A másnapi árak a hónap első két hetében még a 150-250 €/MWh sávban mozogtak, majd az orosz gázszállítások csökkentését követően az ár 367 €/MWh-ra is felment – olvasható a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) júniusi villamosenergia-piaci jelentésében.   

Az öt legnagyobb piac (német, francia, angol, olasz, spanyol) aggregált villamosenergia-fogyasztása júniusban 1,8%-kal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Legnagyobb mértékben (-4,2%) a német fogyasztás csökkent.

Az öt legnagyobb piac termelése 0,7%-kal csökkent, amely leginkább a francia termelés visszaesésének tudható be. A francia havi órás átlagos termelés több mint 19%-kal esett vissza, ezen belül a nukleáris termelés 27%-kal lett alacsonyabb, a földgázalapú pedig több mint a másfélszeresére nőtt az előző év ugyanazon hónapjához képest. A német egységek leállásával kiegészülve az öt országban együttesen 23 százalékkal csökkent a nukleáris termelés. A kieső nukleáris termelést a fosszilis termelés helyettesítette: a szén és gázerőművi termelés egyaránt 19 százalékkal emelkedett.

A hazai bruttó fogyasztás júniusban összességében 3,5%-kal csökkent az előző év ugyanezen hónapjához képest. A fogyasztás ugyanakkor ugrásszerűen megnőtt a hónap utolsó napjaiban, ami a hónap végi extrém meleg időjárásnak tudható be.

A rendelkezésre álló hazai termelőkapacitások nagysága májushoz képest júniusban további 6%-kal csökkent. A szűkösebb kapacitások ellenére ugyanakkor a hazai átlagos órás termelés 1,5%-kal volt magasabb, mint májusban. Érezhetően nőtt a megújulók átlagos órás termelése, ami 17%-kal volt nagyobb, mint az előző hónapban. A naperőművi termelés júniusban 19-én érte el a maximumát, 1765 MW-os értékkel.

A részletes jelentés a MEKH honlapján olvasható.

The post Júniusban az európai irányba történő orosz gázszállítások csökkentése növelte a villamos energia árát appeared first on Műszaki Magazin.

Az EU-27 villamosenergia-termelése is hasonló ütemben nőtt, de nem haladta meg a 2017–2019-es évekre jellemző termelési szintet. A termelés összetételét tekintve a legnagyobb változást a korábbi évekre jellemző szén-gáz helyettesítési folyamat visszafordulása jelentette: az elszabaduló gázárak hatására a gáz-szén helyettesítés vált dominánssá. Magyarországon ugyanakkor nem volt jellemző ez a tendencia: a lignitalapú termelés tovább csökkent, a naperőművek össztermelésben betöltött 11,1%-kos aránya pedig Magyarországon volt a legmagasabb az EU-27 országokban – olvasható a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal 2021-es évet összefoglaló villamosenergia-piaci jelentésében.

2021-ben a COVID-19 harmadik és negyedik hulláma miatt hozott korlátozó intézkedések már kevésbé befolyásolták a villamosenergia iránti keresletet. Ennek következtében február kivételével (-1,3%) valamennyi hónapban élénkebb volt a kereslet, mint az előző év azonos időszakában. 2020-hoz képest 2021-ben Európai Unió 27 tagállamának aggregált villamosenergia-fogyasztása 4,3%-kal, a magyar fogyasztás 6%-kal növekedett.

2021-ben az EU-27 villamosenergia-termelésének volumene a nettó fogyasztáshoz hasonló ütemben emelkedett (+110 TWh) 2020-hoz képest, azonban nem haladta meg a 2017–2019-es évekre jellemző értéket. A termelés összetételét tekintve a legnagyobb változást a korábbi évekre jellemző szén-gáz helyettesítési folyamat visszafordulása jelentette. A gázár drasztikus emelkedése a földgáztüzelésű erőművek szénerőművekhez viszonyított relatív jövedelmezőségét nagymértékben rontotta, így termelésüket részben a széntüzelésű erőművek vették át.

A feketeszén és ligniterőművek termelése iránti keresletet az is növelte, hogy a kedvezőtlen időjárás miatt az emelkedő beépített teljesítmény ellenére csak marginálisan emelkedett az időjárásfüggő (nap, szél, víz) megújuló alapú termelés (+4,2 TWh). 2021-ben az elszabaduló gázárak hatására a gáz-szén helyettesítés vált dominánssá, és a szénalapú termelés mintegy 20%-kal emelkedett, miközben a gáztüzelésű erőművek termelése 6,3%-kal lett alacsonyabb az előző évhez képest.

Az EU-27 országokban a fosszilis energiaforrások villamosenergia-termelésben betöltött szerepe erősödött, miközben a karbonmentes technológiák súlya 62,9%-ról 62,2%-ra csökkent. Az az időjárásfüggő megújulók szerepe 33,4%-ról 33,1%-ra mérséklődött. Ezzel szemben a szén- és lignittüzelés súlya közel 2 százalékponttal, 12,3%-ról 14,2%-ra emelkedett, és ismét meghaladta a gáztüzelésű erőművek 13,9%-os hozzájárulását. A magyarországi termelésben ugyanakkor nem volt érzékelhető ez a tendencia, sőt a lignit alapú termelés nálunk tovább csökkent.

A nukleáris egységek a 2020-as évnél kedvezőbb rendelkezésre állásnak köszönhetően magasabb termelési volument értek el (696 TWh), viszont nem tudták megközelíteni a 2017–19-es termelési szintet. A nagy nukleáris kapacitásokkal rendelkező országok mindegyikében emelkedett a termelés 2021-ben: Franciaországban 25 TWh-val, Belgiumban 15,3 TWh-val, Németországban 4,5 TWh-val, Svédországban 3,7 TWh-val.

Az elmúlt évekhez hasonlóan 2021-ben is bővültek az időjárásfüggő szél- és naperőművi kapacitások: az EU-27 országokban együttesen több mint 20 GW-tal. A hazai naperőművi kapacitások lendületes bővülésének köszönhetően a naperőművek össztermelésben betöltött súlya 11,1 %-kal Magyarországon volt a legmagasabb az EU-27 országokban, amivel olyan mediterrán országokat előztünk meg, mint Spanyolország vagy Görögország.

A teljes jelentés a hivatal honlapján olvasható.

The post 2021-ben Magyarországon volt a legmagasabb a naperőművek össztermelésben betöltött aránya Európában appeared first on Műszaki Magazin.