A megújuló energiaforrások, köztük a napelemes rendszerek térnyerésével az energiaszektornak korábban soha nem látott kihívásokra kell megoldást találnia. A megújuló technológiák elterjedésével az ügyfelek maguk is energiatermelővé válhatnak, ehhez azonban évről évre egyre több napelemes rendszer hálózati csatlakozásához kell megteremteni a műszaki feltételeket. Az Európai Unió által támogatott, határon átnyúló együttműködésben megvalósuló Danube InGrid projekt – mely 2021 decembere óta kiemelten közérdekű beruházás – egy nagy lépés az említett kihívásra adható válasz irányába az Észak-Dunántúlon.

Az E.ON Hungária Csoport a projekt keretében megerősíti és bővíti a meglevő villamos hálózati infrastruktúrát, hogy intelligens technológiák segítségével integrálja a hálózatba a dinamikusan növekvő, megújuló alapú lakossági villamosenergia-termelést. A hagyományos hálózatépítések mellett az okos hálózati eszközök alkalmazása, az intelligens mérés és a fogyasztók bevonása gazdaságilag hatékonyabb működést, rugalmas hálózati integrációt és jobb ellátásbiztonságot eredményeznek majd.

„Az E.ON a jövő energiahálózatát építi. Ennek a munkának a legfőbb sarokköve, hogy a megújuló energiaforrásokat a már üzemelő áramhálózatba illesszük. A Danube InGrid program hűen tükrözi elkötelezettségünket, hogy következetes munkával egy zöld termelésre és aktív fogyasztókra fókuszáló, modern és hatékony hálózatot hozzunk létre. Ez a célkitűzés csak nagyarányú és folyamatos hálózatfejlesztéssel valósítható meg, amelyben a legújabb technológiákat és eljárásokat is alkalmazzuk”

– mondta Béres József, az E.ON Hungária Csoport vezérigazgató-helyettese.

A program keretében 2021-ben Öttevényben és Gyermelyen új transzformátorállomások épültek a kapcsolódó vezetékhálózatokkal együtt, valamint idén februárban fejeződött be Székesfehérvár déli alállomásának bővítése, összesen 2,75 milliárd forintból. Az állomások építéséhez többek között a Siemens Zrt. iparági csúcsminőséget képviselő berendezéseit használták.

Az Észak-Dunántúl áramhálózatának fejlesztése az idei éveben is kiemelt beruházásokkal folytatódik. Kisbéren egy új létesítmény, egy zöldmezős alállomás építési munkálatai kezdődnek. Zalaszentgróton várhatóan év végével indul el a jelenleg üzemelő transzformátorállomás fejlesztése.

Az E.ON emellett két új nagyfeszültségű távvezetéket is létesít a projekt keretében – egy 63 km-es szakaszt a Bakonyon keresztül és egy 49 km-es vonalat Csorna-Répcelak-Csepreg között, hogy az e térségben élők számára is a lehető leginkább zavartalan legyen az áramellátás.

Összesen több mint 6000 távműködtetésű kapcsolóberendezés, illetve zárlatjelző telepítése is megkezdődött a program keretében. A fejlesztések legfontosabb hatása az ügyfelek szempontjából, hogy a hálózat így könnyebben ellenőrizhető és távolról is még több ponton irányítható lesz, ezzel hozzájárulva az esetleges üzemzavarok gyorsabb elhárításához.

A kiviteli tervek elkészítésével további zöldmezős alállomás építések és bővítések indulnak, ezek Répcelak, Szombathely, Veszprémvarsány, Várpalota, Zirc és Lepsény településeket érintik majd. Ezen beruházások átadására 2024-ben, illetve 2025-ben kerül majd sor.

The post A jövő energiavilágára készülnek az Észak-Dunántúlon appeared first on Műszaki Magazin.

Az új kompokat a város tömegközlekedési vállalata, a Gemeentelijk Vervoerbedrijf (GVB) rendelte meg, mely egy fontos lépés a fenntartható, kibocsátásmentes közlekedési vállalattá válása útján. 2023-ig teljesen lecserélik azt a jelenleg is működő dízelüzemű flottát, amelyet még az 1930-as években állítottak forgalomba.

A GVB az Északi-tengeri-csatorna három nagy forgalmú, évente több mint 350.000 gépkocsit szállító útvonalán állítja forgalomba az elektromos kompokat. A kompok folyamatosan, éjjel-nappal fognak közlekedni, és minden 20 perces oda-vissza út után 3 percük lesz akkumulátoraik feltöltésére. Épp ezért, a megbízható szolgáltatás folyamatos fenntartásának egyik kritikus tényezője a gyorstöltés lesz.

A teljesen automatizált töltőállomások kivitelezésére kiírt pályázatot a BAM Csoporthoz tartozó BAM Infra Rail bv, egy jelentős építőipari, ingatlanfejlesztő, valamint mély- és magasépítő cég nyerte el. A biztonságos és hatékony töltés, valamint az akkumulátorok élettartamának optimalizálása érdekében az elektromos hálózaton fellépő áramingadozások nem befolyásolhatják a töltőberendezések által biztosított 750 V egyenáramú (DC) tápellátást. A BAM azért kereste meg az ABB-t, mert olyan technológiára volt szüksége, mely a váltakozó áramú (AC) hálózati feszültséget stabil egyenfeszültséggé képes átalakítani.

Az ABB le is szállított három ACS880 típusú betápmodult, mely az az IGBT-s (Isoleted Gate Bipolar Transistor) technológia elve alapján alakítja át az energiát. Ez a megoldás nagyon stabil egyenáramú kimenetet biztosít minimális hálózati torzítással, ami annak köszönhető, hogy reagál a hálózati eseményekre és kompenzálja a feszültségeséseket.

A kompok alapvetően „plug-in hybrid” kialakításúak, azonban normál üzemrend szerint 100%-ban a 680kWh-s akkumulátorokról fognak működni. A generátort csak 8-as szélerősség felett kapcsolják majd be.

„A BAM és az ABB által leszállított gyorstöltési megoldás teljes mértékben automatizált, a töltési idő könnyen beilleszthető a kompok menetrendjébe. Az elektromos működés azt jelenti, hogy nincs részecske-, illetve széndioxid-kibocsátás. Miután mind az öt elektromos komp forgalomba állt és a régi dízelüzemű kompokat kivontuk a forgalomból, évente 800.000 liter dízel üzemanyagot fogunk megspórolni, ami több mint 2.400 tonnányi széndioxid-kibocsátás megszűnését jelenti”

– mondja Alain Asin, a GVB egyik projektmenedzsere.

„Az ABB-nek komoly tapasztalata van a stabil és megbízható partról a hajóra történő energiaellátás biztosításában a hajók széles skálája számára – mondta Marcel Zevenbergen, az ABB System Drives munkatársa. – A siker egyik kulcsfontosságú tényezője, hogy betápmoduljainkat hosszútávú megbízható működésük érdekében számos belső és külső tesztnek vetjük alá.”

Az új GVB kompok maximum 400 utas, 20 gépkocsi vagy 4 kamion szállítására alkalmasak. Az új flotta első tagja 2021 augusztusában állt forgalomba, és az utasok egybehangzó véleménye szerint az átkelés sokkal kényelmesebb, csendesebb és tisztább lett, mint korábban.

The post Új elektromos kompjárat az Északi-tengeri-csatorna amszterdami szakaszán appeared first on Műszaki Magazin.

Danube InGrid néven, magyar-szlovák együttműködésben indult el az elmúlt évek legnagyobb villamosenergia-hálózatfejlesztése az Észak-Dunántúlon és Nyugat-Szlovákiában. Az Európai Unió által támogatott beruházásnak köszönhetően kiépül a jövő okos hálózata, amely lehetővé teszi a megújuló energiaforrások, köztük az egyre növekvő számú napelemek hálózati csatlakozását és megoldást ad a folyamatosan növekvő áramfogyasztás villamoshálózati kihívásaira. A 2020-2025 között megvalósuló projekt költségvetése nemzetközi szinten több mint 100 milliárd forint. Az energiacég az első két fejlesztést Öttevényben és Székesfehérváron valósítja meg. A projektet a június 22-én tartott nyilvános konzultáció keretében ismerhették meg az érintettek.

A megújuló energiaforrások, elsősorban a napelemes rendszerek terjedése új kihívás elé állítja az energiaszektort. Míg korábban a hálózat fő feladata az volt, hogy az erőművekben megtermelt energiát eljuttassa az ügyfelekhez, ma már egyre több ügyfél maga is energiatermelővé válik, emiatt szükséges a meglévő hálózatok fejlesztése. Az E.ON Hungária Csoport emiatt valósítja meg a Danube InGrid programot, melyben az új energiavilágra felkészülve, intelligens technológiák segítségével, valamint a villamoshálózat nagyarányú fejlesztésével és bővítésével biztosítják az a kettős célt, hogy zöldüljön a régió energiatermelése, miközben mind a vállalati, mind a lakossági ügyfelek számára zavartalan legyen az energiaellátás.

„A Danube InGrid projektben a jövő okos hálózatát építjük ki. Beruházásunk azt az üzenetet közvetíti, hogy bárki gondolkodhat fejlődésben – zöld megoldásokban, napelemben vagy e-mobilitásban –, mert ehhez már épül az az okos villamosenergia-hálózat, ami a teljes ökoszisztéma alapját jelenti. Mindenki részt vállalhat a jövő fenntartható Magyarországában és mi készen állunk arra, hogy ezt együtt valósítsuk meg”

– mondta Kiss Attila, az E.ON Hungária Csoport elnök-vezérigazgatója.

A program céljai összhangban vannak Magyarország klíma- és energiastratégiájával. A 2025-ig több lépcsőben megvalósuló hálózatfejlesztés azt a kormányzati célt is támogatja, hogy az ország energiaellátását az atomenergia mellett leginkább megújuló alapon, főként napenergiával tudjuk biztosítani.

„Az európai uniós és magyar nemzeti energia- és klímacélokkal összhangban Magyarország egyértelmű célja, hogy növelje a megújuló alapú energiatermelést, és biztonságos, megfizethető energiaellátást biztosítson. Ennek megvalósításában az átviteli rendszerirányítók és a villamos energia elosztók kulcsszerepet töltenek be”

– mondta el a programról szóló nyilvános konzultáción Steiner Attila, a körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár. Hozzátette:

„Magyarország Kormánya támogatta a „Danube InGrid” projekt közös érdekű európai projektté nyilvánítását. Ez lehetővé teszi nagyszámú megújuló villamosenergia-termelő hálózati csatlakozását, a hálózat hatékony és a Tiszta Energia Csomaggal összhangban álló működtetését, illetve hozzájárul a szolgáltatás színvonalának, valamint az ellátásbiztonságnak a növeléséhez az Észak-Nyugat-Dunántúlon és Nyugat-Szlovákiában egyaránt.”

A projekt tervezett költségvetése az E.ON részéről 2020-2025 között megközelítőleg 50 milliárd forint (137 millió euró). Az energiacég a Danube InGrid keretén belül tervezett hazai beruházásaira az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből 35%-os uniós támogatást nyert el, mintegy 17 milliárd forint értékben, míg a két szlovák résztvevő esetében a támogatás összege 19 milliárd forint. A határokon átnyúló, az energiapiacok közötti mélyebb integrációt szolgáló projektet az Európai Unió is kiemelten kezeli.

„A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal támogatta, hogy a Danube InGrid projekt felkerüljön az EU közös érdekű projektek (PCI) listájára, mely előfeltétele volt az európai pénzügyi források elnyerésének. Örömmel állapítjuk meg, hogy a projekt előkészítése a terveknek megfelelően halad előre és természetesen a továbbiakban is elősegítjük annak megvalósulását”

– hangsúlyozta előadásában Ságvári Pál a MEKH nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettese. Mint mondta,

„a dekarbonizált energiarendszer elérése érdekében jelentős hálózati fejlesztéseket kell megvalósítani a következő évek során. Bízunk benne, hogy a Danube InGrid jó példaként bátorítani fog még több projektgazdát hasonló pályázatok benyújtására, hiszen az európai források becsatornázása jelentős anyagi terhet vesz le a magyar fogyasztók válláról”

– tette hozzá a hivatal elnökhelyettese.

Az E.ON a program keretében 132 kV-os távvezetékeket és okoshálózati elemeket telepít, valamint alállomási kapacitásbővítéseket és -építéseket végez. Az energiacég mikroállomásokat is létesít, az elsőt Öttevényen, valamint bővíti a Székesfehérvár-Dél alállomást. Ezen túlmenően a hálózat megerősítésének érdekében két hosszabb távvezetéket épít, így növelve tovább az ellátásbiztonságot és a megújuló energia hálózati felvevőképességét a teljes Észak-Dunántúlon és Nyugat Szlovákiában.

A fejlesztések alapot teremtenek a régió gazdaságának további fejlődésére, rugalmas és gyors energiaellátást kínálva az új beruházások és ipari létesítmények számára, továbbá gyorsítva a lakosság növekvő villamosenergia-igényének ellátását.

The post A jövő villamosenergia-hálózata épül az Észak-Dunántúlon appeared first on Műszaki Magazin.