2022. június 1-jén adták át az Airbus Helicopters Hungary Gyulán épült gyárát, melyben a termelés július 28-án kezdődött meg. A zöldmezős beruházás keretében az INPARK Gyula ipari parkban felépített, több mint 13 ezer négyzetméter alapterületű, 25 milliárd forint értékű üzemben több mint kétezerféle precíziós alkatrészt gyártanak Európa legnagyobb légiipari vállalata számára. A NIPÜF Csoport által megvalósított ingatlanfejlesztés generálkivitelezője a Market Építő Zrt. volt.

A gyulai gyáregység komplett energiaelosztási rendszerét Siemens eszközökkel – kis- és középfeszültségű kapcsolóberendezésekkel, transzformátorokkal – valósította meg alvállalkozóként a Tánci Kft. Az épület biztonságáról a Siemens Siveillance intelligens videókezelő szoftver gondoskodik, amely lehetőséget biztosít a kezelő- és őrszemélyzet számára, hogy a telepített kamerák képeit Full HD minőségben felügyelje és rögzítse. A SiPass Integrated beléptető rendszer pedig több mint félszáz belépési ponton biztosítja az arra jogosult személyek áthaladását.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Siemens eszközök is dolgoznak a gyulai Airbus gyárban appeared first on Műszaki Magazin.

Palkovics László technológiai és ipari miniszter helyszínen elmondott szavai szerint történelmi pillanat, hogy a gyár megkapta az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) engedélyét a gyártáshoz, mint mondta, ilyen jogosultsággal nem sok ország rendelkezik.

Hozzátette, az üzem létrejöttével “több első dolgot lehet Gyulán és Magyarországon ünnepelni”. Olyan jármű, a helikopter került be a magyar technológiai és műszaki termékportfólióba, amely még nem volt, “még akkor is, ha csak alkatrészt gyártanak hozzá”. A gyáravatóval Gyulának ismét van high-tech ipara; az Airbus Helicopters pedig az első cég Magyarországon, amely segít a magyar hadiipari ötletek valóra váltásában – húzta alá.

A miniszter emlékeztetett, négy éve döntöttek arról, hogy 220 milliárd forintból fejlesztik a hadiipari technológiát. Tegnap a kormány további 250 milliárd forint hadiipari célú felhasználásról határozott, amiből további vegyesvállalatokat hoznak létre és újabb gyárakat építenek.

Maróth Gáspár, a Honvédelmi Minisztérium védelempolitikáért és védelmi fejlesztésekért felelős államtitkára úgy fogalmazott, “mától nincs Airbus-helikopter Gyula nélkül”.

Elmondta, a kormány szerdai ülésén tíz pontot fogalmazott meg a válságból való kilábalás érdekében, az egyik pont a hadiipar fejlesztése, a másik a külföldi tőkebeáramlás növelése. Az Airbus Európa egyik vezető hadiipari vállalata; a két éve alapított Airbus Helicopters Hungary Kft.-ben pedig a magyar állam 30 százalékos tulajdonos, így “személyesen is érintett a vállalat sikerében” – húzta alá.

Andreas Stöckle, az Airbus Helicopters Hungary Kft. vezérigazgatója felelevenítette, hogy négy éve írták alá a megállapodást, két éve alapították a vegyesvállalatot, múlt pénteken kapták meg az EASA engedélyét. Bár még nem készült el minden, a termelést el lehet kezdeni, ami “egy gyár életében a legfontosabb nap”.

Laurent Mazoué, az Airbus Helicopters üzemeltetésért felelős ügyvezető alelnöke elmondta, jelenleg 50 embert alkalmaznak a gyulai gyárban, ez év végére tovább nő majd, és néhány éven belül szeretnék elérni a 250 fős alkalmazotti létszámot.

Görgényi Ernő (Fidesz-KDNP), Gyula polgármestere köszöntőjében emlékeztetett, a Békés megyei fürdővárosban 40 éve hozták létre az utolsó gyárat, ami 30 éve bezárt. Most “a gyulai gazdaság új korszaka kezdődik”, amelynek alapelve a képzett szakemberek tudására épülő iparfejlesztés.

Az Airbus gyulai gyárának építése 2020 decemberében kezdődött. Korábbi közlés szerint a központ mintegy 2,2 milliárd forintból jött létre, ennek felét gépek és eszközök beszerzésére fordították.

A 13 ezer négyzetméter alapterületű üzemben az európai repülőgépgyártó helikoptereinek sárkányszerkezetéhez és dinamikus rendszereihez gyártanak acélból és titániumból precíziós alkatrészeket, emellett az ajtópanelek egy részét is itt állítják elő. A gyulai lesz ezen alkatrészek esetén a teljes Airbus-család egyedüli ellátási pontja.

Az alkatrészgyár mellett épül egy 3100 négyzetméteres felületkezelő üzem is.

Az Airbus piacvezető a polgári helikopterek gyártása terén, 2020-ban a piac 48 százaléka volt az övék. Jelenleg világszerte nyolc országban van telephelyük, a kilencedik lesz a magyarországi, Gyulán.

Forrás :MTI

The post Átadták az Airbus új gyulai gyárát appeared first on Műszaki Magazin.

Már csupán maga a csomagolás, a csomagolóanyag, vagy a termék becsomagolásának technikája mögött is nagyon sok féle szellemi munka van, és akkor még ki sem bontottuk az eszközt. Nem kell bemutatni, milyen versenyhelyzetet teremt az, hogy a vásárlók mind műszaki tartalom, mind esztétika szempontjából egyre jobb, és tetszetősebb terméket akarnak. Ezt pedig nem lehetne a kutatás, fejlesztés és innováció (K+F+I) nélkül biztosítani. A kutató-fejlesztő munka jelentős extra költséget jelent a cégeknek, viszont a létrehozott műszaki megoldások olyan szellemi termékek, amik értéknövelők, és óvni kell a versenytársak elől, hiszen az innovatív, versenyelőnyt jelentő megoldásokat a konkurensek azonnal lemásolják.

 Hogyan védhetjük meg a szellemi tulajdonunkat?

„A szellemitulajdon-védelemnek speciális, szigorú szabályrendszere van, ami a polgári jog egy külön területe. Érdemes elfogadni, hogy egy bonyolult és hazánkban kevesek által ismert terület. De ez nem jelenti azt, hogy nem fontos. Sőt! A fejlett országokban egy magára valamit is adó cégnek ugyanúgy van szabadalmi ügyvivője, mint könyvelője.”

– hangsúlyozza előadásaiban Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke. Kiemelte:

„A legsikeresebb, tudatos cégek felismerték, hogy a szellemi tulajdon védelme nélkül akár feleslegesen dolgoznak, hiszen a fejlesztéseiket a konkurens cégek lemásolják és más szerzi meg a bevételt, más aratja le a sikert. Ezért nem szabad megijedni a szellemitulajdon-védelemtől, hanem megfelelő szakemberrel kell nekivágni a megvalósításának.” A hivatal vezetője hangsúlyozza: „Arra is egyre többször van példa KKV-k körében, hogy a vállalat dolgozói, jogászai elvégzik a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által szervezett iparjog-védelemi képzéseket, hogy a minden döntésüket ennek fényében hozhassák meg. Azt sem szabad elfelejteni, hogy az ilyen jellegű oltalmak megszerzése nem új találmány. Az idén 125 éves SZTNH a legrégebbi innovációval foglalkozó hivatal Magyarországon, ez idő alatt pedig több mint 230 ezer szabadalmat adtunk ki.”

Mire terjed ki az iparjogvédelem?

Azt, hogy mi minden védhető, jól bizonyítja, hogy ha bárki körülnéz maga körül, biztos lehet benne, hogy több tucat, vagy akár több száz különféle oltalmat lát. Csupán egy mobiltelefonban több tucat szabadalmaztatott megoldás van, ezen kívül oltalom alatt állhat a logó, vagy a dizájn is. A lábunkon viselt cipőn a logó egy védjegy, szabadalmi oltalom alatt állhat a cipő varrásának technikája, ahogyan egy sportcipőnél a „lélegző technika” is. Az iparjogvédelem körébe tartoznak különösen a találmányok, a használati minták, a dizájnok (formatervezési minták) és a különböző árujelzők, úgymint a védjegyek és a földrajzi árujelzők.

A világviszonylatban is újnak minősülő műszaki megoldások (ide tartoznak a műszaki berendezések vagy gyártási folyamatok is) szabadalmi oltalommal védhetők. A kisebb léptékű fejlesztési munka eredményeként létrejött műszaki megoldások használatiminta oltalommal is védhetők, ami egy gyorsan megszerezhető és olcsó oltalmi forma, ugyanakkor alkalmas lehet arra, hogy a cég számára fontos kutató-fejlesztő munka eredményét védje.

Az iparjogvédelem területén fontos szerepet tölt be a védjegyoltalom is, mely a nemzetközi kereskedelem és a modern gazdasági verseny elengedhetetlen eszköze, hiszen a védjegy fő funkciója az egyes piaci szereplők, illetve az általuk kínált áruk és szolgáltatások azonosítása és egymástól való megkülönböztetése. Ezzel szemben a formatervezési mintaoltalom (vagy más néven dizájn) a termék külső megjelenésének a jogi védelmét szolgálja, ami a termék egészének vagy egy részének, illetve díszítésének külső jellegzetességeit (a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület jellegzetességei) oltalmazza.

A megszerzett oltalom nem elég. Stratégia kell!

Az oltalmi jog tulajdonosnak kizárólagos joga van megoldása hasznosítására, ami nem csak azt jelenti, hogy engedélye nélkül más nem léphet piacra a védett termékkel vagy szolgáltatással, hanem bárkivel szemben fel is léphet, aki az engedélye nélkül előállítja, használja, forgalmazza, az országba behozza vagy akár csak raktáron tartja az oltalom alatt álló megoldást. Ezért egy-egy termék fejlesztésekor nem csupán a kutatás-fejlesztési szempontokat kell mérlegelni, hanem azokhoz szorosan illeszkedve egy átgondolt iparjogvédelmi stratégiát is ki kell dolgozni, ami a későbbiekben hatékonyan segítheti a cég piacképességét, növelheti a versenyképességet.

Az iparjogvédelmi stratégia kialakítása leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a cég végig gondolja az új termékével elérni kívánt céljait, felméri a potenciális hazai és/vagy nemzetközi piacot, a célközönséget és egyéb gazdasági paramétereket. Ezekhez az eredményekhez és tervekhez kell hozzáilleszteni, hogy pontosan melyik szellemi termékére kíván a cég jogi védelmet szerezni.

„Az iparjogvédelem egy szerteágazó oltalmi rendszer és a különböző oltalmi formák eltérő célokat szolgálnak, eltérő ideig érvényes monopol jogokat biztosítanak, ugyanakkor megfontolt és tudatos használatukkal egy vállalkozás mind a műszaki megoldásait, mind a piaci jelenlétét, de még az ismertségét is meg tudja alapozni.”

– hangsúlyozta Pomázi Gyula, az SZTNH elnöke. Hozzátette:

„Ahhoz, hogy az oltalmak területén tovább léphessen valaki, fontos megismerni az iparjogvédelmi formákat és azt, hogy melyiket milyen esetben célszerű választani. Ebben a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal is segítségére lehet a vállalkozásoknak, ahogy a szabadalmi ügyvivők is rutinosak egy-egy ilyen stratégia kialakításában.”

Most a költség sem lehet kifogás

A kormány tavaly nyitotta meg a 2020-1.1.3-IPARJOG pályázatot, amit a nagy sikerre való tekintettel idén tovább bővítenek. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalnál (NKFIH) benyújtható pályázat támogatást biztosít a hazai és nemzetközi iparjogvédelmi oltalmak megszerzéséhez, ezáltal még több magyar szellemi alkotásra szerezhetnek oltalmat alkotóik, úgy, hogy a hatósági és ügyvivői díjakat nagyobb mértékben fedezhetik a támogatás összegéből. Az iparjog pályázat jelenlegi formája egy korábbi támogatási konstrukció egyszerűbb, a mai igényekhez igazított változata, ennek köszönhetően pedig könnyen, minimális adminisztrációval juthatnak forráshoz az igénylők. A 100 százalék támogatás intenzitású pályázaton a megszerzendő oltalom fajtájától és annak területi hatályótól függően 100 000 Ft-tól akár a 7 500 000 Ft-ig is terjedhet az igényelhető összeg, amelyet vissza nem térítendő támogatás formájában bocsát az NKFIH a pályázati feltételeknek megfelelő igénylők részére. További jó hír, hogy nem csak hazai forrásból származó támogatást igényelhetnek azok, akik iparjogvédelmi oltalom megszerzésén gondolkodnak, az NKFIH pályázata mellett ugyanis most már az Európai Unió Szellemi Tulajdon Hivatala (az EUIPO) is támogatást nyújt a vállalkozásoknak szellemi tulajdonuk oltalmazásához. Az EUIPO által meghirdetett nemzetközi pályázat 50 százalékos intenzitással támogatja a cégeket, így azok csökkentett költségek mellett helyezhetik oltalom alá védjegyüket, találmányukat vagy egyéb szellemi tulajdonukat.

The post Iparjogvédelem – a kiaknázatlan erőforrás appeared first on Műszaki Magazin.

A zöldmezős beruházás keretében megépülő új gyárban a helikopterek dinamikus rendszereihez szükséges precíziós alkatrészeket fognak előállítani, amelyeket az Airbus Helicopters összes típusában használnak majd. A gyártás várhatóan 2021-ben indul el.

A magyar kormány a fém alkatrészek felületkezeléséhez szükséges képességeket biztosítja, továbbá egy Repülőgépipari Akadémia is létesül az új Airbus üzem szakember utánpótlásának biztosítására.

Az új létesítmény az Airbus és a magyar állam közös vállalkozásában fog működni. Az Airbus birtokolja majd a részvények többségét és a cég lesz felelős az üzem operatív irányításáért is. Azt egyelőre nem közölték, hogy mekkora összeget fektetnek be és hány embert foglalkoztat majd az új üzem.

Az Airbus Helicopters és az állam 2018 végén írtak alá szándéknyilatkozatot, amelynek értelmében hosszútávú repülőipari projektek megvalósítása érdekében együttműködnek a jövőben.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter akkor azt mondta, a két fél közötti együttműködés a gyár létesítésén kívül kiterjed még 36 új honvédségi helikopter beszerzésére. Kifejtette, hogy ez nagymértékben hozzájárul azon célkitűzés eléréséhez, hogy a walesi vállalásoknak megfelelő határidőben teljesíthető legyen a NATO-nak (Észak-atlanti Szerződés Szervezete) tett vállalás, miszerint az ország meghaladja a 2 százalékos védelmi-ipari költési küszöböt. Az Airbus-szal történt megállapodások nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a védelmi költségvetésen belüli fejlesztési kiadásokaránya 20 százalék fölé szökjön.

Forrás: autopro.hu

The post Gyulán lesz az Airbus helikopteralkatrész-gyára appeared first on Műszaki Magazin.