November 4-én megkezdődött a Magyar Tudomány Ünnepe, a Magyar Tudományos Akadémia egy hónapig tartó programsorozata, amely a hazai kutatások legfrissebb eredményeinek bemutatásán túl betekintést nyújt a tudomány hétköznapjaiba és a hétköznapokra gyakorolt sokféle hatásába. November 6-án Halmai Péter közgazdász, egyetemi tanár „Brexit: tények és tanulságok” címmel tartott előadást a Humán Tudományok Kutatóházában, áttekintve az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésének potenciális és tényleges gazdasági hatásait az azóta eltelt csaknem öt év tapasztalatai alapján.

Az akadémikus előadásának kiindulópontja szerint az 1973-as csatlakozás az Európai Unió elődjéhez, az Európai Közösségekhez megkérdőjelezhetetlenül előnyére vált az Egyesült Királyságnak. A megelőző negyedszázad hanyatló gazdasági helyzete prosperitásba váltott, afféle pozitív strukturális törés következett be: a brit GDP 1982–2007 között megduplázódott, egyes években gyorsabban nőtt, mint az Európán kívüli angolszász államokban. Elsősorban a nemzetközi kereskedelem és a közvetlen külföldi tőkebefektetések, valamint a határokon túlnyúló pénzügyi szolgáltatások bővülésének köszönhetően.

A korlátok nélküli európai integráció, a belső piac előnyeinek erőteljes kihasználása, a sikeres nemzeti reformpolitika, valamint az integráció révén elért globális gazdasági alkupozíció és befolyás kiemelkedő gazdasági előnyökkel járt az Egyesült Királyság számára. Az EU-tagságból származó növekedési bónusz az EU-tagság lényegi gazdasági előnye nagy tagállamok – mint pl. az Egyesült Királyság – számára is, ám a legnagyobb előny a kis, nyitott gazdaságok esetében mutatható ki.

A gazdasági sikertörténetnek mondható brit felívelés egészen az ezredfordulót követő évtized derekáig tartott. Azonban a 2008–2009-es gazdasági és pénzügyi világválság, illetve már a recessziót megelőző években a brit termelékenység dinamikájának lassulása, majd stagnálása („brit termelékenységi rejtély”) és a versenyképesség mindezekből eredő gyengülése végül újabb, negatív strukturális töréshez vezetett. A 2000-es évek első évtizedének végétől az Egyesült Királyság gazdaságának más államokhoz mérhető, kézzelfogható hanyatlása, a brit reálbérek kedvezőtlen alakulása, a regionális és társadalmi egyenlőtlenségek növekedése egyre termékenyebb táptalaja volt a fölerősödő EU-ellenes érzelmeknek és a politikai palettán újonnan felbukkanó euroszkeptikus szereplők EU-tagság elleni permanens kampányának.

Halmai Péter szerint ebben a közegben felerősödtek az antiglobalizációs, populista, alapvetően EU-ellenes irányzatok. A politikai arénában a maximális politikai haszonszerzésre törekedve előtérbe került az érzelmekre, a médiamanipulációra alapozott, „tényeken túli” politikai befolyásolás igénye. Mindehhez a gazdasági bizonytalanság növekedése és a politikai elit, az intézmények iránti bizalom általános csökkenése nyújtott stabil hátteret. A brexitet elsősorban azok a bal- és jobboldali pártokból kiábrándult szavazók támogatták, akik úgy látták: a modern Nagy-Britannia lemondott róluk. Képzettségük, koruk, gazdasági helyzetük vagy értékeik és a szociális változások iránya közötti feszültség miatt magukra hagyva érezhették magukat. Körükben (akárcsak a brexitet szorgalmazó politikusok körében) visszhang nélkül maradtak a közgazdasági szakértők széles körű és kezdettől fogva negatív gazdasági eredményeket mutató előrejelzései a kiválás lehetséges következményeiről. A nemzetközi gazdaságtan professzora a brexit előzményeit összefoglalva leszögezte: e társadalmi rétegek deprivációja, azaz társadalmi és gazdasági kizártsága alakult át az EU-ból való kilépés támogatásává.

Előadásában Halmai Péter bemutatta azokat a rendelkezésre álló adatsorokat, grafikonokat, amelyek jól mutatják, hogy az EU belső piacából kilépő brit gazdaság helyzete a korábbinál jóval kedvezőtlenebbé vált. A közvetlen, elsősorban a kereskedelmet érintő hatásokon túl tovább mérséklődött a termelékenység dinamikája, a brit font euróhoz mért árfolyama visszaesett, és azóta sem tért vissza a 2010-es évek közepén tapasztalt csúcshoz. A brexit következtében a nemzetközi árukereskedelem reálértéke s a gazdaság nyitottsága mérséklődött. A brit eszközárak relatíve leértékelődtek. A tőzsdeindex növekedése 10-15 százalékkal elmaradt más jelentős európai indexekhez képest. Az üzleti és közberuházások stagnálnak. Mindezek következtében az Egyesült Királyság GDP-je – az elvégzett ökonometriai szimulációk szerint – kedvezőtlenebbül alakult, mint ahogy az EU-tagság további fennállását feltételező szintetikus pálya szerint alakult volna. A brit gazdaság súlyos mértékű dezintegrációs veszteségei szemmel láthatóak. Mindezt szerkezetében átalakuló, de növekvő migráció kísérte: a brexit utáni években meredeken emelkedett a nem EU-országokból érkező munkavállalók száma, miközben ezzel párhuzamosan az uniós bevándorlás lényegében leállt.

Az előadás egyik fő konklúziója, hogy az „igazságon túli politika”, az érzelmekre alapozott, „tényeken túli” politikai befolyásolás, az egyoldalú és valótlan információkon, a választók demagóg és manipulatív befolyásolásán, a racionalitás elvetésén alapuló populizmus térhódítása nagy kihívás a demokrácia, egyúttal az európai nemzeteket egyesítő európai integráció számára is. „A dezintegrációnak ára van, veszteséget eredményez. Nagyon nagy erejű mechanizmusokról, kölcsönös függőségek rendszeréről van szó, amelyek nem hagyhatók büntetlenül figyelmen kívül” – fogalmazott az akadémikus. Halmai Péter a tudomány felelősségét hangsúlyozta: a társadalmi és gazdasági alapkérdéseket vizsgáló kutatóknak pontos és kiegyensúlyozott információkat, racionális magyarázatokat kell nyújtaniuk a társadalom számára. Ezzel összefüggésben pedig elengedhetetlen, hogy az Európai Unió összes tagállamában helytálló információkat kaphasson a lakosság az EU-integráció tényleges és potenciális hatásairól. Arról, hogy nincs gazdasági előnye az EU elhagyásának, sőt a dezintegráció rendkívüli terheket jelent, egyúttal sok tekintetben kiszámíthatatlan következményekkel jár az Európai Unió közösségéből való teljes kilépés.

Halmai Péter élőben közvetített tudományünnepi előadását és az azt követő beszélgetés teljes felvételét a Magyar Tudományos Akadémia YouTube-csatornáján lehet visszanézni.

Forrás: Magyar Tudományos Akadémia

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A brexit tanulságai: az EU elhagyása súlyos és tartós gazdasági hátrányokat okoz appeared first on Műszaki Magazin.

Jelentőségét mutatja, hogy idén a fizikai és a kémiai Nobel–díjat is a területhez kapcsolódó szakembereknek ítélték oda. Magyarország oktatási szempontból alakítja a trendeket a bionikában.  Európában ugyanis legrégebb óta a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen hallgatható külön mérnöki szakként a molekuláris bionika, ahol a hallgatók olyan kutatásokban és fejlesztésekben vehetnek részt, amelyek világszerte előremutatónak számítanak. Többek között látássérültek mindennapi életvitelét segítő applikációt, intelligens protéziseket, érzékelő robotikai és orvosdiagnosztikai eszközöket is fejlesztenek. 

A bionika az egyik leggyorsabban növekvő mérnöki tudományterület, a szektor a befektetők szerint is kiemelt profitábilitással rendelkezik. A The Business Research Company 2024. októberében publikált elemzése szerint piaca a 2023-as 12,39 milliárd dollárról 2024-re várhatóan 13,62 milliárd dollárra, míg 2028-ra 19,93 millió dollárra emelkedik, évenkénti átlagos 10 %-os növekedés mellett. Az egyik leginnovatívabbnak számító tudományterületen dolgozó szakemberek az emberek egészségéért és életminőségének javításáért dolgoznak. Idén a fizikai Nobel-díjat John J. Hopfield, a Princeton Egyetem kutatója és Geoffrey Hinton, a Torontói Egyetem kutatója nyerte el a mesterséges intelligencia kutatásában kulcsszerepet játszó gépi tanulásos kutatásaikért, míg a kémiait megosztva David Baker az új fehérjék tervezéséért, Demis Hassabis és John Jumper a fehérjék háromdimenziós szerkezetének mesterséges intelligencia alapú meghatározásáért kapták.

„A mesterséges intelligencia és a neurális hálózatok alapjairól nálunk már első évfolyamon tanulnak a hallgatók, később pedig olyan kutatásba is bekapcsolódhatnak, amelyben már két éve azon dolgozunk, hogy az AlphaFold elnevezésű, mesterséges intelligencia alapú rendszer segítségével a fehérjék minél pontosabb neurális hálózatrendszerét építsük föl. Az idei eredmények tükrében már kimondhatom, nálunk a diákok nemcsak az emberek életminőségét javító ismeretekre tehetnek szert, hanem már több mint 20 éve tanítjuk azt, amiért idén két Nobel-díjat is adtak”

– emeli ki Dr. Cserey György, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karának dékánja.

Az egyetemen Európában elsőként 2008-ban kezdték meg a molekuláris bionika alapképzést a Semmelweis Egyetemmel közösen, ahol a hallgatók már az első évfolyamon bekapcsolódhatnak fejlesztésekbe, kutatásokba. Mivel az oktatók külföldi tapasztalattal rendelkeznek – van, aki a Harvardon, a Müncheni Egyetemen vagy éppen Oxfordban tanult –, valóban nemzetközileg jegyzett kutatásokban vesznek részt. Mindvégig támogatják az egyedi ötletek megvalósítását, akár cégalapításig eljuttatva a diákokat. Ezzel a képzés a külföldi egyetemekkel összevetve is kivételesnek számít. A tanulmányok során olyan tudományterületekkel találkozhatnak, mint a számítógéppel segített gyógyszeripar, az orvosi biotechnológia, bioinformatika, bioprotézis-fejlesztés vagy a nanotechnológia.

A biológiai és műszaki tudományokat ötvöző bionika az egyik legfiatalabb, ám leggyorsabban fejlődő tudományterület nagyon erős ipari háttérrel, hiszen a legnagyobb orvosi képalkotó, gyógyszer- és rehabilitációs eszközöket fejlesztő cégek és a robotika is hasznosítják a terület innovációit. A szakemberek olyan eszközöket képesek fejleszteni, amelyek korábban a science fiction filmekben voltak láthatók. A PPKE-ITK hallgatói folyamatosan fejlesztik a már több tízezer ember által használt LetSee applikációt, amely a látássérültek mindennapos problémáira ad hatékony megoldásokat, a kutató-fejlesztői csapat már több nemzetközi technológiai versenyen bizonyította, hogy fejlesztésük a legjobb eszközként javítja a látássérültek életminőségét. Intelligens protéziseken dolgoznak; egykori hallgatójuk, Tasi Benedek például az egyetemi évei alatt kezdte el fejleszteni azt az anatómiailag pontos robotkezet, amely nem a gép, hanem az ember oldaláról közelíti meg a művégtagok kérdéskörét. Saját vállalkozásában mai napig együttműködik az egyetemmel, hallgatónak is gyakorlati helyet adva, és olyan kérdéseken dolgoznak, hogy a robotkéz vezérléséhez hogyan lehet bionikus ember-gép interfészt fejleszteni, milyen szenzorokat lehetséges integrálni a bőrbe, vagy hogyan lehet érzékeny, ám mégis tartós borítást készíteni a protézisre.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Egészségünk és gazdaságunk jövőképe: berobbant a bionika mérnöki tudománya appeared first on Műszaki Magazin.

A technológiai fejlődés jelentős mértékben hozzájárul ehhez az átálláshoz, a szellemi tulajdonjogok védelme pedig alapvető szerepet játszik ebben a folyamatban.

Európában évente 2,2 milliárd tonna hulladék keletkezik, miközben a globális gazdaság mindössze 7,2%-a működik körforgásos elvek alapján. A jelenlegi lineáris gazdasági modell – amely a termelésből, fogyasztásból és hulladéklerakásból áll – hosszú távon nem fenntartható, mert jelentős környezeti terhelést okoz, és kimeríti a természeti erőforrásokat. A körforgásos gazdaság célja ennek a folyamatnak a megfordítása az újrahasznosítás, a javítás, az újrafelhasználás és az innováció révén. Az elv alapgondolata, hogy a termelési folyamatok során az anyagokat és termékeket minél hosszabb ideig a gazdaság körforgásában tartsuk, minimalizálva a hulladék képződését és az új alapanyagok felhasználását.

A körforgásos gazdaság mögötti megfontolásokat elsősorban a globális erőforrások szűkössége és a környezeti fenntarthatóság szükségessége vezérli. Az emberiség jelenlegi fogyasztási szokásai alapján egyes számítások szerint évente 1,6 bolygóra lenne szükségünk az erőforrásaink kielégítéséhez. Ezzel szemben a körforgásos gazdaság célja, hogy a Föld erőforrásainak használatát a regenerálódásukhoz szükséges szintre csökkentsük. Bevezetése azt is jelenti, hogy az anyagok, amelyek korábban hulladékként végezték volna, újrahasznosíthatóvá vagy újra felhasználhatóvá válnak. Ezáltal nemcsak a hulladék mennyisége csökken, hanem az új termékek előállításához szükséges energiafelhasználás is mérséklődik. Ezen felül a termelés költségei is csökkenhetnek.

Az immateriális javak jelentősége

Egy 2021-es tanulmány kimutatta, hogy a szellemi tulajdoni oltalmakkal, például védjegyekkel és szabadalmakkal rendelkező kis- és középvállalkozások (kkv-k) 63%-kal nagyobb többletárbevételt érhetnek el egy főre vetítve, mint azok, amelyek nem rendelkeznek ilyen jogokkal. Ez azt jelenti, hogy a szellemi tulajdon védelme nem csupán jogi biztonságot, hanem jelentős gazdasági előnyöket is biztosít a vállalkozások számára.

Az elmúlt évtizedekben jelentősen átalakult a vállalatok értékének összetétele. Míg az 1980-as években a társaságok értékének közel 80%-át tárgyi eszközök – például gépek, épületek és járművek – jelentették, ma már ez az arány mindössze 10%-ra csökkent. Mára több mint 90%-ban az határozza meg egy társaság értékét, hogy milyen üzleti titokkal (védett ismerettel, angolul know-how-al) vagy szellemi tulajdonnal (angolul intellectual property, rövidítve IP-vel) rendelkezik. Ide tartoznak például szoftverek, szabadalmak, design-, vagy védjegyoltalmak, amelyek közvetlenül hozzájárulnak a vállalkozás piaci- és márkaértékéhez és versenyképességéhez.

A szellemi tulajdonvédelem előnyei a körforgásos gazdaságban

A szellemi tulajdon védelme a körforgásos gazdaságra épülő vállalkozások számára is elsődleges fontosságú, mivel nemcsak jogi biztonságot, hanem gazdasági előnyt is jelent. A szabadalmakból befolyt bevétel ösztönzi a további kutatás-fejlesztést, így új technológiák és megoldások születhetnek, amelyek hozzájárulnak a fenntartható gazdaság fejlődéséhez. A közérdek és az iparág szempontjából is fontos szempont, hogy a szabadalmak segíthetnek új, fenntartható technológiák terjedésében és a zöld vállalkozások létrehozásában. A szabadalmak licencelése, a tudástranszferi megállapodások és a nem kereskedelmi licencek egyaránt hozzájárulnak ahhoz, hogy a zöld innovációk szélesebb körben elérhetővé váljanak. A szellemi tulajdon védelme tehát a körforgásos gazdaság fejlődésének is lényeges katalizátora.

A szabadalmak által védett új technológiai megoldások jelentős támogatást nyújtanak a körforgásos gazdaság előmozdításában. Szerepük különösen fontos az átmenet során, amely a fenntarthatóbb zöld jövő felé vezet. Ide tartozik többek között az új energiaforrások, mint például a napenergia, a szélenergia és a hullámenergia hasznosítása, valamint az energiahordozók fejlesztése is. Az új és továbbfejlesztett energiatárolási technológiák, mint például az akkumulátorok, jelentős előrelépést jelentenek az energiahatékonyság terén. A LED világítás és más nem szennyező, erőforrás-hatékony technológiák alkalmazása pedig lehetővé teszi az anyagok hatékonyabb kezelését és újrahasznosítását, minimalizálva a környezeti károkat.

Pozitív példák és IP-hősök

A szabadalmak fontosságát az Aquaprofit Kft. is felismerte, amely több mint 25 éve nyújt innovatív megoldásokat a vízgazdálkodás területén. Egyik fejlesztésük egy vízfertőtlenítő berendezés, mely hatékonyan járul hozzá a vízminőség javításához, és a víz újrafelhasználásán keresztül a fenntartható gazdálkodáshoz. A cég több oltalommal – szabadalom, használatiminta-oltalom és védjegy – védi innovációit, ezáltal biztosítva piaci pozícióját és technológiai előnyét.

A ThalesNano Zrt.-t és a Szegedi Tudományegyetem pedig egy olyan alternatív energiaforrásokat igénybe vevő reaktort fejlesztett ki, amely a szén-dioxidot hasznos anyaggá alakítja. Az innovációra nemzetközi szabadalmi bejelentést tettek, ezzel elősegítve a körforgásos gazdaság technológiai fejlődését és az ipari alkalmazhatóságot.

Ingyenes segítség és támogatás cégeknek

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala most kkv-k számára ingyenes IP-scan szolgáltatása lehetőséget nyújt a vállalkozások számára, hogy feltérképezzék szellemi vagyonukat, és azonosítsák azokat az értékeiket, amelyeket szabadalmaztathatnak. Ez nemcsak a nagyvállalatok, hanem a kkv-k számára is ideális eszköz, hiszen segít megalapozni a szellemi tulajdonjogok védelmének stratégiáját. Az IP-scan szolgáltatás a legtöbb esetben egy interjúval indul, illetve e-mailben is megtörténhet az információátadás. Ezt egy átfogó elemzés követi, mely feltárja a cég szellemi tulajdonában rejlő lehetőségeit.

A következő lépést, az oltalomszerzést költség oldalról több pályázati lehetőségi is segíti, például az Európai Bizottság kkv-alapja (SME-Fund), vagy a hazai Iparjog pályázat. Érdemes ezért mindig figyelemmel követni a különböző, kkv-k támogatására irányuló pályázatokat. A körforgásos gazdaságban tevékenykedő cégek innovatív technológiáinak szabadalmaztatása különösen fontos, hiszen nemcsak hosszú távú piaci előnyt biztosít, hanem hozzájárul a fenntartható fejlődéshez is.

Értékes védelem

A hazai cégek IP-tudatossága egyelőre alacsony. Sajnos a többségük nem védi eléggé innovatív megoldásait, és nagyon kevesen különböztetik meg termékeiket, szolgáltatásaikat védjegyekkel a piacon.

Pedig a megszerzett oltalmak gazdasági előnyt jelenthetnek. Az innováció hasznosításának, az oltalmazott innovatív meg- oldásoknak és a megjelöléseknek tehát realizálható üzleti értékük van.

Az eu-ban a kis- és középvállalkozások közel 9 százalékának van valamilyen iparjogvédelmi oltalma, Lengyelországban ez az arány 10 százalék, míg Magyarországon alig közelíti meg a 4 százalékot.

sztnh.hu | ipmindenkinek.hu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Körforgásban a gazdaság – biztonságban a szellemi tulajdon appeared first on Műszaki Magazin.

A vállalatcsoport Újrahasznosítási és Szétszerelő Központja (RDC – Recycling and Dismantling Centre) már harminc éve fejleszti és teszteli az olyan, újabbnál újabb folyamatokat, amelyek az elhasznált alkatrészek újrahasznosítása és az alkalmazott alapanyagok újrafelhasználása terén jelentős előrelépéseket ígérnek. Az RDC maradéktalanul megosztja tapasztalatait a körforgásos gazdaság szereplőinek globális hálózatával, amellyel nagymértékben járul hozzá az autóipart átfogó körforgásos gazdaság kialakulásához. Az így felhalmozott újrahasznosítási szaktudás a BMW Group terméktervező folyamataiban is visszaköszön, amely garantálja, hogy az új modellek újrahasznosíthatóságával már a tervezési fázisban meghatározó szempontként számolnak a mérnökök.

Az RDC évente több ezer autót hasznosít újra, ezek nagy része előszériás modell, amelyek tesztelési célokat szolgáltak. Szétszerelésüket egy olyan szabványosított folyamat mentén végzik, amelynek középpontjában az újrahasznosítható alkatrészek és az újrafelhasználható alapanyagok felismerése áll.

Az újrahasznosíthatóság tökéletesítésén dolgozó központ a teljes iparág számára mérceként szolgál

Ami 1994-ben egy új, vállalati tulajdonban lévő újrahasznosítási létesítményként indult, az három évtized alatt mára az autók újrahasznosításának iránymutató tudásközpontjává érett. Figyelembe véve az iparág új szabályait és a BMW Group ambiciózus céljait, az RDC a jövőben még fontosabb szerepet tölt majd be: az itt felhalmozott szaktudás kulcsfontosságú a modellek újrahasznosíthatóságának továbbfejlesztésében.

A BMW Group meghatározó szereplőként vett részt a Nemzetközi Szétszerelő-információs Rendszer (IDIS – International Dismantling Information System) kiépítésében, amelyen az RDC megosztja tapasztalatait a körforgásos gazdaság szereplőinek globális hálózatával. Az adatok világszerte díjmentesen érhetők el az újrahasznosítást végző vállalatok számára. A közös tudásbázist jelenleg 41 ország mintegy 3 000 szervezete használja, hogy kitanulja az újrahasznosítható alkatrészek költséghatékony szétszerelését és az értékes alapanyagok hatékony újrafelhasználását.

Az újrahasznosítási folyamatok töretlen fejlesztése és tökéletesítése az ökológiai lábnyom következetes csökkentésére irányuló vállalati törekvés szerves része, miközben az erőforrások megőrzése a károsanyag-kibocsátás redukálását is elősegíti.

A ma hulladéka a holnap nyersanyaga

A modellek újrahasznosítását az RDC az utasbiztonsági rendszerek mérnökien precíz deaktiválásával és szétszerelésével, valamint az összes folyadék leeresztésével és eltávolításával kezdi. A légzsákok pirotechnikáját a BMW Group többek között saját, szabadalmaztatott eljárása mentén semlegesíti. A lengéscsillapítókban dolgozó olajat ugyancsak egy speciálisan erre a célra kifejlesztett eszközzel távolítják el.

Az ezt követő szétszerelési folyamat középpontjában elsőként az egyes alkatrészek újrahasznosítása áll. A sorozatgyártásból származó és újszerű állapotban lévő, működőképes alkatrészeket nem selejtezik le, hanem továbbadják a regisztrált kereskedőknek továbbértékesítésre. Az autó maradék részének mechanikus szétszerelése során egyes anyagokat, így például a kábelkötegekben található rezet egy speciálisan erre a célra kifejlesztett eszközzel választják ki. A motorblokk és a váltó kiemelése után a vázszerkezetet egy külső újrahasznosító létesítményben préselik és aprítják tovább.

A fémek célzott szétszerelése gondoskodik arról, hogy a ma hulladéka a holnap nyersanyagává váljon – a lehető legnagyobb mennyiségben és a lehető legjobb minőségben. Ez nem csupán környezetvédelmi, de pénzügyi szempontból is fontos: a hajtásláncban alkalmazott fémek – a rézhez hasonlóan – rendkívül magas értékkel bírnak. A katalizátor tovább bontása ugyancsak hatékony gazdasági megoldás, hiszen számos értékes nemesfém található benne.

Car2Car: minden részletre kiterjedő kutatási projekt a hatékony újrahasznosítás érdekében

A BMW Group az olyan külső kutatási kezdeményezésekben is aktív szerepet vállal, amelyeknek célja az erőforrások megőrzését és a gazdasági hatékonyság növelését elősegítő, innovatív újrahasznosítási folyamatok kidolgozása. A német kormány támogatását élvező Car2Car kutatási projektet az RDC szaktudással és életciklusuk végéhez ért modellekkel segíti. Tavaly a projekt szakértői olyan módszereket dolgoztak ki, amelyek lehetővé teszik, hogy az életciklusuk végéhez ért autókban felhasznált acél, alumínium, réz, üveg és műanyag alapanyagokat minden korábbinál nagyobb arányban hasznosíthassák újra a sorozatgyártásban készülő új modellekben.

A BMW Group konzorciumvezetőként is részt vesz a Car2Car kutatási projektben, amelynek égisze alatt az újrahasznosítási iparág tagjaival, nyersanyag-feldolgozó vállalatokkal és tudósokkal is együttműködik. A projekt a különböző újrahasznosítási eljárások gazdasági és környezeti hatásainak kiértékelését tekintve látványos előrelépéseket mutat. A szaktudás megosztása és a közös munka új nézőpontokat eredményezett a maradékanyagok újrahasznosítása terén, egyúttal stabil alapot biztosított az innovatív folyamatok kidolgozásához. A tudósok és az iparági szakértők például az olyan félautomatizált szétszerelő folyamatok kifejlesztésén is közösen dolgoznak, amelyek az újrahasznosítható anyagok költséghatékony szétválasztását teszik lehetővé.

Körforgásos tervezés a zárt anyagciklus érdekében

Mindazon szaktudást, amit az RDC az alkatrészek és alapanyagok újrahasznosíthatósága terén halmoz fel, a BMW Group a terméktervezési folyamatokba is visszavezet. Re:Think, Re:Duce, Re:Use és Re:Cycle alapelvei mentén a vállalatcsoport célja, hogy olyan autókat gyártson, amelyek hasznos életciklus-fázisuk végén – amely Németországban átlagosan 21 év – teljes egészében nyersanyagforrásként szolgálhatnak az újonnan készülő autók számára. A kulcs e téren a monoanyagok alkalmazása a kompozitok helyett, hiszen nagyobb tisztaságukkal könnyebben újrahasznosíthatók.

Üzemei sorozatgyártási folyamatait a BMW Group világszerte továbbfejleszti az RDC által elért kutatási eredményekkel: az új autók gyártása során preferenciát élveznek azok a módszerek, amelyek megkönnyítik az alkatrészek szétszerelését és az anyagok típus szerinti szétválasztását. A ragasztást például az innovatív csatlakoztatási megoldások váltották fel.

Zárt újrahasznosítási ciklus a nagyfeszültségű akkumulátorok esetében is

Az elektromos mobilitás térnyerésével a nagyfeszültségű akkumulátorok újrahasznosítása is egyre inkább központi tényezővé érik. Az RDC az iparág és az akadémia szakértőivel karöltve már évek óta dolgozik a nagyfeszültségű akkumulátorok innovatív újrahasznosítási módszereinek kifejlesztésén.

Az RDC iránymutató az autóipar körforgásossága felé vezető úton. Az újrahasznosítás területén elért úttörő eredményeivel a központ már három évtizede támogatja az új modellek, anyagok és technológiák kifejlesztését. Az elektromos mobilitás korában az RDC feladatköre az értékes erőforrások újrafelhasználása terén felhalmozott szaktudás elmélyítésével és az újrahasznosítási iparág számára történő átadással bővült. Az autóipari újrahasznosítás szakértő központjaként így az RDC folyamatosan szélesíti szerepkörét. Most, amikor a körforgásos gazdaság az autóipar jövőjét tekintve egyre fontosabbá válik, az RDC tapasztalatára és szaktudására minden korábbinál nagyobb szükség van.

Forrás: BMW Magyarország

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A BMW Group már harminc éve mutatja a körforgásos gazdaság irányát appeared first on Műszaki Magazin.

A kutatás megállapításait a cég rendszeres éves rendezvényén, az SAP NOW Hungary konferencián mutatta be Siófokon. A felmérés rámutatott, hogy az átállás halogatása legalább olyan veszélyes, mint megfelelő belső erőforrások és elkötelezettség nélkül látszatintézkedésként belevágni. Ugyanakkor azok a cégek, amelyek időben, megfelelő partnerrel, saját munkatársaik szerves bevonásával és motiválásával bonyolítják le a váltást, az új rendszer értékeit kiaknázva jelentős versenyelőnyhöz jutnak, és felkészítik szervezetüket a mesterséges intelligencián alapuló és egyéb fejlesztések befogadására.

Az SAP ökoszisztéma előtt álló legnagyobb kihívás a következő három évben vitathatatlanul az SAP S/4HANA átállás, így az idén 25. alkalommal megrendezett, jubileumi SAP NOW Hungary konferencia egyik központi témája is ez volt. Emellett a magyar gazdasági élet szereplőit közvetlenül érintő és foglalkoztató olyan kérdések is terítékre kerültek, mint a mesterséges intelligencia legfrissebb felhasználási területei vagy a felhőalapú megoldások biztonsági kérdései és új platformjai. A rendezvényen idén is több mint 1300 vállalati és kormányzati döntéshozó vett részt. Több mint 80 szakmai előadás, workshop és interaktív demó színesítette a konferenciát, biztosítva a szakmai véleménycserét, a tudásmegosztást és az inspirációt.

Mit tud az újgenerációs ERP rendszer?

Az SAP legújabb vállalatirányítási rendszere, az SAP S/4HANA az üzleti igények széles spektrumát lefedi – a kritikus műveletektől az üzleti modell innovációjáig. Forradalmasítja az adatbázisok kezelését, beépített business AI és fejlett elemzési képességekkel, valós idejű előrejelzésekkel segíti az üzleti döntéshozatalt. A rendszer iparági képességekre épülő bevált sztenderdeket, megújult felhasználói élményt kínál, amellyel támogatja az üzleti folyamatok egyszerűsítését és letisztítását, az egyedi fejlesztések elkerülését, a felhős megoldás pedig skálázhatóságot, biztonságos üzemeltetést, és automatikus frissítéseket és AI funkciókat garantál. Az innovációs előnyök kiaknázása érdekében a vállalatoknak 2027 végéig váltaniuk kell az SAP S/4HANA rendszerre. Egyedülálló a piacon, hogy az SAP S/4HANA támogatása 2040-ig garantált.

„Tisztában vagyunk azzal, hogy az átállás sikere, és az, hogy a vállalatok minden támogatást megkapjanak ehhez, a mi felelősségünk is, illetve partnercégeinkkel közös feladatunk. Ehhez a tapasztalatok megosztása, a tudás közkinccsé tétele az egyik legjobb út. Azért végeztük el ezt a kutatást, hogy strukturált formában összegyűjtsük az ügyfelek és bevezető partnercégek meglátásait az SAP S/4HANA átállás során tapasztaltakról, és helyzetjelentést adjunk a hazai piac állásáról. Ebből meríthetnek motivációt a hezitálók, nyerhetnek önigazolást a sikeresen vizsgázók”

– emelte ki Pintér Szabolcs, az SAP Hungary ügyvezető igazgatója az SAP NOW Hungary konferencián.

Változatos tapasztalatok a magyar gazdaság szereplőitől

A kutatás 2024 első félévében mélyinterjúk keretében vizsgálta az SAP Hungary 15 ügyfele és a rendszerbevezetéseket végző 10 partnercég körében az eddigi SAP S/4HANA tapasztalatokat. A megkérdezett vállalatok között a klasszikus kkv-któl a legnagyobb hazai versenypiaci és állami vállalatokig minden méretű cég képviselte magát, és iparágat tekintve is színes volt a minta: voltak válaszadók a logisztikai szektorból, a telekommunikációból, a vegyiparból, a bank- és energiaszektorból, de klasszikus gyártó cégektől is.  A megkérdezettek között voltak gondolkodási fázisban lévő vállalatok, a folyamat előkészítését végző cégek, és évek óta SAP S/4HANA-t használó vállalatok SAP-ért felelős vezetői is. A kutatásban megkérdezett partnerek között a 20 fős kiscégtől az 5000 fős nemzetközi, erős magyar jelenléttel rendelkező vállalatig többféle méretű tanácsadó cég képviselte magát, mindegyikük legalább 5-6 jellemző iparágban van jelen, együtt lefedik a teljes magyar gazdaságot, hiszen az autóipartól a gyógyszeriparon, a telekommunikáción, a kereskedelmen, a bankszektoron, a közlekedésen át a közmű területéig rendelkeznek ügyfelekkel, és mindegyiknek van SAP S/4HANA átállás vagy bevezetési tapasztalata.

A magyar vállalatok átállási folyamata jelentős szórást mutat

Partnereink becslései szerint átlagosan a cégek 10-15%-a állt már át, 20%-uk van jelenleg a tervezési folyamatban, 25%-uk a megvalósítási folyamatban, míg 40-45%-uk még nem tett konkrét lépéseket. Ez utóbbi jelenti a legnagyobb kihívást jelenleg a kapacitások tervezése szempontjából. Ez összefügghet az átálláshoz köthető egyik legnagyobb tévhittel, vagyis annak időtartamával: a kutatás alapján ugyanis az ügyfelek az első felmérő beszélgetéseket megelőzően jellemzően jelentősen alulterveznek, pedig a nagy cégek átállása komplex folyamat; akár 2-3 évet is igénybe vehet.

A kutatás rámutatott arra is, hogy a kisebb vállalatok gyakran nyitottabbak az új technológiákra, és gyorsabban látják meg az átállás üzleti hozadékát. Ugyanakkor a nagyvállalatok, amelyek több erőforrással és dedikált csapattal rendelkeznek, előrébb tartanak az átállás előkészítésében.

Szűkülő kapacitások, sürgető határidő

A partnerek egybehangzó véleménye alapján a tanácsadói kapacitások jelentősen beszűkülhetnek a következő három évben, ahogy a nagyobb cégek összetett folyamatai is egyre több erőforrást igényelnek. Ez a kapacitáshiány tovább súlyosbodhat a nemzetközi piacok elszívó hatása miatt, mivel a környező országok cégei is keresik a magyar szakértők segítségét. Érdemes tehát időben megtervezni az átállást, és lekötni a szükséges kapacitásokat.

Technikai átállás helyett üzleti megújulás

A kutatás egyik figyelemreméltó tanulsága, hogy a sikeres átállások nem csupán technikai, hanem üzleti szinten is alapos tervezést és előkészítést igényelnek. Az üzleti folyamatok átgondolása és optimalizálása nélkül az SAP S/4HANA bevezetése nem érheti el teljes potenciálját.

Az SAP S/4HANA átállás jellemző különbségeként sok partner emelte ki, hogy új metodikák szükségesek a sikeres implementációhoz, amivel az ügyfeleket sokkal inkább szükséges már a tervezésbe is bevonni, megmutatva számukra a lehetséges utakat, módszertanokat, és az átállásban rejlő valódi lehetőségeket. Ez nem csak kihívás partnereink számára, hanem egy kiváló lehetőség is arra, hogy az ügyfelek olyan rendszert kapjanak, amely bár standard megoldásokat nyújt, mégis sokkal inkább illeszkedik az üzletmenethez és a fejlődéshez. Ezt a szorosabb együttműködést egyes ügyfelek is határozottan igénylik.

„Bár minden cég azt hiszi, hogy az ő folyamatai egyediek, partnereink visszaigazolták, hogy az átállás során az SAP S/4HANA rendszer iparági megoldásainak sztenderdjei 80-90%-osan lefedik a vállalatok folyamatait. Fontos, hogy a cégek bízzanak a globális iparági sztenderdekben, hiszen a világ minden táján működő több tízezer cég működésére és legjobb megoldásaira alapozva alakítottuk ki ezeket a rendszereket”

– emelte ki a kutatási eredmények kapcsán Pintér Szabolcs.

A kutatásban részt vevő ügyfelek közül sokan felismerik az SAP S/4HANA bevezetésének üzleti előnyeit, és elkötelezetten dolgoznak a projekt sikeréért. Az ügyfelek 80%-a szerint az informatikai döntések mögött elsődlegesen üzleti szempontok húzódnak meg, és nem csupán kötelező feladatként tekintenek az átállásra. A felhasználói élmény javítása, az üzleti folyamatok optimalizálása és a hatékonyság növelése mind-mind fontos célkitűzések az átállás során. És nem utolsó sorban: azok a vállalatok, amelyek komplexen kezelik az átállási feladatot, és figyelmet fordítanak a változásmenedzsmentre, az átállási projektben résztvevők megnövekvő feladatainak kompenzálására, sikeresebben valósítják meg az átállást.

Felhőmegoldás: technika és finanszírozás

A felhőmegoldások elfogadottsága is vegyes képet mutat. Míg a kis- és középvállalkozások inkább a költséghatékonyabb public cloud megoldásokat választják, a nagyvállalatok gyakran ragaszkodnak a private cloudhoz. Az ügyfelek között még mindig jelen van némi bizonytalanság a felhővel kapcsolatos biztonsági kérdések, illetve a felhős konstrukcióval járó vélt kiszolgáltatottság miatt, de a tanácsadók segítségével egyre többen ismerik fel a felhőmegoldások előnyeit.

A kutatás során az is világossá vált, hogy az SAP S/4HANA-ra való átállással szükségszerűen együttjáró felhősítés kérdése nem csak technikai, hanem finanszírozási kihívásokat is rejt magában. A CAPEX/OPEX dilemma sok vállalat számára nehezíti a döntést a felhő alapú és az on-premise megoldások között. A felhőalapú SAP S/4HANA megoldások inkább operatív költségként jelennek meg, míg az on-premise megoldások tőkeköltségként számolandók el. Ez a döntés jelentős hatással van a vállalatok pénzügyi tervezésére és likviditására.

Archiválás kontra átvitel – a múlt adatainak és folyamatainak jövője

Az SAP S/4HANA átállás kapcsán fontos döntés az is, hogy mit kezdenek a cégek az átálláskor a korábbi rendszereik adataival és folyamataival. Az ügyfelek 45%-a greenfield (zöldmezős) megoldást választott, vagyis teljesen új rendszert és folyamatokat vezetett be, 30%-uk a brownfield (barnamezős) formában, vagyis korábbi adatait, folyamatait megtartva állt át, míg 25% a köztes bluefield migráció mellett tette le a voksát.

Érdekesség ugyanakkor, hogy az átállás részletei szinte már a partnerválasztásnál eldőlhetnek. Az ugyanis, hogy milyen korábbi tapasztalatai voltak egy partnernek, meghatározza azt is, hogy milyen megoldást javasol ügyfeleinek. Azok a partnercégek, amelyek túlnyomórészt brownfield bevezetéseket vezényeltek le korábban, hajlamosabbak voltak a jövőbeni ügyfeleknek is azt javasolni, és ugyanez igaz a greenfield bevezetésnél is. Emellett hasonlóan tapasztalati alapú a felhő vagy saját szerver döntési helyzet kimenetele is.

Korosztályok a megújulás hajnalán

Némiképpen hasonló összefüggés mutatkozik a képviselt korosztály és a technológiai nyitottság között, ugyanakkor törvényszerűnek semmiképpen sem lehet nevezni.

A kutatás tehát rámutatott annak fontosságára, hogy az ügyfelek a versenytárgyalásra, szakmai ajánlattételre változatos körből hívjanak partnereket, és megfelelően képviseljék saját érdekeiket és meggyőződésüket, ne féljenek független szakvéleménnyel tesztelni a javasolt protokollt, hogy tényleg bizonyítást nyerjen, hogy az átállás minden lehetőségét alaposan körüljárják.

Az S/4HANA előnyei a partnerek és ügyfelek szerint

Az ügyfelek a rendszer fejlett riportálási képességeit, az üzleti folyamatok újragondolásának, és az iparági sztenderdek beépítésének lehetőségét emelték ki pozitívumként, és egyetértettek abban, hogy az S/4HANA mind a hatékonyságnövelésben, mind pedig a költségcsökkentésben jó eszköznek bizonyul. A partnerek visszaigazolták, hogy a jó gyakorlatok, pozitív példák bemutatása milyen nagymértékben erősíti az SAP újgenerációs megoldása iránti bizalmat. Emellett arra a jelenségre hívták fel a figyelmet, hogy a felhős megoldásba csatornázott SAP innovációk és legújabb AI fejlesztések egyelőre még nem határozzák meg el az ügyfelek átállási döntéseit- bár a hazai vezetők is figyelemmel kísérik az mesterséges intelligencia fejlődését, és nyitottak ezekre a megoldásokra, a gyakorlati hasznát csak 1-2 év múlva látják reálisan beépülni a vállalati működésbe.

Összességében tehát elmondható a kutatás tanulságaként, hogy nincs egyedüli üdvözítő megoldás: a vállalatok egyedi elképzeléseinek és folyamatainak mérlegelésével, összetett előkészítési projekt eredményeként lehet felmutatni a lehetséges megoldásokat és azok előnyeit, hátrányait. Ugyanakkor az SAP S/4HANA a legtöbb, korábban csak egyedi fejlesztéssel megoldható problémát már az alapfunkciókban képes kezelni.

A kutatás főbb tanulságai:

#1 – Minél nagyobb egy vállalat, annál komplexebb az SAP S/4HANA előkészítés és átállás folyamata.

#2 – Bár a kisebb vállalatok látják jobban az átállás üzleti hozadékát, a nagyobb vállalatok járnak előrébb az átállási folyamatban.

#3 – Nem csak a 2027-es határidő, a piac is ki fogja kényszeríteni a váltást.

#4 – Kulcskérdés lesz a finisben az elérhető tanácsadói kapacitás.

#5 – A felhősítés nem csak technikai, hanem finanszírozási kérdés is.

#6 – Azok a cégek sikeresebbek az átállásban, akik megfelelő hangsúlyt helyeznek a change managementre és a bevont kollégák motiválására.

#7 – A választott partnercég referenciái alapvetően befolyásolhatják az átállás javasolt metodikáját.

#8 – Az átállás megvalósítása nagyban múlik a döntéshozók felfogásán, generációs hozzáállásán.

#9 – Azok az átállások voltak a legsikeresebbek, ahol üzleti transzformációval kapcsolták össze a váltást.

#10 – Bár mindenki figyelemmel kíséri az AI fejlődését, az átállási döntéseket egyelőre nem ez határozza meg.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Mit tud az újgenerációs ERP rendszer? Az SAP S/4HANA átállás fontossága appeared first on Műszaki Magazin.

Az online marketing alapjai

Ez a fogalom minden olyan tevékenységet magában foglal, amely az interneten keresztül, az online térben történik a vállalkozás népszerűsítése érdekében. Digitális marketing eszköz lehet egy egyszerű weboldal, a közösségi média platformok, a keresőoptimalizálás (SEO), a tartalommarketing, a fizetett hirdetések (PPC) és az e-mail marketing is. Ezek mindegyike külön-külön is fontos, de együtt alkalmazva, összehangoltan még hatékonyabbak. Az online marketing egyik legnagyobb előnye, hogy mérhető és nyomon követhető, így remekül ellenőrizhető az olyan profi ügynökségek munkájának eredményessége, mint a Toptarget.

3 online marketing eszköz, amit neked is meg kell ragadnod az idén

Az első a tartalommarketing, melynek lényege, hogy értékes, releváns és konzisztens tartalmat hozz létre, amely vonzza és megtartja a célközönséget. Ez lehet blogbejegyzés, videó, infografika, e-könyv vagy bármilyen más formátum, amely értéket nyújt a felhasználóknak. A jó tartalommarketing nemcsak informál, hanem szórakoztat és cselekvésre ösztönöz.

Közösségi média marketing

A közösségi média platformok, mint a TikTok, Facebook, Instagram, Twitter és LinkedIn, kiváló lehetőséget nyújtanak a közösségépítésre és a közvetlen kommunikációra a célközönséggel. Ezeken a platformokon keresztül a vállalkozások gyorsan reagálhatnak a felhasználói visszajelzésekre, promóciókat futtathatnak és növelhetik a márka ismertségét.

Fizetett hirdetések

A fizetett hirdetések a Google, Meta, vagy TikTok rendszerében lehetővé teszik a vállalkozások számára, hogy célzottan érjék el a potenciális ügyfeleket. Ezek a hirdetések azonnali forgalmat generálhatnak az értékesítési felületünkön és jól mérhető eredményük van, így a hirdetők pontosan láthatják, mennyit költenek és milyen konverziókat érnek el.

Az online marketing előnyei

Az online marketing számos előnyt kínál a hagyományos marketing módszerekkel szemben. Az internetes kampányok rugalmasak, azonnal módosíthatók és a költségeik is általában alacsonyabbak. Ezen kívül a digitális marketing lehetővé teszi a globális elérést, így a vállalkozások könnyedén kiléphetnek akár a nemzetközi piacra is.

Egy jól kidolgozott online marketing stratégia növelheti a márka ismertségét, javíthatja az ügyfélkapcsolatokat és hosszú távon növelheti az értékesítést is, legyen szó termékről vagy szolgáltatásról. Az online marketing dinamikus természete folyamatos tanulást és alkalmazkodást igényel, de a befektetett energia és idő mindenképpen megtérül.

Elsőre bonyolultnak tűnhet ez az izgalmas világ, de a megfelelő eszközökkel és stratégiákkal jelentős sikereket érhetünk el. Ahhoz, hogy a vállalkozásod kitűnjön a versenytársak közül, érdemes alaposan megismerni és alkalmazni az online marketing nyújtotta lehetőségeket, vagy profi és tapasztalt ügynökségre bízni a munkát.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Mi az online marketing? Minden, amit tudnod kell appeared first on Műszaki Magazin.

Ennek eredményeképpen egyre nagyobb az érdeklődés a reshoring, azaz a termelés saját országba való visszatelepítése iránt. Míg egyes országok számára vonzó stratégiának tűnhet, ez a megoldás többletköltségekkel és kihívásokkal jár. De ha a megfelelő technológiát használják a tervezéshez és a végrehajtáshoz, lehetőséget ad a fejlődésre is. Ez a technológia nem más, mint a Visual Components szimulációs megoldás, amely központi szerepet játszik abban, hogy a gyártók sikeresen végrehajthassák a visszatelepítési folyamatot.

A reshoring-ra három különálló, de mégis összefüggő tényező motiválja a gyártókat, a költségek, az ellátási lánc korlátai, valamint a környezetvédelmi, társadalmi és kormányzási (ESG) aggályok.

Az alábbi cikk részletesen kifejti a reshoring iránti motivációt, a benne rejlő lehetőségeket, illetve azt is miért kell a szimulációnak a tevékenység részévé válnia.

A teljes cikket elolvashatja itt. https://kontron.hu/blog/a-termeles-visszatelepitese-sajat-orszagon-belulre-avagy-reshoring-2023-ban-okok-kihivasok-es-lehetosegek/

Tudjon meg többet a Kontron Ipari Digitalizáció honlapján!

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A termelés visszatelepítése saját országon belülre, avagy reshoring appeared first on Műszaki Magazin.

Közel 5 évtizede emlegetjük a „papírmentes” iroda kifejezést, a cégek pedig különösen a pandémia óta őrült tempóban digitalizálnak, hogy aztán a mesterséges intelligencia legújabb vívmányaira bízhassák az üzleti információik elemzését és profittá alakítását. A valóságban azonban egy átlagos vállalati dolgozó továbbra is nagyjából 10 000 papírlapot használ el csupán egy év alatt, az adatalapú működési modellekről pedig mindössze olyan közhelyeket tudunk mondani, hogy gyorsak vagy éppen költséghatékonyak. Az adat nem az új olaj, hanem az új drágakő – véli Hortobágyi Ágoston digitális stratéga, aki szerint legfőbb ideje megtanulni az ebben rejlő valódi érték kinyerését. Az adatvagyon pénzbeli megtérülését igenis láthatóvá lehet tenni, az ezt definiáló gazdasági modell pedig éppen Magyarországon formálódik: ha a hazai vállalati- és kkv szektor képes lesz mihamarabb átállni az új üzleti szemléletre, az forradalmi kiugrási pont lehet az egész nemzetgazdaság számára.

A vállalati információk digitalizációja és a papírmentesítés hosszú idő óta a cégek stratégiai céljai között szerepelt, hogy aztán a legújabb sztártechnológia, a mesterséges intelligencia adjon még nagyobb lökést a fejlesztéseknek. Mivel előtérbe került és széles körben is elérhetővé vált egy olyan univerzális eszköz, amely példátlan hatékonysággal képes értékes üzleti információvá formálni a korábban átláthatatlannak tűnő adatmennyiséget, mindenki arra törekszik, hogy minél bőségesebb digitális infómorzsával tudja „etetni” a gépeket. A globális adatelemzési piac mérete így az idei, 70 milliárd dollár körüli értékről várhatóan közel 350 milliárd dollárra bővül majd az évtized végére, de hogy a szektorban elégetett vagyonok valóban eredményt hoznak-e, az kétséges.

 „Egyrészt továbbra is lemaradás tapasztalható a tényleges papírmentesség terén: egy átlagos 1000 fős nagyvállalat még mindig közel 2,5 millió dollárt pazarol el évente az információk keresésére és lekérdezésére. Másrészt, ha jól is halad a digitalizáció, sokszor azért nem jut eredményre egy-egy projekt, mert nem jó kérdéseket teszünk fel és valójában nem tudjuk, hogyan és hová szeretnénk eljutni az adataink segítségével. Magyarország ráadásul még mindig a sereghajtók között szerepel a digitális fejlettség terén, ahogy arra az Európai Unió által készített DESI index is rámutat, főként a humán tőke és a digitális technológiák integrációja terén állunk rosszul. Ebben mindenképpen gyorsítanunk kell”

– mondja Hortobágyi Ágoston, digitális stratéga, a DATAIT alapító-ügyvezetője.

Az adat az új drágakő, de nem mindegy, hogyan nyúlunk hozzá

Az adatalapú működési- és döntéshozatali modellek sikere tehát a világos stratégián és a célhoz vezető lépések következetes és profi kivitelezésén múlik. A vállalatnál felhalmozott információkészletet először a papír formátumról digitálissá szükséges alakítani, méghozzá úgy, hogy a dokumentumokat és adatokat továbbra is jogszerűnek és hitelesnek tekinthessék a felhasználók. Ez már önmagában véve is óriási fejlesztés egy cég életében, ha pedig kialakulnak az erre épülő folyamatok, az szinte azonnal megdobja a hatékonyságot. A következő nagy ugrást az jelenti, ha egy személyre szabott AI-modell is segíti a vállalatot az adatvagyon kiaknázásában.

„A 2000-es évek elején mindenki az új olajként emlegette az adatokat, de valójában inkább modernkori drágakőről van szó: meg kell találni, ki kell termelni, megtisztítani és szakértelemmel kezelni. Ha viszont sikerül kinyerni, ami benne rejlik, kézzelfogható vagyonná válik, mely folyamatosan képes növelni az értékét”

– véli a szakértő.

A vállalati adatvagyon szakértelemmel történő feldolgozása számos azonnal érzékelhető előnnyel jár. Gyorsabbá és egyszerűbbé teszi a dokumentumokhoz és információkhoz való hozzáférést, mellyel azonnal időt, pénzt és konkrét irodai tereket szabadíthatunk fel. Optimalizálhatjuk és felpörgethetjük a legkritikusabb üzleti folyamatokat és jelentősen fejleszthetjük az ügyfélkezelést, amely napjainkban szinte minden piaci szereplő számára fontos versenytényező. Hatékonyabbá tehetjük a döntéshozatalt és szinte minden menedzsment feladatot, emellett általánosságban növelhetjük az információbiztonságot, hiszen nem kell tartani a fontos iratok fizikai megsemmisülésétől. Nem elhanyagolható tény, hogy a papírmentességgel és a digitális adatkezeléssel nagy lépést tehetünk a környezetvédelmi célok elérése felé is. Az „ESG-törvény” 2024. január 1-jei hatályba lépésével már Magyarországon is szabályozzák az ellátási láncok fenntarthatósági szempontú átvilágítását, valamint az ehhez kapcsolódó jelentéstételt, ennek pedig sokkal könnyebben megfelelhetnek a cégek a digitálisan is hiteles adatkezeléssel- és szolgáltatással.

Hazánkban formálódik a jövő gazdasági modellje – mennyit érnek az adataid valójában?

Habár a vállalati adatokban megbújó üzleti lehetőségek kiaknázása kézzelfogható változást hozhat minden gazdasági szereplő számára, az érdekgazdák többségének az már nem elegendő érv, hogy mindez mennyire „költségcsökkentő”, „hatékonyságnövelő” vagy „hosszú távon megtérülő” folyamat, hiszen a kiadási oldalon világosan szerepelnek az erre fordított dollár- vagy forintmilliók. A kérdés tehát marad: pontosan mennyit ér a vállalati adatvagyon, hogyan fordíthatók le ezek a törekvések pénzben kifejezhető haszonra? Világos tehát, hogy az adatalapú átállás akkor lehet igazán sikeres és széles körben is elérhető opció, ha a bevételi oldalon vagy a saját tőke értékben is megmutatkozik és láthatóvá válik a döntéshozók számára. Éppen ennek a közgazdasági alapon is működő, a mesterséges intelligenciát integráló adatvagyon-gazdálkodási modellnek a kidolgozására jött létre hazánkban több piaci szereplő és az Óbudai Egyetem tapasztalatait és tudását integráló projekt.

„Az adatközpontú gazdasági modell jövőképét, valamint az oda vezető jogi, informatikai és gazdasági lépések alapjait kutatja és fejleszti a gyakorlatban is működő koncepcióvá ez a stratégiai együttműködés. Ilyen, gyakorlatban bizonyított módszertanról nemzetközi szinten sem tudunk, így bizton állíthatjuk, hogy jelenleg az elsők között vagyunk, akik azt vizsgálják, hogyan térhetne át Magyarország és a hazai vállalati szektor – beleértve a kis- és közepes méretű cégeket is – a pénzközpontú működésről egy adatalapú gazdasági pályára. Ez a modell egyesíti napjaink kulcstechnológiáit, így a big data, a mesterséges intelligencia és szélesebb értelemben vett digitalizáció eszközrendszerét, hogy pontosan felmérhető és kimutatható értéket hozzon létre. A jövőben is fenntartható gazdasági rendszerre való átállás Magyarország számára valódi kitörési lehetőséget jelent”

– hangsúlyozza Hortobágyi Ágoston, digitális stratéga.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Adatalapú gazdasági modell hozhat valódi kitörést Magyarországnak appeared first on Műszaki Magazin.

A nem túl rózsás gazdasági kilátások és a finanszírozás, a pályázatok hiánya visszafogja a vállalatok innovációs kedvét.  Így elsősorban belső hatékonyságuk javítására és ügyfeleik jobb kiszolgálására összpontosítanak.

A K&H hetedik féléve méri a hazai közepes és nagyvállalati szektor innovációs aktivitását. A kutatás adataiból képzett K&H innovációs index 2024 első félévében az előző félévvel azonos szinten, változatlanul 29 ponton áll. A felmérés kezdete, 2021 eleje óta az innovációs index 31 és 28 pont között minden félévben kismértékű ingadozást mutat, ami arra utal, hogy a magyarországi vállalatoknál az innováció az elmúlt három évben lényegében stagnált.

A felmérés előző hullámához hasonlóan a vállalatok kétharmada (65%) vezetett be újításokat, azonban a korábbinál több cég vállalt egyszerre több innovációt is párhuzamosan. A további innovációs tevékenységet folytató cégek aránya némileg emelkedett (63 százalékra nőtt a korábbi 60-ról), de ez esetben is igaz, hogy a vállalatok párhuzamosan a korábbinál több innovációs tevékenységet folytatnak – ennek korábbi több hullámon keresztül tapasztalható csökkenése állt most meg.

Zuhant viszont azon cégek aránya, amelyek egyéb innovációs tevékenységeket ‒ így a kutatás-fejlesztést, magas technológiai szinten képviselő gépek vagy szoftverek vásárlását, automatizálást ‒ terveznek a következő egy évben. Míg korábban minden második vállalat (47 százalék) tervezett ilyen újítással, 2024 első félévében a vállalatoknak csak mindegy harmada (35 százaléka) tervezi ezt a következő egy évben.

Minden harmadik cég számára nem ez a fő kérdés

„A vállalatok innovatív megoldások iránti nyitottságát, illetve lehetőségeiket jól mutatja a digitális transzformáció üteme és mélysége”

– mondja Németh Balázs, a K&H innovációs igazgatója.

A K&H innovációs index kutatása során az elmúlt két évben folyamatos hullámzást mutat a digitális transzformációt lényegi kérdésként kezelő vállalatok aránya. Az év első félévében magasabb, míg a második félévében alacsonyabb ez a mutató. Jelenleg háromból két vállalat (65 százalék) tartja fontos feladatnak a digitális transzformáció, bár minden harmadik (33 százalék) cég számára számos más terület lényegesebb a vállalati működés során.

Töretlenül emelkedik a számítógép- és internethasználat

A korábbiaknál kevesebb cég honosította meg működése során az agilis fejlesztési módszertanokat (az előző félév 15 százalékáról 6 százalékra csökkent). Azonban kiemelendő, hogy 2022 második féléve óta folyamatosan csökken azon cégek aránya, amelyek nem használják és nem is tervezik bevezetni az agilis módszertant.

Emelkedett a számítógép használat a munkavállalók körében (a korábbi 61 százalékról 66-ra), valamint visszanőtt az informatikai képzést nyújtó cégek aránya (15 százalékról 19-re). Némileg több vállalatnál vesznek igénybe hordozható digitális eszközt (fél évvel korábban 56 százalékék számolt be erről, míg most 59). Szintén kis mértékben, de tovább araszol felfelé (a tavalyi 74 százalékról 76-ra nőtt) azon cégek aránya, amelyeknél az alkalmazottak internetet is használnak munkájuk során. S bár ezek a növekedések féléves viszonylatban nem látványosak, ha azokat a mérés kezdeti értékeihez viszonyítjuk, láthatjuk, hogy 2021. első féléve óta 18, 20, illetve 27 százalékpontnyi emelkedések történtek a számítógép, a hordozható digitális eszközök és az internet átlagos használata terén.

Németh Balázs úgy látja, hogy a vállalatok újdonságokra való nyitottságát leginkább az motiválja, hogy javítsák saját hatékonyságukat, reagálóképességüket, magasabb szinten szolgálják ki ügyfeleiket, illetve javítsák termékeik vagy szolgáltatásaik minőségét. „Új piacok megszerzésére a nem túl rózsás gazdasági helyzetben most nem nagyon törekednek” – teszi hozzá. Szerinte az innovatív fejlesztéseket leginkább visszafogó erő, hogy a cégek egy része elégségesnek gondolja az eddig elvégzett újításokat, általában sem tartják eléggé innovatívnak saját ágazatukat, de ha mégis szeretnének ezzel foglalkozni, akkor gyakorta küzdenek forráshiánnyal. Márpedig saját árbevételükhöz viszonyítva évek óta 10 százalék körüli részt fordítanak új megoldások bevezetésére, miközben jelentősen (22 százalékról 16-re) esett vissza azoknak a cégeknek az aránya, amelyek pályázati támogatást nyertek valamilyen innovációra.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Lassul a cégek digitális átállása appeared first on Műszaki Magazin.

A K&H hetedik féléve méri a hazai közepes és nagyvállalati szektor innovációs aktivitását. A kutatás adataiból képzett K&H innovációs index 2024 első félévében az előző félévvel azonos szinten, változatlanul 29 ponton áll. A felmérés kezdete, 2021 eleje óta az innovációs index 31 és 28 pont között minden félévben kismértékű ingadozást mutat, ami arra utal, hogy a magyarországi vállalatoknál az innováció az elmúlt három évben lényegében stagnált.

A makrogazdasági környezet alakulása jelentősen befolyásolja a cégek innovációs kedvét. Ismét emelkedett (a tavalyi 52 százalékról 62-ra) azon cégek aránya, amelyek úgy vélik, hogy a gazdasági helyzet negatív hatással lesz az innovációikra. A jövőbeni negatív hatást prognosztizáló cégek aránya nem változott érdemben, de érzékelhetően (19 százalékról 14-re) csökkent a jelentős negatív befolyásra számítók aránya.

Árnyaltabb képet kapunk, amennyiben a főindexet alkotó és egyes részterületeket közelebbről bemutató alindexeket elemezzük. Továbbra is kevés cég készít innovációs stratégiát (a stratégiai alindex negyedik féléve 21-22 pontot jelez), míg a megvalósult innovációk alindexe több év nagyon lassú kapaszkodását és stagnálását követően idén először 4 ponttal 37 pontra emelkedett. Az elemzők ebből azt a következtetést vonják le, hogy nagy terveket egyik vállalat sem szövöget, de amit a fejlesztések terén mindenképpen meg kell tenni, azt azért megvalósítják.

Hiányzik a távlatos gondolkodás vagy a pénz

„Évek óta figyeljük és elemezzük a vállalatok innovációhoz való hozzáállását” – mondta Németh Balázs, a K&H innovációs igazgatója. „Tapasztalataink szerint a hazai cégek innovációs törekvéseit leginkább az jellemzi, hogy saját hatékonyságukat kívánják javítani, megteremtik annak a feltételeit, hogy képesek legyenek gyorsabban reagálni, illetve meglévő ügyfélkörüket jobban kiszolgálni, termékeik vagy szolgáltatásaik minőségén javítanak. Az ennél távlatosabb fejlesztéseket gyakorta az akasztja meg, hogy a cégek elégségesnek gondolják az eddig elvégzett újításokat, illetve sokan forráshiánnyal küzdenek. A jelenlegi inflációs környezetben és bizonytalan gazdasági kilátások mellett azt sem látják pontosan, hogy a befektetés költségeit érvényesíteni tudják az árakban, megtérül-e egyáltalán a fejlesztésük”

– tette hozzá az innovációs vezető.

Amennyiben a vállalatok árbevétele szerint igyekszünk megérteni a folyamatokat, jól látható, hogy az innovációs indexet továbbra is a 4 milliárd forintot meghaladó árbevételű nagyvállalatok húzzák fel 39 ponttal, míg a többi árbevételi csoport jóval (12-7 ponttal) elmarad mögöttük.

Ágazati bontásban a legmagasabb a kereskedelmi cégek indexe (31 pont), esetükben a mutató 2022 második féléve óta folyamatosan emelkedik. Legalacsonyabb indexet a mezőgazdasági vállalatok értek el (22 pontot, bár a 2023 első félévi mélypont óta némileg emelkedett). Szignifikánsan, 3 ponttal emelkedett a szolgáltatási ágazat indexe (31 pontra), ugyanakkor az iparé 4 ponttal csökkent (26 pontra).

A K&H felmérése szerint tovább csökkent (18 százalékról 12 százalékra) azon cégek aránya, amelyek a következő két évben kevesebb újítást terveznek, mint tették ezt az elmúlt két évben, miközben szignifikánsan több vállalat tervez a korábbihoz nagyjából hasonló fejlesztési volument (67 százalék a korábbi 57 százalékkal szemben). Igaz, ez azt is jelenti, hogy nem nőtt (sőt minimálisan, 24 százalékról 22-re csökkent is) azon cégek aránya, amelyek a korábbinál több újításban gondolkodnak. A cégek átlagosan az árbevételük 9 százalékát költötték innovációra (ez az arány félévről félévre 10 százalék körül mozog). A válaszadók becslése alapján az új termékekből, szolgáltatásokból származó árbevétel a teljes árbevételnek átlagosan 14 százalékát tette ki. Jelentősen csökkent (22 százalékról 16 százalékra) azon cégek aránya, amelyek sikerrel pályáztak támogatásra az új termékek, szolgáltatások kifejlesztéséhez.

Tükröm, tükröm, mondd meg bátran!

Innovációs stratégiát (akár csak a vállalati stratégia részeként) a vállalatoknak mindössze 8 százaléka készített. Jól érzékelhető, hogy a magukat vezető innovátor cégnek vallók, az írott innovációs stratégiával rendelkezők, valamint az inkább agilis vezetői stílusú vállalatok körében továbbra is jelentősen magasabb innovációs index értékeket mértek a kutatók.

Az önkép és a valóság azonban kissé eltér egymástól. A magukat az átlagosnál innovatívabbnak valló cégek esetében nem egyértelmű a helyzet: valójában 43 százalékuk nem vezetett be új terméket vagy szolgáltatást az elmúlt két évben, és 81 százalékuk nem is tervez ilyet egy éven belül.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Kivárnak a cégek az innovációkkal appeared first on Műszaki Magazin.

Az aggályok ellenére átlagosan 9,7%-kal többet hajlandóak költeni fenntartható gazdálkodásból származó vagy fenntartható forrásokból beszerzett termékekért – derül ki a PwC Voice of the Consumer felméréséből.

A 31 ország több mint 20 000 lakosának megkérdezésére irányuló kutatás megállapítása, hogy tízből majdnem kilenc fogyasztó (85%) tapasztalja közvetlenül a klímaváltozás negatív hatásait a mindennapjaiban és részesíti előnyben a fenntarthatóságot szem előtt tartó termékeket. Sőt, a megélhetési költségek miatti nyomás ellenére is ezekért átlagosan 9,7%-kal többet hajlandóak költeni, például helyileg beszerzett, újrahasznosított vagy környezetbarát anyagokból készült, alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátású ellátási láncban előállított termékekért. Előfordulhat azonban, hogy az infláció, a makrogazdasági volatilitás, illetve a megélhetéssel kapcsolatos aggályok miatt ez nem fog magasabb összegű tényleges költést eredményezni. A megkérdezettek 31%-ának következő évi fogyasztói szokásait az infláció veszélyezteti leginkább, és 62% az élelmiszerárak emelkedése miatt számít jelentősebb kiadásokra.

Keresik a fenntartható termékeket, de árérzékenyek a fogyasztók

A fogyasztók 46%-a azért vásárol több fenntartható terméket, hogy ezzel mérsékelje a környezetre gyakorolt hatást. A fogyasztásuk csökkentése érdekében már megfontoltabban vásárolnak (43%), az eddigiektől eltérő ételeket fogyasztanak (32%), kevesebbet vagy más módon utaznak (31%), illetve elektromos járművet vásároltak vagy terveznek vásárolni (24%).

„A fogyasztók egyre intenzívebben érzik az infláció és az alapvető termékek, pl. az élelmiszerek emelkedő árai miatti szorítást, de egyre jellemzőbb az is, hogy a fenntarthatósági aspektus megjelenik a vásárlási döntéseknél. A közép-kelet-európai régió fogyasztói ugyanakkor meglehetősen árérzékenyek, és a globális trendektől eltérően az egészségtudatossági és környezeti szempontokat sokszor felülírja a termékek ára” – hangsúlyozza Mekler Anita, a PwC Magyarország fogyasztói piacokért felelős cégtársa. „Sokan az olcsóbb, sajátmárkás alapvető termékek felé fordulnak, de bizonyos árukért a fenntarthatóság érdekében hajlandóak többet fizetni. Ahhoz, hogy a cégek magukhoz tudják csábítani és megtartani a fogyasztókat, meg kell találniuk az érzékeny egyensúlyt aközött, hogy megfizethető, de fenntarthatóan előállított termékeket kínáljanak”

– emeli ki a szakember.

A gyártók fenntartható működését kézzelfogható jellemzőkön, mint például a gyártási eljárásokon és újrahasznosításon (40%), a környezetbarát csomagoláson (38%), vagy a környezetvédelem és a vízminőség megőrzésének elősegítésén (34%) keresztül ítélik meg a fogyasztók. Azt tervezik, hogy a jövőben több gyümölcsöt és zöldséget (52%), valamint kevesebb vöröshúst (22%) fognak fogyasztani. Ezen egészségorientált preferenciák ellenére mindössze 19%-uk veszi figyelembe élelmiszer-választásának környezeti hatásait, ami jelentős potenciált kínál az élelmiszer-termelők, kis- és nagykereskedők számára, hogy a fenntarthatósági szempontokra nagyobb hangsúlyt fektessenek.

A közösségi média által vezérelt fogyasztás ugrásszerűen nő

A márkatudatosság és fogyasztás alakításában a közösségi médiának kulcsszerepe van. A felmérésben megkérdezett fogyasztók 46%-a vásárolt közvetlenül a közösségi médián keresztül termékeket, ami 2019-hez képest 21%-kal magasabb arány. Mindemellett a fogyasztók 67%-a használja a közösségi médiát új termékek felfedezésére, és 70%-a keresi vásárlás előtt a cégek értékelését. A vásárlásokat továbbra is a közösségi média influenszerei motiválják. A válaszadók 41%-a jegyezte meg, hogy valamely híresség vagy véleményvezér befolyásolta őket a vásárlásban.

A PwC cégtársa arra is felhívja a figyelmet, hogy egyre nő a szakadék a vezetők által a vállalatukba vetett vélt fogyasztói bizalom, valamint a fogyasztók vállalat iránti tényleges bizalma között.

„A piaci részesedés megtartása és növelése érdekében a vállalatoknak több dimenzióban kell kitalálniuk azt, hogy miként építhetnek bizalmat. Ehhez a digitális csatornákon is erősíteniük kell jelenlétüket illetve szolgáltatásaikat, hiszen egyre több fogyasztó vásárol termékeket közvetlenül a közösségi médián keresztül”

– érvel a szakember.

A személyes adatok védelme és az ügyfélélmény javítása

A technológiai platformok amellett, hogy a fogyasztói szokásokat formálják, aggályokra is okot adnak. A válaszadók túlnyomó része, 83%-a nyilatkozott úgy, hogy bizalma leginkább személyes adatainak védelmével nyerhető el, és 80%-a jegyezte meg, hogy biztosítékot szeretne afelől, hogy személyes adatait bizalmasan kezelik. A válaszadóknak csupán 52%-a állítja meggyőződéssel, hogy érti adatai kezelésének vagy megosztásának módját.

A fogyasztók közel 50%-a mondta azt, hogy örül annak, ha adatait személyre szabott szolgáltatások és élmények biztosítására használják fel. „Minél inkább egyedi értékajánlattal keresik meg őket, annál készségesebben osztják meg személyes adataikat. Ez a tendencia különösen szembetűnő a hűségprogramokban, melyek sok vállalat számára az ügyféladatok gyűjtésének elsődleges platformjai. A vállalatok ezekért cserébe értékes ösztönzőket, promóciókat, exkluzív kedvezményeket vagy egyéb juttatásokat kínálnak a programban résztvevőknek” – emelte ki a szakember.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A fenntarthatóság egyre fontosabb, de nem minden áron appeared first on Műszaki Magazin.

A helyzet javítása érdekében összefogásra van szükség, ennek jegyében a Schneider Electric három évre szóló partnerségi megállapodást kötött a WageIndicator Foundation nevű szervezettel.

A nyugodt megélhetést biztosító bér lehetővé teszi a munkavállalók számára a családjuk alapvető szükségleteinek fedezését és egy tisztességes életszínvonal biztosítását számukra. A Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat a most megkötött, három évre szóló partneri megállapodással támogatja a WageIndicator Foundation munkáját, amely lehetőséget kínál a dolgozók és a munkaadók számára is, hogy megismerjék, mekkora az egyes országokban a tisztességes megélhetést biztosító bér.

A WageIndicator Foundation május 1-jén hozta nyilvánosságra első, átfogó adatbázisát, amely 165 ország megélhetési béradatait teszi elérhetővé mindenki számára. Az összegyűjtött információk lehetővé teszik a vállalkozások, köztük a Schneider Electric és beszállítói számára, hogy megalapozott döntéseket hozzanak annak érdekében, hogy nyugodt megélhetést biztosító bért fizethessenek munkatársaiknak.

„Egy olyan világban élünk, ahol a becslések szerint minden harmadik munkavállaló, vagyis mintegy egymilliárd dolgozó kevesebbet keres, mint amennyire a tisztességes életszínvonal biztosításához szüksége lenne, ezért a nyugodt megélhetést biztosító bérnek alapvető emberi jognak kellene lennie. Több mint 100 országban jelen lévő vállalatként a tisztességes bérek iránti elkötelezettségünk abban is megnyilvánul, hogy szerepet vállalunk a WageIndicator Foundation küldetésében, hogy a nyugodt megélhetéshez szükséges bérre vonatkozó információkat mindenki számára hozzáférhetővé tegyük”

– mondta el Gilles Vermot Desroches, a Schneider Electric „Corporate Citizenship and Institutional Affairs” területért felelős alelnöke.

A vállalat 2021 óta az ENSZ „Decent Work” programjának védnöke, és elkötelezett a világszervezet „Forward Faster” kezdeményezésének céljai mellett. A Schneider Electric alkalmazottainak 100 százaléka kap legalább a tisztességes megélhetést biztosító bért. Ezt a tényt a tavalyi év után idén áprilisban a Fair Wage Network újból tanúsította. Emellett a társaság emberi jogi politikája és bizalmi kódexe is megerősíti elkötelezettségét az igazságosabb társadalom megteremtése iránt.

A Schneider Electric nyugodt, tisztességes megélhetést biztosító bérek iránti elkötelezettsége nem csupán a saját működésében jelenik meg, hanem a partneri együttműködéseiben is tükröződik. A vállalat átfogó fenntarthatósági programja (Schneider Sustainability Impact) részeként a cég minden stratégiai beszállítójától elvárja, hogy 2025-ig tisztességes munkafeltételeket biztosítson alkalmazottai számára, beleértve ebbe a tisztességes megélhetést biztosító bérekre vonatkozó kötelezettségvállalást. A Schneider Electric arra biztat minden, ezzel a kulcsfontosságú témával foglalkozó szervezetet, hogy továbbra is működjenek együtt, annak érdekében, hogy megkönnyítsék a megbízható adatokhoz, egyértelmű módszertanokhoz és jó gyakorlatokhoz való hozzáférést.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Schneider Electric együttműködés a nyugodt, tisztességes megélhetést biztosító bérekért appeared first on Műszaki Magazin.

A családi tulajdonban lévő német Mewa vállalatcsoport folytatja expanzióját. Február 29. óta száz százalékos leányvállalatként immár a – Magyarországon elsősorban teljeskörű ipari törlőkendő-szolgáltatásáról ismert – Mewa-csoporthoz tartozik a Mikroclean GmbH, az ipari tisztaterek (cleanroomok) takarítására specializálódott német vállalkozás is.

A Mikroclean székhelye a Baden-Württemberg tartományi Grafenberg bei Metzlingen községben található, de jelen van Berlinben és Essenben is, valamint további tíz szolgáltatóközponttal támogatja ügyfeleit Németországban, Ausztriában, Svájcban és további európai országokban. Megrendelői a gyártó‑, gyógyszer- és orvosikészülék-, valamint a biokémiai iparban tevékenykednek.

A Mikroclean GmbH-t 2012-ben alapított Timo Speck. A szakember korábban műszaki vezetőként dolgozott az épülettakarítási üzletágban, és arra a következtetésre jutott, hogy a speciális tisztaságot igénylő ipari tisztaterek takarítását csak egy külön erre a célra szakosodott vállalkozás tudja magas színvonalon elvégezni. A cég hamarosan a tisztaterek takarításának innovatív szakértőjévé vált, és az alaptevékenység mellett ma már az ilyen speciális környezetben dolgozó személyzet képzésével és minősítésével is foglalkoznak.

A tranzakció lezárultával az ügyvezetés tagjai Timo Speck és Günes Yenen, a Mewa korábbi angliai ügyvezetője lettek. „Bővíteni szeretnénk a tisztaterekhez kapcsolódó szolgáltatásainkat, ezért fontos a meglévő kompetenciánk kiegészítése és következetes továbbfejlesztése. A Mikrocleannel létrejött partnerség új lehetőségeket teremt számunkra ebben a növekedési szektorban. Nagyon örülünk annak, hogy sikerült megnyernünk Timo Specket és csapatát, köszöntjük őket a Mewa-csoportban!” – mondta Bernhard Niklewitz, a Mewa igazgatósági elnöke.

Timo Speck nagyon pozitívnak találja azokat a szinergiákat és lehetőségeket, amelyek egy nemzetközi színtéren tevékenykedő vállalatcsoport tagjaként nyílnak meg számukra. „Mindig azt mondom ügyfeleinknek, hogy ’az Önök tisztatere egyben a mi tisztaterünk is’, hiszen ezen speciális munkaterületek tisztítása nagyon komoly felelősséggel jár, amelyet mi teljes mértékben vállalunk. Kimondottan örülök, hogy a Mewával közösen, célzottan fejleszthetjük tovább szolgáltatásainkat.”

A Mewa-csoport folyamatosan bővíti a tisztaterek ellátása területén meglévő szolgáltatási portfólióját. A Mikroclean integrációja komoly stratégiai lépés ezen az úton. A területeken használt tisztatéri ruházat mosásához és kezeléséhez kapcsolódó teljes körű szolgáltatás ellátására a meissenheimi Mewa-telephelyen épül jelenleg egy teljesen új üzem.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A Mewa-csoport átvette a Mikroclean céget appeared first on Műszaki Magazin.

Az előadók olyan izgalmas témákat járnak körbe, mint a körforgásos gazdaság, a műanyag-másodnyersanyagok és a környezeti fenntarthatóság. Az előadók között lesz Bűdy László, a myCEPPI Kft. igazgatója is, aki a polimerek piacába enged betekintést.

Idén május 7-10. között rendezik meg az IPAR NAPJAI Nemzetközi ipari szakkiállítást. A jelentős rendezvén ad otthont idén is az MMSZ Műanyagipari Konferenciának, amelyet május 8-án látogathatnak meg a műanyagipar iránt érdeklődők. Az MMSZ rendezvényének látogatása ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

Körforgásos gazdaság, műanyagipari helyzetkép

A konferencia első előadását az Energiaügyi Minisztérium tartja, témája a körforgásos gazdaság vagy körkörös gazdaság koncepciója lesz, amely a fenntartható fejlődés része. Lényege az, hogy a termékek életciklusát minél jobban meghosszabbítsák a minél kisebb új anyag- és energiaráfordítással. A megoldást az jelentheti, hogy az elhasználódott terméket, ahelyett hogy megsemmisítenék, újrahasznosítják. Ennek a folyamatnak a többszöri ismétlése adja a körforgásos gazdaság lényegét.

Műanyag-másodnyersanyagok és fenntarthatóság

A körforgásos gazdaság után Runtág Tivadar, a MOL-MOHU Zrt. operatív igazgatója fog beszélni az aktualitásokról, műanyag-másodnyersanyagokról, EPR-ről. MOL évekkel ezelőtt beszállt a

nemzetközi műanyag újrahasznosítási üzletbe. Egyre nagyobb az újrafeldolgozott műanyagok iránti kereslet, a MOL pedig elkötelezett az újrahasznosítás és a fenntarthatóság mellett. Céljuk, hogy vezető szerepet töltsenek be az újrahasznosítás terén Közép-Kelet Európában.

A műanyagok után továbbra is a fenntarthatóságé lesz a főszerep. Török József, a Kék Bolygó Klímavédelmi Befektetési Alapkezelő Zrt. befektetési igazgatója tart előadást arról, hogy milyen szerepe van a tőkebefektetésnek a környezeti fenntarthatóságban. Az alapítvány fontosnak tartja a klímavédelemmel kapcsolatos szemléletformálást és a fenntarthatósági kezdeményezések támogatását. Felkarolnak minden olyan kezdeményezést, amely a természeti értékeink nagyszerűségét hirdeti.

A polimerek szakértője zárja a konferenciát

A III. MMSZ Műanyagipari Konferencia utolsó előadása a polimerek világába kalauzolja el a látogatókat. Az árak, trendek alakulásáról a polimerek piacán fog beszélni Bűdy László, a myCEPPI Kft. igazgatója, MMSZ elnökségi tagja. A myCEPPI az egyetlen kifejezetten közép-európai fókuszú polimerpiaci elemzőcég. Részletes, megbízható forrásból származó és értékes iparági árinformációkkal, valamint a piaci trendek elemzésével és előrejelzésével foglalkoznak. Hetente adják közzé a népszerű polimer árriportukat, ami rengeteg hasznos információt tartalmaz az ipari szereplőknek.

A konferenciára az alábbi linken lehet regisztrálni: https://forms.gle/A65eBUNsYFAyjhtG9

Emellett a kiállításra is külön kell regisztrálni, amely szintén díjtalan: www.iparnapjai.hu/polimerek

A részletes program

12.30-13.00 Érkezés, regisztráció a konferenciára

Kiváló szakemberek és a magyar műanyagipar jeles képviselői az alábbi témakörökben adnak elő,
(program szervezés alatt, változtatás joga fenntartva):
13.00-13.40   Körforgásos gazdaság, műanyagipari helyzetkép
Energiaügyi Minisztérium, (utána kérdések-válaszok)
(az előadó felkérése folyamatban)

13.50-14.30 Aktualitások, műanyag-másodnyersanyagok, EPR
Runtág Tivadar, a MOL-MOHU Zrt. operatív igazgatója
(utána kérdések-válaszok)

14.30-14.45 Kávészünet

14.45-15.15 Tőkebefektetés a környezeti fenntarthatóságban
Török József, a Kék Bolygó Klímavédelmi Befektetési Alapkezelő Zrt. befektetési igazgatója

15.15-15.40 Árak, trendek a polimerek piacán
Bűdy László, a myCEPPI Kft. igazgatója, MMSZ elnökségi tag
(utána kérdések-válaszok)

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post III. MMSZ Műanyagipari Konferencia: A körforgásos gazdaság appeared first on Műszaki Magazin.