Az űrös kísérletek azóta is sikeresen folynak, melyek során a szakemberek azt vizsgálják, hogyan támogatja a fedélzeti mesterséges intelligencia a Föld világűrből történő fotózását.

A VIREO-nak már a pályára állítása is különleges volt. A CubeSat-ok, az egyenként tíz centiméteres élhosszúságú kockából álló műholdak általában a fellövést követően, a földi irányítás segítségével maguk keresik meg többnyire alacsony Föld körüli pályájukat (LEO). A C3S műholdja azonban több mint egy hónapot töltött a Momentus Vigoride-6 hordozóeszközének fedélzetén, több másik kisműhold társaságában, hogy megtalálja az optimális pályát. A Vigoride olyan szállítóeszköz, amely képes pályát és hajlásszöget változtatni, és akár 2 km/s sebességet biztosít a műholdnak, miután elvitte a megfelelő pontra és elbocsátotta. A hordozóeszköz tehát sikeresen célba ért, a kilökődés akadálytalanul zajlott, a VIREO pedig azonnal ráállt a számára optimális pályára, és alrendszereinek beüzemelését követően zökkenőmentesen folytatja fedélzeti mesterséges intelligenciával támogatott földmegfigyelő kísérleteit.

A C3S Kft. űripari vállalat. Tevékenységének középpontjában olyan 3-16U méretű, nagy megbízhatóságú platformok és robusztus, redundáns alrendszerek tervezése és gyártása áll, amelyek a kereskedelmi vagy tudományos célú IoT konstellációs és földmegfigyelési igényeknek egyaránt megfelelnek. A cég küldetésoperációs rendszere a felbocsátástól a befejezésig a missziók teljes életciklusát végigköveti. A CubeSat cégek között a C3S olyan nagyműholdas megoldások és technológiák kis méretű megvalósításával vívott ki előkelő helyet, amelyek garanciát jelentenek a hosszú élettartamra és a nagy megbízhatóságra. A CubeSat-ok világán túl, nagyműholdas projektekben energiaellátó és hasznos teher szabályozó rendszerek tervezőjeként van jelen. Első 3U küldetése, a RadCube 2021-ben került felbocsátásra. Második, teljes mértékben ipari igényeket szolgáló missziója a szintén 3U platformon felbocsátott VIREO.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A VIREO műhold pályára állítása appeared first on Műszaki Magazin.

A Hermeus olyannyira eltökélt ebben, hogy a koronavírus-járvány ellenére tavaly már meg is építették a fejlesztés alatt álló eszköz hajtóművét, egy úgynevezett turbinaalapú, kombinált ciklusú egységet, vagyis TBCC-t, aminek alapja a General Electric J85-ös turbinája, amelyet több vadászrepülőben is használnak.

A projekthez 60 millió dolláros, vagyis mintegy 18 milliárd forintos hozzájárulást adott az amerikai légierő, a hajtómű fejlesztését pedig a NASA is figyelemmel kíséri. Ami a légierő szerepvállalását illeti, külön érdekes, hogy az úgynevezett Presidential and Executive Airlift Directorate részlegtől érkezett a pénz – alájuk tartozik többek között az elnöki különgép, az Air Force One is.

Bár a kiemelt kormányzati gépeket felügyelő részleg 2020-ban 1,5 millió dollárt adott a Hermeusnak arra, hogy kidolgozzák a hiperszonikus eszköz Air Force One változatát, a légierő nem elsősorban egy új elnöki különgépet, hanem egy többször felhasználható, hiperszonikus drónfegyvert vár a fejlesztéstől. A Hermeus ugyanakkor jelezte, az ő végcéljuk egy olyan repülő, amely képes 90 perc alatt 20 főt juttatni Párizsból New Yorkba – minden idők egyik leggyorsabb utasszállítója, a Concorde 3-3,5 óra alatt tette meg ugyanezt az utat. A cég tervei szerint egyébként 2029-re készülhet el az első ilyen gép.

A hiperszonikus drón

Addig viszont egy gyorsabban megvalósítható projekten, a Quarterhorse nevű személyzet nélküli drónon dolgoznak majd, ami az amerikai légierőt is jobban érdekli, hiszen ezzel versenyben maradnának az alighanem hasonló eszközökön dolgozó Kínával és Oroszországgal szemben. A hiperszonikus fegyverek terén megemlíthető a Dark Eagle névre keresztelt rakétaprojekt is, amit az amerikai hadsereg pénzel, és ami 2023-ra lehet kész. A Hermeus drónjainak első három prototípusa egy évvel később, 2024-ben lehet működőképes a mostani várakozások szerint.

A Quarterhorse hiperszonikus drón látványterve – Fotó: Hermeus

A tervek alapján a Quarterhorse nagyobb lehet, mint a Boeing két eddigi hiperszonikus kísérleti drónja, a nagyjából 3,5 méter hosszú X-43 és a 7,5 méteres X-51, a Hermeus eszköze ugyanis 12 méteres lesz majd, a le- és felszállásához pedig valamivel több, mint két kilométerre lesz majd szüksége. Fontos különbség a méret mellett, hogy a Boeing drónjai a Hermeuséinál valamivel bonyolultabb, úgynevezett torlósugár-hajtóművet (ramjet és scramjet) használnak, a kisebb anyagi keretből dolgozó Hermeus viszont egy egyszerűbb, ugyanakkor olcsóbb megoldás mellett döntött egyelőre.

Forrás: IoT Magazin

The post Egy 6100 km/h-val hasító repülő az amerikai légierő jövője appeared first on Műszaki Magazin.