A maradék 90 százalék rejtett. Ez a szakértői becslések szerint ötszázszor nagyobb, mint az internet látható része. Így már közel sem egyértelműen helytálló a mondás, miszerint ami nincs fönt a neten, az nem is létezik, állítja Földesi László a Systemfarmer elnök-vezérigazgatója.

„Az úgynevezett deep web jelentős része nem túlzottan érdekes. Ilyenek például a regisztráció után olvasható fórumok, vagy az olyan oldalak, mint a netbank. De ugyanígy a deep weben van a levelezésünk, elrejtve a kíváncsi szemek elő”

– mondja Földesi László.

A deep webnek van azonban egy kevésbé „ártatlan” része, a dark web, azaz a sötét internet. Ez a terrorizmus, a drogkereskedelem, a pedofília és általában a bűnözés melegágya – az egyik oldalról. A másik oldalról viszont a szabadság, a jogérvényesülés és a csalók leleplezésének terepe.

Számos országban, ahol diktatúra működik, keményen elnyomják a másképp gondolkodókat. Ők csak a dark netet tudják használni, hiszen így országuk hatósága előtt rejtve maradnak. Nagyon sokszor emberi jogi aktivisták is használják, sőt az olyanok is, mint a WikiLeaks. Bár a számos korrupciós ügyet kiszivárogtató szervezetnek van nyilvános, mindenki számára elérhető honlapja, a dokumentumok feltöltése, a kapcsolatteremtés a dark weben keresztül történik.

Az egész dark web alapját jelentő titkosítási módszert az Egyesült Államok hadserege kezdte el fejleszteni. Egy olyan kommunikációs csatornát akartak létrehozni, ami lényegében lenyomozhatatlan. Elsőre talán furcsának tűnik, hogy ezt az egészet aztán nyílt forráskodúvá, bárki által szerkeszthetővé és használhatóvá tették, de valójában ez egy remek döntés volt. A rendszert annál nehezebb feltörni, minél többen használják – bonyolultabb, kevésbé lekövethető a kommunikáció. Várható volt, hogy a bűnözők gyorsan megtalálják a felületet.

Egy nemzetközi felmérés szerint az emberek jelentős többsége azt akarja, hogy a kormányok szántsák fel a dark webet. A CIGI-IPSOS felmérése szerint a megkérdezett 24 ezer internetező 71 százaléka gondolja így. Ez különösen annak fényében érdekes, hogy az internetezőknek csupán a 38 százaléka érzi úgy, hogy nem figyelik internetezés közben. Tehát egyfelől nem érezzük magunkat biztonságban a neten, de a védett kommunikációs csatornákat bezáratnánk.

„Nem érdemes kizárólag egy szemszögből vizsgálni egyetlen infokommunikációs technológiát sem. Ha így tennénk, akkor nem is tudnánk a virtuális és a kiterjesztett valóság által nyújtott remek lehetőségekről. Csak azt látnánk, hogy mennyire veszélyes a gyerekeinkre, milyen könnyedén beszippanthatja őket egy nem létező világ varázslata. Hasonló gyanakvás éri mind a mai napig a felhőalapú számítástechnikát, mivel még mindig sokan félnek attól, hogy mi történik az adataikkal”

– állítja Földesi László, a Systemfarmer elnök-vezérigazgatója.

The post Az internet kilencven százalékához nem férünk hozzá a hagyományos keresők által appeared first on Műszaki Magazin.

Cikkünkben egy olyan konkrét ipari megoldást mutatunk be, mely szintén erre a platformra épül egy sor napi szinten felmerülő problémára ad választ. Az Endrich GmbH budapesti innovációs központjában tervezett és Magyarországon gyártott szenzor egységcsomagot mutatjuk be, mely hagyományos eszközök „okos” eszközzé alakításában és így az Ipar 4.0 elvárásainak való maximális megfelelésben segíti a felhasználókat. A csomag érzékelési, vezérlési és kommunikációs, azaz IoT képességekkel ruházza fel a berendezést, és az Internethez kapcsolva elsősorban a megelőző karbantartást segíti a távfelügyelet és telemetria hozzáadásával. Példaként egy az Endrich cégcsoport tagvállalata, az euroLighting GmbH által gyártott UVC légszűrőberendezésbe integrált szenzor és kommunikációs készletet mutatunk be. Az alkalmazott megoldás a German Design Council-hez kötődő German Innovation Award 2022 díj idei egyik várományosa és az idei Hungexpo Ipar Napjai kiállítás Nagydíját is elnyerte.

UVC légtisztító berendezés telemetria

A COVID-19 járvány és a lakosság egyre növekvő egészségtudatosságra való igénye egy sor új berendezés létrejöttét indukálta. Megjelentek a különböző légminőségfigyelő és javító berendezések, melyek azonban döntően önálló (helyi) üzemben és nem hálózatba kapcsolt okos készülékként kerülnek forgalomba.  Ilyenek a levegő CO, CO₂, pollen és szálló por koncentrációjának figyelésére alkalmazott, esetenként figyelmeztető hangot vagy riasztást adó szenzorok és elsősorban a koronavírus járvány hatására nagy számban alkalmazott, jellemzően UVC sugarakkal és mechanikus (HEPA) szűrőkkel működő légtisztító berendezések. Ez utóbbi hagyományos készülékek azonban a 7/24 órás folyamatos üzemben töltött ideje és esetenként erősen szennyezett levegőjű környezetben való használata rendszeres karbantartás nélkül a készülékek élettartamának erős csökkenéséhez vezetnek, emellett csak akkor van értelme használatuknak, így csak akkor eladhatóak, ha a folyamatos üzembiztonságot és hatékonyságot a gyártó garantálni képes.

Hagyományos légtisztító okosítása

Az általunk alkotott telemetriai egység a legkorszerűbb szenzor és mikrokontroller technológiákat (ARM, RISC-V) és kis fogyasztású, olcsó GSM modemekkel megvalósított alacsony SIM kártya költségekkel ( 10 EUR / 10 év) üzemeltethető keskenysávú IoT (NB-IoT) kommunikációt vonultat fel, emellett alkalmas a felhasználók kényelmi funkciókkal való ellátására is. Ilyenek a légminőség (CO2, pollen koncentráció, hőmérséklet, légnyomás, fényviszonyok stb.) monitorozása, melyek megjelenítésére mobiltelefon applikáció áll rendelkezésre. A tulajdonos ugyanazon a rendszeren keresztül kap képet az otthona pillanatnyi levegőminőségéről, melyen közben a szervízhálózat betekintést nyer a légtisztító berendezés állapotába. Mindemellett a telemetriai egység elküldi az adatbázisba a készülék GPS pozícióját is, ami tovább segíti a karbantartás tervezést. Természetesen az alkalmazott telemetriai egység nemcsak képező „okos” légtisztítóban használható, hanem bármely más hagyományos eszköz is hálózatba kapcsolható segítségével, legyen az bármilyen jármű, gép, adagoló, termékautomata vagy ipari hűtőszekrény.

A rendszer jelentősége és innovációtartalma az alábbi területeken mutatkozik meg

1. Megelőző karbantartás: A hálózatba kötött készülékekről folyamatosan érkező, a működést monitorozó telemetriai adatok adatbázisba szervezve mesterséges intelligencia algoritmusok segítségével a megelőző karbantartás optimalizálása útján jelentősen növelhető az üzembiztonság és minimalizálható ennek költsége.
2. Telekommunikáció: Nem szükséges az ingatlan hálózati infrastruktúrájának használata (közületek esetén ez nem is megengedett sokszor hálózatbiztonsági okokból), hiszen minden készülék önálló internethozzáféréssel rendelkezik. Ennek költsége az alkalmazott LPWA (NB-IoT/LTE-M) technológia sajátosságai okán 10 évre nagységrendileg 10 EUR (1 EUR/év) költséggel megoldható (szolgáltató: ONCE). A keskeny sávszélesség miatt egy GSM cellában akár többezer készülék egyidejű kommunikációjára ad lehetőséget ez a technológia és a hardver költségek is sokkal alacsonyabbak hagyományos mobil hardvereknél megszokott árszintnél. Az alkalmazható adatkommunikációs protokoll lehet egyirányú (készülék -> adatbázis) UDP , vagy kétirányú MQTT protokoll. Saját (E-IoT) vagy külső felhőszolgáltatókhoz (AWS, AZURE) cloud-hoz való kapcsolódás egyaránt lehetséges.
3. Az alkalmazott ARM és RISC-V mikrokontroller architektúrák a kis fogyasztás és a hatékony működtetés zálogai, és korszerű vezérléstechnológiai megoldásokat jelentenek az érzékelők adatainak gyűjtésére és azok felhő alapú adatbázisba juttatására.
4. Az alkalmazott korszerű szenzorok feladatspecifikusan választhatóak, variálhatóak.
5. Felhasználói területen: Kényelmi funkciók a felhasználói élmény növelésére, mint légminőség monitorozás, hőmérséklet és fényviszony monitorozás, zajszint mérés. Mobiltelefonos applikáció az adatvizualizáció megvalósítására.

www.endrich.com

Szerző: Kiss Zoltán villamosmérnök, export igazgató, az Endrich Bauelemente Vertriebs GmbH Budapesti fejlesztőközpontjának vezetője.

The post IoT alkalmazása hagyományos eszközök okosítására appeared first on Műszaki Magazin.