A megállapodás részeként a Schneider Electric leányvállalata, az AVEVA digitális iker platformját összekapcsolják az NVIDIA Omniverse megoldásával, egységes környezetet biztosítva a virtuális szimulációhoz és az együttműködéshez.

A Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat adatközponti infrastruktúrák kapcsán meglévő tudását, valamint az NVIDIA fejlett mesterséges intelligencia technológiáit felhasználva a két cég létrehozza az első, nyilvánosan elérhető MI-adatközpont-referenciaterveket. Ezek a tervek új szintre emelik a mesterséges intelligencia felhasználását az adatközponti ökoszisztémában, és jelentős mérföldkőnek számítanak az iparág fejlődésében.

Az MI-alkalmazások egyre több iparágban válnak meghatározó jelentőségűvé, ugyanakkor a hagyományos számítástechnikai megoldásokhoz képest jóval több erőforrást igényelnek, ezért a számítási kapacitás iránti igény exponenciális mértékben nő. A mesterséges intelligencia térhódítása jelentős változásokat hozott, és jóval komplexebbé tette az adatközpontok tervezését és üzemeltetését. Az ilyen létesítmények tulajdonosainak és üzemeltetőinek egyszerre kell megoldaniuk azt, hogy a bővülő igények miatt gyorsan hozzanak létre új adatközpontokat, amelyek a piaci kereslet további erősödésével könnyen skálázhatók, ugyanakkor energiahatékonyak.

„Az adatközponti megoldások terén szerzett szakértelmünk egyesítve az NVIDIA MI-technológiák területén meglévő kompetenciájával segítik a szervezeteket abban, hogy leküzdjék az adatközponti infrastruktúra korlátait, és kihasználják a mesterséges intelligenciában rejlő teljes potenciált. Az NVIDIA-val való együttműködésünk megnyitja az utat egy hatékonyabb, fenntarthatóbb és valódi változásokat hozó jövő felé, amelyet az MI mozgat”

– mondta el Pankaj Sharma, a Schneider Electric „Secure Power Division & Data Center Business” részlegért felelős alelnöke.

Kiaknázhatják az MI-ben rejlő lehetőségeket

Az együttműködés első fázisában a Schneider Electric az NVIDIA speciális, gyorsabb számításokat lehetővé tevő megoldásaihoz igazodó adatközpont-referenciaterveket mutat be, amelyek segítik az adatfeldolgozásra, mérnöki szimulációra, elektronikai tervezés automatizálására, számítógéppel támogatott gyógyszertervezésre és generatív MI alkalmazások futtatására szolgáló adatközpontok kialakítását. A projekt során kiemelt figyelmet fordítanak a nagy energiamennyiség elosztására, a folyadékhűtő rendszerekre és az extrém sűrűségű szervercsoportok egyszerű üzembe helyezését és megbízható működését egyaránt támogató vezérlés kialakítására.

„A Schneider Electrickel való együttműködésünk révén kínált MI adatközpont-referenciatervek biztosítják a szervezetek számára a szükséges infrastruktúrát ahhoz, hogy kiaknázzák a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket, és ezzel számos iparágban ösztönözzék az innovációt és a digitális átalakulást”

– mutatott rá Ian Buck, az NVIDIA „Hyperscale and HPC” területért felelős alelnöke.

Jövőbeli tervek

Az adatközponti referenciatervek mellett a Schneider Electric leányvállalata, az AVEVA digitális iker platformját összekapcsolják az NVIDIA Omniverse platformjával, egységes környezetet biztosítva a virtuális szimulációhoz és kooperációhoz. Ez az integráció zökkenőmentes együttműködést tesz lehetővé a tervezők, mérnökök és más érintett szakemberek között, felgyorsítva az összetett rendszerek tervezését és telepítését, miközben segít a piacra kerülési idő és a költségek csökkentésében.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post MI-forradalom az NVIDIA és a Schneider Electric összefogásával appeared first on Műszaki Magazin.

Azon cégvezetők, akik sikeresek akarnak maradni az átalakuló világban, mindkét területen naprakész tudással kell rendelkezniük – véli a Bécsi Közgazdaságtudományi Egyetem vezetőképző akadémiájának (WU Executive Academy) dékánja. Barbara Stöttinger és az intézmény egyik professzora nyolc területet azonosított, ahol a jövő menedzsereinek nyitott szemmel kell járniuk.

Az elmúlt években felfordult a világ: a járvány után energiaválság, infláció és geopolitikai konfliktusok sora tette kiszámíthatatlanná a gazdaság életét. Ám miközben az egyik krízisből a másikba esünk, és kétségkívül fontos, hogy a vállalatok ellenállók legyenek a válságokkal szemben, nem szabad szem elől téveszteniük azokat a strukturális folyamatokat, amelyek eldöntik majd, hogy kik lesznek az évtized nyertesei és vesztesei. Legalábbis így látja a Bécsi Közgazdaságtudományi Egyetem vezetőképző akadémiájának dékánja.

„Az előrejelzések szerint a 2030-ig hátralévő időszak kritikus lesz a vállalatok életében, így a menedzsereknek stratégiai szinten kell gondolkozniuk a jövő lehetőségeiről és a kockázatairól, ha talpon akarnak maradni”

– véli Barbara Stöttinger, a WU Executive Academy dékánja. A 125 éves iskola üzleti döntéshozók számos generációját képezte történelme során, és ma is Közép-Európa egyik legmagasabban jegyzett vezetőképzőjét működteti, ahol évente mintegy 2200 diák kap naprakész menedzsmenttudást.

Ipar forradalmak győztesei és vesztesei: 5 fejlődési hullámot azonosítottak a kutatók

A WU Executive Academy az üzleti élet legkülönfélébb területein kutat és oktat. Ilyen az úgynevezett stratégiai reziliencia és fenntarthatósági menedzsment, Vladimir Preveden szakterülete, aki Európa-szerte több mint 200 vállalatnál dolgozott tanácsadóként, mielőtt a bécsi intézmény óraadója lett.

„Jelenleg az ötödik és hatodik nagy technológiai átalakulás közepén vagyunk az ipari forradalom kezdete óta – magyarázza a szakember. – Minden eddigi hullám során átalakultak az értékeink, a társadalmak szerkezete, és vállalkozások új formái jelentek meg. Ez a most zajló két hullám során is így lesz.”

Az eddigi átalakulási hullámok Preveden szerint a következők voltak, néhány példával a sztárvállalataikra:

• Első hullám: gépesítés (1760–1830): korai kapitalisták
• Második hullám: gőz, acél, vasút (1830–1900): Rockefellerek, Vanderbiltek, Carnegie-k
• Harmadik hullám: iparosodás (1900–1970): Ford Motor Company
• Negyedik hullám: elektronika, TV, repülés (1945–1990): IBM, Shell, Boeing, Kodak
• Ötödik hullám: digitalizáció (1985–máig): Google, Apple, Meta, Amazon, Microsoft
• Hatodik hullám: zöld forradalom (2015–2060): ???

A szakember szerint a helyzetet bonyolítja, hogy a hatodik hullám úgy indult el, hogy még az ötödik is javában zajlik, sőt, az új technológiáknak köszönhetően épp lendületet kap.

„Egy mai cégvezető ezért nem engedheti meg magának, hogy a babérjain üljön – előre kell látnia a két most zajló hullám együtteséből várható üzleti lehetőségeket, hogy a csúcsra törhessen, vagy csak a játékban maradjon”

– mutat rá Preveden. A két professzor mindkét hullámban négy területet azonosított, amelyekkel a menedzsereknek kiemeleten kell foglalkozniuk.

Az ötödik hullám következő négy kulcsterülete

1. Kvantumszámítógépek. Az előrejelzések szerint 2030-ra indulhat el a tömeggyártásuk, és nagyságrendi növekedést hozhatnak a számítási kapacitásban. „A kvantumszámítógépek forradalmasítani fogják egyebek mellett a szimulációk, az adatelemzések és az előrejelzések világát, nem beszélve a kiberbiztonságról, hiszen a ma használatos legbonyolultabb jelszavak is feltörhetővé válnak” – mondja Preveden. A deepfake-ek száma megsokszorozódhat, és nehéz lesz eldönteni, mi a valóság és mi a hamisítvány.
2. Mesterséges intelligencia (MI). A nyelvi modellek, kép- és videógeneráló alkalmazások forradalma már javában zajlik, és szédítő fejlődésen ment keresztül az elmúlt években. „A legtöbb menedzser még nem használja a korszerű MI eszközöket, sőt nem is gondolkodik rajta, hogy milyen területeken lehetne használni a mesterséges intelligenciát. Ez hatalmas hiba, mivel egy idő után lehetetlen lesz majd áthidalni a megnyíló technológiai szakadékot” ­– magyarázza a WU Executive Academy professzora.
3. Blokklánc. Noha a legtöbben a kriptovaluták és az NFT-k kapcsán ismerik ezt a technológiát, három olyan terület is van, ahol a jövőben nagy szerepet kaphat a gazdaságban. Az első ilyen a decentralizált pénzügyek, a második az okos szerződések világa, ami a közvetítő pénzintézetek megkerülésével javítja majd a tőkéhez való hozzájutást. A harmadik területe, pedig az ellátási láncok területe, ahol a blokklánc növelheti az anyagáramlás nyomon követhetőségét és biztonságát. A digitális identitás pedig az adatok feletti rendelkezés területén ruházhatja fel új lehetőségekkel a cégeket.
4. Metaverzum. Ma sokan úgy vélik, hogy a metaverzum egy besült, túlhájpolt divathullám volt, de Barbara Stöttinger szerint ez csak illúzió. „Városok sora dolgozik azok, hogy létrehozza virtuális képmását, és olyan márkák gondolkoznak rajta, hogy a metaverzumban terjeszkedjenek, mint a Nike, a Gucci vagy az Adidas. A virtuális valósággal új vásárlói élményt teremthetnek és a legújabb technológia iránt érdeklődő fogyasztókat, fiatalokat nyerhetnek meg maguknak, így ez az előrelátó hozzáállás” – fogalmaz a dékán.

Az emissziókon túl

Mindeközben javában zajlik a zöld átállás: az EU célul tűzte ki, hogy 2050-ig karbonsemlegessé válik, és már 2030-ra jelentős vállalásokat tett.

„Ma sok cégvezető kényelmetlen kötelességként gondol a szabályozásra, de a zöld erőfeszítésekben olyan innovációs lehetőség rejlik, ami hosszú távon erősítheti az európai gazdaságot. Ezeket az előnyöket csak azok a cégek fogják élvezni, amelyek menedzserei proaktívan keresik a zöld piaci réseket ahelyett, hogy csupán a szabályozások betartásán görcsölnének”

– mondja Vladimir Preveden.

Hiba továbbá csak az üvegházhatású gázok kibocsátására szűkíteni a fenntarthatóság kérdését. Ez fontos kérdés, de van még négy fontos terület, ahol lépéselőnybe kerülhetnek az agilis menedzserek. Ezek pedig:

1. Energiafogyasztás és energiafüggetlenség: vagyis a cégek ellenállóképességének növelése olyan esetekre, mint a háború miatti európai energiaválság, például megújuló energia használatával.
2. Biodiverzitás: az élővilág sokszínűsége számos szektor életében meghatározó az élelmiszeripartól a turizmusig, a gyógyászattól a biológiai alapú alapanyagok termeléséig.
3. Körforgásos gazdaság: a törekvés, hogy a gazdaságba bevont alapanyagok minél tovább a körforgásban maradjanak, nemcsak a természeti erőforrások terhelését csökkentheti, de a hatékonyságot is javíthatja.
4. Társadalmi fenntarthatóság: a természeti értékek védelme mellett hosszú távon gazdasági előnyökkel járhat az etikus üzletmenet, a társadalmi felelősségvállalás is.

„2030 hamarabb itt lesz, mint gondolnánk. Nem az a lényeg, hogy minden menedzsernek minden új technológia területén szakértővé kell kiképeznie magát – a lényeg az, hogy képben legyenek, nyitott szemmel járjanak, és ne fenyegetésként, hanem lehetőségként gondoljanak rájuk”

– fogalmazza meg a konklúziót Barbara Stöttinger.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Eddig minden ipari forradalom kitermelte a maga sztárvállalatait appeared first on Műszaki Magazin.

Az új jogszabály célja az közlekedés karbonlábnyomának drasztikus csökkentése Európa-szerte. Rendelkezik többek közt a nyilvános töltőkapacitás kvantum-ugrásszerű bővítéséről a városokban és az autópályák mentén is. De mit is jelentenek ezek a fejlesztések a gyakorlatban?

2025-re a transzeurópai közlekedési hálózat (angol rövidítése: TEN-T) fő folyosói mentén 60 kilométerenként kell telepíteni olyan villámtöltő pontokat, amelyek a személy- és kisteherautókat töltőpontonként legalább 150 kW elektromos töltéssel képesek ellátni; az elektromos buszokat és tehergépjárműveket pedig legalább 350 kW töltéssel.

Ez hazai vonatkozásban úgy fordítható, hogy összesen több mint 1440 kilométernyi magyar úthálózat mentén nyílnak hamarosan új, hipererős töltőpontok a villanyautósok részére. A telepítési határidő 2025 a TEN-T hálózat törzs-útvonalaira, és 2030 a teljes infrastruktúrára nézve.

Az új rendelet kitér az elektromos töltőknél történő fizetésre is: az új villámtöltőknek kötelezően fel kell tudniuk dolgozni a fizetési kártyás vagy érintésmentes fizetési módokat is.

„Az EU fenti intézkedései segítenek a környezetvédelmi és gazdaságossági célok elérésében, de a kivitelezéshez innovatív megoldásokra van szükség. Itt jön képbe a Zerova, a holland vállalat, mely magyar forgalmazójával együtt szállít olyan fejlett technológiákat, amelyek lehetővé teszik a hipererős elektromos töltőállomások hatékony és fenntartható telepítését”

– mondja Széles Tamás, a Zerova-t forgalmazó villámgyors.hu projektvezetője.

„A Zerova jövőbemutató fejlesztéseinek köszönhetően már most, 2023-ban elérhetőek a magyar piacon olyan villámtöltők, amelyek megbízhatóan képesek akár a 360 kW teljesítmény leadására is. A beépített fizetési funkcióról is tudjuk, hogy üzembiztosan működik, hiszen jelenleg is Magyarország több pontján használják az a villanyautósok”

Az EU új rendeletei, a Zerova és a villámgyors.hu megoldásai együttesen járulnak hozzá az elektromos közlekedés forradalmi változásához Magyarországon is.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Villámtöltő-forradalom: Így változik meg Magyarország közlekedése az EU döntése alapján appeared first on Műszaki Magazin.

A már eddig is szép eredményeket elért projekt következő, kiemelt céljai között szerepel a hazai kvantumkommunikációs hálózat kiépítése, a kvantuminformatika elemi építőköveinek fizikai megvalósítása, valamint egy olyan szakemberbázis felépítése, akik élvonalbeli szimulációkat képesek létrehozni és elvégezni a kvantumrendszerek és a kvantumszámítás területén.

Az informatika fejlődése alapvetően változtatta meg az életünket az elmúlt évtizedekben, és ez a folyamat jelenleg is rohamléptekben halad előre. Küszöbön áll egy újabb, fundamentális jelentőségű áttörés, amelynek kiindulópontja az, hogy az információ feldolgozását, tárolását és továbbítását végző fizikai rendszerekben már kvantumtechnológiát alkalmazunk.  Speciális kvantumfizikai jelenségeket, a kvantumos szuperpozíciót és összefonódást, mint újszerű erőforrásokat kiaknázva, minőségi változást érhetünk el a kommunikációban, a számítás- és információs technológiákban. Ez a lépés forradalmian új lehetőségeket rejt magában a társadalom és a gazdaság számára, amiért kivívta magának a “második kvantumforradalom” elnevezést.

Kvantumelektronikai laboratórium a Budapesti Műszaki és Gazdasági Egyetemen

A “második kvantumforradalom” egyszerre jelent intellektuális, műszaki, gazdasági és társadalmi kihívást Magyarország számára, amely a legkiválóbb hazai kutatók és mérnökök szoros összefogását igényli ezen a területen. A hazai kutatóintézetekben és egyetemeken közel húsz nemzetközileg magasan jegyzett kutatócsoport dolgozik kvantuminformatikai témákon. A 2020-ban létrehozott Kvantuminformatika Nemzeti Laboratórium összefogja ezen hazai fizikus, mérnök, matematikus és informatikus erőforrásokat, amelyek tevékenységét tovább lehet koncentrálni a kvantumtechnológia egyes gyorsan kialakuló elméleti és alkalmazott területeire. A Nemzeti Laboratórium keretében átgondolt és összehangolt fejlesztésekkel maximalizálni tudjuk hazánk szerepét és jelentőségét a kvantuminformatika most kibontakozó széles horizontján.

2022. október 1-én zöld utat kapott a Wigner Fizikai Kutatóközpont, a Budapesti Műszaki és Gazdasági Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem közös projektje, amely a „Kvantuminformatika Nemzeti Laboratórium komplex fejlesztése” címet viseli. A jelenleg folyó előkészítő lépések elvégzése után rövidesen elindulhat az érdemi kutató-fejlesztő munka is. A projektet a „Nemzeti Laboratóriumok létrehozása, komplex fejlesztése” megnevezésű, 2022-2.1.1-NL kódszámú felhívás keretében a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal a következő 3 évben 3,475 Mrd forinttal támogatja. A projekt közel 80 tapasztalt kutató mellett a kutatásokba bevont mindegy 50 PhD diák és 60 egyetemi hallgató közreműködésével valósul meg.

A Kvantuminformatika Nemzeti Laboratórium az alábbi három stratégiai célt tűzte ki maga elé a következő három évre:

1. Kvantumkommunikációs hálózat megvalósítása
   Regionális kvantumkommunikációs hálózat létrehozása, amely csatlakozik az Európai Unióban tervezett „kvantuminternethez”.
2. A kvantuminformatika elemi építőköveinek fizikai megvalósítása
   Fotonokon, atomokon és mesterséges atomokon alapuló hardver-komponensek fejlesztése kvantuminformatikai műveletekhez, és az ehhez szükséges laboratóriumi háttér fenntartása a nemzetközi élvonal szintjén.
3. Kvantumszámítás és kvantumrendszerek szimulációja
   Kvantumszámításban élvonalbeli tudással rendelkező, a nagy infrastruktúraként működtetett kvantumszámítógépeket felhasználóként alkalmazni tudó hazai szakértelem felépítése.

További információk a Kvantuminformatika Nemzeti Laboratóriumról

honlap: https://qi.nemzetilabor.hu/

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Magyarország a második kvantumforradalom sodrában appeared first on Műszaki Magazin.

Ettől a pillanatól kezdve, elérhető az igus ReBeL kiszolgáló robot – akár intelligens változatban is. 4970 eurótól, mindössze 8 kilogramm tömeggel, a plug-and-play verzió az egyik legkönnyebb cobot a piacon. Az olyan digitális szolgáltatások, mint az RBTXpert és új online fejlesztéseink lehetővé teszik az ügyfelek számára, hogy néhány nap alatt komplett automatizálási megoldásokat hozzanak létre, teljes anyagi csőd nélkül.

A ReBeL esetében az igus teljes mértékben motion plastics megoldások terén szerzett szakértelmére támaszkodik: a műanyag alkalmazásának köszönhető, hogy mindössze 8,2 kg-os tömegével ez a legkönnyebb cobot funkcióval rendelkező kiszolgálórobot a kategóriájában. Az igus kivétel nélkül maga fejleszti és gyártja a ReBeL-t alkotó összes mechanikai alkatrészt. Teherbírása 2 kilogramm, hatótávolsága 664 milliméter. Az ismételhetőség +/-1 milliméter, percenként hét felvételnél. A megoldás lelke pedig a világ első ipari minőségű, műanyagból készült cobot hajtóműve.

„A számok mögött a 2019 óta a saját laboratóriumunkban elvégzett 1041 vizsgálat áll, beleértve 15 anyagkombináción és tűrési láncon végzett tribológiai és termodinamikai teszteket is. Különösen nagy kihívást jelentett a teljesen integrált, a motor által termikusan befolyásolt hullámhajtóművek hőtermelése. A fejlesztési szakaszban ezért a nagyobb motorokra és a jobb hatékonyságra is összpontosítottunk, hogy jelentősen csökkenthessük a hőtermelést”

– mondta el Alexander Mühlens, az igus Low Cost Automation üzletágának vezetője. „Ez lehetővé tette számunkra, hogy folyamatosan fejleszthessünk, és végül megötszörözzük a ciklusok számát kétmillióra, ami egy normál kétéves élettartamnak felel meg.“

smart plastics megoldások – teljes átláthatóság a prediktív karbantartás érdekében

Az igus a motion plastics megoldások terén szerzett szakmai tudását adaptálta a teljesítményelektronikára is, és először fejlesztett ki vezetőképes műanyag pályákat használó enkódert. Ez lehetővé teszi a hőmérséklet, az áramerősség és a fordulatok, ciklusok és iterációk pontos mérését. A webkamerával rendelkező felhőkapcsolatnak köszönhetően a kijelző egyértelműen élőben jeleníti meg az összes generált adatot. Ez biztosítja az ügyfelek számára a ReBeL teljes átláthatóságát működés közben az olyan kulcsfontosságú mutatók formájában, mint a kopás, a ciklusidő és a mennyiségek.

Költségtakarékos teljes megoldás, gyors integráció

Az intelligens igus ReBeL cobot két változatban kapható: a nyílt forráskódú változat robotvezérlő rendszer, tápegység és szoftver nélkül, 3900 euróért érhető el; a plug-and-play változat robottal, vezérlőszoftverrel és tápegységgel, 4970 euróért. Az igus “építs vagy vásárolj” szemléletének megfelelően a vásárlók a teljes rendszer mellett az egyedi ReBeL hullámhajtóművek közül is választhatnak (80 és 105 milliméteres átmérőjűek). A nyomaték 3 Nm (80) vagy 25 Nm (105) 6 ford./percnél, 50:1 áttételi arány mellett. Az igus ReBeL cobot elérhető az RBTX online piacterén. Itt a felhasználók több mint 40 partnertől találhatnak egyedi komponenseket, integrációs támogatást, valamint hardvert és szoftvert – ráadásul ezek garantáltan 100%-ban kompatibilisek egymással; beleértve a robotkinematika, kamerák, szoftverek, megfogók, teljesítményelektronika, motorok, érzékelők és vezérlőrendszerek széles skáláját is.

Az RBTXpert integráció online tanácsadáson keresztül, árgaranciával érhető el: 400 négyzetméteres tesztterületünkön szakértőink minden nap élő videós konzultációval állnak az ügyfelek rendelkezésére, az árajánlatra pedig csak pár órát kell várni. A hardware költsége, integráció nélkül,jellemzően 8500 eurónál kezdődik, míg a teljes megoldások már 12500 euróért elérhetőek.„Úgy hisszük, hogy közelebb tudjuk vinni az emberekhez az automatizálást, hiszen hetente már több, mint 20 ügyfél projekthez nyújtunk szakmai tanácsot az RBTXpert szolgáltatáson keresztül. Ezért március végéig tíz új tanácsadóval bővítjük a kapacitást. Nemzetközi szinten már hét országban elérhető a szolgáltatás, és 14 újabb országban tervezzük a bevezetését“ – mondta Mühlens. „Ezek a pozitív tapasztalatok és az ügyfeleinkkel folytatott építő beszélgetések segítenek hozzá, hogy új és izgalmas szolgáltatási környezetet fejlesszünk.“

A költségtakarékos automatizálás világa

A Low Cost Automation világában minden az egyedi ügyfélalkalmazás körül forog. A cél az integráció további egyszerűsítése új ajánlatokkal és üzleti modellekkel. „Olyan app store-t biztosítunk, ahol a költségtakarékos automatizálási gyártók és ingyenes szoftverek fejlesztői megoszthatják szoftver ötleteiket. A meglévő szoftverek optimális kihasználásával a felhasználók még gyorsabban valósíthatják meg automatizálási elképzeléseiket. Csatlakoztathatják a robotokat olyan digitális szolgáltatásokhoz, mint az IFTTT, vagy olyan intelligens asszisztensekhez, mint az Alexa vagy a Siri. Látogatóink ezek után kipróbálhatják milyen megrendelni kedvenc kávéjukat egy kávézóban, amelyet aztán a robot szolgál fel. Ez teljesen új üzleti modelleket eredményez, mint például a pay-per-pick, ahol a felhasználók nem a robotért, hanem csak a szolgáltatásaiért fizetnek. Ezek az új képességek véglegesen megváltoztatják a robotikai piacot, és ezzel együtt a mindennapi életet is” – mondja Mühlens. „Otthont akarunk adni nekik a Low Cost Automation világában.”

www.igus.hu

The post Forradalom az automatizálásban – igus ReBeL intelligens cobot 4970 euróért appeared first on Műszaki Magazin.

Ebben a cégvezetők várakozásai szerint hatékony segítséget nyújtanak nekik a digitális megoldások és a feltörekvő technológiák. Ez derül ki a Dell Technologies nem reprezentatív felméréséből, amelyet 2022 júniusában végzett magyar vállalatok felsővezetőinek, döntéshozóinak bevonásával, az állami és a magánszektorból egyaránt. A kutatásban arra keresték a választ, hogy mik voltak a legnagyobb kihívások a szervezetek életében az új normálisban az informatika terén, hogyan tudtak mindezzel megküzdeni, és hogyan tervezik a jövőt ebben a szegmensben. A részletes adatokat tartalmazó anyag letölthető a Dell Technologies weboldaláról.

Nem térünk vissza az irodába

A kutatás főbb megállapításai között szerepel, hogy a pandémia által hozott változások között élen jár a hibrid munkavégzés általánossá válása. Míg 2020-ig csak elvétve akadtak olyan vállalatok, ahol engedélyezték a távmunkát bizonyos munkakörökben, addig mára már a szervezetek 91,9%-ánál támogatott a hibrid munkavégzés valamilyen formában a Dell Technologies felmérése szerint, és közülük 90,2%-nál hosszú távon is terveznek ezzel a formával.

Ahol még nem engedélyezett az otthoni munka, még ott is a cégek harmadánál tervezik bevezetni a lehetőséget a következő egy évben. A válaszok alapján leginkább az állami szektorban ódzkodnak a távmunkától, és itt ragaszkodnak leginkább a személyes megbeszélésekhez is. A kutatás arra mutatott rá, hogy a hibrid munka szervezése számít a harmadik legnagyobb problémának a vállalatoknál, és ezzel leginkább a működésért felelős vezetők (Chief Operating Officer – COO) baja gyűlik meg.

Digitalizáld, modernizáld!

A második legnagyobb kihívásnak azt érzik a hazai döntéshozók, hogy lépést tartsanak az innováció ütemével. Ez ugyanakkor nagyon fontos terület, mert ezt találják legfontosabb tényezőnek a digitalizációhoz vezető úton. A felmérésben arra is rákérdeztek ugyanis, hogy a vezetők mely tényezőkben látják a vállalatok digitalizációjának kulcsát. Itt az első helyen az innovatív technológiák bevezetése állt 55,9%-kal, ezt követte a szolgáltatások átalakítása (51,4%) és az alkalmazottak digitális felkészültsége (47,7%).

Ezzel együtt a vezetők közül sokan számítanak arra, hogy egyre nagyobb teret nyernek a közeljövőben a vállalatok és az emberek mindennapjaiban az új, előremutató technológiák, köztük a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás. Többen említették továbbá, hogy az automatizáció, a digitalizáció, a hibrid munkavégzés, a felhőalapú szolgáltatások és a fejlett adatelemzés térnyerését várják a következő években. A közeljövőben várhatóan fontossá váló technológiák között szintén szerepelt a blockchain, a kvantumszámítástechnika, a metaverzum és a képi feldolgozás is.

…a győztes pedig: az automatizáció

A legkomolyabb kihívásnak az üzleti folyamatok automatizálását érzik a hazai döntéshozók jelenleg, a válaszadók 28,8 százaléka sorolta az első helyre ezt a területet. A Dell szakértői az elemzésben arra hívják fel a figyelmet, hogy azért is érdemes erre a kérdéskörre kiemelt figyelmet fordítani, mert az automatizáció különösen jól használható az adatok elemzésében, olyan fejlett technológiákkal kiegészítve, mint például a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás.

Ez pedig azért fontos, mert a vállalatok számára egyre fontosabb erőforrássá válik az adat, hiszen rengeteg információt termelnek az alkalmazottaik, az ügyfeleik, illetve a cégnél használt különféle intelligens berendezések és IoT-eszközök. Csak az a cég tud azonban versenyelőnyt kovácsolni az adataiból, amely képes megfelelően és valós időben összegyűjteni, feldolgozni, elemezni és értelmezni őket, majd döntéseket hozni az eredményekre alapozva, és megtenni a szükséges lépéseket ezek alapján.

A Dell Technologies kíváncsi volt arra, hogyan értékelik saját helyzetüket a vezetők ezen a téren. Ezért a felmérés rákérdezett arra, hogy mennyire tudatos és hatékony az adatok gyűjtése a vállalatoknál, majd külön arra is, hogy azok feldolgozását mennyire látják megfelelőnek, illetve mennyire tudatosan használják az információkat az üzleti döntések meghozatalához. Mindhárom kérdésnél 1-től 10-ig terjedő skálán kellett pontozni az aktuális állapotot, ahol a 10 jelöli a legjobbat, és sokszínű osztályzat érkezett. Az adatok gyűjtését átlagosan 5,85 pontra értékelték a válaszadók, a feldolgozását 5,6 pontra, arra pedig 5,9 pont született átlagosan, hogy milyen mértékben használják fel az adatelemzéseket a döntések meghozatala során.

További információ és részletes adatok megtalálhatók a kutatásban, amely letöltető a Dell Technologies weboldaláról.

The post A home office és az automatizáció forradalma hazánkban appeared first on Műszaki Magazin.

A 9 Nobel-díjjal, 8 Turing-díjjal kitüntetett Nokia Bell Labs jelenleg a NASA-val dolgozik azért, hogy létrehozzák a világ első távközlési hálózatát a Holdon. Ipari metaverzum, a közlekedés és gazdaság zöldítése, intézményi klímastratégia, nemzetközi kutatói együttműködések és hatékony pályázati partnerségek elősegítése: csak néhány terület azok közül, melyeket közelebbről is megismerhettek a szakmai rendezvény résztvevői.

A kétnapos hibrid rendezvényen keynote előadóként vett részt Thierry Klein, aki a közel 100 éves múltra visszatekintő, 9 Nobel- és 8 Turing-díjjal elismert Nokia Bell Labs intézet elnöke. Klein és munkatársai jelenleg a 6G területén végeznek kutatásokat, illetve a NASA-val folytatnak együttműködést a Hold első, 2023-ra időzített távközlési hálózatának létrehozása érdekében. Thierry Klein szerint a kommunikáció, a szolgáltatások és az ipar jövője a 6G, amely várhatóan 2030-ra fog beköszönteni. Az új technológiában az emberi és digitális kommunikáció hatékonyságának növelése mellett már kiemelt szerepet kap a fizikai aktivitások elemzése és befolyásolása is.

„Ezek az autonóm, hibrid technológiák alapjaiban változtatják meg az ipar jövőjét azzal, hogy folyamatosan monitorozni és fejleszteni tudják a fizikai aktivitások hatékonyságát. A következő ipari forradalom a küszöbön áll, amelynek célja a termelékenység, a biztonság és a fenntarthatóság növelése”

– tette hozzá Thierry Klein.

„A Műegyetem innovációs ökoszisztémájának sikeres kialakításához és működtetéséhez nagy mértékben hozzájárult a Kompetencia Központ létrehozása és a Nemzeti Laboratóriumok Program elindítása. Emellett kiemelt hangsúlyt helyeztünk az iparjogvédelemre és a startupok támogatására is, melyek tovább erősítik az ipari szereplők és az egyetem közötti együttműködéseket”

– emelte ki köszöntőjében Sebők Katalin, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökhelyettese.

A BME Kompetencia Központja célja, hogy ipari és egyetemi szereplők bevonásával versenyképes termékeket és szolgáltatásokat fejlesszen. Az egyetem jelenleg 4 nagyvállalattal – a Bosch, a MOL, a thyssenkrupp és a ZÁÉV – folytat együttműködést a Biztonságtudományi és technológiai kompetencia központ keretein belül, mely az NKFIH által finanszírozott 2,5 milliárd forint pályázati támogatásnak köszönhetően jött létre 2021-ben.

Az infrastrukturális fejlesztéseknek és a nagyvállalatokkal való együttműködésnek köszönhetően a Műegyetem jövőt formáló technológiák fejlesztésére és alkalmazására képes és teszi mindezt az innovatív építőanyagok, gyógyszeripar, a zöld pénzügyek, a kvantuminformatika a fenntartható energetika, vagy az önvezető rendszerek területén.

„Egyetemünk a hazai felsőoktatási rangsorokban második helyen áll, nemzetközi szinten pedig az első legjobb 2-5%-ban van. Ez annak köszönhető, hogy a BME képes dinamikusan reagálni az innovációs kihívásokra, egyetemünkön olyan új szakok indultak az ipari igények hatására, mint az űrmérnök vagy az autonóm járműirányítás mérnöki szakok”

– fogalmazott Dr. Czigány Tibor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora beszédében.

A Műegyetem Science Park programjának célja az Egyetemi Innovációs Ökoszisztéma kialakítása KFI szervezetek, startupok és vállalati együttműködések segítségével.

„A hallgatóknak itt védett környezetben van lehetőségük kipróbálni és tesztelni az innovatív eszközeiket. A program keretében új épület- és szervezetfejlesztések, K+F+I projektek és kutatási infrastruktúra fejlesztések zajlanak”

– emelte ki Kotán Attila a BME kancellára.

A projekt keretén belül a BME Z10-et, a Balatonfüredi Tudáscentrumot (BTC), az 5G hálózat kiépítését, valamint a BME Innovációs és Fejlesztési Központ építését valósítják meg. A rendezvény a tavaly épült BTC-ben zajlott, amely amellett, hogy a Műegyetem 240 éves tudásának és tapasztalatának színtere, közreműködik a balatonfüredi és környéki vállalatok és az önkormányzatok innovációs és fejlesztési feladataiban is. A Tudáscentrum ezenfelül, olyan piaci és vállalati igényekhez igazodó képzéseket szervez, mint például digitalizációs felkészítő, gyakorlatorientált mérnök informatikus vagy informatikus üzemmérnök képzések.

A Műegyetem kutatás-fejlesztési portfóliója szinte minden jövőformáló műszaki kutatási területet lefed.

„A BME-n működő Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ (FIEK) célja, hogy katalizálja az egyetem és a nagyvállalatok közötti együttműködéseket, összekösse az ipari és akadémiai szereplőket.”

– fogalmazott Dr. Joó Attila, a FIEK igazgatója az Innovációs Napon.

A kétnapos programot szervező BME FIEK számos eredménnyel büszkélkedhet, szerteágazó projektjeinek köszönhetően.  Ezen tevékenységekhez tartozik az MVM és Rolls- Royce villamosenergia és optimalizációs technológiával foglalkozó projektlaborjainak támogatása mellett az iparjogvédelem, illetve a szabadalmi bejelentések segítése – a BRIDGE tudástranszfer szervezetével.  Az Ipar4.0 Technológia Központ létrehozása is a nevükhüz fűződik az IoT (Internet of Things), a big data, és az önvezető járművek technológiáinak bemutatása érdekében, mintegy 250 m2 oktató-kiállító téren, KKV demonstrációkkal, szakmai workshopokkal egybekötve. A BME Z10 startupjait 1,5 Mrd, a Kompetencia Központot közel 2,6 Mrd, a Nemzeti Laboratóriumokat pedig pályázatonként mintegy 1-1 Mrd forint pályázati költségvetéssel menedzseli a FIEK.

Dr. Kaderják Péter bemutatta a Zéró Karbon Központ (ZKK) tevékenységét, mely a FIEK szervezeti egységeként jött létre 2021. áprilisában. A szervezet tudásközpontként kíván hozzájárulni Magyarország 2050-es klímasemlegességi célkitűzéseihez.

“A zöld gazdaságra való átállás évtizedes beruházási és fejlesztési program eredményeként jöhet létre, melyben az üzleti és technológiai innováció kulcsfontosságú. Ehhez a ZKK önálló kutatásokkal, egyetemközi és nemzetközi kutatási együttműködésekkel és ipari – egyetemi platformok működtetésével kínál megoldásokat”

– jelezte Kaderják Péter.

A központ ennek megfelelően számos kutatási projektben vesz részt, a Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia megvalósításának kiemelt területein (napenergia fejlesztés, energiahatékonysági kötelezettségi rendszer, energiaközösségek, elosztói rugalmassági piac, hidrogénipar fejlesztés) és több szakterületet érintő egyeztetési fórumot is működtet. A ZKK mindezek mellett támogatta a Magyar Akkumulátor szövetség létrehozását 2021-ben és elősegíti az MNB Zöld Otthon Program és a zöld háttéripar fejlesztési koncepció kialakítását.

A BME két új kezdeményezése, a Kompetenciatérkép és az I. BME Kompetenciavásár célja az, hogy nemzetközi láthatóságot biztosítson a kutatócsoportjai által elért eredmények számára és segítse a kutatók akadémiai, ipari, valamint az európai kutatási együttműködésekbe való bekapcsolódását. A Kompetenciatérkép weboldalán jelenleg több mint 320 kutató és 110 kutatócsoport eredményei tekinthetők meg egy könnyen kereshető adatbázisban. A június 16-17-ei napok élő közvetítését 16 ország 263 résztvevője követte. A Kompetenciavásár gazdag szakmai programja a nemzetközi láthatóságról és a kapcsolatépítésről szólt: 24 műegyetemi kutatócsoport mutatkozott be, a résztvevők kerekasztal-beszélgetésen vehettek részt a zöld társadalmi innováció és az európai ipari stratégia témáiban, virtuális tematikus beszélgetéseket szerveztek az európai kutatás-fejlesztés aktuális témáiban a hidrogéntechnológiától az okosvárosokig. A kapcsolatépítést egy innovatív mobilapplikáció is segítette, melyen keresztül a regisztrált kutatók közös kutatási témákon alapuló beszélgetéseket kezdeményezhettek egymással és csoportosan.

„Sikeresnek és a jövőre nézve ígéretesnek tartjuk az egyetem első, nemzetközi tudományos partnerkereső eseményét”

– jelezte Dr. Schenk Borbála, a BME FIEK vezető európai pályázati tanácsadója.

A kapcsolatépítés folytatódik – a rendezvény teljes felvétele elérhető a FIEK YouTube csatornáján és az innovacio.bme.hu oldalon, a networking applikációban folyó beszélgetésekbe is be lehet kapcsolódni egészen szeptember közepéig.

További információ a BME FIEK szervezet tevékenységéről:  www.innovacio.bme.hu

The post 2030-ra várható a 6G, amivel beköszönthet a következő ipari forradalom appeared first on Műszaki Magazin.

A vontatóhajó mindössze 129 üzemóra alatt tette meg a Kiel-csatornán keresztül a Cuxhaven-Skagen-Koppenhága-Hamburg kísérleti utat, Dánia keleti partja mentén. A hajó ön- és távvezérlését a Vodafone 4G mobilhálózata biztosította, amely lehetővé tette a Sea Machines Robotics szakemberei számára, hogy bostoni székhelyükről, több mint 3000 mérföld távolságról felügyelhessék és adott esetben irányíthassák a hajót.

Gépi Odüsszeia – így nevezték el a tengeri technológiával foglalkozó Sea Machines Robotics és az Vodafone által bemutatott, több mint 1000 tengeri mérföldes utat, amely abszolút rekordnak számít az önvezető kereskedelmi hajózás területén. A projektet a bostoni székhelyű Sea Machines Robotics vállalat vezette a Vodafone-nal együttműködésben: a partközeli 4G roaming kapcsolatot a vontatóhajó számára a teljes út során a Vodafone biztosította. A Nellie Bly vezérlésének középpontjában a Sea Machines Robotics SM300-as parancsnoki és vezérlőrendszere állt, amely lehetővé tette a hajó ön- és távvezérlését, így a bostoni központban több mint 3000 mérföldről irányíthatták a vontatót a Vodafone 4G/LTE hálózatán.

A szenzorok sokaságának köszönhetően a vontatóhajó vezérlőrendszere képes volt több mint 12.000 négyzetmérföldnyi óceánt olyan részletességgel pásztázni, amely az emberi szem számára lehetetlen lenne, lehetővé téve ezáltal a biztonságos és kiszámítható navigációt. A Nellie Bly útja megmutatta a világ flottáinak, hogy az integrált önvezérelt technológiákkal felszerelt hajók fokozott biztonságot, megbízhatóságot és új tengerjáró képességeket – például dinamikus helyzetfelismerést – biztosíthatnak. A Vodafone széles lefedettségű, nagy sebességű, alacsony késleltetésű 4G hálózata a part közelében is kapcsolatban tartotta a hajót a központtal, és több mint 1 terabyte adatot továbbított a hajó és a bostoni irányítóterem között, ami segítette a biztonságos navigációt a part menti vizeken.

Nem ez az első alkalom, hogy a Vodafone mobilhálózatain működő távvezérlésű, illetve önvezető technológiát mutatnak be. A Vodafone Magyarország 2019-ben, a hazai szolgáltatók közül elsőként tette elérhetővé az 5G hálózatot: ekkor az ország első állandó, élő 5G bázisállomásának képességeit egy 5G kapcsolaton keresztül távvezérelt autóval szemléltették. Ugyanebben az évben szintén a Vodafone Magyarország az AImotive-val és a HERE Technologies-zal közösen mutatta be Magyarország első önvezető autós parkolását.

The post Önvezető hajót mutatott be a Vodafone appeared first on Műszaki Magazin.

Igazi napelemes forradalom zajlik Magyarországon, köszönhetően annak, hogy egyre többen ismerik fel a fotovoltaikus technológia környezetvédelmi és anyagi előnyeit. Egy megfelelően méretezett rendszerrel és az újra mindenki számára elérhető szaldós elszámolással lényegében nullára csökkenthető a család villanyszámlája. Mindezt ráadásul minimális szén-dioxid-kibocsátás mellett.

Csábító gondolat, hogy rezsiköltségek jellemzően legnagyobb szeletét kitevő fűtést is napelemekre alapozott elektromos megoldással váltsuk ki. Itt azonban közel sem egyértelmű, hogy jól járunk anyagilag, ezért érdemes számolni és alaposan felmérni az elérhető megoldásokat. Hangsúlyosan igaz ez régi építésű házak felújításakor.

„Egy ház fűtési energiaigénye a méretétől és a szigetelés milyenségétől függ mindenekelőtt. Például egy régebbi építésű átlagos családi ház – közkeletű becenevén Kádár-kocka – fűtése hagyományos elektromos fűtőpanellel vagy infrapanellel évente több mint 13 ezer kWh energiát igényel. Modern ajtókkal-ablakokkal és megfelelő szigeteléssel ez 8500 kWh környékére csökkenthető. Ehhez még hozzá kell adni a melegvíz-előállítás energiaigényét, ami négyfős család esetén nagyjából 2500 kWh. Összehasonlításul ugyanennek a háztartásnak a normál áramigénye (világítás, konyhai, fürdőszobai gépek) mindössze 2-3000 kWh körül alakul”

– számolt Kujáni Péter, az Energiatakarék szakértője.

Vagyis a legjobb esetben is öt-hatszorosára emelkedik az áramigény, aminek a kielégítéséhez jóval nagyobb napelemes rendszerre van szükség. A szokásos 8-10 helyett legalább 30, szigeteletlen házaknál akár 40-45 napelempanelt kellene a tetőre zsúfolni, ami a legtöbb ingatlanra nem fér el. Ráadásul drágább és jóval hosszabb idő alatt térül meg. A szakértők tapasztalatai alapján a villanykazánnal vagy fali panellel üzemelő villanyfűtés ezért a legritkább esetben éri meg.

„Kellemetlen meglepetésre számíthatnak, akik a november 15-tel induló állami pályázat keretében akarják a napelemes fűtést megoldani. Ez ugyanis legfeljebb 5 kW-ig fedezi a rendszer árát. Ha nem tudnak saját forrásból is jelentős összeget hozzátenni egy nagyobb beruházáshoz, akkor többszörösére fog ugrani az áramszámlájuk. Hiszen ez a teljesítmény az éves energiaigényük felét sem fogja fedezni”

– figyelmeztetett óvatosságra a szakértő.

A fenti számítások azonban az elektromos energiát egy az egyben fűtési energiává alakító megoldásokra, fűtőpanelekre, villanykazánokra vonatkoztak. Hőszivattyúval vagy a jóval olcsóbban és egyszerűbben telepíthető hűtő-fűtő klímaberendezéssel ennél valamivel jobb a helyzet.

„Ezen technológiák lényege, hogy 1 kW villamos energiából 2,5-3 kW fűtési energiát állítanak elő. Vagyis a példában említett ház 13 ezer kWh fűtési hőigényét 5000, megfelelő szigeteléssel pedig 3500 kWh környékére lehet csökkenteni. Erre a volumenre már lehet pénzügyileg megtérülő napelemes rendszert méretezni”

– magyarázta a megoldást Kujáni Péter.

5 kW-nyi napelempanel persze ebben az esetben sem lesz elég: a ház méretétől és a szigetelés minőségétől függően hozzávetőleg 8-10 kW-tal érdemes tervezni. Ez a beruházás viszont szaldós elszámolás mellett már anyagilag is kifizetődő lehet a tulajdonosnak.

A szakértő hangsúlyozza, hogy a fenti példák csak tájékoztató jellegűek, mert minden épület fűtési hőigénye teljesen egyedi. Függ a falak vastagságától, anyagától, a szigeteléstől, a belmagasságtól, de még attól is, hogy napos vagy árnyékos helyen fekszik. Mielőtt bárki belevágna a villanyfűtés tervezésébe, érdemes szakemberrel felméretni a ház energetikai paramétereit. Egy ilyen dokumentum tartalmában hasonlít az lakáseladáskor kért energetikai tanúsítványhoz és pontosan megmondja, mekkora éves fűtési energiamennyiségre van szükség.

The post Jó üzlet a napelemes fűtés? appeared first on Műszaki Magazin.

A cellák gyártásához leggyakrabban használt alkálifémből az előrejelzések szerint már 2022-ben erős hiány lesz, ami jelentősen költségesebbé teheti az elektromos autókat.

Mivel a világ a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére törekszik, részben az elektromos járművek (EV) számának növelésével, a lítium, a kobalt és a nikkel iránti kereslet várhatóan ugrásszerűen nő tovább a következő időszakban. A hiánytól és a magas áraktól tartva az autó- és az akkumulátorgyártók a domináns lítium-ion akkumulátor alternatív technológiáin dolgoznak. Ebben ért el most áttörést a kínai CATL, amely közölte, hogy 2023-ig tervezi kiépíteni a nátrium-ion-akkumulátorok gyártására szolgáló ellátási láncot – írja a Reuters.

Az új technológia energiatárolási képességi azonos méret esetén ugyan kisebb, mint a lítium-ionos modelleké, de gyorsan tölthetők és hidegben ellenállóbbak. Viszont jóval olcsóbbak is: a nátriumion-akkumulátorok nem tartalmaznak lítiumot, kobaltot vagy nikkelt, a három fő akkumulátortechnológiában – a nikkel-kobalt-alumínium (NCA), a nikkel-kobalt-mangán (NCM) és a lítiumvas-foszfát (LFP) akkumulátorokban – használt fő fémeket, amelyek jóval drágábbak is.

A CATL nem hozta nyilvánosságra új akkumulátorának költségeit, de megjegyezte, hogy a nátrium a hatodik leggyakoribb elem a Földön. William Adams, a Fastmarkets nemesfémek és akkumulátorok kutatásának vezetője szerint a CATL tervei enyhítenék a nyomást az alkálifémek piacán. “Ez azt jelenti, hogy van B-terv, ha nincs elég lítium a környéken” – mondta Adams. A Fastmarkets úgy látja, hogy a lítiumpiac a 2021-es kiegyensúlyozott szintről jövőre deficitbe fordul, a kereslet pedig 2020-hoz képest 2025-re több mint háromszorosára, 1,12 millió tonnára nő.

Az S&P Global Platts szerint a lítium, mint nyersanyag ára idén eddig megháromszorozódott, miután a tavalyi évben a vártnál nagyobb volt az EV-eladások száma. Bár az olcsóbb és könnyebben elérhető nátrium-ion-akkumulátorok várhatóan népszerűek lesznek, rövid távon a lítium-ion-akkumulátorok várhatóan továbbra is dominánsak maradnak.

A megújulóenergiás áramtárolás esetében is kiváltható a lítium: egy amerikai cég már hatékony és olcsó vas-levegő akkumulátorokat kezd gyártani.

Forrás: napi.hu

The post Nátrium-ionos akkumulátorok mentik meg az e-autós forradalmat appeared first on Műszaki Magazin.

Patrick Llewelyn-Davies a fényt használja el arra, hogy szokatlanul megvilágosított képeket hozzon létre erről a mindennapi tárgyról. Fényforradalmi rendszere újradefiniálja a fény és az árnyék kontrasztját, mivel egységesen világítja meg az objektumot egy teljes körpálya mentén. A lámpák egyenletes mozgását és a 360 fokos pontosságot a FAULHABER precíziós motorja biztosítja.

A legtöbb fénykép jellemzően pillanatkép zajjal készül: legyen szó okostelefonnal készült szelfiről vagy művészi professzionális fényképről, a zár csak a másodperc töredékéig engedi át a fényt a rekeszen. Az analóg zárzajt a teljesen digitális kamerák is szimulálják, hogy akusztikusan jelezzék a kép elkészültének rövid pillanatát.

A fényfestés – amikor a rekesz hosszabb ideig marad nyitva, és a mozgó fények nyomot hagynak a negatívon vagy a képérzékelőn – szintén nagy hagyományokkal rendelkezik. Ezzel a technikával lenyűgöző képek és látványok hozhatók létre. Ismert példa a fényszórók és a hátsó lámpák vörös és fehér fénycsíkja, amelyek az éjszakai autópályán készültek hosszú expozíciós idővel. A „normál” fényképezéssel ellentétben a mozgást itt nemhogy megállítják, hanem éppen hogy azt próbálják megragadni.

Ragyogó műanyag

Patrick Llewelyn-Davies brit fotós a „mozgó” fényfestés és a csendélet készítés közötti szakadékot hidalja át. Képein a nyugalomban lévő tárgy van a középpontban és a színezéshez tollként a mozgó fényt használja. Egyéb színeket nem is ad a képeihez. Ehelyett a tárgyakat világítja meg annyira, hogy azok ragyogjanak. A fény újragondolt felhasználása új és néha röntgenszerű betekintést is lehetővé tesz a lefényképezett tárgyakba. Szinte háromdimenziós plaszticitást öltenek, bár optikailag soha nem hagyják el a 2D-s világot.

A fénnyel festett csendélet titka egy látszólag egyszerű, „Fényforradalmi Rendszer” elnevezésű készülék, amely két jelentést hordoz magában. A forradalom itt fordulatként, alapvető megújulásként értendő. Két fényes LED ír le egy teljes kört a körasztal körül, amire a lefényképezni szánt tárgyat helyezték. Általában hat másodpercbe telik, amíg a teljes fordulatot leírják, az idő azonban a kívánt fényhatás függvényében változtatható. A rendszer nem pusztán egy körutat jár be, hanem teljesen új lehetőségeket is megnyit a képkompozíció számára – hasonló látvánnyal ugyanis korábban még nem találkozhattunk.

Maximális pontosság forgómozgás közben

A lámpákat két karra rögzítették, amelyek magassága a különböző beesési szögek elérése érdekében állítható. A karokat szilárdan a forgó középtengelyhez rögzítették. Első pillantásra ez az elrendezés nem igényel bonyolult technológiát, de az ördög a részletekben rejtőzik: kulcsfontosságú a maximális pontosság és a zökkenőmentes működés.

„A forgatás bármely rövid megtorpanása, vagy rángatása egyenetlen megvilágítást eredményezne – magyarázza Patrick Llewelyn-Davies. – Világosabb és sötétebb területek keletkeznének, amelyek befolyásolják, vagy akár el is lehetetlenítik a kívánt hatás elérését. Ugyanez vonatkozik a teljes kör leírására is. A karok nem mozdulhatnak el a 360 foknál egyetlen egy fokkal többel, vagy kevesebbel sem és mindezt a megadott idő alatt el kell megtenniük.”

A feltaláló / fotós az egyszerűbb alkatrészekkel végzett korábbi kísérleteiről is beszámolt, amelyek nem voltak képesek megfelelni ezeknek a követelményeknek. A legnagyobb kihívást a rendszer középtengelyének precízen és rángásmentes mozgatása jelentette. A hordozható eszköznek ugyanakkor a lehető legkönnyebbnek is kellett lennie. A megfelelő meghajtó kiválasztásához a FAULHABER brit értékesítési partnerének, az EMS-nek a szakemberei nyújtottak segítséget.

„Az EMS nagyszerű támogatást nyújtott – mondta Patrick Llewelyn-Davies. – Ők adták a szükséges műszaki szakértelmet a hajtásrendszer és a vezérlő számára. Ez meghatározó a minőségi végeredmény szempontjából. A FAULHABER motorjai már olyan kritikus területeken is bizonyítottak, mint például az űrkutatás. Ezért biztos lehettem abban, hogy a Fényforradalmi Rendszer által megkövetelt pontosságnak és megbízhatóságnak is meg tudnak felelni.”

Az EMS szakemberei a BX4 sorozat kefe nélküli motorjait ajánlották optimális megoldásként, amelyek mind a kívánt pontosságot, mind a szekvencia megismételhetőségét képesek biztosítani.

„Miután kiválasztottunk egy motorcsaládot, különféle méreteket is kipróbálhattunk a programozásba történő beavatkozás nélkül – ismertette Dave Walsha, az EMS kereskedelemfejlesztési igazgatója a közös fejlesztési munkával kapcsolatban. – Ennek eredményeként nagyon rugalmasan tudtunk reagálni a rendszer változásaira.”

A BX4 motorok kompakt és könnyű kialakításának köszönhetően az „ideális súlyt” is tartani tudták.

Múzeumi tárgyak részletgazdag 3D modelljei

A fotós természetesen saját maga is alaposan tesztelte a Fényforradalmi Rendszert. Online galériájában a rendszerével létrehozott egyedi fényhatások számos példája megcsodálható. A „ragyogás”, amelyet olyan jellegtelen, hétköznapi tárgyakból hozott ki, mint egy tyúktojás vagy horgászhorog, úgy jön létre, hogy a kört leíró LED-lámpákat nagyon alacsonyra helyezi az asztal fölé. Mivel a fény egy részét a tárgyak oldalirányban visszaverik az alapra, egy izzó aura jön létre, amely úgy tűnik, hogy a tárgyak belsejéből áradna.

A rendszert jelenleg különböző alkalmazási területeken tesztelik. A lámpák helyett az egyik karhoz kamera is csatlakoztatható. Ha egy ív alakú karhoz rögzítik, akkor a tárgy különböző szögekben egyenletes távolságban is fényképezhető. Ezt a módszert például múzeumok alkalmazzák, hogy a képadatokból a műtárgyak nagy felbontású 3D modelljeit hozzák létre. A kutatók ezt követően világszerte megoszthatják egymással ezeket az adatokat, és felhasználhatják azokat saját tanulmányaikhoz. 3D nyomtatással ezenkívül pontos másolatok is készíthetők.

„Korábban jelentős mennyiségű manuális társult az ilyen képek létrehozásához – jelentette ki Patrick Llewelyn-Davies. – A Fényforradalmi Rendszerrel a folyamat nagyrészt automatizálható és jelentősen felgyorsítható.”

Expozíciós technika (faulhaber.com)

https://www.faulhaber.com/hu/markets/optics-photonics/exposure-technique/

The post Mélyreható betekintés a fény forradalmával appeared first on Műszaki Magazin.

A negyedik ipari forradalom víziója valósul meg azokban a gyárakban, hol a termékfejlesztés és a gyártás közötti közvetlen adatcserét valósítják meg, aminek segítségével az összes gyártási információ átláthatóvá válik. A hagyományos technológia automatizálása és informatikai rendszerbe kapcsolása alkotja a digitalizáció megvalósulását a régi gyártósorokon.

“Annak érdekében, hogy egy vállalat sikeresen megállja a helyét ebben az új valóságban, és a változás által generált esélyeket nyereségesen és fenntartható módon tudja hasznosítani, vállalati döntéseiket már ma a holnap teljesen automatizált gyártási környezetének sikertényezőihez kell igazítaniuk.”

– tudjuk meg Perity Gábortól, a KUKA Hungária Kft. értékesítési vezetőjétől.

A megatrendek jelentik az áttörést a holnap gyártásában. A digitalizáció, a demográfiai változások, az individualizáció, az erőforrások szűkössége és a gazdasági erő áthelyezésének megértése és az ezekre való megfelelő reagálás nyithatja meg a kapukat a jövő felé. A trendek figyelmen kívül hagyása a fenntartható ötletek és megoldások fejlesztésének rovására mehet. Éppen ezért a KUKA-nál igazodunk a globális trendekhez és már ma a jövő megoldásait alakítjuk ki.

A digitális technológiákat a privát szféra és a gazdasági élet számos területéről már nem lehet száműzni. Jelenleg a legnagyobb hangsúly azon van, hogy az eddigi gépgyártás területén megszerzett tudást átalakítsák úgy, hogy az a digitális világban is használhatóvá váljon.  Éppen ezért az ipari gyártásban a digitalizáció teljesen új lehetőségeket, rendszereket és folyamatokat nyit meg a hálózatba kapcsolás és optimalizálás céljából.

Egy gyár és egy üzem első lépése a digitalizáció felé mindig ugyan az: a gépeket a hálózathoz kell csatlakoztatni, adatokat kell gyűjteni és módosítani a működésüket, hogy a meghatározott módon érjék el a kitűzött célt, mint például problémák észlelése és a lehetséges optimalizálások felismerése. A gyártás és az informatika összekapcsolódik. Ez azt is jelenti, hogy az eltérő szaknyelvet beszélő szakembereknek kommunikálniuk és együttműködniük kell, hogy közösen indulhassanak el ezen az úton. A KUKA „beszéli” mind a két nyelvet.

A digitalizált folyamatok, valamint a digitális adatok célzott gyűjtése és elemzése meghatározzák a jövőbeli gyártási környezetet – a fejlesztéstől a gyártáson át egészen a karbantartásig, így a termékek, munkafolyamatok és anyagáramok optimalizálhatók és rugalmasan az új üzleti modellekhez, ügyféligényekhez és piaci feltételekhez igazíthatók. Mind ehhez szükséges a Industrial Internet of Things (IIoT), lehetővé téve az egymás közötti közvetlen adatcserét, a berendezések, gépek és tevékenységek testreszabását és a gyártási folyamat önálló optimalizálását.

A KUKA-termékek és -szolgáltatások széles skálája lehetővé teszi az ipari gyártási folyamatok digitalizációját és hálózatba kapcsolását: a szimulációs szolgáltatásoktól kezdve a folyamatosan továbbfejlesztett szoftvereszközökön (pl. KUKA SmartProduction) túl egészen a KUKA Connect saját felhőalapú platformig.

www.kuka.com

The post Digitalizáció régi gyártósorokon – KUKA appeared first on Műszaki Magazin.

A terület legfontosabb hazai és nemzetközi szakértőinek előadás- és gyakorlati workshop-sorozatát ezúttal online környezetben, így mindenki számára elérhető módon rendezik meg.

A háromnapos konferencia az érdeklődők számára a mesterséges intelligencia és a „deep learning” aktuális témáit, a terület kutatási eredményeit, lehetséges fejlődési irányait mutatja be a legnagyobb cégek szakértői tolmácsolásában. A világhírű előadók többek között olyan cégeket képviselnek, mint a Google DeepMind, a Microsoft, a Twitter vagy a HYPR.

Idén a két virtuális színpadon több, mint 25 előadó mutatja be a legfontosabb MI termékeket, alkalmazásokat, platformokat és a technológia fejlődési irányait.

A Microsoft előadója, Cheng Zhang arról beszél majd előadásában, hogy miközben sok szó esik a nagy mennyiségű adatok – azaz a Big Data – elemzéséről, és a mai mesterséges intelligenciák többsége is ilyen környezetben működik, sokszor éppen az ellenkezője a probléma. Az adatok beszerzése nehézkes, akadályokba ütközik, drága, vagy éppen adatvédelmi szempontból aggályos. Az előadás azt járja körbe, miként segíthet a mesterséges intelligencia újszerű gépi tanulási módszerekkel ezekben az esetekben is.

Szepesvári Csaba a DeepMind csoportvezetője és az Albertai Egyetem professzora arra ad majd a választ, hogy hogyan tehetők a döntéshozatali folyamatok még hatékonyabbá és eredményesebbé a megerősítéses tanulás, azaz a Reinforcement learning módszerének segítségével. Ilyenkor a gépi tanuló algoritmus kezdetben zéró tudással rendelkezik; így akárcsak egy élőlény, a környezetének hatásaira reagálva dönti el, hogy a cselekvés, amelyet végrehajt helyes-e vagy sem.

Tim Kentley-Klay, a gépi tanulásra építő, mozgásvezérlő robotikai rendszerek fejlesztésére szakosodott HYPR alapítója is az előadók között szerepel. Ő az in-situ gépi tanulásról, azaz a gépek képességeinek valós idejű, éles helyzetben történő fejlesztéséről ad elő, és arról, miként oldható ez meg biztonságosan és hatékonyan adathiányos környezetben is.

Az Ericsson egyik képviselője Mitcsenkov Attila, adatelemzési szakértő és vezető rendszerfejlesztő lesz. Az előadó olyan MI/adatelemző megoldást mutat be, mely segíti előre jelezni a telekommunikációs anomáliákat, mielőtt azok az élő hálózatokban problémákat, szolgáltatáskiesést eredményeznének. Könnyen belátható, hogy ahogy

a hálózatok egyre összetettebbé válnak a mesterséges intelligenciának és az automatizációnak a hálózati technológiák terén is komoly szerep jut. A teljes mobil forgalom az elkövetkező években várhatóan ötszörösére növekszik – 2024 végéig elérheti a 136 exabájt/hó értéket. Ugyanebben az időszakban a mobil IoT-kapcsolatok száma – éves szinten 27 százalékos növekedéssel – várhatóan eléri a 4,1 milliárdot. Az emberi agy segítség nélkül nem tud kezelni ilyen mennyiségű és összetettségű adatot és eszközt. Az olyan funkciók, mint az önkonfigurálás, az önoptimalizálás vagy épp az önjavitás elengethetetlenné válnak a modern hálózatok működtetéséhez. Többek között ezeken a megoldásokon dolgozik az Ericsson Magyarországon is.

“Hatását tekintve a mesterséges intelligenciát leginkább az áram használatának elterjedéséhez hasonlíthatnánk. Mára annyira szerves részévé vált az emberiség életének, hogy fel sem tűnik, hogy körülöttünk hány eszközt hajt meg az elektromos áram: a közvilágítástól a biztonsági kamerákig, a fizetési rendszertől a hűtőgépünkig számtalan eszközünk működik árammal. Így lesz ez a mesterséges intelligenciával is: beépül a telefonunkba, az autónkba, segíti a munkavégzésünket, könnyebbé teszi az ügyintézéseket, úgymond „észrevétlenül” segíti életünket, hogy mi emberek, valóban a számunkra fontos dolgokkal foglalkozhassunk. Fel kell készülnünk arra, hogy hogyan állíthatjuk ezt a technológiát is a szolgálatunkba. Hogyan tehetjük eredményesebbé, sikeresebbé, akár kényelmesebbé is az emberi életet.”

– mondta el Jakab Roland az Ericsson Magyarország régiós igazgatója, hazai Mesterséges Intelligencia Koalíció elnöke.

Az Ericsson Magyarország azért indította útjára a térség első nagyszabású mesterséges intelligenciával foglalkozó konferenciáját 2 évvel ezelőtt, mert az MI fejlődését minél közelebb kívánta hozni a hazai és régiós piac szereplőihez, illetve azért, hogy Magyarországon is mindenki számára elérhetővé tegyék a legmodernebb ismeretek megszerzését az MI világában.

További részletek és az előadók teljes listája a reinforceconf.com weboldalon.

The post A mesterséges intelligencia indítja be az új ipari forradalmat? appeared first on Műszaki Magazin.

Az ipari folyamatok újabb történelmi változáson mennek át, a negyedik ipari forradalom keretében a gépi tanulás, a kibővített valóság, a valós idejű elemzés és az IIoT (ipari dolgok internete) területén tapasztalható fejlődés lehetőséget teremt a nagy iparvállalatok és a gyártócégek számára, hogy megfeleljenek napjaink agilis és digitális világa által támasztott elvárásoknak. Azonban ennek a lehetőségnek a kihasználását egyelőre lassítja, hogy míg az információs technológiák esetében a nyílt platformok elfogadottak és gyorsan fejlődnek, addig az ipari technológiáknál a zárt automatizálási megoldások gátolják a legújabb fejlesztések alkalmazását, megnehezítik a harmadik féltől származó komponensek integrálását, illetve költségessé teszik a további fejlesztést és a karbantartást. Az alkalmazkodóképesség, a modularitás és az interoperabilitás hiánya gátolja az innovációt az iparban.

A Schneider Electric azonban elérkezettnek látta az időt, hogy megváltozzon ez a helyzet és bemutatta a szoftverközpontú, együttműködésre képes ipari automatizálási rendszerek új korszakát elhozó EcoStruxure Automation Expertet. A társaság által kifejlesztett, az IEC61499 szabványt használó alkalmazás az első univerzális ipari automatizálási rendszer. A megoldásszállítók körében már elfogadott, az IEC61499 szabványon alapuló automatizálási eljárások széleskörű alkalmazása korlátlan lehetőségeket kínál a növekedésre és a modernizációra az egész iparágban. A meglévő, IEC61131 alapú rendszerek képességeinek nagymértékű kibővítésével és az automatizálást támogató szoftverkomponensek esetében egy alkalmazásbolt-szerű modell bevezetésével a negyedik ipari forradalomban rejlő lehetőségek teljes mértékben kihasználhatókká válnak.

„Az informatikai szektor már felismerte a nyílt operációs platformok előnyeit, most az iparon a sor. Az ipari automatizálási architektúrák jó szolgálatot tettek, eljuttatták az ipart arra a szintre, amelyen most vagyunk, azonban nem képesek biztosítani azt a szintű agilitást és rugalmasságot, amit a modern ipari működés megkíván. Ahhoz, hogy kiteljesedhessen a negyedik ipari forradalomban rejlő potenciál új megközelítésre van szükség, nyílt platformokra, a hardvertől elváló szoftverre, valamint lényegesen nagyobb rugalmasságra és skálázhatóságra a rendszerek esetében”

– mondta el Peter Herweck, a Schneider Electric ipari automatizálásért felelős ügyvezető alelnöke.

Az EcoStruxure Automation Expert

1. Lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy könnyen cserélhető, bevált szoftver-összetevők felhasználásával hozzanak létre automatizálási alkalmazásokat, a kiszolgáló hardver-infrastruktúrától függetlenül.
2. Lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy bármilyen – elosztott, központosított, vagy akár egyszerre mindkettő – hardver-architektúrában használják az elkészült alkalmazásokat, és ehhez vagy egyáltalán nincs szükség további programozásra, vagy minimális kell hozzá.
3. Támogatja a bevált szoftvermegoldások alkalmazását, hogy leegyszerűsítse a folyamatot, melynek eredményeként az informatikai rendszerekkel együttműködni képes automatizálási applikációt hozhatnak létre a vállalkozások.

The post Új megoldás pörgeti fel a negyedik ipari forradalmat appeared first on Műszaki Magazin.