A KPMG szakértői támogatásával év végéig lezajló, négyévente esedékes költségfelülvizsgálatok fókuszában is érezhetőek az energiapiaci trendek változásai.

Gyorsuló ütemben zajlik az európai energiaátmenet végrehajtása. A 2016-ban bemutatott Tiszta Energia Csomag komoly piaci és szabályozási változásokat indított, amely a villamosenergia-hálózat üzemeltetői számára komoly kihívást és rengeteg megoldandó feladatot jelentenek továbbra is. A 2021-es Fit for 55 csomag közbeiktatott egy fontos célt, az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának legalább 55%-os csökkentését 2030-ra (1990-hez képest). A 2022-ben elfogadott RePowerEU terv pedig egy újabb mérföldkövet jelentett a Tiszta Energia Csomag által kijelölt úton a 45%-os megújuló energia termelési kapacitás előirányozásával, valamint kiemelt célja az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való uniós függőség sürgős csökkentése is.

Egyértelmű trend a megújuló és decentralizált energiatermelés, az európai ösztönzőrendszerek miatt drasztikus technológiai költségcsökkenés történt, így ebben továbbra is sokan attraktív befektetési lehetőséget látnak. Az elmúlt tíz évben az ipari méretű naperőművek élettartamra vetített fajlagos energiaköltsége (LCOE) kb. 90%-kal csökkent, míg a szélerőművek esetében kb. 70%-os mérséklődés figyelhető meg.

Azonban 2030-ig a KPMG szakértői szerint jelentősen megváltoznak az energiatermelési és fogyasztási szokások is. Többek közt az akkumulátor-gyártás, valamint a közlekedés és a hűtés/fűtés elektrifikációjának hatására jelentős mértékben növekedik a villamosenergia-igény. Másik oldalon az időjárásfüggő megújulók, a prosumerek (termelő-fogyasztó) és az energiaközösségek elterjedésével alakul át a termelés szerkezete.

Magyarországon a meghatározó megújuló energiaforrás az áramtermelésben a napenergia; fotovoltaikus erőműveink összkapacitása 2023 végén már több mint 5500 MW-ot tett ki, melyből a HMKE (háztartási méretű kiserőmű) kapacitás – a telepítéséhez igényelhető támogatásoknak és a rendkívül kedvező szaldó-elszámolásnak köszönhetően – több mint 2200 MW összkapacitással veszi ki részét. A HMKE-k száma rohamosan növekedett az elmúlt években, és 2023 végére már több mint 250 ezer napelemes rendszer üzemelt.  A villamosenergia-szektor zöldítésének központi eleme a napelemes kapacitások további bővítése, amely a NEKT (Nemzeti Energia- és Klímaterv) 2023-as frissítése szerint 2030-ra elérheti a 12 GW-ot. A magyar kormány ugyanezen az időtávon, a szükséges szabályozási módosításokkal, a jelenlegi kb. 300 MW-ról 1 GW-ra emelné a hazai szélenergia beépített kapacitást. A jogszabályváltozások utat nyitottak a fejlesztéseknek, azonban reálisan 2027 előtt nem kezdődhet meg egy beruházás sem.

„Egyre inkább szükséges lesz a valós idejű monitoring- és beavatkozási képességek kiépítése a hálózat fejlesztésével, illetve az aktív felhasználók hatékony kezelésére képes, szoftveres és hardveres megoldások bevezetésével”

– emeli ki Szécsi Katalin, a KPMG menedzsere.

A villamos energia tárolás kérdése kiemelt jelentőségű lesz az elkövetkező években, mert az Európai Unióban várhatóan az elektromos áram részaránya a végső energiafogyasztásban a 2021-es 20%-ról 2030-ra 30%-ra emelkedhet, főként a hőszivattyúk és az elektromos autók terjedése miatt.

 „Mindezek ismeretében nem váratlan piaci jellemző, hogy a szabályozói energia Magyarországon ma kétszer, háromszor drágább, mint Németországban. Ezen a területen vár a KPMG változást, az áraknak konvergálniuk kell a nemzetközi szintekhez”

– mondja Losonczy Géza, a KPMG energetikáért felelős associate partnere.

Jelenleg további mintegy 1 gigawattnyi fotovoltaikus kapacitás van ún. „ready to build” (RTB) állapotban, azaz engedélyek, tervek és földterületek birtokában, beruházásra készen, értékesíthető állapotban. Ez azonban túlkínálatot is teremt a szabadpiacon, hiszen a PPA-k (Power Purchase Agreement), vagyis a hosszútávú áram-vásárlási megállapodások (HTM) kínálati oldala erős, míg a vállalatok kivárnak. Kezd megjelenni a túlkínálat a szabadpiacon, ami nyomást fog okozni a KÁT-os erőművek és a HTM-ek finanszírozásában.

A KPMG modelljei szerint a villamosenergia szabadpiaci nagykereskedelmi ára tovább csökkenhet 2030-ig, majd ezután a csökkenés üteme lelassul és 2041 után az árak elkezdenek enyhén felfelé ívelni, mivel a rendszer kiegyenlítésében részvevő erőművek kerülnek kivezetésre, valamint a kereslet folyamatosan növekszik.

Losonczy kiemelte, olyan mértékű változások zajlanak Magyarországon a nagyerőművi szegmensben is, amire évtizedek óta nem volt példa. Élettartamnövelt atomerőmű, új nukleáris blokkok, szivattyús tározó, gázerőművek tervezése van folyamatban, összességében több gigawatt új termelői kapacitás valósulhat meg akár egy évtizeden belül.

„Még ha azzal is számolunk, hogy 12 gigawattra nő az évtized végére a fotovoltaikus kapacitás Magyarországon, az éves termelés viszonylatában még mindig jelentős szerep jut az alaperőműveknek. A napon belüli termelési rekordokról és negatív áramárakról szóló cikkek azt ritkán említik, hogy éves viszonylatban továbbra is hétszer annyi áramot képes előállítani például egy atomerőmű, mint azonos fotovoltaikus kapacitású napelemparkok összessége”

– figyelmeztet Losonczy.

Mindezen fenti folyamatok ismeretében nem csoda, hogy nagy várakozás előzi meg a 2024 végéig elvégezni rendelt költségfelülvizsgálatot. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal négyévente esedékes költségfelülvizsgálati projektje során a KPMG hivatott az energiapiac természetes monopóliumainak – tehát a nagyerőműveknek, szállítóknak és elosztóknak – a reális költségeit és a racionálisan elvárható profitját kiszámolni, és az új mértékekre javaslatot tenni.

„A magyar villamosenergia-ipari infrastruktúra nagyjából 10 ezer milliárd forint eszközértékkel bír míg a várható piaci átalakulásokból az következik, hogy ennek mintegy dupláját, körülbelül 20 ezer milliárd forintot kell beruházni elosztói hálózatbővítésbe, szabályozói infrastruktúrába, erőművek korszerűsítésébe és újak fejlesztésébe ahhoz, hogy ez kivitelezhető legyen, egyszerre vonzó, és a gazdasági növekedést sem lassító költségviszonyokat kell teremteni 2024 végéig”

– foglalta össze a felülvizsgálat stratégiai céljait Losonczy Géza, a KPMG energetikai és közüzemi szektorának vezetője.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Költségfelülvizsgálatok az energia szektorban appeared first on Műszaki Magazin.

Fenntarthatósági törekvései részeként folytatja az energiafelhasználás csökkentése érdekében is tett vállalásai teljesítését a BorsodChem. Európa egyik piacvezető műanyag-alapanyag és szervetlen vegyianyag gyártójának legfrissebb adatai szerint 2023-ban már 40 százalék fölötti volt a saját előállítású villamosenergia aránya, így az előző évhez képest sikerült megduplázni ezt az értéket. Ez a bővülés elősegíti a megtakarítási törekvéseiket is, éves szinten így már 22 ezer háztartás villamosenergia-fogyasztásának megfelelő mennyiséget spórolnak meg. A további energiaoptimalizálás érdekében az alapítása 75. évfordulóját ünneplő vállalat egyik kiemelt projektje, hogy a napenergia-hasznosítást jelentősen növelje a telephelyén.

Az elmúlt években az élet minden területén kulcsfontosságúvá vált az energiamegtakarítás és -hatékonyág.  A hétköznapi használati tárgyainkban, például a ruházati, háztartási, bútor- és autóipari termékekben is megtalálható műanyag-alapanyagok, vagy éppen a papírgyártás és víztisztítás terén használt szervetlen vegyianyagok gyártásában élen járó BorsodChem energiafelhasználásban nemcsak a jogszabályokban foglalt előírásoknak felelt meg, hanem saját vállalásokat is tett, amelyeket végül túlteljesített.

Fókuszban az energiahatékonyság és energiamegtakarítás

A vállalat jelentős földgáz- és villamosenergia-felhasználóként már eddig is kiemelt figyelmet fordított az energiahatékonyságra. A viszonyítás miatt érdemes megemlíteni, hogy az energiaigényük óránként körülbelül 220 MW (megawatt), ami közel 2,2 millió darab 100 wattos hagyományos izzó fogyasztásának felel meg. Az elmúlt időszakban számos, az energiacsökkentést támogató technológiai fejlesztést, valamint berendezéscserét hajtottak végre. A 2022-2024 közötti időszakra pedig saját vállalásként 150 ezer MWh energia megtakarítását irányozták elő, ami éves szinten mintegy 20 ezer háztartás villamosenergia-felhasználásával egyenértékű. A kitűzött célt végül sikerült túlteljesíteni, hiszen éves szinten összesen 22 ezer, vagyis még további 2000 háztartás villamosenergia-fogyasztásának megfelelő mennyiséget tudnak jelenleg megtakarítani.

De mégis hogyan lehetséges ez?

„Egyik jelmondatunk, hogy minden nap egy fenntartható vegyiparért dolgozunk. Számtalan apró összetevője van annak, hogy egy ekkora vállalást sikerre vigyünk, sőt ilyen komoly mértékben túl is teljesítsünk. Komoly szerepe van ebben a vállalat növekvő saját energia-termelésének, az energiafelhasználás optimalizálásának – a körkörös energiahasznosításnak. A legfontosabb azonban talán az energiatudatos gondolkodásmód, hogy folyamatosan keressük az energiamegtakarítás lehetőségeit a folyamataink újragondolásával, és sok esetben apróbb beruházásoknak köszönhetően is azok optimalizálásával. Az energia gyakran a részletekben rejlik”

– nyilatkozta a témában Kruppa László, a BorsodChem Zrt. vezérigazgatója.

Évről évre ütemesen növekvő saját energiatermelés

A BorsodChem részben vásárolja, részben maga termeli meg a szükséges villamosenergiát. Ez utóbbi esetében pedig az elmúlt években ugyancsak komoly előrelépés történt: 2022-ben a fogyasztásnak még csak 20 százalékát biztosították saját termelésből, de tavaly megduplázták ezt, így az arány már meghaladja a 40 százalékot is. Ez elsősorban az új kombinált hő- és villamosenergia-termelő erőműnek köszönhető, ami kiemelkedő, közel 90 százalékos hatékonysággal működik. Az új villamosenergia- és gőztermelő egység segítségével a hálózattól való függőség mérséklődött, az energiabiztonság növekedett.

„A saját energiatermelésünk arányának növelése folyamatos, többek között az új hőszivattyús egységünk telepítésével, amelynek köszönhetően a széndioxid kibocsátásunk viszont mintegy 6500 tonnával csökken. Emellett a napelemeink számát tovább bővítjük: idén az eddigi napelemek mennyiségét több mint duplájára növeljük, és további bővítésekkel tesszük még fenntarthatóbbá és zöldebbé a működésünket. Ezzel jelentősen emelkedik a zöld, környezetbarát energia részaránya a Társaság energiaellátási portfóliójában”

– emelte ki a vezérigazgató, hozzátéve azt is, hogy a napelemes és hőszivattyús beruházásoknak köszönhetően a vállalat széndioxid kibocsátása jelentős mértékben, évente összesen mintegy 12 ezer tonnával csökken.

Az „energia a részletekben rejlik”: körkörösség és energiatudatosság minden szinten

A BorsodChem energiafelhasználás-csökkentésének kulcsa, hogy folyamatosan keresik a hatékonyabb működés, illetve az energiamegtakarítás lehetőségeit, és a technológiai fejlesztéseknek köszönhetően évente sok ezer Gigajoule megtakarítására kerül sor. Ilyen például, amikor nyomáscsökkentéssel mérséklik különböző anyagok forráspontját, vagy egyes technológiai anyagok szinergiáját használják ki, azaz egyes hűtendő anyagokkal fűtenek melegítendő közegeket. Más esetben gépek cseréjével, modernizációjával érnek el javulást, az elmúlt években például kompresszoros hűtőgépeket cseréltek hulladékhővel üzemeltethető abszorpciós hűtőberendezésekre. Számtalan folyamatnál körültekintően szabályozzák a hőmérsékletet, vagy kiegészítő szigeteléssel látnak el egy-egy berendezést.

„Az energiahatékonyság-növekedést célzó folyamataink azért eredményesek, mert a gyártás-, és technológiai optimalizálás minden tevékenységi területünkön jelen van és a gazdasági körkörösség jelentős energiamegtakarítást eredményez. Az épületek fűtésére és a technológiai vizek előmelegítésére a termékeink gyártása során keletkező forróvizeket használjuk fel. Ennek köszönhetően közel 7 ezer háztartás átlagos éves földgázigényével egyenértékű energiát takarítunk meg. A körkörösség jegyében természetesen egyéb módjait is keressük a hatékonyabb energiafelhasználásnak: a fentebb említett „hőszivattyú fejlesztési projekt” keretében hulladékhőkből a termeléshez szükséges gőzt állítunk elő, ezzel mintegy 5300 háztartás átlagos éves földgázfogyasztását tudjuk megtakarítani”

– folytatta a vezérigazgató.

A körkörösség megközelítése egyébként tágabb aspektusban a BorsodChem kapuin kívül is pozitív hatással jár. Minden dolgozót elér az energiatudatosságot érintő vállalati megközelítés – hazaviszik ezt a hozzáállást és otthon is ezzel a szemlélettel gondolkodnak. Emellett a vállalat külön díjazza azokat a munkavállalókat, akik megtakarítási ötletekkel állnak elő. Sőt, ha sikeresen megvalósul az ötlet, akkor a magtakarítás eredményéből részesülnek is, így ez a komoly motiváló erő is érdekeltté teszi a munkavállalókat.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Új napelempark a BorsodChemnél appeared first on Műszaki Magazin.

A hagyományos áramhálózatok világszerte és Magyarországon is egyre nagyobb nyomás alá kerülnek, ahogy robbanásszerűen emelkedik a villamosenergia-igény, tömegesen jelennek meg megújuló termelő egységek, és változnak a felhasználói szokások. Az üzemeltetőknek emellett a klímavédelemi, az ellátásbiztonsági és a megfizethetőségi szempontoknak egyszerre kell megfelelniük. Ezekre a kihívásokra kínál hatékony választ a mikrogrid.

Saját hálózat, számos előnnyel

„Egy iparvállalat telephelyét, egy irodakomplexumot vagy kisebb településeket a mikrogridek segítségével akár jelentős részben függetleníteni lehet a közcélú áramhálózattól.”

– magyarázza Vass József, a Siemens Zrt. Smart Infrastructure divíziójának villamosenergia-hálózattal kapcsolatos és digitalizációs üzletfejlesztésért felelős szakembere.

 „Ez rugalmasabbá, így megbízhatóbbá teszi az elektromos ellátást, csökkenti az adott felhasználó energiaszámláját, emellett a megújuló energiaforrások, például naperőművek használatával fenntartható és környezetkímélő megoldás is. Mindeközben akár egy új bevételi forrás alapjait is megteremtheti a résztvevők számára.”

Azaz ezek az önálló helyi elosztóhálózatként működő, intelligens rendszerek mindig a pillanatnyi igényeknek megfelelően és az aktuális energiaárak figyelembevételével, mesterséges intelligenciát is használva, folyamatosan finomhangolják egy-egy épület vagy akár több létesítmény energiagazdálkodását. Ehhez összefogják a hozzájuk csatlakozó villamosenergia-termelő, -tároló és -fogyasztó berendezéseket. Ezekről valós idejű adatokat kapnak okos szenzorokon és kommunikációképes eszközökön keresztül, amelyeket gyakran felhőalapú rendszerek segítségével tárolnak és elemeznek.

Kiegyensúlyozott áramellátás, a megújulók integrációjával

2027-ig várhatóan az összes új áramtermelő kapacitás mintegy 90 százalékát a megújulók tehetik ki, amelyből 80 százalék az időjárásfüggő (nap- és szélenergia) technológiákhoz fog fűződni. Ezek előrejelzési bizonytalanságai és váratlan ingadozásai rendszerszinten okozhatnak ellátásbiztonsági problémákat, amelyeket a korábbiaknál jóval magasabb fokú intelligencia és automatizáció alkalmazásával lehet elkerülni.

A mikrogridek digitális megoldások segítségével folyamatosan felügyelik az eszközök állapotát, aktuális termelését és fogyasztását, így az algoritmusokra támaszkodva pillanatokon belül, automatikusan reagálnak az energiatermelésében bekövetkező változásokra. Ezáltal képesek kiegyensúlyozni a termelési ingadozásokat és a csúcsterhelési időszakokat („peak shaving”). Az alacsony fogyasztású vagy megújulóenergia-túltermelési időszakokban eltárolják az energiát, áramszünet esetén pedig a szükséges saját kapacitásokat elindítva biztosítják a zavartalan ellátást, majd a szünetet követően újraszinkronizálják a rendszert az elosztó hálózattal.

Mikrogrides példák: e-töltés, irodaház, ipari naperőmű

Amellett, hogy a mikrogridek tiszta, jövőálló rendszerekként fenntarthatóbbá teszik az energiatermelést, skálázhatóságuknak és rugalmasságuknak köszönhetően változatos körülmények között, számos célra telepíthetőek.

Tipikusan ilyen, gyorsan megtérülő befektetés lehet a hazánkban is egyre jelentősebbé váló e-mobilitás területe. Például a benzinkutak könnyebben szélesíthetik szolgáltatásaik körét elektromos töltéssel, ha a rendelkezésükre álló villamos energiát a korábbinál hatékonyabban „osztja el” egy mikrogrid rendszer. Így ahelyett, hogy költség- és időigényes elektromos hálózati infrastruktúra-bővítésbe kellene beruházniuk, önálló rendszert is kialakíthatnak, naperőmű és energiatároló alkalmazásával. Nagyobb méretű e-flották esetében pedig a töltőegységek igény szerinti teljesítménykiosztását, vagy a holtidőkben a „felesleges” energia értékesítését is szabályozhatják mikrogriddel.

A mikrogridek emellett az áramszolgáltatóval való folyamatos kommunikáción alapuló vezérléssel nagyobb, akár akkumulátoros energiatárolóval kombinált, napelemparkok termelését szintén képesek optimalizálni. Magyarországon például már létezik olyan ipari naperőmű, amelynek szabályozását egy új, mikrogridhez hasonló technológia látja el. Ez a szoftveres megoldás automatikusan a pillanatnyi telephelyi igényekhez igazítja a napelemek termelését.

A nemzetközi szintérre kitekintve pedig a mikrogridek már többszörösen bizonyítottak: egyetemi campusok, irodaházak energiaellátását teszik hatékonyabbá, illetve fenntarthatóbbá. Például így működik a Siemens bécsi és müncheni központja is.

A technológiáról készült tanulmány teljes terjedelmében, rövid regisztrációt követően, erről az oldalról letölthető.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Eljött a mikrogrid ideje – Saját hálózat biztosíthatja a fenntartható, stabil energiaellátást appeared first on Műszaki Magazin.

Az amerikai szaklap európai kiadása a fenntartható megoldásokat szállító cégek (Top Sustainability Solutions Provider in Europe) top10-es listájára választotta a SolServices-t. A fenntarthatósági toplistás elismerést a magyar cég elsősorban annak az újgenerációs környezetbarát napelempark beruházási megközelítéssel érte el, amelyről szakemberekkel és szakmai szervezetekkel összefogva részletes szakmai útmutatót is összeállított.

A lap bevezetőjében arra hívja fel a figyelmet, hogy Magyarország mára már élen jár a napelemes villamosenergia-infrastruktúra kiépítésében, de pár évvel ezelőtt még igen komoly kihívásokkal szembesült ez a terület hazánkban. A SolServices Kft. az elmúlt hat évben úttörőként elsőként tudott a nagyméretű újgenerációs, napelemparkok fejlesztésével, engedélyeztetésével majd pedig kivitelezésével és üzemeltetésével is piacvezetővé válni.

Az Applied Technology Review megjegyzi: 2017-ben mindössze 107 MW névleges összteljesítményű olyan erőművet kapcsoltak be, ami nem háztartási fogyasztás fedezésére készült, ez a szám mára 3200 MW-ra bővült, nem elhanyagolható mértékben a lapban bemutatott SolServices által.

A cég szolnoki erőműve, a Lumen Park nem csak Magyarországon, de egész Közép-Kelet Európában is az első környezetbarát napelempark. Az erőmű évente 39ezer tonna széndioxid kibocsátástól óvja meg a környezetet – az újság rámutat, hogy ez egy 274 hektáros tölgyerdő éves széndioxid megkötő hatásának felel meg. Üzleti szempontból is jelentős tény, hogy a projekt finanszírozását egyúttal az ország eddigi legnagyobb vállalati zöldhitele tette lehetővé: az UniCredit Bank 28milliárdos kölcsönnel segítette a Lumen Park megépítését. A napelempark megvalósítása a legmodernebb eljárásokat követte fenntarthatóság szempontjából, fókuszba helyezve a növény- és állatbarát módszereket, és a több évtizedes mezőgazdasági termelés által kimerült talaj revitalizálását. A SolServices, szakemberekkel és szakmai szervezetekkel összefogva egy részletes szakmai útmutatót is összeállított, amely alapján más napelempark fejlesztők is képesek lesznek a helyi adottságaikat figyelembe véve környezetbarát parkok létesítésére. A lap külön is ír a SolServices biomonitoring kutatásáról, amely segítségével éveken átnyúlóan nyomon követhető a flóra és fauna változása, gazdagodása, bővülése a napelemparkok területén – ezeket az erőfeszítéseket méltányolva kerülhetett fel a cég a szaklap európai top10-es fenntarthatósági listájára.

Az Applied Technology Review címlapsztorija előretekintéssel zárul, amikor megállapítja, Magyarországnak ambiciózus célkitűzése van a megújuló energiák elterjesztése érdekében, hiszen 2030-ra igen jelentős mértékben szeretné emelni az összteljesítményt napenergiából. A lap rámutat, hogy a jelenleg is zajló, innovatív fejlesztések miatt a SolServices számottevő mértékben fogja kivenni a részét ebből a programból.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Rangos európai fenntarthatósági toplistára került egy magyar megújuló villamosenergia-előállító cég appeared first on Műszaki Magazin.

A több mint 8 ezer férőhelyes és 28 ezer négyzetméter alapterületű Pick Aréna kézilabdacsarnokot 2021 decemberében adták át, és a 2022-es férfi kézilabda Európa-bajnokságon debütált. A Budapesten kívüli legnagyobb, hazai multifunkcionális sportcsarnok 2022-ben elnyerte az Építőipari Nívódíjat, és nem csupán a sport szempontjából jelentős. A komplexumhoz tartozik a két edzőpályával és 1500 fős lelátóval felszerelt edzőcsarnok, a 25-30 gyermek középiskolai bentlakásos kollégiumi elhelyezésére alkalmas akadémia, valamint egy 80 fős konferenciaterem is.

Itt bizonyítanak immár több mint két éve a Siemens Zrt. kisfeszültségű kapcsolóberendezései. A komplett, készre szerelt Siemens-berendezéseket a kivitelező, a West Hungária Bau Kft. (WHB) választotta, amelyekhez a Siemens mérnöki támogatást, valamint tanácsadást biztosított. Az intelligens, biztonságos és könnyen kezelhető energiaelosztási rendszer így segít megfelelni az aréna komplex használata során támasztott követelményeknek.

A Siemens Zrt. számára nem ismeretlen terep a sportarénák világa, megoldásait több jelentős sportlétesítményben használják országszerte. Ezek közé tartozik a múlt nyáron debütáló, alapüzemmódban is 15 ezer férőhelyes Nemzeti Atlétikai Központ is, ahol az elektromos rendszerek zökkenőmentes működését szintén Siemens közép- és kisfeszültségű energiaelosztási berendezések biztosítják.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A Pick Arénában a Siemens biztosítja az energiaelosztást appeared first on Műszaki Magazin.

A Schneider Electric a szervezet január 15–19. közötti davosi konferenciája kapcsán arra hívja fel a figyelmet, hogy a már rendelkezésre álló technológiák sokkal szélesebb körű alkalmazására van szükség ahhoz, hogy ne váljon kezelhetetlenné az éghajlatváltozás.

Az éghajlatváltozás gyorsulása, a geopolitikai feszültségek, az energiaárak ingadozása, valamint az ezekből adódó kockázatok eredményes kezelésére vonatkozó igény hatására a fenntarthatóság és az energiapiaci változásokhoz való rugalmas alkalmazkodás mind a vállalatoknál, mind a kormányoknál a legfontosabb feladatok közé kerültek az elmúlt években. Ebben a helyzetben rendezik meg idén január 15–19. között a svájci Davosban a Világgazdasági Fórum éves találkozóját, amelyen a Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat több magas rangú vezetője is részt vesz.

„Mivel a szén-dioxid-kibocsátás 80 százaléka az energia előállításához és elosztásához kötődik, a dekarbonizáció szempontjából kulcsfontosságú az energetikai átállás. Jelenleg a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségek keltik fel leginkább mindenki érdeklődését. De nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a jelenleg rendelkezésre álló technológiák – a megújulóenergia-termeléstől a digitalizációt és az elektrifikációt támogató eszközökig, amelyekkel jelentősen növelhető az energiahatékonyság – már most számottevő mértékben csökkenthetik a kibocsátást. Nincs időnk a holnap megoldásaira várni, amikor a mostaninál sokkal többet tudunk elérni azzal is, ami ma rendelkezésünkre áll”

– hangsúlyozta Peter Herweck, a Schneider Electric vezérigazgatója.

A már most rendelkezésre álló megoldásokban rejlő lehetőségeket jól érzékelteti a vállalat tavaly ősszel bemutatott kutatásának eredménye, mely szerint a digitális épület- és energiamenedzsment rendszerek alkalmazásával akár 70 százalékkal is csökkenteni lehet az irodaépületek CO2-kibocsátását.

A magánszektor intézkedései kulcsfontosságúak a kibocsátás csökkentésében. Bíztató, hogy az üzleti világ egyre inkább elkötelezi magát a fenntarthatóság és a szén-dioxid-mentesítés mellett. Ezt mutatja az is például, hogy 2024 januárjára világszerte már több mint 4200 vállalat tűzött ki a Science Based Targets (SBTi) kezdeményezés által validált kibocsátás-csökkentési célokat.

Az elmúlt időszakban különösen nagy figyelem irányult az energiahatékonyság növelésében rejlő lehetőségekre. A Schneider Electric a Nemzetközi Energiaügynökséggel együttműködve tavaly nyáron nagyszabású konferenciát szervezett a témában, amelyen 46 kormány képviselői vettek részt. Az energiahatékonyság növelésének jelentőségét mutatja a Világgazdasági Fórum január 8-án közzétett új jelentése is, amely szerint az ezt szolgáló lépések az energiatakarékos megoldásokkal, illetve az értékalapú partnerségekkel kiegészülve a globális gazdaság számára 2030-ig akár 2000 milliárd dollárnyi megtakarítást is eredményezhetnek, valamint 3000 erőmű megépítését tehetik feleslegessé.

Kibocsátás-csökkentés a teljes ellátási láncban

A klímavédelmi célok megvalósításához szintén fontos lenne a vállalatok „Scope3” kibocsátásának hatékony kezelése. Az ENSZ Global Compact nevű szervezetének elemzése szerint a cégek CO2-kibocsátásának több mint 70 százalékát a szervezetek értékláncai adják.

A globális ellátási lánc elmúlt néhány évben tapasztalt zavarai is hozzájárultak ahhoz, hogy ez a téma is előtérbe kerüljön a vállalatoknál. A Schneider Electric és a Women Action Sustainability (WAS) tavalyi jelentéséhez megkérdezett vállalatvezetők több mint kétharmada azt mondta, hogy a jogszabályi változások arra késztetik őket, hogy az ellátási láncuk részét képező partnerekkel közösen dolgozzanak ki dekarbonizációs terveket. A válaszadók jelezték azt is, hogy a befektetők, illetve pénzügyi szervezetek részéről is egyre nagyobb igény mutatkozik az ellátási lánc szén-dioxid-mentesítésével kapcsolatos információkra.

„Azoknak a vállalkozásoknak, amelyek komolyan gondolják a szén-dioxid-mentesítést, a saját működésükön túlra kell tekinteniük, és a teljes értékláncukkal kell foglalkozniuk. Fel kell ismerniük, hogy a beszállítók, ügyfelek és egyéb üzleti partnerek ösztönzése és támogatása az energiahatékonyság növelésében, valamint a tiszta energia beszerzése a megoldás fontos részét képezik”

– mutatott rá Olivier Blum, a Schneider Electric „Energy Management” üzletágért felelős ügyvezető alelnöke.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Akár 2000 milliárd dollárt is megtakaríthat a világgazdaság tudatosabb energiamenedzsmenttel appeared first on Műszaki Magazin.

1. Kényelem és jólét: A klímaberendezések nemcsak a hőmérsékletet szabályozzák, hanem a páratartalmat is optimalizálják. A túlzott páratartalom és hideg levegő kellemetlenné teheti a lakótereket. A klímaberendezések segítségével könnyen elérhetjük azt az optimális környezetet, amely kellemessé teszi a mindennapi életet.
2. Egészségmegőrzés: A hideg időszakokban a megfelelő hőmérséklet és páratartalom fenntartása különösen fontos az egészség szempontjából. A klímaberendezések segítik az egészséges környezet kialakítását, megakadályozva a nedvesség okozta penészképződést és csökkentve a légúti megbetegedések kialakulásának kockázatát.
3. Energiahatékonyság: A modern klímaberendezések energiahatékonyak és környezetbarátok. A fűtési rendszerekkel összehasonlítva a klímaberendezések gyorsabban és hatékonyabban képesek felmelegíteni egy adott teret, ezáltal energiát takarítva meg, és csökkentve a költségeket.
4. Extrém időjárás: A klímaberendezések alkalmazkodóképessége különösen előnyös a változó időjárási viszonyok között. A hirtelen lehűlések vagy melegedések esetén könnyen szabályozhatók, így mindig kellemes környezetet teremthetünk otthonunkban.
5. Értéknövelés: A klímaberendezés felszerelése és használata növelheti az ingatlan értékét. A potenciális vásárlók és bérlők gyakran értékelik a modern, kényelmes fűtési és hűtési rendszereket, ami hozzájárul az ingatlan értékének emelkedéséhez.
6. Bármikor szabályozható hőmérséklet: A klímaberendezések lehetőséget nyújtanak a használóknak, hogy pontosan beállítsák a kívánt hőmérsékletet. Ez nemcsak a kényelmet növeli, hanem hozzájárul a személyre szabott környezet kialakításához is.
7. Környezetvédelem: Az energiahatékony klímaberendezések használata hozzájárul a környezetvédelemhez. Az alacsony energiafogyasztás és a környezetbarát technológiák segítenek csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást, így kevesebb terhelést jelentenek a környezetre.

Végül is, a klímaberendezések télen való használata számos előnnyel jár, amelyek mind a kényelmet, mind az egészséget szolgálják. A modern technológia és az energiahatékony megoldások révén a klímaberendezések ideális választást kínálnak a téli hónapokban, hozzájárulva az otthoni életminőség javulásához és a környezetvédelemhez egyaránt.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Ezért fűts klímával a téli időszakban appeared first on Műszaki Magazin.

A vállalat a múlt héten, Párizsban megrendezett Enlit Europe 2023 konferencián több olyan megoldást is bemutatott, amelyek támogatják a hálózatok hatékony, a fenntarthatóság jegyében megvalósuló fejlesztését.

A Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat az Enlit Europe 2023 rendezvény kapcsán is arra szólította fel az energetikai döntéshozókat, hogy gyorsítsák fel a villamos hálózatok digitális fejlesztéseit a fenntartható, rugalmas és hatékony infrastruktúra kialakítása érdekében. A vállalat Enlit konferencián részt vevő szakértői szerint az elavult rendszerek hátráltatják az energetikai átmenetet, ezért digitális megoldásokra épülő, intelligens villamos hálózatok létrehozását javasolják, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy csökkenjen az energiaszektor szén-dioxid-kibocsátása.

„Az energetikai átmenet igazi kihívása a hálózati teljesítmény és hatékonyság növelése, több megújuló energiaforrás hálózatra való csatlakoztatásával, és annak biztosítása, hogy ezzel párhuzamosan a CO2-kibocsátás ne nőjön. Egyszerűen nem haladunk elég gyorsan a rugalmas, digitalizált villamosenergia-hálózatok megvalósításában, annak ellenére, hogy már rendelkezünk az ehhez szükséges berendezésekkel és szoftverekkel. A politikai döntéshozóknak és az iparág vezetőinek reagálniuk kell a helyzetre: vagy korszerűsítenek, vagy azt kockáztatják, hogy nem érjük el a nettó zéró kibocsátásra vonatkozó céljainkat”

– mutatott rá Frederic Godemel, a Schneider Electric Power Systems and Services üzletágának ügyvezető alelnöke.

A Schneider Electric az Enlit 2023-on olyan új innovációkat mutatott be, amelyek lehetővé teszik az áramszolgáltató vállalatok számára az agilis hálózati digitalizációt, valamint biztosítják a villamosenergia-értéklánc szereplői közötti hatékonyabb együttműködés alapjait. A párizsi eseményen bemutatott innovációk között volt az RM AirSeT középfeszültségű kapcsolóberendezés, amely a szén-dioxidnál 23500-szor szennyezőbb SF6 gázt tiszta levegővel helyettesítve kínál környezetbarát megoldást a villamos hálózatokat üzemeltetők számára.

Az érdeklődők megismerhették az EcoStruxure Microgrid Flex alkalmazást is, amely az iparágban elsőként, a gyorsabb megvalósítás érdekében szabványosítja és egyszerűsíti a mikrohálózatok konfigurációját, drasztikusan csökkentve ezzel a kialakításukhoz szükséges időt. A Schneider Electric az Enliten többek között bemutatta az alállomások optimális energiagazdálkodását és hatékony karbantartását támogató digitális iker megoldását, az elosztott energiaforrások menedzselésére használható felhőalapú alkalmazását, valamint a jövő hálózatainak kialakítását segítő digitális hálózati platformja új generációját.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Sürgősen el kell kezdeni a jövő villamos hálózatainak kialakítását appeared first on Műszaki Magazin.

Ez a tanulmány az első, amely részletekbe menően becsüli meg a jövő alacsony szén-dioxid-kibocsátású épületeihez köthető munkahelyteremtést. Az elemzés mikroszinten vizsgálja a különböző funkciójú, klímabarát épületek megvalósításával kapcsolatos foglalkoztatási lehetőségeket, kitérve a lakóépületekre, kórházakra, szállodákra, irodákra, kiskereskedelmi és oktatás létesítményekre Észak-Amerika, Európa és Ázsia régióiban.

Az kutatás kifejezetten a fogyasztók által háztetőkön elhelyezett napelemek, vagy hőszivattyúk révén megtermelhető, akkumulátorokban tárolható megújuló energiához kötődő munkahelyteremtési potenciálra fókuszál. Ezek az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák – amelyek mindegyike ma már könnyen elérhető – támogatják az ingatlanszektor villamosítását és digitalizálását, ami kulcsfontosságú az üvegházhatású gázok kibocsátásának globális szintű csökkentésében.

„Egyre világosabb, hogy a modern technológiáknak köszönhetően ma már megvalósítható az épületek gyors átállítása a nettó zéró értékre. Amit gyakran nem veszünk észre, az az, hogy ez az átállás jelentős társadalmi-gazdasági előnyökkel jár. Ez a kutatás egy újabb bizonyíték erre a tényre”

– mutatott rá Vincent Petit, a Schneider Electric klíma- és energiaátalakítási kutatásért felelős alelnöke és az SRI vezetője.

A tanulmány főbb megállapításai

• A munkahelyteremtési potenciál a régiótól és az épület típusától is függ. A lakóépületek esetében 0,05, a kereskedelmi ingatlanoknál 0,3 és 4,7 közötti új munkahelyet lehet létrehozni. A lakó- és kereskedelmi épületek magas száma miatt a munkahelyteremtési potenciál ezekben a szegmensekben meghaladja a milliós nagyságrendet.
• Jelentős mennyiségű új munkahely jöhet létre Európában. Franciaországban közel 300 ezer, Németországban, Olaszországban és az Egyesült Királyságban pedig egyaránt negyedmillió körüli.
• A legnagyobb munkahelyteremtési potenciál a nagy épületek esetében a hőszivattyúk és az akkumulátortárolók felhasználásában rejlik. A hőszivattyúk, a napelemek és az akkumulátorok esetében a legtöbb munkahelyet az építés és a telepítés jelenti.
• A kutatás fontos információkkal egészíti ki az SRI két közelmúltbeli megállapítását, amelyek kimutatták, hogy az alacsony szén-dioxid-kibocsátást támogató megoldások alkalmazásával több mint 60 százalékos szén-dioxid-kibocsátás-csökkentés érhető el, illetve akár 70 százalékos csökkenés is, ha digitális épület- és energiagazdálkodási megoldásokat alkalmaznak meglévő irodaházakban.

„A foglalkoztatás gyakran megosztó téma, ha a nettó zéró gazdaságra való áttérésről van szó a zöld energiában rejlő új lehetőségekkel kapcsolatos bizonytalanság miatt. Ez a tanulmány részletesebben bemutatja a lehetőséget, amit az alacsony szén-dioxid-kibocsátású épületek által létrejövő új munkahelyek jelentenek. Ez is a dekarbonizáció meggyőző járulékos előnye, és képes lehet enyhíteni a társadalmi és gazdasági aggodalmakat, valamint pozitívan alakíthatja az éghajlat-politikát” 

– jelentette ki Benjamin Sovacool, a Boston University Institute for Global Sustainability igazgatója.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Kétmillió új munkahelyet teremthet a tiszta energia alkalmazása az épületeinknél appeared first on Műszaki Magazin.

A bécsi és milánói Siemens-telephelyeken már alkalmazott megoldás számos lehetőséget nyit az áramforrások még hatékonyabb kihasználása előtt: rugalmasan kombinálja a hálózatról, valamint a saját energiatermelő rendszerekből (pl. napelemek) származó villamos energiát, és megszervezi az energiatárolást.

Használatával így csökken a közcélú energiahálózat csúcsterhelése, az épületek energiaköltsége és a komplexum CO₂ felhasználása is. Azaz még a nagyvárosi, eleve jó energiahatékonysági mutatókkal és a LEED Platinum minősítéssel rendelkező központban is van potenciális energiamegtakarítási lehetőség, amivel még fenntarthatóbbá válik a működése.

Mi az a mikrogrid?

A mikrogrid hálózatokat eredetileg arra fejlesztették, hogy olyan helyszíneket lássanak el energiával, amelyek nem férnek hozzá nagyobb áramellátó rendszerekhez.

A mikrogridek azonban számos környezetben jelentős fejlesztésként funkcionálnak: olyan helyi hálózatként és intelligens szabályozó rendszerként működnek, amelyek hatékonyan összefogják a különböző energiatermelő, -tároló és -fogyasztó rendszereket, így egyetlen egységként is kezelhetőek. Ezzel valós idejű adatok alapján, akár mesterséges intelligenciát is használva optimalizálják az energiaellátást a mindenkori igényeknek megfelelően, fenntarthatóbbá teszik az energiagazdálkodást, valamint stabilitást biztosítanak a külső hálózati infrastruktúrák számára.

Energiamegtakarítás a mikrogrid hálózatokkal

Az irodakomplexumban azt figyelték meg, hogy általában ebédidőben magas az épület áramfogyasztása, ilyenkor akár 80 százalékos kihasználtságon is működnek a napelemek, felhős időben pedig nagy mennyiségű áramot vásárolnak a hálózatból. A mikrogrid és a vele együtt használt mesterséges intelligencia lehetővé teszi viszont, hogy ilyenkor például egy órára kikapcsolja a rendszer a hűtőket, ami csökkenti a csúcsidőszak felhasználását, de nem befolyásolja az épület komfortját és működését.

A mikrogrid adatainak segítségével emellett például könnyen felmérhető, hány gyorstöltőt lehet csatlakoztatni a parkolóházban anélkül, hogy a csúcsidőszakokban a hálózatra kellene hagyatkozni. Hosszú távon pedig, amikor az elektromos rendszerekbe (akkumulátorokba vagy hőenergia-tárolókba) történő beruházásokat mérlegelik, ezen adatok alapján skálázhatják a megoldásokat, és modellezhetik azok jövőbeni költséghatékonyságát.

Az új müncheni rendszer mellett a korábbi, bécsi és milánói beruházásokról is pozitívak a tapasztalatok. Bécsben 2010-ben, a fűtéskezelés optimalizálásához kezdték el kiépíteni a mikrogrid rendszert, és többek között mostanra elérték, hogy az épületgépészeti egység hőcserélői képesek legyenek a levegő hőenergiájának akár 75 százalékos újrahasznosítására. A milánói iroda 1 megwatt teljesítményű mikrogrid hálózata pedig felére csökkentette a 32 ezer négyzetméteres épületegyüttes energiaigényét, ami évi 1.100 tonna kőolajszármazék elégetésével egyenértékű megtakarítást jelent.

A müncheni központ mikrogrid hálózata is a Siemens saját fejlesztésű, Indiában található GAVATAR (Global Automate Virtualize Analyze Transform Augment Reality) felügyeleti rendszerhez kapcsolódik. Ez a platform világszerte, valós időben monitorozza a vállalat telephelyeinek épületfogyasztási és kibocsátási adatait, hogy optimalizálja a cég energiafogyasztását, és elősegítse dekarbonizációs stratégiájának megvalósítását.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Mikrogridre kapcsolták a Siemens müncheni központját appeared first on Műszaki Magazin.

Ez az eredmény a vállalat egyedülálló stratégiájának elismerése, melynek megvalósítása során ötvözi a microgrid szolgáltatásait, technológiáit és a közös vállalkozásokon keresztül biztosított innovatív üzleti modelleket. A microgrid egy olyan önálló elektromos hálózat, amely lehetővé teszi, hogy egy vállalkozás a telephelyén termeljen saját villamos energiát, és azt akkor használja, amikor a legnagyobb szükség van rá.

A Guidehouse Insights idén először állította össze a legjobb microgrid integrátorok rangsorát, amelyen a Schneider Electric végzett az első helyen. A cég a kiemelkedő eredményt többek között a nagymértékben testreszabott microgrid szolgáltatásainak, valamint az újonnan bevezetett, közepes méretű kereskedelmi telephelyek számára kifejlesztett, szabványosított EcoStruxure Microgrid Flex megoldáscsomagjának köszönheti. A rangsor készítői értékelték azt is, hogy a Schneider Electric pénzügyi szolgáltatókkal közös vállalkozásokat hozott létre (AlphaStruxure és GreenStruxure), amelyek a tervezés, finanszírozás, építés, üzemeltetés és karbantartás teljes életciklusát végigkísérő, energia mint szolgáltatás (EaaS – Energy as a Service) koncepció piaci bevezetésén dolgoznak.

A Schneider Electric és partnerei együttesen megbízhatóan képesek egyedi vagy moduláris megoldásokat nyújtani, kihasználva a vállalat microgrid és DER-projektek terén szerzett gazdag tapasztalatát, valamint a megoldások skálázásához szükséges automatizálási technológiákat és tesztelt architektúrákat. Csak Észak-Amerikában a Schneider Electric több mint 350 microgrid rendszert tervezett, épített és tart fenn jelenleg is.

Egy olyan időszakban, amikor a szélsőséges időjárási események egyre inkább befolyásolják az elektromos hálózatok ellenállóképességét, és különösen nagy hangsúlyt kap a dekarbonizáció, a microgridek képesek biztosítani a szükséges rugalmasságot, amivel a felhasználók tiszta, saját termelésű energiához juthatnak hozzá a helyi elosztott energiaforrásokból (DER), mint például a napelemes (PV) rendszerek és energiatároló akkumulátorok. Azok a vállalkozások, amelyek védekezni akarnak az áramkimaradások és az ingadozó energiaárak jelentette kockázatok ellen, a microgrid-integrátoroktól várhatnak segítséget. Az ő támogatásukkal könnyebben tudnak microgrid eszközöket telepíteni, illetve biztosítják a működésük ellenőrzéséhez és optimalizálásához szükséges technológiákat is. Az üzleti és kormányzati szektor microgrid beruházásai egyaránt fontosak az épületek fenntartható energia- és DER-igényeinek kiszolgálásához, ezért jelentősek az olyan kezdeményezések, mint például a Biden-kormányzat által a közelmúltban a környezetbarát szövetségi épületek megvalósítására létrehozott közel 1 milliárd dolláros alap.

„Mindig, minden törekvésünkben a fenntarthatóságot, az ügyfeleket és partnereinket helyezzük előtérbe, ez a megközelítés eredményezi globális vezető szerepünket. Megtisztelő, hogy a Guidehouse Insights elismerésben részesített minket vezető szerepünkért, szakértelmünkért és a microgrid értékláncban nyújtott kiváló minőségű, stratégiai megoldásainkért, amelyek lehetővé teszik ügyfeleink számára, hogy új szintet érjenek el a dekarbonizálásban”

– mondta el Manish Kumar, a Schneider Electric „Global Digital Energy Division” részlegének ügyvezető alelnöke.

„Fontos hangsúlyozni, hogy a legelső „Microgrid Integrator Leaderboard” jelentésünkben a Schneider Electric a microgrid projektjeinek magas száma, a nagymértékben testreszabott megoldások tervezésében szerzett tapasztalatának, a közepes méretű kereskedelmi létesítmények számára újonnan bevezetett szabványosított ajánlatnak és az innovatív, harmadik fél bevonásával megvalósított finanszírozási modellnek köszönhetően végzett az első helyen. Amit a Schneider Electric a legjobban csinál, az az, hogy egyedi megoldásokat alakít ki az ügyfél energiaigényeihez alkalmazkodva, biztosítva ezáltal, hogy a platformok, az infrastruktúra és a technológia produktívan működjenek együtt, hogy ezzel is segítse az ügyfelet üzleti céljainak elérésében. Ez bizonyítja vezető szerepüket a microgrid piacon”

– jelezte Dan Power, a Guidehouse Insights vezető kutatási elemzője.

Bővebb információ a Schneider Electric microgrid megoldásairól.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Élen a Schneider Electric a microgrid integrátorok között appeared first on Műszaki Magazin.

A nettó nulla kibocsátásra való átálláshoz világszerte akár 18 millió munkavállaló átképzésére is szükség lehet. Egyes számítások szerint a napelemekkel foglalkozó munkahelyek száma például 2015 és 2030 között meg fog négyszereződni. Mivel 2023 a készségek éve az EU-ban, az intézmény megalapítása párhuzamba állítható azon szélesebb körű kormányzati kezdeményezésekkel, amelyekkel a jövőbiztos munkaerő képzéséket érintő problémákat szeretnék felszámolni.

A Skills Institute az uniós akkumulátoripari összefogás (EBA) már amúgy is népszerű akadémiájának a továbbfejlesztése olyan területekre kiterjesztve, mint a zöld hidrogén vagy a fotovoltaikus napelem (PV) értékláncok. Az agilis képzés moduláris megközelítésben kínálja a legújabb trendekre vonatkozó ismereteket, paraméterezhető, testreszabható tanfolyamokkal és programokkal, kiszolgálva az egyedi igényeket, függetlenül a helyszíntől, a mérettől vagy a technológiáktól.

„Az energetikai átmenet szempontjából központi szerepet játszó iparágakban drámaian nőni fog az igény az új készségekre és a szakértelemre. Csak az akkumulátoripar területén több mint 700 új munkakör megjelenésével lehet számolni, ahogy a szükséges készségek nagymértékben diverzifikálódnak. Nem meglepő, hogy a vezérigazgatók 71%-a már most a készséghiányt nevezi meg a legjelentősebb üzleti kihívásnak. Mi ugyanakkor elkötelezettek vagyunk a jövő zöld innovációinak támogatása, az éghajlati célok eléréséhez szükséges képzett munkaerő biztosítása iránt.”

– hangsúlyozta Oana Penu, az InnoEnergy Skills Institute igazgatója.

Az InnoEnergy Skills Institute stratégiai oktatásszolgáltató partnere a NIIT lesz. A vállalat elsődleges feladatai közé az onboarding folyamatok támogatása, a tanulási útvonalak kialakítása, az oktató személyzet képzése, valamint a helyi képzési igények figyelembevétele fog tartozni. A partnerség fő célja, hogy gyors ütemben bővítse és kitermelje azt a magasan képzett humán munkaerő réteget, amely elengedhetetlen a zöld energiára való gyors átálláshoz. A Skills Institute a NIIT globális jelenlétének és infrastruktúrájának köszönhetően szolgáltatásait megfelelő ütemben, méretarányosan biztosítja és ezzel együtt felgyorsítva a képzéseket Európában, Észak-Amerikában és Ázsiában egyaránt.

„Az a célunk, hogy az InnoEnergy Skills Institute-ot a dekarbonizációs és a zöld készségek területén vezető intézményként ismerjék el Európában, Észak-Amerikában és Ázsiában. A két vállalat erősségei révén arra törekszünk, hogy világelső megoldást hozzunk létre a szak – és átképzés vonatkozásában a rugalmas, a változó követelményekhez alkalmazkodni képes munkaerő megteremtésével.”

– fejtette ki Sailesh Lalla, a NIIT üzleti igazgatója.

Az InnoEnergy Skills Institute-on keresztül a vállalkozások, egyetemek és képzési szolgáltatók különféle ágazati szakértők, szövetségek és partnerségek által támogatott tanfolyamot vehetnek majd igénybe.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Két év alatt több mint 800.000 zöld energetikai munkavállalót képezne ki az EIT InnoEnergy appeared first on Műszaki Magazin.

Korábban már telepítettek egy sorozatot, amely 5400 kW energiát termelt 2023 február óta.

A 130 000 m² tetőfelületet lefedő, 13 400 kW teljesítményű rendszer lesz a Japánban a valaha épített legnagyobb, saját felhasználásra szánt napenergia-termelő rendszer. A napelemek első sorozatának építése 2022 augusztusában kezdődött, és a terveknek megfelelően fejeződött be. Az első sorozat 2023. február 1-jén kezdte meg az 5400 kW energia előállítását. A jelenlegi méretű panelek évente hatmillió kWh energiát termelnek, ami az Iga Campus éves energiaigényének kb. 13%-át teszi ki.

A második körben telepített napelemek további 5200 kW (5,2 MW) teljesítményt fognak biztosítani 2024 februárjától. Ezt követően pedig 2024 decemberétől a harmadik sorozat is működésbe lép és újabb 2800 kW (2,8 MW) energiát termel majd. A teljes rendszer évente 14 millió kWh-t (14 000 MWh) fog szolgáltatni, ami az Iga Campus éves energiaigényének körülbelül 30 százalékát fedezi.

A napelemes energiatermelő rendszer egy helyszíni PPA² modell lesz, amelyet a TESS Engineering Co., Ltd. (Yodogawa-ku, Osaka) biztosít. Az összes megtermelt villamos energiát saját fogyasztásra használnak majd az Iga Campuson, amely évente kb. 5300 tonnával csökkenti a gyártóüzem CO₂-kibocsátását. A napenergia-termelő rendszerek telepítésével a DMG MORI hosszú távon stabil áramforrást tud biztosítani a piaci ingadozások vagy az üzemanyag-ellátási problémák elkerülése érdekében, valamint ezáltal képes erősíteni üzleti rugalmasságát és csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást a megújuló energián keresztül.

A DMG MORI különféle erőfeszítései egy szén-dioxid-semleges, újrahasznosítás-orientált és fenntartható társadalom felé irányulnak. A megújuló energiaforrásokat illetően a DMG MORI már minden japán telephelyén CO₂-mentes villamos energiát használ, 2022 májusától pedig egy újonnan épített biomasszaüzem működik az Iga Campuson, amely faforgácsot használ tüzelőanyagként a szén-dioxid-semleges energiatermeléshez. 2022 novembere óta a DMG MORI kaliforniai Davis-gyárában is napelemes energiatermelő rendszer működik, 2025 februárjától pedig a Nara Campus is megkezdi majd a napenergia termelését.

A DMG MORI mindezek mellett nemzetközileg elismert fenntartható klímavédelmi projektekbe történő befektetéssel kompenzálja a saját erőfeszítéseivel nem csökkenthető CO₂-kibocsátást. 2021-től a DMG MORI teljes gyártása – az alkatrészbeszerzéstől a termékszállításig – teljesen szén-dioxid-semleges. Napjainkban világszerte minden DMG MORI gépet GREENMACHINE jelzéssel szállítanak.

A DMG MORI folyamatosan bővíti a megújuló energiák használatát a CO₂-kibocsátás csökkentésének felgyorsítása érdekében, és hogy hozzájáruljon a karbonsemleges társadalom megvalósításához.

További információ:

A DMG MORI hivatalos honlapján.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A DMG MORI elindítja Japán legnagyobb, saját használatra szánt napelemes rendszerét appeared first on Műszaki Magazin.

Együttes erővel olyan iparági cselekvési tervet akarnak kidolgozni, amely az európai fotovoltaikus ipar továbbfejlesztésére, kockázatmentesítésére és felgyorsítására irányul az értéklánc valamennyi szegmensében, a szilíciumtól kezdve egészen a modulokig.

A Szövetség mostanra négy munkacsoportot hozott létre, amelyek a non-pricing feltételek megalkotására, az ellátási láncra, a finanszírozásra és a készségek fejlesztésére koncentrálnak olyan iparági szereplők közreműködésével, mint a Carbon, az Enel Greenpower, az Engie, az IBC, a Meyer Burger Technology AG és a Wacker Chemie AG.

A tervbe vett és az Európai Zöld Megállapodás törekvéseivel párhuzamba állított intézkedések célja az európai napelem szektor újraiparosítása. Ennek mentén szeretnék elérni, hogy 2025-re létrejöjjön Európában egy 30 GW éves kapacitással bíró iparág, 60 milliárd euró többlet GDP-vel és több mint 400.000 új (közvetlen és közvetett) munkahellyel.

Az Európai Bizottság által létrehozott és az EIT InnoEnergy vezetésével működő Európai Fotovoltaikusnapelem-ipari Szövetség a rugalmas ipari napenergia-értéklánc innovációkra építő bővítését támogatja az Európai Unióban. Különösen a napelemgyártó ágazatban. Mindazonáltal a Szövetség a teljes értéklánc mentén áttörést jelentő technológiákat fejlesztő és forgalmazó európai ipar megteremtésén dolgozik. Olyan innovatív, hatékony, körkörös és fenntartható termékeket szeretnének a piacra segíteni, amelyek révén elérhetővé válnak az EU éghajlat- és energiaügyi célkitűzései.

A munkacsoportok cselekvési tervét a 2023. június 14-16. között Münchenben, az Intersolar Europe konferencián teszik közzé.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Több mint 110 taggal vág neki a napelem iparág átalakításának az Európai Fotovoltaikusnapelem-ipari Szövetség appeared first on Műszaki Magazin.