„Következetesen digitalizáljuk alaptevékenységünket. Célunk, hogy minden digitális termékből származó árbevételből szolgáltatási forgalmat is generáljunk”

– hangsúlyozta a Las Vegas-i CES (Consumer Electronics Show) kiállítás alkalmával Tanja Rückert, a Bosch csoport digitális igazgatója. Ehhez a Bosch az IoT és az AI együttesére összpontosít – vagyis mesterséges intelligenciával (AI) kapcsolja össze a tárgyak internetét (IoT).

A hálózatba kapcsolt termékek információt szolgáltatnak, amelyeket a mesterséges intelligencia segítségével dolgoznak fel, hogy aztán a szoftverfrissítések részeként a termékeket szolgálhassák. Ennek a középpontjában az ügyfelek állnak, mivel a felhasználók így a termékfejlesztési folyamatok szerves részeivé válhatnak. A különböző megoldások ezzel pontosan az ügyfelek igényeire szabhatók, emellett így sem a termékfejlesztés, sem pedig az értékteremtés folyamata nem ér véget a termékek értékesítésével.

„Úgy látjuk, a mesterséges intelligencia és az IoT kombinációja a kulcs, hogy a legtöbb felhasználói előnyt kinyerjük ebből a két technológiából”

– emelte ki Tanja Rückert.

„Amellett, hogy új üzleti modelleket alakíthatunk ki, jobb termékeket és megoldásokat is kínálhatunk, amelyek egyaránt valódi hozzáadott értéket képviselnek az egyén és a társadalom egésze számára.”

Bővülő szoftverszakértelem: a Bosch már ma a jövőt alakítja

A korábbi fejlesztéseknek köszönhetően a Bosch minden új elektronikai terméke már hálózatba kapcsolható. A hálózatba kapcsolt elektromos kéziszerszámok, háztartási készülékek és fűtésrendszerek árbevétele önmagában is 50 százalékkal nőtt egy év alatt: míg 2020-ban négymillió, addig 2021-ben több mint hatmillió terméket értékesítettek. A Bosch Mesterséges Intelligencia Központot (Bosch Center for Artificial Intelligence; BCAI hozott létre, amely már eddig is mintegy 300 millió euróval járult hozzá a vállalatcsoport eredményéhez.

A Bosch emellett évente összesen több mint négymilliárd eurót költ szoftver megoldásokra, ebből mintegy hárommilliárd eurót a mobilitással kapcsolatos fejlesztésekre. A mobilitás szoftveralapú jövőjének alakításához 2022 közepére a Bosch közös egységben fogja össze univerzális, alkalmazásfüggetlen szoftvereinek fejlesztését. A jövőben leányvállalata, az ETAS GmbH égisze alatt fejleszti és értékesíti járműves alapszoftvereit, köztes szoftvereit (middleware), felhőszolgáltatásait és univerzális fejlesztőeszközeit. A Bosch a hálózatba kapcsolt és automatizált vezetés fejlesztésére is nagy hangsúlyt helyez. A vállalatcsoport az elmúlt öt évben vezetéstámogató rendszereivel, illetve a hozzájuk tartozó érzékelőkkel mintegy kilencmilliárd eurós árbevételt produkált.

Bosch Tech Compass kutatás öt országban

Az öt országban elvégzett reprezentatív Bosch Tech Compass felmérés eredményét a Bosch a világ legnagyobb technológiai rendezvényén, a Consumer Electronics Show-n (CES) mutatta be – arra keresve a választ, hogy milyen elvárásokkal tekintenek az emberek az új technológiákra világszerte. A válaszadók többségének (72 százalék) meggyőződése, hogy a technológiai fejlődés jobbá teszi a világot, például az éghajlatváltozás elleni küzdelemben (76 százalék). Ugyanakkor ötből négyen úgy gondolják, hogy a technológiának inkább korunk nagy kihívásainak kezelésére kellene összpontosítania, nem pedig az egyéni igények kiszolgálására.

„Mi, a Boschnál is abban hiszünk, hogy a technológia rengeteg előnyt kínál”

– jelentette ki Rückert.

„Amikor csúcstechnológiáról beszélünk, korántsem csak a műszaki fejlesztésekről van szó. A technológiát annak eszközeként használjuk, hogy jobbá tegyük vele az emberek életét, bárhol éljenek is.”

A világűrtől a gyermekgyógyászatig: Bosch SoundSee érzékelőrendszer

A mesterséges intelligencia és a hálózatba kapcsolás előnyeinek kiváló példája a SoundSee érzékelőrendszer. A Boschnál 2019 óta dolgoznak azon, hogy a Nemzetközi Űrállomás (ISS) szokatlan hangjait kiszűrve, mesterséges intelligencia alapú (AI) algoritmusok segítségével elemezzék, ha karbantartás szükséges. A pittsburghi (USA) Highmark nonprofit egészségügyi vállalattal együttműködve, a Bosch most ennek a technológiának egy egészen újszerű, ezúttal abszolút földi alkalmazásán dolgozik, miközben azt vizsgálja: hogyan használhatók az eredmények a gyermekgyógyászat diagnosztikájában. A Bosch és a Highmark az érzékelők és az algoritmusok olyan adaptációján dolgozik, amely egyszerűen a gyerekek légzésmintáinak hangjait kiértékelve teszi lehetővé már korai stádiumban bizonyos tüdőbetegségek, például az asztma diagnózisát.

„Innovatív technológiával a gyerekek egészségi állapotának javításáért – mi ezt értjük csúcstechnológián”

–húzta alá Mike Mansuetti, a Bosch észak-amerikai elnöke. A SoundSee orvosi felhasználása egyben jól érzékelteti, mit jelent a Bosch számára az „Életre tervezve” stratégia vállalati filozófiája.

Az ember és a természet védelmét szolgálja a Bosch új gázérzékelője, amely az első mesterséges intelligenciával működő megoldás. A Dryad Silvanet Wildfire Sensor rendszerének részeként egyfajta „digitális orrként” szolgál, amely az erdőtüzek korai észlelését segíti. A Dryad érzékelői fákra erősítve figyelik folyamatosan a helyi mikroklímát, hogy így észleljék a fellobbanó tüzeket, majd vezeték nélküli kapcsolaton keresztül értesítsék a helyi hatóságokat – már jóval azelőtt, hogy a kamera- vagy műholdalapú rendszerek jeleznék a veszélyt. Ezzel ez a technika nemcsak a tűz által okozott pusztítástól védhet, hanem az erdőtüzek okozta globális szén-dioxid-kibocsátást is csökkentheti.

„Ezek az érzékelők életeket menthetnek meg, miközben sok tonna szén-dioxid légkörbe jutását előzik meg – a mesterséges intelligencia és a hálózatba kapcsolás együttesének köszönhetően”

– mutatott rá Mike Mansuetti.

The post Hálózatba kapcsolt és intelligens megoldásokkal erősít a Bosch appeared first on Műszaki Magazin.

Mindössze néhány héttel az elektronikai lapkákat (wafer) készítő új drezdai gyárának megnyitóját követően, a technológiák és szolgáltatások szállítója most kilencjegyű euróösszegben jelentett be újabb beruházást a chipgyártás terén. A Bosch jövőre több mint 400 millió eurót szán a drezdai és a reutlingeni (Németország), valamint a penangi (Malajzia) félvezetőgyárainak bővítésére.

„Továbbra is rendkívül nagy a kereslet a félvezetők iránt. Bővítjük a félvezetők gyártását, hogy a lehető leghatékonyabb támogatást nyújthassuk ügyfeleinknek”

– hangsúlyozta Dr. Volkmar Denner, a Robert Bosch GmbH igazgatóságának elnöke.

Elsősorban a 300 milliméteres elektronikai lapkák (wafer) drezdai félvezetőgyárának kapacitásbővítését tervezik felgyorsítani 2022-ben, és mintegy 50 millió eurót a reutlingeni félvezetőgyárra fordítanak. Utóbbi esetében 2021 és 2023 között a Bosch összesen 150 millió eurót költ további tisztahelyiségek kialakítására. (A félvezetőgyártás üzemi helyiségeiben gondoskodni kell arról, hogy a környező levegő egyáltalán ne tartalmazhasson port vagy egyéb szennyező részecskéket. Még a legapróbb részecskék is tönkretehetik a félvezető-alkatrészeket, a levegőt ezért speciális extrakciós és szűrési technológiák alkalmazásával tartják tisztán. Többféle tisztahelyiség-kategória létezik, a különösen érzékeny chipgyártáshoz a legtisztább 1. osztály szükséges.) Ezenkívül új létesítményként a malajziai Penang városában építik fel a vállalat félvezető-tesztközpontját, ahol 2023-tól kész félvezető chipeket és érzékelőket vizsgálnak.

„Ezek mind tervezett beruházások és a félvezetők alaptechnológiájában kialakítandó saját gyártókapacitás stratégiai fontosságát igazolják”

– folytatta Dr. Denner.

A gyártás gyorsabb felfuttatása Drezdában, új tisztahelyiségek Reutlingenben

„Célunk, hogy a tervezettnél korábban futtassuk fel a drezdai félvezetőgyártást, és ezzel egyidejűleg bővítsük a reutlingeni tisztahelyiség-kapacitást. A jelenlegi helyzetben minden egyes saját gyártású chip segítséget jelent”

– emelte ki Harald Kröger, a Robert Bosch GmbH igazgatóságának tagja.

Két lépésben összesen több mint 4000 négyzetméterrel bővítik a reutlingeni tisztahelyiségek területét. Az első lépcső, amely során a 200 milliméteres elektronikai lapkák (wafer) gyártási alapterülete további 1000 négyzetméterrel összesen 11 500 négyzetméterre nőtt, már befejeződött. Ennek során az elmúlt hónapokban irodákat alakítottak át tisztahelyiséggé, amely híddal csatlakozik a már meglévő gyárhoz. Az új üzemrészben szeptember óta folyik a félvezetőgyártás.

„Máris mintegy tíz százalékkal növeltük a 200 milliméteres félvezető lapkák gyártókapacitását”

– számolt be Harald Kröger.

A beruházás értéke idén mintegy 50 millió euró volt, amellyel elsősorban az MEMS-érzékelők és a nagyteljesítményű szilícium-karbid félvezetők iránti megnövekedett keresletre reagált a vállalat. A bővítés második lépcsőjeként 2023 végéig további 3000 négyzetméter tisztahelyiséget alakítanak ki, ami 2022-ben és 2023-ban egyaránt 50-50 millió euró beruházást jelent a Boschnak. A vállalat emellett 150 új munkahelyet hoz létre reutlingeni telephelyén, a félvezető-fejlesztési területet erősítve.

Új tesztközpont Penangban

A 2022-re tervezett beruházások egy másik jelentős részét a malajziai Penangban épülő új félvezető-tesztközpontra fordítják, amely magas fokon automatizált és hálózatba kapcsolt létesítményként 2023-tól a félvezető chipek, illetve érzékelők tesztelését végzi majd. A Bosch összesen több mint 100 ezer négyzetméter területtel rendelkezik Penang szárazföldi részén, amelyet fokozatosan vesz használatba. Elsőként mintegy 14 ezer négyzetméter alapterületen a tesztközpont készül el, tisztahelyiségekkel, irodákkal, kutatás-fejlesztési részleggel, valamint akár 400 munkatárs képzésére is alkalmas oktatóközponttal. Az új helyszínen a földmunkák már 2020 végén megkezdődtek, az épületeken 2021 májusa óta dolgoznak, és a tesztközpont a tervek szerint 2023-ban kezdheti meg működését. A penangi új tesztkapacitások célja, hogy a jövőben olyan új technológiák alkalmazására is lehetőséget teremtsenek a Bosch félvezetőgyáraiban, mint például a reutlingeni szilícium-karbid félvezetők. Az új ázsiai helyszín révén a chipek szállítási ideje és a távolságok is jelentősen csökkenhetnek.

Különleges pozíció a félvezetők terén

A mikroelektronika a Bosch minden üzleti területén sikertényező. A vállalat már korán felismerte a technológiában rejlő lehetőségeket, több mint 60 éve gyárt félvezetőket. A Bosch ezzel azon kevés cég közé tartozik, amelyek az elektronika és a szoftverek területén szerzett szakértelmük mellett a mikroelektronikában is komoly ismeretekkel rendelkeznek. A Bosch félvezetőgyártási kapacitásával is ötvözheti versenyelőnyét. A technológiák és szolgáltatók szállítója már 1970 óta gyárt félvezető-komponenseket Reutlingenben, amelyeket szórakoztató elektronikai és autóipari termékekben használnak. A gépkocsikban a korszerű elektronika az alapja a károsanyag-kibocsátás mérséklésének, a közúti balesetek megelőzésének, valamint a hajtásrendszerek gazdaságosságának.

„A Bosch félvezető- és autóipari szakértelmére alapozva csúcsszínvonalú elektronikai rendszereket fejleszt. Ennek előnyeit egyaránt élvezhetik ügyfeleink, illetve a közlekedésben résztvevők, akik a jövőben is biztonságos és gazdaságos mobilitásra vágynak”

– mutatott rá Harald Kröger.

A 300 milliméteres elektronikai lapkák (wafer) drezdai félvezetőgyárában 2021 júliusában – vagyis a tervezettnél hat hónappal korábban – indult be a termelés. Az új üzemben gyártott félvezetőket kezdetben a Bosch elektromos kéziszerszámaiban használták fel, az autóipar igényeire pedig a tervezettnél már három hónappal hamarabb, szeptemberben reagáltak. A Bosch a 200 milliméteres technológia 2010-es bevezetése óta a reutlingeni és a drezdai félvezetőgyárára több mint 2,5 milliárd eurót, mikroelektronikai fejlesztésekre pedig emellett további eurómilliárdokat fordított.

The post Több mint 400 millió eurót invesztál a Bosch a félvezetőgyárainak fejlesztésére 2022-ben appeared first on Műszaki Magazin.

A magas fokon automatizált, teljes mértékben hálózatba kapcsolt gépek és az integrált folyamatok a mesterséges intelligenciával (Artificial Intelligence; AI) ötvözve intelligens gyárrá és az Ipar 4.0 úttörőjévé teszik a drezdai létesítményt. A csúcstechnológiával felszerelt gyárat 2021. június 7-én Dr. Angela Merkel német szövetségi kancellár, Margrethe Vestager, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke és Michael Kretschmer, Szászország miniszterelnöke virtuális jelenlétében avatták fel.

„A legmodernebb csúcstechnológiát felvonultató új drezdai chipgyár kiváló példa arra, hogy az európai köz- és magánszféra összefogása. Az itt készülő félvezetők a szállítás, a gyártás, a tiszta energia és az egészségügyi iparágak fejlesztésében töltenek be fontos szerepet. A félvezetők az élvonalbeli innovációk bölcsőjeként hozzájárulnak Európa versenyképességének erősítéséhez”

– fejtette ki Margrethe Vestager, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke.

„A félvezetők nélkülözhetetlenek a Bosch számára, ezért a vállalatcsoportnak stratégiai fontosságú a fejlesztésük és gyártásuk. A mesterséges intelligencia segítségével Drezdában új szintre emeljük a félvezetőgyártást”

– emelte ki Dr. Volkmar Denner, a Robert Bosch GmbH igazgatótanácsának elnöke.

„Ez egyben első AIoT-gyárunk, amely már a megnyitásakor teljesen hálózatba kapcsolt, adatközpontú és önoptimalizáló megoldások szerint működik.”

A Bosch mintegy egymilliárd eurót fordított a legmodernebb technológiával felszerelt gyár létrehozására, ami a vállalat több mint 130 éves történetének legnagyobb önálló beruházása. A termelés már júliusban, azaz a tervezettnél hat hónappal korábban beindul Drezdában. Az új üzemben gyártott félvezetőket pedig a Bosch az elektromos szerszámok előállítása során használja. Az autóipari megrendelők részére a tervezettnél három hónappal korábban, már szeptemberben megkezdik a chipek gyártását. Az új gyár a félvezetőgyártás meghatározó szereplője lesz, amivel a Bosch technológiai és gazdasági helyszínként is erősíti Németország pozícióját.

„Az új chipgyár jó Európának, Németországnak és Szászországnak. Közvetlenül és közvetve számos új munkahelyet teremt, mégpedig egy óriási, feltörekvő ágazatban. Ezzel az egymilliárd euró nagyságrendű beruházással tovább erősödik ’Szilícium-Szászország’ és az egész európai félvezetőipar”

– jelentette ki Michael Kretschmer, Szászország miniszterelnöke. A tartomány fővárosában működő, 72 ezer négyzetméter alapterületű félvezetőgyárban már most 250-en dolgoznak, a tervek szerint az üzem 700 munkatársat foglalkoztat majd.

A Bosch egyedüli autóipari beszállítóként már az ötvenes évek óta intenzíven foglalkozik mikroelektronikával, 1958 óta maga gyártja az ehhez szükséges félvezetőket. A vállalat reutlingeni gyára pedig 1970 óta állít elő kereskedelmi forgalomban nem elérhető, speciális alkatrészeket. A 200 milliméteres technológia 2010-es bevezetése óta a Bosch több mint 2,5 milliárd eurót fordított reutlingeni és drezdai félvezetőgyártásra, a mikroelektronikai fejlesztések pedig további, ugyancsak milliárd eurós nagyságrendű beruházást igényelnek. A vállalat ezzel tovább folytatja növekedési stratégiáját a félvezetők fejlesztése és gyártása terén.

„Ez a szakértelem a Bosch számos kiemelkedő rendszermegoldásának a kulcsa”

– tette hozzá Dr. Volkmar Denner.

Az Ipar 4.0 úttörője

Önállóan gondolkodó gépek, karbantartás akár kilencezer kilométer távolságból, beépített kamerákkal ellátott szemüvegek: a drezdai a világ egyik legkorszerűbb félvezetőgyára.

„A mesterséges intelligencia és a dolgok internete kombinációjának köszönhetően megteremtjük a termelés folyamatos és adatalapú fejlesztésének alapjait”

– hangsúlyozta Dr. Volkmar Denner.

Mindez azt jelenti, hogy a félvezetőgyár összes adatát – származzanak a gyártóberendezésektől, az érzékelőktől vagy a termékektől – egy központi adattárolóban gyűjtik. Ennek eredményeként másodpercenként 500 gépelt oldalnyi gyártási adat áll rendelkezésre az üzemben – ami már egyetlen nap alatt is több mint 42 millió oldalt jelentene. Az adatokat ezután mesterséges intelligencia alapú technológia segítségével értékelik, melynek során az önoptimalizáló algoritmusok az adatok alapján megtanulnak előrejelzéseket készíteni. A gyártási és karbantartási folyamatok így valós időben elemezhetők. A mesterséges intelligencia (AI) egyik algoritmusa például a termékek legkisebb rendellenességeit is észleli, amelyek specifikus hibaképek, úgynevezett szignatúrák révén válnak láthatóvá az elektronikai lapkák (wafer) felületén. Az okokat azonnal elemzik és a folyamatbeli eltéréseket haladéktalanul korrigálják, mielőtt még befolyásolhatnák a termék megbízhatóságát.

„A mesterséges intelligencia a kulcs a félvezetők gyártási folyamatainak és minőségének további javításához”

– magyarázta Dr. Volkmar Denner. Mindez a félvezetőtermékek sorozatgyártásának gyors beindítását is lehetővé teszi, megtakarítva az autóipari ügyfelek számára a széles körű tesztelést, ami egyébként feltétlenül szükséges lenne egy-egy új gyártás jóváhagyásához. A karbantartási munkák szintén optimalizálhatók a mesterséges intelligencia alkalmazásával. Az algoritmusok pontos előrejelzéseket adhatnak, hogy szükséges-e – és ha igen, mikor – az egyes gyártóberendezések és robotok karbantartása vagy utánállítása. A munkák tehát nem rögzített ütemterv szerint zajlanak, hanem pontosan akkor kerül rájuk sor, amikor szükséges – még időben, mielőtt problémák merülnének fel.

„Digitális iker”: gyár duplán

A félvezetőgyár további különlegessége, hogy tulajdonképpen kétszeresen is létezik: egyszer a valós, egyszer pedig a digitális világban. A szakkifejezés erre, a „digitális iker” definíció. A gyár minden részét, illetve annak minden meghatározó építési és szerkezeti adatát már az építés során digitalizálták és elkészítették a háromdimenziós (virtuális) modelljét. Az „ikertestvér” mintegy félmillió 3D-objektumból áll, az épületektől és az infrastruktúrától az ellátás, valamint az ártalmatlanítás rendszerein, illetve a kábelezésen, a szellőzőrendszereken át, egészen a gépekig és gyártóberendezésekig. Ezzel a folyamatok optimalizálását, de akár az átalakítási munkálatok szimulációját is anélkül el lehet végezni, hogy be kellene avatkozni a gyártás folyamatába. A csúcstechnológia a drezdai gyár karbantartása során is megjelenik: az adatszemüvegek és kiterjesztett valóság (Augmented Reality) alkalmazásával akár a távolból is elvégezhető a karbantartás a gépeken. Ennek megfelelően anélkül hajthatják végre például egy ázsiai gépgyártó szakemberei a drezdai karbantartást, hogy személyesen a helyszínre kellene utazniuk. Az adatszemüvegek kamerájának köszönhetően akár a fél világon át továbbíthatók a videofelvételek, és az ottani specialista a távolból valós időben vezetheti végig a Drezdában lévő munkatársat a karbantartás folyamatán. Ez a technológia döntő szerepet játszott abban, hogy a koronavírus-járvány miatti utazási korlátozások ellenére is üzembe helyezhették a berendezéseket.

Félvezetők a jobb életminőség és a közúti közlekedés biztonságának szolgálatában

A félvezetők mikrochipek formájában szinte minden műszaki eszközben – okostelefonokban, televíziókban, fitneszkarkötőkben – megtalálhatók, és nélkülük az autók sem közlekedhetnének. 2016-ban az új gépkocsik világszerte átlagosan több mint kilenc Bosch-chipet hordoztak fedélzetükön, például légzsák-szabályzóegységükben, fékberendezésükben és parkolási asszisztensükben. Számuk 2019-re már több mint tizenhétre bővült, azaz mindössze néhány éven belül csaknem megduplázódott. A legintenzívebb növekedésre a vezetéstámogató rendszerek, az infotainment és a hajtásrendszer elektromossá alakításának szakterületein számítanak a szakértők a következő évek során. Drezdai chipgyárával a Bosch a félvezetők iránti megnövekedett keresletre kíván reagálni.

„A félvezetők a fejlődés építőkövei. A drezdai chipekkel készülő elektronikai komponensek olyan alkalmazásokat tesznek lehetővé, mint például az automatizált és az erőforrásokat kímélő járművezetés, valamint a lehető leghatékonyabb utasvédelem”

– mutatott rá Harald Kröger, a Robert Bosch GmbH igazgatótanácsának tagja. Az igények növekedését a kutatások is megerősítik: 1998-ban egy új autóban még 120 euró értéket képviselt a mikroelektronika, míg 2018-ban ez a mutató már 500 eurót jelent, 2023-ban pedig várhatóan a 600 eurót is meghaladja (forrás: ZVEI). A félvezetők gyártása Bosch számára is kiemelten fontos terület.

A félvezető-szaktudás, mint versenyelőny

„A gépjármű-chipek a félvezetőtechnika csúcsterületét jelentik, mivel az autók esetében ezeknek a kis építőelemeknek különösen robusztus kialakításúaknak kell lenniük”

– mondta Harald Kröger. A chipek a jármű teljes élettartama alatt erős rezgésnek és hőmérsékleti ingadozásoknak – néha jóval fagypont alatt, máskor jóval a víz forráspontja felett – kitett alkatrészek, ezért nagyon megbízhatónak kell lenniük. Az autóipari félvezetők fejlesztése ezért összetettebb feladat, mint más alkalmazások esetében, és olyan speciális tudást, valamint tapasztalatot igényel, amelyre a Bosch évtizedek alatt tett szert. A válllalatcsoport fejlesztői és mérnökei jól ismerik a gépkocsik mikroelektronikai alkatrészeinek fizikai alapelveit, ami olyan baleset- és környezetvédelmet szolgáló rendszerek kialakítását is lehetővé teszi, amelyeket a vállalat fejleszt és gyárt.

„Ez a kettős erő, vagyis a chip- és a rendszer-szaktudás kombinációja, stratégiai fontosságú a Bosch számára”

– jelentette ki Harald Kröger. A Bosch emellett az elektronika és a szoftverek területén rendelkezésére álló rendszerismereteivel is kiegészítheti a félvezetők fejlesztése és gyártása jelentette erősségeit. Ezzel lehetővé válik a termékek folyamatos fejlesztése, azok minőségének biztosítása, valamint a költségoptimalizálás.

„Szilícium-Szászország”: Európa legnagyobb mikroelektronikai termelési helyszíne

A Bosch számos lehetséges helyszínt vizsgált meg világszerte, és azt követően döntött arról, hogy félvezető gyárát Szászországban, Drezda mellett építi fel. „Szilícium Szászország” Európában a legnagyobb, a világon pedig az ötödik legmeghatározóbb mikroelektronikai termelési helyszín. Minden harmadik Európában gyártott chip itt készül, amihez a régió ideális feltételekkel szolgál.

„A gyár helyszíne és építése egyaránt jól érzékelteti, hogy Szászország tapasztalt és képzett szakembereivel, valamint az évtizedek alatt kiépült, egyedülálló hálózatával a high-tech termelés egyik legfontosabb helyszíne”

– hangsúlyozta Michael Kretschmer, Szászország miniszterelnöke. Mint hozzátette, Drezda kiváló infrastruktúrával rendelkezik, minden könnyen elérhető a környékről és közlekedési hálózata is kiváló. Az autóipari beszállítók, szolgáltató vállalatok mellett itt megfelelő technológiai szakértelemmel rendelkező egyetemek és kutatási intézmények is vannak.

„Drezdában a modern vállalkozói szellem tudományos kiválósággal és előretekintő iparpolitikai felelősségvállalással találkozik”

– húzta alá Harald Kröger.

„A Bosch ezért tudatosan döntött úgy, hogy ebben a régióban valósítja meg több mint 130 éves történetének legnagyobb beruházását.”

The post A Bosch átadta a jövő chipgyárát appeared first on Műszaki Magazin.

Egyetlen pillanatnyi figyelmetlenség elég, hogy valaki balesetet szenvedjen az elektromos kerékpárjával vagy elveszítse uralmát a motorkerékpárja felett. Csak Németországban naponta több mint 38 kerékpáros és motorkerékpáros szenved balesetet és kerül súlyos sérülésekkel kórházba (forrás: Szövetségi Statisztikai Hivatal). Különösen nehéz a helyzet akkor, ha a baleset helyszínén nincs, aki segítséget nyújtson, hiszen ilyenkor minden egyes másodperc sokat jelent. A Bosch ezért egy olyan hálózatba kapcsolt segélyhívó megoldást hozott létre, amely akkor is jelez, ha a sérülést elszenvedő egyedül utazott vagy az állapota miatt nem képes segítséget hívni. A Help Connect alkalmazás a felhasználó okostelefonjában és egyéb csatlakoztatott eszközeiben található érzékelőket használja, és intelligens algoritmusa segítségével automatikusan felismeri a baleseteket. Vészhelyzet esetén az alkalmazás a Help Connect segélyhívó központon keresztül riasztja a mentőket, és haladéktalanul a baleset helyszínére irányítja őket – így a gyors intézkedéssel életeket menthet.

Mostantól két segélyhívó alkalmazás is elérhető a kerékpárosok és a motorosok, azaz több százezer felhasználó számára: a Bosch eBike Systems által kínált COBI.Bike, valamint a calimoto motoros navigációs alkalmazás.

„A Bosch a segélyhívó megoldását minél több termékbe kívánja beépíteni. Kihasználjuk a dolgok internete és az algoritmusok nyújtotta lehetőségeket, és a hálózatba kapcsolt eszközök bármilyen helyzetben – útközben, sportoláskor vagy akár otthon – életeket menthetnek meg”

– mondta dr. Volkmar Denner, a Bosch igazgatótanácsának elnöke. A Bosch a Help Connect szolgáltatást jelenleg 11 európai országban¹ kínálja, melyhez német SIM-kártyával kell a felhasználóknak rendelkezniük.

Egy megoldás – háromszoros előny

A Help Connect egyesíti az automatikus balesetészlelést, a segélyhívó funkciót és a személyes vészhelyzetben reagáló rendszert. Például a COBI.Bike és a calimoto alkalmazások esetében a balesetészlelési algoritmus az okostelefon érzékelői alapján értékeli ki a sebességet, a gyorsulást és az elfordulást. Ilyen érzékelők a legtöbb kereskedelmi forgalomban elérhető okostelefonban is megtalálhatók. A segélyhívó rendszer működéséhez a készüléket a jármű kormányára kell rögzíteni és az alkalmazásnak futnia kell az eszközön az utazás során. A Help Connect minden legalább 6.0 verziójú Android operációs rendszerű készüléken és az összes okostelefonon működik, amely iOS 11 verziót vagy annál frissebb rendszert futtat.

Baleset esetén az alkalmazás az okostelefon mobilinternet-kapcsolata segítségével elküldi az aktuális pozíciót, az ütközés súlyosságát és – az adott alkalmazástól függően – a tárolt egészségügyi adatokat a Help Connect egyik éjjel-nappal működő segélyhívó központjába. Ezt követően a központ különlegesen képzett segélynyújtó munkatársai megpróbálják felvenni a kapcsolatot a balesetet szenvedett személlyel. (A kommunikáció nyelve minden európai országban a német vagy az angol.) Amennyiben a felhasználó nem reagál vagy a szenzorokból származó adatok súlyos esetre utalnak, azonnal értesítik a mentőket, továbbá a felhasználó által megjelölt rokonokat és barátokat is. Az automatikus vészhelyzeti riasztás mellett az alkalmazáson keresztül bármikor manuálisan is kezdeményezhető segélyhívás.

A motorkerékpárosok számára a Bosch egy olyan balesetészlelő megoldást is fejlesztett, amely állandó része a járműnek. Ennél a megoldásnál a Help Connect a Bosch motorkerékpár-menetstabilizáló (MSC) rendszerébe épített tehetetlenségi mérőegységet használja adatforrásként. Ez Bluetooth-kapcsolat segítségével csatlakozik a megfelelő partneralkalmazáshoz, amely továbbítja az adatokat a Help Connect segélyhívó központjának, akárcsak az okostelefon-alapú megoldás.

Több partner – további alkalmazások

A Bosch segélyhívó megoldását a lehető legtöbb hálózatba kapcsolt termékbe beépíti – beleértve saját és partnerei termékeit is. „A Help Connect egy nyílt IoTökoszisztéma megoldás, így a megfelelő szenzorokkal felszerelt különböző termékek mind életet menthetnek” – hangsúlyozta Denner. Például a Tocsen startup cég éppen most építi be a Help Connect rendszert az érzékelőkkel felszerelt bukósisakokhoz készített megoldásába. Emellett a Bosch is azon dolgozik, hogy saját okosotthon-szolgáltatásait és -termékeit integrálja a Help Connect rendszerbe. A jövőben a tűzjelző és betörésvédelmi riasztók mellett az otthoni vízkárok ellen is lehet majd alkalmazni a megoldást.

További információ: www.bosch-helpconnect.com

The post Életet menthetnek a Bosch hálózatba kapcsolt eszközei appeared first on Műszaki Magazin.