Az új változat sok esetben azonban egy teljesen más architektúra, az átállás sok tekintetben csaknem olyan, mintha egy teljesen új ERP-rendszert kellene bevezetni. Ez komoly kihívásokat támaszthat a felhasználók felé, egy nem megfelelően vezényelt átállás pedig akár jelentősen visszavetheti a cég eredményességét ‒ figyelmeztet a Helix Consulting vezetője.

Az SAP új, S/4HANA rendszerére átállni az SAP felhasználóknak szinte egy új rendszer bevezetését jelenti ‒ mutatott rá Gamplett Gábor, az egyik leggyakorlottabb, a rendszerbevezetések menedzsmentjére specializálódott hazai tanácsadó cég, a Helix Consulting vezetője. Ráadásul az átállás nem is opcionális, hiszen legkésőbb 2027-ben a gyártó megszünteti a korábbi változatok támogatását, így a további használatot egyetlen nagyvállalat sem engedheti majd meg magának. Ez nem azt jelenti, hogy minden felhasználónak 2027-ben kell átállnia, hanem azt, hogy az a legkésőbbi dátum, amikor ezt meg kell majd tennie, de akár holnap is belevághat, illetve már évekkel ezelőtt megtehette ezt. Fontos, hogy nem egy szokásos frissítésről, hanem egy teljesen új architektúráról van szó, amely teljes mértékben átalakítja a hagyományos SAP rendszereket, új lehetőségeket nyitva az adatkezelés és az üzleti intelligencia terén. A váltás nem olcsó, a költségei közép- vagy nagyvállalatoknál felhasználástól függően meghaladhatják az egymilliárd forintot. Fontos szempont, hogy a következő években jelentős igény lesz majd az SAP tanácsadó, bevezető cégek szakértelmére, így az ő kapacitásuk is szűk keresztmetszet lehet. Elképzelhető, hogy „sorban kell állni” náluk, különösen azoknak, akik az utolsó pillanatra halasztják a váltást. Várakozás alatt ne napokra, hanem inkább hónapokra gondoljunk, hiszen kifejezetten a nagyvállalati szféráról van szó, szigorú szerződésekkel és akár évekre előre tervezett projektekkel.

Az átállás időszükséglete részben a támogatott folyamatok számán, a használt modulok összetettségén múlik, másrészt pedig a megfelelő előkészítésen. Professzionálisan levezényelve a teljes folyamat akár egy év alatt lezárulhat, míg nem megfelelő előkészítés és projektmenedzsment mellett bármilyen hosszan elhúzódhat. A folyamaton természetesen nem az informatikai rendszer átállítását értjük, hanem akár a professzionálisan lebonyolított szállítói tendertől a projektmegvalósításon át addig a pontig, amikor minden felhasználó rutinszerűen és hatékonyan kezeli az új rendszert.

Egy ilyen mértékű változásra nagy hiba pusztán informatikai feladatként tekinteni, még akkor is, ha a feladatok egy része az IT-rendszerhez kapcsolódik. A korszellemhez idomulva egyrészt meg kell vizsgálni, hogy on-site megoldás helyett használhatunk-e felhős alkalmazást. Másrészt az üzleti területekkel közösen meg kell vizsgálni, mely folyamatokat lehet standardizálni a meglévő rendszerben évek alatt már „szétfejlesztett” folyamatok helyett. Minél standardabb folyamatokat tudunk bevezetni, annál kedvezőbb lesz a bevezetési és később az üzemeltetési költség.  Épp az a cél, hogy éljünk az új megoldás kínálta fejlődési, hatékonyságjavítási lehetőséggel, nem pedig az, hogy mindenáron ‒ szó szerint ‒ ragaszkodjunk a megszokotthoz, ami egyébként jelen esetben már csak technikailag sem lesz lehetséges. A szükséges standardizáció megvalósítása a szervezetben ugyanakkor csak erős felsővezetői elköteleződéssel lehetséges.

Az ERP bevezetések ‒ de hívhatnánk akár újra bevezetésnek is ‒ nem a technológián szoktak zátonyra futni, hanem épp azon, hogy a döntéshozók sok mindent technológiai kérdésként kezelnek, miközben a problémák jelentős része humán, felhasználói oldalon keletkezik ‒ mutatott rá Gamplett Gábor. Az emberek ellenállása nagyon erős a változásokkal szemben, ami akkor is igaz, ha ezt bármilyen okból nem hangoztatják. Ezt az ellenállást kell elsősorban megfelelően kezelni a sikerhez. Ehhez azonosítani kell a szervezetben a stakeholdereket (mindazokat, akikre a bevezetés hatással lehet), bevonni és informálni őket. Ahogy természetesen a közép- és felsővezetőket is, akik lehet, hogy nincsenek teljes átfedésben az előbbiekkel, de példamutatásuk, belső motivációjuk fontos tényező. Mindez klasszikus változásmenedzsment-feladat, ahol egyfelől használni kell az SAP Activate rendszer ajánlásait, másrészt  nemzetközi módszertanokat, mint például az ADKAR vagy a Lewin’s modell.

Tudomásul kell venni, hogy a bevezetés a szervezetnek jelentős stresszt jelent, a munkatársaknak pedig sok többletfeladatot a napi rutinon kívül, amit keretezni kell, kompenzálni, és motiválni azokat, akikre mindez hárul. Ellenkező esetben megtörténhet, hogy az új rendszer még évekkel a váltás után sem tökéletes, a bevezetés költségei pedig ‒ ideértve a hatékonyság romlását is a jogosan elvárt javulás helyett – egyrészt jóval meghaladják a tervezettet, másrészt olyan pontokon mutatkoznak, amiket elsőre nem is evidens összefüggésbe hozni az ERP-rendszerrel.

A S/4HANA átálláshoz kapcsolódó változásmenedzsment-feladatok több nagy, részben párhuzamos pillérre oszthatók:

• A stakeholderek elemzése és kezelése, amire ‒ bizonyos embereknél akár névre szóló ‒ kezelési tervet kell készíteni és végrehajtani.
• Meg kell tervezni és konzekvensen végezni a teljes projekt kommunikációját, ami messze nemcsak az elvárások közlését jelenti, hanem például a felsővezetői példamutatás és támogatás betervezését is a projektbe.
• Fel kell mérni az átálláshoz és az elérni kívánt működéshez szükséges kompetenciákat, és amennyiben nem állnak rendelkezésre, képzésekkel ki kell azokat alakítani.
• A hatáselemzés során meg kell vizsgálni, hogy a változás hogyan hat a szervezetre, a kompetenciákra és a működésre. Megtörténhet akár, hogy az új rendszer folyamatokat, funkciókat, feladatköröket hoz létre vagy szüntet meg. Nyilvánvalóan ki kell képezni az embereket az új rendszerre, de az új rendszer eltérő képességeket kíván, ezért nem biztos, hogy ugyanazokat kell kiképezni, és gyakran új munkatársakra és kompetenciákra is szükség lehet.
• Nagyon fontos, hogy az első perctől, tudatosan elő kell készíteni mindezt. Ha a próbaüzem, tesztelés után kezdünk ezzel foglalkozni, tűzoltóként futkosva a problémás részek között, lényegében már veszítettünk. Ekkor sem késő tanácsadót bevonni, aki rendszerezi és kezeli a gondokat, de lényegesen hatékonyabb ezeket megelőzni.

Ne feledjük, hogy az SAP-tanácsadó, integrátor cégeknek nem feladatuk és kompetenciájuk a változások menedzsmentje – ez alapvetően ügyféloldali feladat. A bevezető cégek felelőssége annyi, hogy folyamataink jól legyenek kialakítva, az új rendszer megbízhatóan és hatékonyan működjön, elérhető és üzemeltethető legyen. A munkatársaink felkészítése, motiválása, a változások elfogadtatása a megrendelő dolga és érdeke!

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Nemcsak IT-feladat a közelgő, nagy SAP-átállás appeared first on Műszaki Magazin.

Az idén harmadik alkalommal megrendezett eseményen a telekommunikációtól kezdve a bankszektoron át az autógyártásig több mint 40 iparág beszerzési vezetője képviseltette magát. A beszerzes.hu által szervezett rendezvény a szakma egyik legjelentősebb eseménye, amely során száz beszerzési vezető oszthatta meg a tapasztalatait és tudását a szakmabeliekkel.

A harmadik alkalommal megrendezett Beszerzői Báron a legerősebb gazdasági szektorok képviseltették magukat: gyártó vállalatok mellett telekommunikációs cégek, a bankszektor, az energetika és a gyógyszeripar beszerzési vezetői vettek részt az eseményen – mondta Südy György, a beszerzes.hu alapítója. Több mint 60 cég vezető munkatársa cserélt tapasztalatokat a kerekasztal-beszélgetéseken, amelyek tanulságait a terület egy-egy kiváló szakértője foglalta össze.

A következő másfél év továbbra is az ellátási probléma kezeléséről szól majd, azonban az elmúlt időszak tapasztalatai alapján fel kell készülnünk a jövőre – mondta Kohuth Zorán, a Grundfos Global senior purchasing excellence menedzsere. Kiemelte, a költségcsökkentésen túlmutató beszerzés fontos feladata az értékteremtés: hozzájárulhat az értékesítés növeléséhez, a készlet csökkentéséhez, részt vehet az innovációkban, és segítheti a vállalat károsanyag-kibocsátását az európai célkitűzésekkel összhangba hozni. Ezek eléréséhez stratégiai szempontból fontos a beszerzőnek ápolnia a beszállítói kapcsolatokat és a kiválasztásnál a károsanyag-kibocsátást mérhetővé tenni.

Szektortól függetlenül új kihívások előtt áll a szakma: míg korábban az volt a kérdés, hogy a beszerző mennyit tud alkudni a megadott árból, mára arra keressük a választ, hogy az ár mennyivel ne emelkedjen – hangsúlyozta Lukács Róbert, a BorgWarner senior supply chain menedzsere. Az elmúlt időszakban többek között az alumínium, az acél, a réz és a polimer ára drágult, az elszálló alapanyagárakra azonban hosszú távon, akár két évre is be kell rendezkedni. Ráadásul nincs egyértelmű iránymutatás: minden iparágban más jelenthet megoldást: segíthetnek a hosszútávú lekötések, az alternatív alkatrészek vagy új beszállítók alkalmazása, de lehetséges az is, hogy kevesebb beszállítóval jobb árelőny érhető el.

A chiphiány is várhatóan fennáll a jövő év végéig, azonban a gyártást folyamatosan biztosítani kell, így fontos annak a felmérése, hogy nagyobb mennyiség lekötése milyen kockázatokkal jár a vállalat számára – emelte ki Acsádi József, a Vincotech logisztikai menedzsere. Hozzátette, kreatívnak kell lenniük a beszerzőknek, hiszen többek között a jelenlegi termékek áttervezése hidalhatja át a problémát.

A csomagolóanyagok ára is folyamatosan emelkedik, ráadásul a drágulás végét sem látni még – foglalta össze a tanulságokat Berényi Szabolcs, a Hanon Systems európai indirekt beszerzési menedzsere. Ezért, minden eddiginél fontosabb az újratervezés, az alternatív csomagolóanyagok és az új koncepciók alkalmazása. Az energiabeszerzés területén sem volt felkészülve a szakma a jelenlegi dinamikus piaci elmozdulásra, így a megszokott beszerzési stratégiákat is át kell fogalmazni: felértékelődött a piaci előrejelzések szerepe, és a beszerzők döntéseinek támogatásához érdemes külső szakértőket bevonni.

A piaci turbulencia kezelésére minden eddiginél fontosabb az árinformációk megszerzése Soos Viktor, a Budapest Airport beszerzési és logisztikai vezetője szerint. Bár fizetős adatbázisokat kevesen használnak, a korábbi tenderek, eljárások és elérhető ingyenes adatok összesítése így is nagyban támogatják az előrejelzések elkészítését. A cégen belüli együttműködés, az informatív ajánlatkérések és a piaci konzultációk mellett a megbízható beszállítói kapcsolatok segítik a beszerzőket a tájékozódásban.

Kihívást jelent az is, ha egy nagyvállalat startup cégtől szerezne be új terméket vagy szolgáltatást – emelte ki Pézsa Noémi, a Vodafone beszerzési vezetője. A különböző cégkultúrák közötti együttműködéshez hidat kell teremteni a generációk között, és a bizalom kiépítésére is szükség van. A problémára megoldást jelenthet az, ha aggregátor cégeket alkalmaz a vállalat, vagy a kockázatelemzésnél a kis cég helyett a mögötte álló kockázati befektetőt vizsgálja a beszerző.

Bár a beszerzés célja a későbbiekben felmerülő kockáztok előszűrése, az arany középutat nehéz meghatározni a due dilligence területén – foglalta össze a kerekasztal-beszélgetésen elhangzottakat Gréczi Milán, a Raiffeisen Bank beszerzési és költség kontrolling vezetője. A beszállítói átvizsgálás folyamatát befolyásolhatják a cégkultúra, a beszerzés tárgya, komplexitása és volumene, így fontos a rugalmas rendszerek kiépítése, amely eredményeképpen az alkalmassági feltételeknek megfelelő beszállítói kör vehet részt a beszerzési eljárásban.

A munkavégzés jövője egyértelműen hibrid, bár szektortól, divíziótól és területtől is függ az, hogy milyen arányban dolgozhatnak otthonról a beszerzők – foglalta össze Pécs László, a Project Excellence ügyvezetője. A pandémia kitörése óta a stabil csapat szerepe felértékelődött, a vezetőknek megoldást kell találniuk a fluktuációra és az irodába való visszatérésre is – mutatott rá Hollósi Andrea, a Telenor beszerzési, logisztikai és üzemeltetési igazgatója. Kiemelte, hogy a megszokott gyakorlatok helyett a vezetőknek rugalmasan az egyéni helyzetekre egyéni válaszokat kell adniuk. Miután a munkahelyeken a dolgozók személyes motivációi előtérbe kerültek, az olyan kezdeményezések segíthetik a beszerzők megtartását, mint a vezető nélküli csapatépítés, a „no work meeting” és az Y generáció bevonása a döntéshozatalba. Móritz Péter, a Robert Bosch regionális beszerzési igazgatója hozzátette, hogy a beszerzőket nem fogják leváltani a robotok, azonban a mesterséges intelligencia és a robotok egyre több területen támogatják a szakmát, ennek aránya iparáganként és vállalatonként változik. A beszerző feladata a magasabb hozzáadott érték irányába fog változni.

„Egyedülálló beszerzői esemény részesei lehettünk, melyet a szakmaisága és nagyszerű témaválasztása mellett nagyon jó hangulata is kiemelt a többi rendezvény közül”

– mondta Héjjas János, a Manutan vezetője.

“Az üzemek, raktárak és irodák berendezésére 630.000 különböző terméket kínáló vállalat igazgatója hozzátette, „a Manutan-nál azon dolgozunk itthon és Európa szerte, hogy megkönnyítsük az indirekt felhasználású termékek beszerzését a kisebb és nagyobb vállalatok számára.”

„A Beszerzői Bár koncepció kidolgozásakor olyan találkozási alkalmat akartunk teremteni a beszerzési döntéshozóknak, ahol a szakmai legforróbb témáiról oszthatják meg egymással tapasztalataikat és nyerhetnek inspirációt más szakemberektől, mindezt csodás környezetben, finom ételek és italok mellett”

– fejtette ki Südy György.

“A beszerzes.hu alapítója hozzátette, „rendkívül büszkék vagyunk rá, hogy az ország nagyobb nagyvállalati beszerzési döntéshozói közösségét tudtuk összehozni. A siker kulcsa az a több mint 6000 fős beszerzői közösség, akik a beszerzes.hu és a hozzákapcsolódó közösségi média felületeken (LinkedIn, Facebook, Instagram) követnek bennünket.”

The post Újratervezés a beszerzésben appeared first on Műszaki Magazin.

Ahhoz, hogy a koordináta méréstechnológiát hatékonyan lehessen alkalmazni a minőségbiztosításban, egy megfelelő pontossági osztályú mérőgépet kell ellátni az adott célra való szenzorral vagy multiszenzoros rendszerrel. Sokszor érdemes kombinálni az érintésmentes és a tapintós szenzorokat. Hogy egy szenzor megfelel-e az adott mérési feladatra, az sokféle feltételtől függ.

A multiszenzoros rendszerek többféle mérési elvet kombinálnak. Általánosságban megkülönböztethetünk optikai szenzorokat, amelyeknél az elsődleges jeltovábbításra a fény szolgál, illetve tapintós szenzorokat, amelyeknél a jel a munkadarab és a szenzor érintkezésekor jön létre, majd mechanikusan továbbítódik a tapintótól a jeladóhoz. A jelfeldolgozás többi része elektronikus úton történik. Az optikai-tapintós szenzorok speciális esetet jelentenek: ezeknél az érintkezési ponthoz tartozó információ először közvetlenül, vagy közel közvetlenül, optikai jelként továbbítódik. Példaként a szabadalmaztatott Werth Fiber Probe (WFP) és a Werth Contour Probe (WCP) említhető.

Optikai 2D-s koordináta mérőgép raszter-szkenneléssel, gyors „in the image” kiértékeléshez (© Werth Messtechnik)

Számos előnye van annak, ha többféle mérési elvet egyetlen „multiszenzoros” berendezésben egyesítünk. A szintén szabadalmaztatott Werth Zoom esetében például egy lézeres távolságmérő található a képfeldolgozó szenzor nyalábpályájában. A Werth multiszenzoros rendszer interfészével további szenzorok is elhelyezhetők a nyalábpálya előtt, nulla eltolással. Ilyenkor mindegyik szenzor szinte ugyanabban a pontban működik a koordináta mérőgépen. Ennek köszönhetően a mérési tartomány jobban kihasználható, mivel a multiszenzoros méréseket nem korlátozzák a szenzorok közötti eltolások. A multiszenzoros mérések emellett pontosabbak is, mivel nincs szenzoreltolás, ami elállítódhatna.

A képfeldolgozás nyalábpályájába integrált lézeres távolságérzékelő növeli a mérési sebességet, mivel átváltásnál minimális vagy nulla pozicionálásra van szükség. A képfeldolgozó kamera emellett követni képes a lézerpont pozícióját a munkadarab felületén, növelve ezzel a kezelési kényelmet.

A másik lehetőség az, ha két mérőszenzort két, egymástól független szenzortengelyen helyezzük el, és mindig csak egy található a mérési tartományban. Ezzel megelőzhető, hogy a szenzorok mérés közben akadályozzák egymás működését (pl. egy csillag mérőfej és egy képfeldolgozó mérőfej esetén).

A ScopeCheck FB DZ például egy olyan multiszenzoros koordináta mérőgép, amelyen két független szenzortengely található, hogy mindegyik szenzor optimálisan tudjon mérni.

A képre kattintva megtekintheti a ScopeCheck FB DZ mérőgépet bemutató magyar nyelven feliratozott filmünket.

Flexibilis mérések multiszenzoros rendszerekkel

A munkadarab geometriájától függően az egyes szenzorok különböző mértékben alkalmasak az adott mérésre (1. táblázat). Élek, furatok és felületelemek gyors és megbízható méréséhez a képfeldolgozó szenzor kiváló választást jelent. A Raster Scanning HD segítségével nagyobb területek szkennelhetők gyorsan és automatikusan, nagy felbontás mellett. A szenzor elmozdulása közben egy szabadalmaztatott módszer maximális kamerafrekvenciával felvételeket készít a darabról, majd ezeket egyetlen képpé szuperponálja. Ez a megoldás „in the image” kiértékelést tesz lehetővé minimális mérési idővel és bizonytalansággal. A 2D mérési feladatokhoz való optikai koordináta mérőgépek, mint pl. a Raster Scanning HD-t használó QuickInspect MT, kontúrösszehasonlítást alkalmazva támogatja az egyszerű, funkció alapú vizsgálatot (1. ábra).

A felületi topográfia gyors és pontos meghatározása például az új Chromatic Focus Line (CFL) szenzorral lehetséges. Ez a lineáris szenzor kb. 200 fehér fénypontból álló sorozatot vetít a munkadarab felületére. Mindegyik hullámhosszhoz másik fókuszsíkot használva a szenzor és a munkadarab közötti távolság meghatározható. A CFL szenzor három másodperc alatt kb. egymillió mérési pontot képes meghatározni. Másik megoldásként fókusz variancia szenzorokkal és konfokális szenzorokkal is végezhetők topográfiai mérések.

A kromatikus fókuszáló szenzorok mellett a kontúrokat és a síklapúságot gyakran szokás lézeres távolságérzékelőkkel mérni. A lézernyaláb a Foucault-elv szerint felosztásra kerül az egyik oldalon. Az optika nyílása háromszegelő háromszögként működik Ahogy változik a fókuszsíktól való távolság, úgy változik a fókuszpont pozíciója a munkadarab felületén. Ennek hatására változik a visszavert jel pozíciója a fotoelektromos érzékelőn, ami alapján meghatározható a szenzor és a munkadarab felülete közötti távolság.

A röntgen-tomográfiás szenzorokkal ellátott modern gépekkel sokféle méretű és tűrési osztályú munkadarab mérhető gyártás közben. Balra: Nagy darabok mérésére való CT-gép maximum 450 kV röntgenfeszültségekkel; jobbra: kompakt, kevés karbantartást igénylő mérőgép 160 kV-os röntgenfeszültséggel, kisebb műanyag és fém komponensek méréséhez (© Werth Messtechnik)

A Werth multiszenzoros rendszeren elhelyezett kiegészítő egységgel a koordináta mérőgép kontúrok és érdesség mérésére is alkalmassá tehető. A Werth Contour Probe esetén a tapintótű elmozdulását egy lézeres távolságérzékelő észleli. Az érdességmérésre alkalmas szenzorok közé tartoznak továbbá a Werth Fiber Probe és az interferometrikus vagy kromatikus pontérzékelők.

A 3D Fiber Probe mérőfej különösen jól használható szigorú tűrések és mikrogeometriák méréséhez. Az optikai-tapintós elven működő mikrotapintónál egy képfeldolgozó szenzor és egy integrált távolságérzékelő nagy pontossággal határozza meg a mérőfej gömbjének (akár 20 µm-es átmérővel) kitérését. Mivel a rugalmas szár csak pozicionálásra használatos, elméletileg tetszőlegesen kis méretű lehet, az érintkezési erő pedig akár százszor kisebb is lehet, mint a hagyományos tapintós-elektromos mérőrendszereknél.

A Werth Interferometer Probe (WIP) mikrogeometriák nagy pontosságú méréséhez is használható, például nehezen hozzáférhető mélyfuratokban. A munkadarab felületének távolságát a rendszer a munkadarab felületére bocsátott fénynyaláb és egy referencianyaláb közötti interferencia alapján határozza meg. A munkadarab felületi jellemzőitől függően más optikai szenzorok, pl. képfeldolgozó szenzor, kromatikus fókuszáló szenzor vagy konfokális szenzor is használhatók.

A függőleges felszínek és alámetszések optikai szenzorokkal nem vizsgálhatók. Ilyen helyeken hagyományos tapintós szenzorok használatosak, valamint a Fiber Probe mérőfej alkalmazható mikrogeometriáknál és érzékeny felületeknél, valamint különlegesen szigorú pontossági követelmények esetében. A különféle szenzorokat kombinálva minden geometria lemérhető a munkadarab áthelyezése nélkül.

Mérési idő a jellemzők függvényében – a különböző típusú szenzorok elvi leírása (© Werth Messtechnik)

A különböző szenzorok stabilitása a munkadarab jellemzőitől is függ. Szerepet játszik például a mérendő geometriák nagysága, a felületi jellemzők és a munkadarab érzékenysége. Az 1. táblázatban a különböző befolyásoló tényezőket tekintjük át. A multiszenzoros rendszerek rugalmassága azt jelenti, hogy szinte bármilyen munkadarab mérésére képesek.

Átfogó és pontos mérés röntgen-tomográfiával

A röntgen-tomográfiában, más néven komputertomográfiában (CT), a röntgenforrás és a detektor között elhelyezett munkadarabot megforgatva radiográfiás képeket rögzítünk különböző forgási pozíciókban. E képek alapján kiszámítható (azaz rekonstruálható) a munkadarab komplett térbeli modellje. A szabadalmaztatott szubvoxeles módszer alkalmazásával a WinWerth mérőszoftver meghatározza a mérési pontokat az anyagátmeneteknél.

Az első CT-mérőgépet, amely kifejezetten koordináta méréstechnológiához és optimális multiszenzoros rendszerekhez került kifejlesztésre, a németországi Sinsheimben megrendezett Control 2005 szakkiállításon mutatta be a Werth Messtechnik. A szükséges pontosság eléréséhez a koordináta méréstechnológia bevált megoldásait alkalmaztuk. A következő években a röntgenkomponensek, a szoftveres korrekció módszerei, valamint a speciális mérési technológiák hatalmas fejlődésen mentek keresztül.

A különféle szenzorok használhatósága adott mérési feladatokhoz és munkadarab-jellemzőkhöz; X: alkalmas; (X): korlátozottan alkalmas; 0: nem alkalmas

Komputertomográfiával az összes geometria meghatározható egészen néhány mikronos méretekig, beleértve az alámetszéseket és a belső geometriákat is. A Werth Autocorrection – egy nagy pontosságú szenzorral, pl. Werth Fiber Probe-bal végzett referenciamérés alapján – minimális, mindössze kb. 0,5 µm mérési bizonytalanság mellett teszi lehetővé a mérést olyan alkatrészeknél, mint pl. a belsőégésű motorok befecskendezői, ahol a tűrésmező szélesség 5 µm.

A CT alkalmazásának előfeltétele, hogy a röntgensugárzás át tudjon hatolni a munkadarabon. Ez nagy elnyelőképességű anyagoknál és nagy radiográfiás hosszak esetén problémás. Ahhoz, hogy elfogadható mérési időn belül jó mérési eredmények szülessenek, megfelelő csőfeszültség és nagy teljesítmény mellett nagy felbontás szükséges. A felbontást a röntgencső fókuszpontjának mérete jelentős mértékben befolyásolja.

A röntgencsöveknél reflexiós céltárgyas és transzmissziós céltárgyas csöveket különböztetünk meg. Az előbbinél a céltárgy visszaveri a röntgensugarakat, míg az utóbbinál elnyeli azokat. A modern kivitelű, transzmissziós céltárgyas csövek esetén a fókuszpont kevésbé gyorsan nő a teljesítménnyel, mint a reflexiós céltárgyas csöveknél, tehát adott teljesítményszinten kisebb fókuszpont áll rendelkezésre. A transzmissziós céltárgyas csövek emiatt a legtöbb mérési alkalmazáshoz jobban megfelelnek. A reflexiós céltárgyas csöveket munkadarabok gyors, viszonylag nagy tűrésű mérésére használják.

CT-gépek különböző elvárásokhoz

A mérési tartományra, a felbontásra, a mérési bizonytalanságra és a mérési időre vonatkozó követelményektől függően többféle géposztály áll a felhasználók rendelkezésére. A kínálat a nagy motorblokkok mérésére alkalmas, 450 kV csőfeszültségű gépektől, az alumínium alkatrészek 30 másodperces ciklusidejű gyártósori méréseit végző, 1,5 kW-nál is nagyobb csőteljesítményű gépeken át a TomoScope XS-hez hasonló kompakt méretekkel bíró és tartós, nagy teljesítményű, minimális karbantartást igénylő röntgencsövekkel szerelt berendezésekig terjed (2. ábra). OnTheFly módszerekkel kombinálva ez rövid mérési időket tesz lehetővé a gyártósorok működésével összhangban. A gép tengelyének folyamatos forgatásával kiküszöbölhető a munkadarab pozicionálása miatti holtidő.

A röntgen-tomográfia egyik különleges jellemzője, hogy képes meghatározni egy több anyagból álló és többméretű szerkezet egyes alkatrészeinek beszerelési tájolását. A felbontás fokozására és a mérési tartomány kitolására többféle szoftveres megoldás is kínálkozik. A Multi-ROI komputer-tomográfiával csak a kérdéses területek kerülnek lemérésre nagy felbontással, ami csökkenti a mérési időt és az adatmennyiséget. Fröccsöntési eljárásoknál az öntőszerszám hatékony korrekciója lerövidíti a termékfejlesztés idejét.

A mérési feladat dönti el, milyen szenzort kell használni

A megfelelő szenzorrendszer kiválasztásának a mérési feladat meghatározásával és a minőségbiztosítási koncepcióba történő beillesztésével kell kezdődnie. Multiszenzoros rendszerek esetén a mérés összideje a mérendő geometriák számával együtt nő. A képfeldolgozó szenzorok viszont pár másodperc alatt képesek meghatározni nagy számú méretet. A többdimenziós távolságérzékelőkkel szintén sok pont mérhető le rövid idő alatt. A komplett munkadarab méréséhez azonban lassú működésű tapintós szenzorokra lehet szükség, ami gyakran hosszú teljes mérési időt eredményez (3. ábra).

A multiszenzoros mérések ezért különösen alkalmasak kis számú méret statisztikai folyamatvezérlésére (SPC) és próbadarabok nagy pontosságú vizsgálatára.

A röntgen-tomográfia révén komplett munkadarabok mérhetők egyetlen gombnyomásra, gyakorlatilag végtelen számú geometriai jellemzővel, így a mérési idő lényegében független a mérni kívánt geometriai jellemzők számától (3. ábra). A CT-szenzor emiatt ideális megoldást jelent próbadarabok vizsgálatához vagy öntőszerszámok korrekciójához. Gyors tomográfiás szkennelési módszereivel ez a szenzorrendszer gyártás közben végzendő mérésekre szintén képes.

A képre kattintva megtekintheti a Werth TomoScope® XS Plus mérőgépet bemutató magyar nyelven feliratozott filmünket.

Most, hogy mindkét gépet megismerhette, a működési elvtől a gyakorlati tapasztalatig, megtekintheti egy beruházás megtérülését (ROI) is egy gyakorlati példán keresztül. A példa egy első termék vizsgálata kapcsán követi nyomon a megtérülés kiszámítását három különböző Werth gépen (tapintóval, multiszenzorokkal, CT-vel), felsorolva az összes figyelembe veendő szempontot. Az első termék vizsgálat CT technológiával rekordidő alatt zajlik, annak ellenére, hogy 180 mérettel rendelkező műanyag darabról van szó.

A végső számítás megmutatja a teljes megtakarított összeg mellett a feladat optimális elvégzéséhez szükséges mérőgépek típusát és számát is.

Itt tekintheti meg a kalkulációt

The post Multiszenzoros rendszerek vagy röntgen-tomográfia? appeared first on Műszaki Magazin.

Az együttműködő robotok telepítése elsőre akár még félelmetesnek is tűnhet, főleg, ha a potenciális felhasználó nem ismeri ezt a területet, azonban ez nem is állhatna távolabb az igazságtól.

Kinek való az automatizálás?

Előfordulhat, hogy maga a gyártó sincs teljesen tisztában azzal, hogy a gyárban mely folyamatok automatizálhatók, és hogyan is lehet elindítani a folyamatot. Tegyük fel, hogy a gyártás kis tételben, ám változó paraméterekkel történik, és nagyobb termelékenységre, maximális hatékonyságra, valamint a költségek megtakarítására van szükség. A gyártott termékeknek pedig garantáltan magas és következetes minőséggel kell rendelkezniük. Amennyiben a fentiek ismerősen hangzanak, nagy valószínűséggel Önnek is megérheti együttműködő automatizálásra váltani.

Az értéklánc fejlesztése

A legújabb könnyűsúlyú és rendkívül rugalmas együttműködő robotoknak, azaz kobotoknak köszönhetően a gyártók minden eddiginél egyszerűbben és alacsonyabb költségek mellett teremthetnek értéket és növelhetik termelékenységüket. Az okos és alkalmazkodni képes robotkarok, valamint end-effektorok (végszerszámok) telepítésével az automatizálás megteremtése csak a töredékét követeli meg annak az időnek, amire hagyományos ipari robotok esetén lenne szükség. Az együttműködő alkalmazásokat könnyedén a felhasználó igényeire lehet szabni, anélkül, hogy változtatást kellene eszközölni a teljes rendszeren. Az end-effektorok piacán megfigyelhető innováció azt eredményezi, hogy robotokkal már olyan feladatok széles köre is könnyedén megoldható, amelyre korábban nem lett volna lehetőség, így a befektetés teljes mértékben megtérül. Ha a robotkart az emberi karhoz hasonlítjuk, a robotra szerelt end-effektor az emberi kéz tulajdonságaival kell, hogy rendelkezzen. Hiszen az rendben van, hogy egy kar képes mozogni, de a kettő együtt tud tökéletes megoldást nyújtani. Mindez igaz a robotkarokra és a végszerszámokra is. A megfelelő end-effektor kiválasztásra az éppen aktuális feladattól függ, mivel különböző eszközökkel különböző alkalmazásokat lehet folytatni.

A gyártóvállalatok gyakran a munkaerőhiányhoz, vagy a szakképzettség hiányához hasonló kihívásokkal találják szembe magukat, főleg akkor, amikor éjszakai műszakokról van szó. Az együttműködő automatizálással azonban többé nem jelent problémát a szakképzett munkaerő megtalálása, mivel az együttműködő robotok fejlett kialakítása lehetővé teszi, hogy a munkát bármikor, akár este is el lehessen végezni, amivel a gyártás még rugalmasabbá válik. Az együttműködő robotikával foglalkozó vállalatok egyszerűen és gyorsan telepíthető megoldást kínálnak, rövid tanulási görbével – ami mindenképpen kevesebb időt vesz igénybe, mint az új munkatársak betanítása.

Az automatizálás az alkalmazottakra is pozitív hatással van, mivel a munkavállalók felszabadulnak az ismétlődő feladatok alól, és ezáltal több idejük marad arra, hogy a gyártók számára nagyobb értéket teremtő feladatokra koncentrálhassanak.

A sikeres automatizálás kulcsa

A sikeres, együttműködésen alapuló automatizálás megvalósítása a meglévő folyamatok teljeskörű átvizsgálásával kezdődik, majd azoknak a gyártási folyamatoknak a meghatározásával folytatódik, amelyek esetében szükség lehet automatizálására. Az együttműködő alkalmazások ideálisak a fárasztó és ismétlődő feladatok elvégzésére, ami egyben jobb és következetesebb termékminőséget is jelent. Ezek a feladatok azok, amelyek a legegyszerűbbnek, leginkább monotonnak és ergonómiai szempontból problémásnak számítanak. Azt is érdemes végiggondolni, milyen emberi érzékeket igényel a folyamat, amit automatizálni szeretnénk: látás, érintés, két kéz, vagy csak egy kéz, illetve milyen mértékben szükséges kommunikálni például más gyártógépekkel.

The post Hogyan vágjunk bele az (együttműködő) automatizálásba? appeared first on Műszaki Magazin.