Ezek azonban kiküszöbölhetőek, és érdemes is odafigyelni rájuk, mert sok bosszúságtól kímélhetjük meg magunkat ezeknek a hibaforrásoknak a kizárásával.

Aki villamos ívhegesztésre adja a fejét, annak aligha lesz ismeretlen a most következő hibalista. Talán úgy is érezhetjük, hogy néhány, a cikkben szereplő hibára nem is kellene kitérni, annyira evidens. A dolog azonban egy kicsit arra emlékeztethet, mint amikor az elektromos berendezések leírásában a hibalista azzal kezdődik, hogy

“Ellenőrizze, csatlakoztatta-e az eszközt az elektromos hálózathoz”.

A hegesztés során azonban számos dologra oda kell figyelni, és néha még a tapasztalt szakemberekkel is előfordul, hogy a magától értetődőnek látszó tényezőkkel gyűlik meg a bajuk.

Ezért remélhetőleg az alábbi tanácsok nem csak a hegesztésben járatlanabb, kevésbé rutinos olvasóknak lesznek hasznosak, hanem minden hegesztéssel foglalkozó szakember számára.

1. A védőgázzal összefüggő általános hibák

Védőgázas hegesztésnél a hegesztőgáz megakadályozza, hogy a varrat és környezete annak minőségét rontó szennyező anyagokkal érintkezzen. Ha két használat között hosszabb idő telik el, a nyomáscsökkentőbe levegő, vagyis nitrogén, oxigén, de akár nedvesség is kerülhet.

Annak érdekében, hogy ezek ne szennyezzék el a védőgázt, öblítsük át a rendszert a munka megkezdése előtt. Ugyanez, vagyis egy bőséges, 1-2 perces védőgázas öblítés vonatkozik arra az esetre is, ha akár a gázpalackot, akár a munkakábelt kicseréltük.

Egy másik tipikus hiba, amikor az átfolyó védőgáz indításkor hirtelen megnövekvő mennyiségét egy védőgáz-megtakarítóval csökkentjük. Ezzel azonban a varrat indításánál pórusképződést idézhetünk elő. Ezért érdemes inkább a nyomáscsökkentőt és az áramforrást összekötő tömlő hosszát lerövidíteni: a legjobb, ha ez a távolság legfeljebb 3 méteres.

2. A nyomáscsökkentőkhöz kapcsolódó hibák

A tömítések hiánya és a laza kötések is szivárgáshoz vezethetnek – képek: messer.hu

Az is valós probléma lehet, hogy a palackszelep hirtelen rányitása miatt intenzív nyomáslökést kap a reduktor. Ha ez gyakran előfordul, a reduktor hamar tönkremehet. Ezt a nyomáscsökkentő membránjának előzetes fesztelenítésével védhetjük ki.

A 200-300 baros nyomáscsökkentőknél a tömítetlenség, illetve a laza záró kötések következtében fellépő szivárgás is gondot okozhat. Ezért fontos a kötések és a tömítések ellenőrzésével kezdeni a munkát. Az elöregedett tömítéseket cseréljük, a laza záró kötéseket pedig húzzuk meg.

3. A tömlővel kapcsolatos hibák

A megfelelő csatlakozás itt is kiemelt jelentőségű, a nem megfelelő vagy rosszul felszerelt tömlőcsatlakozó ugyanis szivárgást idézhet elő. Ezért érdemes EN 560 és EN 561 szabvány szerinti csatlakozókat alkalmazni, és műszak elején ellenőrizni őket.

A gyorscsatlakozók használata is jó megoldás, ezek zárófelületei azonban fokozottan hajlamosak a kopásra. A legjobb, ha nem csak a munka megkezdésekor, hanem napközben, műszakváltáskor is rájuk nézünk.

De hiába tökéletesek a csatlakozások, ha a tömlő anyaga elfárad, vagy nem megfelelő, a védőgáz az 1. pontban leírtakhoz hasonlóan elszennyeződik. Ennek elkerülésére ajánlott ISO 3821-es és ISO 1327-es tömlőt használni (a sűrített levegőhöz gyártott PVC-tömlőt például felejtsük el). Ugyanezért fontos az elöregedett tömlőt időben kicserélni.

4. Az áramforrásnál jelentkező hibák

Az áramforrás bizonyos szempontból az egész rendszer “lelke”, ezért itt is számos potenciális hibaforrás fordulhat elő. Régebbi típusú gépeknél, ahol kézzel állítjuk be, előfordulhat például, hogy rosszul választjuk meg az alkalmazott áramerősséget. Ha ez az optimálisnál alacsonyabb, az nem megfelelő varratbeolvadáshoz vezethet.

A megfelelő ívfeszültség beállítása is kulcsfontosságú. A túl nagy ívfeszültség porozitások kialakulását, de akár szélkiolvadást, illetve a huzal fúvókával történő összeolvadását is előidézheti. Az áramerősséghez képest túlzott ívfeszültség következtében a varrat meg is repedhet. A túl kicsi ívfeszültség miatt pedig előfordulhat, hogy az ív az anyagban ég, illetve salakzárvány alakul ki.

A felsoroltakon túl a szelepek, csatlakozások, tömlők megfelelő tömítettségére az áramforráson belül is oda kell figyelni. Ezért érdemes időnként ellenőrizni – vagy a gyártóval ellenőriztetni – a készüléket.

5. A munkakábellel előforduló problémák

A hegesztőpisztolyt az áramforrással vagy a huzaladagolóval összekötő munkakábel esetében is biztosítani kell a megfelelő csatlakozásokat, tömítéseket. A sérült vagy elöregedett tömítőgyűrűket késlekedés nélkül cseréljük ki. A cél, hogy a védőgáz szennyezés nélkül eljuthasson a munkafelületre, a készülő kötésig.

Ezért lényeges, hogy a munkakábel állapotát rendszeresen ellenőrizzük, valamint, hogy az előírt EN 60974-7 szabványnak megfelelő tömlőt használjunk. Ennek ugyan a PVC-tömlő is megfelel, mégis érdemes jobb minőségű, tartósabb anyagból készült tömlőt választani.

6. A hegesztőpisztoly potenciális hibaforrásai

Tiszta és szennyezett gázfúvóka

Eljutottunk oda, hogy a védőgáz megfelelő tisztaságban megérkezik a hegesztőpisztoly gázfúvókájához. Előfordul, hogy itt, a lánc végén, a hegesztendő munkadarabnál kerül homokszem a gépezetbe. Amit akár szó szerint is érthetünk, ugyanis ha a gázfúvóka szennyezett, a varrat minősége nem lesz megfelelő. Ezért rendszeresen ellenőrizzük a fúvóka állapotát, és alaposan tisztítsuk meg a ráfröccsenő szennyeződésektől és a füsttől, koromtól. (Gázdiffúzor használata esetén arra is ugyanez vonatkozik.)

Ugyanilyen fontos, hogy a gázterelő hüvely jól illeszkejden a fúvókára – ellenkező esetben tömítetlenség lép fel, ami porozitáshoz vezet.

A hegesztőpisztoly nem megfelelő vezetése pedig szélkiolvadást idézhet elő. Ennek elkerülésére íveléskor tartsuk ki a pisztolyt a széleken. A rosszul megválasztott döntési szög eredménye sokszor a nem megfelelő varratbeolvadás. Amellett, hogy a döntési szöget módosítjuk, az áramerősség növelésével, illetve a hegesztési sebesség csökkentésével is kiküszöbölhetjük ezt a problémát.

További hibalehetőségek

A fenti lista természetesen csak a lehetséges hibák egy részét tartalmazza, ezek mellett további hibalehetőségek is előfordulhatnak.

Néhány példa:

• A munkakábel áramátadó csatlakozásánál található légrés. Elkerülhető a huzalnak megfelelő méretű áramátadó használatával.
• Optimális védőgázmennyiség beállítása a hegesztőpisztolynál a porozitások elkerülése végett.
• Helyes pisztolytartás, megfelelő döntési szög alkalmazása – ezzel elkerülhető, hogy a kiáramló védőgáz a túlzott pisztolydöntésnek köszönhető injektorhatás következtében beszippantsa a környezeti levegőt.
• Szennyezett hozaganyag – ez rontja a varrat minőségét, porozitáshoz vezethet.

Messer Hungarogáz Kft. – a hegesztési gázok hazai szakértője

A felsorolt hibaforrások komoly problémákat idézhetnek elő és jelentősen megnehezíthetik, lelassíthatják a munkát. Feltárásukhoz és megoldásukhoz ugyanakkor szakmai segítséget is kaphatunk a minősített, professzionális gázszolgáltatóktól. Magasan képzett szakembereik a szükséges megelőző eljárási rutinok kialakításában és a helyes eszközhasználat megválasztásában is hatékony támogatást képesek nyújtani.

Ilyen szolgáltató a Messer Hungarogáz Kft. is, amely anyagfajtákra és hegesztési eljárásokra optimalizált védőgázkeverékek széles választékát fejlesztette ki, melyek megfelelnek a modern jármű- és fémipar által támasztott magas minőségi követelményeknek.

A védőgázos ívhegesztési eljárások, a MIG, MAG és TIG (AWI) technológia esetében napjainkban már a standardizált és az egyedi követelményekhez hangolt két-, három-, vagy akár többkomponensű védőgáz-keverékek széles skálájával találkozunk az iparban. A lehetséges keverékek választéka rendkívül széles, a fő összetevőnek számító argonon, héliumon és szén-dioxidon kívül további alkotórészként oxigén, hidrogén vagy nitrogén is előfordul.

A Messer Hungarogáz Kft. Magyarország egyik vezető ipari és egészségügyi gázgyártó és -forgalmazó vállalata. A Messer a hegesztési gázok mellett számos egyéb gázzal (pl. nitrogén, oxigén, szén-dioxid, argon, műszaki, lézer, élelmiszeripari, egészségügyi, nagytisztaságú és különleges laborgázok, stb.) is ellátja partnereit. Mindezek mellett a vállalat a nagyipari on-site gázüzemek építésében és működtetésében is piacvezető.

The post A 6 leggyakoribb hiba, amivel hegesztés közben találkozhatunk appeared first on Műszaki Magazin.

 A TiS20 + és TiS60 + hőkamerákkal a rendszerek és a gépek hibái még a problémák felmerülése előtt észlelhetők

• Egyszerű, idő- és költségtakarékos működés
• Napi használatra, durva üzemi körülmények között
• Érintkezés nélkül -20 és + 400 ° C közötti hőmérséklet mérhető

A Fluke TiS20 + és TiS60 + hőkamerái a mérési és tesztelési technológiák körét bővítik – ez a professzionális elektrotechnika szíve.

“Annak érdekében, hogy a professzionális elektrotechnika felhasználói láthatóvá tegyék az emberi szem számára rejtett dolgokat, és felismerjék azokat a problémákat, amelyek a hagyományos mérőeszközökkel nem észlelhetők, teszt- és mérési programunkba beépítettük a Fluke TiS20 + és TiS60 + hőkamerákat,”

– mondja Kilian Braun, a Conrad Electronic vezető termékmenedzsment szakértője.

„A két hordozható eszköz fejlesztésekor a hangsúly az egyszerű és időtakarékos működésre összpontosult. A kereskedelem és az ipar villanyszerelői, a HVAC és a hűtőrendszer technikusai, valamint a karbantartó és szerviztechnikusok például egyetlen gombnyomással készíthetnek hőmérképeket motorokról vagy berendezésekről a vezérlőszekrényekben, és gyorsan, egyszerűen, egyszerűen és költséghatékonyan végezhetnek mérési feladatokat “

– mondja Stefan Kohler, a Fluke Németország munkatársa.

Az egykezes kezelés és az intuitív felhasználói útmutatás praktikus kialakításának köszönhetően a TiS20 + és TiS60 + hőkamerákkal végzett mérésekhez nincs szükség speciális képzésre. A felhasználóknak csak a kívánt mérési pontra kell irányítaniuk és fókuszálniuk az eszközöket. A kamera automatikusan beállítja a hőmérséklet-tartományt oly módon, hogy értelmes, kétdimenziós kép alakuljon ki a hőmérséklet-eloszlásról. Az exponáló gomb megnyomásával a kép a hozzá tartozó mért értékekkel kerül mentésre. A mellékelt szoftver használható a legfontosabb paraméterek megváltoztatására a kép optimalizálása és a részletek kiemelése érdekében.

A Fluke által kifejlesztett infravörös IR Fusion ™ technológia leegyszerűsíti a mérési munkafolyamatokat azáltal, hogy vizuális képet helyez az érintőképernyő hőképére, hogy a felhasználók láthassák a hibákat és azok helyét, mielőtt a probléma felmerülne. Mindössze annyit kell tennie, hogy ujját mozgatja a kamera képernyőjén, hogy beállítsa a hőkép keveredésének mértékét.

A termikus képfájlok automatikus tárolásának köszönhetően a Fluke Connect® Asset Taggingnek köszönhetően a hőkamerák felhasználóinak már nem kell időt tölteniük a számítógéppel a termikus képek válogatásával, vagy az irodában lévő fájlok áthelyezésével vagy átnevezésével különböző könyvtárakra. Mindössze annyit kell tennie, hogy beolvassa a QR-kódot vagy a vonalkódot a rendszeren, és a termikus képeket dátum- és időbélyegzővel rögzíti. Ezután a szoftver automatikusan rendezi a hőképeket eszközök vagy rendszerek szerint.

A TiS20 + készülékkel -20 és + 150 ° C közötti hőmérséklet-mérés ± 2 ° C pontossággal lehetséges. A hőkép felbontása 120 x 90 (10 800 képpont). A TiS60 + -20 és +400 ° C közötti hőmérséklet-tartományra lett tervezve, és 320 x 240 pixel (76 800 pixel) felbontást kínál.

A TiS60 + rögzített fókusszal biztosítja a szükséges felbontást, hogy a felhasználók kiváló minőségű képeket készíthessenek nagyobb távolságból, még akkor is, ha újak a termográfia területén, vagy ha a fényképezőgépet más termográfiai tapasztalatokkal rendelkező emberek használják. A TiS60 + segítségével a felhasználók mindent megkapnak, hogy meghatározzák eszközeik és rendszereik alapértékeit, létrehozzanak egy programot a megelőző karbantartáshoz és beállítsák a szabványos munkát. A Fluke Connect ™ asztali szoftverrel professzionális jelentések készíthetők percek alatt, és teljes radiometrikus adatgyűjtés lehetséges az egyes karbantartási programokhoz.

Mindkét eszköz 8,9 cm-es LC képernyővel rendelkezik, az IP54 szerint fröccsenő és porálló, robusztus kialakítású és mindennapi használatra alkalmas.

The post Rendszerekben és gépekben észlelt hibák appeared first on Műszaki Magazin.