A 30. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyen legjobban szereplő fiatalok ösztöndíjban részesülnek, a dobogós helyezettek pedig 100 plusz pontot is kapnak a felsőoktatási felvételin.

 A zsűri javaslata alapján 82 pályázat jutott tovább a második fordulóba, így 113 fiatal versenyezhet az összesen 2,5 millió forint ösztöndíjért. Idén a dobogós helyezés sokat nyom a latban az egyetemi felvételin, 100 többletpontot fog érni, és támogatásban részesülnek a legeredményesebb felkészítő tanárok, középiskolák is.

A 2020/2021-es tanévben meghirdetett versenyre tavaly november végéig lehetett projektötletekkel jelentkezni. A különleges megmérettetésen a 20 év alatti fiatalok saját önálló, innovatív projekt keretében vállalkoznak egy-egy általuk fontosnak tartott kihívás megoldására. Dr. Jakab László professzor, a zsűri elnöke elmondta:

„Elsősorban a probléma megközelítésének eredetiségét és kreativitását értékeltük, a terv tudományos értéke és megvalósíthatósága alapján választottuk ki a legígéretesebb pályázatokat.”

Dr. Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke kimagaslóan erősnek látja az idei mezőnyt:

„Örülünk, hogy ilyen jól sikerült a középiskolás diákok és tanárok mozgósítása, hiszen minden eddiginél több pályázat érkezett. A megújuló hazai innovációs közösségben kulcsszerepet játszanak a tehetséges fiatalok, akik a tudományos utánpótlást, a kutató-fejlesztő szakemberek új generációját jelentik.”

Az első fordulóból továbbjutott versenyzők főként informatikai és műszaki problémák megoldását tűzték ki célul. A részleteikben kidolgozott projekteket 2021. április 1-ig kell beadni. A zsűri április végén ítéli majd oda a több mint 2,5 millió forintnyi ösztöndíjakat, ekkor választják ki azt a három pályázatot is, amelyek az európai döntőn képviselhetik Magyarországot.

www.innovacio.hu

The post Száz többletpont jár az innovációs verseny dobogósainak appeared first on Műszaki Magazin.

Az intézmények pedig erre válaszul általában alacsonyabb ponthatárokat meghúzva engedték be a jelentkezőket a szakjaikra.

Akadt olyan hely, ahol már 300 pont alatt be lehetett jutni mérnökképzésre. Ez a helyzet nem vet jó fényt a műszaki területek jövőjére. A most bejutottak közt várható lemorzsolódások után évről – évre kevesebb műszaki, mérnök szakember lép a hazai munkaerőpiacra, ami hosszú távon a gazdaság teljesítményét is visszavetheti. A magas szintű tudásátadás közös érdek, mert a jelenlegi és a jövőbeni beruházások szempontjából az ország egyik legnagyobb vonzerejét a befektetőknek a kvalifikált, elméleti és gyakorlati tudással rendelkező mérnök értelmiség garantálja. Az EJMSZ szerint a fiatalok mérnöki szakokra való „visszaterelésének” érdekében országszerte aktív kapcsolatokra, közös programokra van szükség a nagyvállalatok és a középiskolák közt – áll az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ) friss helyzetértékelésében.

„A műszaki felvételik negatív eredményei mögött több ok is felsorakoztatható. A demográfiai hatások, a bemeneti nyelvvizsga követelmények mellett az látszik, hogy jelenleg a közoktatás nem készíti fel a diákokat az egyetemi követelményekre, főleg nem az emeltszintű érettségire. Nincsenek jól felszerelt hallgatói laborok, rohamosan öregszenek az oktatók és ma már szinte generációk hiányoznak a tanári gárdából.”

– emelte ki a felvételei ponthatárokat érintő elemzésében Dr. Ábrahám László, az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség elnöke.

A szakember hozzátette, hogy a tanárhiány már most komoly veszélyeket tartogat, amelyeket csak hathatós állami közbelépéssel lehetne csillapítani. Jelenleg az oktatók utánpótlását az alacsony bérek, illetve a pedagógus pálya alacsony presztízse gátolja. Ezeket orvosolandó mihamarabb radikális, a versenyszféra javadalmazásait megközelítő bérrendezésre lenne szükség az általános-és középiskolákban tanítók körében. Ez első lépésben csökkenthetné a pályaelhagyók számát, növelhetné a tanári szakokra jelentkezők számát és a végzősök számára reális karrierlehetőséget kínálna a megszerzett tanári diploma. Erre pedig, azért is lenne nagy szükség, mert sok helyen az országban már most is képesítés nélküli pedagógusok oktatják a matematikát, vagy éppen a fizikát. Mondani sem kell, hogy ilyen környezetben a természettudományos képzés színvonala rendkívüli módon visszazuhanhat, és a tehetséges diákok felkarolása, a műszaki továbbtanulás elősegítése akár áthidalhatatlan akadályokba is ütközhet.

Az EJMSZ elnöke kiemelte, ha a műszaki értelmiség képzése a jövőben sem kap elég figyelmet és anyagi juttatást, akkor a magyar gazdasági fejlődés könnyen lelassulhat, sőt dekonjunktúrába fordulhat, illetve olyan iparágak túlsúlyba kerülésével számolhatunk, amelyek alapvetően szakképzetlen munkaerőt foglalkoztatnak. Ez pedig közép-hosszútávon akár azzal is járhat, hogy a technológiai alapú, tudásigényes beruházások nem nálunk valósulnak meg. Igaz, hogy ez lassú folyamat, de már látszanak ennek kapcsán a kedvezőtlen és nagyon súlyos tendenciák. Az EJMSZ elnöke szerint még nincs veszve minden, és arra sarkallja a középiskolákat, hogy alakítsanak ki szoros kapcsolatokat a környezetükben, megyéjükben működő nagyvállalatokkal, amelyeknél a műszaki szaktudás kiemelt szerephez jut. A velük való őszinte kommunikáció, jobb együttműködés segíthet abban, hogy a fiatalok felismerjék, mi mindent adhat majd nekik a műszaki felsőoktatás, és ennek révén egyre többen válasszanak mérnöki pályákat maguknak.

Az EJMSZ saját tapasztalatból tudja, hogy ma már sokféle módon megismerhetik a középiskolások a cégeket, a piaci elvárásokat, a mérnöki karrierlehetőségeket. A Szövetség tagvállalatai nyílt napok, iskolai pálya orientációs előadások, gyárlátogatások folyamatos szervezésével, valamint mentor programokkal, szakkörök támogatásával, klubtalálkozókkal, nyitott laborok működtetésével, illetve óraadó szakemberek biztosításával támogatják az intézményeket abban, hogy a diákjaik naprakész, hasznos információkhoz, gyakorlati ismeretekhez jussanak hozzá.

The post Az idei műszaki felvételik tanulsága appeared first on Műszaki Magazin.