Az Európai Üvegipari Szövetség statisztikája szerint a síküveg globális piaci értéke 2020-ban elérte a 115 milliárd eurót, míg az iparág ebben az évben mintegy 186 ezer embert foglalkoztatott. Az Üveg Nemzetközi Éve szakmai programsorozata 2022-ben hazánkban is kiemelten foglalkozik az üveg ipari, gazdasági, valamint innovációs és fenntarthatósági szerepével. A hazai üvegipar nettó árbevétele az elmúlt három évben növekvő tendenciát mutat, ez a szám 2021-ben több, mint 160 milliárd forint volt.

Az Üveg Nemzetközi Éve tematikus év előterjesztését egy páratlan nemzetközi üvegszakmai összefogás eredményeként, 77 ország mintegy 1300 intézmény összehangolt munkájának köszönhetően fogadták el az ENSZ 75. Közgyűlésén Genfben, 2021. május 18-án. Az International Commission on Glass (ICG), a Community of Glass Associations (CGA) és az ICOM-Glass kezdeményezésének célja, hogy ráirányítsa a versenyszféra, a döntéshozók és a széles társadalmi nyilvánosság figyelmét az üveg innovációjában rejlő tudományos és technológiai fejlesztésekre. Magyarország Kormánya társszerzőként csatlakozott a kezdeményezéshez, hogy ezzel is kifejezze elkötelezettségét az ügy iránt.

Az Üveg Nemzetközi Éve sajtótájékoztatóval egybekötött hivatalos magyarországi megnyitóján Bohus Eszter, a Bohus-Lugossy Alapítvány alapítója kiemelte, hogy

„az üveg egy olyan különleges »megdermedt folyadék«, melynek folyamatos innovációja nélkül életünk jól megszokott hétköznapjai is egészen másmilyenek lennének: gondoljunk el egy világot építészeti üveg, napelemek, optikai lencsék, autóüveg, repülőgép, internet kapcsolat, szatellitek, számítógép vagy épp mobiltelefonok nélkül. De ugyanígy az energetikai szektor, a gyógyszeripari kutatás és orvostechnikai eszközök sem létezhetnének mai ismert formájukban: korunk legmodernebb vívmányai szinte kivétel nélkül üveg alapanyagúak, sőt elmondhatjuk róla, hogy fenntartható jövőnk záloga is maga az üveg innovációja, hiszen egyedülállóan támogatja a 2030-as klímavédelmi direktívák elérését az üveg anyagában rejlő technológiai fejlesztések széles spektruma.”

A tematikus év fókuszában az üveg technológiai, tudományos és a nemzetgazdaságra gyakorolt hatásának ismeretterjesztése áll – egy olyan áttetsző anyagé, mely meghatározó alapanyaga a legtöbb technológiai fejlesztésnek, s melynek innovációja hozzásegíti az emberiséget a fenntartható és igazságos társadalom jövőképének eléréséhez globalizálódó világunkban. Az üveg mindezen túl pedig autonóm művészet is, melynek 3500 éves múltra visszatekintő kultúrája az emberiség történetét és evolúcióját is szemlélteti.

A síküveg globális piacának egyik mozgatórugója az építőipar és az autóipar jelentős növekedése, ahol az anyagot széles körben alkalmazzák ablakok, panelek, tükrök gyártásában. Ezzel párhuzamosan a tiszta energia iránti növekvő globális kereslet nyomán a síküveg felhasználása fokozatosan váltja fel az olyan hagyományos anyagokat, mint a tégla, a kő és a fa. Az Üveg Nemzetközi Éve kapcsán az ENSZ a fenntartható ipari és társadalmi fejlődés pilléreit emeli ki: a tiszta energiához és vízhez való egyetemes hozzáférést, a fenntartható anyagokat használó kortárs építészetet és a minőségi, korszerű oktatást. E célok elérésében kivétel nélkül fontos szerepet játszik az üveg innovatív felhasználása, valamint a kormányok, a magánszektor és a civil társadalom közötti partnerségi együttműködések.

„Magyarországon az üveg, üvegtermék gyártási alágazat részesedése az ipar árbevételéből csupán 1%, ennek ellenére nagyon fontos szerepet tölt be, hiszen a termékei nélkül több hazai húzóágazat azonnali leállásra kényszerülne. A kormány számára kiemelt cél az ipar fejlesztése, ennek részeként az üveg hazai előállítása, a gyártókapacitások fejlesztése és a hozzáadott érték növelése”

– hangsúlyozta dr. Nagy Ádám, az Innovációs és Technológiai Minisztérium iparági stratégiákért és szabályozásért felelős helyettes államtitkára

Magyarországon az üveg és üvegtermék gyártásának termelési értéke és árbevétele 2000 óta több, mint háromszorosára, 50 milliárd forintról 160 milliárd forintra, az export pedig ez idő alatt 3,5-szeresére nőtt. A síküveg továbbfeldolgozás adja az alágazat bevételeinek közel felét, utána a műszaki, egyéb üvegtermék gyártása következik 20 %-kal, ezt követi az öblösüveg gyártás 12%-kal. A hazai üvegipar 2015 óta a tavalyi évben produkálta a legnagyobb, 12%-os növekedést az előző évhez képest, az export ennél is jelentősebb, majdnem 13%-os növekedést mutat, amelynek aránya a síküveg továbbfeldolgozási alágazatban 50% feletti, az öblösüveggyártásban 45%, míg a műszaki, egyéb üvegtermék gyártása alágazatban 85% feletti.

„Mérföldkő jelentőségűek a hazai események a magyar szakemberek, mesterek, mérnökök, művészek, oktatók, tanulók szempontjából, hiszen meglévő szakmai kapcsolataik egészen biztosan nagymértékben bővülnek majd – mindez pedig óriási lendületet adhat a hazai üvegművességnek, üveggel kapcsolatos innovációnak és a művészetnek. Ritkán adatik meg, hogy egy rendezvénysorozat éppoly jelentőséggel bír a tudomány és a technológia, mint a kulturális élet, ezen belül pedig a hagyományőrzés, a kézművesség és a kortárs képző- valamint iparművészet számára”

– tette hozzá Krucsainé Herter Anikó, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kulturális fejlesztésekért és finanszírozásért felelős helyettes államtitkára.

Hazánkban több, mint 200 cég foglalkozik üveggyártással. Orosháza, „az Üveg Városa” az 1960-as évektől a magyar üvegipar fellegváraként ismert, ahol 1972-től, az országban elsőként kezdtek szigetelő üveget gyártani. A 100%-ban magyar tulajdonú OROSházaGLAS 1995-től a mai napig folytatja a régi gyár örökségét. A magyar üvegipar meghatározó szereplője a Rákosy Glass, amely 1981 óta, három generációra visszanyúlóan foglalkozik üvegmegmunkálással, jelenleg több, mint 130 kollégával és 25000 nm ipari területen. Orosházán működik a világ egyik legnagyobb üveggyártója, a Guardian Glass magyarországi leányvállalata, a Guardian Orosháza is. A Guardian üvegtermékei egyaránt megtalálhatóak az otthonokban, irodákban, autókban és a világ legjellegzetesebb építészeti látványosságaiban. A globális cégek hazai vállalatai között találjuk a világ egyik legnagyobb síküveg gyártóját, a Saint Gobain-t is, amelynek anyacége 2019-ben 42,6 milliárd eurós árbevételt ért el és a világ első 100 innovatív ipari csoportja közé tartozik, jelenleg több mint 800 vállalattal és több, mint 166 ezer munkavállalóval.

A tematikus év hazai szakmai partnere a Bohus-Lugossy Alapítvány a Kortárs Üvegművészetért, kiemelt támogatói az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Nemzeti Együttműködési Alap, a Miniszterelnökség, a Bethlen Gábor Alap, a Magyar Művészeti Akadémia és a világ egyik legnagyobb síküveg gyártója, a Saint-Gobain.

További információ: www.uvegeve2022.hu

The post 160 milliárd forintos iparág a hazai üvegipar appeared first on Műszaki Magazin.

A Vitesco Technologies, a legmodernebb erőátviteli technológiák vezető nemzetközi fejlesztője bemutatta első fenntarthatósági jelentését. A vállalat több mint 150 oldalon keresztül ismerteti céljait és a fenntarthatóság terén elért, átlátható és mérhető eredményeit. A dokumentum a Globális Jelentéskészítési Kezdeményezés (GRI) és más, fenntarthatósági jelentési irányelvek szerint készült.

„Vállalati stratégiánk egyik kulcsfontosságú témája a fenntarthatóság”

– hangsúlyozza Ingo Holstein, a Vitesco Technologies humánerőforrás-vezetője.

„A tény, hogy egy új, fiatal vállalatot tudtunk létrehozni, lehetőséget adott arra, hogy az alapoktól kezdjük a fenntarthatóságról való gondolkodást, és ezt minden üzleti folyamatunkba beillesszük és megvalósítsuk. Ezáltal sokkal többet adunk a tiszta mobilitásnál. Az ENSZ fenntarthatósági céljait is kezdettől fogva támogatjuk.”

Az ENSZ Globális Megállapodás aláírójaként a vállalat átláthatóan bemutatja, hogy fenntarthatósági menetrendje hogyan támogatja a környezetvédelem, a munkaügyi normák, az emberi jogok és a korrupció elleni küzdelem alapelveit, és milyen konkrét fejlesztési célokat vesz figyelembe.

Az első prioritás a tiszta mobilitás, amely már most is szerves részét képezi a vállalati stratégiának a klímasemleges hajtástechnológiákra való szisztematikus összpontosítással. A cég értékesítésének 10,6 százalékát jelenleg is elektromos és villamosított üzleti megoldásokkal termeli. A vállalat ezt az arányt az elkövetkező években jelentősen növelni szeretné.

A Vitesco Technologies fenntarthatósági menetrendjének másik kiemelt területe az éghajlatvédelem. Az első fenntarthatósági jelentés már bizonyítékkal szolgál e tekintetben: a Vitesco Technologies saját működése 2021-ben már 90,6 százalékban karbonsemleges volt. A vállalat termelési, kutatási és fejlesztési helyszíneihez szükséges külső energia 100 százalékban megújuló forrásokból származott.

A vállalat 2030-ra teljes karbonsemlegességet szeretne elérni minden tevékenységi területén. Ezenkívül a Vitesco Technologies azt az ambiciózus célt tűzte ki maga elé, hogy legkésőbb 2040-ig eléri, hogy teljes értéklánca karbonsemleges legyen. Ez magában foglalja a vállalat saját folyamatain kívüli üzleti tevékenységeit is – például a nyersanyagok kitermelését vagy a termékek felhasználását. Karbonlábnyoma kiszámításához a vállalat a beszállítóktól származó kibocsátási adatokat, valamint matematikai számítási modelleket használ.

Az erőforrás-hatékonyság és a körforgás a fenntarthatóság további területei, amelyeken a Vitesco Technologies előremozdíthatja a fejlődést. A vállalat 2021-ben már 92,6 százalékos hulladék-újrahasznosítási kvótát ért el. Ez az arány 2030-ra várhatóan 95 százalék lesz.

A Vitesco Technologies a tisztességes munkakörülmények és a vállalaton belüli sokszínűség tekintetében is jó kiindulási helyzetet teremtett. Ezen a területen az egyik legfontosabb teljesítménymutató a munkavállalói nettó promóter pontszám, amely a munkatársak elégedettségét és a vállalat mint munkáltató vonzerejét tükrözi. A 19-es átlagpontszámmal a Vitesco Technologies már most nagyon közel áll ahhoz a stratégiai célhoz, hogy 2030-ra 20 fölötti értéket érjen el.

Egy erre a célra létrehozott interdiszciplináris munkacsoport is részt vesz az emberi jogi gondosságnak az értéklánc mentén történő rögzítésében és a meglévő irányítási rendszerekbe való integrálásában. Ennek fontos alapjait már lerakták, többek között a vállalat saját emberi jogi irányelveinek, valamint az alkalmazottakra és üzleti partnerekre vonatkozó magatartási kódexeinek közzétételével. A Vitesco Technologies 2021 júniusa óta tagja a Felelős Vállalkozások Szövetségének is, amely többek között az emberi jogok ellenőrzése mellett kötelezte el magát. Ezek és a további intézkedések, valamint a kezdeti eredmények a felelős beszerzés és partnerkapcsolatok fejezetben, valamint a fenntarthatósági jelentés számos más részében is fellelhetőek.

„Fenntarthatósági menetrendünket lépésről lépésre dolgoztuk ki azzal a világos felismeréssel, hogy ép ökoszisztémák nélkül nincs ép gazdaság”

– emeli ki Anja Rivera de la Cruz, a Vitesco Technologies fenntarthatósági vezetője.

„Természetesen egy vállalat egyedül nem tudja megmenteni a világot. De minden vállalat hozzájárulhat és hozzá is kell járulnia az éghajlatvédelemhez és ökoszisztémáink megőrzéséhez. Ez a mi meggyőződésünk, amelyet következetesen képviselünk.”

The post Átlátható és mérhető: megjelent a Vitesco Technologies első fenntarthatósági riportja appeared first on Műszaki Magazin.

Beltéri növénytermesztés, élelemgyárak Afrikában, integrált élelmezési klaszterek a városokban – mind fenntartható lehetőségek a világszintű élelmezési válság megoldására. Közép-Európában egyedüliként a Tungsram nemrégiben nyitotta meg kutatási célú vertikális farmját Budapesten.

A Tesla vezérigazgatója, Elon Musk nem volt rest válaszolni az ENSZ Világélelmezési Program (WFP) igazgatójának, David Beasley-nek kijelentésére, amely szerint Musk vagyonának mindössze 2 százaléka, azaz 6 milliárd dollár már jelentősen hozzájárulna a világéhezés megszüntetéséhez. A Tesla tulajdonosa Twitterén azt írta, hogy azonnal elad egy jelentős mennyiségű Tesla-részvényt, ha az ENSZ szakosított intézménye bemutatja neki, hogyan lehet felszámolni az éhínséget 6 milliárd dollárból, hozzátéve: a könyvelésnek transzparensnek kell lennie, hogy a közvélemény követni tudja, hogyan költik el ezt a pénzt.

Míg a két fél közti eszmecsere tovább zajlik, a Tungsram előrukkolt saját javaslatával a WFP, az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezet (FAO) és Musk felé.

“A beltéri növénytermesztés a legjárhatóbb út”

– mondja a Tungsram elnök-vezérigazgatója, Joerg Bauer.

“Izgalmas, forradalmi technológiáról beszélünk, amely a mezőgazdaság, az ipar 4.0 és a digitális technológia között képez hidat. Ez a módszer kézzelfogható, átfogó megoldásokat nyújt, és emberek tömegeit láthatja el alapvető élelmiszerrel, valamint integrált ökoszisztémák létrehozásához is hozzájárulhat, amelyekkel fenntartható módon tenyészthetünk állatokat is.”

Mióta kivált a GE Lighting-ból 2018-ban, a Tungsram – 125 éves, innovatív világítási és technológiai vállalatként – folyamatosan együttműködik felsőoktatási és kkv partnerekkel beltéri növénytermesztési technológiai fejlesztésekben, mindezt a világszintű éhínség felszámolásának céljából.

“Az emberiségnek a jövőben olyan, jelenleg szokatlan tápanyagforrásokat is bele kell illesztenie étrendjébe, mint az algák, baktériumok, vagy rovarok, amelyek esetében kedvezőbb a takarmánykonverzió. Olyan elemek kombinálásával, mint a vertikális farm, állattenyésztés, rovarok, halak, rendkívül közel juthatunk egy hulladékmentes, optimális termelékenységgel rendelkező közeg megvalósításához. Ez az szélsőséges időjárási viszonyokkal sújtott országoknak is stratégiai autonómiát jelenthet,”

– állítja Joerg Bauer.

A Tungsram Csoport nemrég nyitotta meg 150 négyzetméteres, budapesti vertikális farmját, amelynek célja, hogy előremozdítsa a területen végzett kutatásokat. A vállalat saját, Felső kategóriás világítási megoldásaival felszerelve a farm egyedülálló létesítmény Közép-Európában.

A vállalat jelenleg két beltéri növénytermesztési célon dolgozik partnereivel; mindkettő megvalósítható. A projektek afrikai élelemgyár-egységek és  hulladékmentes, újrahasznosításon alapulóélelmezési klaszterek létrehozására irányulnak. Az élelemgyárak az alapvető tápanyagigényt – 2200 egészséges kalória és fejenként 2,5 l ivóvíz – szolgálnák ki vidéki területeken, ahol mostoha időjárási viszonyok uralkodnak, míg a klaszterek nagyvárosok közelében helyezkednének el, hogy helyben garantálják a decentralizált  élelmiszertermelést.

“Több millió ilyen egység létrehozása egészséges és elérhető élelmiszert biztosíthatna, időjárástól, évszaktól függetlenül, az év minden egyes napján,”

– szögezi le a Tungsram vezérigazgató, hozzátéve, hogy ugyanaz a technológia szükséges Elon Musk másik nagy projektjéhez; a Mars meghódításához is, ahol létfontosságú a helyben előállított élelmiszer.

A globális élelmezésbiztonság az emberiség egyik legégetőbb kérdése, amelynek megválaszolásához rendkívüli mértékű innováció és befektetés szükséges.

Az ENSZ által a milliárdosoktól kért összeget számos, világszintű probléma megoldására kellene fordítani, melyek végül az említett egységek létrehozásához vezethetnek. Egy kihívás ezek közül a légköri víz kinyerése, amelynek segítségével az időjárási viszonyok által sújtott, vízszegény területeket is el lehetne látni. A gyorsított szaporítás (accelerated breeding), amely által a növények gyorsabban és tápanyagdúsabban, de génmanipuláció nélkül növekedhetnének, szintén óriási lépést jelentene az élelmezésbiztonság felé. A trágyázás, energiatárolás, távvezérlés és automatizálás területén folytatott kutatás és fejlesztés szintén a siker előfeltétele.

Joerg Bauer hiszi, hogy a kutatási eredményeket felskálázni képes gazdaságok válhatnak az élelmezésbiztonság motorjává; a megoldások kifejlesztése és átültetése teszi majd lehetővé a fejlődő országok lakóinak, hogy fenntartható életet élhessenek hazájukban. A kormányoknak és vállalatoknak tőkét kell biztosítaniuk az élelmezésbiztonság érdekében végzett kutatáshoz és innovációhoz – ez a logika már sikeresnek bizonyult az elektromos autók akkumulátoraival kapcsolatban, ami szintén Elon Musk vállalatának újítása.

“Készen állok, hogy megosszam a javaslatunk részleteit a WFP-vel, FAO-val és magával Elon Muskkal,”

– jelentette ki Joerg Bauer.

The post A Tungsram elfogadja Elon Musk hatmilliárd dolláros kihívását appeared first on Műszaki Magazin.

A KKV szektor képviselőit hazánkban az Egyesült Királyság budapesti nagykövetsége és az Okos Jövő Innovációs Klaszter (OJIK) fogja össze, zöldebb megoldásokra ösztönzve a vállalatokat. A program elrajtolt, és meg is van az első öt hazai cég, akik felvezetőként elindultak a klímavédelem érdekében. Az ENSZ Race to Zero kampányához eddig 31 régióból, több mint 700 város, 600 felsőoktatási intézmény és bő 3000 cég csatlakozott világszerte – a közös cél 2030-ra az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, 2050-re pedig a karbonsemlegesség. Az ENSZ kezdeményezése több szegmensre osztottan igyekszik a legnagyobb hatást elérni: a KKV szektort például az SME Climate Hub célozza, amelyet hazánkban az Egyesült Királyság budapesti nagykövetsége és az OJIK népszerűsít. Elsőként az épületépítészetben intelligens megoldásokat szolgáltató Grüne Antwort Kft. csatlakozott a kampányhoz, példájukat az Eki Creative Kft., a Schönherz Iskolaszövetkezet, az Aplomb Kft., majd a Vill-land Kft. követte. Ők öten már együtt várják a szektor további jelentkezőit, akik fenntarthatóbb gyakorlatot vezetnének be vállalati működésükbe.

Milyen lépéseket tett az első öt, lelkes hazai cég?

Közös kiindulópontjuk, hogy már apró(nak tűnő) lépésekkel is el lehet kezdeni a klímaváltozás elleni harcot ahhoz, hogy végül globális eredményeket érjenek el. Ennek mentén olyan – összességében sokat jelentő – irodai változtatásokkal kezdték, mint a villanykörték LED izzókra való cserélése, irodák újraszigetelése a hővesztés minimalizálása érdekében, illetve időzíthető hűtés- és fűtésrendszert építettek be, hogy a használaton kívüli időszakokra ne pazaroljanak energiát.

Vannak, akik a papírhasználatot csökkentették drasztikusan – a szakmai diákmunkák közvetítésére specializálódott Schönherz Iskolaszövetkezet például e-ügyintézés bevezetésével évente 500.000 papírlap felhasználásától menti meg a bolygót. A HR-informatikával és ipari megoldásokkal foglalkozó Aplomb Zrt. egy olyan energetikai szabadalommal segíti partnereit, amely akár 10%-kal csökkentheti a forgómotoros eszközök energiafelhasználását, emellett növeli a technikai eszközök élettartamát is.  A nagy beruházások sem riasztották el a hazai zöldülés éllovasait, legyen szó napelemes rendszerekről vagy optimalizált épületautomatikáról: a bútorokkal és üzletberendezésekkel foglalkozó Eki Creative Kft. már alkalmazza is ezeket iroda- és gyárépületeiben, miközben termékeihez is fenntarthatóbb alapanyagokat szerez be. A Grüne Antwort Kft. épületautomatikai megoldásai pedig már 30%-kal csökkentették az igénylő partnerek villamosenergia-fogyasztását. Szintén közös lépés az autóflották zöldítése (hibrid és elektromos járművekre való cserélése), és számos további intézkedést igyekeznek bevezetni a karbonlábnyom minimalizálása érdekében.

A KKV-k az ENSZ kezdeményezéséhez itt tudnak csatlakozni: https://smeclimatehub.org/sme-climate-commitment/

The post Magyar cégek is csatlakoznak az ENSZ Race to Zero kampányához appeared first on Műszaki Magazin.

Az ENSZ Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) által életre hívott kezdeményezés célja felhívni a figyelmet arra, milyen fontos a világ fejlődéséhez hozzájáruló műszaki alkotók és művészek eredményeinek védelme. A jeles alkalomhoz a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala is csatlakozott egy online konferencia keretében.

Az idei világnap mottója: Piacra visszük az ötleteit. Minden üzleti vállalkozás alapja egy jó ötlet. Sok millió kis- és középvállalkozás (kkv) működik a világon és mindegyikük egy remek alapötlettel indult, amely végül megtalálta útját a piacra. Számos ötletből olyan termék és szolgáltatás lesz, amit mindenképpen meg akarunk vásárolni. Sok ötlet azonban elhal. A piacra vezető út kockázatos, de a veszélyek csökkenthetők, ha a szellemi tulajdon kellő figyelmet kap. A szellemi tulajdon tudatos használatával az üzlet világának váratlan helyzetei könnyebben kezelhetők.

2021-ben, amikor a gazdaság helyreállítása sürgető, a szellemi tulajdon világnapján fontos rávilágítani a kkv-k nélkülözhetetlen gazdasági szerepére és arra, hogy e vállalkozásoknak miként célszerű használniuk a szellemi tulajdonjogokat ahhoz, hogy erősebbé, versenyképesebbé és ellenállóbbá váljanak. Sajnos azonban sokan nem tudják, hogy szellemi tulajdon van a birtokukban, és hogy annak értéke van. Így sokan elszalasztják annak a lehetőséget, hogy eredményesebbek legyenek és növekedjenek. Tanulmányok igazolják, hogy ha a cégek a szellemi tulajdon területén tudatosak és a szellemi tulajdonjogokat ügyesen használják, akkor jobban teljesítenek.

Pomázi Gyula, az SZTNH elnöke ünnepi köszöntőjében a szellemitulajdon-védelem fontosságát hangsúlyozta. „A vírusválság rávilágított, hogy aki tud bánni a szellemi tulajdon jogaival, erősebb és válságállóbb azoknál, akik nem foglalkoznak ezzel. Ehhez elengedhetetlen a vállalkozások tudatosságának növelése, hiszen a szellemi tulajdonból, az ötletből csak akkor válik érték, ha arra vigyázunk is. A világjárvány ellenére a nemzeti úton benyújtott bejelentések száma 2020-ban szinte mindegyik oltalmi forma esetében növekedett az előző évihez képest. Az eredmények is azt mutatják, hogy a hazai gazdaság innovatív szereplőiben egyre jobban tudatosul, hogy a versenyképesség kulcsa a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység mellett a fejlesztési eredmények szellemi tulajdonjogának védelme” – emelte ki.

„A szellemi tulajdonjoggal rendelkező vállalkozásoknál a többi céghez képest átlagosan 20 százalékkal magasabb az egy alkalmazottra jutó bevétel, míg a szűkebben vett szabadalommal bíró vállalkozásoknál a bérelőny még nagyobb, 53 százalék. Ezért érdemes a vállalkozásoknak innoválniuk, és saját szellemi terméküket oltalom alá vonniuk, szabadalmaztatniuk. A feladatunk, hogy erre felhívjuk a vállalkozások figyelmét és ösztönözzük, támogassuk őket a szabadalmakhoz vezető úton”

– ezt már György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára mondta beszédében.

Kereszty Marcell, az AIPPI Magyar Csoportjának elnöke a szellemi alkotások számszerűsíthetőségével kapcsolatban tartott előadást. Elmondta, a kkv-k a szellemi alkotásaikra építve a náluk sokkal tőkeerősebb piaci szereplőkkel is egyenrangú félként tudnak tárgyalni és előnyös megállapodásokat kötni. Ehhez a szellemi tulajdon védelmén túl szükséges a főbb szabályok ismerete a szellemi alkotások számszerű értékmeghatározása esetében.

Molnár István, a Danubia IP Kft. ügyvezető igazgatója, a LES HUNGARY elnöke előadásában a kkv-k akvizíciós lehetőségeiről beszélt:

„Az innovációs célú akvizíciókban a szellemi tulajdont tágabb kontextusban szükséges értékelni. Eltekintve attól, hogy az innovációt és az üzleti modellt is szolgálnia kell, gyakran adatvédelmi és információs technológiai szempontokkal együtt értelmezendő, értékelendő. Az együttes értékelés jelentős akvizíciós kockázatcsökkentő hatású, különösen az orvosi-élettudományi ágazatokban.”

„A nem materiális vagyonelemek szerepe és jelentősége egyre szélesebb körben ismert ténnyé válik a KKV-k körében is”

– erről Gonda Imre, a Magyar Védjegy Egyesület alelnöke, a Richter Gedeon Nyrt. főosztályvezetője beszélt.

Előadásában kitért arra, hogy érdemes vizsgálni, a vállalkozások mennyiben veszik igénybe az immateriális vagyon védelmét segítő szellemitulajdon-védelmi eszközöket. Gonda úgy vélekedett, sok kkv nem él ezzel a lehetőséggel, mert többségük nehézkes procedúrának gondolja a szellemitulajdon-védelmet.

Lukácsi Péter ügyvéd, a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület védjegyjogi alelnöke a startupok szoftverjogi kérdéseiről beszélt. Kiemelte, a szoftveriparban sok olyan sikertörténettel találkozhatunk, amely startupokhoz köthető. Lukácsi szerint ezen a területen nagyon fontos megismerni a felmerülő jogi kérdéseket (például a szellemi tulajdon oltalmazását), hogy mindez ne buktató, hanem a siker előmozdítója lehessen. Ráduly György, a Nemzeti Filmintézet Filmarchívum igazgatója az általuk tavaly létrehozott streaming szolgáltatást, a Filmiót mutatta be, amelyen a közelmúlt és a régmúlt klasszikus magyar filmjei érhetők el. A Filmio.hu elindulása válasz napjaink közönségének azon igényére, hogy nagy mennyiségben férjen hozzá magyar filmekhez a lehető legjobb minőségben. Mivel a pandémia alatt jelentősen megerősödtek a streaming szolgáltatások, ez a bemutatási forma egyre népszerűbbé teheti a magyar filmeket a nézők körében.

Horváth M. András ügyvéd, a Magyar Versenyjogi Egyesület tagja a startupok működését a szellemi tulajdon és a versenyjog oldaláról vizsgáló előadásában pedig így fogalmazott: „Az innováció a verseny egyik olyan paramétere, amelynek korlátozását, akadályozását vagy torzítását a versenyjog tiltja. Legyen szó versengő szellemi alkotások piacra lépésének késleltetéséről vagy versengő szellemi alkotásokkal piacra lépni kívánó kis- és középvállalkozások felvásárlásáról. A startupok esetén már a szellemi alkotásnak nem minősülő ötletek gazdáinak tevékenységét korlátozó kikötések is versenyjogba ütközhetnek.”

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának ünnepi műsora a szervezet Youtube-csatornáján  visszanézhető.

The post Piacra visszük az ötleteit appeared first on Műszaki Magazin.

Az ENSZ Meteorológiai Világszervezete nemrégiben kiadott legfrissebb adatai azt mutatják, hogy a légkör átlagos szén-dioxid-koncentrációja folyamatosan nő: a 2015-ben mért 400,1 ppm-es érték 2017-re 405,5 ppm-re emelkedett. Az EU és az egész világ törekvései arra vonatkozóan, hogy csökkentsük az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását messze nem bizonyulnak elégségesnek, az eddigieknél sokkal nagyobb erőfeszítésre van szükség.

2014-es éghajlati cselekvési programjában az EU célul tűzte ki az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 40%-os csökkentését 2030-ra (az 1990-es szinthez képest). Az idei szélsőséges időjárás és a mért hőmérsékleti értékek azonban újabb aggodalmakat vetettek fel az éghajlat-változással kapcsolatban, ezért az EU klímaügyi biztosa és 15 EU nemzet felszólította a tagságot, hogy 45%-ra emeljék fel a megcélzott csökkentés mértékét. Számos olyan egyszerű intézkedés van, amely hozzájárulhat a cél eléréséhez. Ilyen például a kén-hexafluorid (SF6) használatának betiltása a középfeszültségű kapcsolóberendezésekben.

A világ legártalmasabb üvegházhatású gázainak listáját a kén-hexafluorid (SF6) vezeti

Az SF6 egy kiváló szigetelő tulajdonságokkal rendelkező gáz, melyet számos iparág termékeiben alkalmaznak. Azonban ez a gáz a szén-dioxidénál 23000-szer magasabb globális felmelegedési potenciállal (GWP) rendelkezik, így nem csoda, hogy vezeti az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) legártalmasabb üvegházhatású gázokat felsoroló listáját. Emiatt a jogszabályalkotók úgy döntöttek, hogy ahol csak lehet, betiltják az SF6 gáz használatát.

Az EU fluortartalmú üvegházhatású gázokról szóló ún. F-gáz rendeletének 2014. évi aktualizált változata számos hétköznapi termék, például a teniszlabdák, a sportcipők, a gumiabroncsok és a kétrétegű ablakok előállításánál is megtiltotta az SF6 használatát. E tiltásoknak köszönhetően sikerült csökkenteni az ezen termékek előállításához használt SF6 mennyiségét, ennek ellenére számos tanulmányban kimutatták, hogy a légkör kén-hexafluorid tartalma éves szinten 8 százalékkal nő.

Az EU rendelkezés nyitva hagyott egy kiskaput az SF6 számára a kapcsolóberendezésekben történő alkalmazásához

A rendelkezés aktualizált változata nem tiltja az SF6 villamossági termékekben történő használatát, mert az iparág képviselői sikeresen meggyőzték a döntéshozókat, hogy jelenleg nincs megbízható alternatívája, illetve hogy a gáz szivárgása a kapcsolóberendezésekből kézben tartható és nem jelent veszélyt. Az Európai Bizottság 2020. júliusában megjelentet egy jelentést, arról, hogy létezik-e olyan „költséghatékony, technikailag megvalósítható, energiatakarékos és megbízható alternatívája az SF6 gáznak”, amely alkalmazható lenne a középfeszültségű kapcsolóberendezésekben. Az intézkedések további mérlegelését addig felfüggesztették. Amennyiben a Bizottság úgy találja, hogy létezik megfelelő alternatíva, úgy a következő lépés a betiltásra vonatkozó jogalkotási javaslat előterjesztése kell legyen.

A kapcsolóberendezés-gyártók már kifejlesztettek szinte szivárgásmentes készülékeket, azt azonban egyetlen szabályozás sem biztosítja, hogy a hálózatainkban csak ezek a modern kapcsolóberendezések legyenek használatban. Márpedig az SF6 gáz szivárgása egyáltalán nem elhanyagolható, ha meggondoljuk, hogy egy berendezés életciklusa során a benne található mennyiség 15%-a elszivárog. Ne felejtsük el, hogy minden egyes kibocsátott SF6 gázmolekula 3200 évig a légkörben marad, azaz nem létezik olyan, hogy elhanyagolható mértékű kibocsátás.

Ha továbbra is ragaszkodunk az SF6 használatához, évtizedekre bebetonozzuk a károsanyag-kibocsátást

Létfontosságú, hogy a Bizottság komolyan foglalkozzon az SF6 gáz kérdésével. Ha nem lenne elég káros az eddig bevett gyakorlat, ma a kapcsolóberendezések piaca egy folyamatosan növekvő piac, és hamarosan elérjük azt a pontot a körhálózati elosztóberendezések normál termékciklusában, amikor szükség lesz a generációváltásra, a régi berendezések újra cserélésére. Ha az új berendezéseknél is SF6 gázt alkalmazunk, újabb 40-50 évre bele kell törődnünk a károsanyag-kibocsátásba.

A villamosenergia piacának decentralizálására irányuló EU-s törekvések hozadéka, hogy nagyságrendekkel több kapcsolóberendezés kerül piacra, ami – ha ezekhez is SF6 gázt használnak -, az üvegházhatású gázok kibocsátásának exponenciális növekedését jelenti. Már ma sem egységes az SF6-tal kapcsolatos biztonsági és környezetvédelmi vélekedés és gyakorlat Európában. Ez a helyzet pedig csak egyre rosszabb lesz az energiapiac decentralizálása nyomán, ha egyre több létesítményben megfelelően kiképzett szakember nélkül fogna üzemelni ezek a berendezések.

Van SF6-mentes alternatíva a piacon, de nincs meg hozzá a szükséges szabályozás

Az F-gázokra vonatkozó rendelet már eddig is jelentős változást hozott azáltal, hogy korlátozta a legelterjedtebb fluortartalmú gázok értékesíthető mennyiségét, és 2030-ra fokozatosan csökkenti ezt a mennyiséget a 2014-es szint egyötödére. Most ugyanerre van szükség az SF6 tekintetében is.

A jó hír az, hogy az iparág vezető szereplői, többek között az Eaton keményen dolgoznak SF6-mentes kapcsolóberendezések fejlesztésén. A vezető gyártók például vákuumkapcsolót használnak, így biztosítják az SF6-mentes kapcsolást. Ez azonban nem valamilyen szabályozásnak köszönhető, egyszerűen csak ez ma a legjobb gyakorlat. Annak, hogy néhány berendezésben továbbra is alkalmaznak SF6 gázt, pusztán költség okai vannak. A szigetelés szempontjából több alternatíva is rendelkezésre áll.

A ma rendelkezésre álló alternatív megoldások mellett számos más technológia is lapul a fejlesztőmérnökök asztalfiókjában, melyeket a gyártók azonnal alkalmaznának, amint lenne arra megfelelő (főként jogszabályi) támogatás. A rendelkezésre álló kapcsolóberendezés-technológiák fele már ma is SF6-mentes, tehát nincs helye vitának abban a kérdésben, hogy létezik-e alternatív megoldás a középfeszültségű kapcsolóberendezések számára.

Eljött az idő, hogy kivonjuk az SF6 gázt a villamos kapcsolóberendezésekből

Az SF6-mentes, ún. „Greenswitching” (környezetbarát kapcsolás) technológiák megfelelnek a Bizottság által felállított kritériumoknak: költséghatékonyak, technikailag megvalósíthatóak, energiatakarékosak és megbízhatóak. Így hát itt az ideje, hogy a Bizottság cselekedjen és egyértelmű célokat tűzzön ki az SF6 végleges betiltására. Az EU-nak továbbra is vezető szerepet kell vállalnia a környezetvédelem terén, hiszen egy ilyen lépés hatása Európán túl is jelzés értékűnek számítana, valamint hozzájárulhatna az üvegházhatású gázok kibocsátásának jelentős visszaszorításához.

További információkért kérjük, látogasson el a greenswitching.com oldalra.

The post A villamossági iparág szereplői a klímaváltozás ellen appeared first on Műszaki Magazin.

Mára egyértelművé vált, hogy a fenntartható fejlődéshez kapcsolódó törekvéseket a városokra is ki kell terjeszteni. Az Egyesült Nemzetek Szervezete által közzétett információk szerint 2030-ra 10 emberből hat városban fog élni, míg 2050-re ez a szám tovább növekszik, és 10 emberből hét lesz városlakó. Jelenleg a világ lakosságának megközelítőleg a fele él 100 000 – 500 000 fő közötti népességgel rendelkező városokban, illetve csaknem 10 százalékuk óriásvárosokban (ez utóbbiak az ENSZ Emberi Települések Program (UN HABITAT) által alkalmazott meghatározás szerint a 10 millió vagy afölötti lakossággal rendelkező városok).

A Föld természetes erőforrásainak 75%-át jelenleg is a nagyvárosok lakossága veszi igénybe, és a városi életmódhoz köthető tevékenységek az üvegházhatású gázok összes kibocsátásának 80%-ért tehetők felelőssé. Az intelligens és fenntartható városok szükségességének egyik mozgatórugója az a nemzetközi szintű cselekvési felhívás, amely a globális és a városi környezetben végbemenő változásokra keres választ.

A jövőben drámai mértékű népességnövekedésben érintett nagyvárosoknak új, intelligens infrastruktúrára lesz szükségük, hogy kielégíthessék a helyi lakosság és az üzleti vállalkozások igényeit. A többi, a hosszú távú jólét biztosítására törekvő város ugyanezt teszi majd. Az üzleti vállalkozások és az általuk alkalmazott munkaerő egyre mobilisabbá válásával a jövő nagyvárosi környezetét a versenyképesség, az élhetőség és a fenntarthatóság tényezői határozzák majd meg.

Fejlett intelligens hálózati technológiák

A nagyvárosok fent említett céljainak megvalósításához hatékony segítséget nyújthatnak a legfontosabb rendszerek és az infrastruktúra intelligensebb ellenőrzését, optimalizálását és irányítását lehetővé tévő technológiák. Más szóval az „intelligens város” elvén alapuló városüzemeltetés. A városok létfontosságú infrastrukturális rendszereiben, a villamos energia-, víz- és hőszolgáltatástól kezdve a termelő üzemek, a lakó- és irodaépületek automatizálásáig mindenütt megtalálhatók az ABB termékei és megoldásai. A vállalat intelligens megoldásokat kínál a városi kommunikációs platformok, villamosenergia-hálózatok, vízellátó-hálózatok, a közlekedés, az épületek, valamint a városi hőszolgáltatás és klimatizálás területein.

Az ABB mindig is proaktív szerepet vállalt abban, hogy a döntéshozóknak – polgármestereknek, városi tanácsosoknak, gazdasági tervezőknek, szabályalkotóknak – és üzletembereknek bemutassa az „intelligens városok” előnyeit, amely lehetőséget teremt a növekedés és a fenntarthatóság közötti látszólagos ellentmondás feloldására. Az ABB a közelmúltban több, az intelligens városokról szóló egyeztető programban vett részt, többek között Kínában, Szingapúrban, Japánban, Olaszországban, Dániában, Svédországban, a Benelux-államokban, Németországban, ahol lehetőséget kapott a témakörhöz kapcsolódó jövőképe, és az erőforrások még hatékonyabb felhasználása érdekében alkalmazott fejlett intelligens hálózati technológiák területén szerzett tapasztalatainak bemutatására.

Intelligens Városok Tanácsa (Smart Cities Council)

November 18-án a SmartCitiesCouncil Barcelonában közzétette a SmartCitiesCouncilReadinessGuide (Intelligens városok fejlesztési és felkészülési útmutatója) dokumentumát, amely ebben a témakörben az első, városvezetők részére készült, átfogó együttműködési keretrendszer.

Az útmutató alkalmazandó politikákat, bevált legjobb gyakorlatokat és esettanulmányokat foglal magában. Segítséget nyújt a városok számára saját „kívánságlistájuk” összeállításában, abban bízva, hogy abba minden alapvető fontosságú elem belekerül, és az egyes részelemek – még a megvalósítás szakaszában is – illeszkednek a rendszer többi tényezőjéhez. Az útmutató 27 bevált alapelvet sorol fel, amelyek garantálják a végrehajtás sikerét és a buktatók elkerülését.

Az Intelligens Városok Tanácsának tagjai az intelligens technológiai szektorban működő vállalatok közül kerülnek ki. A testület célja az intelligens városok növekedésének elősegítése világszerte, amelyhez olyan eszközöket és erőforrásokat biztosítanak a városvezetők és tervezők számára, mint a „Fejlesztési és felkészülési útmutató”, pénzügyi útmutatók, szakpolitikai keretek és tanácsadási („mentorálási”) rendezvények.

A „Fejlesztési és felkészülési útmutató”-t számos iparág legjobb vállalatainak – köztük az ABB-nek – a közreműködésével állították össze. Ezen felül, az útmutató tartalmát a világ több mint 50 legelismertebb, független, intelligens városfejlesztési szakértője – akadémiai, kutatási és érdekképviseleti szakembere – vizsgálta felül, vagy egészítette ki.

Forrás: www.abb.hu

The post Intelligens városok születése – hogyan teremthet a technológia élhetőbb környezetet appeared first on Műszaki Magazin.