Milyen változásokat hozhat a fiatalok új szemlélete a gazdaságban, a felsőoktatásban, a munkahelyeken, a közlekedésben vagy a gyógyításban? A jövő és az innováció kérdéskörét ezúttal a Z generáció szemszögéből járta körül közös közvélemény-kutatásában hazánk két meghatározó innovatív nagyvállalata, a magyarországi Bosch csoport és a Richter Gedeon Nyrt. A friss kutatási eredményeket a Bosch×Richter Innovátorok Napján mutatták be 2024. szeptember 25-én a Bosch Budapest Innovációs Kampuszon.

Újraterveznék a fogyasztói társadalmat

Egyre gyakrabban halljuk az innovatív jelzőt a mindennapokban olyan cégekről és termékekről, amelyek korszerűek, újak és előre viszik a világot. Amellett, hogy a Z generáció közel négyötöde (78%) érti a kifejezést, a kutatás részletesen vizsgálta, mit várnak el a fiatalok a technológiailag vezető, innovatív vállalatoktól.

Mivel a Z generáció tagjai ma a világ előtt álló legfontosabb problémaként a fogyasztói társadalomból fakadó kihívásokat (45%), a klímaválságot (44%) illetve a megszűnőben és kifogyóban lévő természeti erőforrásokat (41%) azonosítják, ezért többségük (53%) úgy véli, hogy ezeken a problémákon tudnának a cégek enyhíteni. Sokan (41%) a környezeti értékek megóvását, továbbá (32%) a fenntarthatóság fókuszú innovációk alkalmazását és fejlesztését tartanák kívánatosnak. A fiatal válaszadók több mint kétharmada úgy látja, hogy az innováció elősegítheti (59%) vagy közvetlenül hozzá is járul a környezettudatos, fenntartható életmódhoz (9%).

Vállaljunk felelősséget egymásért!

A cégek felelősségvállalását társadalmi téren is fontosnak tartják a fiatalok, több mint harmaduk (36%) el is várja, hogy a vállalatok kiemelt figyelmet fordítsanak a szociális innovációra, és közel ugyanennyien (33%) gondolják, hogy a gazdasági és társadalmi fejlődéshez is hozzá kell járulniuk, sőt az egyéni fejlődés támogatása is a top prioritások között szerepel (34%).

Zöld korszak küszöbén: elektromos járművekre, alternatív energiára váltanának a fiatalok

A fiatal korosztály számára világos, hogy bár a cégek felelőssége kiemelten fontos, a vállalatok önmagukban nem fogják tudni megoldani a fenntarthatóság kihívásait, ehhez mindenkinek, egyéni szinten is hozzá kell járulni. Éppen ezért a Z generáció a saját életmódján is kész változtatni, ha a környezetvédelemről és a fenntartható jövőről van szó. A válaszadók legnagyobb hányada (39%) azt emelte ki, hogy a jövőben olyan termékeket vásárolna, amelyeknek kicsi az ökológiai lábnyoma. Sokan tervezik (29%), hogy elektromos vagy hibrid hajtáslánccal felszerelt járműveket (rollert, biciklit, autót) fognak használni, de más alternatív energiára, például hidrogénmeghajtásra is áttérnének a jövőben (22%).

A Bosch×Richter kutatásból kiderül, hogy a vállalatokkal szembeni fenntarthatósági elvárások a munkavállalói döntésekben is megjelennek. A Z generációsok több mint negyede (27%) olyan munkahelyen dolgozna, ahol sokat tesznek a környezetvédelemért (ilyenek például a zéró széndioxid-kibocsátású vállalatok), vagy amelynek példaértékű társadalmi szerepvállalási programja van (23%).

Új gyógymódok, önvezető járművek és robotkollégák jöhetnek

Senki nem tudja megmondani, pontosan milyen irányba fejlődik a világ, de ha a Z generációt kérdezzük a vízióikról, legtöbben a gyógyításban és a közlekedésben számítanak a legnagyobb előrelépésre. A kutatás adatai szerint, 10–20 éves távlatban a mai fiatalok közül legtöbben (47%) azt várják, hogy olyan betegségekre is lesz gyógyszeres kezelés a jövőben, amelyekre korábban nem volt, illetve új gyógymódok megjelenésével is számolnak (44%). Sokan gondolják úgy, hogy a jövőben a mainál jobb közlekedési infrastruktúra áll majd a rendelkezésünkre (44%), és vezető nélküli járműveket sem lesz majd ritkaság látni (31%), munkahelyeinken pedig robotok segítségével lesz hatékonyabb a munkánk (32%).

Tanítás helyett a mentorálásé lehet a jövő: személyes tehetséggondozást és valódi kihívásokat várnak a Z-sek

Természetes, hogy az innováció nem önmagától jön létre, hanem azt az egész oktatási intézményrendszernek és a vállalatoknak is aktívan támogatniuk szükséges. De milyen igényekkel lépnek fel ezen a téren a jellemzően közép- és felsőfokú oktatási intézményekbe járó vagy nemrég végzett fiatalok? A Z generációsok szemében a felsőoktatásban az innovatív szemlélet kulcsa leginkább a tehetséggondozás lehet (40%), valamint az, hogy már a főiskolai, egyetemi évek alatt be lehessen kerülni nemzetközi projektekbe (40%) és kutatásokba (36%). Kiemelt fontosságú az is, hogy a szakmai gyakorlatokat valós vállalati környezetben lehessen elvégezni (37%). Ami a vállalati oldalt illeti, a kutatásból kiderül, hogy a Z generáció tagjai számára innovatív munkahelyként azok a cégek a legvonzóbbak, amelyek támogatják az alkotói szabadságot és az ötletek megvalósítását (48%), ahol van lehetőség a szakmai fejlődésre és az előmenetelre (46%), valamint segítik a pályakezdő fiatalok elhelyezkedését (44%).

Ilyen a Z generációs munkahely: innováció és emberi kapcsolatok minden szinten

A Z generáció tagjainak több mint kétharmada (70%) a jövőben kifejezetten szeretne innovatív munkahelyen, innovatív vállalatnál dolgozni. A kutatási eredményekből ugyanakkor kitűnik, hogy minden más szempontnál fontosabbnak tartják a rugalmas munkaszervezést és a home office-t, hogy a munka-magánélet egyensúlya adott legyen (44%). Erre a vállalatok innovatív hozzáállásának és a jövő munkahelyének fontos mércéjeként tekintenek. Sokat jelent a Z generáció számára az is, ha a munkahelyek a legújabb technológiákat alkalmazzák (37%) és modern, esztétikus, ergonomikus fizikai környezetet kínálnak, ami segíti az innovációt és a kreativitást (37%), inspiratív és izgalmas teret adva a kollaborációnak és a kikapcsolódásnak is (30%). Az adatokból jól látszik, hogy a fiatalok munkavállalói szemléletében egyértelműen a személyes és emberi tényezők a legfontosabbak, amelyek még olyan szempontokat is háttérbe szorítanak, mint a mesterséges intelligencia (24%) vagy robotikai megoldások (14%) alkalmazása a jövő munkahelyein.

Milyen az innováció, ha magyar?

A globális kihívások és a nemzetközi innovációs folyamatok mellett a vizsgálat kitért a hazai vonatkozásokra is. A kutatás rákérdezett, hogy a Z generáció mit gondol, vajon milyen típusú innováció viheti előre Magyarországot? A válaszadók közel fele (46%) szerint ebből a szempontból a legfontosabb, hogy Magyarország is tudja hasznosítani az adott innovációt. A fiatalok mintegy harmada úgy véli, hogy az ország szempontjából az a jó innováció, ami itthon valósul meg (35%) vagy amelyen magyar szakemberek is dolgoznak (32%). Azt viszont, hogy konkrétan magyar feltaláló nevéhez kötődjön egy adott fejlesztés, csak kevesen tekintik meghatározónak (15%).

Az eredményekből jól látszik, hogy a hazai Z generáció szerint a Top 3 terület, ahol Magyarország ma élen jár az innovációban: a szoftveres megoldások, a szoftverfejlesztés (34%), a gyógyszerkutatás (33%) és az autóipar (31%). A megkérdezettek háromnegyede (75%) fontosnak tartja, hogy az innovációs folyamatokon keresztül magyarországi vállalatok és magyar szakemberek is részt vegyenek a világ fejlődésében. A kutatási eredmények alapján elmondható, hogy a hazai Z generáció nagy többsége a magyarországi Bosch csoportot (88%) és a Richter Gedeon Nyrt.-t (89%) is élenjárónak tartja ebben.

A kutatás módszertana

A kutatás terepmunkája 2024 júliusában zajlott, az adatgyűjtés CAWI (online kérdőív) módszerrel történt. A minta nagysága: n=5090, melyből a Z generációsok: n=513 fő. A kutatást a Bosch és a Richter megbízásából a SteiGen Consultancy Kft. bonyolította le, kutatásvezető: Steigervald Krisztián.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post „Új játékszabályokat akarunk!” – a Z generáció elvárásait kutatta a Bosch és a Richter appeared first on Műszaki Magazin.

Átírja a piaci versenyt a kínai autóipar előretörése, változnak a fogyasztói elvárások, a döntéshozók pedig a következő években is nehézségekre számítanak a nyersanyag-ellátásban. Egyebek mellett ezt állapítja meg az autóipari vezetők körében a KPMG által elvégzett felmérés, a 24. Annual Global Automotive Executive Survey. Az e-autózási piacon vegyesek a várakozások: egyre nőhet az ilyen járművek aránya, gyártásuk azonban még hat évig drágább lehet, mint a hagyományos kocsiké – véli a megkérdezettek többsége. A KPMG szerint a beszállítók felől érkező kezdeményezések egyre fontosabbak a versenyképesség fenntartásához, de a gyártók számítanak rájuk olyan lépéseknél is, mint például az új fogyasztói igények feltárása és kiszolgálása, vagy a kutatás-fejlesztésre szánt források ügyes csoportosítása.

Az autóiparban ma nagyobb az izgalom, mint az iparág kezdeti évei óta bármikor. Ebben az autógyártók számára sorsdöntő időszakban készítették a KPMG 24. Annual Global Automotive Executive Survey-t. Az új hajtásláncok, az önvezető technológia, az új módszerek és az ügyfelek egyre változó elvárásai gyökeres átalakulást eredményeznek az autók gyártásában, értékesítésében, szervizelésében. A gyártók nemcsak az elektromos autók, hanem a hibrid technológiák, a hidrogén üzemanyagcellák és az alternatív üzemanyagok terén is szerteágazó K+F-tevékenységet folytatnak, ugyanakkor nyitottan a beszállítók és azok kutatási központjai felől érkező ötletekre is. „Az üzleti lehetőségek még soha nem tűntek ilyen kecsegtetőnek – ez a gyors innováció, a nehéz döntések és a nagy kockázatok időszaka, ugyanakkor nem garantált a siker, lesznek szomorú vesztesei is a változásoknak” – mondja Dr. Rédei Attila, a KPMG Magyarország menedzsere.

A KPMG három éve már felvázolta az elektromos járművek piacának fejlődésében rejlő kihívásokat és lehetőségeket. Akkor még az elemzők előrejelzései is eltértek egymástól azzal kapcsolatban, hogy az elektromos autók milyen gyorsan nyomulnak majd be a globális piacokra. Az ezt övező várakozásokkal kapcsolatban a KPMG előző éves felmérésében még mindig nagy mértékben különbözött a megkérdezett vezetők véleménye. A legutóbbi kutatás, a 24. Annual Global Automotive Executive Survey azonban azt mutatja, hogy az iparág egyre józanabbul ítéli meg a piaci kilátásokat. A felmérés 30 országban, több mint 1000 vezető megkérdezésével készült.

Az iparág több mint félbillió dollárt fordított az elektromos autókra való átállásra, és most arra kíváncsi, hogy a vállalatok mikor látják a befektetés megtérülését. A KPMG felmérése részletesen megvizsgálja, hogyan változott a vezetők véleménye, és megmutatja azokat az aggodalmakat is, amelyek óvatosabbá teszik a globális autóipari vezetőket.

Csökkenő bizalom a szektor nyereségének növekedését illetően

A KPMG friss felmérése szerint az autóipari vezetők – főként a világgazdasággal és a növekvő költségekkel kapcsolatos aggodalmak miatt – világszerte kevésbé bíznak abban, hogy a szektor nyeresége a következő öt évben komolyabban növekedhet. A megkérdezett japán vezetők körében például 32 százalékról 10 százalékra esett a rendkívül bizakodók aránya. Nyugat-Európában 31 százalékról 24 százalékra, az Egyesült Államokban pedig 48 százalékról 43 százalékra csökkent ez az arány. Növekedést e tekintetben egyedül Kínában mértek, mégpedig 28-ról 36 százalékra. A beszállítók körében ez a megingathatatlan bizalom globálisan 56 százalékról 23 százalékra csökkent.

A KPMG felmérése szerint a gyártók több mint kétharmada 5-10 százalékos áremelkedésre számít 2024-ben. A független kereskedők még valószínűbbnek tartanak egy ekkora drágulást. Tekintettel azonban a közelmúltbeli árcsökkenésekre és az új modellek nagy számára, ezeket az áremeléseket a vártnál nehezebb lesz elérni. Emellett a magasabb költségszint alacsonyabb eladási volumenekkel párosulhat.

Kulcsfontosságú megkülönböztető tényező lehet az ügyfélélmény

A műszaki teljesítmény (lóerő, hatótáv, fogyasztás) továbbra is a legfontosabb értékesítési szempont. A megváltozott fogyasztói elvárások következtében azonban a jármű teljesítménye és megbízhatósága mellett szignifikáns vásárlói mérlegelési szemponttá vált a fogyasztói élmény, a felmérés szerint ez már a második helyen szerepel. A zökkenőmentes ügyfélélményre helyezett hangsúly az autó megvásárlásától kezdve a benne lévő szoftverig terjed, utóbbi azonban nagy kihívást jelent a gyártók számára. Az autó hardvere általában megbízható, a szoftver kevésbé. A szoftveresen definiált jármű lehetőséget kínál mindenféle vezetői alkalmazás biztosítására. A fogyasztók azonban valószínűleg nem fognak szoftver-előfizetésre szerződni, ha a termékek nem meggyőzőek.

Itt felmerül a kiberbiztonság kérdése is, a széles körben nyilvánosságra került jogsértések ugyanis aggodalmat keltettek ezzel kapcsolatban. A kutatás szerint a vezetők még mindig – és talán túlságosan is – bíznak abban, hogy az autógyártók garantálják a megfelelő kiberbiztonságot és az ügyféladatok védelmét.

Vegyes e-autózási piaci várakozások

Amikor a KPMG három éve azt kérdezte, vajon mekkora részesedést érhetnek el az éves eladásokból 2030-ban az elektromos autók, a válaszok egy igen tág tartományban, 20 és 80 százalék között mozogtak. Mostanra ez a sáv szűkült, ami a realisztikusabb megközelítés jele lehet. A penetrációra vonatkozó becslések átlaga eközben emelkedett a legutóbbi felmérésben, a döntéshozók egyre nagyobb arányú e-autó részesedést várnak. Nyugat-Európában például a válaszadók tavalyi becslése szerint az akkumulátoros (teljesen elektromos és plugin hibrid) elektromos járművek 2030-ban az eladások 24 százalékát teszik majd ki; az idei becslés már 30 százalék volt. Az Egyesült Államokban 29-ről 33 százalékra, Kínában pedig 24-ről 36 százalékra ugrott ez az arány.

A paritás ugyanakkor még messze lehet. Azzal kapcsolatban, hogy az elektromos autók a támogatásokat nem számítva milyen hamar érhetik el a hagyományos autókkal való költségparitást, a vezetők most kevésbé voltak optimisták, mint korábban. Az előző felmérésben a vezetők 70 százaléka mondta azt, hogy 2030-ra paritást vár. A legutóbbi felmérésben 66 százalékuk tartotta valószínűnek, hogy az e-autógyártás költségszintje a hagyományos autóké felett marad. Ha csak Kínát nézzük, ott teljesen más a helyzet: a döntéshozók 87 százaléka várja 2030-ra a paritást a tavalyi 71 százalékkal szemben.

Annak ellenére, hogy a bevált márkák rengeteg új modellel jelentkeznek, a válaszadók továbbra is arra számítanak, hogy a Tesla marad a csúcson. Több európai vezető jósolta azt, hogy a Tesla 2030-ig az élen marad, és kevesebben számítanak arra, hogy a BMW és az Audi dominál majd a piacon. A kínai autóipar előretörése azonban alapjaiban írhatja át a versenyt, az amerikai, japán és nyugat-európai gyártók egyre erősödő kínai versenytársakkal szembesülnek.

Ellátási láncok – Kína kevésbé aggódik

Az ellátási láncokban az elmúlt néhány évben tapasztalt zavarok miatt a vállalatok számos stratégiát alkalmaznak az ellenálló képesség kiépítésére. Ennek is köszönhetően a helyzet   sokkal jobb, mint két éve. A globális aggodalmak azonban nem szűntek meg. Az autóipari döntéshozók a következő öt évben még számítanak bizonytalanságokra az ellátási-láncban, és úgy vélik, számos nyersanyag esetében ellátási nehézségekre kell készülni. A KPMG felmérése szerint a válaszadók 45 százaléka (Kínán kívül) nagyon vagy rendkívül aggódott a lítiumhoz, kobalthoz és más akkumulátor-összetevőkhöz való hozzáférés miatt. A tavalyi arány 78 százalék volt.

A kínai autóipari döntéshozók ugyanakkor pozitívabban látják az alapanyag-ellátási piacot. Ők lényegesen kevésbé idegesek az ellátás folyamatossága kapcsán, mindössze 28 százalék aggódik nagyon vagy rendkívüli mértékben például a lítium- és más kritikus akkumulátor-összetevőkkel való ellátottság miatt. Ennek oka valószínűleg az, hogy a kulcsfontosságú, különösen az elektromos autók akkumulátoraihoz és alkatrészeihez szükséges nyersanyagok kínálatát éppen Kína határozza meg.

Milyen válaszokat adhatunk a kihívásokra?

Az új hajtásláncok, az autók építésének új módszerei és az ügyfelek új elvárásai messzemenő átalakulást eredményeznek. A fogyasztók egyre többféle vásárlási lehetőséggel rendelkeznek, miközben a gyártók változatos K+F-tevékenységet folytatnak, nemcsak az elektromos autók, hanem a hibrid technológiák, a hidrogén üzemanyagcellák és az alternatív üzemanyagok terén is. Ugyanakkor a technológiai iparral való konvergencia csak gyorsulni fog. Ez a gyors innováció, a nagy fogadások és a nagy kockázatok időszaka. A sok kihívással és lehetőséggel szembesülve a vezetőknek át kell alakítaniuk a stratégiákat és cselekedniük kell. Az autóipar átalakulásának lesznek nyertesei és vesztesei is.

Szolgáljuk ki az új fogyasztói igényeket

A hagyományos autóipari gyártóknak és beszállítóiknak mindenképpen reflektálniuk kell a változó fogyasztói elvárásokra. A fogyasztók számára a legjobb élmények válnak elvárássá, ezért a mobilkommunikációs és szórakoztató funkciók autós környezetbe való átültetésének magas színvonalúnak kell lennie ahhoz, hogy az autógyártók hasznot tudjanak húzni ezekből az új bevételi forrásokból.

„Szerencsés helyzetben van Magyarország, hogy az autóipari innovációkban számontartott magyar, illetve hazánkban is fejlesztőrészleget fenntartó nemzetközi szereplők olyan szakterületekre koncentrálnak, ami nem csak az elektromos autók versenyképességét határozza meg, hanem általában az egész autóiparban sztenderddé válhat”

– mondja Dr. Rédei Attila.

Miközben az ügyfélélményt egyre fontosabbnak ismerik el, a márkaimázs jelentősége csökken. A fogyasztók már csak a hatodik legfontosabb tényezőnek tekintették ezt az előző évi harmadik hely után. A felmérés szerint nem csak maga a jármű, hanem az értéknövelt szoftveres szolgáltatások és az e-töltőhálózat is része a megváltozott fogyasztói elvárások kiszolgálásának. Az aktív vezetéstámogató rendszerek kapcsán egyre inkább az az igény, hogy ezek az alapfelszereltséghez tartozó, beépített funkciók legyenek, és ne valami olyan extra, amiért fizetniük kell. Az iparág azt is felismerte, hogy a fogyasztók elvárják, hogy online vásárolhassanak.

Használjuk okosan a mesterséges intelligenciát, találjuk meg a megfelelő szakembereket

A megváltozott piaci dinamikákra a kutatás-fejlesztési forrásallokációnak is reflektálnia kell. A mesterséges intelligencia szerepe robbanásszerűen növekszik. A KPMG szerint ez a technológia az autóipar gyakorlatilag minden területét érinteni fogja az autók tervezésétől, gyártásától kezdve az értékesítésükig és vezetésükig. Fontos kérdés tehát, hogy a cégnek elég átfogó és előretekintő-e az MI-stratégiája.

Az autógyártók a technológiák fejlesztése terén eddig inkább egyedül dolgoztak, gyakran nem túl látványos eredménnyel. Tekintettel a számtalan üzleti lehetőségre és a szaktudás korlátozott körére, az autógyáraknak nincs más választásuk, mint hogy kívülről keressék meg azokat az ötleteket és know-how-t, amelyekre szükségük van, hogy felturbózzák K+F tevékenységüket.

Kiszámítható költségszint, a változások rugalmas kezelése

Az autóipari vállalatoknak továbbra is rugalmasan kell kezelniük a folyamatos geopolitikai kihívásokat és a globális gazdaságban bekövetkező, az ellátási láncokat és a piacokat érintő változásokat. A megváltozott piaci környezetben azok az autóipar beszállítók érvényesülnek jobban, amelyek megbízhatóan és kiszámítható költségek mellett képesek gyártani. Erre az érintettek számos akcióval igyekeznek reflektálni. Az elmúlt néhány év zavarai után az ellátási lánc menedzsmentjében például a “just in time” helyett a “just in case” megoldások váltak az új normává.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Csökkenő profitvárakozások az e-autóiparban appeared first on Műszaki Magazin.

Bár a cégek többsége még keresi az útját annak, hogy a krízishelyzet elmúltával miként ötvözi majd a járvány előtti rendszer előnyeit és a válság idejének tapasztalatait az új normák kialakítása során, a munkavállalók – a többség számára új lehetőséget jelentő – otthoni munkát megszokták, elfogadták és a jövőben is megtartanák – derül ki a Siemens friss, hazai online vizsgálatából.

A Siemens Zrt. a jelenlegi munkavégzési gyakorlatokról indított felmérést, bízva abban, hogy ennek eredményei hasznos információval szolgálnak majd mindazon cégeknek, amelyek a koronavírus-válság elmúltával az új normarendszer kialakításán dolgoznak. A felmérés nem reprezentatív ugyan, de jól tükrözi az elmúlt másfél évben a munka világában bekövetkezett változásokat. A válaszadók 89,2 százaléka a járvány előtt kizárólag, illetve főként irodában végezte a munkáját. Ez az arány a felmérésben résztvevők esetén kevesebb mint felére, 43,2 százalékra csökkent az elmúlt másfél évben, szintén 43,2 százalék hibrid rendszerben, jellemzően elsősorban otthonról dolgozott, 13,7 százalék pedig teljesen otthoni munkavégzésre állt át. A hibrid rendszerben foglalkoztatottak többsége (41,8 százaléka) egy héten két, illetve három (22,4 százalék) napot tölt home officeban.

A változás a munkavállalók többsége (60,6 százaléka) szerint pozitívan hatott teljesítményére. Mindössze 9,9 százalék számolt be negatív tapasztalatokról. A válaszadók bő harmada (29,6 százalék) nem érzett különbséget az irodai és otthoni munkavégzés közötti eredményességében.

A munkáltatók elsősorban technikai eszközökkel (laptoppal, telefonnal) támogatták az otthoni munkát (69,8 százalékuk), ami mellett esetenként egyéb technikai felszerelésekkel (monitor, billentyűzet) is hozzájárultak a kényelmesebb otthoni munkához (25,9 százalék), de többen bútorokkal (12,9 százalék) és rezsitámogatással (8,6 százalék) is segítették az átállást.

Figyelmet érdemelnek a válaszok arra a kérdésre, hogy mit tehetnének a munkaadók még annak érdekében, hogy zökkenőmentesebben működjön a távoli munkavégzés. Bár az első helyen a jelenleginél jobb eszközellátás (35,3 százalék) szerepel, ezt rögtön a rugalmasabb időbeosztás (25,2 százalék) követi, amely még a színvonalasabb IT supportnál (22,3 százalék) is fontosabb a munkavállalók számára. Érdemes tehát a cégeknek odafigyelni ezekre a visszajelzésekre a következő időszak modelljének tervezése során.

Némiképp meglepőnek értékelhető, hogy a home office megítélésével kapcsolatos negatív attitűdök elszórtan szerepeltek csak a válaszokban. Egyedileg jelent csak meg olyan vélemény, amely szerint hosszabb távon nem szerencsés az otthoni munkavégzésre berendezkedni, mert mentális és testi problémákat okozhat. Ezzel szemben voltak, akik kifogásolták, hogy a munkaadó maximálja az otthon tölthető napok számát, esetlegesen nem engedélyezi azt, tehát inkább szűknek, mint túlzónak értékelték a home office saját munkaadóiknál biztosított kereteit a felmérés résztvevői.

Nemzetközi kutatások hasonló képet festenek az otthoni munka térnyeréséről és a munkavállalók visszatéréssel kapcsolatos attitűdjeiről. A Pew Research tanulmánya szerint az amerikai felnőttek 20 százaléka dolgozhatott a világjárvány előtt részében vagy egészében otthonról. Ez az arány a Covid-19 idején 71 százalékra nőtt. A Harvard Business School felmérése alapján – amelyben 1500 főt kérdeztek meg – az otthoni munkára kényszerült amerikai munkavállalóknak mindössze 18 százaléka szeretne teljes munkaidőben visszatérni az irodába; 27 százalék tartósan otthonról dolgozna; 61 százalék a kettő kombinációjával lenne elégedett. A munkaadók körülbelül 70 százaléka viszont – a vállalati kultúra miatti aggodalmakra hivatkozva – szeretné, ha az emberek visszamennének az irodába.

Vegyes tehát a kép, és az sem könnyíti meg a cégek helyzetét, hogy a munkavégzés új formáinak törvényi szintű rendezése is várat magára. E helyzetben jogi szakértők egy céges home office szabályzat megalkotását javasolják, amely biztosíthatja az otthoni munkavégzés mindkét fél számára egyértelmű, kiszámítható gyakorlatát, és hozzájárulhat a munkavállalók megtartásához is.

A Siemensnél kialakított „new normal” rendszer a rugalmasságra, az egészségközpontúságra és a hibrid elvekre épül. Schmidt Andrea, a Siemens Zrt. HR vezetője szerint a kialakított rendszerük vegyíti a pre-COVID előnyeit a járvány idején tapasztaltakkal, és amennyire lehet, figyelembe veszi az egyének igényeit is. Rengeteg idő spórolható az otthoni munkavégzéssel, amelynek pozitív hatásaira ráéreztek a kollégák, de bizonyos esetekben a személyes találkozás továbbra is elengedhetetlen a szakember szerint, ezért döntöttek a hibrid megoldás mellett.

The post Mit várnak a cégektől a dolgozók? appeared first on Műszaki Magazin.

Az ipar fejlődésével, az automatizáció terjedésével a hidraulikus elemek (munkahengerek, szorító-és rögzítőhengerek, támhengerek, stb.) már helyzetérzékelőkkel, levegős és villamos pozíció lekérdező elemekkel, út- és erőmérő kiegészítő egységekkel vannak felszerelve, hogy a lehető legjobb folyamatbiztonság és monitorozás legyen elérhető a felhasználók számára. Ezen megoldások alapján a hidraulikus tápegységeknek is igazodniuk kell az automatizált rendszerekkel szemben támasztott elvárásokhoz. További nagyon fontos szempont, hogy minden állapotról legyen visszacsatolásunk, így a felmerült hibákat minél gyorsabban be tudjuk azonosítani, a karbantartási műveletekkel előre tudjuk tervezni. Azonban továbbra is a legfontosabb cél, hogy a tápegység könnyen kezelhető és felhasználóbarát maradjon.

A Gimex-Hidraulika Kft. alkalmazkodva az új elvárásokhoz, olyan tápegységeket tervez és telepít, amelyek valamennyi műszaki elvárásra megoldást tudnak nyújtani.

Egyre több alkatrészgyártó gépnél már nem emberek adagolják a munkadarabot, hanem robotok. A robotoknak, amelyeknek kommunikálni kell a szerszámgépekkel is, minden lehetséges információra (nyomásállapot, szorítóelemek pozíciója, munkadarab felfekvése, stb.) szükségük van, hogy egy folyamatbiztos rendszerrel dolgozhassunk. Csak a megfelelő információk birtokában garantálható, hogy ne gyártsunk selejtet, valamint a robot ne ütközhessen bármiféle akadályba. Ezáltal érhetjük el, hogy egy üzembiztos gyártási folyamattal rendelkezzünk.

Bármilyen robotos alkatrész-kiszolgálással rendelkező rendszerről legyen is szó, már nem elegendő önmagában az, hogy a hidraulikus készülékek hidraulika nyomásértékeit figyeljük (szorítás/oldás). A hidraulika nyomás akkor is felépül, ha egy szorítóelem elakad vagy nem megfelelően működik. Ha a robot számára nem tudjuk pontosan visszajelezni, hogy a szorítóelemek valóban szorított vagy oldott állapotban vannak, előfordulhat ütközés, amely akár hosszabb gépállást is eredményezhet. Ezért szükséges olyan szorító és támasztóelemeket kiválasztani már a készülékek tervezése során, amelyek rendelkeznek vagy akár utólag is felruházhatóak pozíciólekérdező elemekkel. Egy munkadarab megfelelő felfekvése szintén elengedhetetlen feltétele a minőségi gyártásnak. A hidraulika nyomásértékek (szorítás/oldás), a munkadarab megfelelő felfekvésének és a szorító- alátámasztó elemek pozíciójának lekérdezésének együttese adja meg az automatizált rendszerek legjobb folyamatbiztonságát. Az előbbiekhez szükséges egységek egyszerűen felszerelhetőek a Gimex által tervezett tápegységekre és könnyen beintegrálhatóak annak villamos vezérlésébe. Így biztosítunk ügyfeleink számára teljesen komplex, kulcsrakész megoldást. A tápegység villamos szekrényén minden fontos folyamat jelzőlámpája megtalálható, amely a felhasználók számára nyújt gyors állapotellenőrzést. A megfelelő nyomásértékek, a felfekvés figyelés, a hengerek pozíciójának állapota mind-mind könnyen szemrevételezhetők a lámpák segítségével, de magába a központi rendszerbe is beköthetők, monitorozhatók.

A villamos szekrényen továbbá megtalálható a tervszerű karbantartást segítő üzemóra számláló, valamint az olaj feltöltésre- és a szűrőcserére figyelmeztető lámpák. A nyugtázó gomb pedig minden újraindítás és hiba esetén a tápegység újbóli működtetésének a jóváhagyása. Szükség esetén ezen kiegészítő funkciók is az automatizált rendszer központi vezérlésével összeköthetőek és integrálhatóak. Fontos, hogy minden mindennel kommunikáljon és mindenről legyen visszacsatolásunk. A PLC segítségével akár egy tápegységgel több különböző hidraulika rendszer működtetése is megoldható, csak programot kell váltani. Ez nagy rugalmasságot ad a gépek közötti átjárhatóságban.

A hidraulikus- és villamos gyorscsatlakozók használatával a tápegységek könnyen telepíthetőek vagy cserélhetőek. Nem szükséges szakember egy áttelepítéshez vagy cseréhez. A palettázó rendszerek hidraulikus készülékeinél sokszor problémát jelent, hogy a paletták a betöltőállomás után nem rendelkeznek nyomásfigyeléssel. Erre kínál megoldást a vezeték nélküli nyomástávadó, amely szintén tápegységbe integrálható és számos eddig megoldhatatlan problémához nyújt segítséget. Például: egy forgópalettás szerszámgép esetében, amelyen külső tápegységgel működtetjük a készülékeket, eddig nem volt mód arra, hogy a szemrevételezésen kívül pontosan ellenőrizzük a nyomásértékeket, a hidraulikus gyorscsatlakozók lecsatlakozása után. Többször orsótörést is eredményezett a hibaforrás. Erre a problémára is egy kitűnő megoldást jelent a vezeték nélküli nyomástávadó. Segítségével lecsatlakozás után le tudjuk ellenőrizni a nyomásértéket és továbbítani a szerszámgép felé, amellyel egy biztonságosabb gyártási folyamatot tudunk elérni. A tápegységbe történő beintegrálásával egy kompakt, minden igényt kielégítő tápegységet tudunk biztosítani forgópalettás központi hidraulikával nem rendelkező gépek esetében.

Gimex tápegységek előnyei:

• egyszerű, fél- és teljesen automatizált rendszerekhez egyaránt alkalmazható,
• akár 2000 bar nyomás is elérhető nyomásfokozón keresztül,
• kulcsrakészen villamos vezérléssel és PLC programírással,
• kommunikáció lehetősége az adott géppel és/vagy robot interfésszel,
• pneumatikus munkadarab felfekvés figyelés integrálása a tápegységbe,
• szorító- és alátámasztó elemek pneumatikus és/vagy villamos pozíciójának lekérdezése a tápegységbe integrálva,
• vezeték nélküli nyomástávadó rendszer integrálása a tápegységbe,
• minden szükséges állapotról visszacsatolás és jelzőlámpákon történő szemrevételezés (nyomás, munkadarab felfekvés, szorítóelemek szorítási- és oldási pozíciója stb.),
• tápegység védelmét szolgáló elemekkel felszerelve (max. nyomásfigyelés, motor hővédelem, olajszint figyelés, olajhőmérséklet figyelés, villanymotor forgásirány védelem, szűrőcsere figyelmeztetés, olajfeltöltés figyelmeztetés),
• egyszerű és gyors karbantartás a kompakt kialakításnak köszönhetően,
• tervszerű karbantartás az üzemóra számlálóval,
• szabványos elemek által gyors alkatrész utánpótlás a Gimex raktáráról,
• komplett kivitelezés, tervezéstől a beüzemelésig a hidraulika rendszer kiépítésével,
• szerviz támogatás.

Felhasználási területek:

• szerszámgépek hidraulikus készülékeinek működtetésére,
• esztergagépek húzóhengereinek és szegnyergeinek működtetésére,
• fröccsöntő- és lemezalakító gépek szerszámrögzítő elemeinek működtetésére,
• présgépek munkahengereinek működtetésére,
• egyedi célgépek hidraulika elemeinek működtetésére (pl.: hajlító gépek, emelő egységek stb.),
• mobil és egyéb hidraulikus alkalmazásoknál.

Csonka Szabolcs értékesítési vezető

GIMEX-Hidraulika Kft.

sales@gimex.hu

www.gimex.hu

The post Új elvárások a hidraulikus tápegységekkel szemben appeared first on Műszaki Magazin.