A kínai félvezetőgyártók (beleértve a memória- és logikai komponensek gyártóit is) júniusban 30,8 milliárd chipet állítottak elő, ami 43,9 százalékos növekedést jelent a 2020-as év azonos időszakához képest a kínai nemzeti statisztikai hivatal adatai szerint – írta a Southern China Morning Post. Májusban a kínai gyártók 29,9 milliárd IC-t gyártottak. Az év első hat hónapjában pedig 171,2 milliárd chipet gyártottak, ami 48,1 százalékos növekedés az előző évhez képest.

Kétségtelen, hogy 30,8 milliárd gyártott chip egy hónap alatt rengeteg. Ugyanakkor Kína júniusban 51,9 milliárd félvezetőt importált, ami azt jelenti, hogy az ország félvezető-szükségletének mintegy 37 százalékát tudta előállítani. Ez azt jelenti, hogy bár Kínának félelmetes saját kapacitása van, egyáltalán nem önellátó.

A hét elején az IC Insights kiadta a Global Wafer Capacity 2021-2025 című jelentését, amelyből kiderült, hogy Tajvan, Dél-Korea és Japán a félvezetőgyártási kapacitás tekintetében a világ három vezető országa, amelyek a globális félvezetőgyártás jóval több mint felét ellenőrzik.

A Taiwan Semiconductor Manufacturing a világ legnagyobb szerződéses logikai chipgyártója, a United Microelectronics, számos kisebb öntöde és számos DRAM-gyártó, így a globális félvezető-kibocsátás 21,4 százalékát ellenőrzi. A tajvani vállalatok az IC Insights szerint havonta akár 4,448 millió 200 mm-es egyenértékű ostyát is feldolgozhatnak.

Dél-Koreában található a Samsung Electronics és az SK Hynix, a világ két legnagyobb 3D NAND és DRAM memóriagyártója, valamint számos kisebb félvezetőgyártó vállalat. Az IC Insights adatai alapján az ország félvezető cégei 2020 végétől havonta akár 4,253 millió 200 mm-es egyenértékű ostyát is feldolgozhatnak, és mintegy 20,4 százalékos piaci részesedésük van.

A japán vállalatok már nem gyártanak vezető logikai chipeket, de az országban található a világ legnagyobb 2D/3D NAND-gyártó üzeme, amelyet a Kioxia és a Western Digital üzemeltet. Továbbá az olyan vállalatok, mint a Renesas, még mindig gyártanak chipeket különböző iparágak (köztük az autóipar) számára, és számos gyár található az országban. A japán vállalatok havonta mintegy 3,281 millió 200 mm-es egyenértékű ostyát tudnak feldolgozni, és a globális félvezetőgyártás mintegy 15,8 százalékát ellenőrzik.

Kína valójában a világ negyedik számú chipgyártója, és a havi 3,184 millió 200 mm-egyenértékű ostya kapacitásának és 15,3 százalékos részesedésének köszönhetően nagyjából egy szinten van Japánnal. Meg kell jegyezni, hogy a Kínában gyártott logikai chipek túlnyomó többségét 28 nm-es vagy régebbi node-okon dolgozzák fel, így nem igazán használhatók olyan eszközökben, amelyek valóban nagy teljesítményt igényelnek, mint például a mainstream és a high-end PC-kben. Továbbá a Samsung és az SK Hynix, amelyek Kínában is rendelkeznek gyárakkal, nem igazán törekszenek arra, hogy csúcstechnológiáikat átadják az országnak.

Az Egyesült Államok a világ legnagyobb chipgyártói között az ötödik helyen áll, 12,6 százalékos világpiaci részesedéssel, amit havi 2,633 millió darab 200 mm-es ostyával egyenértékű lapka előállítására alkalmas kapacitással. Bár nyilvánvaló, hogy az USA lemaradt Kína, Japán és Dél-Korea mögött, fontos szem előtt tartani, hogy az országban gyárakat üzemeltető amerikai vállalatok többnyire drága, magas árrésű logikai chipeket gyártanak.

A kínai félvezetőipar rendkívüli fejlődést ért el az elmúlt 20 évben, és nem látszik kifogyni a lendületből, így már az idén vagy jövőre meg fogja előzni Japánt. Mivel azonban a kínai logikai gyártók legalább öt évvel elmaradnak az olyan iparági vezetők mögött, mint az Intel, a TSMC vagy a Samsung Foundry, nem valószínű, hogy az ország egyhamar képes lesz fejlett CPU-k vagy GPU-k gyártására. Ennek ellenére a helyi ipar már most is képes kielégíteni számos kínai chiptervező igényét.

Forrás: Computerworld

The post Napi egymilliárd chipet gyárt Kína appeared first on Műszaki Magazin.

A neuronhálók tanítására alkalmas célhardver infrastruktúrát a legújabb NVIDIA HGX A100 8 – GPU NVLink megoldással szerelték fel, amelyet mesterséges intelligencia kutatásokra és adatelemzésekre fejlesztettek, segítségével pedig világszínvonalú gépi érzékelési kutatásokat végezhetünk a SZTAKI-ban.

A SZTAKI-ban kiemelt cél a gépi érzékelés fejlesztése, és az elért kutatási eredmények alkalmazása. Ilyen alkalmazási terület a különféle képalkotó rendszerek (kamera, LIDAR, radar, stb.) és egyéb érzékelők adatainak fúziója, az ismeretlen környezet feltérképezése, a mért értékek előfeldolgozása, pontosságuk javítása, valamint a hibás mérési adatok, torzítások észlelése és kompenzálása.

Két kritikus területen, az orvosi képdiagnosztikával és az önvezető járművek kameraképeinek elemzésével kiemelten kívánunk hatni az emberi egészség megőrzésére, a gyártási és agrárterületeken pedig jelentős költségcsökkentés a célunk.

Az új szerver 8 darab NVIDIA A100 Tensor Core GPU-t tartalmaz, amelyek a korábbi hardverekhez képest körülbelül ötvenszeres sebességnövekedésre képesek, így gépi érzékelési kutatásainkat a világszínvonalú kísérletekkel támogathatjuk. – tudtuk meg a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézettől.

The post A világ leggyorsabb, MI-kutatásokhoz használható hardvere appeared first on Műszaki Magazin.