a dolgozók számára – részben vagy mindenkinek – biztosítsák a távmunka feltételeit és megbirkózzanak az eddig nem látott hosszú távú bizonytalansági tényezőkkel. Megállapítható, hogy számos vállalkozás számára a túlélés kulcsa az volt, hogy az új körülményekhez igazítsa az IT infrastruktúráját.

Sok szervezet számára ez azt jelentette, hogy fel kellett gyorsítani a digitális transzformációt és több munkafolyamatot kellett a felhőbe költöztetni, amelynek a legkézenfekvőbb feltétele a hibrid felhő környezet kialakítása volt. Ezek a gyors átalakítások mutattak rá számos vállalatnál a hibrid felhő környezet értékeire és arra, hogy miként hozhatják ki a legtöbbet az egyes felhőmegoldásokból.

Habár 2021 is számos bizonytalanságot tartogat, de a megjelent trendek alapján már levonható jó néhány olyan következtetés, ami megmutatja, hogy mire számíthatunk a technológia terén a következő évben. 2020-ban a világjárvánnyal járó kihívások új technológiai igényeket hoztak felszínre, amelyek arra késztették a vállalatokat, hogy fontolóra vegyenek a hibrid felhő környezet térnyerésével kapcsolatban felmerülő számos új műszaki megoldást, mint például a következőket:

• Új generációs biztonsági technológiák szélesebb körű bevezetése és kipróbálása, ideértve a „Bizalmas Számítástechnikát”, a kvantum-alapú biztonsági titkosítást, valamint az ún. teljesen homomorf (művelettartó) titkosítási technológiát.
• Mesterséges Intelligenciára épülő automatizálás, amely gyorsabbá és könnyebbé teszi a hibrid felhőre való áttérést.
• Különböző felhőszolgáltatók és helyszíni rendszerek integrálása egyetlen hibrid platformba.
• A hibrid felhő képességeinek hatékonyabb kihasználása mentén a munkafolyamatok egyre nagyobb részének az intelligens végfelhasználói készülékre történő kihelyezése – tipikus példa erre a mesterséges intelligencia, ahol a modell tanítást követően az elkészült algoritmusok a felhasználási helyhez közel lévő eszközökön alkalmazzák.

A idei évet illetően az IBM arra számít, hogy ezeket a gyorsan felmerült új kihívásokat a vállalkozások az üzleti eredmények elérésének érdekében új erőforrások és stratégiák alkalmazásával kezelik, amely várhatóan a felhő- és MI-kutatásokra is ösztönzőleg hatnak majd.

Az IBM előrejelzése:

2021-ben az olyan biztonsági technológiák, mint a „Bizalmas Számítástechnika”, a kvantum-alapú biztonság és a teljesen homomorf titkosítás még a legszigorúbban szabályozott iparágakat is a hibrid felhő felé terelik.

Már most nyilvánvalónak tűnik, hogy a következő évben a vállalatok az informatikai rendszereiket még tovább fogják decentralizálni a hibrid felhő környezetek bevonásával és ez igaz lesz a legszigorúbban szabályozott iparágakra is. Ennek sikeres végrehajtásához a szervezeteknek olyan biztonsági intézkedéseket kell hozniuk, amelyek biztosítják egyrészről az elszigetelt működési körülményeket, a rendszer és az adatok integritását, másrészt megvalósítják a Zero Trust stratégiát, miközben – a komplex biztonsági fenyegetések kialakulásával összehangban – továbbra is képesek lesznek megfelelni a világszerte egyre szigorúbb adatvédelmi előírásoknak. Az ezen körülmények elérését támogató biztonságos hardverrendszereket széles körben alkalmazni fogják mind a helyszíni, mind a nyilvános felhő munkafolyamatok védelmének érdekében. Ezek a hardverrendszerek, mint például a LinuxONE és az IBM Z, magasabb szintű biztonságot nyújtanak a nyílt forráskódú és a hagyományos munkafolyamatok számára.

Az iparág specifikus felhőket – mint például az IBM Cloud for Financial Services és az IBM Cloud for Telecommunications – a szigorúan szabályozott iparágak egyedi kihívásainak és biztonsági követelményeinek megfelelésére tervezték. Általánosságban igaz lesz jövőre is, hogy a technológiai szolgáltatók továbbra is invesztálnak azokba a biztonságot fokozó fejlesztésekbe, mint amilyen a „Bizalmas számítástechnika” is, és amelyek célja, hogy a hibrid felhő környezetbe költözéskor – és az után is – biztosítsák az adatok és adatfeldolgozási folyamatok védelmét. Az adattitkosítással kombinált „Bizalmas számítástechnika” – mind adattároláskor, mind adatmozgatás során  – a kulcsok kizárólagos hozzáférésével kombinálva védi az érzékeny és szigorúan szabályozott adathalmazokat és az alkalmazások munkafolyamatait.

Hangsúlyozandó, hogy a technológiai vállalatok, köztük az IBM, úttörő szerepet játszanak a kvantum számítógépek fejlesztésében, amelyek képesek arra, hogy megoldják azokat a kihívást jelentő feladatokat, amelyeket a jelen kor legerősebb szuper-számítógépei sem képesek. Ez potenciális kockázatokat is felvet, például a jelenlegi titkosítási algoritmusok gyors feltörésének lehetőségét, az érzékeny adatokhoz ilyen módon történő hozzáférés veszélyét. Az IBM ezért arra számít, hogy a vállalatok megkezdik a kvantum-álló titkosítási eljárások alkalmazását, és felkészülnek arra az időre, amikor már a kvantum számítógépek is a napi rutin részévé válnak. Mindez nemcsak a ma rendelkezésre álló adatok biztonsága miatt fontos, de a jövőbeli fenyegetések elleni védelem szempontjából is meghatározó.

Várhatóan egyre több vállalkozás kezd majd kísérleti alapon foglalkozni a Fully Homomorphic Encryption (FHE) titkosítási technológiával. Az egyes, ma is használatos titkosítási megoldások lehetővé teszik, hogy az adatok rejtve maradjanak egy matematikai képletben, és csak azok tudjanak hozzáférni, akik rendelkeznek a feloldáshoz szükséges titkosítási kulccsal. Azonban ennek a technológiának megvannak a korlátai. Az FHE ezt a problémát oldja fel, lehetővé téve, hogy az adatok titokban maradjanak és mégis felhasználhatók legyenek. Egy konkrét példát keresztül bemutatva: egy biztosító társaság az ügyfelek egészségügyi adatait felhasználva elemzést készíthet anélkül, hogy a biztosító számára bármilyen személyes azonosításra alkalmas információ átadásra kerülne a folyamatban.

A Mesterséges Intelligencia megoldások az „indokok” értelmezésére, mérlegelésére és kezelésére megtanított gépek segítségével automatizálhatják a hibrid felhőre történő átállást

Az olyan mesterséges intelligencia technológiákat, mint a vizuális megjelenéssel foglalkozó és a természetes nyelv feldolgozására (NLP), értelmezésére kifejlesztett mesterséges intelligencia megoldásokat, már alkalmazzák az emberi nyelv kapcsán – például a hangfelismerő és a nyelvfordító alkalmazásokban. Most, hogy ehhez hasonló MI-t alkalmazhatunk a gépek kódjaira is, jelentősen felgyorsul az alkalmazások felhőbe mozgatása és az azt követő kezelhetőség is könnyebbé válik. Ezek a mesterséges intelligencia-technikák felismerik az alkalmazások viselkedését és struktúráját, ami alapján javaslatot tesznek a felhő-kompatibilitásra való fejlesztésre, vagy akár képesek automatikusan kész kódokat is létrehozni olyan mikro-szolgáltatásokra – amelyek már felhő-kompatibilisek.

Ez a megközelítés túlmutat a tradicionális konténerizáció technológiáján. Automatizálásra van szükség, amikor a működés szempontjából kritikus munkafolyamatokat a felhőkörnyezetbe költöztetjük. Ez leginkább a lokális működés szempontjából kritikus munkaterhelések összetettségének tudható be. A vállalatoknak ezért gyakran először meg kell határozniuk, hogy pontosan hol futnak az alapvető, üzletileg kritikus alkalmazásaik. Miután ez megtörtént, sor kerülhet az évek óta lokálisan működő alkalmazások és a felgyülemlett adatok átköltöztetésére a hibrid felhő környezetbe. Azonban nem biztos, hogy minden alkalmazás és adat tekintetében ez a célszerű eljárás.

Az MI segíti a felhő fejlesztők és megbízhatósági mérnökök munkáját is. Felhasználhatják a technológiát az alkalmazások korszerűsítésére, az automatizált felhőbe telepítésre vagy éppen a napi alkalmazásüzemeltetési feladataiknál is. Valójában a megbízhatósági mérnökök (SRE) szerepe nő ezáltal, hiszen a vállalatok felgyorsíthatják az MI-alapú technikák és stratégiák – mint például a ChatOps – bevezetését, hogy ennek segítségével támogassák a különböző rendszereket. A megbízhatósági mérnökök a technológia segítségével proaktívabban tudják detektálni és kezelni a kockázatokat, mivel betekintést nyernek a bonyolultabb strukturáltalan adathalmazokba is, amely kritikusan fontos képesség a hibrid felhő-ökoszisztémákban működő alkalmazások esetében.

A nyílt forráskódú eszközök segítenek egységesíteni a felhőkezelést, sokkal egyszerűbbé téve a fejlesztők számára a programozását és a hibrid felhő használatát

Ha ma például egy komplex adatkészletet akarunk összegyűjteni a saját laptopunkon, amely akár 100 000 konténer használatát is feltételezi, akkor érteni kell ahhoz, hogy miként lehet az alkalmazásokat újra kódolni a hibrid felhőhöz. Ilyen esetben a fejlesztőknek nemcsak egy hibrid felhőplatformhoz kell hozzáférniük, hanem olyan eszközökhöz és rendszerekhez is, amelyek lehetővé teszik számukra ezen problémák megoldását is. A konténerizációval, párhuzamosítással és a konténerek összehangolásával kapcsolatos tapasztalatokkal nem rendelkező fejlesztők és adatkutatók számára azonban komoly kihívást okozhat, hogy hibrid felhőben programozzanak.

A nyílt forráskódú eszközök ebben is segítenek. Számos felhő és helyszíni rendszer egyetlen, zökkenőmentes hibrid platformba történő integrálásával lerövidülhet a szükséges tanulási folyamat a szakemberek számára. Ez az alkalmazás telepítési modell biztosíthatja a vállalatok számára az egyszerűbb felhasználást, akkor is, ha nem rendelkeznek átfogó szakértelemmel a hibrid felhő terén. Ez az előrelépés felszabadítja a hibrid felhőre specializálódott programozói kapacitásokat, hogy a nagyobb hozzáadott értékű projekteken dolgozhassanak. Különösen fontos, hogy a legjobban képzett szakemberek a saját területük bonyolultabb problémáira koncentrálhassanak és ne vigye el a figyelmüket és kapacitásukat az, hogy a felhőbe költöztetett szoftverek felhőben történő futtatásával kapcsolatos problémáival foglalkoznak. Az olyan programok, mint amilyen például az IBM Cloud Satellite is – amely kiaknázza a Red Hat OpenShift –et – lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy egyetlen dashboard (irányítófelület) használatával készítsenek, telepítsenek és kezeljenek felhőalapú szolgáltatásokat bármilyen környezetben.

A legfejlettebb és legerősebb hibrid felhő alapú hardveres újítások kiterjednek a felhasználói végpontok közelébe kihelyezett ún. edge-eszközökre is, köszönhetően a hardverek számítási-hatékonyság terén elért áttörésének

Leegyszerűsítve, a hibrid felhő legnagyobb előnye, hogy képes biztosítani nagyon komoly kapacitásokat minden felhasználó saját számítógépére. Azonban a legnagyobb kapacitások ma történelmileg az adatközpontra korlátozódónak.

A mesterséges intelligencia modellek tanításához szükséges hardverek köztudottan nagy erőforrás és kapacitás igénnyel bírnak miközben jelentős anyagi-, idő- és energia- ráfordítással járnak. A legnagyobb ipari méretű az OpenAI-tól származó GPT-3 modell például 175 milliárd paraméter igényű – vagyis több mint 100-szor nagyobb, mint a pár évvel ezelőtti modellek. A tanítása több millió dollárba kerül, és ennek az ökológiai lábnyoma meghaladja 20 autó teljes élettartamára vetített ökológiai lábnyomát.

2021-ben jelentős áttörés várható a mesterséges intelligencia-modellek építéséhez és felhasználásához használt hardverekben. A mesterséges intelligencia-tanító rendszerek hatékonysága is nagyságrenddel nő majd. Az 5G fejlesztésekkel párosulva a mesterséges intelligencia technológia az edge-nél megszüntetheti a felhő és az edge közötti éles határvonalat, kulcsfontosságú technológiai frissítést kínálva a hibrid felhő infrastruktúrák számára, és még több adat tárolásának lehetőségét biztosítva az edge-ben, amely jelentős előrelépést kínál az MI modelleknek a privátadatok kezelésében és a biztonság terén. Várhatóan az 5G-cellás ipari architektúra elterjedése lesz az edge-számítás széleskörű elterjedésének katalizátora.

A hibrid felhő-infrastruktúrák mesterséges intelligencia-hardveres gyorsítói támogatni tudják a jelentősebb mesterséges intelligencia tanítási feladatokat az adatközpontokban. Mindez hozzájárulhat ahhoz, hogy ugyanazt az alapvető mesterséges intelligencia-hardver technológiát kisebb méretben is lehessen telepíteni, vagy be lehessen ágyazni a felhasználok eszközeikben, készülékeikben lévő más típusú processzorokba. Ezen felül az OpenShift kompatibilis hardveres gyorsítók kibővítése még tovább támogatja az MI hardveres technológia rugalmasabb bevezetését egészen az edge-ig.

Mindezek alapján összességében elmondható, hogy 2021-ben az MI teljesítményének és hatékonyságának javítására összpontosítanak a szereplők, hogy a technológia segíthessen a vállalkozásoknak a különböző kihívások hatékonyabb kezelésében a hibrid felhő-környezetek biztonságos telepítésekor, egyszerűsítve annak elérését és alkalmazását még több felhasználó számára.

Az IBM szerint a következő évben a hibrid felhő technológiák még több vállalat számára hoznak előremutató és az eddigi korlátok lebontására alkalmas stratégiai jelentőségű változásokat.

(Az előrejelzés és cikk készítője Mukesh Khare, Ph.D. )

The post Hibrid felhő előrejelzés 2021 appeared first on Műszaki Magazin.

Az ABB és az IBM bejelentette a két cég legújabb együttműködését, amelynek célja a kiberbiztonság és az üzemeltetés-technológia (OT) összekapcsolása. Az együttműködés első eredményeként az ABB kifejlesztett egy OT Security Event Monitoring Service-t¹ (OT biztonsági esemény-monitorozó szolgáltatást), amely az ABB folyamatvezérlési szaktudásának és az IBM biztonsági esemény-monitorozó portfóliójának ötvözésével elősegíti, hogy az ipari üzemeltetők növelni tudják a biztonság szintjét.

Az ipari vezérlőrendszer-környezetek egyre gyakrabban válnak a kibertámadások célpontjává. Az IBM X-Force Threat Intelligence Index adatbázisa alapján az ipari és gyártó létesítmények elleni kibertámadások száma 2018 óta 2000%-kal nőtt.

Az OT-adatok szélesebb körű IT biztonsági ökoszisztémával történő összekapcsolására az ABB olyan új megoldást dolgozott ki, amellyel lehetővé válik a biztonsági események továbbítása az ABB-től az IBM QRadar elnevezésű biztonsági információ- és eseménykezelő platformjára.

Az ABB megoldását az ABB és az IBM által közösen kifejlesztett referenciaarchitektúra szerint alakították ki.   A megoldás – amely különösen jól alkalmazható a különféle iparágakban, például az olaj- és gáziparban, a vegyiparban, a bányászatban, valamint az alkalmazott komplex ipari folyamatokban –, biztosítja azt a szakismeretet, amely alapján gyorsan reagálni lehet a folyamatvezérlést érintő biztonsági eseményekre.  Az integrációt lehetővé tévő új eseményadat-gyűjtő és -továbbító szoftvert jelenleg a korai alkalmazók használják, széles körben a következő hónapokban válik elérhetővé.

Az együttműködés eredményeként most első ízben kerül sor arra, hogy OT-adatokat és feldolgozóipari szakismereteket közvetlenül integráljanak a Biztonsági Információ- és Eseménymonitorozó (SIEM) rendszerbe, melynek köszönhetően a biztonsági fenyegetéseket a vállalat szélesebb körű kiberbiztonsági műveletei és stratégiája keretében lehet kezelni.

„Az ABB és az IBM együttműködése lehetővé teszi a folyamatvezérlési események biztonságra és üzemeltetési környezetre kifejtett hatása alapján történő elemzését, és minden termékünknél jelentős előrelépést hoz az OT kiberfenyegetések felderítésében, láthatóvá tételében,”

– mondta Robert Putman, az ABB Ipari Automatizálási üzletág Cyber Security Service részlegének vezetője.

A termelésben a kibertámadások vagy a technikai problémák által okozta zavarok nagyon költségesek lehetnek a kieső termelés és a berendezések károsodása miatt. Ez a jól kidolgozott működésfelügyeleti megoldás a berendezések teljesítményére fókuszál, legyen az egy áramtermelő gázturbina, egy érczúzó hajtásrendszere, vagy egy vegyi létesítmény szennyezőanyag-kibocsátást felügyelő rendszere.

Az ABB új megoldása segítségével a vállalat folyamatvezérlési rendszerének adatgyűjtő és –továbbító technológiája eseménynapló-adatokat gyűjt az ABB folyamatvezérlési rendszereiből, és megosztja azokat az IBM Secutity-vel.

Az automatizálást és a mesterséges intelligenciát alkalmazó QRadar segít beazonosítani a biztonsági anomáliákat és a potenciális fenyegetéseket.

„Úgy látjuk, hogy ezen megoldások ötvözése, integrálása piacvezető képességeket egyesít, és egységes kezelési szemléletét biztosít az OT-biztonság terén”

– mondta Dr. Andreas Kühmichel, az IBM Chemicals, Petroleum & Industrial Products ágazatának műszaki igazgatója.

“Az átfogóbb OT és IT biztonsági láthatóság segítségével ügyfeleink csökkenteni tudják annak a kockázatát, hogy valamilyen biztonsági esemény miatt a termelési folyamatuk váratlanul leálljon, és az ilyen üzemzavarok költséges állásidőt okozzanak, vagy akár szélesebb körű biztonsági kockázatot jelentsenek az adott vállalat számára.”

A megoldás alapját képző ABB és IBM technológiákat nyílt platformokra tervezték, ezért azok a peremhálózatokon működhetnek, és könnyen telepíthetők a helyszíni, a magán- vagy a nyilvános felhőket átfogó hibrid felhő-környezetekben. A közös megoldást úgy alakították ki, hogy a biztonsági folyamatok az automatizáláson keresztül működnek, az ipari munkafolyamatokat nem zavarják. A QRadarban végzett biztonsági elemzés egy esetkönyvtár alkalmazásával történik, amely automatikusan jelzi a biztonsági eseményeket, és aktiválja az azoknak megfelelő riasztásokat.

A két vállalat azt tervezi, hogy tovább folytatják együttműködésüket az OT biztonság terén, és olyan új képességeket és megoldásokat kívánnak kidolgozni, amelyek segítségével az ügyfelek hatékonyan kezelhetik a kiberbiztonsági kihívásokat.

The post Ipari tevékenységek kiberbiztonsága appeared first on Műszaki Magazin.

Ez derül ki az IBM „COVID-19 és az üzleti élet jövője” című tanulmányából, amely 20 iparágban, 22 országban több mint 3800 vezérigazgató és felsővezető megkérdezésével készült.

10 vállalatból 6 felgyorsította a digitális transzformációt a COVID-19 járvány miatt – világít rá az IBM felsővezetők körében végzett globális felmérése. A cégvezetők 66%-a úgy nyilatkozott, hogy számos olyan változást sikerült megvalósítani, amelyet korábban a technológiai lemaradás és az alkalmazottak ellenállása miatt nem tudtak véghez vinni.

A tanulmányból az is kiderült, hogy a megkérdezett cégvezetők napjaink, illetve a következő 2 év legfontosabb megoldandó problémájának

• a szervezeti struktúra bonyolultságát,
• a szükséges készségek hiányát
• és a dolgozók „kiégését” tartják.

A válaszadók számos fejlődési lehetőséget azonosítottak, de gyakran éppen a túl sok feladat nehezíti meg a hatékony előrelépést. A vezetők többsége úgy nyilatkozott, hogy a következő két évben elsősorban a belső, operatív működésre fókuszálnának, miközben a növekedést elsősorban az üzleti platformokon és az ökoszisztémákon, valamint a partnerhálózatokon keresztül kívánják fokozni.

„A járvány sok vállalatnál döntötte le a digitális transzformáció előtt álló akadályokat, és a vezetők egyre nagyobb mértékben támaszkodnak a technológiára a kritikus folyamatok működtetésében” – mondja Mark Foster, az IBM Services vezető alelnöke. „A jövőben a vállalatvezetőknek kétszeres figyelmet kell szentelniük az alkalmazottaknak, a munkafolyamatoknak és a technológiai infrastruktúrának. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, milyen fontos szerepet játszik az empatikus vezetői fellépés a munkatársak önbizalmának, hatékony munkavégzésének és jólétének fenntartásában a jelenlegi zűrzavaros időszakban.”

A tanulmány rávilágít arra a három kulcsterületre, ahol a sikeres vállalatvezetők proaktívak és többet tesznek az alkalmazkodásért és túlélésért – szemben azokkal a vállalatvezetőkkel, akik csak arra várnak, hogy minden visszatérjen a „normális kerékvágásba”.

1. Szervezeti rugalmasság és skálázható működési méret

A jelentésből kiderül, hogy a vállalatok többsége folyamatosan változtat szervezeti stratégiáján. Például a vezetők 94 százaléka tervezi, hogy 2022-ig részt vesz platformalapú üzleti modellekben, és sokan aktívabban részt vesz az ökoszisztéma fejlesztésében és partneri kapcsolatot alakít ki minél több gazdasági szereplővel.

Az új stratégiák végrehajtásához skálázhatóbb és rugalmasabb informatikai rendszerre lesz szükség. A tanulmányban résztvevő vezérigazgatók elmondása szerint a felhőtechnológia fontossága a következő 2 évben 20 százalékponttal fog nőni. Ráadásul a vezetők úgy tervezik, hogy az elkövetkező két évben több üzleti területet is a felhőbe költöztetnek – köztük leginkább a marketinget és az ügyfelekkel való kapcsolattartást.

2. Mesterséges Intelligencia (MI), automatizálás és más exponenciálisan fejlődő technológiák alkalmazása a munkafolyamatok intelligensebbé tételéhez

A koronavírus-járvány alapvetően zavarta meg a vállalatok kritikus munkafolyamatait. Az olyan technológiák, mint a mesterséges intelligencia, az automatizálás és a kiberbiztonság intelligensebbé, reszponzívabbá és biztonságosabbá tehetik a vállalatok mindennapjait, éppen ezért ezek egyre nagyobb prioritást élveznek a vezetők szemében. Ezzel kapcsolatban a cégvezetők úgy nyilatkoztak, hogy a következő két évben:

• az MI és a felhőtechnológia fontossága 20 százalékkal nőhet;
• a vezetők 76%-a tervezi azt, hogy előtérbe helyezi a kiberbiztonságot– ezzel duplájára nőne a fejlett kiberbiztonsági megoldásokat jelenleg alkalmazó vállalatok száma;
• a vezetők 60%-a szerint felgyorsulnak az automatizálási folyamatok;
• az automatizálás egyre több üzleti területen lesz jelen.

A „virtuális garázs” és más agilis fejlesztési módszerek bevezetésével a vállalatok élesben kísérletezhetnek alapvető munkafolyamataik digitalizálásával, amivel növekedési lehetőségeket azonosíthatnak, megoldást találhatnak fennálló problémáikra, és közben még a dolgozókat támogató innovatív környezetet is biztosítják.

3. Új típusú vezetés, bevonás és a dolgozók újszerű támogatása

Elengedhetetlen, hogy a munkáltatók még több figyelmet fordítsanak a munkavállalók jólétére, mivel sokan nem a hagyományos irodai környezetben dolgoznak, és ebben a helyzetben gyakran megnő a stressz és a bizonytalanságérzés. Ez azért is kulcsfontosságú, mert a munkavállalói elkötelezettség és a megújulás képességének hiányában az ügyfélélmény is sérül.

A jelentés szerint ezen vállalatvezetők a munkavállalók jólétét a legfontosabb tényezők közé sorolják. Ám az IBV intézet 40 000 amerikai felnőtt részvételével végzett tavaszi kutatásából az derül ki, hogy jelentős szakadék mutatkozik abban, ahogyan a segítségnyújtásról a vállalatvezetők és az alkalmazottak vélekednek.

Míg a vezetők 74%-a úgy gondolja, hogy segítette alkalmazottait az újfajta munkavégzéshez szükséges készségek elsajátításában, addig ezzel csak a munkavállalók 38%-a ért egyet. Az is kiderült, hogy a munkaadók 80%-a azt állítja, hogy támogatja a munkaerő fizikai és lelki egészségét, ám a munkavállalók mindössze 46%-a érzi ezt a támogatást.

A tanulmány megállapítja továbbá, hogy egy szervezet csak akkor lehet sikeres, ha a vállalati jólét elsődleges fontosságú, ennek keretében pedig kétszer annyi figyelmet kell a dolgozóknak szentelni. Azok a vezetők válhatnak sikeressé, akik empatikusak, elősegítik a személyes számonkérhetőségét, és támogatják az olyan csapatmunkát, amelyekben alkalmazzák a design thinking-et, az agilis módszereket, valamint a DevOps eszközeit és technikáit. Emellett a cégeknek törekedniük kellene arra, hogy egy olyan, holisztikus szemléletű vállalati kultúrát teremtsenek, amelyben biztosított az „új normális” hétköznapokban szükséges készségek elsajátítása és az élethosszig tartó tanulás.

The post A járvány felgyorsítja a digitális transzformációt appeared first on Műszaki Magazin.

Ez derül ki az IBM „COVID-19 és az üzleti élet jövője” című tanulmányából, amely 20 iparágban, 22 országban több mint 3800 vezérigazgató és felsővezető megkérdezésével készült.

10 vállalatból 6 felgyorsította a digitális transzformációt a COVID-19 járvány miatt – világít rá az IBM felsővezetők körében végzett globális felmérése. A cégvezetők 66%-a úgy nyilatkozott, hogy számos olyan változást sikerült megvalósítani, amelyet korábban a technológiai lemaradás és az alkalmazottak ellenállása miatt nem tudtak véghez vinni.

A tanulmányból az is kiderült, hogy a megkérdezett cégvezetők napjaink, illetve a következő 2 év legfontosabb megoldandó problémájának

• a szervezeti struktúra bonyolultságát,
• a szükséges készségek hiányát
• és a dolgozók „kiégését” tartják.

A válaszadók számos fejlődési lehetőséget azonosítottak, de gyakran éppen a túl sok feladat nehezíti meg a hatékony előrelépést. A vezetők többsége úgy nyilatkozott, hogy a következő két évben elsősorban a belső, operatív működésre fókuszálnának, miközben a növekedést elsősorban az üzleti platformokon és az ökoszisztémákon, valamint a partnerhálózatokon keresztül kívánják fokozni.

„A járvány sok vállalatnál döntötte le a digitális transzformáció előtt álló akadályokat, és a vezetők egyre nagyobb mértékben támaszkodnak a technológiára a kritikus folyamatok működtetésében” – mondja Mark Foster, az IBM Services vezető alelnöke. „A jövőben a vállalatvezetőknek kétszeres figyelmet kell szentelniük az alkalmazottaknak, a munkafolyamatoknak és a technológiai infrastruktúrának. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, milyen fontos szerepet játszik az empatikus vezetői fellépés a munkatársak önbizalmának, hatékony munkavégzésének és jólétének fenntartásában a jelenlegi zűrzavaros időszakban.”

A tanulmány rávilágít arra a három kulcsterületre, ahol a sikeres vállalatvezetők proaktívak és többet tesznek az alkalmazkodásért és túlélésért – szemben azokkal a vállalatvezetőkkel, akik csak arra várnak, hogy minden visszatérjen a „normális kerékvágásba”.

1. Szervezeti rugalmasság és skálázható működési méret

A jelentésből kiderül, hogy a vállalatok többsége folyamatosan változtat szervezeti stratégiáján. Például a vezetők 94 százaléka tervezi, hogy 2022-ig részt vesz platformalapú üzleti modellekben, és sokan aktívabban részt vesz az ökoszisztéma fejlesztésében és partneri kapcsolatot alakít ki minél több gazdasági szereplővel.

Az új stratégiák végrehajtásához skálázhatóbb és rugalmasabb informatikai rendszerre lesz szükség. A tanulmányban résztvevő vezérigazgatók elmondása szerint a felhőtechnológia fontossága a következő 2 évben 20 százalékponttal fog nőni. Ráadásul a vezetők úgy tervezik, hogy az elkövetkező két évben több üzleti területet is a felhőbe költöztetnek – köztük leginkább a marketinget és az ügyfelekkel való kapcsolattartást.

2. Mesterséges Intelligencia (MI), automatizálás és más exponenciálisan fejlődő technológiák alkalmazása a munkafolyamatok intelligensebbé tételéhez

A koronavírus-járvány alapvetően zavarta meg a vállalatok kritikus munkafolyamatait. Az olyan technológiák, mint a mesterséges intelligencia, az automatizálás és a kiberbiztonság intelligensebbé, reszponzívabbá és biztonságosabbá tehetik a vállalatok mindennapjait, éppen ezért ezek egyre nagyobb prioritást élveznek a vezetők szemében. Ezzel kapcsolatban a cégvezetők úgy nyilatkoztak, hogy a következő két évben:

• az MI és a felhőtechnológia fontossága 20 százalékkal nőhet;
• a vezetők 76%-a tervezi azt, hogy előtérbe helyezi a kiberbiztonságot– ezzel duplájára nőne a fejlett kiberbiztonsági megoldásokat jelenleg alkalmazó vállalatok száma;
• a vezetők 60%-a szerint felgyorsulnak az automatizálási folyamatok;
• az automatizálás egyre több üzleti területen lesz jelen.

A „virtuális garázs” és más agilis fejlesztési módszerek bevezetésével a vállalatok élesben kísérletezhetnek alapvető munkafolyamataik digitalizálásával, amivel növekedési lehetőségeket azonosíthatnak, megoldást találhatnak fennálló problémáikra, és közben még a dolgozókat támogató innovatív környezetet is biztosítják.

3. Új típusú vezetés, bevonás és a dolgozók újszerű támogatása

Elengedhetetlen, hogy a munkáltatók még több figyelmet fordítsanak a munkavállalók jólétére, mivel sokan nem a hagyományos irodai környezetben dolgoznak, és ebben a helyzetben gyakran megnő a stressz és a bizonytalanságérzés. Ez azért is kulcsfontosságú, mert a munkavállalói elkötelezettség és a megújulás képességének hiányában az ügyfélélmény is sérül.

A jelentés szerint ezen vállalatvezetők a munkavállalók jólétét a legfontosabb tényezők közé sorolják. Ám az IBV intézet 40 000 amerikai felnőtt részvételével végzett tavaszi kutatásából az derül ki, hogy jelentős szakadék mutatkozik abban, ahogyan a segítségnyújtásról a vállalatvezetők és az alkalmazottak vélekednek.

Míg a vezetők 74%-a úgy gondolja, hogy segítette alkalmazottait az újfajta munkavégzéshez szükséges készségek elsajátításában, addig ezzel csak a munkavállalók 38%-a ért egyet. Az is kiderült, hogy a munkaadók 80%-a azt állítja, hogy támogatja a munkaerő fizikai és lelki egészségét, ám a munkavállalók mindössze 46%-a érzi ezt a támogatást.

A tanulmány megállapítja továbbá, hogy egy szervezet csak akkor lehet sikeres, ha a vállalati jólét elsődleges fontosságú, ennek keretében pedig kétszer annyi figyelmet kell a dolgozóknak szentelni. Azok a vezetők válhatnak sikeressé, akik empatikusak, elősegítik a személyes számonkérhetőségét, és támogatják az olyan csapatmunkát, amelyekben alkalmazzák a design thinking-et, az agilis módszereket, valamint a DevOps eszközeit és technikáit. Emellett a cégeknek törekedniük kellene arra, hogy egy olyan, holisztikus szemléletű vállalati kultúrát teremtsenek, amelyben biztosított az „új normális” hétköznapokban szükséges készségek elsajátítása és az élethosszig tartó tanulás.

The post A járvány felgyorsítja a digitális transzformációt appeared first on Műszaki Magazin.

Az IBM kutatói már világszerte dolgoznak azokon a megoldásokon, amelyek az élelmiszerlánc minden szakaszát átalakítják a közeljövőben. Segítenek a gazdáknak maximalizálni a terméshozamokat, csökkentik a pazarlást, védenek a kórokozóktól. 5 fejlesztési irány 5 percben, az IBM szakértőjétől.

A következő öt évben a Föld népessége először lépi át a nyolcmilliárdos határt. Komplex élelmiszerláncunk – amit a klímaváltozás és a véges vízkészletek már így is megterhelnek – további kihívásokkal néz szembe. Hogy megfeleljünk a zsúfolt jövő követelményeinek, új technológiákra és eszközökre, tudományos áttörésekre és forradalmian új gondolkodásmódra lesz szükség az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatban.

Az IBM kutatói már világszerte dolgoznak a megoldásokon az élelmiszerlánc minden szakaszán. Segítenek a gazdáknak maximalizálni a terméshozamokat, illetve megoldásokat fejlesztenek a pazarlás járványával szemben, ami élelmiszereink 45 százalékát tönkreteszi. Tudósaink olyan biztonsági háló kifejlesztésén dolgoznak, amellyel észlelhetők a kórokozók és szennyeződések, mielőtt azok megbetegítenék az embereket. Ezenkívül olyan módszereken is dolgoznak, amelyekkel elkerülhető a műanyagok felhalmozódása a szeméttelepeken és az óceánokban.

E hét második felében a Science Slam során bemutatjuk az idei „5 in 5” mögött álló tudósokat az IBM legnagyobb idei ügyfélrendezvényén, a Think 2019-en San Franciscóban. Nézze meg élőben szerdán, február 13-án este 19:00 – 20:00 között, vagy felvételen itt. A Science Slamek lehetőséget adnak kutatóinknak, hogy rendkívül rövid idő – körülbelül öt perc – alatt tudatosítsák munkájuk fontosságát a nagyközönséggel. Ezt rendkívül hasznos gyakorlatnak bizonyult, ami közérthetőbbé teszi az innovációkat, megragadva azok lényegét.

Kutatóink kitekintést adnak, hogy elképzeljük, mit lehetne még megvalósítani öt év alatt. Amikor megszületik a Föld nyolcmilliárdodik lakója, olyan világba születik majd, ami összekapcsoltabb, összefüggőbb és változóképesebb, mint azt szülei valaha is elképzelték.  Ez a jövő vár mindannyiunkra.

Íme, egy összefoglaló azokról az előrejelzésekről, amiket az IBM tudósai bemutatnak idén.

A vetéstől…
Twinning: A digitális másolatok alkalmazása a gazdálkodásban segít kevesebb erőforrással élelmezni a növekvő populációt

Hogyan tehető hozzáférhetővé a hitelezés egy olyan gazda számára, aki soha életében nem járt bankban? A mezőgazdaság minden aspektusának digitalizálása és rögzítése révén – a talaj minőségétől a traktorvezetéshez szükséges képességeken át a sárgadinnye piaci áráig. Ez a Digital Twin („digitális iker”) és a következő öt év során a mesterséges intelligencia (MI) használata révén ezekkel az adatokkal képesek leszünk pontosan előrejelezni a terméshozamokat, ami a bankok és pénzintézetek számára biztosítja a szükséges adatokat ahhoz, hogy hitelt nyújtsanak a gazdáknak a bővítéshez – talán a pénz mégiscsak a fákon terem.

Az aratásig…
Kármegelőzés: A blockchainnel megelőzhető az élelmiszer hulladékba kerülése

Öt éven belül számos költséges, ismeretlen tényezőt számolunk fel az élelmiszerláncban. A gazdáktól a zöldségkereskedőkig az élelmiszerlánc minden résztvevője pontosan tudni fogja, mennyit vessen, rendeljen vagy szállítson. Az élelmiszer-veszteségek jelentősen csökkennek, a fogyasztók bevásárlókosarába kerülő termények frissebbek lesznek – ehhez a blockchain technológia, az IoT-eszközök és az MI (mesterséges intelligencia) algoritmusok összehangolása szükséges.

A polcokig…
Fejlődő kultúrák: A mikrobiom feltérképezése megvéd minket a káros baktériumoktól

Öt éven belül az élelmiszer-biztonsági ellenőrök világszerte új szuperképességhez jutnak: mikróbák millióit használhatjuk fel az élelmiszer védelmére. Ezek a mikróbák – amelyek közül egyesek fogyasztása egészséges, másoké nem – rendszeresen bekerülnek az élelmiszerbe a gazdaságokban, gyárakban és üzletekben. Egy új technikának köszönhetően, ami lehetővé teszi genetikai állományuk költséghatékony elemzését, a mikróbák sokat elárulnak arról, hogy mennyire biztonságos az élelmiszer, amit fogyasztunk.

Az asztalig…
Detektívek a tányéron: MI-érzékelőkkel a kórokozók otthon is észlelhetők

Öt éven belül a világ gazdái, élelmiszer-feldolgozói és kereskedői – a házi szakácsok milliárdjai mellett – képesek lesznek, rá hogy egyszerűen észleljék a veszélyes fertőzéseket az élelmiszerben. Mindehhez csak egy MI-érzékelőkkel ellátott mobiltelefonra vagy konyhapultra lesz szükség. Az IBM kutatói hatékony, hordozható MI-érzékelőket fejlesztenek, amelyek bárhol és bármikor képesek lesznek az élelmiszer-eredetű kórokozók észlelésére. Ezek a mobil baktériumérzékelők drámai mértékben meggyorsíthatják a kórokozók tesztelését, napokról másodpercekre csökkentve a szükséges időt, lehetővé téve az élelmiszerlánc minden pontján a káros kóli- és szalmonellabaktériumok jelenlétének észlelését, mielőtt azok járványt okoznának.

A hulladékig…
Műanyag-sebészet: Radikálisan új újrahasznosítási módszer lehel új életet a régi műanyagokba

Öt év múlva teljesen átalakul a hulladékkezelés és az új műanyagok gyártása. A tejes dobozoktól a kekszes dobozokon át a bevásárlószatyrokig és szúnyoghálókig minden újrahasznosítható lesz, és a poliésztergyártó cégek képesek lesznek a begyűjtött hulladékok hasznosítására. Ezt az átalakulást olyan innovációk hajtják majd, mint a VolCat, egy katalitikus kémiai folyamat, amely lebont bizonyos műanyagokat (a poliésztereket) egy olyan anyaggá, ami közvetlenül beadagolható a műanyaggyártó gépekbe új termékek előállításához.

„5 in 5” blobjegyezés – szerző: Arvind Krishna (alelnök, IBM Felhőalapú és kognitív szoftverek)

Kép: aws.electromech.info

The post A felhőből jön majd a kenyér, és az MI mondja meg, mennyit kell vetni? appeared first on Műszaki Magazin.

A Fujitsu RunMyProcess és az Okin BPS közösen gyorsítják az IBM Notes alkalmazások migrálását és modernizálását. A Fujitsu nagy produktivitású RunMyProcess felhőplatformja és az Okin BPS (Business Process Services) globális szolgáltatóvállalat hatékony segítséget nyújt a digitális átalakuláshoz a korábbi nevén Lotus Notesként ismert IBM Notes csoportmunka-alkalmazást használó vállalatok számára.

A partnerek gyors ütemben olyan új megoldásokkal váltják ki a szigetszerűen és elkülönülten működő régi alkalmazásokat, amelyek teljes egészében integrálnak minden üzleti folyamatot és a rendszert. A szakmai szövetség a Fujitsu RunyMyProcess nagy produktivitású felhőplatform és az Okin által nyújtott globális professzionális szolgáltatások és támogatás biztonságos, piacvezető kombinációjára épül. A partnerek a migrációs és platformszolgáltatások komplett csomagjával támogatott, gyors, megbízható és zökkenőmentes átállást tesznek lehetővé az IBM Notesról a Google Apps vagy a Microsoft Office 365 felhőalapú irodai alkalmazásokra.

Miután az IBM-et nemrég eladták a HCL-nek, sok vállalat fontolgatja az IBM Notes alkalmazáscsomag leváltását, és szakértő támogatásra van szüksége a modernebb megoldásra való átálláshoz. A Fujitsu RunMyProcess ügyfelek már eddig is több ezer IBM Notes alkalmazást migráltak sikeresen számos iparágban és földrajzi térségben. A Fujitsu RunMyProcess és az Okin támogatják az alkalmazások gyors és biztonságos futtatását, és a nagyvállalati rendszereket és folyamatokat a digitális világ felhasználóira, felhőire és eszközeire kiterjesztve ösztönzik az innovációt.

„Arra számítunk, hogy Fujitsu RunMyProcess partnereként, a szolgáltatásokkal és üzleti folyamatokkal kapcsolatban szerzett szakértelmünket kamatoztatva, hatékony műszaki támogatást tudunk nyújtani a régi rendszereikről felhőre átálló vállalatoknak. Örömmel készülünk rá, hogy a Fujitsu RunMyProcess-szel együttműködve folytassuk növekedésünket”

– nyilatkozta Dan Smith, az Okin BPS vezérigazgatója.

„Azzal, hogy a partnerkapcsolat keretében a legújabb felhőalapú digitális szolgáltatásokhoz nyújtunk hozzáférést, páratlan lehetőséget kínálunk a nagyvállalatoknak produktivitásuk fokozására és a digitális innováció megvalósítására.  Az Okinnal  kiépített új partnerkapcsolattal biztosítjuk a vállalatoknak azokat a készségeket és szolgáltatásokat, amelyekre támaszkodva gördülékenyen állhatnak át az IBM Notesról más platformokra, például a Google Appsre vagy a Microsoft Office 365-re. Szeretnénk, ha ügyfeleink hatékonyan, könnyedén és fennakadások nélkül aknázhatnák ki az ebben rejlő lehetőségeket”

– mutatott rá Vic Herring, a Fujitsu RunMyProcess globális értékesítési és marketingvezetője.

Kép: CFR Global Executive Search

The post A Fujitsu RunMyProcess és az Okin BPS gyorsítják az IBM Notes digitális átalakulását appeared first on Műszaki Magazin.

Tíz emberből kilenc már hallott a mesterséges intelligenciáról (MI) Közép- és Kelet-Európában – derül ki egy friss kutatásból, amelyet az IBM megbízásából végzett el az NMS Market Research piackutató cég. Bár nem mindenki tudott felidézni olyan esetet, amikor MI-alkalmazást használt, a megkérdezettek 80%-a a technológia szélesebb körű elterjedésére számít.

A kutatás Csehországban, Magyarországon, Lengyelországban és Oroszországban vizsgálta, hogy mit gondolnak az emberek a mesterséges intelligenciáról. Kiderült: a legtöbben pozitívan állnak az MI-t felvonultató újításokhoz. A legnyitottabbak a magyarok és az oroszok voltak.

A régió lakói nagy reményeket fűznek a mesterséges intelligenciához. A felmérés szerint az oroszok és a magyarok 63, a csehek 56 míg a lengyelek 53%-a megbízik az MI-ben. A kutatási adatok szerint a régióban élők többsége örömmel fogadja az MI-t tartalmazó újításokat, Oroszországban az emberek 80, a többi országban pedig 70% derűlátó ebben a kérdésben. A legtöbb megkérdezett arra számít, hogy a következő három évben jóval elterjedtebbé válik a technológia.

„A közép- és kelet-európai országok rendkívüli fejlődésen mentek keresztül az elmúlt 30 évben. A régió társadalmai nyitottak az innovációkra és az új tapasztalatokra. Az IBM-nél hiszünk benne, hogy az MI-technológiák innovatívabbá teszik a régió vállalkozásait, új gazdasági modelleket honosítanak meg, ösztönzik a gazdasági növekedést és új piacokat teremtenek” – jelentette ki Antonio Muttoni, az IBM közép-kelet-európai igazgatója.

Mesterséges intelligencia az egészségügyben

A kutatás nemcsak azt vizsgálta, hogy hogyan viszonyulnak az emberek a mesterséges intelligenciához, hanem azt is, hogy mit várnak a technológia fejlődésétől. A magyarok, a lengyelek és az oroszok szerint az MI elsősorban az elektronikában lesz hasznos, míg a csehek úgy vélik, hogy főként az egészségügyben.  Abban azonban mind a négy ország polgárai egyetértenek, hogy a mesterséges intelligencia hasznos eszköz lesz az orvosok kezében, és segíteni fogja a döntésüket a legjobb kezelés kiválasztásában.

Az autóipar jövője az MI-ben rejlik

A felmérés szerint a mesterséges intelligencia fontos szerepet fog játszani az autóiparban. A magyarok több mint fele számít arra, hogy az önvezető autók széles körben elérhetők lesznek. Ebben a kérdésben hasonlóan vélekedik az oroszok közel fele, míg a lengyelek és a csehek harmada gondolja ezt. A kutatás arra is rávilágított, hogy a csehek szerint a mesterséges intelligencia a forgalomirányításban is hasznos lehet.

A magyarok már alig várják az önvezető autókat

A magyarok nemcsak számítanak az önvezető autók elterjedésére, de várják is azt: a megkérdezettek 72%-a szívesen vásárolna MI által vezetett járművet a jövőben. Főleg a férfiak körében népszerű ez vélekedés, 79%-uk vásárolna önvezető autót, de ez az arány a nőknél is megközelíti a kétharmadot. Tízből nyolc honfitársunk szívesen bízná mesterséges intelligenciára a legjobb útvonal kiválasztását is, a megkérdezettek több mint fele pedig a közlekedési szabálysértések elbírálásába is bevonná a technológiát.

Minden második magyar elfogadná, hogy robot műtse meg, de nem bíznánk a robotkatonákban

A magyarok közel fele befeküdne olyan műtétre, amelyet MI-vezérelt robot vezet (a férfiaknál 54%, a nőknél 36% ez az arány). A hadviselésben viszont csak 6% látná szívesen a technológiát. Háromból két honfitársunk szerint az intelligens robotok jó társak lehetnek a magányos idős embereknek. A legkevésbé az 55-65 éves megkérdezettek lelkesednek ezért, de még ennek a korosztálynak is több mint a fele jó ötletnek tartaná mindezt.

A többség nem tart attól, hogy a technológia elveszi a munkát

A magyarok többsége szerint az MI hatékonyabbá teszi a munkát, megkímél a rutinfeladatoktól, növeli a szolgáltatások színvonalát, mérsékeli a közlekedési dugókat, valamint megkönnyíti az utazást és a házimunkát. A mérleg másik oldalán a kevesebb munkahelyet és a hackertámadások veszélyét említették, súlyos fenyegetésnek azonban alig 23% nevezte egyértelműen a mesterséges intelligenciát.

Több mint 2000 embert kérdeztek meg

Az NMS Market Research 2035 fős, 18 és 65 év közötti mintán végezte el a kutatást Csehországban, Magyarországon, Lengyelországban és Oroszországban 2018. szeptember 19. és október 1. között. A minta végzettség (alapfokú, középfokú, felsőfokú) és lakóhely (régiók) szerint reprezentatív a felnőtt lakosságra nézve.

www.ibm.com

The post IBM kutatás: a magyarok megbíznak a mesterséges intelligenciában appeared first on Műszaki Magazin.

Valamennyi iparágban sikerrel alkalmazzák a felhő alapú megoldásokat a digitális átállás felgyorsítása érdekében – mutat rá az IDC egy nemrégiben közzétett tanulmánya, melyet a felhőalapú technológia és a mesterséges intelligencia vállalatok körében való alkalmazása kapcsán készített a kutatócég a dél-kelet európai régióban. A felmérésben részt vevő cégek közel 20 százaléka állította, hogy a következő 12 hónapban tervez bevetni felhőalapú megoldást a még hatékonyabb üzletmenet elősegítéséhez. Jelenleg legszélesebb körben a privát felhőt használják a cégek, azonban a piaci hangsúly folyamatosan áttevődik a nyilvános felhőre, így a válaszadók harmada fontolgatja az effajta felhőmegoldások igénybevételét. Az összes megkérdezett közel fele állította, hogy a hibrid felhőalapú megoldásokat tartja cége számára a legmegfelelőbbnek, és már használnak is ilyen rendszereket.

A tanulmányból kiderül, hogy a vállalatok a változó igényekre válaszul a legmodernebb technológiákat, így mesterséges intelligenciát, analitikát, a dolgok internetét vagy blokklánc-megoldásokat is kínáló hibrid felhőmegoldásokat keresnek, mivel úgy szeretnék növelni termelékenységüket, hogy egyúttal költséget is megtakarítanak. Több hazai startup mellett, legutóbb egy magyar kötődésű, hitelfolyamatok automatizációjával foglalkozó fintech cég, a Circeo választotta az IBM felhőjét hitelfeldolgozó kapacitásának bővítéséhez és szolgáltatásának kiterjesztéséhez a világon bármely potenciális ügyfél számára. A felhő segítségével mostantól a licencelési lehetőségek biztosítása a rugalmas felhő környezetben sokkal gyorsabb és egyszerűbb lesz.

Az IBM a megnövekedett igények kiszolgálása érdekében folyamatosan bővíti felhőtárhely- kapacitásait világszerte, de nagy hangsúlyt fektet arra is, hogy a vállalatok vezetőit megismertesse a felhő-megoldások, illetve a mesterséges intelligencia nyújtotta előnyökkel. Az őszi, immáron harmadik alkalommal megrendezett IBM Think South East Europe konferencián az IBM vezetőivel, kutatóival, partnereivel és a régió vezető vállalatainak képviselőivel találkozhatnak a technológia iránt érdeklődők a festői szépségű Bled városában, Szlovéniában.

The post IBM – egyre népszerűbb a felhő appeared first on Műszaki Magazin.

Az IBM a Viva Tech konferencián bejelentette, hogy partnereivel elindította “Call for Code” globális kezdeményezését. A nagyszabású és ambíciózus fejlesztői program startupok, oktatási Intézmények és vállalatok fejlesztői közreműködésével kíván megoldást nyújtani a természeti katasztrófák megelőzéséhez, kezeléséhez, illetve az azokat követő helyreállítási műveletekhez. A Párizsban megrendezett konferencián az IBM elnök-vezérigazgatója, Ginni Rometty felszólította a technológiai iparágat, hogy segítsen egy jobb jövő megteremtésében. Emellett a program keretében felajánlotta az IBM technológiai hátterét és 30 millió dollárt, melyet a vállalat öt év alatt invesztál majd a kezdeményezésbe. A cél az, hogy az adatelemzés, a mesterséges Intelligencia, a blokklánc technológia, a felhő, valamint IoT-eszközök segítségével megoldást találjanak a katasztrófák okozta társadalmi problémákra.

A Call for Code program révén olyan alkalmazások fejlesztését tervezik, amelyekkel a helyi közösségek egyszerűbben felkészülhetnek a katasztrófahelyzetekre. Egy várható időjárási változás esetén például az érintett terület gyógyszertárait jóval hamarabb figyelmeztethetik egy időjárási adatokat és logisztikai információkat elemző rendszer segítségével, hogy több gyógyszerrel, palackozott vízzel és egyéb eszközzel szerelkezzenek fel. Ezek a technológiák arra is alkalmasak, hogy megjósolják, mikor és hol lehet a legsúlyosabb a katasztrófa, így a katasztrófavédelem jó előre felkészülhet a helyzet biztosítására. Az IBM a fejlesztéshez szükséges eszközöket és technológiát is biztosítja a jelentkezők számára, akik ingyenes programozói tréningeken is részt vehetnek. A nyertes csapat a pénznyereményen túl hosszú távú fejlesztési háttértámogatásban is részesül az IBM és a Linux Foundation jóvoltából, így a prototípus fázisig eljutott ötletüket éles körülmények között is működő alkalmazássá fejleszthetik.

A programra jelentkezni egyénileg, vagy maximum öt fős csapatban lehet 2018. június 18. és augusztus 31. közt a program honlapján. A szeptemberi elődöntőn világhírű szakértőkből álló zsűri választja ki 30 versenyzőből azt a hármat, akik a döntőbe jutnak, a nyertest pedig a David Clark Cause októberi, élőben közvetített gáláján hirdetik ki.

The post IBM – A jövő technológiáival a természeti katasztrófák ellen appeared first on Műszaki Magazin.

Az IBM bemutatta Power Systems szerversorozatának új generációját, az AC922-t. Az új szerverekben már a vállalat kifejezetten a számításintenzív mesterségesintelligencia-alkalmazásokhoz tervezett POWER9 processzorai működnek. A POWER9 processzorok közel négyszer gyorsabb mélytanulást kínálnak, így a mesterséges intelligencia még hatékonyabb felhasználását is lehetővé teszik.
Az AC922-et úgy tervezték, hogy jelentős teljesítményjavulást kínáljon az olyan népszerű gépi tanulás alapú keretrendszereknél, mint a Chainer, a TensorFlow és a Caffe, vagy az olyan GPU-gyorsított adatbáziskezelőknél, mint a Kinetica. Így az adattudósok gyorsabban érhetnek el eredményeket a mélytanulás területén, például a csalások valós idejű észlelésében vagy akár hitelkockázati elemzések során is.
A POWER9 processzorokra épül majd az Amerikai Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma két új szuperszámítógépe, a „Summit” és a „Sierra”, amelyek hamarosan a világ legnagyobb teljesítményű szuperszámítógépei lesznek, de az IBM legújabb processzorkészletére a Google is lecsapott már.

Gyorsuló munkafolyamatok a POWER9-nal

A mélytanulás egy olyan gyorsan fejlődő gépi tanulási módszer, amely folyamatok és adatok millióit átvizsgálva megtalálja és rangsorolja a leglényegesebb információkat. A növekvő ipari igények kielégítésére az IBM négy éve egészen az alapoktól kezdte meg a POWER9 processzorok fejlesztését, azzal a céllal, hogy vadonatúj architektúrát hozzon létre az adatintenzív mesterségesintelligencia- és mélytanulási munkafolyamatokhoz.

További részletek az angol közleményben: http://www-03.ibm.com/press/us/en/pressrelease/53452.wss

The post IBM – Az iparág legfejlettebb MI-szervere appeared first on Műszaki Magazin.

Az utóbbi években több előrelépés is született a területen, a legutóbbi nagy sikere Elon Musk OpenAI-jának volt, amikor egy online multiplayer játékban (ami Musk elmondása szerint messze komplexebb, mint a kínai go) sikerült a profi játékosokat megtéveszteni.

Legutóbb Vlagyimir Putyin szólalt meg a témában, amire Musk is reagált. Az orosz elnök lényegében azt vélte látni, hogy a jövőben az lehet az uralkodó hatalom, akinek a legjobb MI van a kezében, Musk pedig ezt némiképp alátámasztotta azzal a sötét víziójával, hogy a harmadik világháborút a mesterséges intelligencia fogja elindítani. Mindezek ellenére, és sokkal mélyebb filozófiai és pszichológiai viták mellett határozottan érdemes a területtel foglalkozni, nem feledve azt, hogy a legfontosabb szempont, hogy ne szabadulhasson el, és ne veszélyeztesse az embereket.

Az IBM MIT együttműködés keretében éppen most nyitottak meg egy közös laboratóriumot, amit arra terveztek, hogy az MI területén érjenek el hatalmas áttöréseket a következő tíz év alatt. A programot az IBM 240 millió dollárral támogatja, tíz éven keresztül, ami az egyik legnagyobb támogatás, amit egyetem egy magánvállalattól valaha kapott.

The post Mesterséges intelligencia labort hozott létre az IBM és az MIT appeared first on Műszaki Magazin.

Rekordkapacitású mágnesszalagos kazettát mutattak be az IBM mérnökei, melynek prototípusára 330 terabájtnyi tömörítetlen adatot sikerült írniuk. A Sony Storage Media Solutionssel közösen fejlesztett kazetta 201 gigabit információ tárolására képes négyzethüvelykenként, ami 20-szor nagyobb a jelenleg használt, kereskedelmi forgalomban kapható hagyományos kazetták adatsűrűségénél, amikre csupán 15 terabájt fér.

A napjainkban is használatos mágnesszalagos adattárolót még 60 éve találták fel, és hagyományosan kormányzati papírok, adóbevallások, egészségügyi adatok, video archívumok tárolására használják, még ma is előszeretettel alkalmazzák időtállósága mellett nagy kapacitása, és viszonylag alacsony ára miatt.

Az IBM legelső kazettája még csupán két megabájtot tudott tárolni, azóta hatalmas fejlődésen ment keresztül a technológia. A cég szerint ez az újabb mérföldkő is bizonyítja azt, hogy a kazettás tárolást még a következő évtizedekben is sikerülhet skálázni.

www.ibm.com

The post 330 terabájt mágnesszalagon appeared first on Műszaki Magazin.