„Termikus kényelemről” akkor beszélünk, ha az épülethasználók nem vágynak melegebb, hidegebb, szárazabb, nedvesebb levegőre. A kényelmi tartomány, amelyben a helyiséghasználók nagy része jól érzi magát 18 °C és 24 °C között, illetve 40-60 %-os relatív páratartalom között van. Talán nem is kell mondanunk, hogy ez milyen ritkán teljesül.

A Fraunhofer IAO tanulmánya az Office 21 közös kutatási projekt keretében a munka és iroda világáról azt állapította meg, hogy az irodahasználók közel 40%-a elégedetlen az irodai környezettel. A zavaró tényezők között pedig gyakran emlegetett probléma a páratartalom hiánya, mely jelentős negatív hatással van az általános közérzetre, sőt kifejezetten káros egészségügyi hatásai is lehetnek.

Ezzel a tudással fontos optimalizálási potenciál került a munkáltatók és épületfelelősök kezébe, amit hasznosítani tudnak a munka- és irodakörnyezet kialakítása során.

Kifejezetten a helyiségklíma termelékenységre gyakorolt lehetséges hatását a brit „Whole Life Performance Plus tanulmány” állapította meg. A tanulmány megerősíti, hogy az optimális helyiségklíma fokozni tudja a munkavállalók teljesítményét, gyorsaságát és pontosságát. Mi több, az ideális klíma, így a páratartalom a gépek védelmét is szolgálja, hiszen segít szabályozott keretek közé szorítani a sztatikus kisüléseket, amelye meghibásodásokat, leállásokat okozhatnak.

Összefoglalva tehát: azok a cégek, amelyek befektetnek a termelési és munkavégzési helyiségek klímájába, a gépek védelme mellett egy sor további pozitív hatásra számíthatnak a munkavállalóiknál: kevesebb hiányzásra, magasabb termékminőségre, fokozottabb munkahelyi teljesítményre, erősebb munkavállalói kötődésre és kreativitásra.

Hozzon ki többet kollégái munkavégzéséből ön is, látogasson el weboldalunkra és tudjon meg többet!
www.condair-systems.hu/klimaellenorzes

The post Javítsa a munkavégzést optimális helyiségklíma biztosításával appeared first on Műszaki Magazin.

A direkt helyiség párásítás esetében a levegő párásítók a klímaberendezésbe történő, központi beépítés helyett közvetlenül a párásítandó helyiségbe kerülnek beépítésre. A kis méretű, falra vagy mennyezetre szerelt levegő párásítók szükség esetén mikrofinomságú ködöt permeteznek szét, amelyet a helyiség levegője azonnal felvesz, és egyenletesen eloszlik a helyiségben. A mikrofinomságú párásítást a magasnyomású technológia biztosítja, amely a vizet 85 bar üzemi nyomáson préseli keresztül a nagy teljesítményű fúvókákon. A magasnyomású pumpa energiafogyasztása mindössze 700 W, ami a gőz- és sűrített levegőrendszerekhez képest nagyon alacsony.

Infócsomag:  A helyiségklíma, mint termelési tényező

Az ipari környezetben lévő optimális páratartalom és a hőmérséklet jelentőségéről korábbi cikkünkben részletesebb információkat olvashat.

The post A levegő párásítás új útjai appeared first on Műszaki Magazin.

Amennyiben túl száraz a levegő, akkor az anyag megváltozása vagy az elektrosztatikus feltöltődés termelési zavarokhoz és többletköltségekhez vezethet. A vízmegkötő anyagok, pl. a papír, karton, fa vagy textilrostok feldolgozása különösen érzékeny erre. A mikroelektronikától az élelmiszeriparig a legkülönbözőbb iparágakban garantálhatja az állandó, optimális páratartalom a minőséget és a gyors, zavartalan termelést.

Infócsomag:  A helyiségklíma, mint termelési tényező.

The post Amikor a száraz levegő problémává válik appeared first on Műszaki Magazin.

Ezen felül az „emberi” tényező is élvezi a jó helyiségklíma előnyeit. A legújabb tanulmányok igazolják a munkavállalók teljesítményére és egészségére gyakorolt, pozitív hatást.              

A termelési folyamatok szabványosítása nagyban függ a munkahelyi helyiségklímától. Az optimális, ellenőrzött helyiségklíma csak akkor adott, ha a levegő páratartalma, a levegő hőmérséklete és a hősugárzás nem gyakorol negatív hatást a termelési eredményre, az anyagok tulajdonságira és a gépi folyamatokra.

Páratartalom

A megfelelő páratartalmat mérőeszközök nélkül nehéz megállapítani és megítélni; éppen ezért ezt a termelési tényezőt gyakran figyelmen kívül hagyják. Amennyiben túl száraz a levegő, akkor az anyag megváltozása vagy az elektrosztatikus feltöltődés termelési zavarokhoz és többletköltségekhez vezethet. A vízmegkötő anyagok, például.: papír, karton, fa vagy textilrostok feldolgozása állandó, optimális páratartalmat követel, a minőségi és zavartalan termeléshez.

Hőmérséklet

A páratartalomhoz hasonlóan a hőmérséklet is számos gyártási lépésnél fontos folyamatparaméter. Gyakran nem szabad túllépni bizonyos maximális értékeket a termelés során, hogy ne kerüljenek veszélybe a végtermék elvárt tulajdonságai. A gépek által leadott hő jelentős hőterhelést eredményezhet, ami magas energiaköltségeket okoz a hűtés során. A túl magas beltéri hőmérséklet ezen felül közvetlenül kihatással  van a levegő páratartalmára is: emelkedő hőmérséklet esetén csökken a relatív páratartalom, annak minden negatív kihatásával  az anyagra és a folyamatra.

Termelékenység és egészség

A termelékenység és a kellemes munkahelyi klíma elválaszthatatlan egymástól. Ez egy aktuális brit tanulmány eredménye, amelynek keretében  két éven keresztül vizsgálták a hőmérséklet és a páratartalom munkahelyi teljesítményre gyakorolt hatását. A tanulmány szerint a cégek pozitív hatásokra számíthatnak a munkavállalók részéről: kevesebb hiányzás, jobb termékminőség, magasabb munkahelyi teljesítmény és fokozottabb kötődés, illetve kreativitás. Ezen felül a páratartalomnak közvetlen hatása van az egészségre is. A nyálkahártya-irritációk, a légúti fertőzések és a szempanaszok a száraz levegő jellegzetes következményei.

Minőség fel, költségek le

A papír, a karton, a fa, a textilrostok, a bőr és számos élelmiszer higroszkópos anyag, mely érzékenyen reagál a száraz levegőre. A kiszáradás, a deformáció, a repedések, a rugalmasság hiánya és a tapadás veszélyeztetik a minőséget és zavarják a feldolgozási folyamatot. Ezen felül kellően magas páratartalom esetén megköthető a por, és optimalizálhatók a ragasztási és lakkozási folyamatok. Számos ragasztási és lakkozási folyamathoz optimális helyiségklíma szükséges a folyamat zavartalan és optimális eredménnyel járó végrehajtásához. A túl száraz vagy túl meleg levegő befolyásolja a megszilárdulást, és csökkenti az enyv és a ragasztó szilárdságát. A lakkozás során az optimális páratartalom védelmet nyújt a túl gyors száradás, ezáltal pedig a buborék- és csíkképződés ellen.

A teljes körű elektrosztatikai védelem érdekében ahol csak lehet el kell kerülni a feltöltődést, és definiált, ellenőrzött kisülést kell biztosítani. Ehhez az optimális páratartalom kétszeresen is hozzájárul: 40 % és 60 % közötti relatív páratartalom esetén természetes, vezető nedvességfilm keletkezik az anyagokon. Ezáltal a rosszul vezető felületek és a szigetelő anyagok is nagyobb vezetőképességűek lesznek. vezetnek. Ez esetben az egész évben szabályozott páratartalom minden ESD-védelmi program biztonságát növelni tudja.

Direkt helyiség párásítás

A magasnyomású technológiával működő direkt helyiség párásítás ma számos ipari alkalmazásnál a technika legújabb állását képviseli. Egyszerű beszerelés, biztonságos vezérlés, csekély energiaköltségek és jó karbantartási hozzáférés – ezek a tulajdonságok  szólnak az iparban

a magasnyomású direkt levegő párásítás  mellett. A direkt helyiség párásítás esetében a levegő párásítók a klímaberendezésbe történő, központi beépítés helyett közvetlenül a gyártócsarnokba, illetve a párásítandó helyiségbe kerülnek beépítésre. A kis méretű, falra vagy mennyezetre szerelt levegő párásítók szükség esetén mikrofinomságú ködöt permeteznek szét, amelyet a helyiség levegője azonnal felvesz, és egyenletesen eloszlik a helyiségben. A mikrofinomságú, 15 μm alatti cseppméretű párásítást a magasnyomású technológia biztosítja, amely a vizet 85 bar üzemi nyomáson préseli keresztül a nagy teljesítményű fúvókákon. A magasnyomású pumpa energiafogyasztása mindössze 700 W, ami a gőz- és sűrített levegőrendszerekhez képest nagyon alacsony.

Egyszerű telepítés

A légtechnika és a vízporlasztás szétválasztásával a rendszerek a klímaberendezéstől függetlenül, csekély építési erőfeszítéssel beszerelhetők. A központi vízelőkészítés és a decentralizált levegő párásítás közötti kapcsolatot speciális, mindössze ujjnyi vastagságú magasnyomású tömlők, valamint áram- és vezérlővezetékek biztosítják. Az egyszerű és rugalmas beépítés a direkt helyiség párásítást különösen utólagos beépítés esetén teszi érdekessé.

A megfelelő víz

A minőség és a higiénia szempontjából döntő fontosságú a vízelőkészítés. A kezeletlen víz nem alkalmas a levegő párásítására. Ennek oka a víz számos összetevője. A baktériumok, csírák, lebegő anyagok, sók és más ásványok nagyon veszélyesek lehetnek az egészségre és a gépek működőképességére. Különösen tiszta helyiségekben, vala- mint a gyógyszer és elektronikai iparban úgy kell előkészíteni a vizet, hogy ne juthasson plusz por a termelőhelyiségekbe. Ennek előfeltétele a többfokozatú vízelőkészítés, amely megtisztítja, fertőtleníti és teljesen ásványmentesíti a vizet.

Hajszálpontosan

A szükséges relatív páratartalmat digitális vezérlőrendszerek szabályozzák, amelyek folyamatosan felügyelik a helyiségek klimatikus viszonyait, és állandó páratartalom szintet biztosítanak. A levegő párásítók aktiválása hajszálpontosan a beállított célérték alatt történik. Mivel a direkt helyiség párásításhoz egyedileg definiált párásítási zónák kerülnek meghatározásra (csarnok vagy részterületek), így a különböző felhasználású helyiségekben különböző célértékek valósíthatók meg.

További információ

A direkt helyiség párásítással kapcsolatosan további információkat itt talál: www.condair-systems.hu/klimaellenorzes

The post A páratartalom és a hőmérséklet jelentősége az iparban appeared first on Műszaki Magazin.