A cég – amelynek két vezetője is a győri Széchenyi István Egyetem egykori hallgatója – az intézmény hangversenytermében tartotta jubileumi rendezvényét.

„A Leadec Kft. megalakulásakor küldetésünk volt, hogy felkészült, elkötelezett szakembereinkkel a magyar gyáripar gerincévé váljunk. Ezt a célt három évtizedes folyamatos növekedésünknek köszönhetően valóra váltottuk. Köszönjük elkötelezett munkatársaink, ügyfeleink és partnereink hozzájárulását ehhez a hihetetlen fejlődéshez”

– hangsúlyozta Markus Glaser-Gallion, a stuttgarti központú Leadec Csoport vezérigazgatója a jubileum alkalmából rendezett ünnepségen.

A győri székhelyű Leadec Kft. két vezetője, Dákai Ferenc ügyvezető és dr. Antreter Ferenc gazdasági igazgató egyaránt a Széchenyi István Egyetem alumnija: előbbi villamosmérnöki diplomáját, utóbbi doktori címét szerezte az intézményben. A jubileumi rendezvényen, amelyen köszöntőt mondott prof. dr. Friedler Ferenc, az intézmény rektora, tudományos elnökhelyettese is, aki beszédében úgy fogalmazott: a Leadec Kft. tevékenységét jellemző minőség, megbízhatóság és fenntarthatóság szorosan kapcsolódik az egyetem működéséhez is.

„További hasonlóság, hogy közvetett módon tudjuk sikerünket realizálni: mi a hallgatóink szakmai karrierje révén, a Leadec Csoport pedig más cégek eredményein keresztül”

– jegyezte meg, gratulálva ahhoz, hogy a közös célért együttműködve, elszántsággal, a maximális minőségre törekedve jutottak el a jubileumhoz.

A Leadec Kft. három évtized alatt a magyarországi ipari szolgáltatások piacvezető vállalatává fejlődött, és jelenleg több mint 900 szakembert foglalkoztat kilenc telephelyen: Győrben, Kecskeméten, Szentgotthárdon, Cegléden, Szegeden, Makón, Szombathelyen, Debrecenben és Budapesten. A cég a FISS Automatika Kft. tavalyi megvásárlásával valamennyi fontos ipari központban megerősítette jelenlétét. A társaság a gyárak életciklusának minden fázisához személyre szabott megoldásokat kínál. Ide tartoznak a különféle logisztikai szolgáltatások, valamint az elektromos és gépészeti szerelés, a műszaki és infrastrukturális létesítménygazdálkodás, a gyártóberendezések karbantartása. A cég megrendelői között ott találhatók a vezető autóipari vállalatok, valamint a meghatározó hazai cellulóz-, félvezető-, vegyipari, gyógyszeripari és kőolajipari gyártó cégek.

A győri kft. nemzetközi szerepe megerősödött azzal, hogy 2020-ban megalakult szolgáltatóközpontja, amely nyolc nyelven nyújt adminisztratív szolgáltatásokat a beszerzés, a könyvelés, a kontrolling és a marketing területén a németországi, magyarországi, szlovákiai, ausztriai és franciaországi testvérvállalatok számára.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A Széchenyi István Egyetemen ünnepelte harmincéves jubileumát a Leadec Kft. appeared first on Műszaki Magazin.

Éppen 130 évvel ezelőtt, 1893-ban alapították a Hazánk Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaságot, amely az ügyviteli, üzleti és a biztonsági nyomdatermékek gyártásában is meghatározó szerepet betöltő Pátria Nyomda elődjének számít. A cég napjaink egyik leginkább beruházásigényes ágazatának piacvezetője, ennek megfelelően üzemük a napokban egy 8 werkes, B1-es Heidelberg nyomógéppel bővült, melyet rövidesen egy újabb korszerű berendezés is követ. A vállalat fennállása során először, idén átlépheti a 10 milliárd forintos forgalmat, közben pedig az exporttevékenység terén is ambiciózus tervei vannak.

A Pátria Nyomda nettó árbevétele 2021-ről 2022-re csaknem 30%-ot nőtt, és elérte a 9,7 milliárd forintot. A több mint 400 főt foglalkoztató vállalat a gazdaság több szegmensét érintő visszaesés ellenére jelen állás szerint az idei esztendőt is pozitívan zárja, és bevételei várhatóan meghaladják a 10 milliárdot. A cégnél ráadásul úgy számolnak, hogy nemcsak a forgalmuk, de a volumenük sem esett vissza 2023-ban, ami nemcsak a kereskedelem trendjeire cáfol rá, hanem azokra is, akik már temetik a papírt.

„Még mindig ez az a nyersanyag, aminek az alkalmazása a leginkább összeegyeztethető a szigorodó környezetvédelmi előírásokkal: 100%-ban újrahasznosítható, a természetben lebomlik, és az ellenkező vélekedések ellenére mára a gyártása is kifejezetten környezetbarát. Az előnyei pedig igazak lehetnek akkor is, ha a digitális alternatívákkal vetjük össze. Egy friss kutatás szerint például, ha 4 óránál tovább olvasunk egy elektronikus könyvet, akkor annak a folyamatos használat energiaigényét is figyelembe véve már nagyobb az ökológiai lábnyoma, mint a kinyomtatott változatnak”

– világít rá a téma hátterére Orgován Katalin, a Pátria Nyomda vezérigazgatója.

A nagy múltú vállalat ilyen téren is élen jár, idén ugyanis egymás után 10. alkalommal nyerték el az Év Zöld Nyomdája díjat, ráadásul 2016 óta folyamatosan a legmagasabb, 5 csillagos minősítést kapják. A most érkezett Heidelberg nyomógép is előrelépést hoz az energiahatékony termelést illetően, amellett, hogy jelentős kapacitásbővítést és az automatizáció új szintjét eredményezi. Hasonló mozgatórugói vannak a cég következő nagy fejlesztésének is: a nagy sebességű, B2-es, digitális inkjet nyomógépük a tervek szerint jövő év elején kerül az üzembe.

„Ez a minden eddiginél korszerűbb technológiai háttér is kell ahhoz, hogy ez a rengeteg nehéz történelmi periódust és válságot sikerrel átvészelő cég a jövőben is stabil maradjon. Ennek egyik fontos elemeként a hazai megrendelők megbízható kiszolgálása mellett az eddiginél intenzívebben vesszük célba a külföldi piacokat. Idén több nemzetközi szakmai kiállításon is élénk érdeklődés mutatkozott a saját fejlesztésű és gyártású papírtermékeink, valamint a fejlett IT-megoldásokkal is támogatott biztonsági nyomdai szolgáltatásunk iránt. Ezekre a régiónkon, sőt, Európán kívül is jelentős igény lehet, így elérhető célnak tartom, hogy 2 éven belül az árbevételünk 15%-a exportból származzon”

– zárta gondolatait a 130 esztendős magyar vállalat vezérigazgatója.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post 130 éves lett a Pátria Nyomda appeared first on Műszaki Magazin.

A Distrelec, egy svájci gyökerekkel rendelkező, szerény körülmények közül indult vállalkozás egy kontinenseken átívelő, több, mint 400 alkalmazottat foglalkoztató vállalattá bővült az idők során. Az utóbbi években ez a lenyűgöző növekedésének alapja a vállalat online kínálatának folyamatos innovációja és az állandóan bővülő termékkínálat volt, amely segített kielégíteni az ügyfelek műszaki alkatrészek, az automatizálás, a méréstechnika, az IT és a tartozékok iránti igényeit.

A történet 1973-ban Svájcban kezdődött, abban az évben, amikor létrejött az első mobiltelefonos hívás. Csupán öt évvel később a Distrelec növekedése elegendő volt ahhoz, hogy felkeltse egy vevő érdeklődését: ez volt a Datwyler, egy több globális piacon jelen lévő, innovatív rendszereket támogató stratégiai mérnöki partner. Az új befektető segítségével a Distrelec stabil és folyamatosan bővülő vállalattá vált, amely például 1993-ban lépett be az olasz piacra.

2001-ben a Distrelec a Schuricht felvásárlását követően lépett be a német piacra, majd ugyanabban az évtizedben további piacokon is megjelent, például Romániában és Svédországban. 2008-ban az Elfa a Distrelec része lett (Elfa Distrelec). Egy évvel később a Distrelec felvásárolta a Nordic Power-t, így szinergiákat hozott létre Norvégiában és Svédországban.

A következő évtized elején megkezdődött a raktározási üzletág központosítása, míg 2012-ben a Distrelec felvásárolta a Display Electronika céget, amely Distrelec néven kezdte meg tevékenységét Hollandiában és Belgiumban. Csupán két évvel később a Distrelec új webes felületet és vállalatirányítási rendszert vezetett be.

2016 volt az áttörés éve:a Distrelec bemutatta saját RND márkáját, amely kiemelkedő minőséget kínál alacsony árakon. Nagyjából 12 hónappal később a Distrelec megnyitotta Manchester Enterprise Hub telephelyét, az RND csapat otthonát, amely terjeszkedési lehetőségeket kínál az Egyesült Királyságban, és tovább javítja a vállalat beszerzési folyamatait és termékkínálatát.

A Distrelec KnowHub 2019-ben indult, és számos oktatási, műszaki és tájékoztató cikket tartalmaz a legfrissebb ipari trendekről. 42 év tulajdonosi szerep és lenyűgöző növekedés után 2020-ban a Datwyler és az Aurelius Equity Opportunities globális befektetési társaság lezárta a Distrelec adásvételét. A akvizíciós trend azonban nem állt meg, hiszen a Distrelec felvásárolta a Display Electronics céget, amely Distrelec néven működik Franciaországban.

Az 50. évforduló megünneplése 2023 hátralévő részében is folytatódik, amelyet júliusban a cég kihagyhatatlan „50 éves kiárusítás” akciója fémjelez. Az ügyfelek itt tudnak regisztrálni az első hozzáféréshez.

A Distrelec most a következő 50 évre tekint. Eddig azügyfelek igényeihez való egyértelmű alkalmazkodás alapozta meg a vállalat sikerét, és ez a szellemiség a következő években is megmarad. A Distrelec tartópilléreit ezután is az ügyfelek igényeire való reagálás, a szolgáltatások nyújtása iránti elkötelezettség és az ügyfélszolgálat munkájának folyamatos optimalizálása jelentik.

Ha szeretne többet megtudni a Distrelec-ről és a széles termékkínálatról, egyszerűen keresse fel a www.distrelec.hu oldalt.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A Distrelec 50 év innovációját ünnepli appeared first on Műszaki Magazin.

„A rendszerváltás után az első nagy multinacionális cégek egyikeként jelentünk meg Magyarországon, az elmúlt három évtizedben pedig folyamatosan növeltük jelenlétünket”

– mutatott rá az évforduló kapcsán Radoslaw Kaskiewicz, a 3M kelet-európai alelnöke és ügyvezető igazgatója.

„Több, autóiparral kapcsolatos innovációs területen is vezető szerepet tölt be a cégünk. Ide tartozik az elektromobilizáció, a közlekedés biztonságosabbá tétele, illetve az autóipari súlycsökkentés, ami fenntarthatósági szempontból is kulcsfontosságú. A fejlesztési tevékenységünk mellett büszkék vagyunk arra is, hogy a járvány elleni küzdelmet FFP2/FFP3 arcmaszkok gyártásának növelésével segítettük. A társadalmi felelősségvállalás jegyében évek óta támogatunk gyermekeket segítő helyi szervezeteket, Magyarországon is”

– jegyezte meg Bereznyák György, a 3M magyar részlegének cégvezetője, egyben a 3M kelet-európai vevőszolgálati vezetője.

A magyar képviselet bejegyzésére 1991-ben, a lengyel és a cseh piaci nyitásokkal egy időben került sor, majd később Szlovákiában, Ukrajnában és Georgiában (Grúzia) is megjelent a többek közt a Post-it jelölőcímkékről, fényvisszaverő közlekedési táblákról, és a Scotch szalagról is híres cég. A 3M napjainkig összesen mintegy 650 millió dollárt, mai árfolyamon mintegy 200 milliárd forintot invesztált régiós jelenlétébe. A világszerte 90 000 főt foglalkoztató vállalat legnagyobb regionális gyártóbázisa a lengyel egység, ahol mintegy 12 ezer különböző terméket gyárt és exportál.

A cég azon kevés multinacionális szereplő egyike, amely nemcsak kereskedik a régióban ‒ köztük Magyarországon is – de kiemelkedően magas hozzáadott értékű tevékenységeinek egy részét is itt végzi, hozzájárulva ezzel a nemzetközi karriert építő, jól képzett tudományos és technológiai munkaerő helyben tartásához. A 3M híres arról, hogy mindenkori globális éves forgalmának 6%-át fordítja kutatás-fejlesztésre. A 3M a régió számos más vállalkozásának, köztük 2000 regionális partnerének is jó példát mutat azzal, hogy kiemelt figyelmet fordít az esélyegyenlőségre és a befogadó munkakörnyezetre.

A cég a környezetvédelem területén is iránymutató. Első ilyen programját (Pollution Preventing Program) még 1975-ben hirdette meg, napjainkban pedig arra törekszik a cég, hogy 2050-re teljes tevékenységét karbonsemlegessé tegye. A cég a már említett autóipari példa mellett minden más területén és minden termék esetében külön figyelmet fordít a gyártás és termék életciklus során a környezeti lábnyomra és a minél magasabb újrahasznosíthatóságra. A 3M a következő 20 évben mintegy egymilliárd dollárt irányzott elő erre a célra, ami a vállalatot globálisan is az egyik leginkább környezettudatos céggé teszi a globális befektetők mezőnyében.

The post 30 éves Magyarországon a 3M appeared first on Műszaki Magazin.

Az 1941-ben Chosun Tire Company néven alapított koreai vállalat mára már több mint 180 országban működik, 20 ezer alkalmazottal, 8 – köztük az egyetlen európaiként Magyarországon működő – gyárral, 5 regionális központtal, több mint 30 értékesítési ággal és 5 kutatás-fejlesztési központtal. A vállalat a jubileumi évforduló alkalmából S.T.R.E.A.M. névvel új növekedési stratégiát jelentett be, amely betűszó kijelöli a Hankook jövőbeni fejlődési és fejlesztési céljait is.

Növekedési célkitűzésekkel ünnepli alapításának 80. évfordulóját a Hankook. A fejlődési stratégiai irányokat a Hankook Tire & Technology holdingtársasága, a Hankook & Company jelentette be Koreában. A S.T.R.E.A.M. betűszóval jelölt stratégia minden betűje a vállalat jövőbeni fejlődési és fejlesztési irányait reprezentálja: a „S” a megújuló és környezetbarát intelligens energiát, a „T” az abroncsgyártási alap-tevékenységet, az „R” a technológiai fejlődést, az „E” az elektrifikációt, az „A” az automatizálást és az ezen alapuló hatékonyságot, míg az „M” az iparágat leírva a mobilitást jelképezi. A Hankook & Company célja, hogy a stratégia által kijelölt irányokat a jövőbeni növekedés motorjaivá tegye, és ezzel növelje a vállalat globális versenyképességét.

1941-ben a Chosun Tire Company akkor jött létre, amikor a koreai iparosodás még csak csírájában létezett, és a gazdasági fejlődés feltételei sem voltak adottak az országban. A vállalat az első személygépkocsi gumiabroncs gyártóként segített megteremteni a koreai ipari fejlődés sarokköveit. A cég 1953-ben vette fel a Chosun-hoz hasonlóan ókori koreai királyságokra utaló Hankook nevet. A hatvanas években a vállalat a koreai gazdaság gyorsütemű fejlődését követte, a két Korea autópálya építési projektjeivel vezető szerepet kapott a helyi közlekedés fejlődésében is.

Az abroncs-innováció történetében mindig élen járó vállalat a világ első nagykapacitású gumiabroncs gyárát 1979-ben a koreai Daejonban építette fel. Felismerve a gazdaság fejlődése által generált igényeket, a vállalat a radiál abroncsok kutatás-fejlesztésére és gyártására specializálódott, melyek a hosszabb élettartam és a hatékonyabb üzemanyag-felhasználás támogatása eredményeként az 1960-as évektől széles körben elterjedtek Európában. A gyártási mennyiség megnövelésével 1980-ban már az export bővítése is lehetővé vált az Egyesült Államokba és Európába, így a Hankook globális piaci szereplővé vált.

A vállalat az 1990-es években is folytatta stratégiáját az infrastruktúrába való befektetéssel és gyártási kapacitásának bővítésével, és megkezdte partnerkapcsolatainak bővítését az autómárkákkal. Az abroncs-technológia és a kötelező kiváló minőség mércéjének megfelelve a vállalat belépett a tengeren túli eredeti gyári felszerelésű abroncsok (OE) piacára, és 1991-ben aláírta első gyári felszerelésű abroncsok szállítására szóló szerződését a Volkswagennel, néhány év múlva pedig az Audival, a BMW-vel, a Mercedes Benz autógyártóval és a Porsche-val is hasonló megállapodások születtek.

A 21. század első évtizedeiben a keresletnövekedést a Hankook gyártási és értékesítési hálózatai is lekövették. A vállalat Európai Kereskedelmi Központja 2001-ben kezdte meg működését, 2006-ban pedig elindult a Hankook egyetlen európai gyárának építése Magyarországon.

Az elmúlt két évtized – hasonlóan a korábbiakhoz – a folyamatos innovációról, a vezetési élmény fejlesztéséről szólt a Hankooknál. A vállalat alapításának 70-ik évfordulója gyárnyitások sorozatát indította el, Kínában, Indonéziában és az Egyesült Államokban létesültek új üzemek jelentősen növelve a Hankook terjeszkedési kapacitását. Mindemellett a vállalat egyre több prémium autómárka beszállítójaként jelenik meg: az elmúlt években többek között a BMW 3-as széria, a Mercedes-Benz S osztály, a Porsche Macaran, majd tavaly a Porsche Taycan elektromos sportautó gyári abroncs szállítója lett.

The post 80 éve gurulnak Hankook abroncsokon a világ autói appeared first on Műszaki Magazin.

A jeles alkalom központi eseménye március 1-jén zajlott, ugyanakkor a hivatal egészen év végéig arra használja a születésnap apropóját, hogy minél több gazdasági szereplő figyelmét hívja fel a szellemitulajdon-védelem fontosságára. Hogy miért? Azért, mert az a vállalkozás, aki nem ismeri fel az oltalmak fontosságát, milliókat bukhat azzal, ha ellopják a kutatási és fejlesztési eredményeit, vagy éppen a logója alatt hamis termékeket dobnak piacra.

A 125 évvel ezelőtti dátumot azonban megelőzi egy másik: Magyarországon ugyanis 1895. július 14-én hirdették ki az első szabadalmi törvényt, amely több, mint 70 évig szabályozta a szabadalmak kérdését. A napjaink gazdaságát is meghatározó szellemi tulajdon védelme ekkor jelent meg először szabályozott keretek között hazánkban. Az innovatív találmányokat védő törvény egyik legfontosabb célja az volt, hogy megóvja a gazdasági eredményeket, védje a feltalálókat és a vállalkozásokat. A törvény megszületését követően jött létre 1896. március 1-jén az Osztrák-Magyar Monarchiában első, önálló nemzeti hatóságként a Magyar Királyi Szabadalmi Hivatal, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elődje, amely így hazánk legrégebbi, innovációval foglalkozó hivatala.

Az évfordulóra március 1-jén, a vírushelyzet miatt online ünnepség keretében emlékezett meg az SZTNH, amelyen köszöntőt mondott és előadott Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, valamint köszöntőt küldött Daren Tang, a World Intellectual Property Office (WIPO) vezetője is. A világszervezet számára ez a gesztus azért is volt fontos, mivel a WIPO 1967-es létrejöttében komoly szerepet játszott a később főigazgatói posztot is betöltő Bogsch Árpád. (Érdekesség, hogy a szervezet genfi székházát tiszteletből Bogsch-ról nevezték el).

A 125. évfordulót azonban nem csak ezzel a programmal ünnepli a hivatal. A tervek szerint különböző kiállításokkal, kiadványokkal, díjátadókkal, konferenciákkal is készülnek erre az évre.

És hogy miért is kiemelkedően fontos a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának léte? Csak akkor leszünk nemzetközileg versenyképesek, ha meg tudjuk védeni a szellemi tulajdonunkat.  Mára már egy tudatos vállalatnak biztosan van egy, de inkább több oltalma is, amellyel nem csak a saját ötletét, találmányát vagy kutatási eredményét védi, de a versenyképességét is növeli. Ám míg a nagyvállalatok és a fejlett országok KKV-i számára alapvetés, hogy minden előállított szellemi tulajdonukat levédetik, nálunk akár milliókat veszítenek a vállalkozások azzal, hogy nem használják ki ezt a lehetőséget. Pályázati pénztől, jogdíjtól, vagy akár adókedvezménytől esnek el. A koronavírus miatti gazdasági visszaesés után pedig nagyon komoly lehetőséget jelenthet a vállalkozásoknak, ha a cégeket különböző oltalmakkal erősítik meg.

„A magyar vállalkozások hiába innovatívak, nemzetközi szinten csak akkor érik el a versenytársak szintjét, ha levédetik az újításaikat. Oltalmak nélkül külföldön a magyar termék egyet jelent a könnyen ellophatóval, a másolhatóval és mi azt akarjuk, hogy a magyar terméket ne így pozícionáljuk. Most ugyanis a legtöbb cég azért bukik el külföldön, mert nem olyan tudatosak az ipari jogok tekintetében, mint a külföldiek. Sajnos a rutinos vállalkozások lecsapnak az efféle, kínálkozó lehetőségekre és ők aratják le a gazdasági eredményeket. Úgy is mondhatjuk, kidobott pénz az innovációra fordított összeg, ha a vállalkozások nem szerzik meg, és nem érvényesítik a termékeikhez, technológiáikhoz kötődő jogokat.”

– emelte ki Pomázi Gyula, az SZTHN elnöke, miért lényeges, hogy a vállalkozások ne csak a jó ötletük megvalósításáig jussanak el, hanem addig is, hogy az értékes elképzeléseket meg is védjék a hasznosításhoz kapcsolódó jogok tulajdonlása miatt.

Pomázi Gyula hozzátette, az elmúlt 125 év a hivatal esetében mindig is a jövőbe vetett hitről szólt, hiszen a szabadalmi bejelentések, védjegy- és mintaoltalmak mind-mind egy fontos lépései, és eredményei az innováció hasznosítási folyamatnak. Az SZTNH küldetése pedig mindig is az innováció, a kreativitás felkarolása és védelme volt.

„Hivatalunk arra törekszik, hogy minél több, az ötletét megvalósítani és hasznosítani kívánó vállalkozásban tudatosítsa: a szellemi tulajdon védelme olyan, mint egy jó biztosítás. Nem biztos, hogy azonnal élvezhetjük az előnyeit, ugyanakkor a jövőben komoly segítséget és védelmet nyújthat”

– emelte ki az elnök.

The post A magyar terméket ne úgy ismerjék, hogy könnyen ellopható, másolható appeared first on Műszaki Magazin.

Az Alfred Zoller műszerész által 1945. szeptember 1-jén Ludwigsburgban szerelőműhelyként alapított cég az esztergák szerszámtartóinak szerződéses gyártójaként szerzett magának gyorsan hírnevet. A szerszámelőkészítés technológiája, valamint az első saját fejlesztésű berendezések kifejlesztése 1958-ra alapozták meg a szerszámok mérési feladataira történő specializálódás lehetőségét.

Családi vállalkozás innovatív szellemiséggel

Az alapító fia, Eberhard Zoller 1968-ban történő belépésével vette kezdetét az a korszak, amely során a gyártást korszerűsítették, a berendezéseket továbbfejlesztették, kiléptek a külpiacokra és a cég erőteljes növekedésbe kezdett. További mérföldkőnek bizonyult a CNC-vezérelt berendezések 1983-as bevezetése, valamint az úttörő AWV képfeldolgozási technológia 1992-ben, illetve a Tool Management Solutions 2010-ben történő megjelenése. A céget folyamatos műszaki úttörő szellem és lelkesedés, vevőközpontúság és a minőség iránti elkötelezettség jellemezte.

Eberhard Zoller Wolfgang Huemerrel együtt alapította az első külföldi leányvállalatot Ausztriában, ahonnan Lengyelországot, a Cseh Köztársaságot, Szlovákiát, Magyarországot, Szlovéniát, Horvátországot, Szerbiát, Bulgáriát és a dél-tiroli régiót is felügyelik.

A legnagyobb pontosság és hosszú élettartam

A harmadik generációt képviselő Christoph és Alexander Zoller egy olyan vállalkozást vezetnek, amely a világ összes releváns piacán rendelkezik leányvállalatokkal és képviseletekkel, hatékony, modern központja pedig Stuttgarttól északra Pleidelsheimben található. A Zoller felhasználóbarát és könnyen integrálható megoldásokat kínál a meglévő gyártási folyamatok számára a szerszám beállításától kezdve az ellenőrzésen át a tárolásig és az adminisztrációig bezáróan.

„Független családi vállalkozásként három generáción át tudatosan fejlesztettük kiváló minőségű termékeinket és ügyfélszolgálatunkat annak érdekében, hogy iparági innovációs és minőségügyi éllovassá váljunk. Napjainkban gyakorlatilag nincs olyan szerszám, amit ne lehetne teljesen automatikusan és pontosan beállítani a Zoller beállító és bemérő berendezéseivel.”

– foglalta össze Christoph Zoller a hosszú távú siker kulcsát, valamint a termékek jelentőségét a feldolgozóipar számára. A célcsoport a kisvállalkozásoktól a nagyvállalatokig terjed, és minden olyan iparágat felölel, ahol elengedhetetlen a pontos és minőségi megmunkálás.

Jövőbemutató fejlesztések

A gyártóterület 2018-ban megkezdett bővítése a jubileumra fejeződött be. Az új, ultramodern gyártócsarnok – beleértve az irodai szárnyat – nemcsak a szállítási időket optimalizálja, hanem a pleidelsheimi telephelyen dolgozó mintegy 300 alkalmazottnak is egyedülálló munkahelyi környezetet kínál. A telephelyen többek között egy hétemeletes parkoló, valamint számos szociális tér és kreatív kommunikációs helyiség került kialakításra, aminek következtében a teljes terület 10 000-ről 30 000 m² méretűre növekedett. Az új 2 500 m²-es Zoller Smart Factory Academy a legmodernebb képzési, bemutató és tesztelési lehetőségeket kínálja az ügyfeleknek. Ezenkívül a teljes gyártási folyamat szimulálható és a hatékonyságnövelő megoldások élőben is bemutathatók.

„Tovább akarunk fejlődni, és beruházásainkkal még nagyobb teret adunk a minőség, a pontosság és az innováció számára – zárta a beszélgetést Alexander Zoller. – Az ultramodern Smart Factory nem hagy kívánnivalót maga után egyetlen ügyfélnél sem. A Zoller Akadémia tágas termei, az új kutatási és fejlesztési központ, valamint a gyártás és az összeszerelés számára kijelölt újabb terek hűen demonstrálják, hogy a Zoller nagy felelősséggel és vállalkozói előrelátással megy a jövőbe.”

www.zoller.de

www.rolatast.hu

The post 75 évnyi pontosság appeared first on Műszaki Magazin.

A háború után mostoha körülmények között elvégzett, világhírű kísérlet a magyar űrtevékenység és a nemzetközi radarcsillagászat kezdetét is jelenti.

Egy évvel Budapest ostroma után, 1946. február 6-án Bay Zoltán (1900-1992), az Egyesült Izzó (Tungsram) műszaki igazgatója és kutatólaboratóriumának vezetője csapatával saját fejlesztésű radarberendezéssel mutatta ki a Holdra sugárzott rádióhullámok visszaverődését az égitest felszínéről.

„A Bay Zoltán vezette sikeres holdradarkísérlet nyomán ma a 1946-os évet tekintjük a magyar űrtevékenység kezdetének – holott a világ első mesterséges holdja, a Szputnyik–1 csak bő egy évtizeddel később állt Föld körüli pályára”

– emeli ki az évforduló kapcsán dr. Frey Sándor csillagász. „Hazánk 2015 óta az Európai Űrügynökség tejes jogú tagállama, űrtevékenységünk pedig az elmúlt években újabb fellendülésnek indult.”

A Holdról sikeresen detektált radarvisszhang egyúttal egy azóta jelentős fejlődési utat bejárt tudományág, a radarcsillagászat kezdetét is jelentette az 1946. január 10-i sikeres amerikai Holdradarkísérlettel együtt. „Míg a 30-as években, az Egyesült Államokban megalapított rádiócsillagászat a közeli és távoli égitestekről hozzánk érkező rádióhullámok révén kutatja a Világegyetem titkait, addig a radarcsillagászat a Naprendszer egyes égitesteire bocsátott, majd azokról visszaverődő rádióhullámok segítségével igyekszik felfedni azok tulajdonságait”, teszi hozzá Frey Sándor.

„Bay és csapata a szovjet hadsereg által leszerelt gyárban, a semmiből vitte tovább a Tungsramra mindig is jellemző innovációt, és bebizonyította, hogy – a korabeli sajtót idézve – az ember megérintheti a Holdat”

– méltatja a világhírű tudóst Jörg Bauer, a Tungsram elnök-vezérigazgatója videóüzenetében, amely a kísérlet helyszínén, a kutatólaboratórium tetején készült.

„Pedig akkor még csak egy éve ért véget a háború, az emberek éheztek, hideg volt. Még ebben a helyzetben is innovációra törekedtek, és a Tungsram ma is támaszkodik ezen innovációs örökségére. Hisszük, hogy ebben a másféle válsághelyzetben kétszeres energiát kell fektetni az új technológiákba, legyen szó olyan globális kihívásokról, mint a fertőzésmegelőzés, az okos városok vagy a világ élelmezése.”

Bay Zoltán további kiemelkedő tudományos eredményei közül néhány:

• 1938-ban Bay volt a világon az első, aki elektronsokszorozójával egyes elektronokat tudott észlelni. A fotoelektron-sokszorozót többek között a gamma-spektroszkópiában használták.
• Kimutatta a fénysebesség állandóságát, frekvenciafüggetlenségét.
• Bay 1965-ben beterjesztett javaslata alapján a Súlyok és Mértékegységek Nemzetközi Konferenciája 1983-ban az űrtechnikai igényeknek megfelelő, új méterdefiníciót fogadott el: “A méter a fény által a vákuumban a másodperc 1/299 792 458 része alatt megtett távolság”. A hosszmérés egységét tehát időmérésre vezeti vissza, a fény sebességének állandó voltát feltételezve.
• A nanoszekundum pontosságú időmérési eljárások kidolgozásával és az új méter definiálásával hozzájárult a mesterséges holdakon alapuló helymeghatározás és navigáció kialakulásához, így a GPS és hasonló rendszerek megalapozásához. Nem véletlen, hogy Bay már 1946-ban felvetette a mesterséges holdakon alapuló távközlés lehetőségét.

The post 75 éve érintette meg Bay Zoltán a Holdat appeared first on Műszaki Magazin.

Az innováció gazdaságélénkítő hatása az alapítás időszakában még sem a hazai közvéleményben, sem az államvezetésben nem volt elismert. Nem kis mértékben Szövetségünk erőfeszítéseinek eredményeképp ma már az „innováció” természetes kifejezéssé, az innovációs tevékenység a gazdasági élet meghatározó tényezőjévé vált. Alapításunk után 14 évvel – egyik fő törekvésünk eredményeképp – 2004-ben innovációs törvényt fogadott el az Országgyűlés, ellenszavazat nélkül, újabb 14 év elteltével megvalósult másik fő célkitűzésünk: létrejött az innovációs folyamatokat koordináló, összehangoló minisztérium, az Innovációs és Technológiai Minisztérium.

Szövetségünk az innováció területén működő különböző szervezeteket, intézményeket horizontálisan integráló, szakmai és érdekvédelmi szervezetként jött létre, és működik a mai napig, amely Európában egyedülálló. Az alapító intézmények, vállalatok közül hét még jelenleg is működik. A közvetlen és közvetett tagok (csak vállalkozások, ill. intézmények) száma megközelíti a hétszázat. Tevékenységünk, két önálló, de egymással szoros kapcsolatban lévő rendszerben valósul meg:

• szakmai érdekképviselet, érdekérvényesítés,
• innováció tevékenység elismertségét támogató akciók, rendezvények, szolgáltatások.

A Magyar Innovációs Szövetség

• szakmai állásfoglalásai meghatározó módon befolyásolják a döntéseket minden kutatás-fejlesztést, innovációt érintő kérdésben, átlagosan havonta ad ki szakmai véleményt;
• tisztségviselői átlagosan havonta tartanak előadást különböző szakmai rendezvényeken;
• éves közgyűlése az innovációs szféra egyik legnagyobb szakmai eseményének számít;
• alapító társtulajdonosként 22 innovációs szervezet létrehozását segítette;
• képviselőin, megbízottain keresztül mintegy 20 testületben közvetlenül is képviseli tagszervezeteinek érdekeit;
• a hazai sajtóban évente több száz híradás jelenik meg a tevékenységéről, 2006 óta Média Díjat adományoz;
• kéthetente megjelenő Hírlevele az innovációban érdekeltek szélesebb körét informálja.

Évente szervezzük az Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyt, melynek keretében több mint 4500 fiatalt mozgósítottunk, akik közül kiválasztottunk 405 kiemelkedően tehetséges magyar diákot.

Másik országos jelentőségű kezdeményezésünk a Magyar Innovációs Nagydíj pályázat. Az eddigi felhívásokra beérkezett 1275 pályaműből 1100 volt megvalósult, sikeres innováció, és ezek közül 218 kapott különböző innovációs díjat. A díjak ünnepélyes átadására 2001 óta az Országházban kerül sor.

Az elmúlt 30 évben az innováció élénkítését támogató további kiemelt rendezvényeink voltak még:

• az Innoforum Hazai Szellemi Termék Börze,
• “Lépés a jövőbe” országos design pályázat,
• Com, Innovációs Technológiai Üzleti Terv Verseny,
• EU Fiatal Tudósok Versenyének 15. döntője
• a tudománynépszerűsítő THE és a „meet the scientist˝ programok.

A Magyar Innovációs Szövetség tisztségviselőit, szakértőit társadalmi munkában végzett kiemelkedő szakmai munkájukért állami kitüntetésekre, ill. díjakra terjesztette fel 2005-től kezdve. Tisztségviselőink összesen 18 alkalommal részesültek magas elismerésben.

Szövetségünk a mai napig alapvető célkitűzésének tekinti az innováció gyorsításának támogatását, az ország innovációs képességének növelését. A Szövetség azzal, hogy három évtizeden át következetesen képviselte az alapítók által megfogalmazott célokat, a hazai közéletben az innovációt érintő kérdésekben megkerülhetetlen tényezővé vált.

• Pakucs János, alapító, jelenleg tiszteletbeli elnök,
• Dr. Szabó Gábor, elnök,
• Antos László, ügyvezető igazgató

The post 30 éves a Magyar Innovációs Szövetség appeared first on Műszaki Magazin.

Nyílt napunkon megemlékezünk a Mazak 100 éves történetének legfontosabb állomásairól és az EMO kiállításon is bemutatott újdonságainkról is információt szerezhetnek.

REGISZTRÁLJ MOST

Bemutatatásra kerülő gépeink:
QT-COMPACT 200MS L eszterga HALTER LoadAssistant®robottal
VARIAXIS i-500
VTC-530C Siemens
TA-12 robotkar QUICK TURN 250MY esztergával

A szakmai információk mellett a szórakozás is fontos szerepet kap:

Vendégeinket finom ebéddel és barista által készített kiváló kávékkal várjuk, az érdeklődők élményprogramunk keretében kipróbálhatják milyen egy repülőt illetve versenyautót vezetni.

Programterv:

• 09:30–10:00  Érkezés
• 10:00–11:30  A 100 éves Mazak bemutatása, prezentációk
• 11:30-tól        Gépbemutató demo vágás
• 12:30-tól        Ebéd
• 13:00–15:00  Kötetlen program, személyes konzultációk, repülőgép és versenyautó szimulátorok, kávé különlegességek

A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött!

Partnereink:

Lovász Forgácsoló Kft. (A Mitsubishi Materials hivatalos magyarországi viszonteladója.), Prevotex Hungary Kft., Renishaw Magyarország Kft., Sumitomo Electric Hartmetall GmbH,

A rendezvényre a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött! Regisztrációhoz kattintsanak ERRE A LINKRE!

The post Nyílt napok a 100 éves MAZAK-nál appeared first on Műszaki Magazin.

Az 1950-es és ’60-as évek intenzív fejlesztéssel teltek a Goodyear életében, a vállalat szorosan együttműködött a kor úttörő kutatóival a felfedezések előmozdításán. A Goodyear azóta sem hagyott fel az innovációval, és a mai napig a legmodernebb technológiát képviselő abroncsokkal járul hozzá önmaga és a mobilitás megújításához.

A Goodyear 1898-as alapítása óta – amikor még lovaskocsi-abroncsok és patkóalátétek is szerepeltek termékpalettáján – technológiai ugrások sorával járult hozzá a mobilitás jövőjének alakításához, és számos úttörő kutatóval dolgozott együtt. 1969-ben ez a partner a NASA volt. Az amerikai űrkutatási ügynökség a Goodyear-t választotta ki azoknak a levegő nélküli gumiknak a kifejlesztésére, amelyekkel felszerelték az űrhajósok által gyűjtött kőzetmintákat szállító eszközt.

A Modularized Equipment Transporter (MET) egy két keréken guruló kézikocsi volt, mellyel az asztronauták a felszerelést és a gyűjtött mintákat szállították a Hold felszínén az Apollo 14 küldetés során. Megrakodva a MET nagyjából 75 kg-ot nyomott, és legfeljebb 4 km/h sebességgel húzták. Kerekei sima gumiból készültek, belső tömlőjüket pedig nitrogénnel töltötték fel. Hogy könnyebb legyen a kocsit a Hold puha talaján és a sziklákon át húzni, a kerekeket úgy tervezték, hogy a gördülési ellenállása megfelelően alacsony legyen.

A mérföldkő egy igen intenzív fejlesztésekkel telt időszak csúcspontja volt a Goodyear életében. 1965-ben Craig Breedlove rakétameghajtású autója, a Spirit of America Goodyear abroncsokkal felszerelve állította be az új szárazföldi sebességrekordot. 1977-ben a cég megváltoztatta azt, ahogyan a fogyasztók az abroncsokra tekintenek: az első négy évszakos gumi, a Tiempo révén egész évben ugyanazon a szetten autózhattak.

Az elmúlt 120 év során a Goodyear fejlesztései újraértelmezték az abroncsteljesítményt, gazdagították az emberek vezetési élményét és egyre kijjebb tolták a mobilitás határait. A Goodyear ma is nélkülözhetetlen szereplője korunk folyton változó mobilitásának, melynek középpontjában a flották, az önvezető, hálózatba kapcsolt és elektromos járművek (Fleets, Autonomous, Connected and Electric, FACE) állnak. Ennek bizonyítékaként a vállalat évről évre olyan jövőbe mutató koncepciókat mutat be a Genfi Nemzetközi Autószalonon, mint az Eagle 360, az Oxygene és az AERO.

További infók: https://corporate.goodyear.com/en-US/

The post Goodyear gumikon a Holdon – a holdkutatás 50 évét ünnepeljük appeared first on Műszaki Magazin.

A 19. századi kezdetétől a két világháborún át, egészen a digitalizáció koráig és a multimediális jelenig – nemzetközi szinten is az egyik legjelentősebb szakfolyóirat.

Sokan azt mondják, hogy a történelem nem lineáris, hanem ismétlődő ciklusokban zajlik. Ezen elképzelés szerint bizonyos folyamatok bizonyos időközönként újra és újra megismétlődnek. Erre különböző helyeken könnyedén találhatunk lehetséges bizonyítékokat. Egy jó példa mondjuk a start-upok kora, melyet jelenleg élünk. Minden új, ilyen még nem volt – gondolhatnánk. De valóban így van ez?

Alapító szellem jóval a start-upok fellendülése előtt

Ha egy kicsit visszatekintünk, pontosabban a 19. század második felére, elkerülhetetlenül egy olyan korba csöppenünk, melyet az „alapítások korának” (Gründerzeit) neveznek. Ebben az időszakban a politikai, kulturális és gazdasági fejlődésen felbuzdulva az egész Európában számos fiatal indult el a cégalapítás és a vállalkozóvá válás útján.

Werner von Siemens és vállalata e korszak szimbólumának tekinthető, és a Krupp-konszern gyökerei is erre az időre nyúlnak vissza. Az akkori „start-up” vállalkozók közé tartozott egy a türingiai Pößneckből származó, fiatal, elkötelezett férfi is. Carl Gustav Vogel éppen 34 éves volt, amikor vállalkozásba kezdett és megalapította saját szakkiadó vállalatát, melyből aztán az évek során kialakult a Vogel Communications Group. Az első kiadvány, melyet Vogel kiadott, teljesen megfelelt a korszellemnek. Az „Internationale Briefmarken Offertenblatt” azoknak a kiadványoknak a trendjét követte, melyek kereskedelmi orgánumként szolgáltak és segítettek az eladóknak abban, hogy vásárlókat találjanak termékeikhez és áruikhoz.

Esélyeket felismerni és idejében kihasználni

De Carl Gustav Vogel nem lett volna igazi alapító, ha beérte volna első termékének sikerével. Gyorsan felismerte, hogy a fokozódó iparosodásnak köszönhetően fellendülő gép- és berendezésgyártás egy kifizetődő új üzletág és 1894-ben piacra dobta új szaklapját és ezzel megszületett az MM Maschinenmarkt. Fogta a levélbélyegüzletből szerzett tapasztalatait és megmutatta, hogy a modell más területeken is megállja a helyét.

A címzett a lényeg, ahogy régen, úgy ma is

Carl Gustav Vogel nem egy az egyben ültette át első ajánlati közlönyének koncepcióját, volt még egy ütőkártyája: az úgynevezett változó kézbesítés. Ez a módszer annak volt az előfutára, ami ma oly sikeressé teszi az online óriásokat. A kiadványokat már nem csak egy meghatározott, mindig változatlan célcsoportnak kézbesítették, hanem címzettek egy alapcsoportjának, és ezt kiegészítőleg változó célcsoportoknak. A célcsoportokat az adott tartalom alapján jelölték ki. Így lehetett optimálisan lefedni a piacot és olyan tartalmakat eljuttatni az olvasókhoz, melyek megfeleltek információs igényeiknek. Ugyanezt a koncepciót használja a Google és a Facebook a tartalmak megjelenítésére.

Az ős Maschinenmarktból kb. 6000 példányt nyomtattak. De már ekkor is megmutatkozott Carl Gustav Vogel erőfeszítése és vállalkozó szelleme. Lelkiismeretes munkával további címeket gyűjtöttek és adtak a már meglévőkhöz. A századforduló környékén így már 20 000-re nőtt a példányok száma, melyet 200 000 címzett között válogatva osztottak szét. 1914-ben, röviddel az első világháború kitörése előtt, a címzettek száma már elérte a 350 000-et, melyeket a változó kézbesítési módszer keretén belül szolgáltak ki. Kiadásonként ebben az időszakban 120 000 füzetet nyomtattak.

A további ipari fejlődés nyomán, mely akkoriban sok területen az USA-ból indult ki, hamarosan a szakembereknek is más információkra volt szükségük, mint amit a meglévő ajánlati közlönyök és tudományos folyóiratok kínálni tudtak. Ezenkívül egyre fontosabbá vált, hogy éppen azokhoz az emberekhez jussanak el a lényeges információk, akik a vállalatoknál a beszerzéssel kapcsolatos döntéseket hozzák. Ehhez teljesen más információkra volt szükség, mint az addig.

További információk: https://www.maschinenmarkt.vogel.de/

The post 125 éves az MM Maschinenmarkt appeared first on Műszaki Magazin.