A megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia részaránya a bruttó végső villamosenergia-fogyasztáson belül 11,9%-ra emelkedett – olvastató a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) 2020-as előzetes energiastatisztikai adatait összefoglaló jelentésében.

A MEKH közzétette a 2020-as év előzetes energiastatisztikai adatait tartalmazó jelentését. A riport megállapítja, hogy a primer belföldi energiafelhasználás forrásának jelentős részét a kőolaj- és kőolajszármazékok, valamint a földgázbehozatal biztosította, a két energiahordozó nettó importja együtt 551 PJ-t tett ki.

Magyarország továbbra is viszonylag magas importkitettséggel rendelkező ország, ugyanakkor az importfüggőség mértéke az összes energiahordozóra vonatkozóan 2020-ban 13 százalékponttal, 56,3%-ra csökkent. A földgáz esetében a 2019-es évben ellátásbiztonsági okokból jelentős készletfeltöltés történt, ezért a 2019-re számított importfüggőség különösen magas volt. 2020-ban a földgáz importfüggőség ugyanakkor jelentősen, 39,5 százalékponttal csökkent.

A 2020. évi primer belföldi felhasználás az előzetes adatok alapján 1099 PJ volt, és a megelőző évhez képest 1,5%-kal csökkent. A pandémia hatására 2020-ban az előzetes adatok szerint jelentősen, az előző évhez képest 63,5%-kal csökkent a nemzetközi légi közlekedésben felhasznált kerozin mennyisége. Szintén csökkent a főbb közúti üzemanyagok belföldi forgalma: a motorbenziné 10,2%-kal, a közlekedési célú gázolajé 6,7%-kal csökkent 2019-hez képest.

2020-ban a bruttó villamosenergia-termelés mennyisége 34 924 GWh volt, amely 2,3%-kal haladta meg az előző évit. Az előző évhez képest a napelemek által termelt villamos energia nagymértékben növekedett, 63,7%-kal haladta meg a 2019-es mennyiséget. 2020 végén a hálózatra csatlakoztatott napelemek teljesítménye több mint 2000 MW-ot tett ki, vagyis meghaladta a Paksi Atomerőmű beépített teljesítményét.

Az Energiastatisztika 2020. éves riport előzetes adatai elérhetők a hivatal honlapján.

The post 2020-ban tovább nőtt a megújuló alapú energiatermelés appeared first on Műszaki Magazin.

A naperőművek súlya a termelésen belül 8% volt, a magas naperőművi termelés időszaka alatt április elején Magyarország exportálni is tudott.

A járvány első hullámában bevezetett korlátozások miatt 2020 áprilisában volt a legnagyobb a villamosenergia-fogyasztás visszaesése az EU-ban és hazánkban egyaránt. E tavalyi alacsony értékhez viszonyítva 2021 áprilisában az aggregált európai nettó fogyasztás 14,2%-kal emelkedett, a két évvel ezelőtti áprilishoz képest pedig 0,9%-kal volt magasabb. A hazai fogyasztás dinamikája az európaihoz hasonlóan alakult: a nettó fogyasztás 14,5%-kal, a bruttó 13,9%-kal emelkedett, ami az elmúlt öt áprilisi hónap legmagasabb értéke volt.

Bruttó hitelesített rendszerterhelés és havi átlagos rendszerterhelés (MW)

A fogyasztás fellendülése a fosszilis villamosenergia-termelés felfutásával járt együtt. Míg az öt legnagyobb európai piacon a megújuló termelés a 2020. áprilisihoz hasonlóan alakult, a szénerőművek termelése 63%-kal, a gáztüzelésű erőművek termelése 65%-kal volt magasabb. A hazai piacot is a fosszilis termelés bővülése jellemezte: míg a teljes termelés 11%-kal emelkedett, a lignittüzelésű termelés 22%-kal, a gáztüzelésű 45%-kal volt magasabb, mint 2020 áprilisában. A naperőművek súlya a termelésen belül 8% körüli volt. A változékony időjárás hatására a termelés napi csúcsértéke 245 MWh és 1312 MWh között ingadozott. Április 5-én a magas naperőművi termelés időszaka alatt Magyarország nettó exportőrré is vált.

Az alacsony kereslet következtében a tavaly áprilist rendkívül alacsony árak jellemezték egész Európában. Így az előző év azonos időszakával összevetve áprilisban több mint duplájára emelkedtek a másnapi piaci árak. Az európai trendekhez hasonlóan a hazai árak is tovább emelkedtek a márciusi szinthez képest, és jóval az elmúlt öt évben jellemző szint felett mozogtak. Az emelkedő kereslet, a magas tényezőárak, és különösen a CO₂-árak emelkedése, valamint a magas fosszilis termelési arány egyaránt hozzájárultak az árak emelkedéséhez. Történt ez annak ellenére, hogy április 10-től az új határkeresztező kapacitások üzembe helyezésével 2000 MW fölé emelkedett a szlovák–magyar határkeresztező kapacitás nagysága, így a korábbinál sokkal ritkábban korlátozta a határkeresztező kapacitások szűkössége a kereskedelmi áramlásokat.

A tényezőárak emelkedését a piaci szereplők tartósnak tekintették, így a német éves villamosenergia zsinórtermék ára a hónap végére 60 €/MWh fölé, a magyar 64 €/MWh fölé emelkedett.

Az erőművi karbantartási szezon megkezdődésével a szabályozási piacon szűkült a kínálat, így a szabályozási kapacitások ára jelentősen megnőtt. A szabályozási energiapiacon az előző havi drasztikus energiadíj-emelkedés után némi korrekció volt megfigyelhető.

Az áprilisi villamos energia piacmonitoring riport elérhető a Publikációk, Piacfelügyelet publikációk rovatban.

The post MEKH: A magas naperőművi termelés miatt Magyarország exportálni is tudott áprilisban appeared first on Műszaki Magazin.