fontosság – Műszaki Magazin https://www.muszaki-magazin.hu Ipari média / szaklap: Hírek az ipar és gyártás területéről. Thu, 21 Nov 2024 12:31:42 +0000 hu hourly 1 https://wordpress.org/?v=4.8 Mit tud az újgenerációs ERP rendszer? Az SAP S/4HANA átállás fontossága https://www.muszaki-magazin.hu/2024/09/12/sap-s4hana-atallas-okoszisztema/ Thu, 12 Sep 2024 05:30:34 +0000 https://www.muszaki-magazin.hu/?p=31104 Ügyfelek és partnerek bevonásával készített kutatást az SAP Hungary az SAP S/4HANA átállás magyarországi helyzetéről, tanulságairól, várakozásairól, hogy felhívja a figyelmet a korábbi vállalatirányítási rendszerek támogatásának 2027 végén lejáró határidejére. A kutatás megállapításait a cég rendszeres éves rendezvényén, az SAP NOW Hungary konferencián mutatta be Siófokon. A felmérés rámutatott, hogy az átállás halogatása legalább olyan […]

The post Mit tud az újgenerációs ERP rendszer? Az SAP S/4HANA átállás fontossága appeared first on Műszaki Magazin.

]]>
Ügyfelek és partnerek bevonásával készített kutatást az SAP Hungary az SAP S/4HANA átállás magyarországi helyzetéről, tanulságairól, várakozásairól, hogy felhívja a figyelmet a korábbi vállalatirányítási rendszerek támogatásának 2027 végén lejáró határidejére.

A kutatás megállapításait a cég rendszeres éves rendezvényén, az SAP NOW Hungary konferencián mutatta be Siófokon. A felmérés rámutatott, hogy az átállás halogatása legalább olyan veszélyes, mint megfelelő belső erőforrások és elkötelezettség nélkül látszatintézkedésként belevágni. Ugyanakkor azok a cégek, amelyek időben, megfelelő partnerrel, saját munkatársaik szerves bevonásával és motiválásával bonyolítják le a váltást, az új rendszer értékeit kiaknázva jelentős versenyelőnyhöz jutnak, és felkészítik szervezetüket a mesterséges intelligencián alapuló és egyéb fejlesztések befogadására.

Az SAP ökoszisztéma előtt álló legnagyobb kihívás a következő három évben vitathatatlanul az SAP S/4HANA átállás, így az idén 25. alkalommal megrendezett, jubileumi SAP NOW Hungary konferencia egyik központi témája is ez volt. Emellett a magyar gazdasági élet szereplőit közvetlenül érintő és foglalkoztató olyan kérdések is terítékre kerültek, mint a mesterséges intelligencia legfrissebb felhasználási területei vagy a felhőalapú megoldások biztonsági kérdései és új platformjai. A rendezvényen idén is több mint 1300 vállalati és kormányzati döntéshozó vett részt. Több mint 80 szakmai előadás, workshop és interaktív demó színesítette a konferenciát, biztosítva a szakmai véleménycserét, a tudásmegosztást és az inspirációt.

Mit tud az újgenerációs ERP rendszer?

Az SAP legújabb vállalatirányítási rendszere, az SAP S/4HANA az üzleti igények széles spektrumát lefedi – a kritikus műveletektől az üzleti modell innovációjáig. Forradalmasítja az adatbázisok kezelését, beépített business AI és fejlett elemzési képességekkel, valós idejű előrejelzésekkel segíti az üzleti döntéshozatalt. A rendszer iparági képességekre épülő bevált sztenderdeket, megújult felhasználói élményt kínál, amellyel támogatja az üzleti folyamatok egyszerűsítését és letisztítását, az egyedi fejlesztések elkerülését, a felhős megoldás pedig skálázhatóságot, biztonságos üzemeltetést, és automatikus frissítéseket és AI funkciókat garantál. Az innovációs előnyök kiaknázása érdekében a vállalatoknak 2027 végéig váltaniuk kell az SAP S/4HANA rendszerre. Egyedülálló a piacon, hogy az SAP S/4HANA támogatása 2040-ig garantált.

„Tisztában vagyunk azzal, hogy az átállás sikere, és az, hogy a vállalatok minden támogatást megkapjanak ehhez, a mi felelősségünk is, illetve partnercégeinkkel közös feladatunk. Ehhez a tapasztalatok megosztása, a tudás közkinccsé tétele az egyik legjobb út. Azért végeztük el ezt a kutatást, hogy strukturált formában összegyűjtsük az ügyfelek és bevezető partnercégek meglátásait az SAP S/4HANA átállás során tapasztaltakról, és helyzetjelentést adjunk a hazai piac állásáról. Ebből meríthetnek motivációt a hezitálók, nyerhetnek önigazolást a sikeresen vizsgázók”

– emelte ki Pintér Szabolcs, az SAP Hungary ügyvezető igazgatója az SAP NOW Hungary konferencián.

Változatos tapasztalatok a magyar gazdaság szereplőitől

A kutatás 2024 első félévében mélyinterjúk keretében vizsgálta az SAP Hungary 15 ügyfele és a rendszerbevezetéseket végző 10 partnercég körében az eddigi SAP S/4HANA tapasztalatokat. A megkérdezett vállalatok között a klasszikus kkv-któl a legnagyobb hazai versenypiaci és állami vállalatokig minden méretű cég képviselte magát, és iparágat tekintve is színes volt a minta: voltak válaszadók a logisztikai szektorból, a telekommunikációból, a vegyiparból, a bank- és energiaszektorból, de klasszikus gyártó cégektől is.  A megkérdezettek között voltak gondolkodási fázisban lévő vállalatok, a folyamat előkészítését végző cégek, és évek óta SAP S/4HANA-t használó vállalatok SAP-ért felelős vezetői is. A kutatásban megkérdezett partnerek között a 20 fős kiscégtől az 5000 fős nemzetközi, erős magyar jelenléttel rendelkező vállalatig többféle méretű tanácsadó cég képviselte magát, mindegyikük legalább 5-6 jellemző iparágban van jelen, együtt lefedik a teljes magyar gazdaságot, hiszen az autóipartól a gyógyszeriparon, a telekommunikáción, a kereskedelmen, a bankszektoron, a közlekedésen át a közmű területéig rendelkeznek ügyfelekkel, és mindegyiknek van SAP S/4HANA átállás vagy bevezetési tapasztalata.

A magyar vállalatok átállási folyamata jelentős szórást mutat

Partnereink becslései szerint átlagosan a cégek 10-15%-a állt már át, 20%-uk van jelenleg a tervezési folyamatban, 25%-uk a megvalósítási folyamatban, míg 40-45%-uk még nem tett konkrét lépéseket. Ez utóbbi jelenti a legnagyobb kihívást jelenleg a kapacitások tervezése szempontjából. Ez összefügghet az átálláshoz köthető egyik legnagyobb tévhittel, vagyis annak időtartamával: a kutatás alapján ugyanis az ügyfelek az első felmérő beszélgetéseket megelőzően jellemzően jelentősen alulterveznek, pedig a nagy cégek átállása komplex folyamat; akár 2-3 évet is igénybe vehet.

A kutatás rámutatott arra is, hogy a kisebb vállalatok gyakran nyitottabbak az új technológiákra, és gyorsabban látják meg az átállás üzleti hozadékát. Ugyanakkor a nagyvállalatok, amelyek több erőforrással és dedikált csapattal rendelkeznek, előrébb tartanak az átállás előkészítésében.

Szűkülő kapacitások, sürgető határidő

A partnerek egybehangzó véleménye alapján a tanácsadói kapacitások jelentősen beszűkülhetnek a következő három évben, ahogy a nagyobb cégek összetett folyamatai is egyre több erőforrást igényelnek. Ez a kapacitáshiány tovább súlyosbodhat a nemzetközi piacok elszívó hatása miatt, mivel a környező országok cégei is keresik a magyar szakértők segítségét. Érdemes tehát időben megtervezni az átállást, és lekötni a szükséges kapacitásokat.

Technikai átállás helyett üzleti megújulás

A kutatás egyik figyelemreméltó tanulsága, hogy a sikeres átállások nem csupán technikai, hanem üzleti szinten is alapos tervezést és előkészítést igényelnek. Az üzleti folyamatok átgondolása és optimalizálása nélkül az SAP S/4HANA bevezetése nem érheti el teljes potenciálját.

Az SAP S/4HANA átállás jellemző különbségeként sok partner emelte ki, hogy új metodikák szükségesek a sikeres implementációhoz, amivel az ügyfeleket sokkal inkább szükséges már a tervezésbe is bevonni, megmutatva számukra a lehetséges utakat, módszertanokat, és az átállásban rejlő valódi lehetőségeket. Ez nem csak kihívás partnereink számára, hanem egy kiváló lehetőség is arra, hogy az ügyfelek olyan rendszert kapjanak, amely bár standard megoldásokat nyújt, mégis sokkal inkább illeszkedik az üzletmenethez és a fejlődéshez. Ezt a szorosabb együttműködést egyes ügyfelek is határozottan igénylik.

„Bár minden cég azt hiszi, hogy az ő folyamatai egyediek, partnereink visszaigazolták, hogy az átállás során az SAP S/4HANA rendszer iparági megoldásainak sztenderdjei 80-90%-osan lefedik a vállalatok folyamatait. Fontos, hogy a cégek bízzanak a globális iparági sztenderdekben, hiszen a világ minden táján működő több tízezer cég működésére és legjobb megoldásaira alapozva alakítottuk ki ezeket a rendszereket”

– emelte ki a kutatási eredmények kapcsán Pintér Szabolcs.

A kutatásban részt vevő ügyfelek közül sokan felismerik az SAP S/4HANA bevezetésének üzleti előnyeit, és elkötelezetten dolgoznak a projekt sikeréért. Az ügyfelek 80%-a szerint az informatikai döntések mögött elsődlegesen üzleti szempontok húzódnak meg, és nem csupán kötelező feladatként tekintenek az átállásra. A felhasználói élmény javítása, az üzleti folyamatok optimalizálása és a hatékonyság növelése mind-mind fontos célkitűzések az átállás során. És nem utolsó sorban: azok a vállalatok, amelyek komplexen kezelik az átállási feladatot, és figyelmet fordítanak a változásmenedzsmentre, az átállási projektben résztvevők megnövekvő feladatainak kompenzálására, sikeresebben valósítják meg az átállást.

Felhőmegoldás: technika és finanszírozás

A felhőmegoldások elfogadottsága is vegyes képet mutat. Míg a kis- és középvállalkozások inkább a költséghatékonyabb public cloud megoldásokat választják, a nagyvállalatok gyakran ragaszkodnak a private cloudhoz. Az ügyfelek között még mindig jelen van némi bizonytalanság a felhővel kapcsolatos biztonsági kérdések, illetve a felhős konstrukcióval járó vélt kiszolgáltatottság miatt, de a tanácsadók segítségével egyre többen ismerik fel a felhőmegoldások előnyeit.

A kutatás során az is világossá vált, hogy az SAP S/4HANA-ra való átállással szükségszerűen együttjáró felhősítés kérdése nem csak technikai, hanem finanszírozási kihívásokat is rejt magában. A CAPEX/OPEX dilemma sok vállalat számára nehezíti a döntést a felhő alapú és az on-premise megoldások között. A felhőalapú SAP S/4HANA megoldások inkább operatív költségként jelennek meg, míg az on-premise megoldások tőkeköltségként számolandók el. Ez a döntés jelentős hatással van a vállalatok pénzügyi tervezésére és likviditására.

Archiválás kontra átvitel – a múlt adatainak és folyamatainak jövője

Az SAP S/4HANA átállás kapcsán fontos döntés az is, hogy mit kezdenek a cégek az átálláskor a korábbi rendszereik adataival és folyamataival. Az ügyfelek 45%-a greenfield (zöldmezős) megoldást választott, vagyis teljesen új rendszert és folyamatokat vezetett be, 30%-uk a brownfield (barnamezős) formában, vagyis korábbi adatait, folyamatait megtartva állt át, míg 25% a köztes bluefield migráció mellett tette le a voksát.

Érdekesség ugyanakkor, hogy az átállás részletei szinte már a partnerválasztásnál eldőlhetnek. Az ugyanis, hogy milyen korábbi tapasztalatai voltak egy partnernek, meghatározza azt is, hogy milyen megoldást javasol ügyfeleinek. Azok a partnercégek, amelyek túlnyomórészt brownfield bevezetéseket vezényeltek le korábban, hajlamosabbak voltak a jövőbeni ügyfeleknek is azt javasolni, és ugyanez igaz a greenfield bevezetésnél is. Emellett hasonlóan tapasztalati alapú a felhő vagy saját szerver döntési helyzet kimenetele is.

Korosztályok a megújulás hajnalán

Némiképpen hasonló összefüggés mutatkozik a képviselt korosztály és a technológiai nyitottság között, ugyanakkor törvényszerűnek semmiképpen sem lehet nevezni.

A kutatás tehát rámutatott annak fontosságára, hogy az ügyfelek a versenytárgyalásra, szakmai ajánlattételre változatos körből hívjanak partnereket, és megfelelően képviseljék saját érdekeiket és meggyőződésüket, ne féljenek független szakvéleménnyel tesztelni a javasolt protokollt, hogy tényleg bizonyítást nyerjen, hogy az átállás minden lehetőségét alaposan körüljárják.

Az S/4HANA előnyei a partnerek és ügyfelek szerint

Az ügyfelek a rendszer fejlett riportálási képességeit, az üzleti folyamatok újragondolásának, és az iparági sztenderdek beépítésének lehetőségét emelték ki pozitívumként, és egyetértettek abban, hogy az S/4HANA mind a hatékonyságnövelésben, mind pedig a költségcsökkentésben jó eszköznek bizonyul. A partnerek visszaigazolták, hogy a jó gyakorlatok, pozitív példák bemutatása milyen nagymértékben erősíti az SAP újgenerációs megoldása iránti bizalmat. Emellett arra a jelenségre hívták fel a figyelmet, hogy a felhős megoldásba csatornázott SAP innovációk és legújabb AI fejlesztések egyelőre még nem határozzák meg el az ügyfelek átállási döntéseit- bár a hazai vezetők is figyelemmel kísérik az mesterséges intelligencia fejlődését, és nyitottak ezekre a megoldásokra, a gyakorlati hasznát csak 1-2 év múlva látják reálisan beépülni a vállalati működésbe.

Összességében tehát elmondható a kutatás tanulságaként, hogy nincs egyedüli üdvözítő megoldás: a vállalatok egyedi elképzeléseinek és folyamatainak mérlegelésével, összetett előkészítési projekt eredményeként lehet felmutatni a lehetséges megoldásokat és azok előnyeit, hátrányait. Ugyanakkor az SAP S/4HANA a legtöbb, korábban csak egyedi fejlesztéssel megoldható problémát már az alapfunkciókban képes kezelni.

A kutatás főbb tanulságai:

#1 – Minél nagyobb egy vállalat, annál komplexebb az SAP S/4HANA előkészítés és átállás folyamata.

#2 – Bár a kisebb vállalatok látják jobban az átállás üzleti hozadékát, a nagyobb vállalatok járnak előrébb az átállási folyamatban.

#3 – Nem csak a 2027-es határidő, a piac is ki fogja kényszeríteni a váltást.

#4 – Kulcskérdés lesz a finisben az elérhető tanácsadói kapacitás.

#5 – A felhősítés nem csak technikai, hanem finanszírozási kérdés is.

#6 – Azok a cégek sikeresebbek az átállásban, akik megfelelő hangsúlyt helyeznek a change managementre és a bevont kollégák motiválására.

#7 – A választott partnercég referenciái alapvetően befolyásolhatják az átállás javasolt metodikáját.

#8 – Az átállás megvalósítása nagyban múlik a döntéshozók felfogásán, generációs hozzáállásán.

#9 – Azok az átállások voltak a legsikeresebbek, ahol üzleti transzformációval kapcsolták össze a váltást.

#10 – Bár mindenki figyelemmel kíséri az AI fejlődését, az átállási döntéseket egyelőre nem ez határozza meg.


Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Mit tud az újgenerációs ERP rendszer? Az SAP S/4HANA átállás fontossága appeared first on Műszaki Magazin.

]]>
A BlueVoyant kutatása szerint a digitális ellátási láncok védelme továbbra is szignifikáns üzleti kihívást jelent https://www.muszaki-magazin.hu/2022/12/29/bluevoyant-kutatas-digitalis/ Thu, 29 Dec 2022 05:00:43 +0000 https://www.muszaki-magazin.hu/?p=23419 A tanulmány szerint a megkérdezett vállalatok 98%-a állítja, hogy negatívan érintette ellátási láncuk kiberbiztonságának sérülése, ami 2021-hez képest növekedést jelent. A belső és külső kibervédelem területén iparágvezető BlueVoyant mai sajtóeseményén bemutatta legfrissebb kutatásának megállapításait. A vállalat harmadik alkalommal kiadott Az ellátási lánc kiberkockázat-kezeléséről szóló éves globális jelentésének (The State of Supply Chain Defense: Annual Global […]

The post A BlueVoyant kutatása szerint a digitális ellátási láncok védelme továbbra is szignifikáns üzleti kihívást jelent appeared first on Műszaki Magazin.

]]>
A tanulmány szerint a megkérdezett vállalatok 98%-a állítja, hogy negatívan érintette ellátási láncuk kiberbiztonságának sérülése, ami 2021-hez képest növekedést jelent.

A belső és külső kibervédelem területén iparágvezető BlueVoyant mai sajtóeseményén bemutatta legfrissebb kutatásának megállapításait. A vállalat harmadik alkalommal kiadott Az ellátási lánc kiberkockázat-kezeléséről szóló éves globális jelentésének (The State of Supply Chain Defense: Annual Global Insights Report)[1] eredményeit a Magyarországon másfél éve jelenlévő kiberbiztonsági vállalat szakértői ismertették.

Trendek és megoldások a kiberbiztonságban

Az eseményen Rácz György Róbert, a cég Európáért felelős elnöke és a BlueVoyant Magyarország ügyvezető igazgatója röviden felvázolta a 2023-as kiberbiztonsági trendeket, amely szerint a jövő évben biztosan velünk maradnak az egyre sikeresebb zsarolóvírusok és a pénzügyi vagy politikai célú támadások, és felhívta a figyelmet a felhőmegoldások stratégiai kibervédelmének fokozott szükségére is. Egyed Péter, az európai biztonsági műveleti központ (SOC) vezetője bemutatta a kivételes szakértői tudásra épülő budapesti operációs központ egyedülálló felépítését és megoldásait, amellyel a BlueVoyant gyors és hatékony védelmet nyújthat a régió és a világ más területein működő vállalatainak  az online térben.

Az ellátási lánc kiemelt kockázati forrás

A friss kutatás eredményei kapcsán a BlueVoyant képviselői kihangsúlyozták , hogy a vállalatok védelme ezen a téren még korántsem teljes. A felmérésből kiderül, hogy a megkérdezett cégek 98%-át érintette negatívan az ellátási láncukban bekövetkezett kiberbiztonsági incidens. A teljes ellátási láncon belül is a digitális ellátási láncot alkotó külső beszállítók a legkockázatosabbak, hiszen ezek a hálózati hozzáférésükön keresztül közvetlenül veszélyeztetik a vállalat kiberbiztonságát. A kutatás alapján az ellátási láncok kiberbiztonsági kockázata nem csökkent, sőt, minden eddiginél több vállalkozás számolt be arról, hogy az ellátási láncukban bekövetkezett kiberbiztonsági zavarok negatívan érintették a működésüket.

A felmérés további fontos eredményei a következők:

  • A válaszadók 40%-a bízik abban, hogy a beszállítója maga is gondoskodik a megfelelő biztonságról.
  • 2021-ben a vállalatok 53%-a mondta, hogy évente több mint kétszer világította át a beszállítóit kiberbiztonsági szempontból, ez az arány 2022-ben 67%-ra javult. Az adatok a valós időben monitorozó vállalatokat is tartalmazzák.
  • A vállalatok 84%-a mondta, hogy növelte az ellátási láncának védelmére fordított költségvetését.
  • A megkérdezett cégek számára a legnagyobb kihívásokat a szabályozási követelményeknek való megfelelés, a beszállítókkal a biztonsági kérdésekben való együttműködés, valamint annak a vállalati szintű megértése jelenti, hogy a beszállítókat is a szervezet kibervédelmének részeként kezeljék.

A felmérés eredményei is rámutatnak, hogy a hagyományos, általában kérdőív alapú kockázatértékelő módszerek már nem működnek. A BlueVoyant azt javasolja a vállalatoknak, hogy az önbevallás helyett egy tényeken alapuló, közel valós idejű kiértékelési rendszert hozzanak létre, valamint implementálják működésükbe a kockázatok elhárítását célzó folyamatokat.

A különböző ágazatokban működő cégek válaszai jelentősen eltérő tapasztalatokat mutatnak az ellátási lánc kockázatával kapcsolatban:

  • Míg az egészségügyi és gyógyszeripari ágazat 42%-kal a harmadik helyen állt abban a tekintetben, hogy mekkora figyelmet fordítanak az ellátási láncok kibervédelmére, ebben az ágazatban a legkisebb a valószínűsége annak, hogy növelik az ellátási lánc kiberbiztonságának megerősítését segítő külső erőforrásokra fordított költségvetésüket. Valamint ez a szektor tartja a legkevésbé valószínűnek (34%), hogy ne tudnának arról, ha egy harmadik fél kibervédelmével kapcsolatban probléma merül fel.
  • Az energiaipari vállalatok számoltak be a legnagyobb százalékban (99%) arról, hogy az elmúlt évben legalább egy, az ellátási láncot érintő incidens negatív hatást gyakorolt működésükre. Ugyanakkor 49%-uk rendszeresen vagy valós időben nyomonköveti az ellátási lánc kiberkockázatait, 44%-uk pedig havonta vagy gyakrabban tájékoztatja erről a felső vezetést is. Ezen túlmenően az energetikai vállalatok a kutatás szerint átlagosan 60%-kal tervezik növelni az ellátási lánc kibervédelmére szánt költségvetésüket.
  • A gyártóvállalatok esetében a válaszadók 64%-a szerint nyomonkövetik az ellátási lánc kiberkockázatát, és 44%-uk nyilatkozott úgy, hogy integrált vállalati kockázatkezelési programot is létrehoztak.

Régiós adatok és az európai szabályozási környezet

Az Európai Tanács 2022. novemberében fogadta el a NIS2 (hivatalos nevén az Unió egész területén magas szintű kiberbiztonságot biztosító intézkedésekről, valamint az (EU) 2016/1148 irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló Európai Parlament és Tanács irányelv) rendelettervezetet, amely az uniós intézmények, hivatalok, szervek és ügynökségek egységesen magas szintű kiberbiztonságát hivatott garantálni.

„Nem meglepő, hogy az Európai Unió szükségét látja egy, a korábbinál szigorúbb feltételeket tartalmazó szabályozásnak, hiszen ahogy a kelet-közép-európai országokat vizsgáló kutatásunkból is kiderült, csupán a vállalatok 21%-a kezelte prioritásként az ellátási lánc kibervédelmi megfelelőségét. Ennek megfelelően a NIS2 szabályozás jelentősen kibővíti a kötelezettek körét, a nem kritikus szolgáltatást nyújtó mikro-, és kisvállalkozásokon kívül  minden állami és magánszervezetre vonatkozik”

– mondta el Csendes Balázs, a BlueVoyant kelet-közép-európai és a közel-keleti térségekért felelős értékesítési igazgatója.

A Kiberkockázat kezelése a beszállítói ökoszisztémában – közép- és kelet-európai jelentés: Lengyelország, Magyarország és a Cseh Köztársaság (Managing Cyber Risk Across the Extended Vendor Ecosystem Central and Eastern Europe Report: Poland, Hungary, and Czech Republic) című tanulmány rávilágított arra is, hogy a cégek csupán 5%-a monitorozza beszállítóit, miközben 98%-uk szenvedett el valamilyen kibervédelmi incidenst a beszállítók gyenge védelme miatt.  2022-ben a vizsgált vállalatok 66%-a mondta, hogy nem monitorozzák beszállítóikat.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A BlueVoyant kutatása szerint a digitális ellátási láncok védelme továbbra is szignifikáns üzleti kihívást jelent appeared first on Műszaki Magazin.

]]>
A stresszkezelés kulcsfontosságú a munkaerő-megtartás érdekében https://www.muszaki-magazin.hu/2022/05/26/stresszkezeles-vallalat-fontossag/ Thu, 26 May 2022 05:27:47 +0000 https://www.muszaki-magazin.hu/?p=20466 A szorongást és a kiégést nagyon gyakran említik a munkavállalók elvándorlásának okaként. A jelenség 2021-ben a koronavírus miatt felerősödött és hullámként söpört végig a világon, a „Nagy Felmondás” néven is emlegették. A vállalati gyakorlatok folyamatos felülvizsgálata rendkívül fontos a stresszkezelés szempontjából. Fontos felismerni, hogy nem csak a vállalati légkör, de az alkalmazott technológiák és eljárások […]

The post A stresszkezelés kulcsfontosságú a munkaerő-megtartás érdekében appeared first on Műszaki Magazin.

]]>
A szorongást és a kiégést nagyon gyakran említik a munkavállalók elvándorlásának okaként.

A jelenség 2021-ben a koronavírus miatt felerősödött és hullámként söpört végig a világon, a „Nagy Felmondás” néven is emlegették. A vállalati gyakorlatok folyamatos felülvizsgálata rendkívül fontos a stresszkezelés szempontjából. Fontos felismerni, hogy nem csak a vállalati légkör, de az alkalmazott technológiák és eljárások is hatással vannak az alkalmazottak mentális egészségére.

Az alkalmazottak által átélt stressz mértéke nem csak az egyéni jólétre van hatással, hanem más módon is érinti a vállalatot: ha valaki nem érzi jól magát, akkor kisebb eséllyel tartja be a határidőket, nehezebben szerez bevételt a vállalatnak és romlik az ügyfélkezelés minősége is.

Egy nemrégiben végzett felmérés szerint például 10-ből 6 alkalmazott (61%) úgy érzi, hogy a munkáját megnehezíti, hogy a feladatok elvégzéséhez fontos, dokumentumokban tárolt adatokhoz nehezen fér hozzá. 31% szerint ez hibákhoz vezet, további 20% pedig elismeri, hogy a rosszabb ügyfélélmény is velejárója a jelenségnek. Ez a jelenség tehát valószínűleg komoly stresszfaktorként van jelen világszerte rengeteg vállalatban, miközben orvosolható lenne a megfelelő digitalizációs technológiák bevezetésével.

A visszajelzés a legfontosabb

Scott Opitz, az ABBYY innovációért és termékekért felelős igazgatója szerint a változás legfontosabb katalizátora a munkavállalók visszajelzése. A szakember szerint a szervezeteknek érdemes olyan partnercégek szolgáltatásait igénybe venni, akik folyamatosan mérik és vizsgálják a dolgozók elégedettségét és ötleteit. Az ABBYY-nél ez vezetett például az Önkéntes Fizetett Szabadnap programhoz, ami plusz szabadnapokat biztosít a dolgozóknak, ha önkénteskedni szeretnének helyi jótékonysági szervezeteknél. A programban már több száz dolgozó vett részt és hozzájárult az elégedettség további növekedéséhez. A vállalat ezen felül digitális kávészüneteket és más, munkán kívüli aktivitásokat szervez dolgozóinak, melyek bizonyítottan segítenek csökkenteni a stressz-szintet és javítják a dolgozók közötti összhangot: a magyarországi szoftverfejlesztőkből álló csapat például rendszeresen filmklubot és videójáték-esteket szervez azért, hogy hatékonyabbá tegyék a mindennapi munkát.

A technológia segítségével növelhető a munkaerő-megtartási arány

A digitális átalakulás, amelyet a világjárvány kitörése felgyorsított, kétségtelenül sok munka könnyebbé válásához vezetett, mivel a robotok vagy szoftverek sok hétköznapi és ismétlődő feladatot vettek át világszerte. Azonban még mindig nem túl fényes a helyzet:

Egy kutatás kimutatta, hogy a menedzserek sokkal kevésbé elégedettek vállalatuk digitális kompetenciáival, mint a cégvezetők – mindössze 58%-uk nyilatkozott úgy, hogy cége jól felkészült, szemben a C-suite 82%-ával. Ennek oka talán az lehet, hogy a menedzserek kevesebb mint negyedével szemben a vezetők sokkal nagyobb hányada (37%) használ olyan kifinomult eszközöket, mint a mesterséges intelligencia és a low-code/no-code platformok.

Ha ez a hatalmas különbség a vezetők és a C-suite között is érezhető, akkor el sem tudjuk képzelni, milyen hatással lehet az alacsonyabb beosztású alkalmazottakra. Megfelelő intelligens automatizációs megoldásokkal látványosan növelhető lenne a cégek digitális felkészültsége és a dolgózók jóléte”

– fogalmaz Máhr Tamás, az ABBYY magyarországi vezetője.

A szakértő állítását megerősíti a munkavállalók véleménye is: a kutatás során arra is fény derült, hogy az alkalmazottak 52%-a szerint az MI-alapú, az adatokat emberhez hasonlóan értelmező szoftverek használata megkönnyítené az életét, 41% szerint pedig az ilyen megoldások használatával több idő jutna a kreatív feladatokra, ezáltal motiváltabbak lennének a munkavállalók.

A munkaerő boldogságának biztosítása érdekében a vezetőknek megfelelően kell értékelniük a dolgozók pillanatnyi jólétét és visszajelzéseit. Alapvető fontosságú, hogy a vezetők nyitott kommunikációs vonalakat tartsanak fenn, átláthatóbbá tegyék az üzleti terveket és beszéljenek az előttük álló kihívásokról és arról, hogyan kívánnak piacvezető szerepet elérni. Ezáltal a munkatársak úgy érezhetik, hogy részesei a fejlődésnek. Mindazonáltal a megfelelő technológia használata messze a legfontosabb tényező, amellyel elérhető, hogy az alkalmazottak kevésbé legyenek stresszesek és könnyebben végezhessék munkájukat, hiszen ezzel növelhető a hatékonyság és csökkenthető a túlterheltség.

The post A stresszkezelés kulcsfontosságú a munkaerő-megtartás érdekében appeared first on Műszaki Magazin.

]]>
Fordulópont a megújuló energiaforrások területén – rugalmasság mindenek előtt https://www.muszaki-magazin.hu/2021/10/11/megujulo-energiaforrasok-eaton/ Mon, 11 Oct 2021 06:33:10 +0000 https://www.muszaki-magazin.hu/?p=17124 Az energiaszektorban egyre többször hallani mostanában a fordulópont kifejezést, amely azt a pillanatot jelöli, amikortól következetes és hosszú távú csökkenésnek indul a fosszilis tüzelőanyagok kitermelése. Egy másik komoly fordulópont az is, amikortól többe kerül ezen tüzelőanyagok által termelt villamos energia, mint maga az a gazdasági tevékenység, amelyhez felhasználják azt.  Ám a legfontosabb fordulópont, amikortól a […]

The post Fordulópont a megújuló energiaforrások területén – rugalmasság mindenek előtt appeared first on Műszaki Magazin.

]]>
Az energiaszektorban egyre többször hallani mostanában a fordulópont kifejezést, amely azt a pillanatot jelöli, amikortól következetes és hosszú távú csökkenésnek indul a fosszilis tüzelőanyagok kitermelése.

Egy másik komoly fordulópont az is, amikortól többe kerül ezen tüzelőanyagok által termelt villamos energia, mint maga az a gazdasági tevékenység, amelyhez felhasználják azt.  Ám a legfontosabb fordulópont, amikortól a megújuló energiaforrások aránya meghaladja az energiatermelésben a hagyományos energiahordozók arányát.

Nehéz megmondani, hogy egy-egy fordulópont pontosan mikor következik, vagy következett be, hiszen ezek nem konkrétan meghatározható pillanatok. Sokkal inkább olyan folyamatok, trendek, amik számtalan változó mentén mérhetőek, de még sincs egy-egy tökéletes mérőszám, ami globálisan jelezni tudná a fordulópontok bekövetkezésének pillanatát. Igaz ez mindhárom fenti példával kapcsolatban. Nincs tökéletes egyetértés a szakemberek körében sem a fordulópontok bekövetkezésének idejével kapcsolatban, sem abban, hogy pontosan mi jellemző ezekre a pillanatokra, sem abban, hogy esetleg megtörténtek-e már.

Talán arról lehet leginkább felismerni egy fordulópontot, ha egyszer csak azt vesszük észre, hogy a diskurzus már nem egy ötletről szól, hanem arról, hogy az milyen hatással bír a gyakorlatra. Épp itt tartunk ma a megújuló energiaforrások tekintetében. Az energiagazdálkodás története során a kérdés nagyon sokáig az volt, hogy mennyire életképes és mennyire megvalósítható egy adott technológia, azaz működhet-e, és megengedhetjük-e magunknak az alkalmazását. Jelenleg az átmenet kezelése és a lehetőségek kiaknázása a fő szempont.

A kérdés az, hogy miképp történik ez a változás

Egy ideje már tudjuk, hogy a megújuló energiaforrások sok esetben fajlagosan olcsóbbak, mint más energiaforrások, és Európa energiaszükségletének mintegy ötödét már megújuló energiaforrásokból fedezzük. Ezen energiaforrások gyors elterjedésével kapcsolatban biztató jel, hogy a diskurzus egyre inkább arról szól, mi és mikorra várható, azaz, hogy az energiaellátás 60-80 százaléka mikor származik majd megújuló energiaforrásokból.

Míg más energiaforrások teljesítménye jól kiszámítható, a nap- és szélerőművek teljesítménye eredendően változékony. A napenergia esetében a nap nem süt 24 órában, és a napsugárzás időtartama és intenzitása ciklikusan változik az évszakokkal is, nem is beszélve arról, amikor az időjárási viszonyok – például egy vastagabb felhőtakaró – korlátozzák a napenergia-termelést. A szélenergia-termelés még ennél is kiszámíthatatlanabb. A nap- és szélerőművek teljesítményingadozásainak előrejelzésére szolgáló technológiák az elmúlt években rengeteget fejlődtek, és a mesterséges intelligencia alkalmazásával várhatóan még a mostaninál is pontosabbak lesznek az előrejelezések. Azonban nem elég tudnunk, hogy mikor és milyen mértékben fog változni a teljesítmény, lehetővé kell tennünk azt is, hogy a rendszer elég gyorsan reagáljon ezekre a változásokra. Addig, amíg ezek az energiaforrások a szükségletek csupán 20% körüli részét fedezik, megoldható, hogy ezzel azonos mértékben szorítsuk vissza a fosszilis tüzelőanyaggal működő erőműveket. Ezt a kompenzációt azonban nem tudjuk alkalmazni egy többségében megújuló energiaforrásokkal működő hálózatra.

Talán kevesebb szó esik egy szintén idekapcsolódó problémáról. A hálózat stabilitása szempontjából a túlkínálat ugyanolyan nagy probléma, mint a gyenge ellátás, és ha nem találunk megfelelő megoldást, az is megtörténhet, hogy 2040-re Németország megújulóenergia-termelését akár 16%-ban is vissza kell majd fogni. Ez évente 2300 órányi elpazarolt energiát jelentene, miközben az év más időszakaiban plusz forrásokra lesz szükség az energiaszükséglet kielégítéséhez.

A különbségek kiegyenlítése

Mindez azt jelenti, hogy a megújuló energiaforrások gyors elterjedésével párhuzamosan egyre nagyobb szerepet játszik a rugalmasság. A villamosenergia-hálózatok hagyományosan egyidejű termelésre és fogyasztásra készültek, azaz úgy, hogy amennyire pontosan csak lehetséges, minden egyes wattnyi kínálatra megegyező kereslet jusson. A megújuló energiaforrások világában ez azt eredményezi, hogy szükségünk lesz tartalék termelési kapacitásra és hálózatfejlesztésre is. A rugalmasság azt jelenti, hogy külön kell választanunk egymástól a kínálatot és a keresletet, amihez jelentős energiatárolási infrastruktúrára lesz szükségünk. Ezt számos taktika teszi lehetővé. A rövid távú, napon belüli ingadozások áthidalására, azaz a túltermelt energia levezetésére, illetve későbbi visszatáplálására és felhasználására ideális megoldást jelentenek a beépített energiatárolók, speciális akkumulátorok. Az ilyen jellegű rugalmasság iránti igény növekedésével egyre nagyobb szerepet játszanak majd az elektromos járművek akkumulátorai is. Egy átlagos elektromos autó akkumulátora egy átlagos európai háztartás több napra elegendő energiáját képes tárolni. Az akkumulátorok intelligens töltése pedig lehetővé teszi, hogy a szükséglet később jelentkezzen: akkor, amikor bőségesen rendelkezésre áll megújuló energiaforrásból származó energia, ami ráadásul olcsóbb is. A jövőben láthatunk majd olyan megoldásokat is, amelyek szükség esetén ezt a tárolt energiát visszatáplálják a hálózatba.

A hosszabb távú tárolásra többek között a szivattyús energiatározó vízerőművek, a sűrített levegős akkumulátorok és a környezetbarát hidrogén kínálnak lehetőségeket. Ezek a megoldások mind hosszú távú, kapacitáscsökkenés nélküli energiatárolást tesznek lehetővé, így ideálisak a kieső energiatermelés pótlására – olykor hetekig, akár hónapokig is.

Az energiatermelés és az energiafogyasztás szétválasztása az egyik oldalon, ágazati összekapcsolás a másikon

Röviden, amikor a megújuló energiaforrásokra gondolunk, akkor egy olyan intelligens, rugalmas, többirányú hálózatot kell elképzelnünk, amelynek működése merőben eltér a jelenlegi infrastruktúra működésétől. Nem csupán arról van szó, hogy a jelenlegi villamosenergia-termelő kapacitásunkat felváltja egy környezetbarát megoldás: a kereslet és a kínálat szétválasztása paradox módon egyúttal hozzájárul az egyes ágazatok összekapcsolásához is.

Míg a megújuló energiaforrások bevezetésével mindennapi életünk alapvetően szén-dioxid-mentessé válhat – az otthoni világítástól kezdve az elektromos autókon keresztül, a munkába járásig –, sajnos sok területen továbbra is a közvetlen fosszilis tüzelőanyag-ellátásra kell támaszkodnunk. Ahhoz, hogy kibocsátás-csökkentési törekvéseinket kiterjeszthessük olyan területekre is, mint a fűtés, a szállítás, valamint az olyan termékek gyártása, mint az acél és a vegyi anyagok, idővel teljesen ki kell iktatnunk ezek fosszilis tüzelőanyagon alapuló energiaigényét. Mindezt úgy érhetjük el, ha megtaláljuk a módját annak, hogy ezeket az iparágakat is bekapcsoljuk a hálózatba, ez a folyamat az ágazati összekapcsolás.

A fordulópont felismerése a megújuló energiaforrások szempontjából elméleti kérdésnek tűnhet, de az ágazati összekapcsolást vizsgálva lassan megértjük, milyen fontos a rugalmasság az energiarendszereinkben – és ez a felismerés maga a fordulópont. Ez lesz a kulcsa annak, hogy a megújuló energiaforrásokban rejlő lehetőségeket teljes mértékben kiaknázzuk a társadalom számára, aminek során a megújuló energiaforrások változékonysága hatalmas lehetőség lesz a közös jövőnk szempontjából.

The post Fordulópont a megújuló energiaforrások területén – rugalmasság mindenek előtt appeared first on Műszaki Magazin.

]]>
A magyar terméket ne úgy ismerjék, hogy könnyen ellopható, másolható https://www.muszaki-magazin.hu/2021/03/03/szellemi-tulajdon-hivatal-evfordulo/ Wed, 03 Mar 2021 08:01:19 +0000 https://www.muszaki-magazin.hu/?p=14036 Idén ünnepli fennállásának 125. évfordulóját a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH). A jeles alkalom központi eseménye március 1-jén zajlott, ugyanakkor a hivatal egészen év végéig arra használja a születésnap apropóját, hogy minél több gazdasági szereplő figyelmét hívja fel a szellemitulajdon-védelem fontosságára. Hogy miért? Azért, mert az a vállalkozás, aki nem ismeri fel az oltalmak fontosságát, […]

The post A magyar terméket ne úgy ismerjék, hogy könnyen ellopható, másolható appeared first on Műszaki Magazin.

]]>
Idén ünnepli fennállásának 125. évfordulóját a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH).

A jeles alkalom központi eseménye március 1-jén zajlott, ugyanakkor a hivatal egészen év végéig arra használja a születésnap apropóját, hogy minél több gazdasági szereplő figyelmét hívja fel a szellemitulajdon-védelem fontosságára. Hogy miért? Azért, mert az a vállalkozás, aki nem ismeri fel az oltalmak fontosságát, milliókat bukhat azzal, ha ellopják a kutatási és fejlesztési eredményeit, vagy éppen a logója alatt hamis termékeket dobnak piacra.

A 125 évvel ezelőtti dátumot azonban megelőzi egy másik: Magyarországon ugyanis 1895. július 14-én hirdették ki az első szabadalmi törvényt, amely több, mint 70 évig szabályozta a szabadalmak kérdését. A napjaink gazdaságát is meghatározó szellemi tulajdon védelme ekkor jelent meg először szabályozott keretek között hazánkban. Az innovatív találmányokat védő törvény egyik legfontosabb célja az volt, hogy megóvja a gazdasági eredményeket, védje a feltalálókat és a vállalkozásokat. A törvény megszületését követően jött létre 1896. március 1-jén az Osztrák-Magyar Monarchiában első, önálló nemzeti hatóságként a Magyar Királyi Szabadalmi Hivatal, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elődje, amely így hazánk legrégebbi, innovációval foglalkozó hivatala.

Az évfordulóra március 1-jén, a vírushelyzet miatt online ünnepség keretében emlékezett meg az SZTNH, amelyen köszöntőt mondott és előadott Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, valamint köszöntőt küldött Daren Tang, a World Intellectual Property Office (WIPO) vezetője is. A világszervezet számára ez a gesztus azért is volt fontos, mivel a WIPO 1967-es létrejöttében komoly szerepet játszott a később főigazgatói posztot is betöltő Bogsch Árpád. (Érdekesség, hogy a szervezet genfi székházát tiszteletből Bogsch-ról nevezték el).

A 125. évfordulót azonban nem csak ezzel a programmal ünnepli a hivatal. A tervek szerint különböző kiállításokkal, kiadványokkal, díjátadókkal, konferenciákkal is készülnek erre az évre.

És hogy miért is kiemelkedően fontos a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának léte? Csak akkor leszünk nemzetközileg versenyképesek, ha meg tudjuk védeni a szellemi tulajdonunkat.  Mára már egy tudatos vállalatnak biztosan van egy, de inkább több oltalma is, amellyel nem csak a saját ötletét, találmányát vagy kutatási eredményét védi, de a versenyképességét is növeli. Ám míg a nagyvállalatok és a fejlett országok KKV-i számára alapvetés, hogy minden előállított szellemi tulajdonukat levédetik, nálunk akár milliókat veszítenek a vállalkozások azzal, hogy nem használják ki ezt a lehetőséget. Pályázati pénztől, jogdíjtól, vagy akár adókedvezménytől esnek el. A koronavírus miatti gazdasági visszaesés után pedig nagyon komoly lehetőséget jelenthet a vállalkozásoknak, ha a cégeket különböző oltalmakkal erősítik meg.

„A magyar vállalkozások hiába innovatívak, nemzetközi szinten csak akkor érik el a versenytársak szintjét, ha levédetik az újításaikat. Oltalmak nélkül külföldön a magyar termék egyet jelent a könnyen ellophatóval, a másolhatóval és mi azt akarjuk, hogy a magyar terméket ne így pozícionáljuk. Most ugyanis a legtöbb cég azért bukik el külföldön, mert nem olyan tudatosak az ipari jogok tekintetében, mint a külföldiek. Sajnos a rutinos vállalkozások lecsapnak az efféle, kínálkozó lehetőségekre és ők aratják le a gazdasági eredményeket. Úgy is mondhatjuk, kidobott pénz az innovációra fordított összeg, ha a vállalkozások nem szerzik meg, és nem érvényesítik a termékeikhez, technológiáikhoz kötődő jogokat.”

– emelte ki Pomázi Gyula, az SZTHN elnöke, miért lényeges, hogy a vállalkozások ne csak a jó ötletük megvalósításáig jussanak el, hanem addig is, hogy az értékes elképzeléseket meg is védjék a hasznosításhoz kapcsolódó jogok tulajdonlása miatt.

Pomázi Gyula hozzátette, az elmúlt 125 év a hivatal esetében mindig is a jövőbe vetett hitről szólt, hiszen a szabadalmi bejelentések, védjegy- és mintaoltalmak mind-mind egy fontos lépései, és eredményei az innováció hasznosítási folyamatnak. Az SZTNH küldetése pedig mindig is az innováció, a kreativitás felkarolása és védelme volt.

„Hivatalunk arra törekszik, hogy minél több, az ötletét megvalósítani és hasznosítani kívánó vállalkozásban tudatosítsa: a szellemi tulajdon védelme olyan, mint egy jó biztosítás. Nem biztos, hogy azonnal élvezhetjük az előnyeit, ugyanakkor a jövőben komoly segítséget és védelmet nyújthat”

– emelte ki az elnök.

The post A magyar terméket ne úgy ismerjék, hogy könnyen ellopható, másolható appeared first on Műszaki Magazin.

]]>