2024. március 26-án az Országház Felsőházi Termében átadták a 2023. évi Magyar Innovációs Nagydíjat, valamint 7 további innovációs díjat, köztük a környezetvédelmi témájú fejlesztésért járó prominens szakmai elismerést.

A tudósokból, elismert gazdasági szakemberekből álló bírálóbizottság, élén a kulturális és innovációs miniszterrel, elsősorban a gazdasági eredmények és a társadalmi hasznosság alapján választotta ki a kiemelkedő innovációs teljesítményeiket. Az idei ünnepi díjátadó eseményen az előző évben több mint 33,8 milliárd forint többletbevételt eredményező, kiemelkedő társadalmi hasznot hozó, világviszonylatban is kimagasló teljesítményeket díjaztak.

Az Energiaügyi Minisztérium támogatásával kiírt 2023. évi Környezetvédelmi Innovációs Díjban a Respray Solutions Kft. részesült a világ első fújós dezodor újratöltő megoldásáért. A díjat Raisz Anikó, az Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára nyújtotta át a fiataloknak.

Az innováció eredetileg a Műegyetemről indult: egyik alapítója Réti Andor, a BME gépészmérnök alapszakos hallgatója, aki középiskolai barátjával, Zámbó Gergellyel közösen hozta létre a startupot, amelynek a BME Z10 inkubátorháza ad otthont.

A Respray Solutions Kft. a világon elsőként fejlesztette készre és vitte piacra fújós dezodor újratöltő megoldást. A fiatalok a kezdetektől fogva a környezetvédelem és a fenntarthatóság elkötelezettjei, fejlesztésükkel az alumínium dezodor palackok jelentette veszélyes hulladékok mennyiségét szeretnék csökkenteni. A probléma megoldásaként egy többször újratölthető, káros hajtógáz-mentes technológiát dolgoztak ki. A páros konstrukciója ötvözi az innovatív szelep- és szórófej technológiát, amelyhez egy saját fejlesztésű, egyszerűen alkalmazható és felhasználóbarát (újra)töltő automatát is építettek. Jelenleg ők kínálják a világ legfenntarthatóbb fújós dezodorát. Berendezésük és az alumínium-, alkohol- és parabénmentes konstrukció elsőként Magyarországon került kereskedelmi forgalomba 2023 januárjában. Három automatájukkal immáron elérték az 5,5 millió forintos árbevételt, és bekerültek a 10 legtöbbet eladott dezodortermék közé.

A 32. Magyar Innovációs Nagydíj pályázati felhívásra összesen 57 pályamű érkezett be, amelyek közül a bírálóbizottság 55 innovációt ismert el sikeres, 2023-ban megvalósult teljesítményként. Az újító fejlesztéseknek köszönhetően a megvalósító vállalkozások jelentős többletbevételt értek el (amelynek több mint harmada exportból származik). Emellett a megtakarítások, az árcsökkentő hatás, illetve a környezeti terhelés csökkentése révén további 11 milliárd forint társadalmi haszon keletkezett.

A díjazottakról és további 44, innovációnak elismert pályázatról szóló kiadvány a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) honlapján tekinthető meg.

A Respray magyarországi debütálásakor a bme.hu a két alapítóval készített interjút, amely az alábbi linken olvasható.

32. Magyar Innovációs Nagydíj pályázati felhívás nyerteseinek listája és ismertetőik a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) honlapjánolvashatók.

Forrás: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

© Fotó: Respray Solutions

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Környezetvédelmi Innovációs Díjat nyert a műegyetemi fiatalok innovációja appeared first on Műszaki Magazin.

A résztvevőknek fenntartható épületeket kellett tervezniük az egyik legnépszerűbb nyílt világú sandbox videójátékban. Az ötfős szakmai zsűri végül három különleges felhőkarcoló tervét találta a legjobbnak.

Vízturbinák, napelemgyűrűk, geotermikus fűtés, szintenként kialakított zöldövezetek, hatalmas üvegfelületek, automatizálás – többek közt így képzelik el a fenntartható építkezést a fantáziájukat szabadon engedő gamerek. A KÉSZ Csoport nyereményjátékában november közepéig közel kétezren regisztráltak a megjelölt szerverre, és végül 976-an játszottak a határidő lejártáig. A feladat az egyik legnépszerűbb nyílt világú sandbox videójátékban fenntartható és mindemellett kreatív épületek tervezése volt.

A játékosok a KÉSZ Csoport Instagram oldalán található leírás alapján léphettek be egy kifejezetten erre a célra létrehozott szerverre, ahol saját kódjukkal ellátott parcellán építkezhettek. A játékosokat két népszerű videós influenszer, Uborcraft és luckeY kísérte figyelemmel, akik az elkészült alkotások zsűrizésében is részt vettek.

Futurisztikus épületek, csavaródó tornyok

Mindhárom dobogós pályamű alkotója magas épületet tervezett. A zsűri egy futurisztikus, fával kombinált felhőkarcolót talált a legjobbnak, a második helyezett egy csavarodó torony lett, harmadikként pedig egy gömbökből összeálló toronyház végzett.

„Mindig örülünk, ha technológia fókuszú építőipari vállalatcsoportként sikerül a fiatalokat megmozgatnunk és megmutatnunk, hogy mennyi lehetőség rejlik az építőiparban, izgalmas, sőt menő és nem utolsó sorban fenntartható is lehet ez az iparág. Rengeteg ötletes és kreatív pályamű érkezett, közülük sokat legszívesebben a valóságban is megépítenénk. A fenntarthatóság kérdése az egyik legkomolyabb kihívás, ami az építőipar előtt áll, jó látni, hogy a téma mennyire megmozgatta a fiatalokat és milyen színvonalas munkát érkeztek. Bár a top 3 alkotást díjaztuk, a 40 legjobbra értékelt épület alkotója is részletesen elolvashatja majd a szakmai zsűri értékelését”

– mondta Metykó Tibor, a KÉSZ Csoport marketing és vállalati kommunikációs igazgatója.

A játék eredménye a KÉSZ Csoport Instagram-oldalán, a bio-ban érhető el:

https://www.instagram.com/keszgroup/?hl=hu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Így képzelik el a fiatalok a jövő épületeit appeared first on Műszaki Magazin.

A zsűri kiválasztotta a legjobb projekteket, a hivatalos eredményhirdetésre és a díjak átadására június 13-án a Magyar Tudományos Akadémián kerül sor.

Az akadémikusokból, gazdasági szakemberekből álló 27 fős bírálóbizottság több fordulós értékelési folyamat után kiválasztotta a legígéretesebb műszaki, illetve természettudományos projekteket. Az értékelést, a következő szempontok alapján végezték el:

• a probléma megközelítésének eredetisége és kreativitása;
• a kidolgozás alapossága, ill. tudományos értéke;
• az írásos anyag, ill. alkotás (vagy modell) színvonala; ill. az elkészített eszköz működőképessége;
• a projekt befejezettsége (koncepció, konklúzió), ill. hasznosíthatósága;
• az eredmények ésszerű és világos értelmezése.

Dr. Jakab László, BME professzor vezetésével a zsűri összesen három első, három második, négy harmadik díjat osztott ki, 12 pedig kiemelt dicséretben, illetve 27 pályázat dicséretben részesült.

A fiatalok munkájuk során, többek közt olyan izgalmas kérdésekre kerestek választ, mint

• hogyan alakítható ki a környezetszennyezési károk csökkentésére egy teljesen új szemlélet?
• lehetséges-e daganatos elváltozásokat egyszerűbb módszerekkel szűrni?
• a fotokémiai ligand kapcsoláshoz fejleszthető-e UV megvilágító berendezés?

A díjazott pályamunkák készítői az elismeréseket 2022. június 13-án, az ünnepélyes eredményhirdetésen veszik át. A díjátadási ünnepségen köszönti a fiatalokat többek között Kollár László MTA főtitkár, Birkner Zoltán NKFIH elnök is.

A 31. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Verseny, az innovációs és technológiai miniszter fővédnöksége mellett, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával, az NKFI Alap finanszírozásával valósul meg.

The post Zseniális ifjú innovátorok appeared first on Műszaki Magazin.

A Samsung nemzetközi sikereket is elért, Solve for Tomorrow programjára épülő kihívást 2021-ben indították el először Magyarországon, hogy a kreatív gondolkodás és a problémamegoldó készségek fejlesztésén keresztül támogassák a hazai fiatalokat. Az EdisonKids és a Samsung idén február és június között ismét az ország leginnovatívabb 12 és 18 év közötti diákjait, tanárait és iskoláit keresi. A csapatok 2022. március 2-ig jelentkezhetnek egy videóval, amelyben elmondják, milyen problémára keresik a megoldást, és hogy ez a kérdés, miért foglalkoztatja őket. Idén három kategóriában – fenntarthatóság, digitális oktatás, közösség – várják a csapatok jelentkezését.

A kihívásba kiválasztott ötven csapattal ezután elkezdődik a jövőtervezés folyamata, amelyben szakértők és szakmai mentorok egyaránt segítik a résztvevőket. A félév során a diákok fejleszthetik STEM ismereteik mellett a kritikai gondolkodásukat, a kreativitásukat és megtanulhatnak csapatban dolgozni. Az első év tapasztalatai alapján a szervezők továbbfejlesztették a képzési folyamatot, melynek fókuszában a jövőtervezői gondolkodás, a kreativitás fejlesztése áll. A diákok ezúttal is megismerkedhetnek a Design thinking módszertannal és a strukturálatlan problémák megoldási lehetőségeivel, melyeket a későbbi tanulmányaik, munkájuk során is alkalmazni tudnak majd. Emellett a csapatokat kísérő tanároknak, munkájuk megkönnyítésére, lehetőségük lesz mentorációs és facilitációs képzéseken is részt venni a verseny ideje alatt. A jelentkezők ezekkel az új készségekkel, tudással felvértezve és a már meglévő lelkesedéssel kezdhetik keresni a megoldásokat. Legyen szó a fenntarthatóság továbbfejlesztéséről, új gondolatokról a digitális oktatásban vagy közösségépítésről, a jövőtervezés során bármelyik elképzelésből valódi megoldás születhet. A kihívásban résztvevő csapatok így mind nyerhetnek és különböző területeken fejleszthetik a tudásukat, az első három helyezett és iskolája pedig összesen 4,5 millió forint értékben válogathat Samsung eszközökből.

„Célunk, hogy idén a Megoldások a holnapért kihívás egy egész féléves, közös tanulási folyamat legyen, amelyben a diákok mellett a tanárokat is segítjük szakmai képzésekkel, és amelyből mi legalább annyi inspirációt nyerhetünk, amennyi támogatást a résztvevők kapnak a jövőképük megvalósításához – mondta el Veres Rita, az Edisonplatform vezetője. – Fontos, hogy egy olyan alkotó közösséget hozzunk létre, amelyben a problémákra együtt keressük a megoldást. Szeretnénk, ha a folyamat végén a diákok önállóan is tudnák folytatni a közös munkát, az „EdisonTanárok” pedig tovább foglalkoznának a tehetségekkel és az ő vezetésükkel hosszabb távon olyan tudásmegosztó műhelyek jönnének létre, amelyek a kihívás nélkül is képesek segíteni a helyi közösségeket.” 

A tanároknak szóló egyedi fogadóórák és mentorálási alkalmak mellett a diákok felkészülését a szakmai zsűri is támogatja. A zsűri elnöke és a kezdeményezés fővédnöke idén is Dr. Meskó Bertalan, Orvosi jövőkutató, a The Medical Futurist Institute vezetője, aki elmondta:

„A jövővel foglalkozni, a jövőről gondolkozni minden nap nekem azért fontos, mert ezt látom az egyetlen járható útnak ahhoz, hogy ma hozzunk olyan döntéseket, amik vágyott jövőképekhez vezethetnek. Külön öröm számomra, hogy mindezt tehetséges fiatalokkal együtt tehetem meg a kihívásban.”

Az idei zsűri összeállítása tükrözi a pályázatban kiírt kategóriákat is, a szervezők minden témához elismert szakértőket hívtak meg.  Fenntarthatósági kategóriában Tomaj Zsófi, a Future Potato alapítója és Madaras Liz a Pollipop ügyvezetője, a digitális oktatás területén Greskovits György, a Milestone Intézet alapítója és oktatási igazgatója, valamint Forgács-Fábián Sára, az Amigos a gyerekekért alapítvány megálmodója csatlakozott a kihíváshoz, míg a közösségi területet Stumpf Kata, a Konnekt egyesület társalapítója képviseli. A kihívás képzéseit jegyző Frankó Csuba Dea, innovációs coach és jövőkutató is csatlakozik a zsűri munkájához, csakúgy, mint Balogh Csaba, a HVG technológiai rovatának vezetője és Balogh Petya, startupper, befektető. A pályázat szervezői részéről Veres Rita, az Edisonplatform vezetője, és Kunos Balázs, a Samsung Magyarország alelnöke vesz részt a zsűrizésben.

Samu Zsófia, a Samsung Magyarország kommunikációs vezetője a kihívás kapcsán elmondta:

„A Megoldások a holnapért kihívás illeszkedik az Együtt a holnapért jövőképünkhöz, hiszen a technológián keresztül pozitív változások elindításában segíthetjük a hazai közösségeket. A digitális innovációk rendkívüli mértékben alakítják át a társadalmunkat és számos jelentős probléma megoldásában is segíthetnek. Ezeket a megoldásokat csak együtt találhatjuk meg, és ezért is olyan fontos ez a kezdeményezés, amellyel lehetőséget és platformot teremtünk a magyar fiataloknak, hogy megosszák velünk az elképzeléseiket és közösen újratervezzük a jövőt.”

Bővebb információ és a pályázat részletes leírása a www.edisonkids.org és a https://www.samsung.com/hu/solvefortomorrow/ weboldalon érhető el.

The post Magyar fiatalokkal dolgozik együtt a jövő innovációin a Samsung és az EdisonKids appeared first on Műszaki Magazin.

Az általános-és középiskolákban a hangsúly jelenleg leginkább az információátadáson van, míg a készségek, képességek fejlesztése szinte sehol sincs terítéken. A munkaerőpiaci tapasztalatok viszont azt támasztják alá, hogy épp, hogy fordítva kellene összeállítani a tanmenetet. Ahhoz, hogy versenyképes tudással rendelkezzenek a gyerekek, az iskoláknak meg kell őket tanítani tanulni, erősíteni kell bennük a kritikai gondolkodásmódot, illetve elő kell segíteniük a társas és érzelmi jellemzőik fejlődését – hangsúlyozza az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség alelnöke, Ács János.

A szakember szerint az intézményesített oktatás keretei között fejlesztett kompetenciák jellemzően nem azonosak azokkal, amelyek a munkahelyi vagy a hétköznapi életben való eredményességhez kellenek. Ez furcsa helyzetet teremt, és már az indulásnál megnehezíti a jövő generációinak sorsát. Napjaink VUCCA (Volatile, uncertain, complex, chaotic, ambiguos) világában ugyanis az oktatásnak olyan élethelyzetekre, foglalkozásokra és technológiákra kellene felkészítenie a diákokat, amelyek jelenleg még nem is léteznek.  Ráadásul a negyvenes, ötvenes korosztállyal szemben a mai fiataloknak teljesen más a figyelmi kapacitásuk, illetve sokkal hatékonyabban tanulnak audiovizuális anyagokból, mint szöveges leírásokból. Ezekre a kihívásokra nem lehet azzal válaszolni, hogy még több információt zúdítunk a nyakukba. Mivel nem tudjuk, hogy mit nem tudunk, a diákok készségeit, képességeit és gondolkodásmódját kell fejleszteni ahhoz, hogy a jelenleg még ismeretlen kihívásokkal szemben eredményesek legyenek a későbbiekben.

„Nélkülözhetetlenné válik a társas készségek, szociális kompetenciák és az érzelmi intelligencia fejlesztése. Eljött az idő, hogy a tanmenetben nagyobb teret nyerjen a szóbeli logikus érvelésnek, a kritikai gondolkodásmódnak, a mások vezetése és irányítása képességének, a nyilvános szereplésnek, az ötleteik bemutatásának, vagy a másokkal való eredményes együttműködéshez szükséges személyes jellemzőknek az elsajátítása.”

– fogalmaz Ács János.

Az EJMSZ alelnöke úgy véli a változtatás nem kerül szinte semmibe. Több olyan megközelítés, gyakorlat létezik, amivel a fiatalok versenyképes tudása jelentősen erősíthető. A fejlesztést elősegítő beavatkozások pedig több szinten megteremthetők, az egyénitől (a diák maga) kezdve a csoportoson (osztály, tanulópár, tanulócsoport) át a szervezeti szintig.

Példaként említi, hogy egyéni és csoportos szinten a diákok hatékonyabban tanulnak, ha van egy tanulópárjuk. A társas elem a tanulásban, tanításban számos, a 21. században elvárt készséget fejleszt járulékosan. Ezek közé tartozik mások megértése, a szempontváltás, a szóbeli és írásbeli érvelés. Az iskolákban emiatt érdemes a tananyagot tanulópárok, tanulócsoportok létrehozásával feldolgozni –hangsúlyozza Ács János, aki hozzáteszi, hogy a kiscsoportos, projekt-alapú feladatmegoldások során a társas együttműködés jellemzői fejleszthetők. Ezekben a helyzetekben azok a fiatalok, akik rendelkeznek a mások vezetéséhez, irányításához szükséges jellemzőkkel, megmutathatják magukat. A csoportos feladatmegoldás során a szóbeli készségek (vita, érvelés) és az egyéb társas, érzelmi készségek (személyközi érzékenység, empátia, mások szempontrendszerének megértése) is hatékonyan fejlődnek.

A szakember azért is tartja hasznosnak a kiscsoportos tanulást, mert ennek keretei közt a gyerekek gyakorlati tapasztalatokat szerezhetnek a csoportdinamika, az együttműködés, a konfliktusmegoldás, illetve a döntéshozatal folyamatáról. Hasonlóképp fontos szerinte a játékos (gamifikált) eszközök használata, mert ezek a feladatok kritikus megközelítésében és az arra adható megoldások kreatív kidolgozásában nyújthatnak támogatást a tanulóknak. Ennek alapján a fizikát is lehetne úgy tanítani, hogy a diákoknak olyan kihívást jelentő feladatot adunk, amikor azt kell kiszámolniuk, hogy a 10 kg súlyú dinnyét, hogyan lehet ellőni 50 méteres távolságra egy gumiszalaggal. Ennek az iránynak voltak már korai hazai előfutárai, mint a tévében a 60-as, 70-es években természettudományokat tanító Öveges professzor.

A játékosság ugyanakkor bármelyik iskolai szinten könnyen és gyorsan alkalmazható. Olykor ezt egy tanár személye jeleníti meg, vagy egy tehetséges kiscsoport az osztályon belül, amely foglalkozik a többi diák fejlesztésével, esetleg lehet az egy iskolai vetélkedő is. Az eszköz, a platform, a személy valójában másodlagos, a megközelítésen van a hangsúly, ami a száraz ismeretátadást élvezetesebbé, örömtelibbé teszi. Szerencsére a tanulást támogató online és offline eszközök, megoldások napjainkban könnyen elérhetőek és gyorsan, eredményesen használhatóak. Példa rá az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség által fejlesztett tudományos kvízalkalmazás, az EJMSZ Super Engineer is, amelyen keresztül az általános-és középiskolás diákok ízelítőt kaphatnak arról, mennyire sokszínű és izgalmas a műszaki – és természettudományok világa.

The post A versenyképes fiatalok képzéséhez új tanítási módszerek kellenek appeared first on Műszaki Magazin.

A díjazottakról és további 43, kidolgozott pályázatról szóló kiadvány a következő linken nyitható meg. Az eredményhirdetésről, ill. az elsődíjasokról szóló rövidfilm pedig itt érhető el.

A Magyar Innovációs Szövetség a mai nap meghirdette a 30. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyt is.

Az Ericsson Magyarország Kft. által felajánlott I. Díjban Ecsedi Boglárka részesült, “Visszaáramlások detektálása tanulóalgoritmus használatával – mély neurális hálók és mesterséges intelligencia a számítástechnikai képelemzésben” c. pályázatával. A projekt eredménye egy működő algoritmus, mely az eddigieknél 11%-kal pontosabban detektálja a veszélyes tengeri vagy óceáni visszaáramlásokat.

A VALOR HUNGARIAE Zrt. által felajánlott I. Díjban Rózsavölgyi Mátyás részesült ”Távirányítható Marsjáró készítése” c. pályázatával. Az eredeti Marsjárók mintájára készült működőképes modell a dokumentáltságával alkalmassá teszi a projektet az oktatásban történő felhasználásra, ilyen irányú érdeklődés felkeltésére.

A Magyar Innovációs Szövetség legjobb határon túli pályázónak járó ösztöndíját, ill I. Díjat Gál Emese kapott “Bronchus Protect” c. pályázatával. A projekt eredménye egy rendkívül felhasználóbarát, a levegő minőségét monitorizáló alkalmazás, mely segítségével online, interaktív módon elérhetőek a mért paraméterek és prevenciós javaslatok a krónikus betegséggel élők és egyéb, a szennyezett levegőre tudatosan figyelő emberek számára.

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által felajánlott II. Díjat és a VALOR HUNGARIAE ZRT legfiatalabb díjazott pályázónak járó Junior Ösztöndíját Nagy Nimród nyerte el „Fénymikroszkóp sötét-látóteres megvilágításához használható fényszűrő fejlesztése” c. pályázatával. A mikroszkópok objektívhéz eddig állandóan cserélgetett rekeszlapok helyett fejlesztette ki a 3D nyomtatással, műanyagból készült univerzális sötétlátóteres szűrőt, amely úgy működik, mint egy fordított fényrekesz.

II. Díjban részesült Hargitai Sára „Középpontban az elfeledett közép” c. pályázatával. A dolgozat legfőbb célja, hogy népszerűsítse a középiskolai szinten elfeledett, de sok érdekességet magában hordozó és tudománytörténeti szempontból is jelentős kontraharmonikus közepet.

Az Egis Gyógyszergyár Zrt. által felajánlott II. Díjban Sebők Hunor részesült “Egy az agyi memóriaközpontba érkező idegpálya adta új lehetőségek a gyógyításban” c. pályázatával. A pályázat segítségével felfedeztek egy új, nem-kolinerg sejttípust, melynek jelentős szerepe lehet a memória működésének szabályozásában és betegségek esetén annak gyógyításában.

III. Díjban részesült Kreinicker Gábor „Járás során fellépő rendellenességet kimutató eszköz” c. pályázatával. A PosTracker egy olyan eszköz, mely a járásproblémák diagnosztikáját jelentősen lerövidítené, ugyanis a felhelyezése csupán pár perc, és a járáshibákat 80% pontossággal képes meghatározni.

III. Díjában részesült Halmos Zita és Viczián Anna az “Ebcsont beforr, avagy csontpótlás meglepő anyagokkal” c. pályázattal. A fiatalok egy csontimplantátumot hoztak létre, melyet egy tojáshéjból készített hidroxiapatit szuszpenzióval vontak be, amely nem szintetikus, így jobb és gyorsabb csontosodást eredményez.

III. Díjban részesült Kántor Kristóf “H.O.R.U.S.” c. pályázatával. A Hallás Orientált Rekogníció Utáni Segítő egy fejen hordható eszköz, amely segítségével a vakok és gyengénlátók valós idejű visszajelzést kapnak arról, hogy milyen objektumok vannak az eszköz látóterében.

Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés által felajánlott III. Díjat Rendes Botond és Kis-Bogdán Kolos nyerték el „BuildUp” c. pályázatukkal. A BuildUp egy egyedülálló térgeometria oktatórendszer virtuális valóságban, ahol a felhasználó bekerülhet a különböző térgeometriai problémák világába és interakcióba léphet velük.

A díjazottakról és további 43, kidolgozott pályázatról szóló kiadvány a következő linken  nyitható meg. Az eredményhirdetésről, ill. az elsődíjasokról szóló rövidfilm pedig itt érhető el.

Egyúttal a Magyar Innovációs Szövetség meghirdette a 30. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyt is. Kreatív fiataloknak 5 M Ft jutalom és támogatás, az eredményes tanároknak és középiskoláknak 10-10 M Ft jutalom, ill. támogatás! Részletek idekattintva.

dr. Pakucs János, szervező-bizottsági elnök

The post Kreatív tizenévesek a 29. tudományos és innovációs versenyen appeared first on Műszaki Magazin.

A magyar küldöttség kiemelkedően jól teljesített, úgy tudjuk, hogy a 7 csapat mindegyike az első 10-ben végzett.

A Szeged.hu híre szerint a 8 éves Manai Delal és Kaszás Tamás, valamint a 9 éves Scurrah Linda  alkotta csapat vakvezető robotkutyával nyerte meg a világversenyt. A csapat vezetője, Özvegy Judit korábban arról mesélt az újságnak, hogy a gyerekek egy egész várost építettek legóból, amelyben egy vak kislány közlekedik a vakvezető robotkutyájával, ami megáll az akadályoknál, hangjelzést ad a vakoknak, és színjelzést a körülötte lévőknek, hogy figyeljenek a kislányra.

Frissítés: Olvasónk jelezte, hogy a verseny WeDo kategóriáját is magyar gyerekek nyerték,  Molnár Veronika és Molnár Levente csapata bizonyult a legjobbnak.

https://index.hu/techtud/2019/08/05/szegedi_kisdiakok_lettek_a_vilag_legjobb_robotepitoi/

The post Szegedi kisdiákok lettek a világ legjobb robotépítői appeared first on Műszaki Magazin.