A Schneider Electric Fenntarthatósági Kutatóintézetének (SRI) két új tanulmánya lehetséges forgatókönyveket és már bevált jó gyakorlatot mutat be.

A mesterséges intelligencia energiafelhasználásra gyakorolt hatásával kapcsolatos két tanulmányt hozott nyilvánosságra a Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat Fenntarthatósági Kutatóintézete (SRI). Az első, „Artificial Intelligence and Electricity: A System Dynamics Approach” című elemzés négy lehetséges forgatókönyvet vázol arról, hogy a következő évtizedekben hogyan hat az MI alkalmazása a villamosenergia-fogyasztásra. Rémi Paccou, a Schneider Electric Fenntarthatósági Kutatóintézetének igazgatója és Fons Wijnhoven professzor, a Twentei Egyetem (Hollandia) docense olyan rendszerdinamikai modellt alkottak meg, amely a mesterséges intelligencia villamosenergia-igényének különböző forgatókönyveit vetíti előre, rávilágítva a fenntartható MI-fejlesztési stratégiák és a környezeti hatások mérséklését célzó szakpolitikák lehetőségeire.

A szerzők négy lehetséges szcenáriót vázoltak fel a mesterséges intelligencia fejlődésével kapcsolatban, és bemutatták, hogy az egyes forgatókönyvek esetében milyen változások lennének a villamosenergia-fogyasztásban. Fontos hangsúlyozni, hogy lehetséges forgatókönyvekről van szó és nem előrejelzésekről, így a tanulmány a jövőnket alakító összetett tényezők megértéséhez lehet hasznos eszköz. Az elemzés felöleli a lehetőségek széles skáláját az MI fenntartható fejlődésétől a növekedés korlátjain át a radikálisabb forgatókönyvekig, mint például a határok nélküli bőség eléréséig, sőt, a mesterséges intelligencia okozta energiaválságokig. Az előrejelzések és elemzések mellett a jelentés ajánlásokat is tartalmaz a politikusok és más döntéshozók számára, hozzájárulva a fejlődés átgondolt és felelős megközelítéséhez, amelynek célja a haladás és a fenntarthatóság egyensúlyának megteremtése.

A második tanulmány elkészítésében, ami az „AI-Powered HVAC in Educational Buildings: A Net Digital Impact Use Case” címet viseli, szintén közreműködött Rémi Paccoum, a másik szerző pedig Gauthier Roussilhe, az RMIT tudományos munkatársa és doktorandusza volt. A dokumentumban bemutatják, hogy a mesterséges intelligenciával működtetett fűtési, szellőztetési és légkondicionálási (HVAC) rendszerek hogyan növelhetik az épületek energiahatékonyságát és erősíthetik a környezetvédelmet. Ez azért különösen fontos téma, mert a HVAC-rendszerek az épületek teljes energiafogyasztásának 35-65 százalékát teszik ki. A tanulmány több mint 87 oktatási célra használt ingatlant vizsgált Stockholmban, Svédország fővárosában, hosszabb időn keresztül. A 2019 és 2023 közötti időszakban éves szinten 65 tonna teljes szén-dioxid-kibocsátás-csökkenést figyeltek meg a vizsgált létesítményekben, ami nagyjából hatvanszorosa az alkalmazott MI-rendszerhez köthető teljes CO2-kibocsátásnak.

A tanulmány még nagyobb szén-dioxid-csökkentési lehetőségekre mutat rá olyan környezetben, ahol a fűtési, hűtési vagy légkondicionálási követelmények magasabbak. A Stockholm és Boston közötti összehasonlító elemzés kimutatta, hogy ugyanannak a megoldásnak a bostoni bevezetésével hétszer nagyobb megtakarítás érhető el a szén-dioxid-kibocsátásban, mint Stockholmban.

E jelentések nyilvánosságra hozása egybeesett a Nemzetközi Energiaügynökség, az IEA globális energia- és mesterséges intelligencia konferenciájával, amelyen a Schneider Electric is részt vett. A konferencián az energetikai és technológiai szektor, a kormányzati szféra, a civil társadalom és a tudományos élet szakértői gyűltek össze, hogy megvitassák a mesterséges intelligencia lehetséges hatásait a globális energiarendszerekre, valamint az MI energetikai és éghajlati célok érdekében történő felhasználásának lehetőségeit. A Schneider Electric vezérigazgatója, Olivier Blum, valamint a „Data Centers & Networks Business” részlegért felelős ügyvezető alelnöke, Pankaj Sharma egy magas szintű kerekasztal-beszélgetésen vett részt.

„Jelentésünk bemutatása kiemelten fontos időpontban történt, mivel az IEA konferenciája is rámutatott a mesterséges intelligencia energiaágazatra gyakorolt átalakító erejére. Vállalkozásként és kutatóként elkötelezettek vagyunk amellett, hogy továbbra is formáljuk az energetikai és éghajlati megoldások jövőjét”

– jelentette ki Vincent Petit, a Schneider Electric „Climate and Energy Transition Research” területért felelős alelnöke.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Így hat a mesterséges intelligencia az energiafelhasználásunkra appeared first on Műszaki Magazin.

A villamos energiáról szóló törvény szerint a rendszerhasználók a villamosenergia-rendszer használatért országosan egységes rendszerhasználati díjakat fizetnek, melyek mértékét a vonatkozó keretrendelet, egy nyilvános módszertan és az érintettek adatszolgáltatása alapján a MEKH évente, határozatban állapítja meg. A MEKH határozata szerint 2024. január 1-jétől jelentősen csökkennek a nem lakossági fogyasztók által fizetendő rendszerhasználati díjak. A rendszerhasználati díj részét képező átviteli díj átlagosan 30 százalékkal kerül kevesebbe, míg az átlagosan fizetendő elosztási díjak csökkenése – feszültségszinttől függően – 7-68 százalék közötti mértéket tesz ki, ami az átviteli díj csökkenésével együtt számolva akár 32-52 százalékos díjmérséklést jelent.

A MAVIR-nak, valamint az elosztói engedélyeseknek megküldésre kerülő határozat rendelkezik a 2024. január 1-je után létesítendő és arra jogosult villamosenergia-tárolókat megillető átmeneti átvitelidíj-kedvezményről is, melynek mértéke 100%.

A határozat alapján a lakossági fogyasztók által fizetett rendszerhasználati díjak összességében nem változnak.

További információ:

www.mekh.hu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Jelentősen csökkennek a nem lakossági fogyasztók villamos energia rendszerhasználati díjai appeared first on Műszaki Magazin.

A globális CO2-kibocsátás közel feléért az épített környezetünk felel, ezért kulcsfontosságú, hogy minél energiahatékonyabb legyen az épületeink üzemeltetése. A Schneider Electric grenoble-i IntenCity létesítményének példája azt mutatja, hogy intelligens rendszerekkel akár tizedére is csökkenthető az energiaigény, a nettó zéró kibocsátás elérését pedig megújuló energiaforrásokkal lehet támogatni.

Az Architecture 2030 nevű non-profit szervezet becslése szerint az épített környezetünk felel az éves széndioxid-kibocsátás közel 50 százalékáért. Az építőanyagok és maga a kivitelezés 20, míg az épületek üzemeltetése 27 százalékos részesedéssel bír a CO2-kibocsátásból. A Föld jövője szempontjából is kulcsfontosságú tehát, hogy minél energiahatékonyabban működtessük az ingatlanokat, arról nem is beszélve, hogy a jelenlegi energiaárak mellett üzleti szempontból is megéri az odafigyelés.

A jó hír, hogy vannak már olyan megoldások, amelyek révén számottevő mértékben növelhető az épületek energiahatékonysága sőt, már gyakorlati példák is vannak arra, hogy milyen eredmények érhetők el. A Schneider Electric IntenCity fejlesztése a franciaországi Grenoble-ban jól érzékelteti, hogyan csökkenthető az ingatlanok rezsije és még arra is példát mutat, hogyan érdemes elindulni a nettó zéró kibocsátás felé vezető úton.

Az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető cég még 2016-ban indította el a fejlesztést, amelynek eredményeket korábban 13 különböző létesítményben dolgozó, mintegy 5000 munkatársa került át egy négy épületből álló, a fenntarthatósági szempontok maximális figyelembevételével tervezett komplexumba. A 26 ezer négyzetméteres, tavaly átadott létesítményt a vállalat felhőalapú épületmenedzsment szoftverével szerelték fel, amely a mintegy 60 ezer érzékelőből érkező adatok alapján optimalizálja folyamatosan az energiafelhasználást. A fejlesztés eredményeként sikerült elérni, hogy az IntenCity-ben az egy négyzetméterre jutó átlagos éves fogyasztás 37 kWh legyen, szemben az európai irodaépületeknél becsült 300 kWh-val.

Ráadásul a komplexum ezt a fogyasztást is megújuló forrásból származó energiából fedezi. Az épületen több mint 4000 négyzetméternyi napelemet helyeztek el, illetve két szélturbina is gondoskodik az áramellátásról. A napelemek és a szélturbinák kapacitása évente mintegy 970 MWh, ami nagyjából 200 háztartás fogyasztásának felel meg, és segítségükkel teljesen energiafüggetlenné válik a komplexum. A zöld működését összesen 300 kilowatt kapacitású akkumulátorok is támogatják, amelyek tárolják a fel nem használt energiát.

A Schneider Electric azon vállalatok közé tartozik, amely nem csak fejleszti és gyártja a fenntartható működést, energiagazdálkodást támogató megoldásokat, hanem aktívan alkalmazza is azokat. A társaság klímavédelmi törekvései az elmúlt időszakban számos elismerést kaptak, és a közelmúltban elnyerte az „Energy & Sustainability 2022 Microsoft Partner of the Year Award” díjat is. A Microsoft a „Partner of the Year Awards” díjjal azokat a partnereit ismeri el, akik az elmúlt évben kiemelkedő Microsoft-alapú alkalmazásokat, szolgáltatásokat és eszközöket fejlesztettek és szállítottak.

A Schneider Electric elismerésben részesült az ügyfeleknek nyújtott innovatív EcoStruxure szoftvermegoldásaiért, amelyeket a Microsoft technológiája, többek között az Azure Cloud és a Dynamics 365 segítségével valósított meg. A társaság EcoStruxure rendszerei segítettek a cég ügyfeleinek abban, hogy 2021-ben 84 millió tonnával csökkentsék szén-dioxid-kibocsátásukat, 2018 óta pedig már 347 millió tonna ez az csökkentésében, ami 2018 óta 347 millió tonna megtakarított vagy elkerült szén-dioxid-kibocsátást jelent. Ezeket a megoldásokat a Microsoft Azure támogatja, és az elektromos és digitális megoldások erejével segíti az ügyfeleket energia- és fenntarthatósági céljaik elérésében.

The post Szuperzöld épületek segíthetnek a Földön appeared first on Műszaki Magazin.

Az újrahasznosított üveg ipari felhasználása évente közel 320 tonnával csökkentheti bolygónk szén-dioxid kibocsátását, ami összesen 34 500 kWh energiának felel meg. Az üveg végtelenszer újrahasznosítható anyagában rejlő lehetőségeket építészeti és energetikai innovációk sora használja fel a 2030-as klímavédelmi direktívák eléréséhez – ezt a sort pedig magyar szabadalom is gazdagítja. Gutai Mátyás építész vízháza a falaiban áramló vízzel egy egyedülálló hőtartó megoldást vezet be a fenntartható építészet eszköztárába.

Az üveg a gazdaság minden területén jelen van a csomagolóipartól kezdve az autó- és építőiparon át az energetika, a gyógyszeripar és a telekommunikáció területéig. A fenntartható energiaszektor napelemeinek felületei, a szélturbinák üvegszálai, az optikai kábelek mellett pedig atomipar is használ különleges összetételű üveget a műszaki berendezéseiben. A síküveg globális piacának egyik mozgatórugója az építőipar, amely a világ szén-dioxid kibocsátásának mintegy 40 százalékáért felel. Az intelligens, vagy „okosüveg’” megjelenése számtalan előnnyel jár a fenntartható építészet és energetika szempontjából. A Glass for Europe megbízásából készült, 2021-es kutatásból kiderül, hogy 2030-ra az európai épületek 30százalékkal kevesebb energiát használnának fel, ha nagyteljesítményű üveg borítaná őket.

„Az intelligens üveghomlokzatú épületekben kevésbé van szükség a légkondicionálók használatára. Ez egy, a hagyományos üvegnél jóval energia- és költséghatékonyabb megoldás. Ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy a tervezők az energetikai előírások betartása mellett tervezhetnek üvegfelületekben bővelkedő épületeket”

– tette hozzá Ferenci Péter, a Szilikátipari Tudományos Egyesület üveg szakosztályának elnöke, a Tungsram korábbi fejlesztési vezetője.

Az üveg és a víz hőtartó képességét használja fel Gutai Mátyás egyedülálló építészeti szabadalma. A „vízház” üvegből készült oldalfalai, padlója és mennyezete is vízzel vannak töltve, így a falak külső és belső rétege, illetve a dupla üvegfelületek között is áramlik a víz. A Kecskeméten 10 m2 területen felépített modell energiatakarékos, ökologikus, hiszen a szilárd részek újrahasznosíthatóak, a víz pedig bontás után visszakerül a természetbe.

Fenntartható építészeti megoldásokon nem csak egyedi tervezők, de a világ legnagyobb üveggyártói is dolgoznak, mint a Guardian Glass és a Saint-Gobain, akik a melléktermékek újrahasznosításával, valamint az üvegtörmelék gyártási folyamatokba való újrafelhasználásával csökkentik ökológiai lábnyomukat. A Saint-Gobain termékei jelenleg 30 %-ban újrahasznosított üvegből készülnek, amely 11 %-a cég saját feldolgozóüzemeiből származik. A Guardian Glass olyan intelligens üveg bevonatokat fejleszt, amelyek segítik az épület hőtartó funkcióit, ezáltal hozzájárulnak az épületek zöld tanúsítványainak megszerzéséhez, mint a Leadership in Energy and Environmental Design (LEED), a Living Building Challenge és a WELL Building Standard.

Évente 110 ezer tonna visszaforgatásra alkalmas üveghulladék keletkezik Magyarországon, ennek jelenleg körülbelül 35 %-át tudják újrahasznosítani. Több innovatív hazai kezdeményezés is foglalkozik az üvegcserép újrahasznosításával. A debreceni Energocell például 100%-ban újrahasznosított üvegből készít üveghab granulátumot, amely egy, az épületek aljzat hőszigetelésénél használható környezetbarát hőszigetelő anyag. A magyar tulajdonú, orosházi székhelyű Re-Glass Kft. pedig egy új, okosüzemként működő automata szabályozórendszer révén tette lehetővé a szennyezett lakossági csomagolóüvegek feldolgozását is. A vállalat helyi hulladékkezelőktől vásárol üveghulladékot, az ebből készült újrahasznosított anyag 90%-át pedig az orosházi öblösüveggyár használja alapanyagként. A Re-Glass Kft. évente mintegy 25 ezer tonna sík- és öblösüveg-hulladék feldolgozására képes.

Az ENSZ 2021-es döntése nyomán az idei év az Üveg Nemzetközi Éve. A szakmai év magyarországi társszervezője, a Bohus-Lugossy Alapítvány, kiemelt céljának tekinti az üveg alapú technológiák és az újrahasznosítás innovációinak népszerűsítését, valamint szerepének hangsúlyozását fenntartható jövőnk megteremtésében.

The post 30 százalékkal csökkentheti Európa energiafelhasználását az üveg innovációja appeared first on Műszaki Magazin.

Mindez a szektorra vonatkozó klímacélok elérése mellett hozzájárulhat az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való európai energiafüggetlenség megteremtéséhez is. Az átálláshoz ugyanakkor infrastrukturális fejlesztésekre van szükség.

A Cambridge Econometrics három tanulmányból álló sorozata azt elemzi, hogyan valósítható meg a teljes széndioxidmentes működés az áruszállításban – mindez azért is érdekes, mert ez a szektor adja a globális széndioxid-kibocsátás közel 7 százalékát. További aktualitást ad a témának az Európai Bizottság legfrissebb REPowerEU csomagja, amely Oroszország ukrajnai inváziójára tekintettel célul tűzte ki, hogy Európa jóval 2030 előtt függetlenné váljon az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól, mindenekelőtt a földgáztól. A megoldás része lehet a dízeles teherautók lecserélésén keresztül az áruszállítás olajfüggőségének csökkentése.

A European Climate Foundation megbízásából készített elemzés Lengyelország, Olaszország és Spanyolország tehergépjármű-állományának modellezése alapján vizsgálta a klímacélok eléréséhez szükséges technológiai megvalósítás lehetőségeit, és több megállapítás Magyarországra is érvényes.

Az EU céljai alapján a gyártóknak 2025-re a 2019-2020-as szinthez képest 15 százalékkal, 2030-ra pedig 30 százalékkal kell csökkenteniük az új tehergépjárművek széndioxid-kibocsátását. Az uniós célok az új járművekre vonatkoznak, ezért a flottaszintű kibocsátás lassabban csökken, hiszen a flottákban magasabb a használt tehergépjárművek aránya. Ez Magyarországra fokozottan igaz. Lengyelországban is hasonló a helyzet, így a Cambridge Econometrics modellezése alapján az említett 15 és a 30 százalékos kibocsátáscsökkenési célokat követve 2050-re csupán 28 százalékkal mérséklődne a kibocsátás. Sőt, ha 2040-től teljesen be is tiltanák a nem zéró-kibocsátású új tehergépjárművek árusítását, a szektor akkor sem működne széndioxidmentesen: a 2021-es kibocsátási szint ötöde maradna meg a keleti országokban és még az olasz és spanyol utakon is a mostani káros kibocsátás tizede jutna a környezetbe a megcélzott nullához képest .

„A szükséges kibocsátáscsökkenést többféleképpen is el lehet érni: a meglévő dízeles járművek hatékonyságának növelésével, a bioüzemanyag magasabb arányával, illetve a zéró kibocsátású járművek elterjedésével – mondta Fazekas Dóra, a Cambridge Econometrics budapesti irodájának vezetője. – Az elektromos és hidrogénmeghajtású teherautók hatékonyabbak, azaz alacsonyabb az energiaigényük. Ez utóbbiak elterjedéséhez elengedhetetlen a megfelelő – és az egyes technológiák esetében eltérő – infrastruktúra kiépítése is.”

Az elektromos és hidrogénmeghajtású teherautók további előnye, hogy nemcsak a közvetlen kibocsátásuk zéró, de a közvetett kibocsátásokat figyelembe véve is alacsonyabb a teljes kibocsátásuk, mint a hagyományos járműveké.

Nehéz tehergépjárművek teljes életciklusra vetített költségének várható alakulása Magyarországon

Megjegyzés: A privát infrastruktúra alatt például a raktáraknál, logisztikai központokban kiépített elektromos töltőállomások költségét, míg a publikus infrastruktúra esetén az autópályák melletti hidrogén/elektromos töltőállomások és a villamos felsővezetékek kiépítését kell érteni.

 Az EU nemrég mutatta be az Alternative Fuels Infrastructure Regulation (AFIR) elnevezésű javaslatcsomagot, amely a fő európai útvonalak mentén (TEN-T hálózat) az elektromos és a hidrogénmeghajtású tehergépjárművek számára biztosítaná a megfelelő infrastruktúrát.

Az elektromos tehergépjárművek (BEV) számára a raktáraknál és a főutakon szükséges töltőállomásokat kiépíteni. Bár a töltés hosszabb ideig tart, mint a tankolás, ha az akkumulátor mérete megfelelő, a töltést össze lehet kötni a fuvarozók kötelező pihenési idejével. Az áramszedővel felszerelt elektromos tehergépjárművek (BEV-ERS) kisebb akkumulátorral rendelkeznek, azonban a vasúthoz hasonlóan áramszedővel csatlakoznak a villamos felsővezetékhez, így menet közben is képesek tölteni. Ehhez természetesen nagy infrastrukturális változtatások szükségesek – jelenleg Frankfurt közelében tesztelnek egy villanyosított autópályaszakaszt.

Az üzemanyagcellás, vagyis hidrogénmeghajtású járművek (FCEV) elterjedéséhez – az elektromoséhoz hasonlóan – kulcsfontosságú a töltőállomások kiépítése. Ezek helyben is előállíthatják a hidrogént elektrolízis segítségével, illetve vezetéken keresztül vagy üzemanyagszállító kamionokkal egy központi termelőegységtől szállíthatják azt.

A Cambridge Econometrics tanulmánya szerint az elektromos tehergépjárművek fenntartása és működtetése, azaz a teljes életciklusra vetített költség (Total Cost of Ownership – TCO) a furgonok és a nehéz tehergépjárművek esetén már három év múlva, azaz 2025-ben alacsonyabb lesz a belsőégésűekénél. Bár a vételáruk továbbra is magasabb marad, a jobb hatékonyság, valamint az alacsonyabb üzemanyagárak és szervízköltségek miatt a zéró-kibocsátású tehergépjárművek használata olcsóbbá válik.

A hidrogén előállítási költsége várhatóan drasztikusan esni fog a következő években a széleskörű használatnak köszönhetően, így az üzemanyagcellás nehéz tehergépjárművek 2030-ra lesznek olcsóbbak, mint a belsőégésűek. Ráadásul az üzemanyagköltséget a dízeles járműveknél tovább növelheti Európában, ha megszüntetik a több országban is meglévő jelenlegi adókedvezményeket, például a jövedéki adó visszaigénylésének lehetőségét Magyarországon. Az új Eurovignette direktíva javaslat alapján az európai útdíjszabás a jármű kibocsátásától is függ majd, ami tovább növeli a belsőégésű teherautók teljes életciklusra vetített költségét. Ugyancsak növelheti a fosszilis üzemanyagköltséget, ha az európai kvótakereskedelmet – várhatóan 2025-ben – kiterjesztik a közlekedésre és az épületekre is.

The post Már három év múlva megéri elektromos teherautót venni és fenntartani appeared first on Műszaki Magazin.

A portfoliójukban már több mint 250 olyan innovatív startup és fejlődő vállalkozás található, amelyek fejlesztései révén 2030-ra 1,1 gigatonna mennyiséggel csökkenthető az európai szén-dioxid kibocsátás mértéke, ami 9,1 milliárd eurós energetikai megtakarítást is eredményezne majd éves szinten. Ez a vállalás ugyanakkor megfeleltethető a kontinensen kitűzött céloknak, ami szerint az évtized végére a jelenlegihez képest 1/3 aránnyal kell visszaszorítani a karbon kibocsátás mértékét – áll a most kiadott EIT InnoEnergy Impact Report 2020 jelentésben.

A pandémia ellenére nagyon gyors növekedésnek indult az EIT InnoEnergy portfoliója, ami annak tudható be, hogy nő az érdeklődés az éghajlati kihívásokra megoldást kínáló innovációk iránt.

„Már az eddigi eredményeink is magukért beszélnek a szén-dioxid kibocsátás visszaszorítása terén. Az EIT InnoEnergy-vel dolgozó vállalkozások mostanáig annyi károsanyagtól mentesítették a környezetet, mint amennyit 250 millió autó termel. Valamint közvetve, vagy közvetlenül, 25.000 új munkahelyet teremtettünk a fenntartható energetikai startupoknál.”

– hangsúlyozta Elena Bou, az InnoEnergy társalapítója és innovációs igazgatója az EIT InnoEnergy Impact Report 2020 bemutatásakor.

A jelentésből kiderül, hogy indulása óta az EIT InnoEnergy több mint 5000 startuppal került kapcsolatba, és eddig 300-nál is több terméket segített piacra. Az általuk felkarolt vállalkozások 85 százaléka már világszerte exportálja a fenntartható energetikai megoldásait, amelyeket globálisan alkalmaznak az éghajlatváltozással járó kihívások kezelése során, és ezeknek köszönhetően az EIT InnoEnergy a legnagyobb befektetővé vált ezen a területen. Beszédes az az adat, amely szerint az EIT InnoEnergy portfoliója 2030-ra 600TWh tiszta energiát fog előállítani. Ez fontos előrelépés, mert ma emberek milliárdjai szenvedik el a nagymértékű szén-dioxid szennyezés miatti hőmérséklet emelkedéseket, és az ezzel járó negatív folyamatokat, miután 1992 óta 60 százalékkal nőtt az energetika és az ipari termelés által okozott CO2 kibocsátás volumene, ami dráma emelkedés.

„Megvalósítható tervekért dolgozunk, több mint 80 nemzet vállalkozásaival működünk együtt, és olyan megoldásokat fejlesztünk velük közösen, amelyek révén az energia biztonságosan előállítható módon, kellő mennyiségben, megfizethető áron és karbonsemleges formában állhat az emberiség rendelkezésére. Ennek megfelelően értékeljük, vizsgáljuk a hozzánk csatlakozó vállalkozásokat, és kellő gondosággal, alaposággal döntünk a befektetéseinkről a nagy cél, a fenntartható energetikára épülő jövő megteremtése érdekében”

– mondta Elena Bou, aki kifejtette azt is, hogy az EIT InnoEnergy jelenleg olyan áttörő technológia innovációkat létrehozó startupokkal dolgozik együtt, mint a Hymeth, Naoden, Cascade Drives, Alpinov X, Wattsun, Nawa Technologies, SciBreak, SunRoof, NabraWind, CorPower, BetterSpace, Vilisto, Duckt és a Llewo.

Az EIT InnoEnergy magyarországi képviselete részt vesz az Interreg InNow kezdeményezés megvalósításában, amely a vállalkozás és-városfejlesztés, zöld energia, startup világ területére koncentrál.  A magyar vállalkozók, startupperek már jelentkezhetnek az ingyenes InNow Online Tréningre, amely az Európa Unió által támogatott, több ország naprakész tudását átadó kurzus!

Jelentkezés: https://greenbrother.hu/innow-apply

The post 2030-ra a mainál 1/3-al kisebb CO2 kibocsátást prognosztizálnak Európában appeared first on Műszaki Magazin.

A naperőművek súlya a termelésen belül 8% volt, a magas naperőművi termelés időszaka alatt április elején Magyarország exportálni is tudott.

A járvány első hullámában bevezetett korlátozások miatt 2020 áprilisában volt a legnagyobb a villamosenergia-fogyasztás visszaesése az EU-ban és hazánkban egyaránt. E tavalyi alacsony értékhez viszonyítva 2021 áprilisában az aggregált európai nettó fogyasztás 14,2%-kal emelkedett, a két évvel ezelőtti áprilishoz képest pedig 0,9%-kal volt magasabb. A hazai fogyasztás dinamikája az európaihoz hasonlóan alakult: a nettó fogyasztás 14,5%-kal, a bruttó 13,9%-kal emelkedett, ami az elmúlt öt áprilisi hónap legmagasabb értéke volt.

Bruttó hitelesített rendszerterhelés és havi átlagos rendszerterhelés (MW)

A fogyasztás fellendülése a fosszilis villamosenergia-termelés felfutásával járt együtt. Míg az öt legnagyobb európai piacon a megújuló termelés a 2020. áprilisihoz hasonlóan alakult, a szénerőművek termelése 63%-kal, a gáztüzelésű erőművek termelése 65%-kal volt magasabb. A hazai piacot is a fosszilis termelés bővülése jellemezte: míg a teljes termelés 11%-kal emelkedett, a lignittüzelésű termelés 22%-kal, a gáztüzelésű 45%-kal volt magasabb, mint 2020 áprilisában. A naperőművek súlya a termelésen belül 8% körüli volt. A változékony időjárás hatására a termelés napi csúcsértéke 245 MWh és 1312 MWh között ingadozott. Április 5-én a magas naperőművi termelés időszaka alatt Magyarország nettó exportőrré is vált.

Az alacsony kereslet következtében a tavaly áprilist rendkívül alacsony árak jellemezték egész Európában. Így az előző év azonos időszakával összevetve áprilisban több mint duplájára emelkedtek a másnapi piaci árak. Az európai trendekhez hasonlóan a hazai árak is tovább emelkedtek a márciusi szinthez képest, és jóval az elmúlt öt évben jellemző szint felett mozogtak. Az emelkedő kereslet, a magas tényezőárak, és különösen a CO₂-árak emelkedése, valamint a magas fosszilis termelési arány egyaránt hozzájárultak az árak emelkedéséhez. Történt ez annak ellenére, hogy április 10-től az új határkeresztező kapacitások üzembe helyezésével 2000 MW fölé emelkedett a szlovák–magyar határkeresztező kapacitás nagysága, így a korábbinál sokkal ritkábban korlátozta a határkeresztező kapacitások szűkössége a kereskedelmi áramlásokat.

A tényezőárak emelkedését a piaci szereplők tartósnak tekintették, így a német éves villamosenergia zsinórtermék ára a hónap végére 60 €/MWh fölé, a magyar 64 €/MWh fölé emelkedett.

Az erőművi karbantartási szezon megkezdődésével a szabályozási piacon szűkült a kínálat, így a szabályozási kapacitások ára jelentősen megnőtt. A szabályozási energiapiacon az előző havi drasztikus energiadíj-emelkedés után némi korrekció volt megfigyelhető.

Az áprilisi villamos energia piacmonitoring riport elérhető a Publikációk, Piacfelügyelet publikációk rovatban.

The post MEKH: A magas naperőművi termelés miatt Magyarország exportálni is tudott áprilisban appeared first on Műszaki Magazin.

A 2021. május 1-jétől életbe lépett EU-rendelet szerint a személyautók, buszok és tehergépkocsik gumiabroncsainak energiacímkéi egységes besorolást adnak az abroncsok műszaki jellemzőiről, többek között a gördülési ellenállásról, a nedves felületeken történő fékezésről és a külső zaj nagyságáról.

A címkék segítségével a vásárlók az abroncsok energiahatékonysági besorolását is megismerhetik: a skála a zöld színnel jelzett A-tól (leghatékonyabb) a pirossal jelzett E-ig (legkevésbé hatékony) terjed. A zöld minősítésű gumiabroncsok gördülési ellenállása kisebb, ezért azoknak a járműveknek a mozgatása, amelyek ezeket az abroncsokat használják, kevesebb energiát igényel, ami alacsonyabb üzemanyag-fogyasztást jelent.

A címke az abroncsok vizes tapadásáról is információt nyújt: a rövidebb fékutat az A, a leghosszabbat az E betű jelöli, minél sötétebb kék színű a nyíl, annál rövidebb a fékút. Az új címkék a gumiabroncsok terhelhetősége és sebességkategóriája mellett hó- és jégtapadási információkat is tartalmaznak, a címke jobb felső sarkában elhelyezett QR-kód leolvasásával pedig az Európai Bizottság energiacímkéket részletező adatbázisában böngészhetünk.

Mint ismert, 2021. március 1. óta a fogyasztók a leggyakrabban vásárolt háztartási eszközök, televíziók és fényforrások termékismertetőiben már új energiacímkékkel találkozhatnak. Az ezeken található információk a fogyasztók tájékozódását és tudatos döntését segítik, hiszen a termékek ára mellett fontos tényező az is, hogy a kiválasztott termék milyen energia­felhasználási tulajdonságokkal rendelkezik, azaz mennyi villamos energiát vagy vizet fogyaszt használata során.

The post A gumiabroncsok energiacímkéi is megújultak appeared first on Műszaki Magazin.

Az e-commerce jövője azoké, akik a gyorsabban tudják kiszállítani a megrendelt termékeket – így vélekedik az e-kereskedelem egyik legnagyobb alakja, Jeff Bezos, az Amazon vezérigazgatója.

Nemrég vált hivatalossá, hogy az Amazon megkapta az engedélyt a drónos kiszállításhoz, ami a szakértők szerint végül oda vezethet, hogy a rendeléstől számítva akár fél órán belül hozzájuthatnak majd az emberek a termékeikhez.

Óriási lépés ez ahhoz képest, hogy 25 évvel ezelőtt még minden termékért saját magunk kellett elmennünk, ami rendszerint a fél napunkat is igénybe vehette.

Ahhoz, hogy ebből a “régi” világból eljussunk a fél órán belüli kiszállításhoz, rengeteg iparág, ember, eszköz és gép koordinált együttműködése szükséges. Ahhoz pedig, hogy az egész gépezet olajozottan működhessen, rengeteg energiára van szükség.

Vagy mégsem?

Az e-commerce világ és az energiafelhasználás kapcsolata

A kereskedelem – ahogy szinte minden más iparág az internet korában – hihetetlenül felgyorsult.

A fizikai vásárlás helyett eljutottunk oda, hogy mindössze egyetlen kattintással, a saját otthonunkból hozzájuthatunk szinte bármihez.

De nem csak a vásárlóknak lett jóval kényelmesebb az élete, hanem a kereskedőknek is. Míg korábban minden egyes terméket be kellett rendelni, raktározni, csomagolni, majd tovább szállítani a végfelhasználóhoz, addig ma már a dropshipping terjedése miatt elég egy jól működő webáruházat működtetni, és egyáltalán nincs szükség a termékkel való fizikai érintkezésre – a dropshipping gyártó vagy kereskedő egyenesen a vásárlóhoz küldi a csomagot a webshop márka logójával, papírjaival, számlájával.

Az e-kereskedelmi előnyök tehát világosak és jól láthatóak. De mi a helyzet a hátrányokkal?

Két hátrányt érdemes megvizsgálni a digitalizáció és az e-kereskedelem térnyerésével:

1. A személyes kapcsolat visszaszorulása és elidegenedés a vásárlóktól
2. Energiafelhasználás növekedése

A jó hír az, hogy a digitalizációval nem feltétlenül lett idegenebb, kevésbé személyes a vásárlási folyamat, hiszen az internetnek és a különböző integrálható megoldásoknak hála nagyon könnyű lett visszajelzést szerezni az ügyfelektől – gondoljunk csak a live chat szoftverekre, messenger botokra, vagy kérdőívekre.

Ez pedig lehetővé teszi azt, hogy valós időben, egyszerűen és gyorsan gyűjthessenek a webshop tulajdonosok adatokat, ami által folyamatosan jobbá és könnyebbé tudják tenni a teljes vásárlói utat.

Az energiafelhasználás kérdésében már nem ennyire egyértelmű a helyzet.

A termék kereslet kétségtelenül nőtt, így a vásárlási szokásaink is jóval energiaigényesebbek lettek.

Másrészről viszont jóval könnyebb lett a gyártási, csomagolási, szállítási folyamatok optimalizálása, ami miatt költség- és energiahatékonyabban tudják fejleszteni a teljes e-kereskedelmi iparágat.

De vajon mely részfolyamatnak van a legnagyobb energiaigénye?

Az e-kereskedelem legfontosabb tevékenységei (az energiafelhasználás szempontjából):

• Raktárak, ingatlanok működtetése
• Termékek gyártása
• Csomagolás
• Szállítás

Mind közül – nem meglepő módon– a szállítás teszi ki az energiafelhasználás legnagyobb részét.

Az e-kereskedelem térnyerésével két irányban alakult át a szállítás. Egyrészről jóval nagyobb lett az e-kereskedelmi áruforgalom, tehát jóval több hajó szállítja a termékeket a tengereken, jóval több kamion járja az országutakat, jóval több repülő (és nemsokára drón) szeli az eget.

Ezzel egyidőben viszont jóval kevesebben járnak el személyesen vásárolni. Az pedig nyilvánvaló, hogy egy profitorientált szervezet, mint amilyenek a fuvarozó cégek, jóval hatékonyabban használják fel az energiát, mint a magánszemélyek.

A raktárak és különböző ingatlanok energiafelhasználását az energetikai tanúsítvány jelöli. Az e-kereskedelem térnyerésével a raktárak kerültek túlsúlyba az áruházakkal vagy más ingatlanokkal szemben, ami kedvezően hatott az energiafelhasználásra, hiszen a főleg robotokkal üzemeltetett raktárakat kevésbé kell fűteni, díszíteni, világítani – ezáltal az energetikai tanúsítványuk is sokkal jobb kategóriába tartozik.

A csomagolás és a termékgyártás kisebb szeletet hasít ki az energiafelhasználásból, mint az előbb említett két részfolyamat, de alapvetően elmondható, hogy az utóbbi években mindkét iparág jelentős növekedésen ment keresztül, ami az energiafelhasználásra és a környezetszennyezésre sajnos nincs jó hatással.

A konklúzió tehát az, hogy az energiafelhasználás látszólag megnövekedett az e-kereskedelem térnyerésével, de korántsem egyenesen arányosan, hiszen rengeteg e-kereskedelmi részfolyamat nemhogy nem rontott, de egyenesen javított a kibocsátott szennyező arányok kibocsátásának mértékén, vagy az elfogyasztott energia mennyiségén.

The post Amiről kevés szó esik: Az e-kereskedelem és az energiafelhasználás kapcsolata appeared first on Műszaki Magazin.

Ahhoz azonban, hogy egy ilyen komplex és sok lépésből álló folyamat ennyire egyszerűvé és kényelmessé váljon, rengeteg iparág összehangolt és egyidejű működésére van szükség.

Rengetegszer hallani például az elosztási láncok, vagy az egyes munkakörök átalakulásáról. Amiről viszont jóval kevesebbet lehet olvasni, az az e-kereskedelem és a globális energiafelhasználás kapcsolata.

Az e-kereskedelem és az energiafelhasználás

A kereskedelem elektronikussá válása hihetetlenül leegyszerűsítette a vásárlást.

Míg régen minden egyes terméket be kellett szereznie az üzletlánc-tulajdonosoknak, amelyet értékesíteni kívántak – mára már egyetlen kattintással bármilyen terméket fel tudnak venni a készlet kínálatunkba.

Ugyanez igaz például a különböző akciókra, ajánlatokra, kuponokra vagy szerencsejátékokra. Amit ma egy 5 perc alatt megvalósítható popup ajánlattal el tudunk érni, azt régen egy egész napos munka árán, rengeteg termék árának átcímkézésével lehetett csak megoldani.

Ez pedig mind-mind növelte a bolygó energiafelhasználását, attól függően, hogy éppen milyen eszközt vagy munkagépet kellett használni.

De pontosan ez az egyszerűség lett az, ami miatt az e-kereskedelem sokkal nagyobb eladásokat képes produkálni, mint a régi fizikai üzletek, hiszen minden fajta megerőltetés nélkül, otthonról, a kanapén ülve tudunk bármit megrendelni.

A több termék vásárlása pedig nagyobb energiafelhasználást jelent alapesetben.

Ahhoz azonban, hogy ezt kijelenthessük, először érdemes közelebbről is megvizsgálni az egyes elektronikus kereskedelemhez köthető tevékenységeket, és azok energiaigényét.

Az e-kereskedelem legfontosabb tevékenységei az energiafelhasználás szempontjából:

• Termékek gyártása
• Csomagolás
• Szállítás
• Ingatlanok

A listában az energiafelhasználás legnagyobb részét a szállítás teszi ki, nem sokkal lemaradva tőle az épületek energiafelhasználása.

A szállítás természetesen jóval gyakoribb lett az online áruházak térnyerésével, de fontos megjegyezni, hogy emiatt az embereknek már jóval ritkábban kell elmenniük az áruházakba személyesen. Ez pedig azt jelenti a gyakorlatban, hogy az egyéni bevásárló körutak helyett a futárszolgálatok járják a közutakat, akiknek a profitorientált működés miatt jóval hatékonyabban kell beosztaniuk az energiaforrásokat – tehát míg az áruforgalom megnövekedett, jóval hatékonyabbá is vált az energiafelhasználás szempontjából.

Az ingatlanoknál az energiafelhasználást az energetikai tanúsítványokkal szokták jelölni – JJ-től (ez a legrosszabb, legkevésbé energiatakarékos besorolás) egészen AA++-ig (ez a legjobb, leginkább energiatakarékos besorolás). Az e-kereskedelem térnyerésével nagyot emelkedett a raktárak száma, ami kedvezően hat az energiafelhasználásra, hiszen jóval energiatakarékosabbak, mint az üzletek (m2-re lebontva).

A csomagolás okozta energiafelhasználás az utóbbi pár évben a többszörösére nőtt, ám ez még mindig csak egy apróbb szeletet tesz ki a teljes e-kereskedelmi energiafelhasználásban.

A termékgyártás pedig az eladások növekedésével együtt nőtt, ám a felesleges termékek száma jócskán lecsökkent, hiszen a legtöbb esetben csak az kerül legyártásra, amire valós kereslet mutatkozik az egyes webshopokban.

Ahhoz tehát, hogy eldöntsük, vajon az e-kereskedelem növelte-e, vagy csökkentette a globális energiafelhasználást, számításba kell vennünk olyan egyedi faktorokat is, mint például a megvásárolt termékek száma az egyes vásárlásoknál. Amennyiben a megvásárolt termékek száma alacsony, az online kereskedelem hatékonyabb és energia-kímélőbb a globális energia felhasználást tekintve – de ez feltételezhetően nem marad így, hiszen az online vásárlások száma évről évre növekszik, ami természetesen azt eredményezi, hogy az energiafelhasználás is folyamatosan növekszik.

The post Hogyan hat az e-kereskedelem térnyerése az energiafelhasználásra? appeared first on Műszaki Magazin.