A világ folyamatosan növekvő élelmiszerigénye és a klímaváltozás egyre szükségesebbé teszi az újgenerációs, fenntartható mezőgazdasági megoldásokat. A legnagyobb kihívás, hogy a termelés kevesebb erőforrással, lehetőleg vegyszermentesen, mégis hatékonyabban történjen, akár mesterséges intelligenciával ellátott robotok segítségével. Erre ad példát egy csehországi innováció.

Robotizált epertermelés

Az eper útja az üvegházakban elvetett apró magtól a boltok polcára feltett édes gyümölcsig hosszú, és rengeteg kézi munkát igényel. Vagy legalábbis igényelt – a Brno melletti Ráječek-farmon is. Ebben a cseh gazdaságban az eper termesztését és betakarítását kétféle robottal teszik modernebbé. A Fravebot (Fruit and Vegetable Robot) Scout a növények egészségi állapotát és érettségét ellenőrzi, míg a Fravebot Harvestor a gyümölcs szüretelésére alkalmas.

A Ráječek-farm így lényegében egy modern epertermesztő gazdasággá vált, amelynek digitális ikerpárját létrehozták a virtuális környezetben (Nvidia Omniverse). A Siemens vezérlőrendszerrel és szoftveres megoldásokkal támogatott robotokat ebben a digitális környezetben képzik ki arra, hogy a valóságban képesek legyenek felismerni a betegségeket vagy például a kártevőket.

Mivel a szimulációs eszközök olyan fizikai törvényszerűségeket is képesek modellezni, mint például az eper súlya, a robot előre betanítható, anélkül, hogy akár csak egyetlen métert megtett volna a valós környezetben. Ez a technológia jelentősen felgyorsítja a robotfejlesztési folyamatot, és csökkenti a költségeket.

A robotok programozása és vezérlése így minden eddiginél egyszerűbb a valós és digitális világ összekapcsolásával, valamint széleskörű alkalmazási lehetőségek előtt nyitja meg az utat. A zöldségek és gyümölcsök intelligens, automatikus betakarítása mellett ezek a robotok más haszonnövények, akár dísznövények, virágok termesztésére is használhatóak, mivel képesek az ehhez szükséges nagyon finom mozdulatokra és teljeskörű precizitásra.

Dubaji vertikális gazdaság

Az adatok, a mesterséges intelligencia és a robotika kombinációját hatékonyan kihasználó mezőgazdaság másik iskolapéldája a szintén Siemens-megoldásokkal támogatott Bustanica, a dubaji vertikális farm. A Közel-Kelet legnagyobb ilyen termőterülete 95 százalékkal kevesebb vizet igényel, mint egy hasonló hozamú, kültéri farm, és több mint egymillió kilogramm terméshozamot garantál, teljesen vegyszermentesen.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Fenntarthatóbb növénytermesztés robotokkal appeared first on Műszaki Magazin.

A csoportmunka hatékonyságát vizsgáló felmérés eredményei alapján csak a cégek mintegy fele használ munkaidő nyilvántartó rendszert a távmunkában is, és csak mintegy harmaduk vezetett be bejárási protokollt a fertőzésveszély elkerülésére. A kutatás arra is rámutatott, hogy a csapatszellem fenntartására egyre gyakrabban alkalmaznak ún. „hibrid iroda” megoldásokat, ugyanakkor ennek biztonsági kockázatát alábecsülik a cégvezetők.

Rengeteg magyar dolgozik távmunkában

Az országszerte több mint 250 vállalati ügyféllel rendelkező Infosector kutatásában cégvezetők válaszait gyűjtötték össze a második hullámban tapasztaltakról és a pandémia által okozott kihívások kezeléséről. A hat pontból álló kérdőívben a megkérdezetteknek egy tízes skálán kellett értékelniük az állításokat azok alapján, hogy mennyire igaz cégükre az adott kijelentés. Az első kérdésre adott válaszok alapján kijelenthető (5,6-os átlag), hogy habár voltak kiugró esetek, összességében szeptembertől kezdve nem nőtt számottevően az otthonról dolgozók száma az első hullámhoz képest. A cégvezetők többsége egyúttal arra is rámutatott, hogy munkavállalóik több mint fele dolgozik huzamosabb ideje otthonról (6,2-es átlag), és a vállalkozása idei eredményére kiemelkedő hatással van az otthoni munkavállalók teljesítménye.

Egyelőre sok a félmegoldás

Habár számos cégnél pozitív irányba változott a távmunkával szembeni bizalom, még mindig rengeteg az olyan „félmegoldás” a piacon, amivel csak időszakosan tudják áthidalni a nehézségeket. A megkérdezettek felénél például hiányzik a beosztás- és munkaidő nyilvántartási rendszer (5,0-s érték), ami hosszútávon a munka-magánélet egyensúly felborulását is okozhatja, hiszen összességében óraszámot tekintve többet dolgoznak otthonról a kollégák, mint tették azt az irodában. Hozzátette:

„A munkáltatók és a munkavállalók is a saját bőrükön érzik azt, hogy a megfelelő körülmények kialakítása otthon is kulcsfontosságú, hiszen az értékteremtéshez nyugodt környezet és pontos feladatkezelés szükséges. A kutatásunk visszaigazolta a személyes tapasztalatainkat is: egyre több a jó példa, de iparágtól függetlenül elmondhatjuk, hogy még rengeteg tennivalója és lehetősége van még a magyar cégeknek ezen a téren.”

– mondta Fábián Tamás, az Infosector Kft. operatív vezetője.

Egyre többen váltanak „hibrid iroda” rendszerre a csapatszellem fenntartása miatt

Mivel az alapvető kapcsolattartás az ingyenesen vagy minimális havidíjjal elérhető szoftverek (pl. Microsoft Teams) bevezetésével megoldódott, és az az online meetingeken általában jól értik és látják is egymást a felek, sokan úgy érzik, hogy minden háttér adott az otthoni munkavégzéshez. Az online megbeszélések önmagukban azonban korántsem elegendőek ahhoz, hogy megteremtsék a teljes munkahelyi élményt. Több nemzetközi kutatás is rámutatott már arra, hogy a home office-ban jelentősen csökkenhet a dolgozók motivációs szintje és szellemi jóléte. Ez a magyar piacon sincs másként:

„A vállalatok nagy része a járványveszélytől tartva biztonsági okokból minimálisra csökkentette dolgozóik személyes találkozóinak a számát, hiszen ezzel meg tudják akadályozni a gócpontok kialakulását és a szervezetek teljes leállását. Ez helyes és felelős gondolkodás, ugyanakkor a csapatszellem és a kohézió fenntartásához kell a szociális érintkezés. Ezért váltanak egyre többen úgynevezett hibrid iroda rendszerekre, ahol ugyan korlátozottan, de találkozhatnak és informálisan beszélgethetnek egymással a kollégák”

– mondta Gungl Ágoston, az Infosector Kft. ügyvezetője.

A kollégák visszaengedése nemcsak egészségügyi, hanem biztonsági kockázat is

A kutatásban megkérdezettek egyharmadánál működik már valamilyen rendszer (például A és B hét), amikor egymást váltva, korlátozott létszámban, de személyesen is találkozhatnak és együtt dolgozhatnak a kollégák az irodában. Ez a „hibrid” módszer viszont ismét új kihívások elé állítja a cégeket, hiszen – minden jó szándék ellenére – ha nem vesznek igénybe szakértőt a bevezetéshez, akkor adatvédelmi és kiberbiztonsági kockázatokat hoznak be a kollégák otthonról a munkahelyre.

„Már egy magáncélra használt pendrive vagy egy laptop is trójai falóként szolgálhat a hackerek számára. Ha valahogyan bekerül egy ilyen eszköz a céges hálózatba, a visszatérő munkavállalók a nap végén akár akaratlanul is milliós károkat okozhatnak a cég számára. A vezetőknek ezért általában azt szoktuk javasolni, hogy olyan megoldásokban gondolkozzanak, amelyek átfogóan adnak választ a kihívásokra – hiszen egy ilyen rendszerbe egyszer kell befektetni, majd a szakértő partner odafigyelésével a most bevezetett megoldás évekig jól szolgálja majd a vállalkozás céljait, és akkor is puhára esnek, ha esetleg újra beüt a baj.”

– foglalta össze tapasztalatait Fábián Tamás, az Infosector Kft operatív vezetője.

The post Home office: még mindig sok a félmegoldás a magyar cégeknél appeared first on Műszaki Magazin.