Az eredetileg 1864-ben épült és 2014-ben teljesen felújítva újranyitott Pesti Vigadó patinás épületében újabb modernizációra került sor: az épület teljes világításvezérlését korszerűsítették.

A pazar megjelenésű, 19. századi stílusú csillárok, köztük a díszterem két óriási, 108 karú csillárjának hagyományos, E27 foglalatú halogén izzóit LED égőkre cserélték, amelyek fényerő-szabályozásához a Siemens Zrt. biztosította a technológiát. A 2023 nyarán használatba vett, decentralizált világítástechnikai rendszerhez összesen 64 fényerő-szabályozót (univerzális dimmert), valamint további kiegészítő eszközöket szállított a vállalat. Ezeket a Siemens Zrt. partnere, a Robotház Kft. telepítette a helyszínen, miközben az épület ez idő alatt is számos rendezvénynek otthont adott.

Ezek az intelligens, új fényerő-szabályozók nagy fényterhelés elbírására is alkalmasak, és széleskörű beállítási lehetőségeiknek (dimmelési görbéiknek) köszönhetően kifejezetten ideálisak mozik, színházak, operaházak vagy történelmi épületek világításához.

A beruházás így nemcsak biztonságosabb, illetve energia- és költséghatékonyabb működést biztosít a Vigadó számára, de pontosabban és egyszerűbben beállítható az éppen szükséges fénymennyiség is a termekben. Így például a díszteremben zajló előadások előtti elsötétítésért is ez, a színpad- és hangtechnikával összehangolt megoldás felel. Emellett ezek a KNX épületfelügyeleti rendszerbe integrált eszközök megkönnyítik a világítási rendszer monitorozását is: számos mérési és diagnosztikai adatot, egy esetleges hiba esetén pedig pontos státuszjelentést szolgáltat a rendszer, amit az üzemeltetők akár mobileszközökről is tudnak kezelni.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A Pesti Vigadó fényeit is Siemens-technológiával vezérlik appeared first on Műszaki Magazin.

Az egyfalú szén nanocsövek, melyek pusztán egy szénatom falvastagságú, henger alakú, hosszúkás molekulák, 1991-es felfedezésük óta lázban tartják a tudomány világát. Különleges optikai és elektromos tulajdonságaik miatt számos alkalmazás épülhet, vagy már épül is rájuk, a kompozit anyagoktól kezdve, a biomarkereken át, az ultragyors tranzisztorokig.

A Wigner FK Kísérleti Szilárdtestfizika Osztály Kamarás Katalin akadémikus által vezetett „Szén nanoszerkezetek spektroszkópiája” csoportjának kutatói, japán és francia együttműködő partnerekkel közösen, most egy újabb különleges effektust mutattak ki szén nanocsövekben, tovább bővítve potenciális hatásukat a jövő technológiáira. A tanulmány során egyedi szén nanocsövekben keltettek haladó elektronhullámokat (plazmonok), majd ezen kvázirészecskék kölcsönhatását vizsgálták a nanocsöveket hordozó anyag rezgéseivel (fononok). Mivel egy egyedi nanocső átmérője csupán egy átlagos hajszál százezred része, ezért a kutatók vizsgálataikat egy ún. közeltér-mikroszkópiás módszerrel végezték. A fény infravörös tartományában ez az egyetlen módszer, mely alkalmas ilyen kis objektumok vizsgálatára.

Németh Gergely és munkatársai kimutatták, hogy a kialakuló elektromágneses kölcsöhatás olyan erős, hogy új hibrid plazmon-fonon (fény-elektron-rezgés) állapotok jönnek létre, melyek energiája és tulajdonságai nagymértékben különböznek a kiindulási állapotokétól. Számszerűsítve az effektust, megállapították, hogy a kölcsönhatás az ún. ultraerős csatolás kategóriájába esik. Ennek a jelenségnek a megvalósítása az egyik legújabb és nagyon aktív ága a nanofotonikai alapkutatásnak. Kiemelkedő eredmény, hogy az effektust igen kis térfogatban és az infravörös tartományban mutatták ki, amit eddig kevés más anyaggal sikerült megvalósítani.

Az ultraerős csatolás számos felhasználási lehetősége közül a magyar kutatókat leginkább a jelenség molekulaspektroszkópiai alkalmazása érdekli. A nanocsövek üreges jellegük miatt „nanotartályként” működhetnek, kisebb molekulák befogadásával. A csövek belsejében kialakuló erős elektromágneses tér jelentősen megnöveli ezen molekulák kimutatásának érzékenységét, akár egyetlen molekula azonosításának szintjéig. A felfedezés ezen felül új lehetőségeket teremthet kémiai reakciók módosítására, vagy ultragyors plazmonikus áramkörök létrehozására.

The post Ultraerős fény-anyag kölcsönhatást mutattak ki a Wigner FK kutatói appeared first on Műszaki Magazin.

Patrick Llewelyn-Davies a fényt használja el arra, hogy szokatlanul megvilágosított képeket hozzon létre erről a mindennapi tárgyról. Fényforradalmi rendszere újradefiniálja a fény és az árnyék kontrasztját, mivel egységesen világítja meg az objektumot egy teljes körpálya mentén. A lámpák egyenletes mozgását és a 360 fokos pontosságot a FAULHABER precíziós motorja biztosítja.

A legtöbb fénykép jellemzően pillanatkép zajjal készül: legyen szó okostelefonnal készült szelfiről vagy művészi professzionális fényképről, a zár csak a másodperc töredékéig engedi át a fényt a rekeszen. Az analóg zárzajt a teljesen digitális kamerák is szimulálják, hogy akusztikusan jelezzék a kép elkészültének rövid pillanatát.

A fényfestés – amikor a rekesz hosszabb ideig marad nyitva, és a mozgó fények nyomot hagynak a negatívon vagy a képérzékelőn – szintén nagy hagyományokkal rendelkezik. Ezzel a technikával lenyűgöző képek és látványok hozhatók létre. Ismert példa a fényszórók és a hátsó lámpák vörös és fehér fénycsíkja, amelyek az éjszakai autópályán készültek hosszú expozíciós idővel. A „normál” fényképezéssel ellentétben a mozgást itt nemhogy megállítják, hanem éppen hogy azt próbálják megragadni.

Ragyogó műanyag

Patrick Llewelyn-Davies brit fotós a „mozgó” fényfestés és a csendélet készítés közötti szakadékot hidalja át. Képein a nyugalomban lévő tárgy van a középpontban és a színezéshez tollként a mozgó fényt használja. Egyéb színeket nem is ad a képeihez. Ehelyett a tárgyakat világítja meg annyira, hogy azok ragyogjanak. A fény újragondolt felhasználása új és néha röntgenszerű betekintést is lehetővé tesz a lefényképezett tárgyakba. Szinte háromdimenziós plaszticitást öltenek, bár optikailag soha nem hagyják el a 2D-s világot.

A fénnyel festett csendélet titka egy látszólag egyszerű, „Fényforradalmi Rendszer” elnevezésű készülék, amely két jelentést hordoz magában. A forradalom itt fordulatként, alapvető megújulásként értendő. Két fényes LED ír le egy teljes kört a körasztal körül, amire a lefényképezni szánt tárgyat helyezték. Általában hat másodpercbe telik, amíg a teljes fordulatot leírják, az idő azonban a kívánt fényhatás függvényében változtatható. A rendszer nem pusztán egy körutat jár be, hanem teljesen új lehetőségeket is megnyit a képkompozíció számára – hasonló látvánnyal ugyanis korábban még nem találkozhattunk.

Maximális pontosság forgómozgás közben

A lámpákat két karra rögzítették, amelyek magassága a különböző beesési szögek elérése érdekében állítható. A karokat szilárdan a forgó középtengelyhez rögzítették. Első pillantásra ez az elrendezés nem igényel bonyolult technológiát, de az ördög a részletekben rejtőzik: kulcsfontosságú a maximális pontosság és a zökkenőmentes működés.

„A forgatás bármely rövid megtorpanása, vagy rángatása egyenetlen megvilágítást eredményezne – magyarázza Patrick Llewelyn-Davies. – Világosabb és sötétebb területek keletkeznének, amelyek befolyásolják, vagy akár el is lehetetlenítik a kívánt hatás elérését. Ugyanez vonatkozik a teljes kör leírására is. A karok nem mozdulhatnak el a 360 foknál egyetlen egy fokkal többel, vagy kevesebbel sem és mindezt a megadott idő alatt el kell megtenniük.”

A feltaláló / fotós az egyszerűbb alkatrészekkel végzett korábbi kísérleteiről is beszámolt, amelyek nem voltak képesek megfelelni ezeknek a követelményeknek. A legnagyobb kihívást a rendszer középtengelyének precízen és rángásmentes mozgatása jelentette. A hordozható eszköznek ugyanakkor a lehető legkönnyebbnek is kellett lennie. A megfelelő meghajtó kiválasztásához a FAULHABER brit értékesítési partnerének, az EMS-nek a szakemberei nyújtottak segítséget.

„Az EMS nagyszerű támogatást nyújtott – mondta Patrick Llewelyn-Davies. – Ők adták a szükséges műszaki szakértelmet a hajtásrendszer és a vezérlő számára. Ez meghatározó a minőségi végeredmény szempontjából. A FAULHABER motorjai már olyan kritikus területeken is bizonyítottak, mint például az űrkutatás. Ezért biztos lehettem abban, hogy a Fényforradalmi Rendszer által megkövetelt pontosságnak és megbízhatóságnak is meg tudnak felelni.”

Az EMS szakemberei a BX4 sorozat kefe nélküli motorjait ajánlották optimális megoldásként, amelyek mind a kívánt pontosságot, mind a szekvencia megismételhetőségét képesek biztosítani.

„Miután kiválasztottunk egy motorcsaládot, különféle méreteket is kipróbálhattunk a programozásba történő beavatkozás nélkül – ismertette Dave Walsha, az EMS kereskedelemfejlesztési igazgatója a közös fejlesztési munkával kapcsolatban. – Ennek eredményeként nagyon rugalmasan tudtunk reagálni a rendszer változásaira.”

A BX4 motorok kompakt és könnyű kialakításának köszönhetően az „ideális súlyt” is tartani tudták.

Múzeumi tárgyak részletgazdag 3D modelljei

A fotós természetesen saját maga is alaposan tesztelte a Fényforradalmi Rendszert. Online galériájában a rendszerével létrehozott egyedi fényhatások számos példája megcsodálható. A „ragyogás”, amelyet olyan jellegtelen, hétköznapi tárgyakból hozott ki, mint egy tyúktojás vagy horgászhorog, úgy jön létre, hogy a kört leíró LED-lámpákat nagyon alacsonyra helyezi az asztal fölé. Mivel a fény egy részét a tárgyak oldalirányban visszaverik az alapra, egy izzó aura jön létre, amely úgy tűnik, hogy a tárgyak belsejéből áradna.

A rendszert jelenleg különböző alkalmazási területeken tesztelik. A lámpák helyett az egyik karhoz kamera is csatlakoztatható. Ha egy ív alakú karhoz rögzítik, akkor a tárgy különböző szögekben egyenletes távolságban is fényképezhető. Ezt a módszert például múzeumok alkalmazzák, hogy a képadatokból a műtárgyak nagy felbontású 3D modelljeit hozzák létre. A kutatók ezt követően világszerte megoszthatják egymással ezeket az adatokat, és felhasználhatják azokat saját tanulmányaikhoz. 3D nyomtatással ezenkívül pontos másolatok is készíthetők.

„Korábban jelentős mennyiségű manuális társult az ilyen képek létrehozásához – jelentette ki Patrick Llewelyn-Davies. – A Fényforradalmi Rendszerrel a folyamat nagyrészt automatizálható és jelentősen felgyorsítható.”

Expozíciós technika (faulhaber.com)

https://www.faulhaber.com/hu/markets/optics-photonics/exposure-technique/

The post Mélyreható betekintés a fény forradalmával appeared first on Műszaki Magazin.

A Semmelweis Egyetem Orvosi Képalkotó Klinikáján a napokban „állt munkába” egy Dániából beszerzett, automata fertőtlenítő robot. A legkorszerűbb fejlesztések eredményeként létrehozott műszer jelenleg a fertőtlenítés egyik leghatékonyabb eszköze és az első ilyen berendezés Közép-Európában. A robot által használt UVC fény bármilyen eddig beazonosított mikroorganizmust, az összes ismert baktériumot és vírust – köztük a COVID-19 kórokozóját, a SARS-CoV-2 vírust is – másodpercek alatt képes inaktiválni.

A robot önjáró tulajdonságának köszönhetően nagyfokú mobilitással és automata működésmóddal rendelkezik. Az ún. betanítás után magától járja be a fertőtlenítendő területet, kikerülve az útjába kerülő akadályokat, így képes a klinika folyosói, a CT- és röntgen osztály gyors és hatékony sterilizálására. A technológia környezetbarát és könnyen beilleszthető a napi takarítási folyamatba. Használata során emberi jelenlétre nincs szükség, ezért a fertőzés szempontjából legveszélyesebb, úgynevezett vörös zónába is beküldhető.

„A robot az Orvosi Képalkotó Klinika tereit és vizsgálóhelyiségeit fertőtleníti folyamatosan, emellett részt vesz a teljes Külső Klinikai Tömb tisztántartásában is. A koronavírus viszonylag hosszú ideig életképes marad a felületeken és levegő útján is fertőzhet, ezért fontos, hogy az UV robot szünet nélkül fertőtleníti környezetünket.  A robot beszerzését a Semmelweis Egyetem Alapítvány és a 77 Elektronika Kft. nagyvonalú támogatása tette lehetővé”

– hangsúlyozta Dr. Maurovich-Horvat Pál, a klinika igazgatója. A csaknem harmincmillió forintba kerülő robot vételárának mintegy felét ugyanis a száz százalékban magyar hi-tech cég, a másik részét az alapítvány fizette.

„Büszkék vagyunk rá, hogy amellett, hogy a járvány időszakában saját gyártókapacitásunkkal folyamatosan és zavartalanul biztosítottuk a magyar lakosság vércukormérő és tesztcsík ellátását, a betegellátás más igen fontos területén is segíthettünk. Külön öröm számunkra, hogy ez a csúcstechnológiás robotberendezés a Semmelweis Egyetemre kerülhetett”

– mondta Zettwitz Sándor, a 77 Elektronika Kft. ügyvezető igazgatója.

„Örömünkre szolgál, hogy a dán UVD Robots ApS magyarországi disztribútoraként az első önjáró UVD fertőtlenítő robotot Magyarországon a Semmelweis Egyetemnek adhattuk át. Reméljük, hogy ezzel is segíteni tudjuk Magyarország és a klinika védekezését a koronavírussal szemben”

– tette hozzá Horváth Zoltán, a robot magyarországi forgalmazását végző Európai Tudásközpont Kft. ügyvezető igazgatója.

The post Önjáró robot segíti a koronavírus elleni védekezést a Semmelweis Egyetemen appeared first on Műszaki Magazin.