A szélsőséges időjárás, az egyre melegebb nyarak, valamint a fenntarthatóságra vonatkozó szigorúbb szabályozások és társadalmi elvárások új kihívásokat jelentenek az építőipari vállalatok számára.

„Már a legalapvetőbb építési feladatokban is meg kell újulni, kezdve azzal, hogy a meleg időben történő betonozás jelentős többletkockázattal jár, ami nem hagyható figyelmen kívül” – hívta fel a figyelmet Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője.

A betonszabványok és az alkalmazási feltételek, mint például a MSZ 4798:2016 és az EN 206, részletesen megfogalmazzák a meleg időben történő betonozás műszaki követelményrendszerét​​. Eszerint például, 35 °C feletti hőmérséklet esetén nem ajánlott betonozni, ha ez a hőmérsékleti állapot több mint 4 órán át fennáll​​. Márpedig ez egyre gyakrabban fordul elő: az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint évről évre emelkedik a hőségnapok száma.

„Persze a meleg időjárás által okozott problémákat megfelelő műszaki megoldásokkal, például a párazáró szerek alkalmazásával lehet kezelni, amivel biztosítjuk, hogy a megőrizzük a beton minőségét. Azonban ehhez változtatni kell az évtizedek alatt berögzült szokásokon”

– magyarázza Markovich Béla.

De vehetünk egy másik példát is a sok közül: a homlokzati hőszigetelésre ma már nem csak a hideg, hanem a meleg miatt is szükség van.

Klímatudatosság és fenntartható építőipar

Az EU-s célok eléréséhez az építőipari cégeknek csökkenteni kell a szén-dioxid-kibocsátást, ami befolyásolja az építőipari gyakorlatokat és az anyagválasztást. Emellett az építőknek is egyre fontosabb szempont a fenntarthatóság, ami az energiahatékonyságtól a környezetbarát anyagok használatig terjed.

A szigorodú szabályok és társadalmi elvárások további cselekvésre ösztönzik a gyártókat és kivitelezőket. Ilyen például a szállítási útvonalak csökkentésére való törekvés. Mivel az építőanyagok előállítása és szállítása jelentős üvegházhatású gázok kibocsátásával jár, törekednie kell a helyi alapanyagok használatára és a szállítási távolságok rövidítésére.

„Az építőipar jövője szorosan összefonódik a környezettudatossággal és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodással. A szemléletváltás, az új építési technikák és anyagok, valamint a fenntartható építési megoldások alkalmazása kulcsfontosságú az építőipar hosszú távú stabilitásának és versenyképességének fenntartása érdekében”

– mondta Markovich Béla.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A klímaváltozás hatása az építőiparra appeared first on Műszaki Magazin.

A gépipari ágazat riadót fúj. Egyrészt a vállalatok 2021-ben jelentős megrendelés-növekedést regisztráltak. Másfelől pedig a gyártók csaknem fele panaszkodik a hiányzó komponensek miatt fennálló gyártási akadályokra. A gépgyártásban ez nemcsak az elektronikus alkatrészeket és a fémgyártmányokat, hanem a műanyagokat, a gumit és a vegyi anyagokat is érinti. Az autóipar szintén küzd a mikrochipek és acélalkatrészek hiányával. Ebben az iparágban már a futószalagok is leálltak. Ugyanez a probléma számtalan más ágazatban is megfigyelhető, például a bútoriparban. A forgácslapok, vasalatok és zsanérok piacát valósággal kisöpörték. Hiányoznak a műanyagok, az üveg és a habok. Emellett a kanapékhoz és matracokhoz szükséges anyagok is. Aki ma új kanapéra vagy konyhára vágyik, annak bizony türelemmel kell lennie. A szállítási idők egyre hosszabbá válnak. Az árak pedig emelkednek.

Kis vírus, nagy hatás

Számos gazdasági szakértő egyetért abban, hogy a nemzetközi ellátási láncok túlterheltsége a koronavírus-válság közvetlen következménye. De hogyan is tudna egy aprócska vírus dönteni arról, hogy milyen áruk, mikor, milyen mennyiségben és milyen áron álljanak rendelkezésre? Az egymás hatását erősítő negatív visszacsatolási mechanizmusok bírnak döntő jelentőséggel: A különböző ágazatok között egyenlőtlenül megoszló, ingadozó kereslet, tetézve a konténerszállítás szűkös szállítási kapacitásával, valósággal felforgatja a világgazdaságot.

Példátlan ingadozások a világpiacon

Visszapillantás a 2020-as évre: A koronavírus okozta globális bizonytalanság, valamint a megfékezésére irányuló drasztikus intézkedések a globális kereslet történelmi mértékű visszaeséséhez vezetnek. A világgazdaság teljesítménye 7,8%-kal csökken, ami nagyobb mértékű, mint a 2008-as pénzügyi válság idején. A remény azonban már 2021-ben felcsillan: Úgy tűnik, hogy új vakcinák jelzik a világjárvány végét. A korlátozásokon sok helyen enyhítenek, a világgazdaság erőre kap. A globális kereslet jelentős, 6%-os növekedésnek indul. Ugyanakkor a világjárvány előttihez képest most más ágazatok profitálnak ebből a keresletnövekedésből. Ahelyett, hogy a fogyasztók ismét a megszokott mértékben fordulnának olyan szolgáltatások felé, mint a turistautak, a gasztronómia vagy a kulturális események, most sokkal inkább autókat, okostelefonokat, számítógépes játékokat és hasonló árukat vásárolnak. Az utazási ágazat egyértelmű lemaradásban van, mivel sok országban még mindig szigorú beutazási korlátozások vannak érvényben. Kína jelenlegi téli repülési menetrendje (2022) a 2019-eshez képest az akkor rendelkezésre álló nemzetközi járatok mindössze 2,2%-át teszi ki!

Az ellátási nehézségek „tökéletes vihara”

Vajon a növekvő kereslet nem tesz mindig jót a gazdaságnak, függetlenül az adott ágazattól? De, elvileg igen. Ugyanakkor a robbanásszerűen növekvő keresletet is ki kellene tudni elégíteni. Ha azonban nem állnak rendelkezésre megfelelő mennyiségben a nyersanyagok, félkész alkatrészek és olyan fontos komponensek, mint a mikrochipek, akkor a termelés akadozik. Amikor pedig a szűkös áruk szűkös tengeri konténerekkel találkoznak – ami még mindig a 2008-as pénzügyi válság hosszú távú hatása –, akkor gyorsan kialakul a „tökéletes vihar”. A „viharos széllökések” jelenleg a német és az európai gazdaságot is elérik. A szakértők ezért a magas rendelésállomány ellenére a „német ipar csalóka fellendülésről beszélnek”.

Gépgyártás kapacitások nélkül

Képzeljük csak magunkat egy feltételezett fémipari gyártóvállalat helyzetébe, amelyhez egy neves ügyféltől egy rég várt nagy megrendelés fut be. Ennek teljesítéséhez azonban a bérgyártónak egy új, pontosan meghatározott tulajdonságokkal rendelkező CNC esztergagépbe kell beruháznia. A vállalat aztán a kiválasztott gépgyártótól megtudja, hogy egy ilyen gép átlagos szállítási ideje több mint 6 hónap. Legrosszabb esetben azonban a gép csak egy év múlva lesz be elérhető. Nem tudják pontosan megmondani, mert nem világos, hogy a hiányzó alkatrészeket mikor szállítják Ázsiából. Ráadásul még az összes komponens rendelkezésre állása esetén is időbe telhet a teljesítés. Ugyanis 91,8%-os átlagos kihasználtság (a VDMA szerint) mellett sok gyártónak egyszerűen már nincs szabad kapacitása. Az ellátási nehézségek apró vírus által kiváltott „tökéletes vihara” így most feltételezett bérgyártónkat is fenyegeti. Számukra ez a helyzet azt jelenti, hogy elveszíthetnek egy jövedelmező nagy megbízást, ami következménnyel jár a vállalat további fejlődésére nézve. De nem lehetne valahogy elterelni az ilyen „széllökéseket”?

A használt gépek által kínált kiút

Ebből a szorongatott helyzetből a bérgyártó számára a kiutat egy megfelelő használt gép beszerzése jelenti. Ez a piac is erőteljes növekedésnek indult az elmúlt években, globális volumenét pedig kereken 380 milliárd euróra becsülik. Mivel a használt gépeknél minden komponens rendelkezésre áll, ezért itt nincs gyártási lemaradás. Nincsenek többé hosszú szállítási idők, a gépek pedig azonnal bekapcsolhatók a termelésbe az új üzemeltetési helyen. Végül, de nem utolsósorban, minden online árverésen lehetőség nyílik újszerű gépek jóval az eredeti ár alatt történő beszerzésére.

The post Használt gépek a szállítási káosz helyett appeared first on Műszaki Magazin.

A jövő rendszerei a mainál sokkal inkább centralizáltak, néhány nagy teljesítményű, szerverként működő számítógépre épülnek.

A számítógépekben az autó értékének egy jelentős része koncentrálódhat, sokszereplős fejlesztésük pedig az együttműködések új szintre emelését követeli meg. Michael Huelsewies, a Continental holisztikus tervezés és technológiák egységének architektúra- és szoftvertervezési vezető alelnöke rámutatott, hogy a személyautók ma ismert számítógépes architektúrájának a korlátjait feszegetjük. A mai összetett rendszerekben száznál is több elektronikus vezérlőegység (ECU) felelhet a különböző funkciók irányításáért, amiket nagy tömegű, prémium járművekben gyakran 60-70 kilogrammot nyomó kábelezés köt össze.

A jövő architektúráját a konnektivitási igény, valamint a szoftveres tartalom növekedése szabja meg, az ECU-k egy nagy részét néhány nagy teljesítményű számítógép helyettesíti, amik több funkció vezérléséért felelnek, közben pedig konnektivitási, valamint kibervédelmi feladatokat is ellátnak.

Az új felépítési séma fokozatosan fog elterjedni Michael szerint, a kínai és európai gyártók pedig előrébb járnak adaptálásában. Az egyik OEM, ami már elkezdte az átállást, a Volkswagen, ami a Continental saját fejlesztésű nagy teljesítményű, egy már másik gyártó által is megrendelt számítógépét építi be ID. modelljeibe. Ahhoz, hogy a sok cég hatékonyan tudjon együtt dolgozni, a kooperációt új szintre kellett emelni. Ezen túlmenően egy közös kommunikációs, megosztási színteret nyújt a projekt minden tagjának.

A fejlesztést és a Volkswagen által szabott határidők betartását támogatta egy új szoftver is, amit arra készítettek, hogy az új szoftvertervező programok telepítését lerövidítsék. Egy munkaállomás alkalmassá tétele egy új tervezőprogram használatára, korábban napokba telt, ám az új szoftverrel az mindössze fél órát igényelt.

Johann Hiebl, a járműkonnektivitási és információs részleg terméktranszformációs vezetője a változások üzleti aspektusát világította meg. Az már sokak által ismert, hogy az autók értékének egyre nagyobb hányadát adja a számítógépes rendszer, azonban annak fejlesztésén belül is eltolódás figyelhető meg. Egy nagy teljesítményű központi modul fejlesztési költségeinek csupán 40 százalékát teszik ki a funkciós szoftverek, míg a másik, nagyobbik hányad azok integrációjához, majd a szükséges tesztelésekhez kapcsolódik. Ez a 60 százalék a mostani architektúrákban az azt alkotó nagyszámú ECU-hoz és azok összekapcsolásához kötődik. A vezeték nélküli, over-the-air frissítések szintén változást hoznak. Az új szoftveres funkcióknak a járműhöz gyártást követő hozzáadásával, valamint a már beépített funkciók frissítésével, a szoftverek fejlesztői és azok integrátorai – mint a Continental – előtt nyílik meg új bevételforrás.

A vezeték nélküli frissítés talán legismertebb alkalmazója az amerikai Tesla, de ma már a Ford, idén júliustól Németországban pedig már a Volkswagen is lehetőséget biztosít a technológia előnyeinek élvezetére. Utóbbi gyártó a Continental számítógépével szerelt ID. modellekhez teszi azt elérhetővé.

The post Járművek digitalizációja appeared first on Műszaki Magazin.

A karrierváltás válaszadók által említett két legfőbb mozgatórugója az adott körülmények között teljesen természetes és érthető is: az egyik a magasabb fizetésre való törekvés (49%), a másik pedig a munka és a magánélet közötti megfelelő egyensúly kialakítása (41%).

A munkaerőpiaci bizonytalanságok ellenére az embereknek most is megvannak a maguk ambíciói. Bár szinte minden második válaszadó a jelenlegi pozíciójában szeretne maradni (48%), sok munkavállaló bátran újrakonfigurálja a munkanapját, hogy az jobban illeszkedjen a magánéletébe. A lezárások és a távmunka közepette arra is több idejük jutott, hogy elgondolkozzanak további karrierjükről, továbbképezzék magukat, vagy valami újat tanuljanak.

Bármelyik irányt is választották, a legnagyobb motivációs erő egy új munkakör kipróbálására a jobb fizetés volt (49%). A második leggyakoribb ok a munka és a magánélet közötti jobb egyensúly megteremtése volt, ez a válaszadók 41%-át motiválta. A világjárvány rávilágított, hogy milyen jó is több időt tölteni otthon a családdal, valamint a minket érdeklő dolgokkal és hobbikkal foglalkozni. A munkavállalók feltehetően azt szeretnék, ha ez a lehetőség továbbra is nyitva maradna.

A fizetés és a személyes kényelem után a válaszadók által említett harmadik leggyakoribb ok az érdemi és tartalmasabb munkakör keresése volt (35%). Lehetséges, hogy a 2020-as év eseményei miatt az emberek újragondolták jelenlegi munkájukat, felismerték az idő értékét és azt, hogy mire szeretnék azt fordítani.

„A vágyaik és lehetőségeik újragondolásával az emberek új munkavégzési környezetet fognak kialakítani. Akár munkahelyet váltanak, akár maradnak a jelenlegi munkakörükben, mindenképpen arra fognak törekedni, hogy megőrizzék a távmunka és a kényelmesebb körülmények nyújtotta előnyöket. De ennek eléréséhez a munkavállalóknak megfelelő hozzáállást kell tanúsítaniuk, meg kell tanulniuk rugalmasnak lenni és okosabban dolgozni. És természetesen nekik kell kialakítaniuk a munkakörnyezetüket, és felelősséget kell vállalniuk annak megbízhatóságáért és biztonságosságáért. Végül is, ez akár még versenyelőnyt is jelenthet a munkáltatók szemében”

– fejtette ki Szergej Martsynkyan, a Kaspersky B2B Termékmarketing részlegének vezetője.

Aki szeretné felfedezni, hogy milyen lesz a munkavégzés a jövőben, és hogy illeszkednek majd bele ebbe az emberek, annak a Kaspersky azt javasolja, hogy játsszon a cég új kaland-videójátékával, amelynek a címe: „Own Your Future”. A játék egy munkanapon viszi végig a játékosokat, és közben bemutatja azokat a szokásokat és döntéseket, amelyek segítségével a munkavállalók a kezükbe vehetik a saját jövőjüket.

The post A munkavállalók egyharmada munkahelyváltást fontolgat egy éven belül appeared first on Műszaki Magazin.

A legnagyobb hazai vállalatokkal kapcsolatban álló, így a magyar viszonyokat nagyon jól ismerő Hewlett Packard Enterprise ügyvezetője, Szpisják Tibor összegyűjtötte, hogy technológiai oldalról – nem kizárólag a pandémia hatásaként – milyen trendekre és kihívásokra számíthatunk a közeljövőben.

A HPE globális piaci folyamatokat elemző csapata szerint áprilisra, legkésőbb májusra világszerte elérhetővé válnak az egydózisú koronavírus elleni védettséget biztosító vakcinák és ennek, illetve a nagyívű gazdasági mentőcsomagoknak, valamint az újraindítási programoknak köszönhetően azonnal megugrik majd a piaci aktivitás, júniustól pedig már a gazdaság szárnyalása várható. Az alábbiakban sorra vesszük, hogy milyen technológiához köthető változásokra, feladatokra számíthatunk a pandémiát követő közeljövőben.

1. A munkahelyek, irodák tovább élnek, mint kollaborációs terek

Az elmúlt évszázadokban nem véletlenül alakult úgy a világ, hogy – néhány kivételtől eltekintve – a szellemi munkát végzők munkahelyeken tudtak a leghatékonyabbá és legsikeresebbekké válni. Bár az elmúlt egy év megmutatta, hogy a technológiai eszközök, felhőmegoldások és a gyors internetkapcsolat révén irodák nélkül sem áll meg az élet, a tapasztalatok azt mutatják, hogy a személyes kontaktusra, a közös gondolkozásra, valamint a magánélet és munka terének fizikai elkülönítésétre hatalmas igény mutatkozik. A szellemi munkát végzők munkahelyei így várhatóan nem szűnnek meg, de kevésbé lesznek részei a mindennapjainknak és a közösségi csapatmunkát segítő kollaborációs terekké változnak.

2. Magyarországon is a legfrissebb technológiák előnyeit élvezhetjük

Még pár évvel ezelőtt is jellemző volt, hogy a legújabb technológiai megoldások többéves késéssel gyűrűztek be Magyarországra és lettek elérhetők, majd elfogadottak itthon. Ezt a görgetett csúszást mára többé-kevésbé ledolgozták a hazai nagyvállalati technológiát kínáló vállalatok és azok az ügyfeleik is – például a pénzintézetek – melyekkel nap mint nap kapcsolatban állunk. Ennek köszönhetően már itthon is a legújabb technológiai megoldások segítik az életünket. A HPE magyarországi képviselete, mely egy külön innovációs csapatot is felépített, a felzárkózás elősegítésében jelenetős szerepet vállalt és számtalan területen – az oktatástól kezdve a közlekedésbiztonságon át a közigazgatásig – tette elérhetővé a legfrissebb technológiákat és járult hozzá a digitalizáció folyamatához.

3. Segítő kezet kell nyújtani az új digitális világban

Az elmúlt egy évben gyakorlatilag egyik pillanatról a másikra és soha nem tapasztalt mértékben épültek be mindannyiunk mindennapjaiba a digitális megoldások és nagy részük várhatóan velünk is marad. A technológiai cégeknek és a szociális intézményrendszernek is hatalmas a felelőssége abban – és ezen a területen minden szereplőnek bőven van még tennivalója – hogy képzésekkel és türelemmel, kortól és a technológiai affinitástól függetlenül úgy a hétköznapokban, mint a munka világában mindenki számára lehetőséget biztosítson arra, hogy megtanuljon eligazodni ebben az új rendszerben.

4. Szuperszámítógép az irodában, szuperszámítógép a nappaliban

A közeljövőben szinte minden újabb, nagysebességű internetre kapcsolt számítógépben ott rejlik majd a potenciál, hogy a korábban csak a legnagyobb számítási kapacitást igénylő, leginkább tudományos kutatásokhoz vagy kiváltságos szektorokban, például a gyógyszer- és autóiparban bevetett szuperszámítógépekhez hasonló teljesítményt kínáljon használójának. Az ehhez szükséges felhőalapú platformokat – melyek a végfelhasználó számítógépét kapcsolják össze elképesztő számítási teljesítményt kínáló rendszerekkel – használó kisvállalkozás vagy akár egy otthonról dolgozó szabadúszó így olyan számítási kapacitást vehet igénybe megfizethető áron például a terméke fejlesztésére vagy egy összetett animáció elkészítésére, amely minden egyéb módon elérhetetlen lenne számára.

5. Végre jobban kihasználhatjuk azt, hogy elképesztő mennyiségű adatot termelünk

A technológiai vállalatok rengeteg adat összegyűjtésére alkalmas rendszereket építettek ki, a szervezetek és a magánemberek pedig élnek is velük és hihetetlen mennyiségű információt termelnek a segítségükkel. A világ egyik legnagyobb technológiai piackutató cége, az IDC legfrissebb előrejelzése szerint 2025-re 55,7 milliárd összekapcsolt eszközt használunk majd, és ezen eszközök hozzávetőleg négyszer annyi adatot – 73,1 zetabyte-ot – termelnek majd, mint amennyi 2020-ban keletkezett. Például egy minden jelenleg elérhető szenzorral felszerelt önvezető autó egy óra alatt akár 5 terrabyte-nyi adatot is létrehozhat, de egy okosórával is pillanatok alatt generálhatók gigabyte-ok. Felmérések szerint azonban a világszerte létrejövő adatok mintegy 65%-a strukturálatlan és elérhetetlen, így a hasznosságuk részben vagy egészben megkérdőjelezhető. És bár az adatok feldolgozását segítő big data megoldások már hosszú évek óta elérhetőek, igazi fejlődés az úgynevezett adatvagyon feldolgozásában a következő években várható.

6. Nem költözik mindenki és minden a felhőbe, de így is kihasználhatjuk a felhő előnyeit

A HPE tapasztalatai alapján – és ezt az IDC legutóbbi felmérése is alátámasztja –, a nagyvállalatok vezetői bár elismerik a felhőmegoldások értékeit, adataik és alkalmazásaik 70%-át nem kívánják felhőbe költöztetni, inkább – biztonsági és teljesítménybeli megfontolások okán – olyan hibrid megoldásokban gondolkoznak melyekben a fizikailag jelenlévő technológia platformok a felhőmegoldásokkal ötvöződnek. A technológiai vállalatok ennek megfelelően azon dolgoznak, hogy miként adhatnák meg a felhőélményt – tehát a rugalmasságot, a könnyű elérhetőséget, a platformokon és rendszereken átívelő működést, a teljesítményt és az előfizetéses fizetési modellt – a vállalatok saját rendszerében.

7. Az előfizetésé a jövő

Az előző pontban szereplő előfizetéses konstrukcióban elérhető – nem csak felhőalapú – informatika különösen vonzó a vállalatok számára. Az ezt a megoldást választó vállalatok saját munkatársaik és a végfelhasználók számára is mindig a lehető legfrissebb technológiai megoldásokat kínálhatják, anélkül, hogy hatalmas befektetést kéne eszközölniük. A fogyasztásalapú konstrukciót választó vállalatok csak az aktuális igényeiknek megfelelő tárhely és számítási kapacitás tervezhető költségeivel számolhatnak, ráadásul annak tudtában, hogy a kapacitásaik igény szerint bármikor nagyságrendekkel megnövelhetők.

The post A közeljövő technológiai trendjei és kihívásai appeared first on Műszaki Magazin.

Az egyre növekvő vásárlói igények és a kockázatcsökkentés szükségessége miatt a jövőben a különböző szektorokban működő vállalatok nagy valószínűséggel egyre több és több automatizált megoldást fognak üzembe helyezni, annak érdekében, hogy javítani tudják üzleti tevékenységüket. Így nem meglepő, hogy egyes iparágakban a robotika már jelenleg is elterjedtnek számít, például az autó-, vagy a fémiparban, és a technológia egyre több olyan szegmensben is felbukkan, ahol korábban ezt nem is gondoltunk volna.  

Iparágak, ahol a leginkább elterjedt a robotika

Pár évvel ezelőtt még szinte elképzelhetetlen lett volna az, hogy robotok különféle iparágakban az emberi dolgozók mellett, vagy velük együttműködve, közösen dolgozzanak. Mára ez a szemléletmód teljesen megváltozott, és azt látjuk, hogy a robotikát számos területen alkalmazzák automatizált megoldások létesítésére, és a jövőben szinte minden területen meg fog jelenni, ahol az csak lehetséges. A technológiát már régóta használják, és ezáltal széles körben el is terjedt a gyártóiparban, beleértve az autóipart, a fémipart és az elektronikai ipart is, így ezek a területek valószínűleg a legnagyobb felhasználói ezen megoldásoknak. Ez a trend Magyarországon is megfigyelhető, a gyártószektorban évente telepített ipari robotok száma 2014 és 2019 között 13%-al növekedett. Hazánkban az autóipar és a fémipar az ipari robotok legnagyobb fogyasztója, az ő esetükben az alkalmazások száma körülbelül 20%-al emelkedett 2014-hez képest. A robotika térnyerése ezen kívül az elektronikai iparban is megindult, 2018 és 2019 között a telepített ipari robotok száma megduplázódott. (World Robotics 2020 Report).

De miért is válik a robotika telepítése egyre általánosabbá? Az ipari robotok, és velük együtt az együttműködő robotok rengeteg olyan feladatban képesek segítséget nyújtani, amiket korábban kizárólag emberi munkaerő tudott csak elvégezni. Ide tartozik például az anyagmozgatás (azaz válogatás, csomagolás, raklapozás), a gépkezelés, az anyageltávolítás (pl.: sorjázás, csiszolás, polírozás, fúrás), és még sok más. A robotikai megoldások lehetővé tehetik a gyártók számára, hogy magas minőséget tartsanak fenn és elkerüljék a költséges termékvisszahívásokat, mindeközben a termelékenység növekedéséhez is hozzájárulnak. Továbbá az alkalmazottak munkahelyi biztonsága is növekszik, mivel a robotok átvállalják azokat a szerepeket, amelyek nem biztonságosak, vagy megoldhatók az emberek szempontjából – és mindezt folyamatos működés mellett tudják nyújtani, ami manapság igencsak értékes tényezőnek számít. A vállalatok versenyelőnyre tehetnek szert a robotok által nyújtott rugalmasságnak köszönhetően. Ezeket az előnyöket már más iparágak – például az élelmiszeripar, a kozmetikai ipar és az egészségügyi szektor – is felismerték.

Egyre nagyobb az igény az automatizált megoldásokra

Az egyre növekvő népesség ellátása okozta nehézségek, valamint a különféle vásárlói igények teljesítése mellett az élelmiszeripar számos további kihívással kell, hogy szembenézzen. A munkavállalók egészségének biztosítása, a folyamatosan szigorodó élelmiszerbiztonsági előírások, a feldolgozott élelmiszerek népszerűségének növekedése, valamint a termelés növelése és a költségek párhuzamos csökkentése mind hatással van az automatizálás fokozott iramban történő terjedésére. Ezekre a kihívásokra válasszal szolgálhat az ipari robotok telepítése, mivel a robotok lehetővé teszik az élelmiszergyártók számára, hogy gyorsabban tudjanak eleget tenni a fogyasztói elvárásoknak, valamint meg tudjanak felelni a kötelező higiéniai szabályoknak, mivel nem hordoznak és terjesztenek olyan szennyező anyagokat, amik esetleg a végtermékre kerülhetnek. Ezen felül az end-effektoroknak, például puha grippereknek és képfelismerő rendszereknek köszönhetően a törékeny és sérülékeny elemek, romlandó élelmiszerek, gyümölcsök, zöldségek kezelésére is lehetőség nyílik. Mindezek tükrében számos élelmiszeripari vállalat döntött a robotikai megoldás mellett, köztük Dánia legnagyobb fűszer- és gyógynövénytermelő vállalata, a Rosborg Food Holding is, amely gripperekkel ellátott robotokra bízza  növényeik kezelését. Hogy válaszolni tudjon a növekvő keresletre, a széles termékkör által felállított különböző igényekre, valamint a szezonális ingadozásokra, a vállalat áramvonalasította automatizált gyártósorát, aminek köszönhetően javította teljesítményét, és ebből következően a befektetés is gyorsan megtérült.

Forrás: Onrobot

The post Milyen hatással van a robotika az iparágakra világszerte? appeared first on Műszaki Magazin.

Noha a tavaszi komoly hanyatlás után a gyártás volumene normalizálódni látszik (a JP Morgan globális összevont PMI indexe alapján), a gyártóvállalatoknak alkalmazkodniuk kell az újonnan kialakult helyzethez. Az automatizálás pedig válasz lehet a fellépő kihívásokra.

Az ügyfelek elvárásait már a járvány előtt is kiemelten kezelték a termelő vállalatok, annak érdekében, hogy gyorsan és versenyképes áron gyárthassanak, majd szállíthassanak testre szabott termékeket. Számos vállalat a lokalizáció és regionalizáció stratégiáját választotta, hogy időben tudjon reagálni a helyi piacon jelentkező vásárlói igényekre, és, hogy a gyártáshoz szükséges idő lerövidítésével csökkentse az esetleges kockázatokat. Ennek eredményeképpen közülük sokan az automatizálás felé fordultak. (World Robotics 2020 Report)

Az IFR legújabb jelentése a világjárványra is kitér

A Nemzetközi Robotikai Szövetség 2020-as jelentése szerint a világjárvány okozta helyzet világosan felhívta a figyelmet a globális ellátási láncok hiányosságaira, ezért sok vállalat újra kell, hogy tervezze stratégiáját. Az automatizálás segíthet versenyelőnyt szerezni a vállalatoknak, ugyanakkor hatékonyan képes megelőzni a fertőző betegségek terjedését, és elkerülni a közvetlen emberi érintkezést, valamint a tömeges csoportosulásokat, jelentősen csökkentve ezzel a fertőzés kockázatát, és lehetővé téve a folyamatos gyártást ilyen, és ehhez hasonló kihívások idején is.

 Ipari robot-értékesítések Magyarországon 2019-ben

A magyar gyártóvállalatok előtt is többféle automatizált megoldás lehetősége áll fenn. Olyan alkalmazások számára érhetők el ipari és együttműködő robotok, mint például az anyagmozgatás, az összeszerelés, vagy a hegesztés. A lehetőségek száma szinte végtelen. Magyarországon azonban – a 2020-as World Robotics Report szerint – a telepített ipari robotok száma sem a különböző iparágak kapcsán, sem az alkalmazások teljesítményét tekintve nem mutat komolyabb növekedést. Sőt, 2019-ben jóval kevesebb robotot helyeztek üzembe, mint 2017-ben. A tavalyi év során 926 ipari robotot telepítettek hazánkban, ami kis emelkedést jelent 2018-hoz képest. Az autóipar rendelkezik a legnagyobb érdekeltséggel, amelyet a fémipar, valamint a gumi- és műanyagipar követi.

Kínától a V4 országokig

World Robotics Report adatai azt mutatják, hogy Kína továbbra is tartja globális vezető pozícióját az automatizálás terén. 2019-ben 140 500 új robotot telepítettek Kínában, ami csaknem háromszor annyi, mint amennyit Japán, a világ második legnagyobb telepítője helyezett üzembe. De nem kell ilyen messze mennünk. A V4 országokból Csehország és Lengyelország is benne van a 15 legnagyobb piacban az ipari robotok éves telepítésének tekintetében (2019-ben 2600-2600 robotot helyeztek üzembe).

The post Csaknem ezer ipari robotot telepítettek Magyarországon appeared first on Műszaki Magazin.