Az EGW lényege, hogy a hőleadó felület maga az üveg, így a fűteni kívánt épületben nincs szükség más fűtési célú gépészeti berendezésre, vagy a szokásos hőleadó felületekre ‒ radiátorok, becsövezett padló- és falfűtés, fűtőpanelek, fancoil stb. ‒ ismertette az újdonságot a gyártó cég vezetője. Szentesi László hozzátette: hálózati áramon kívül, kizárólagos fűtési megoldásként használva az EGW-nél mindössze a fűtendő alapterület 20-30%-át kitevő üvegfelületre van szükség, ami egy újabb épületben szinte mindig adott.

Az infrasugárzóként is működő rendszer hatásfoka összevethető a legkorszerűbb fűtési technológiákkal, amit a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karának 2022-es, tudományos igényű laborvizsgálata is igazol. Ugyanezen tanulmány és a tapasztalat igazolja a kiváló hőérzetet és a gyors működést, illetve, hogy a hőleadás természetesen csak a fűtött tér irányában jelentkezik.

A kifejezetten környezetbarát megoldás bármilyen szokásos módon szabályozható, de méri a páratartalmat és a hőmérsékletet, így saját okosotthon-szoftvere is alkalmas a szellőzés, a klíma, vagy az árnyékolástechnika távoli vagy automatikus vezérlésére. A rendszer nemcsak működését tekintve gazdaságos, de beruházásként is gyors megtérülést ígér, mivel bekerülési ára alatta marad egy hagyományos épületfűtő-rendszerének, ideértve a hőszivattyúkat is.

Szentesi László rámutatott, hogy ez a fűtőfelület semmiben nem változtatja meg a nyílászárók működését, tehát továbbra is nyitható marad, kerülhet rá redőny, az üveg nem tükröz, az átlátszóságát sem befolyásolja. Az olyan terekbe, mint a fürdők, ahol megfelelő méretű ablakfelület gyakran nem áll rendelkezésre, azonos elven működő kiegészítő eszközök telepíthetők, például tükör vagy törölközőszárító.

Az EGW Technologies rendszere új perspektívát nyit az építkezők, valamint az építészek és épületgépészek számára, miközben tulajdonságai, „láthatatlan” megjelenése miatt például műemléki jellegű felújításoknál is evidens választás lehet.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Ablakkal melegített terek – új magyar fűtési rendszer appeared first on Műszaki Magazin.

A nyári időszakban rengetegen fordultak klímatelepítő szakemberekhez. Sokan csak egyszerű karbantartást kértek, hogy biztosíthassák készülékük megfelelő működését, de ennél is többen vásároltak idén új berendezést ingatlanukba. Ami furcsa, hogy ebben az évben – a hőség ellenére – megugrott a hűtés helyett inkább fűtésre optimalizált klímák iránti érdeklődés is.

Nem csoda, hogy nagy a kereslet a klímaberendezésekre, a Fisher Klíma által finanszírozott, országos reprezentatív felmérésből kiderült, hogy a forró nyári időszak komoly hatással van a magyarokra: a válaszadók 67%-a tartja magát kimerültebbnek, 43%-uk pedig ingerlékenyebbnek mondja magát, mint általában és 28%-uk még stresszesebb is ilyenkor. Idén viszont nem csak a forró hőmérséklet elleni védekezés motiválta a klímavásárlókat. Nemrég ugyanis egy eddig nem tapasztalt jelenségre lettek figyelmesek az iparági szakértők: az emberek ki szeretnék küszöbölni a „gázfüggőségüket”, már nem csak a klímák hűtési funkcióiról érdeklődnek, nő a kereslet a kifejezetten fűtésre optimalizált berendezések és nagyobb méretű, energiatakarékos hőszivattyúk iránt is.

„Hazánkban még mindig a gázfűtés a legelterjedtebb módszer, de egyre többen keresik az ezt kikerülő megoldásokat” – fogalmaz Váradi György lakossági klímaszakértő, a Fisher Klíma vezetője. A hagyományos készülékek 0, legfeljebb -5 Celsius fokos külső hőmérsékletig alkalmasak fűtésre, ebből adódik, hogy ezekkel a berendezésekkel csak az átmeneti, őszi-tavaszi időszakokban lehet megbízhatóan és rendkívül energiatakarékosan fűteni. A kifejezetten fűtésre tervezett oldalfali berendezések akár -20 °C alatt is használhatók, a teljes ingatlant ellátó hőszivattyúk pedig még -28 °C környékén is kedvező üzemeltetési költséggel tudnak működni. Tehát még ilyen körülmények között is képesek 1 kW elektromos energiából több mint egy kW fűtési energiát előállítani. A hazánkban gyakori +7-9 °C környékén ez akár 1 kW áramból 4-5 kW fűtési energiát is jelenthet.

Milyen klímát érdemes választani, ha fűteni is akarunk a berendezéssel?

Ha nem csak az átmeneti időszakban, de télen is szeretnénk fűtésre használni a klímaberendezésünket, akkor -5 °C-nál alacsonyabb külső hőmérsékletre is fel kell készülni. Ilyen körülményekre inverteres klímaberendezést kell választanunk. Ezek a készülékek a bevitt elektromos áram akár 4-6-szorosát is képesek leadni fűtési energiában.

A szakember szerint három szint létezik, melyekből válogathatnak az emberek, igényeiktől függően:

1. Alapvetően hűtésre tervezett, de fűteni is képes berendezések (+5 °C-ig fűtésre is ajánlott);
2. Teljes szezonban fűtésre alkalmas berendezések, akár -22 °C-ig, közepes fűtési hatásfokkal;
3. Fűtésre optimalizált, kifejezetten hidegben is magas hatásfokú berendezések

The post Gázpara: egyre többen érdeklődnek a klímák fűtési funkcióiról appeared first on Műszaki Magazin.

A tavasz lassú, azonban biztos közeledte egyet jelent a fűtési szezon végével. Azonban mind a mai napig számos háztartásban kérdéses, hogy mit ajánlott tenni az átmeneti szezonban? Milyen fűtési megoldással járhatunk a legjobban? Mi az igazság a klímás fűtéssel kapcsolatban? Valóban gazdaságosabb, mint a hagyományos fűtési megoldások? Mikor és kinek érdemes alkalmazni? 

Kikapcsolni vagy bekapcsolni?

Az elmúlt évek tapasztalatai szerint az előttünk álló hónapokban meglehetősen kiszámíthatatlan lesz az időjárás. Gyakran előfordul, hogy reggel még kifejezetten télies az idő, napközben akár kora nyári is lehet, este pedig ismét úgy térhetünk haza, hogy indokoltnak érezzük a fűtés bekapcsolását. Itt máris problémába ütközhetünk, hiszen legtöbben teljesen jogosan letekerjük a fűtést napközben – amikor nem tartózkodunk otthon, ráadásul a hőmérséklet sem indokolja, hogy az energiát pazaroljuk erre –, ám ez könnyen megváltozhat estére. Ilyenkor kénytelenek vagyunk várni, hogy az otthonunk felmelegedjen.

„Ezt a problémát könnyen áthidalhatjuk, ha a klímaberendezést is használjuk fűtésre, hiszen azonnal érezhetjük a lakás vagy ház adott helyiségeiben, hogy a levegő a kívánt hőmérsékletre melegszik. Emellett az is előny, hogy a befújt levegő erősséget és irányát is szabályozni tudjuk. Nagyon hasznos, hogy például az Etherea típusok rendelkeznek nanoe^TM X levegő minőség javító rendszerrel, mely hozzájárul a levegő tisztaságához”

– fel a figyelmet Szabó-Jilek Ágnes, a Panasonic Heating & Cooling Solutions, azaz fűtés-hűtés üzletágtól. Továbbá az is nagyon fontos tényező, hogy a klímák lényegesen hatékonyabb és takarékosabb megoldást jelenthetnek mondjuk egy hősugárzóval, vagy éppen elektromos radiátorral szemben, nem is beszélve arról, hogy kevésbé környezetterhelő.

Árammal is lehet gazdaságos a fűtés

Meglehetősen általános az a vélekedés, mely szerint az elektromos fűtés drága, különösen a hagyományos gázkazános vagy konvektoros megoldáshoz képest. Azonban fontos tudni, hogy a klímaberendezések  hőszivattyús elv alapján végzik a fűtést. Hőszivattyúja pedig legalább 1 darab már mindenkinek van otthon: úgy hívjuk, hogy hűtőszekrény.  A klímaberendezések is hasonlóan működnek mint egy hűtőszekrény, ahol belül hideg van a készülék hátulján pedig a bentről elvont hőt a lakásnak adjuk át. Tehát a hőszivattyús klímák esetében az elektromos energiát a rendszerben keringő hűtőközeg keringtetésére,  a kompresszor működtetésére használjuk, azaz egyszerűen fogalmazva a hő szállítására kintről bentre– nem pedig annak előállítására, amit sokan tévesen hisznek –, ennek és a keringtetett hűtőközeg tulajdonságainak köszönhető, hogy átlagosan háromszoros-ötszörös hatásfokkal állítja elő a meleg levegőt az adott kinti hőmérséklet függvényében. Tehát egységnyi befektetett energiából 3-4 egységnyi fűtőteljesítményt tudunk kinyerni átlagosan. Fokozottan ajánlott és gazdaságos a hőszivattyús fűtési megoldás alkalmazása az olyan házak esetében, ahol napelemek által termelt energiát használnak. Így, ha építkezés előtt állunk, érdemes lehet megfontolni ezt a lehetőséget, figyelembe véve azt is, hogy milyen támogatásokat lehet igénybe venni a napelem és hőszivattyú kiépítéséhez.

Hogyan érdemes klímaberendezést választani?

A választás során egyrészt kérjük ki szakember véleményét, másrészt érdemes mérlegelni, hogy milyen időszakban és milyen volumenben szeretnénk majd az adott berendezést fűtésre használni. Ugyanis már az egyszerűbb klímák is hatékonyan üzemelnek fűtési módban, enyhébb időjárási körülmények között, tehát +5°C-ig, de vannak olyan berendezések is, amelyek alkalmasak arra, hogy szélsőségesebb körülmények között, tehát akár -20-30°C-os kinti hőmérséklet mellett is megfelelően fűtsenek.

„A Panasonic Heatcharge -30°C- +24°C, az Etherea -15°C- +24°C készülékek között képesek fűteni, így bártan támaszkodhatunk erre a megoldásra a fűtési szezonban is”

– mutatott rá Szabó-Jilek Ágnes. Fontos figyelembe venni, hogy a hagyományos fűtési módok mellett szeretnénk kiegészítő megoldásként alkalmazni, vagy kizárólag erre szeretnénk támaszkodni a fűtési szezonban. Azért is megfontolandó, hogy milyen berendezést választunk, mert sokkal zordabb időjárási körülmények között is helyt kell állniuk, hiszen nem csupán nyáron, hanem télen is használjuk őket, és fontos tényező, hogy esetleges meghibásodás vagy problémák esetén a fűtés kiesése nem összehasonlítható azzal, amikor nyáron nem tudunk átmenetileg hűteni.

Folyamatos használat esetén is szükséges a karbantartás

A fűtés-hűtés szezon váltásakor szükség van a karbantartásra, ha pedig télen nem használjuk a klímát, akkor a szezon indulásakor ajánlott – bármilyen üzemmódban is fogunk neki a használatnak. A karbantartás nem egyezik a beltéri egység szűrőinek portalanításával, amit szakember segítsége nélkül, mi magunk is megtehetünk.  Fontos, hogy a beltéri és kültéri egységnél keletkező cseppvíz akadálytalanul távozhasson a készülékből, ezt is érdemes karbantartáskor ellenőrizni.

The post A pénztárcánknak és a környezetnek is kedvező, alternatív fűtési megoldás appeared first on Műszaki Magazin.

Igazi napelemes forradalom zajlik Magyarországon, köszönhetően annak, hogy egyre többen ismerik fel a fotovoltaikus technológia környezetvédelmi és anyagi előnyeit. Egy megfelelően méretezett rendszerrel és az újra mindenki számára elérhető szaldós elszámolással lényegében nullára csökkenthető a család villanyszámlája. Mindezt ráadásul minimális szén-dioxid-kibocsátás mellett.

Csábító gondolat, hogy rezsiköltségek jellemzően legnagyobb szeletét kitevő fűtést is napelemekre alapozott elektromos megoldással váltsuk ki. Itt azonban közel sem egyértelmű, hogy jól járunk anyagilag, ezért érdemes számolni és alaposan felmérni az elérhető megoldásokat. Hangsúlyosan igaz ez régi építésű házak felújításakor.

„Egy ház fűtési energiaigénye a méretétől és a szigetelés milyenségétől függ mindenekelőtt. Például egy régebbi építésű átlagos családi ház – közkeletű becenevén Kádár-kocka – fűtése hagyományos elektromos fűtőpanellel vagy infrapanellel évente több mint 13 ezer kWh energiát igényel. Modern ajtókkal-ablakokkal és megfelelő szigeteléssel ez 8500 kWh környékére csökkenthető. Ehhez még hozzá kell adni a melegvíz-előállítás energiaigényét, ami négyfős család esetén nagyjából 2500 kWh. Összehasonlításul ugyanennek a háztartásnak a normál áramigénye (világítás, konyhai, fürdőszobai gépek) mindössze 2-3000 kWh körül alakul”

– számolt Kujáni Péter, az Energiatakarék szakértője.

Vagyis a legjobb esetben is öt-hatszorosára emelkedik az áramigény, aminek a kielégítéséhez jóval nagyobb napelemes rendszerre van szükség. A szokásos 8-10 helyett legalább 30, szigeteletlen házaknál akár 40-45 napelempanelt kellene a tetőre zsúfolni, ami a legtöbb ingatlanra nem fér el. Ráadásul drágább és jóval hosszabb idő alatt térül meg. A szakértők tapasztalatai alapján a villanykazánnal vagy fali panellel üzemelő villanyfűtés ezért a legritkább esetben éri meg.

„Kellemetlen meglepetésre számíthatnak, akik a november 15-tel induló állami pályázat keretében akarják a napelemes fűtést megoldani. Ez ugyanis legfeljebb 5 kW-ig fedezi a rendszer árát. Ha nem tudnak saját forrásból is jelentős összeget hozzátenni egy nagyobb beruházáshoz, akkor többszörösére fog ugrani az áramszámlájuk. Hiszen ez a teljesítmény az éves energiaigényük felét sem fogja fedezni”

– figyelmeztetett óvatosságra a szakértő.

A fenti számítások azonban az elektromos energiát egy az egyben fűtési energiává alakító megoldásokra, fűtőpanelekre, villanykazánokra vonatkoztak. Hőszivattyúval vagy a jóval olcsóbban és egyszerűbben telepíthető hűtő-fűtő klímaberendezéssel ennél valamivel jobb a helyzet.

„Ezen technológiák lényege, hogy 1 kW villamos energiából 2,5-3 kW fűtési energiát állítanak elő. Vagyis a példában említett ház 13 ezer kWh fűtési hőigényét 5000, megfelelő szigeteléssel pedig 3500 kWh környékére lehet csökkenteni. Erre a volumenre már lehet pénzügyileg megtérülő napelemes rendszert méretezni”

– magyarázta a megoldást Kujáni Péter.

5 kW-nyi napelempanel persze ebben az esetben sem lesz elég: a ház méretétől és a szigetelés minőségétől függően hozzávetőleg 8-10 kW-tal érdemes tervezni. Ez a beruházás viszont szaldós elszámolás mellett már anyagilag is kifizetődő lehet a tulajdonosnak.

A szakértő hangsúlyozza, hogy a fenti példák csak tájékoztató jellegűek, mert minden épület fűtési hőigénye teljesen egyedi. Függ a falak vastagságától, anyagától, a szigeteléstől, a belmagasságtól, de még attól is, hogy napos vagy árnyékos helyen fekszik. Mielőtt bárki belevágna a villanyfűtés tervezésébe, érdemes szakemberrel felméretni a ház energetikai paramétereit. Egy ilyen dokumentum tartalmában hasonlít az lakáseladáskor kért energetikai tanúsítványhoz és pontosan megmondja, mekkora éves fűtési energiamennyiségre van szükség.

The post Jó üzlet a napelemes fűtés? appeared first on Műszaki Magazin.

Az energiahatékonyság azóta az EU célkitűzéseiben is fontos szerepet kapott, az uniós direktívák az energiafogyasztás csökkentésére vonatkozóan egyre ambiciózusabb célokat tűznek ki. A világnap alkalmából többnyire a végfogyasztók figyelmét hívják fel az energiával való takarékosság kézenfekvő módszereire, de a vállalatok számára az energiahatékonyság talán még fontosabb szempont. Ennek belátásához elég, ha figyelembe vesszük, hogy a termelési költségek átlagosan 10 százalékát az energia teszi ki, de energia-intenzív ágazatokban ez az arány a 40 százalékot is elérheti. A világnap alkalmából a Siemens szakemberei összegyűjtötték, miként csökkenthetik energiafelhasználásukat a hazai vállalkozások.

Adatgyűjtés és elemzés

Az energiafogyasztás mérése – ami a 100 kW-nál nagyobb teljesítményű berendezések esetében amúgy is kötelező, illetve 2022-től már 50 kW felett is – nemcsak a jegyzőkönyvek vezetése érdekében fontos. Az adatok, amelyek megfelelő alkalmazások segítségével akár mobiltelefonon is nyomon követhetők, a modern IoT-rendszerek inputjai. Megfelelő szoftverrel elemezve a fogyasztás optimalizálásának új lehetőségeire derül fény. Az energiamonitoring figyelmeztethet arra is, ha egy gépre nincs szükség az aktuális termelési terv eléréséhez, és így kikapcsolható.

Hatékony és biztonságos működés

Új, energiahatékonyabb gépek, berendezések vásárlásakor érdemes azokat választani, amelyek fel vannak szerelve az elemzéshez szükséges adatokat összegyűjtő és továbbító, a gépek közötti kapcsolatokat lehetővé tevő egységekkel. Nem túl nagy beruházással ugyanakkor a régebbi berendezések is „okossá tehetők”: felszerelhetők a szükséges szenzorokkal és beköthetők a hálózatokba. Elvégre minél jobban mérhető valami, annál könnyebben tervezhető: ez az Ipar 4.0 egyik alapfelismerése. A digitalizáció természetesen csak a kiberbiztonság megfelelő szintje mellett hozza a várt előnyöket, ezt azonban a modern megoldások „alapból” garantálják.

Védelem

Az energiahálózat alapos megtervezése kulcsfontosságú az elektromos hálózati hibák, balesetek megelőzése szempontjából is. Az európai tűzesetek mintegy harmadát valamilyen elektromos meghibásodás okozza, holott ezek többsége megfelelő és megbízható védelmi készülék alkalmazásával (pl.: megszakítók, áram-védőkapcsolók, ívhiba érzékelők, villámáram-, túlfeszültség védelmi készülékek) megelőzhető. Emellett a modern védelmi kapcsolókészülékekkel elkerülhető az esetenként a berendezések végét is jelentő túlfeszültség; továbbá a hálózatok, kábelek és berendezések szigetelés hibáiból eredő balesetek száma is minimálisra csökkenthető.

Épületek

A globális áramfogyasztás 40 százalékáért az épületeink felelősek, az energiahatékonyság így itt is kulcsfontosságú tényező. A környezettudatos építés hosszú távú feladat, hiszen a teljes életciklust tekintve az épületeknek nem a beruházási, hanem az üzemeltetési költségei a meghatározóak. Ma már számos automatizálási technológia áll rendelkezésünkre, amely hozzájárulhat – többek között – a fűtés és a légkondicionálás energiahatékony megoldásához. Ezek az alrendszerek ugyanis a legnagyobb fogyasztók: a légkondicionálás sok épület esetében az éves villamosenergia-fogyasztás felét teszi ki. Fontos, hogy az építőiparban tevékenykedő beruházók, tervezők és kivitelezők, valamint az üzemeltetők ezt is szem előtt tartva alkossanak, működtessenek fenntartható és energiahatékony épületeket.

„Microgrid”

Az energiahatékonyság jelentősen javítható, ha az épületben „microgridet”, azaz saját energiaellátó és szabályozó rendszert hoznak létre, amely nemcsak a villamosenergia-ellátásról, de a fűtésről is gondoskodik. Ilyen rendszer működik a Siemens bécsi telephelyén is, amelynek részei: a fotovoltaikus áramtermelés, az e-töltési infrastruktúra, az energiatároló egység és a microgrid-vezérlő. Utóbbi, a rendszer „agya” 2,5 MW-nyi teljesítményt felügyel, ami nagyjából 700 háztartás villamosenergia-igénye. A vezérlés nem csupán a fogyasztási adatokat, de – többek között – az időjárás-előrejelzést és az elektromos járművek tulajdonosainak „töltési szokásait” is figyelembe veszi. Ilyen megoldással egyúttal nagyobb irodaházak, komplexumok, lakóparkok is növelhetik energiabiztonságukat.

Energiatároló berendezések

Az energiatároló berendezések nemcsak a „microgrideknek” fontos alkatrészei. Ezeket az egységeket nagyobb terhelés esetén bármilyen rendszerbe be lehet kapcsolni, aminek eredményeként egyrészt alacsonyabbak lesznek a villamosenergia-termelés „csúcsai”, másrész optimálisabbá válik a fogyasztás – a fenntartás költségeire mindkettő jótékony hatást gyakorol. Az energiatároló berendezések előtt nagy jövő áll, várhatóan fontos szerepet játszanak majd a villamosenergia-piacok kiegyensúlyozásában.

The post Tippek a vállalati energiahatékonyság javítására appeared first on Műszaki Magazin.