• Az Alstom hozzájárul a világ legzöldebb vasúti hálózatához
• A szén-dioxid kibocsátás nélküli vonatok mindössze négy évvel a próbaüzem megkezdése után állnak most üzembe
• Ez bizonyítja, hogy az Alstom képes szoros együttműködésben ügyfeleivel együtt dolgozni, valamint innovációit gyorsan bevezetni a piacra

Az Alstom, az intelligens és fenntartható mobilitás globális vezetője büszkén jelenti be, hogy a világ első hidrogénvonata, a Coradia iLint ma újabb történelmi mérföldkőhöz érkezett az alsó-szászországi Bremervörde városában. A vonat mostantól a világ első, 100%-ban hidrogénnel működő vonatútvonalán közlekedik utasforgalomban. A regionális vonat csak gőzt és kondenzvizet bocsát ki, miközben alacsony zajszint mellett üzemel. A 14 üzemanyagcellás meghajtású jármű a Landesnahverkehrsgesellschaft Niedersachsen (LNVG) tulajdonában van. Az LNVG már 2012-ben elkezdte keresni a dízelüzemű vonatok alternatíváit, és ezzel lendületet adott a vonatok németországi fejlesztésének. A világpremier további projektpartnerei az Elbe-Weser vasúti és közlekedési vállalat (evb) és a Linde gáz- és gépipari vállalat.

“A kibocsátásmentes mobilitás a fenntartható jövő biztosításának egyik legfontosabb célja, és az Alstom egyértelmű kitűzése, hogy világelső legyen a vasúti alternatív meghajtási rendszerek terén. A világ első hidrogénvonata, a Coradia iLint a legmodernebb technológiával kombinált zöld mobilitás iránti egyértelmű elkötelezettségünket mutatja. Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy ezt a technológiát egy világpremier keretében, nagyszerű partnereinkkel együtt sorozatüzembe állíthatjuk” – mondta Henri Poupart-Lafarge, az Alstom vezérigazgatója és igazgatótanácsának elnöke.

A Cuxhaven, Bremerhaven, Bremervörde és Buxtehude közötti útvonalon az evb az LNVG megbízásából 14 hidrogénüzemű Alstom regionális vonatot üzemeltet majd, amelyek fokozatosan felváltják a 15 dízelvonatot. Ezeket minden nap, éjjel-nappal a Linde hidrogéntöltő állomáson tankolják majd. Az 1000 kilométeres hatótávolságnak köszönhetően az Alstom Coradia iLint típusú, emissziómentes üzemű modelljei egész nap egyetlen hidrogéntartállyal tudnak közlekedni az evb hálózatán. 2018 szeptemberében egy közel két évig tartó sikeres próbaüzem zárult le két előszériás szerelvény segítségével.

Számos ország számos villamosítási projektje ellenére az európai vasúthálózat jelentős része hosszú távon nem lesz villamosított. Sok országban még mindig számos dízelüzemű vonat van forgalomban, Németországban például több mint 4000 darab.

Az Alstom jelenleg négy szerződést kötött hidrogén üzemanyagcellás regionális vonatokra. Az első 14 Coradia iLint vonatra vonatkozik a németországi Alsó-Szászország régióban, a második pedig 27 Coradia iLint vonatra a frankfurti metropoliszban. A harmadik szerződés Olaszországban köttetett, ahol az Alstom 6 Coradia Stream hidrogénvonatot épít Lombardia régióban – további 8 vonatra szóló opcióval -, míg a negyedik szerződés Franciaországból való, 12 Coradia Polyvalent hidrogénvonatra, amelyeket négy különböző francia régióban osztanak szét. A Coradia iLint-et sikeresen tesztelték többek között Ausztriában, Hollandiában, Lengyelországban és Svédországban is.

A Coradia iLint-ről

A Coradia iLint a világ első olyan személyvonata, amely hidrogén üzemanyagcellával működik és elektromos energiát termel a meghajtáshoz. Ez a teljesen emissziómentes vonat csendes, és csak vízgőzt és kondenzvizet bocsát ki. A Coradia iLint több újítással is rendelkezik: tiszta energiaátalakítás, rugalmas energiatárolás akkumulátorokban, valamint a hajtóerő és a rendelkezésre álló energia intelligens kezelése. Kifejezetten a nem villamosított vonalakon való használatra fejlesztették ki, így lehetővé teszi a tiszta, fenntartható vonatüzemet, miközben fenntartja a nagy teljesítményt. Az evb hálózatán a vonat 80 és 120 kilométer/óra közötti sebességgel közlekedik, a maximális sebessége pedig 140 kilométer/óra.

Az iLintet az Alstom csapatai tervezték Salzgitterben (Németország), a regionális vonatokkal foglalkozó kiválósági központunkban, és Tarbes-ban (Franciaország), a vontatási rendszerek kiválósági központjában. A projekt a német kormány támogatását élvezi, és a Coradia iLint fejlesztését a német kormány a Hidrogén- és Üzemanyagcella-Technológia Nemzeti Innovációs Programjának (NIP) részeként finanszírozta.

A Coradia iLint a 2022-es német fenntarthatósági formatervezési díj nyertese. A díj olyan műszaki és társadalmi megoldásokat ismer el, amelyek különösen hatékonyan segítik a fenntartható termékekre, termelésre, fogyasztásra vagy életmódra való áttérést az ENSZ 2030-as terveivel összhangban.

A töltőrendszerről

A Linde Bremervörde-i létesítményében hatvannégy darab 500 baros, összesen 1800 kilogramm kapacitású nagynyomású tárolótartály, hat hidrogénkompresszor és két üzemanyagszivattyú található. A hidrogén, mint vonatok által használt üzemanyag jelentősen csökkenti a környezetterhelést, mivel egy kilogramm hidrogén körülbelül 4,5 liter dízel üzemanyagot helyettesít. A későbbiekben tervezik a hidrogén helyszínen való előállítását elektrolízissel és regeneratív módon előállított villamos energiával; a megfelelő bővítési területek pedig rendelkezésre állnak.

A projektet a Szövetségi Digitális Ügyek és Közlekedési Minisztérium finanszírozza a Nemzeti Hidrogén- és Üzemanyagcella Technológiai Innovációs Program részeként. A szövetségi kormány 8,4 millió euróval járul hozzá a járművek költségeihez és 4,3 millió euróval a töltőállomás költségeihez. A támogatási irányelvet a NOW GmbH koordinálja és a Project Management Jülich (PtJ) hajtja végre.

Magyar vonatkozás

2022. augusztus 23-án hidrogén üzemanyagcellás motorvonat beszerzéséhez szükséges nyilvános, előzetes piaci konzultációt indított a MÁV-Start.

“A konzultáció elindulásával még egy lépéssel közelebb jutunk a hidrogénmeghajtás alkalmazásához a hazai vasúti közlekedésben” – mondja Balázs Gáspár, az Alstom Transport Hungary Zrt. vezérigazgatója. – „Nagy jövőt jósolunk ennek a technológiának mind Magyarországon, mind Európában, ezért is jelentős mérföldkő a hazai tevékenységünkben, hogy idén júniustól a Coradia iLint hidrogénvonat forgóvázkeretének gyártásával bővítettük termékeink körét” – teszi hozzá a vezérigazgató.

Az Alstom mátranováki gyárában jelenleg több mint 1,3 milliárd forint értékű beruházást zajlik. Ezzel párhuzamosan a létszám is bővül, 100 új munkatárs felvételével.

The post A világ legzöldebb vasúti hálózata appeared first on Műszaki Magazin.

A cél összhangban van a Párizsi Klímaegyezményen alapuló legújabb vállalással, miszerint 1990-hez képest 2030-ra legalább 55 százalékos nettó csökkentést kell elérni az unióban az üvegházhatású gázok kibocsátásában. Az átállásban a hidrogénhajtású, üzemanyagcellás járművek használata hatalmas előrelépést jelenthet. A flottakezelésben piacvezető LeasePlan összegyűjtötte a technológiával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, valamint az üzemanyagforrásként használt hidrogénben rejlő előnyöket.

A hidrogén a világegyetemben leggyakrabban előforduló kémiai anyag, a periódusos rendszer legkönnyebb eleme. Színtelen, szagtalan, nem mérgező gáz. A leginkább környezetkímélő módon megújuló energiaforrásból származó elektromos árammal állítható elő elektrolízissel, amelynek során a vízmolekulák alkotóelemeikre, vagyis hidrogénre és oxigénre bomlanak. A hidrogén 95 százalékát azonban földgázból nyerik ki (amely 97 százalékban metánból áll), a folyamat során pedig szén-dioxid is keletkezik, amelyet az ún. kék hidrogén gyártása esetén leválasztanak, és a föld alatt tárolnak el sajtolással.

Hidrogén mint üzemanyag

A hidrogén ideális megoldás lehet a környezetkímélő közlekedésre való áttérésben, mivel a járművekben való használata során melléktermékként nem keletkezik káros anyag, csupán víz. A hidrogénhajtású autók egy ún. üzemanyagcellát tartalmaznak, amely a hidrogénből levegő felhasználásával – az elektrolízis megfordításával – égés és lángképződés nélkül állít elő áramot. Ez aztán egy akkumulátor közbeiktatásával, elektromos motort hajt meg, így ezeket az autókat üzemanyagcellás – vagy tüzelőanyag-cellás – elektromos járműveknek (FCEV – fuel cell electric vehicles) is szokták hívni. A hagyományos elektromos autókhoz képest a hidrogénhajtásúakban kisebb az akkumulátor, szükség van viszont egy vagy két üzemanyagtartályra, amelyek a hidrogént tárolják.

Közlekedés hidrogénnel

A hidrogénhajtás előnyeit eddig elsősorban buszokkal tesztelték, amelyeket a világ különböző pontjain – például Londonban, Münchenben, Szöulban, Tokióban, Pekingben vagy Sanghajban – már több mint 10 éve használnak a tömegközlekedésben. A teherszállítás további lehetőségeket nyújt a technológia közúti kihasználásához, mivel az üzemanyagcellás járművek hatótávolsága nagyobb, mint az újratölthető akkumulátoros elektromos autóké, egy töltéssel kb. 400-500 kilométert tudnak megtenni. Ráadásul a teletankoláshoz is elegendő 5-20 perc a jármű méretétől függően. A General Motors Electrovan nevű autója volt az első FCEV 1966-ban. Csak egy példány készült el belőle, mivel az üzemanyagcella és a hidrogéntartályok a kisbusz első ülései mögötti teljes hátsó részt elfoglalták. A kísérleti autót egyrészt technológiai demonstrációnak szánta a GM, másrészt pedig figyelemfelkeltő akciónak az űrhajózási lázban égő világ számára, hiszen az űrprogramoknak is fontos technikai eszköze volt ez elektromos energiát termelő üzemanyagcella.

Azóta több gyártó is piacra dobta működő hidrogénhajtású modelljeit, melyek közül a legismertebb talán a Toyota Mirai, melyből már a második generáció gyártása zajlik, illetve a Hyundai Nexo, amelynek új verzióját jövőre tervezi bevezetni a koreai vállalat. A Hyundai 2023-ban várható Staria kishaszongépjárműve szintén hidrogénhajtással készül. A Peugeot e-Expert Hydrogen is ezt a kategóriát erősíti, melyből a legelső hidrogénüzemű szériamodell 2021 év végén gördült le a gyártósorról. A BMW iX5 hidrogénhajtású autó kisszériás gyártása ez év végén indulhat, míg a Honda jövő évre időzítette a Clarity FCV harmadik generációjának bevezetését, miután tavaly augusztusban leállította a második generációs modell gyártását. Az új autómodellek bevezetése remélhetőleg árcsökkentő hatással lesz a piacra, ami további ösztönzőt jelent a keresleti oldalon, illetve a járműfejlesztésekbe és a töltőállomásokba való beruházások szempontjából.

Európában több mint 220, világszerte pedig csaknem 700 hidrogéntöltő állomás található, így immár
33 országban lehet hidrogént tankolni. Magyarországon tavaly áprilisban adták át az első mobil hidrogén-töltőállomást a Linde Gáz Magyarország Zrt. budapesti telephelyén. A konténeres kialakítású töltési pont alkalmas targoncák, buszok, teherautók, illetve a magasabb töltési nyomást igénylő hidrogénüzemű személyautók feltöltésére is.

Egységben a hidrogéntechnológia elterjesztéséért

2017 elején alapították a jelenleg több mint 130 tagot számláló Hydrogen Council nevű szervezetet, amely a világ azon vezető energetikai, mobilitási, pénzügyi és egyéb szektorokat képviselő vállalatait tömöríti, amelyek a hidrogéntechnológiák fejlesztését, illetve mielőbbi széleskörű alkalmazásukat kívánják előmozdítani. Szintén a tiszta hidrogéntechnológiák elterjesztését szorgalmazza a European Clean Hydrogen Alliance azáltal, hogy összehozza a megújuló, illetve alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogéntermelést, a különböző ágazatok keresletét, valamint a hidrogén szállítását és elosztását az egyes területek szereplőinek párbeszédén keresztül. A 2020 júliusában létrehozott európai uniós kezdeményezés az ipar dekarbonizációjának felgyorsítását célozza az EU éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzéseivel összhangban. A szövetség tagjai évente kétszer találkoznak a Hidrogén Fórumon hat tematikus munkacsoportban, melyek lefedik a teljes hidrogén értékláncot, így a közlekedéssel és szállítmányozással kapcsolatos kérdésköröket is.

A Magyar Hidrogén és Tüzelőanyag-cella Egyesület 2011 nyarán alakult. A szervezet küldetése a hidrogén mint környezetkímélő energiahordozó és a hidrogéntechnológiák – különösen a tüzelőanyag-cellás technológiák – alkalmazásának magyarországi meghonosítása, térnyerésük elősegítése, távlati célja pedig a hidrogénközpontú energetika és közlekedés megvalósítása.

Magyarország Nemzeti Hidrogénstratégiájában a kormány hat prioritást élvező projektre összesen 105-135 milliárd forint közötti összeget szán, hogy bevezesse a tiszta hidrogént és a hidrogéntechnológiákat. A célok között szerepel a közlekedés karbonlábnyomának csökkentése elsősorban nehézgépjárművekre fókuszálva, ami üzemanyagcellával hajtott városi buszok, hulladékszállító járművek, illetve „zöld” kamionok bevezetését jelenti. A dokumentum 2030-ig 20 darab töltőállomás létesítését tartja szükségesnek 4800 hidrogénüzemű járművel számolva, ami évente 130 ezer tonnával csökkenthetné a szén-dioxid-termelést. A Zöld Busz program egyik első lépéseként hazánkban nemrég egy hónapig teszteltek egy Solaris Urbino 12 Hydrogen üzemanyagcellás autóbuszt, amelyet a Volánbusz üzemeltetett a Kőbánya-Kispest és Vecsés közötti vonalon. Ezzel Magyarországon is megindult a hidrogén-üzemanyagcellás buszokkal kapcsolatos közvetlen tapasztalatszerzés.

Hogyan tovább?

A Hydrogen Council szerint az üzemanyagcellás elektromos járművek (FCEV) és az akkumulátoros elektromos járművek (BEV) együttesen gyorsabban és olcsóbban valósíthatják meg a közlekedés környezeti terhelésének csökkentését, mint az egyik megoldás önmagában. A szervezet a McKinsey támogatásával közzétett tanulmánya a két technológia erősségének párhuzamos kiaknázásából származó előnyökre mutat rá. A jelentés hangsúlyozza, hogy az egyes régiók energiatermelő képességétől, illetve a kiszolgált járművek jellegétől függ, hogy hol miként kombinálják a két megoldást, de a világnak mindkettőre szüksége van minél hamarabb.

The post A hidrogénhajtású autók lehetnek a zöld autózás új sztárjai appeared first on Műszaki Magazin.