Az alkalmazottak több mint fele létfontosságúnak tartja a rugalmas munkaidőt és a távoli munkavégzés lehetőségét, ugyanakkor minden harmadik küszködik a munka–magánélet-egyensúly kialakításával. Vidéken a távmunkások 40 százaléka már mobilinternet segítségével dolgozik, és az 5G még nagyobb lehetőségeket tartogat. A fejlődő országok munkaadói pedig félnek, hogy a távmunka miatt gazdagabb régiók cégei elszipkázzák előlük a tehetségeket. Mindez az Ericsson friss kutatásából derül ki, amelyhez több mint 40 ezer munkavállaló és döntéshozó megkérdezésével vizsgálták, milyen maradandó hatásokkal járt a munka világában a pandémia.

A teljes Future of Work Life jelentés az Ericsson Consumer & IndustryLab honlapján érhető el.

A COVID-19 alapjaiban forgatta fel a munka világát. Olyan cégeknél, ahol korábban elképzelhetetlennek számított a home office, egyik napról a másikra álltak át távmunkára. A pandémiával járó lezárásokat úgy tűnik már magunk mögött tudhatjuk, a változások azonban visszafordíthatatlanok. Az Ericsson Consumer & IndustryLab nagyszabású tanulmányban térképezte fel, hogy milyen maradandó változásokat hozott a járvány. Az 5 földrész 30 országában több mint 40 ezer munkavállaló és munkaadó megkérdezésével készült tanulmány fő tanulsága, hogy végérvényesen a múlté az a paradigma, hogy a munkahelyre kizárólag „bejárunk dolgozni”, ami viszont biztosnak tűnik, hogy az infokommunikációs technológia kulcsszerepet játszik a munka jövőjében.

1. A rugalmasság a fizetésnél is fontosabb

A munkavállalók 52 százaléka számára a rugalmas munkaidő, illetve a munkavégzés helyének rugalmas megválasztása létfontosságú tényező a munkahelyek megítélésekor. Sőt, minden negyedik válaszadó szerint minden másnál fontosabb, beleértve a fizetést is, és akár felmondani is hajlandó, ha a munkavállaló nem veszi figyelembe ezeket az igényeket. A megkérdezett dolgozók munkaidejük 60 százalékát töltötték az irodában, és 40 százalékot azon kívül, vagyis a kettőt ötvöző hibrid modell ma már nem vízió, hanem a mindennapok valósága.

2. Továbbra is kihívás megtalálni a munka és magánélet közötti egyensúlyt

A megkérdezett alkalmazottak fele szerint a rugalmasság megkönnyíti a harmónia elérését a szakmai és privát szféra között, ugyanakkor 36 százalék az új körülmények között is nehezen találja meg az egyensúlyt, és 33 százalék arra számít, hogy a munka és magánélet közötti határvonal elmosódásával növekedni fog az őt ért stressz. Intő jel a munkáltatók számára, hogy a dolgozók közel harmada elsősorban emiatt gondolkozik munkahelyváltáson.

3. Komoly lehetőségeket ígér a mobilinternet és az 5G

A tanulmányból kiderül, hogy a távmunkások 29 százaléka már ma sem vezetékes, hanem mobilinterneten (3G/4G/5G) keresztül dolgozik. Ez az arány a vidéki – 5000 főnél kisebb – településeken még magasabb, 40 százalék, de meglepő módon a legnagyobb (5 millió főnél népesebb) városokban is eléri a 26 százalékot. A jövőben az 5G terjedésével, a magasabb sávszélesség és alacsony késleltetési idő révén ez tovább nőhet. Sőt, mivel a vállalatok nem tudják kontrollálni, dolgozóik lakhelyén milyen vezetékes internetszolgáltatás áll rendelkezésre, akár a termelékenységüket is növelhetik, ha 5G képes készülékeket és e-SIM kártyákat adnak munkaeszközként.

4. Sokakat frusztrál a munkahelyi informatika hiányossága, bonyolultsága

A megkérdezett alkalmazottak 77 százaléka vallja, a munka során használt informatikai eszközök és szolgáltatások minősége főszerepet játszik a munkavállalói élmény szintjében. Tízből négyen pedig azt mondták, hogy a használt platformok túlzott bonyolultsága, nehézkes kezelhetősége, illetve a párhuzamos megoldások (például többféle videókonferencia-szoftver vagy felhőplatform) használata nehézséget okoz neki. Ennek ellenére a munkaadóknak mindössze egyharmada veszi figyelembe a dolgozók preferenciáit az informatikai beszerzési döntések során.

5. Több digitalizáció – több megfigyelés

A munkavállalók fele úgy véli, a jövőben bárhonnan képes lesz ellátni a munkáját, ugyanakkor az ezt vallók kétharmada szerint ez az alkalmazottak fokozottabb megfigyelésével is jár. Az otthoni munkavégzés terjedésével az elmúlt években elterjedt az ún. bossware, a munkáltatók alkalmazottfigyelő szoftverekkel követik nyomon a dolgozók tevékenységét munkaidőben – például a billentyűleütések, egérmozgások követésével, képernyőképek készítésével. A megkérdezett munkáltatók 70 százaléka szerint a jövőben ez általános gyakorlat lesz, és minden második válaszadó úgy véli, ez jótékony hatással lesz a produktivitásra. A döntéshozók 76 százaléka ugyanakkor fogadkozik, hogy fokozott figyelmet fog fordítani arra, hogy vállalata ne éljen vissza a dolgozókról begyűjtött adatokkal.

6. A munkaerőpiaci verseny globalizálódik

A távmunka megnyitja, már meg is nyitotta az utat azelőtt, hogy bizonyos munkakörökben, például az informatikában dolgozók más országokban, esetleg más földrészeken működő cégeknél helyezkedjenek el. Ezt a jelenséget azonban gyökeresen máshogy látják a fejlett és fejlődő országokban. Európában az alkalmazottak 65 százaléka tart tőle, hogy az alacsonyabb munkaerőköltségű országokból bedolgozók veszélyeztetik az állását. A fejlődő országokokban működő munkaadók 72 százaléka pedig attól fél, hogy a gazdagabb országok cégei elszipkázzák a tehetségeket.

Tanulság: a vállalatoknak be kell fektetniük a technológiába

Andreas Erlandsson, az Ericsson IndustryLab vezetője elmondta:

„Mivel a járvány legnehezebb részét magunk mögött hagytuk, úgy gondoltuk, ideje számot vetni azzal, hogy mely változások bizonyultak tartósnak, és melyek átmenetinek a munka világában. A kutatásunk rámutatott, hogy a munka jövője egyre inkább az infokommunikációs megoldásoktól, például a nagy sebességű, világszerte elérhető mobilkapcsolatoktól függ.  A távmunka egyértelműen velünk marad – talán nem olyan szinten, mint a világjárvány idején, de lényegesen magasabb szinten, mint a pandémia előtt.”

Jasmeet Singh Sethi, az Ericsson ConsumerLab vezetője elmondta:

„A tanulmány aggasztó szakadékra mutatott rá a munkahelyeken rendelkezésre álló technológia és a munkavállalók igényei között: tízből csak két munkavállaló érzi úgy, hogy megfelelő technikai eszközöket bocsátanak a rendelkezésére. A szervezeteknek sürgősen be kell fektetniük digitális eszközökbe és dolgozóik internetkapcsolatának javításába, mert ez teszi lehetővé a hatékony és rugalmas távoli együttműködést. Ez nem csak azért fontos, hogy magukhoz vonzzák és megtartsák a tehetségeket, hanem azért is, hogy versenyképesek maradjanak a pandémia utáni világban.”

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az alkalmazottak részéről alapelvárás lett a rugalmasság, de árnyoldalai is vannak a hibrid munkának appeared first on Műszaki Magazin.

A 9. alkalommal megrendezett versenyen összesen 130 csapatban 383 fő vett részt, ebből 12 csapatban 36 fő került a döntőbe, 28 különböző oktatási intézményből. A döntősök mindegyike az Ericsson szakmai felvételi tesztjének megírása nélkül lehet ericssonos alkalmazott.

• A 9. Ericsson Programozó Bajnokság nyertese az Ace-v3 csapata (Jankó Júlia, Schlepp Krisztián, Szeteli Ádám)
• Második a Delphi Forever (Paál Gergely, Virág István, Wágner János), a harmadik helyezett a Wololo csapata (Koncz Levente, Mártonka Zoltán, Szabó Máté)
• Az első helyezettek stockholmi hétvégét nyertek, Ericsson Studio látogatással együtt, a második csapat tagjai fejhallgatókkal, a harmadikok egy-egy powerbankkel térhettek haza, a Női különdíj pedig egy okosóra volt

Az idei verseny a Quarry játék adaptációjára épült, amely egy igen népszerű, sokak által ismert játék programozói körökben. A csapatok egymás ellen játszottak, és a saját routerüktől mindkét irányba adatokat kellett eljuttatniuk a másik csapat routeréig, illetve vissza. Az úton egyre több akadállyal szembesültek – ezeket kellett úgy elkerülniük, hogy biztosítsák az adat szabad mozgását, azok továbbítását.

A jövőben több milliárd, eszköz kapcsolódik egyidejűleg hálózatba (Internet of Things, IoT). Az IoT azonban nemcsak több milliárd eszköz egyidejű kommunikációját teszi lehetővé, hanem az üzleti folyamatok automatizálásához szükséges, rendkívül nagy adatmennyiségből fakadó előnyök kiaknázását is. Ezért volt olyan játék az idei bajnokság témája, amelyben az adatok hatékony továbbítása adta a megmérettetés alapját.

The post Intelligens adatmozgatás – Ericsson Programozó Bajnokság 9.0 appeared first on Műszaki Magazin.