A Micro Focus szakértői szerint az egyre szélesebb körben alkalmazott technológia mindezek mellett arra is jól használható, hogy megkönnyítse a kommunikációt a fejlesztők, valamint az üzleti vezetők és a felhasználók között.

A fejlesztők rendszerint máshogy kommunikálnak, mint a többi munkavállaló, illetve az ügyfelek többsége, és ez több nehézségeket is okozhat. A fejlesztők kódokban gondolkodnak, és rengeteg technikai szakkifejezést használnak. Ezzel szemben a felhasználók a szoftverek azon funkcióira fókuszálnak, amelyek megkönnyítik a mindennapi munkájukat, és az ehhez kapcsolódó igényeiket hétköznapi, egyszerű szavakkal fogalmazzák meg. A sales-esek és marketingesek számára azok a megkülönböztető előnyök a fontosak, amelyekkel a termék kitűnik a versenytársak közül, ezzel is támogatva az értékesítést. A döntéshozók pedig a számokat helyezik előtérbe, és a megtérülést tartják szem előtt.

Okos tolmács segít az értelmezésben

A különféle szempontokra összpontosító, eltérő nyelvezetet használó csoportok között nehézkes a kommunikáció, ami megnehezítheti a munkát és az együttműködést, ronthatja a hatékonyságot, valamint frusztrációt szülhet. A Micro Focus szakértői szerint ezeket a félreértéseket hatékonyan segíthet áthidalni egy olyan mesterséges intelligencia, amely jól beszél mindegyik csoport „nyelvén”, és tolmácsolni tud közöttük.

A vállalat szakemberei ezért hozták létre a Smart Assistant funkciót a szoftverfejlesztést támogató DevOps Aviator rendszerben, amely MI-re és a legújabb generációs nagy nyelvi modellre (LLM) támaszkodva értelmezi a szoftverek dokumentációit, és képes „lefordítani” az összetett, fejlesztői zsargont tartalmazó, technikai szövegeket hétköznapi, felhasználóbarát nyelvre a nem IT-s kollégák számára. Emellett a másik irányba, a fejlesztők felé is jól átadja a lényeget a felhasználók, marketingesek, értékesítők és döntéshozók irányából.

Szcenáriókra szabott fordítások

Számos helyzetben hasznos lehetnek ezek a fordítások. Az egyes termékekért felelős szakemberek például közérthetű nyelvezetű, rövid összefoglalót kérhetnek az éppen fejlesztés alatt álló funkciókról, amelyet továbbíthatnak a vezetőség számára. Hasonló összefoglalókat generálhatnak a marketinges szakemberek az ügyfelek számára fontos képességekről, az ő igényeiket helyezve a fókuszba. A fejlesztők pedig arról kaphatnak hasznos információkat a rendszertől, hogy a felhasználók milyen gyakorlati helyzetekben szeretnék használni az adott funkciókat, így pontosabb képet tudnak alkotni az elvárásokról, és jobban kiszolgálhatják azokat.

További támogatás a szoftverfejlesztéshez

A Smart Assistant nemrég vált elérhetővé a DevOps Aviator megoldásban, amely a vállalat saját fejlesztésű mesterséges intelligenciájára és nagy nyelvi modelljére alapozva egyéb hasznos funkciókkal is segít a szoftverfejlesztés hatékonyságának növelésében.

Támogatja például a tesztelést azáltal, hogy néhány kattintással, automatikusan generál különféle tesztszkriptet, amelyek közül a tesztelésért felelős szakemberek egyszerűen kiválaszthatják azokat, amelyekre szükségük van az ellenőrzésekhez. Ennek köszönhetően időt takaríthatnak meg az eszköz segítségével azáltal, hogy kevesebb manuális munkát kell végezniük. A fejlesztők is rábízhatják az ismétlődő, utólagos munkákat a megoldásban található MI-re, így hasznosabb feladatokkal foglalkozhatnak.

Az OpenText DevOps Aviator megoldásról szóló videó megtekintéséhez kattintson a fenti objektumra vagy a következő linkre: https://www.youtube.com/watch?v=rJxq4K_zsGc

A DevOps Aviator abban is segíti a szakembereket, hogy figyelemmel tudják kísérni a kritikus fontosságú projekteket, illetve a szoftverek minőségét érintő, potenciális kockázatokat, mivel lehetővé teszi a vezérlőpultok testre szabását. Az eszköz nyomon követi a határidőket és az új funkciók megjelenésének idejét, ráadásul előre is látja azokat, mivel folyamatosan tanul a múltbéli adatokból. Ennek köszönhetően pontosabban előre jelezhető, mikor kerülhet piacra egy-egy új funkció.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post MI tolmácsol a fejlesztők és az üzletemberek között appeared first on Műszaki Magazin.

Az embereket megosztja a kérdés, milyen lesz a jövő, ha a robotok megjelennek a mindennapi életben. Míg egyesek a robotokra humanoid lényekként tekintenek, amelyek majd elveszik tőlünk a munkahelyeket, sokakat lenyűgöznek, és a jövőt a robotokkal képzelik el. Nekünk a KUKA szervezetében nagyon egyértelmű víziónk van: a robotoknak kell segíteniük az embereket, és nem fordítva. – tudtuk meg Grósz László, R&D vezető és kollégái előadásaiból. A robotok megkönnyíthetik az emberek munkáját, számos kellemetlen vagy nem ergonomikus feladattól megszabadítva őket. Az emberek által végzett munkáknak lehetőség szerint olyan feladatokra kellene korlátozódniuk, amelyekhez emberi készségekre van szükség, amilyen például az ismeretek elsajátítása, a tapasztalatokból tanulás, az érzékszervi észlelés, a kreativitás, az improvizáció, stb. A robotok erejükkel, műveleteik ismételhetőségével, sebességükkel és minőségükkel egészíthetik ki ezeket az emberi erényeket. Az okostelefonok és számítógépek mindannyiunk hétköznapi életének részét képezik; a könyvelők már nem manuálisan adják össze az oszlopokat – gépeket használnak.

Számunkra a KUKA-nál az ember-robot együttműködés (HRC) felelősséget is jelent. A figyelem középpontjában mindig az ember áll – a robotok dolga, hogy segítsék az embereket, és soha nem veszélyeztethetik őket. A robotoknak ehhez új biztonsági követelményeknek kell megfelelniük. Természetesen különböző módokon lehet megfelelni ezeknek az elvárásoknak.

A KUKA-nál megkülönböztetjük a robotokkal munkát végző emberek védelmét szolgáló biztonsági funkciókat azoktól a funkcióktól, amelyek magát a robotot védik.

Mennyire biztonságos a robot körülötti terület? Milyen szerszámokat használ? Ezekre a kérdésekre is választ kell adnunk. Nem tartjuk helyesnek, hogy a robotrendszer biztonságát a robotokat összeállítóira vagy használóira hagyjuk. Addig nem vagyunk elégedettek, amíg a robot a konkrét felhasználás mellett nem biztonságos. Átgondoljuk, mennyire közelíti meg az ember a robotot, mert általánosságban véve szinte minden robot képes a HRC-re valamilyen módon.

Négy variációt különböztethetünk meg:

• A robot leáll, amikor a robot előtti biztonsági kapu kinyílik. Ehhez a variációhoz csak biztonsági bemeneti adatra (szükség szerint egy biztonsági relére) van szükség, amely leállítja a robotot, ha valaki belép a területre.
• Ha a robotot manuálisan működtetik, háromállású működtető kapcsolóra és a biztonságos sebesség megfigyelésére van szükség a biztonsági bemeneti adat mellett. (Bizonyos esetekben biztonsági orientációmegfigyelésre is szükség lehet.)
• Ha egyetlen biztonsági szenzorral (ugyanolyan biztonsággal) lehet meghatározni a személy helyzetét, a robot sebessége csökkenthető az ember és a robot közötti távolság szerint, hogy a robot mindig nyugalmi állapotban legyen, amikor az ember megközelíti. Ehhez a variációhoz a robotnak szüksége van a „biztonságos sebesség ellenőrzése” biztonsági funkcióra és a Vészleállító gomb biztonsági bemeneti adatára. Minden jelenlegi HRC robotrendszer alapját az összeütközés megakadályozása jelenti.
• Az igazi kihívást és az ember-robot együttműködés valódi esszenciáját az ütközésvédelem jelenti („energia és erő korlátozása”). Ennek része, hogy a robot képes együttműködni az emberrel – kezelője megérintheti a robotot, vezetheti és akár ütközhet is vele.

Ezt követően az olyan funkciókkal, mint a biztonsági ütközésérzékelés vagy a biztonsági erőmegfigyelés, gondoskodni kell róla, hogy az erő és a nyomás ne haladja meg a meghatározott biztonságos értékeket ütközés esetén, a működtetési helyzettől függetlenül. Röviden a robot ne okozhasson sérülést az embernek.

Ha a robot alkalmazásának módját tisztáztuk, az a kérdés, hogy a robot rendelkezik-e a szükséges biztonsági funkciókkal.

A KUKA például az alábbi biztonsági funkciókat alkalmazza: ütközésészlelés, erőmegfigyelés, munkahelyek és védett terek biztosítása, pozíciómegfigyelés, sebességmegfigyelés, bemeneti és kimeneti adatok figyelése, szerszámellenőrzés, orientációmegfigyelés; valamint a biztonsági állapot kapcsolhatósága, hogy egy adott alkalmazáson belül lehetőség legyen oda- visszaváltani az egyes biztonsági stratégiák között.

A KUKA ezeket a biztonsági funkciókat tanúsíttatta is a DIN EN ISO 13849 PLd Cat 3 és DIN EN 62061: SIL 2 szabványok szerint. A biztonsági funkciók egy sor különböző funkcióból, úgymint szenzorokból, elektronikából, kommunikációs és ellenőrzési eszközökből épülnek fel. Minden komponens hozzájárul a biztonsági funkció egészéhez, és ezért mindegyiket külön kell tanúsíttatni.

A következő lépés a robot biztonságos konfigurálása a munkahelyen belül. A biztonsági funkciók, például az ütközésészlelés vagy az erőmegfigyelés mindenhol hatékonyan működnek a robot munkahelyén? Mi történik, ha a mérés hatékonysága a munkahely egyes pontjain vagy a robot szerkezetének egyes részeinél korlátozott vagy egyáltalán nem működik? A biztonság akkor is garantált?

A következő kérdés az erő mérésének pontossága a biztonsági technológiában. Ha például 120 N erőkorlátot állítunk be, akkor nem elegendő, hogyha a robot csak 130 N pontossággal képes mérni. Ha a robot 110 N pontossággal mér, akkor lehet, hogy csak 10 N erőt fog kifejteni, ami pedig korlátozná az alkalmazhatóságát.

A robot ellenállóképességét is tesztelni kell. Az érzékeny, biztonságos robotokat ellátják mérési technológiával, de ugyanakkor robosztusnak is kell lenniük. Fontos tehát tudni, mennyit képes a robot elviselni, és ezt hogyan tesztelték – terhelés nélkül, részleges vagy teljes terheléssel.

Végül, de nem utolsó sorban a robotnak a KUKA-nál az ütközésvizsgálaton is át kell esnie. Csak így állapíthatjuk meg, hogy a robotjaink túlterhelés vagy ütközés esetén is biztonságosak-e. Ahogy fentebb már szerepelt, az ember-robot együttműködés középpontjában az ember áll. Éppen ezért mindezekre a kérdésekre legkésőbb az adott alkalmazás kockázatelemzésekor választ kell adnunk. Ez sokkal könnyebb, ha a robot tanúsított biztonsági funkciókat tartalmaz. Az alkalmazás biztonságossága akkor is egyszerűen megerősíthető, ha a gépekről szóló irányelv által megkövetelt CE-jelöléssel rendelkezik a robot. Ha a CE-jelölést szabálytalanul alkalmazzák, komoly a felelősség – akár személyi felelősség – kockázata káresemény esetén.

Az elején feltett kérdésre az a válasz, hogy a robotok gépek, és az emberek felelősek a biztonságos működésükért. Senkinek nem kell tartania az ember-robot együttműködéstől, ha megbízható és erőteljes biztonsági intézkedéseket alkalmazunk.

www.kuka.com

The post Fejlesztők délutánja – a robotika jövője appeared first on Műszaki Magazin.

Míg mostanáig általában Kínára, Japánra vagy az Amerikai Egyesült Államokra tekintettünk, mint kiemelkedő technológiai szereplőkre, újabban Európa is helyet kap a meghatározó régiók sorában.  Dánia harmadik legnagyobb városa, Odense néhány év alatt az európai robotfejlesztés központjává vált, jelenleg közel 300 robotikai start-up otthona. A robotikai iparág úttörőit pedig magyar szakembergárda is támogatja: híres feltalálóink sorába is felzárkózhatna az a hazai fejlesztői csapat, amely néhány éve a magyar fővárosban dolgozik az odense-i központú, de globális piacot lefedő, dán OnRobot leginnovatívabb robotikai termékein.

Kreatív alkotói munka Budapest szívében

Az OnRobot A/S 2018 júniusában jött lére három innovatív end-of-arm tooling (intelligens, robotkar végére szerelhető végszerszám) vállalat (az amerikai Perception Robotics, a magyar OptoForce, és a dán On Robot) összeolvadásából, annak érdekében, hogy tovább gyorsítsa az együttműködő robotok (azaz a cobotok) folyamatos piaci térnyerését. A vállalat tavaly egy további robotikai céget is megvásárolt, a Purple Robotics-ot, 2019 áprilisában pedig a Blue Workfoce-ot. A dániai központ ellenére az OnRobot fejlesztéseinek meghatározó része jelenleg is Magyarországon történik, a fúziót megelőző szakembergárda változatlan, stabil közreműködésével.

Igazi kreatív mérnöki munka folyik a fővárosi RnD központban, a csapat a prototípustól egészen a késztermék kivitelezésig részt vesz a munkában, hardver- és szoftverfejlesztéseken is dolgoznak. Ez ritkaságnak számít hazai körülmények között, más, itt működő fejlesztői központokra ugyanis inkább a végrehajtás jellemző. Az OnRobot legnagyobb fejlesztői bázisa a budapesti, a vállalatnak jelenleg nincs olyan terméke a piacon, amelynek kialakításában ne vett volna részt a hazai csapat.  Jelenleg 11 különböző termék található az OnRobot portfóliójában, a vállalat egy-két éven belül azonban 50-re tervezi növelni a termékek számát!  A fejlesztések természetesen a nemzetközi csapattal közösen történnek (Los Angeles, USA és Odense valamint Aalborg, Dánia), gyakoriak ezért a szakmai kiutazások, a tudásmegosztás.

A legújabb robotikai termékek – magyar kézből

A hazai fejlesztők olyan termékeken dolgoztak, mint például az OnRobot RG2-FT Grippere, a világ első intelligens fogója, beépített erő- és nyomatékérzékelőjének köszönhetően képes látni és érezni is a munkadarabokat. De a NASA-val közösen kifejlesztett Gecko Gripper is sikertörténetnek tekinthető. A gecko gripping technológiát eredetileg a NASA laboratóriumában fejlesztették ki azzal a céllal, hogy üzemen kívüli műholdakat és egyéb űrszemetet gyűjtsenek be vele, valamint, hogy a Nemzetközi Űrállomáson alkalmazzák. A technológia továbbfejlesztésének köszönhetően a Gecko Gripper az űrtechnológia mellett az ipari területeken is alkalmazható, mely során óvatosan vesz fel különböző tárgyakat különleges tapadó technológiájának köszönhetően. A Gecko fogószerkezet mikroméretű finom szálak millióit használja, amelyek a szilárd van der Waals-erők segítségével tapadnak a felülethez — a gekkók ugyanezzel a módszerrel tudnak mászni.

A fejlesztő csapat különösen büszke arra a tudásra, amelyet a szenzorok kapcsán tudhat magáénak. Ilyen például a HEX erő/nyomaték szenzor, amely egy emberi kéz érzékenységét és ügyességét képes visszaadni. Az érzékelővel a bonyolult polírozó, csiszoló, vagy egyéb összeszerelő jellegű feladok is könnyedén kezelhetők, melyeknél a kívánt eredmény elérése érdekében alapvető fontosságú a pontos orientáció és a kifejtett erővel kapcsolatos visszajelzés. Az erő- és nyomaték-beállításokkal rendelkező szenzorok rendkívül hatékonyak az ilyen alkalmazásoknál a bútorok, hajók, elektrotechnikai eszközök és repülőgépek gyártása során.

Tovább bővíti fejlesztői csapatát a vállalat

A hazai központ létesítésének és fenntartásának egyik fő indoka a hazai szakembergárda kiemelkedő szakmai képesítése és stabil jó teljesítménye volt. 2019 januárjától az RnD központ vezetését Beskid Vilmos vette át, aki 25 évig az Ericsson Magyarország munkáját segítette, az utóbbi 5 évben az Ericsson 1500 fős budapesti kutatás-fejlesztési központjának igazgatója volt.

 „Komoly üzleti és termékfejlesztési terveink vannak az elkövetkező néhány évre vonatkozóan, továbbra is a robotikai iparág úttörői kívánunk maradni és ehhez a magyar RnD központot bővítenünk kell. Terveinket szakmai kíváncsisággal rendelkező mérnök és informatikus kollégákkal közösen tervezzük megvalósítani, ilyen munkatársakat keresünk most. A robotikai iparágban robbanásszerű fejlődés várható az elkövetkező néhány évben, melynek az OnRobot is része, többek között ez motivált abban, hogy csatlakozzam én is a vállalathoz. Úgy gondolom, ha ilyen ütemben fejlődünk, Magyarország egyik kiemelkedő kutató-fejlesztő munkahelye lehetünk.”

– mondta Beskid Vilmos

Az OnRobot jelenleg 20 fős csapatának bővítését tervezi, céljuk, hogy néhány éven belül megsokszorozzák a dolgozói létszámot.

www.onrobot.com

The post Magyar fejlesztők tervezik a legújabb robotikai eszközöket appeared first on Műszaki Magazin.