Ezek az adatok a 2022 augusztusában elvégzett és az Európai Beruházási Bank (EBB) által ma közzétett legfrissebb éves éghajlati felméréséből származnak. Az EBB az Európai Unió hitelezéssel foglalkozó szerve és a világ legnagyobb multilaterális hitelezője az éghajlatvédelmi projektek terén.

Egy kihívásokkal teli évet követően, amikor Oroszország ukrajnai inváziója folyamatos energiaválságot váltott ki és Európa-szerte felpörgette az inflációt, valamint egy szélsőséges, rekordmértékű hőhullámok és aszály jellemezte nyár után a magyarokban még inkább tudatosult az éghajlatváltozás hatása, és az, hogy sürgősen cselekedni kell.

Az éghajlatváltozással kapcsolatos tudatosság és a helyzet sürgető volta

Míg az elmúlt évben a magyarok a Covid19-világjárványt tekintették az első számú kihívásnak, mára az inflációval kapcsolatos aggodalmak dominálnak, és 72% nevezi meg az inflációt első számú aggályaként – szemben az EU többi részében mért 36%-os aránnyal.

Egyidejűleg ma már a magyarok 91%-a állítja, hogy érzi az éghajlatváltozás hatásait a mindennapi életében (2021-hez képest + 4 százalékpont). 86% úgy véli, ha az elkövetkező években nem csökkentjük drasztikusan az energia- és árufogyasztásunkat, akkor globális katasztrófa felé haladunk. Ugyanakkor 91% úgy véli, a kormány túl lassan cselekszik, és csupán 35% gondolja azt, hogy Magyarországon 2030-ig sikerülni fog jelentős mértékben csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást.

Az ukrajnai háború és a zöld átállás

A magyarok háromnegyede (77%) véli úgy, hogy az ukrajnai háborúnak és az olaj- és gázárakra gyakorolt következményeinek lendületet kell adniuk a zöld átállás felgyorsításához (+11 százalékpont a 66%-os európai átlaghoz képest).

Arra a kérdésre, hogy miként rangsorolnák a fellépéseket, a magyarok azt várják a kormánytól, hogy a megújuló energia fejlesztését tekintse prioritásnak (63%), ezt követi az energiaellátás diverzifikálására való összpontosítás, amely révén elkerülhető az egyetlen szolgáltatótól való túlzott függés (23%).

Az energiatakarékosság kevésbé prioritás: csak a magyarok 14%-a ért egyet azzal az állítással, hogy az emberek és a vállalkozások nem igazán hajlandóak változtatni termelési és fogyasztási módjukon (ez 5 százalékponttal kevesebb a 19%-os uniós átlagnál).

Az éghajlatváltozás és a magas energiaárak kezelése

Az energiafogyasztás csökkentéséhez a legtöbb magyar azt szeretné, ha a szennyező tevékenységeket – például a légi közlekedést és a városi terepjárókat – erőteljesebben megadóztatnák, figyelembe véve környezeti költségüket (71%). Emellett támogatják, hogy az energiaárakat a fogyasztáshoz kössék és a nagyobb fogyasztóknak többet kelljen fizetniük (65%).

Ha a magyaroknak ezen a télen csökkenteniük kellene otthonuk hőmérsékletét, csupán 11% fogadná el a hivatalos ajánlás szerinti legfeljebb 19°C-ot (ez 17 százalékponttal kevesebb a 28%-os uniós átlagnál). Ugyanakkor a magyarok 32%-a állítja, hogy már most sem engedheti meg magának otthona megfelelő fűtését.

Végezetül, a magas energiaárak kezelését illetően a magyarok úgy vélik, rövid távon a kormánynak csökkentenie kellene az energiával kapcsolatos adókat (32%, a szélsőbaloldal szimpatizánsai körében 43%). Más intézkedések kevésbé népszerűek, ideértve az energiatakarékosság lakossági kampányokkal történő ösztönzését (26%), a gáz, az olaj és a szén árának szabályozását vagy ársapka meghatározását (23%), illetve az energiautalványok osztogatását (13%).

Az EBB alelnöke, Teresa Czerwińska kifejtette: „Az EBB 2022. évi éghajlati felmérése azt mutatja, hogy a magyarok többségében támogatják a megújulóenergia-termelésre való áttérés kiemelt kezelését a globális éghajlati és energiaválság leküzdésének hatékony módjaként. Ez nagyon örömteli támogatást jelent a COP27 éghajlatváltozási konferencia előtt. Az EBB kész továbbra is gyakorlatias támogatást nyújtani Magyarországnak és biztosítani, hogy az ország hasznot húzhasson több évtizedes tapasztalatunkból az innovatív tiszta energiára irányuló beruházások éveken át tartó támogatása terén, ideértve az energiaellátás korszerűsítését, a szélerőműparkokat és az energiahatékonyabb szociális lakhatást. Készen állunk arra, hogy tanácsadási és pénzügyi eszközeink teljes skáláját felhasználjuk egy olyan igazságos zöld átállás biztosítása érdekében, amelynek során senkit nem hagyunk hátra.”

The post A magyarok háromnegyede szerint az ukrajnai háborúnak és a magas energiaáraknak fel kell gyorsítaniuk a zöld átállást appeared first on Műszaki Magazin.

“A jelenlegi gazdasági helyzet egyik legnagyobb kihívása a felmerülő problémákra adott válaszreakciók hatásának kiszámíthatatlansága. Ez a fajta bizonytalanság pedig rányomja a bélyegét a vállalatvezetők döntéseire, illetve az árak alakulására is. Az árakat befolyásoló tényezők mögött megbújó folyamatok megismerése segíthet a megfelelő döntési stratégia dolgozásában” – hívja fel a figyelmet Borzák Péter az INSPYRE ügyvezetője.

Árakat növelő tényezők

Az egyik ilyen tényező, a távoli munkavégzési formának köszönhetően, az amerikai technológiai cégek nagyszámban való megjelenése a kelet-európai piacon, amellyel tovább emelték az egyébként is feszes informatikai munkaerőpiac béreit, illetve beszerzési árait. Ennek következtében pedig a hazai cégeknek már nemcsak a hazánkban jelenlévő multinacionális cégekkel kell versenyeznie a szakképzett, tehetséges munkaerőért, hanem egyik pillanatról a másikra a Szilícium-völggyel is. Mindez pedig a forint gyengülésével párosulva önmagában is hatalmas árnövekedést indukál.

A munkaerőpiacnál maradva Európa legnagyobb IT nearshore piacai az orosz, belorusz és ukrán piacok voltak, amelyek a háború közvetlen hatásai miatt, illetve a bevezetett szankcióknak köszönhetően, gyakorlatilag megszűntek, ezzel pedig szintén felhajtották az árakat. Természetesen az infláció árgerjesztő hatását sem hagyhatjuk figyelmen kívül, amely ezen a területen magasabb bérigényként jelentkezik. A közelmúlt hazai gazdaságot érintő intézkedései közül a kata, mint egyszerűsített adózási forma, korlátozása szintén árnövelő tényezőként hat, hiszen nagyon sok IT szakember szabadúszóként dolgozott, így a más vállalkozási formára való áttéréssel járó magasabb adóteher növelni fogja a beszerzési árakat.

Az IT piacot ért hatások teljes körű megismerése érdekében a fentiekben részletezett tényezők mellett érdemes megvizsgálni az árcsökkenést okozó komponensek mögött rejlő eseményeket, folyamatokat is.

Árcsökkentő tényezők

A jelenleg is zajló világgazdasági események alapján már nem az a kérdés, hogy a lesz-e recesszió vagy válság, hanem az, hogy mikor és az mekkora mértékű lesz. Egy ilyen időszakban pedig a cégek visszafogják a nem termelő beruházásokat, amely pedig csökkenő keresletet, és ezáltal csökkenő árakat eredményez. Magyarországon az állami megrendelések számottevő súlyából kifolyólag a jelenlegi költségvetési szigor is hűti a piacot.  Árcsökkenést eredményeznek továbbá a hatalmas technológiai cégek, mint a például a Netflix, Google, Facebook, esetében már az amerikai piacon elkezdődő fűnyírószerű elbocsátási hullámok, amelyek az eddigi tapasztalatok alapján 3-5 hónappal később éreztetik hatásukat a hazai IT piacon.

“Összeségében jelenleg ezek a hatások ismertek, ezekről lehet tudni, és egyedül csak a bizonytalanság biztos. Az viszont egyértelműen látszik, hogy egyáltalán nincs könnyű dolga annak, aki mostanság próbál egy több éves informatikai projektre bármilyen költségvetést tervezni. Ez pedig nagyban megnehezíti megrendelői oldalon a költségek tervezését, szolgáltatói oldalon pedig a vállalkozások hosszútávú stabil működésének biztosítását.”

– emeli ki Borzák Péter.

The post Vihar az IT piacon appeared first on Műszaki Magazin.

A másnapi árak a hónap első két hetében még a 150-250 €/MWh sávban mozogtak, majd az orosz gázszállítások csökkentését követően az ár 367 €/MWh-ra is felment – olvasható a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) júniusi villamosenergia-piaci jelentésében.   

Az öt legnagyobb piac (német, francia, angol, olasz, spanyol) aggregált villamosenergia-fogyasztása júniusban 1,8%-kal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Legnagyobb mértékben (-4,2%) a német fogyasztás csökkent.

Az öt legnagyobb piac termelése 0,7%-kal csökkent, amely leginkább a francia termelés visszaesésének tudható be. A francia havi órás átlagos termelés több mint 19%-kal esett vissza, ezen belül a nukleáris termelés 27%-kal lett alacsonyabb, a földgázalapú pedig több mint a másfélszeresére nőtt az előző év ugyanazon hónapjához képest. A német egységek leállásával kiegészülve az öt országban együttesen 23 százalékkal csökkent a nukleáris termelés. A kieső nukleáris termelést a fosszilis termelés helyettesítette: a szén és gázerőművi termelés egyaránt 19 százalékkal emelkedett.

A hazai bruttó fogyasztás júniusban összességében 3,5%-kal csökkent az előző év ugyanezen hónapjához képest. A fogyasztás ugyanakkor ugrásszerűen megnőtt a hónap utolsó napjaiban, ami a hónap végi extrém meleg időjárásnak tudható be.

A rendelkezésre álló hazai termelőkapacitások nagysága májushoz képest júniusban további 6%-kal csökkent. A szűkösebb kapacitások ellenére ugyanakkor a hazai átlagos órás termelés 1,5%-kal volt magasabb, mint májusban. Érezhetően nőtt a megújulók átlagos órás termelése, ami 17%-kal volt nagyobb, mint az előző hónapban. A naperőművi termelés júniusban 19-én érte el a maximumát, 1765 MW-os értékkel.

A részletes jelentés a MEKH honlapján olvasható.

The post Júniusban az európai irányba történő orosz gázszállítások csökkentése növelte a villamos energia árát appeared first on Műszaki Magazin.

Negyedéves gyorsjelentésével együtt közölte a Siemens, hogy kilép az orosz piacról. A német technológiai vállalat már a háború kirobbanásakor megállított minden új üzletszerzésre vonatkozó tevékenységet és nemzetközi szállítást Oroszországba, a mostani döntéssel pedig minden ipari tevékenységét leállítja.

Roland Busch, a vállalat elnök-vezérigazgatója elmondta, hogy az ipari tevékenység leállításáról szóló döntést nehéz volt meghozni a munkatársak és a hosszú távú ügyfélkapcsolatok miatt egy olyan ország vonatkozásában, ahol a vállalat 170 éve aktív. A Siemens az Ukrajnában folyó háború kirobbanása óta humanitárius segítséget nyújt annak elszenvedői számára.

A nemzetközi helyzet ellenére jól teljesít a Siemens

A negyedéves gyorsjelentés pénzügyi részéből kiderül, hogy az Oroszország elleni gazdasági szankciók, a Covid-járvány jelentette komplex környezet ellenére is jól teljesít a vállalat. A január 1. és március 31. közötti időszakban 16%-kal nőtt a bevétel, mely meghaladta 17 milliárd eurót. A digitalizációra, az automatizációra és a fenntarthatóságra összpontosító megrendelési állomány 32%-kal bővült, 20,9 milliárd euróra. A profit 1,7 milliárd euróra rúgott. A vállalat egyúttal megerősítette korábbi várakozásait: a 2022-es pénzügyi évre 6-8% közötti árbevételbővülést vár. A Siemens 2021-ben 62,3 milliárd euró árbevételt ért el.

A vállalat jelenleg 309 000 embert foglalkoztat világszerte.

The post Kilép a Siemens az orosz piacról appeared first on Műszaki Magazin.

Sok autógyártó úgy vélte, hogy a problémák nehezén túljutottak, és úgy tűnt, hogy 2022-ben a válság előtti szintre állhat vissza a járműpiaci forgalom.

Mindezt azonban felborította, hogy Oroszország megtámadta a szomszédos Ukrajnát. Az autóipar most még nagyobb válsággal néz szembe, amelyet jóval nehezebb lesz megoldani. Matas Buzelis autóipari szakértő a járműadatokkal foglalkozó carVertical kommunikációs vezetője, és most megosztja meglátásait a témában.

Sérült ellátási láncok

Buzelis autóipari szakértőként rámutat, hogy bár Oroszország újautó-piaca nem a legnagyobb a világon, az ország jelentős szerepet játszik az autóipari ellátási láncban.

Oroszország ugyanis értékes autóipari alkatrészeket exportál. Németország például orosz titánt, vasat és palládiumot használ. Továbbá a 2021-ben előállított 108 millió tonna vasérccel Oroszország a világ ötödik legnagyobb vasérctermelője. Az európai acélgyártókra most magasabb árak várnak, és nehézségeket jelenthet majd, hogy máshonnan szerezzék be a fémet.

Az orosz invázió Ukrajna autóiparára is hatással volt. Az olyan német autógyártók, mint a BMW és a Volkswagen, egy nagy ukrán beszállítótól vásárolják a kábelkötegeket. Ukrajna ezenfelül a világ harmadik legnagyobb nikkel- és alumíniumtermelője. Ezek értékes anyagok, amelyekre szükség van az akkumulátorokban és az elektromos járművek alkatrészeiben.

Végezetül pedig Ukrajna termeli a világ neongázának közel 70%-át, ami például a mikrochipekhez is szükséges – amelyekből már eleve hiány van.

Nehezebb lesz jó használt autót találni

Használt járművet vásárolni már 2021-ben is nehéz és költséges volt, és úgy tűnik, 2022-ben ez csak fokozódik. Miközben a használtautó-piac folyamatosan növekszik, a használtautó-kereskedők járműhiánnyal szembesülnek.

A kialakult helyzet egyik fő oka az új személygépkocsik piacának válsága. A gyártók korlátozni kezdték a járműgyártást, hogy egy alacsonyabb, de stabilabb szintet tudjanak tartani. Mivel kevesebb új autót gyártanak, a használtautó-piacra is kevesebb autó kerül be. Az autótulajdonosok ezért elhalasztják a járműeladást, vagy inkább egyáltalán el sem adják az autóikat.

„Aki most szeretne használt autót vásárolni, rendkívül korlátozott és igen drága kínálatból válogathat. A korlátozott használtautó-kínálat mellett azonban a vásárlóknak ugyanúgy érdemes a megfelelő eljárásokat követni az átverések elkerülése érdekében. Mivel korlátozott a választék, jó, ha a vevők minden használt autó előtörténetének utánajárnak”

– mondja Buzelis.

Ahogy a carVertical kommunikációs vezetője elmagyarázza, a használtautó-kereskedők sokszor bármit megvásárolnak, amit csak tudnak, kevesebb figyelmet fordítva az autó állapotára. Ha valaki ma használt autót vásárol, jóval nagyobb eséllyel futhat bele egy rossz állapotú járműbe, mint egy-két évvel ezelőtt.

Kiszámíthatatlan használtautó-árak

2021-ben a használt autók ára ára már korábban nem látott magasságokba szökött. Az árak stabilizálódtak, és az év végéhez közeledve még esni is kezdtek, de az Ukrajna elleni orosz invázió példátlan helyzetet teremtett Kelet-Európa használtgépjármű-piacán.

Az elmúlt években rengeteg ukrajnai használtautó-vásárló keresett járművet Lengyelországban, Litvániában, Szlovákiában és Magyarországon. Míg az említett országok belső piacain jobban keresték az újabb autókat, az Ukrajnából érkező vevők sokszor vásároltak tíz évesnél is idősebb járműveket. Különösen nagy volt a kereslet a jó fogyasztású, de a modern károsanyag-kibocsátási normáknak nem megfelelő dízelmotorokra.

Az Ukrajnával szomszédos országok használtautó-piacain érződni fog, hogy kevesebb vevő érkezik. A régebbi autók valószínűleg olcsóbbak lesznek, ahogyan a kereskedők a helyzethez igazodva próbálják csökkenteni a veszteségeiket.

Az üzemanyagárak hatása

Az üzemanyagárak sok európai országban meghaladták a kritikus literenkénti 2 eurót, így egyre többen változtatnak napi szokásaikon.

„Az emelkedő üzemanyagárak miatt lesznek, akik kevesebbet ingáznak autóval. Lehetséges, hogy sokan inkább a tömegközlekedést vagy egyéb közlekedési formákat választanak. A kevesebb kilométer kevesebb balesetet jelent, így kisebb fenntartási költségeket is”

– mondja a carVertical szakértője.

Így kevesebb lesz a jármű az úton, de a magasabb üzemanyagárak miatt a kis fogyasztású járművek kereslete is nő.

Így népszerűvé válhatnak a dízelmotoros járművek a verhetetlen autópályás fogyasztásuk miatt. Ez a tendencia azonban azokra az országokra korlátozódik, ahol nem vetnek ki adót a nagyobb szén-dioxid-kibocsátású járművekre.

A drágább üzemanyag miatt az emberek szívesebben vásárolnak használt elektromos járműveket. Az elektromos autók teljes élettartamköltsége az emelkedő energiaárak ellenére is alacsonyabb, ami napenergiára épülő töltéssel még tovább csökkenthető. A napenergiára épülő töltés a becslések szerint évi 600–800 euró megtakarítást jelent.

The post Milyen zavart okozott a használtautó-piacon az orosz-ukrán válság? appeared first on Műszaki Magazin.

Ennek oka az anyagszállítások hiánya, mint azt a Volkswagen szóvivője kérdésre elmondta. Eszerint többek között olyan elektromos kábelkészletek hiányoznak, amelyeket Ukrajnában gyártanak. A szóvivő szerint Zwickauban keddtől péntekig, Drezdában pedig szerdától péntekig nem gyártanak járművet.

Ez több ezer alkalmazottnak jelent rövid munkaidőt. A Volkswagen vezérigazgatója, Herbert Diess elmondta, hogy munkacsoportot állítottak fel az egyéb lehetséges következmények felmérésére, például az ellátási kapcsolatokra vonatkozóan.

The post Hiány van az Ukrajnában gyártott elektromos kábelkészletekből appeared first on Műszaki Magazin.