A közös szakmai együttműködés célja a fémtartalmú hulladékok feldolgozási lehetőségeinek felderítése és a fémek visszanyerése az elektronikai, valamint az akkumulátoripari hulladékokból.

Az ELTE az ország vezető egyeteme, kiemelkedő teljesítményt nyújt a hazai felsőoktatásban és jelentős kutatóhelynek számít. Az elmúlt években a Természettudományi Kar Magyarország elit természettudományos képzési helyévé vált, egyre fontosabb szerepet játszik a hazai innovációs ökoszisztémában, folyamatosan bővülnek a nemzetközi kapcsolatai. Az ELTE kutatóegyetem, a Természettudományi Kar kutatói hazai, európai és globális projektek aktív résztvevői, vizsgálataik a természettudományok minden területére kiterjednek. A Kar nagy múlttal és tapasztalattal rendelkezik mind az önálló kutatási projektekben, mind tudományos intézetekkel, illetve ipari kutatóhelyekkel történő együttműködésben.

Az ELTE TTK stratégiai célja az, hogy 2026-ra Közép-Európa négy legjobb természettudományi kara közé tartozzon, valamint az oktatási és K+F tevékenysége legyen mérce mind hazai, mind nemzetközi szinten. E célok eléréséhez a versenyképes oktatás, a tudományos kiválóság, a pénzügyi stabilitás, a működési hatékonyság és kompetenciák fejlesztése mellett az innováció és ipari együttműködések fejlesztése is kiemelt jelentőséggel bír. Az egyetem széles tudományos portfóliója változatos multi- és interdiszciplináris kutatásokat tesz lehetővé, a szakterületek együttműködése házon belül is különleges fejlesztéseket eredményez. Az ELTE TTK Központi Kutató és Ipari kapcsolatok Centrum Elektrokémiai anyagtudomány, energiatároló eszközök és korrózió laboratórium (EEKL) tevékenysége az elektrokémia tudományának számos területére kiterjed, magában foglalva az alap- és alkalmazott kutatásokat is. A laboratórium alkalmas különféle elektrokémiai vizsgálatok (pl. voltammetriás vizsgálatok, impedanciamérések, korróziós vizsgálatok, akkumulátortesztelés, elektroanalitikai vizsgálatok) végzésére. A kémiai szakterület és az ipari Partnerek együttműködésében fontos projektek valósultak meg, és számos szabadalom született.

A Metal Shredder Hungary Zrt. több telephellyel, nemzetközi kapcsolatokkal, ISO tanúsítványokkal és már több saját szabadalommal rendelkezik a hulladék kereskedelem, szállítás, gyűjtés, előkezelés, hasznosítás, melléktermék feldolgozás, hulladék feldolgozásával és hasznosításával kapcsolatos kutatás és fejlesztés területén. A több, mint egy évtizedes szakmai múlttal rendelkezdő, magyar tulajdonban lévő vállalat a hazai hulladékhasznosítási ipar egyik kiemelkedő szereplője. A Metal Shredder Hungary Zrt. felelősséget és elkötelezettséget vállal a környezetvédelemmel kapcsolatos előírások betartása, a környezetszennyezés megelőzése és a vállalat környezeti teljesítményének folyamatos javítása iránt.

A közös kutatási tevékenység során a felek kiemelten nagy figyelmet fordítanak az elektrokémiai módszerek kidolgozására és optimalizálására, hogy ezen eljárásokat később környezetbarát módon lehessen alkalmazni az ipari szintű feldolgozások során.

A nemzetközi világban tapasztalható kiszámíthatatlan gazdasági helyzetben kiemelten fontos feladat a természeti erőforrások optimális felhasználása, a költséghatékony gazdálkodás, a hulladékokban található értékes anyagok újrafelhasználása, újrahasznosítása, különösképpen a legkritikusabb elektronikai ipar területén.

„A Metal Shredder Hungary Zrt. kutatási és fejlesztési részlege folyamatosan azon dolgozik, hogy minél nagyobb hatékonysággal – minél kisebb környezeti terhelés mellett – „zero waste” technológiai rendszert állítson fel. Ezen a ponton kapcsolódik össze az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar, Központi Kutató és Ipari Kapcsolatok Centrum és a Metal Shredder Hungary Zrt. közös, jövőbe mutató stratégiai együttműködése. Jelen leszünk az egyetem nyilvános, a tudományt népszerűsítő rendezvényein, szakmai gyakorlati helyet biztosítunk, segítjük a Kar hallgatóit a kapcsolódó szakdolgozatok témaválasztásában és konzultációs lehetőséget is biztosítunk számukra, valamint a kutatás-fejlesztési részlegünk eddig elért eredményeit, tapasztalatait – ismeretterjesztő előadások keretén belül – megosztjuk az oktatókkal és a hallgatókkal egyaránt. Biztosak vagyunk abban, hogy a fiatalság új szellemisége és a tapasztalat találkozása, a közös innováció a fenntartható fejlődés egyik záloga. Mindannyiunk számára fontos, hogy a környezetvédelem és a versenyképesség együttesen jelenjen meg a körkörös gazdasági folyamatokban.”

– mondta el beszédében Török András, a Metal Shredder Hungary Zrt. vezérigazgatója.

„Modern tudományos kutatóegyetemként fontosnak tartjuk, hogy diákjainknak naprakész tudást adjunk, és már tanulmányaik alatt megismertessük őket azokkal a valós kérdésekkel és problémákkal, amelyekben diplomájuk megszerzése után a való életben találkozni fognak. Erre kiváló lehetőséget kínálnak az olyan együttműködések, mint amilyen ma a Metal Shredder Hungary Zrt-vel elindulhat. A kémia területén ráadásul még fontosabb megmutatni a diákoknak, mennyire izgalmas, innovatív lehetőségek várhatnak rájuk, milyen fontos és hasznos karriert érhetnek el, ha a természettudományoknak ezt a manapság talán még kevésbé népszerű területét választják. Ugyanakkor az oktatás mellett bízunk abban is, hogy az a komoly, nemzetközi szinten is elismert tudás, amelyet kutató kollégáink tudnak nyújtani, számos új, innovatív, társadalmilag és gazdaságilag hasznos eredményhez járulhat majd hozzá a közös munka során.”

– emelte ki Dr. Kacskovics Imre, a Természettudományi Kar dékánja.

Az ELTE Természettudományi Kar részéről a közös szakmai munkában részt vevő Elektrokémiai anyagtudomány, energiatároló eszközök és korrózió laboratórium (EEKL) vezetője, Dr. Láng Győző professzor hozzátette, hogy a két szervezet közötti együttműködésnek vannak előzményei, és reméljük, hogy a TTK korábbi doktorandusz hallgatója, aki már a Metal Shredder Hungary Kft-nél dolgozik, az első fecske volt és további kiváló fiatalok tudják majd követni.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Stratégiai megállapodás az akkumulátoripari hulladékok feldolgozása területén appeared first on Műszaki Magazin.

A végzettek elhelyezkedési lehetőségeit mérő mutatót tekintve az ELTE az európai mezőnyben a legjobb százon belül, a 68. helyen áll.

A Quacquarelli Symonds (QS) 2023 őszén tette először közzé európai egyetemi rangsorát, amelynek most a második kiadását publikálták QS Europe 2025 néven. A kontinens 42 helyszínén összesen 685 intézményt vizsgáltak. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem az összesített rangsorban 18 helyet javítva tavalyi eredményén a 190. lett, ezzel pedig idén is a legjobb felsőoktatási intézménynek számít Magyarországon. Hazánkból egyébként összesen 15 egyetem került be a rangsorba, az ELTE után a 2-5. helyeken sorrendben a Debreceni Egyetem (222.), a Szegedi Tudományegyetem (228.), a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (247.), majd a Pécsi Tudományegyetem (314.) következik.

A QS európai rangsora a szervezet más listáihoz hasonló módszertannal készül azzal a különbséggel, hogy az intézmények értékelése során nagyobb hangsúllyal veszik figyelembe a nemzetköziesítést és a mobilitást, mint fontos európai értékeket. Ezt egy újonnan bevezetett, a nemzetközi hallgatók sokszínűségét (International Student Diversity) vizsgáló új mérőszám jeleníti meg a rangsorban.

A QS Europe 12 indikátorral számol, ezek közül az akadémiai reputáció, a publikációk szerinti hivatkozás, az elhelyezkedési lehetőségek, a kimenő hallgatói mobilitás, valamint a fenntarthatóság területén hazánkban az ELTE szerepelt a legjobban. Az elhelyezkedési lehetőségek tekintetében az ELTE az európai mezőnyben a legjobb százon belül, a 68. helyen áll. A felmérés módszertanról ezen az oldalon olvashat bővebben angol nyelven.

A QS 2024 júliusában megjelent európai rangsorában Kelet-Európából a prágai Károly Egyetem és a Varsói Egyetem érte el a legjobb eredményt, előbbi a 79., utóbbi a 96. helyen szerepel. A Jagelló Egyetem (120.), a Masaryk Egyetem (143.) és a Prágai Műszaki Egyetem (177.) után az ELTE (190.) a hatodik helyen áll a kelet-európai intézmények között. A részletes eredmények országok szerinti bontásban böngészhetők a QS honlapján.

Az ELTE hazai és nemzetközi rangsorokban elért eredményeiről ebben az összefoglalóban olvashat bővebben.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Idén is az ELTE a legjobb magyar egyetem appeared first on Műszaki Magazin.

A különleges anyag nagy méretű és bonyolult alakú alkatrészek bevonatolására is alkalmas, így a módszer kiválóan hasznosítható az iparban is. Felfedezésével Nagy Péter, az Anyagfizikai Tanszék doktorandusza elnyerte a 2024-es Schwäbisch Gmünd Prize for Young Scientists díjat.

A díjat minden évben a European Academy of Surface Technology (EAST) szervezet ítéli oda egy-egy fiatal kutatónak, aki kiemelkedő tudományos eredményeivel hozzájárult a felülettechnológia fejlődéséhez. Az elismerést idén a 11th European Pulse Plating Seminar konferencián Bécsben adták át, a díjátadón Nagy Péter Processing and characterization of an electrodeposited nanocrystalline Co–Fe–Ni–Zn multi-principal element alloy film címmel beszélt kutatásáról.

A fiatal kutató elektrolitikus leválasztással réteg formájában állított elő kiemelkedően magas keménységű (9.2 GPa) ötvözetet. Az ötvözetben a négy kémiai alkotóelem (Co-Fe-Ni-Zn) közel azonos mennyiségben szerepel. Az ilyen típusú anyagokat angolul multi-principal element alloy-nak (MPEA) hívják, mert több fő kémiai komponensből állnak, ellentétben a hagyományos ötvözetekkel, ahol van egy többségi (fő) komponens, amelyhez kisebb mennyiségben ötvöző elemeket adnak. A Co-Fe-Ni-Zn MPEA anyag olyan eljárással készült, amely nagy méretű és bonyolult alakú alkatrészek bevonatolására is alkalmas, így a módszer ipari környezetbe is átültethető. Az MPEA-anyagok kutatása ma az anyagtudomány egyik legfontosabb területe.

“Az új ötvözetek tulajdonságait még nem ismerjük. Már a négykomponensű MPEA anyagok esetében is milliónyi elemkombináció lehetséges, és akkor az összetevők arányát még nem is módosítottuk. Vagyis nagyon sok ötvözetet kell megvizsgálni ahhoz, hogy megtaláljuk azt, amelyikre éppen szükségünk van. Ezt a munkát gyorsítják a kombinatorikus minták (ahol egy mintán belül változik a kémiai összetétel)”

– magyarázta kérdésünkre Nagy Péter.

Az elismerést kiváltó eredményt a fiatal kutató a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont Szilárdtestfizikai és Optikai Intézet és az ELTE Anyagfizikai Tanszék közötti együttműködés keretében Péter László tudományos tanácsadó és Gubicza Jenő egyetemi tanár témavezetésével érte el, a kutatást az Új Nemzeti Kiválóság Program támogatta.

„Nagy Péter doktoranduszént új eljárásokat dolgoz ki kombinatorikus MPEA-anyagok előállítására és szerkezetük feltérképezésére. Korábban már sikerült kifejlesztenie egy mesterséges intelligencián alapuló új röntgendiffrakciós kiértékelő módszert, amellyel az eddigieknél nagyságrendekkel gyorsabban feltárul egy ötvözet összetételi könyvtára – mondta el Gubicza Jenő. – Most egy olyan eljárást dolgozott ki, amellyel elektrolitikus leválasztással lehet MPEA kombinatorikus mintát előállítani: ez pedig a világon egyedülálló eredmény.”

Az ELTE Anyagfizikai Tanszék nemzetközi szinten is vonzó kutatói utánpótlásneveléséről korábban Gubicza Jenővel készítettünk interjút.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Fiatal magyar kutató felfedezése forradalmasíthatja az ipart appeared first on Műszaki Magazin.

Június 4-én hozták nyilvánosságra a Quacquarelli Symonds (QS) 2025-re vonatkozó egyetemi rangsorát, amelyben 106 ország 5663 felsőoktatási intézményét vizsgálták, csaknem kétszer annyit, mint az előző évben. A 21. QS WUR listára végül 1503 intézmény kerülhetett fel, közülük 11 Magyarországról.

Az ELTE mintegy 140 helyet javítva tavalyi eredményén az 564. lett, megelőzve ezzel az 570. helyen rangsorolt Szegedi Tudományegyetemet, valamint az 574. helyen jegyzett Debreceni Egyetemet is. Mindhárom vezető magyar egyetem javított tavalyi pozícióján, s egy csoportba kerültek az 564-574. rangsorsávban. A korábbi évek harmadik helye után az ELTE ezzel az élre került a magyarországi felsőoktatási intézmények között.

A rangsor szerkesztői több szempont szerint értékelik az egyetemeket, ezek közül az akadémiai reputáció, a diplomát szerzett hallgatók elhelyezkedési esélyeit mérő indikátor, valamint a fenntarthatóság szempontja szerint is az ELTE áll az első helyen Magyarországon, míg a munkáltatói elégedettséget, valamint a nemzetközi kutatási együttműködéseket vizsgáló mutató szempontjából a legjobb három között szerepel hazánkban.

A fentieken kívül Magyarországról még a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (721–730.), a Pécsi Tudományegyetem (771–780.), a Corvinus (1001–1200.), a MATE (1001–1200.), a Széchenyi István Egyetem (1001–1200.), a Miskolci Egyetem (1201–1400.), a Pannon Egyetem (1201–1400.) és az Óbudai Egyetem (1201–1400.) szerepel a rangsorban.

A lista élén egyébként idén is a Massachusetts Institute of Technology (MIT) áll, amelyet az Imperial College London és Oxford követ a dobogón. Az első tíz helyen négy amerikai, négy brit, egy svájci és egy szingapúri egyetem osztozik.

A 2025-ös QS World University Ranking részletes eredményei itt böngészhetők országok és régiók szerinti bontásban, az ELTE hazai és nemzetközi rangsorokban elért eredményeiről ebben az összefoglalóban olvashat bővebben.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post QS-rangsor: az ELTE átvette a vezetést Magyarországon appeared first on Műszaki Magazin.

A világdöntőbe hat regionális válogatón keresztül vezet az út, az ELTE hallgatói a 2024 januárjában Párizsban megrendezett európai regionális válogatófordulóból jutottak be a világ legjobb huszonnégy csapata közé.

A perbeszédversenyre egy jogesetet kellett feldolgozni mind a kérelmezők (Una és OneAI), mind az ellenoldal, jelen esetben egy fiktív állam (Cero) szempontjából. A jogesetben Una, neves közösségimédia-influencer posztjainak előállításához mesterséges intelligencia-vezérelt szoftvert (run-my-social-media) használt, amelyben szolidaritását fejezte ki a szomszédos államban zajló polgárháború lázadó csoportjával. Cero elítélte Unát és a szoftverfejlesztő céget (OneAI) is a terrorizmus dicsőítéséért. Az esetben felmerülnek mind a mesterséges intelligencia szabályozásának, mind a szólásszabadsághoz és az információk terjesztéséhez való jog kérdései. A versenyzők a nemzetközi emberi jogi bíróságok gyakorlatának feltérképezésével érveltek a világdöntő bíróságai előtt.

A döntőre 2024. április 15–19. között került sor, a házigazda – mint minden évben – a University of Oxford volt. A mérkőzéseken aratott többszöri győzelmeknek köszönhetően az ELTE csapata az amerikai Benjamin N. Cardozo School of Law kiváló együttesével játszott. A magas színvonalú mérkőzésen a bírák hangsúlyozták mindkét csapat kiemelkedő teljesítményét, így külön öröm volt, hogy a nemes küzdelemből az ELTE került ki győztesen. Ezután a csapat – a későbbi ezüstérmes – Singapore Management University-vel csapott össze, amely szorosan bár, de megérdemelten nyerte meg a mérkőzést. Ezzel az ELTE – egyetlen európai együttesként – a világ legjobb nyolc csapata közé jutva fejezte be az idei küzdelmeket.

Az ELTE emellett az összes induló csapat között első lett a verseny írásbeli beadványainak összesített versenyében (Best Memorials Award) is, amelyet eddig európai csapat nem tudott megszerezni.

A 2023/2024-es párizsi regionális válogatón résztvevő csapat tagjai: Darcsi Barbara, Kovács Ábel Bulcsú, Nagy Vanda, Németh Viktor. A felkészítő oktató idén is Gosztonyi Gergely volt, akinek munkáját nagymértékben segítették korábbi csapattagok co-coach-ként (Dr. Bálint János, Dr. Góth Mária, Dr. Huszár Daniella, Dr. Lendvai Gergely Ferenc).

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Világelső lett az ELTE médiajogászainak írásbeli beadványa appeared first on Műszaki Magazin.

Az együttműködés keretében az egyetem hallgatói és a pénzintézet szakértői közösen folytatnak kibervédelmi kutatásokat a pénzügyi visszaélések megelőzése és védelmi megoldások fejlesztése érdekében. A kutatások eredményei később beépülhetnek az OTP informatikai rendszereibe, szolgáltatásaiba.

A labor megnyitó ünnepségén Borhy László, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora köszöntőjében rámutatott, hogy az ELTE a hazai felsőoktatásban a kiváló kutatóegyetemi hagyományok letéteményese, amely azért tudott több évszázadon át sikeresen bővülni és fejlődni, mert mindig is képes volt a megújulásra és nyitott a társadalmi igények, az innováció iránt. Az ELTE és az OTP együttműködése ennek egy újabb jó példája, nem csak azért, mert általa az ipari igények megjelennek az oktatásban és kutatásban, hanem azért is, mert a KIBERLAB az Informatikai Kar, valamint az Állam- és Jogtudományi Kar részvételének köszönhetően jól hasznosítja az interdiszciplináris együttműködésekben rejlő innovatív potenciált.

„A kiberbiztonság fontosságát nem lehet túlbecsülni. A kiberkockázatok azonosítása és kezelése mára az egyik legfontosabb feladat a szervezetek életében, így ez többé nem kizárólag IT biztonsági kérdés, hanem a szervezetek üzleti stratégiájának szerves részét kell képeznie. Épp ezért tartottuk fontosnak, hogy e területek kutatásába már a legfiatalabb programozókat is bevonjuk, illetve az eredményeket beépítsük fejlesztéseinkbe”

– nyilatkozta Bucsek Gábor, az OTP Bank Informatika és Bankbiztonsági Igazgatóságának ügyvezető igazgatója.

Kozsik Tamás, az ELTE Informatikai Kar dékánja elmondta, hogy az Informatikai Kar ipari partnereivel olyan kölcsönös előnyökön alapuló együttműködéseket valósít meg, amelyek nagy hozzáadott értéket képviselnek mindkét fél számára. Az ELTE-OTP KIBERLAB megalakulása egy jelentős lépés ezen az úton, amennyiben a kibervédelem, pénzügyi biztonsági rendszerek területén szolgáltat innovatív megoldásokat az Informatikai Kar tudásbázisára építve. A komplex, stratégiai együttműködési modell lényege azonban túlmutat a vállalati K+F+I megbízás teljesítésén, hiszen a megoldások fejlesztésében az Informatikai Kar hallgatói is részt vesznek, akik képzésük részeként így egyedülálló vállalati tapasztalatot és gyakorlati képességeket sajátítanak el. Várhatóan diplomamunkák, doktori disszertációk sora születik majd a KIBERLAB témáiban, de az együttműködés nem elhanyagolható hozadékaként az egyetemi kutatók szakmai horizontjának szélesedése, élvonalbeli publikációk megjelenése is prognosztizálható.

A kutatólaborban az idei tanév második félévében 18 hallgató dolgozik, 11 kutatási témakörön.

Ezek közé tartozik az adathalászatot azonosító kibervédelmi módszerek kidolgozása és validálása, valamint a mesterségesintelligencia-alapú, nagy nyelvi modellű (LLM) rendszerek biztonsági szempontjainak a vizsgálata. A vizsgált területek felölelik napjaink legizgalmasabb informatikai kihívásait, mint az adathalászat megakadályozása, a mesterséges intelligencia alkalmazása a kiberbiztonság területén, a nagy nyelvi modellek biztonsági kérdései, a posztkvantum kriptográfia vagy a nyílt forráskódú penteszt eszközök alkalmazásának biztonsági kérdései. A megcélzott eredmények nemcsak az ELTE IK és az OTP bank, hanem az egész magyar társadalom hasznára fognak válni – részletezte a KIBERLAB szakmai feladatait Kovács Attila, a labor szakmai vezetője, az ELTE Informatikai Kar professzora.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Kiberbiztonsági labort alapított az ELTE és az OTP appeared first on Műszaki Magazin.

A kötetek a 2024-től érvényes vizsgakövetelmények figyelembevételével készültek és mintafeladatsorokkal, valamint megoldókulcsokkal is segítik a diákok és felkészítő tanáraik munkáját a közép- és emeltszintű érettségik előtt. A sorozat első könyveinek bemutatóját 2024. február 29-én tartották az ELTE Bölcsészettudományi Karán.

Borhy László, az ELTE rektora a tankönyvek szerzőivel.

„A most érettségiző generáció számára kiemelten fontos, hogy minél alaposabban felkészülhessenek életük egyik legnagyobb megmérettetésére. Gimnazistaként a legfontosabb kérdés, amivel szembesülnek, hogy merre tanuljanak tovább. Az ELTE ezt a döntést szeretné könnyebbé tenni azáltal, hogy egy színvonalas kiadványsorozattal nyújt biztos tudásalapot az átalakult érettségi és felvételi eljáráshoz.” – emelte ki Borhy László akadémikus, az ELTE rektora a könyvbemutatón.

Tóth Tibor József, az Eötvös Kiadó ügyvezetője

„A kiadó életében újdonság, hogy nem egyetemi tankönyveket és tudományos műveket adnak ki, hanem azokat a diákokat segítik, akik az ELTE leendő hallgatóivá válhatnak. A most megjelent tankönyvek a diákok mellett módszertani útmutatókkal segítik az érettségi felkészítést végző tanárokat is. Jelenleg nem létezik még egy ilyen tankönyv, amely mögött ennyire szerteágazó egyetemi háttér állna. Ennek köszönhetően a tankönyvekben minden olyan feleadat szerepel, amely az érettségin felmerülhet.”  – foglalta össze Tóth Tibor József, az ELTE Eötvös Kiadó ügyvezetője.

Magyar nyelv és irodalom

A kötet ismerteti a vizsga felépítését és értékelési szempontjait, feladattípusait, magyar nyelvből 23, irodalomból 35 közép- és emelt szintű szóbeli vizsgafeladatot kínál. A középszintű szövegértési és nyelvi feladatsorhoz szövegalapú leíró nyelvtani gyakorlófeladatokat és grammatikai táblázatokat tartalmaz, az esszéíráshoz bemutatja a szövegalkotás lépéseit és a műelemzés szempontjait. Hasznos tanácsokat ad minden szövegalkotási feladattípushoz az ötletgyűjtés, a rendszerezés, a bevezetés és a befejezés példáin keresztül, végül ismerteti a szóbeli vizsga menetét, követelményeit és értékelését.

Matematika

A kiadvány mintafeladatokkal szemléltetett értékelési útmutató kíséretében bemutatja a középszintű írásbeli vizsga feladattípusait. Tartalmaz több mint 400 részletesen kidolgozott középszintű feladatot, a tudományági besorolás szerint tematikusan rendszerezve. A feladatgyűjteményt két érettségi mintafeladatsor teszi teljessé, ezekhez – a részletes megoldás mellett – pontozási útmutató is tartozik.

Történelem

Ebben a kötetben a történelem írásbeli érettségi vizsga felépítését és értékelési szempontjait, feladattípusait mutatjuk be. Az emelt szintű feladatsorok teljesek, vagyis mindhárom esszétípus gyakorolható velük. A feladatokban azok a témák is megjelennek, amelyek részben vagy egészben újak a hatályos érettségi követelményeiben (pl. Hun Birodalom, III. Béla uralkodása, Magyarország Alaptörvénye). A kötet végén a feladatok téma alapján is visszakereshetők, így a kiadvány azoknak is hasznos lehet, akik egy-egy korszak, jelenség tanórai vagy otthoni gyakorlásához keresnek feladatot.

Digitális kultúra

A kiadvány ismerteti a digitális kultúra érettségi vizsga felépítését és értékelési szempontjait, az emelt szintű vizsga minden feladattípusát. Szerepelnek benne begyakorló jellegű feladatok is, azonban a legtöbb feladat megoldása összetettebb gondolkodást igényel. A feladatsorok lefedik az emeltszintű digitális kultúra (informatika) érettségi gyakorlati elvárásait. A feladatgyűjteménynek külön megoldókulcsa van, amelyet digitális formában lehet elérni.

Előkészületben: angol nyelv

A Path to Success című kötet főleg egyéni gyakorláshoz készült, de jól használható intenzív felkészítő kurzusokon és különórákon is. A kiadvány az olvasott és hallott szöveg értése, nyelvhelyesség, íráskészség, beszédkészség vizsgarészekhez egyaránt kínál feladatokat a hozzájuk tartozó megoldókulcsokkal együtt. Különlegessége, hogy az érettségiző korosztály számára releváns és motiváló témákkal, szövegekkel támogatja a tanulást, illetve kivágható kommunikációs kártyákat is tartalmaz, amelyek segítenek felkészülni a vizsgán várható szituációkra. A könyv tippeket és stratégiákat is mutat a diákoknak ahhoz, hogy éles vizsgahelyzetben a lehető legjobb formájukat hozhassák, fejezeteit pedig áthatja a fenntarthatóság és környezettudatosság gondolata.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Elindult az ELTE Érettségi Felkészítő könyvsorozata appeared first on Műszaki Magazin.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kara évről-évre egyre népszerűbb, így a hallgatók létszáma az idei tanévben elérte a 6600 főt. A növekvő érdeklődésre való tekintettel az ELTE GTK saját forrásból nagyszabású infrastrukturális fejlesztést hajtott végre és felújította a Rákóczi út 15. szám alatti épületet. Az 1,2 milliárd forintból átalakított P épületben három szinten, négy előadóteremben és több mint 2500 négyzetméteren 700 új férőhely várja a kar hallgatóit.

A Hild József tervezte, közel 200 éves háztömbben új lépcsőházat, belső udvart és lifteket alakítottak ki, melyekhez új gépészeti berendezéseket és elektromos rendszert is beszereltek. A renováció után az új épületben csak tantermek, illetve ezeket kiszolgáló terek és helyiségek kaptak helyet. Létrehoztak egy kb. 120 fő befogadására alkalmas nagyelőadót, amely vizsgateremmé is átalakítható. Valamennyi helyiséget új bútorzattal és csúcstechnológiás oktatástechnikával szereltek fel. Utóbbinak köszönhetően a jövőben minden tanórát rögzíteni tudnak videóra is.   Az épületet december 5-én adták át ünnepélyes keretek között.

Hankó Balázs innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár felhívta a figyelmet: jelen korunk küldetése, hogy versenyképes tudással lássuk el a fiatalokat. Az ELTE évek óta azoknak a nemzetközi rangsoroknak az éllovása, amelyek az oktatási kiválóság, tehetséggondozás és nemzetköziesítés fokmérői. A magyar felsőoktatás megerősödése egyben a magyar gazdaság és társadalom erejét is jelenti.

Scheuer Gyula, az ELTE kancellárja elmondta, hogy az ELTE az elmúlt hónapokban nagyon sok új épületet, köztük campusokat, gyakorlóiskolákat és kollégiumokat újított fel és adott át. Az egyetemi fejlesztések összesen 12 milliárd forint értékben valósultak meg. A GTK új épülete azonban több szempontból is egészen különleges, hiszen teljes egészében a Gazdaságtudományi Kar forrásaiból, egy innovatív konstrukcióban valósult meg.

Borhy László akadémikus, az ELTE rektora kiemelte: az egyetem vezetésével közösen régóta céljuk volt, hogy egy gazdaságtudományi kar elindulhasson. 2021-ben ez az álom valósággá vált, és öröm látni, hogy a kar egyre népszerűbb. A mostani fejlesztés példaként szolgálhat, hogy a megújulás a modern kor kihívásainak megfelelő épületek formájában is testet ölt.

Az egyetem rektora köszöntője után jelképesen átadta az épületet, melyet a hallgatók részéről Nagy Anna Dorottya, az ELTE GTK Hallgatói Önkormányzat elnöke vett át tőle. A HÖK elnök beszédében felhívta a figyelmet: ahhoz, hogy valaki sikeres hallgató legyen, három dologra van szükség. A motiváció és a tehetséges oktatók mellett, a környezet – legyen szó az emberi vagy épített környezetről – jelentős szerepet játszik az itt tanulók előmenetelében. Hozzátette: az új épületben most már minden adott ahhoz, hogy a kar hallgatói még kiválóbbak lehessenek.

A köszöntőket Andor György, a Pénzügyi és Számviteli Tanszék egyetemi tanárának előadása zárta, aki bemutatta a projekt szakaszait, köszönetet mondott a kivitelezőknek és körbevezette a jelenlévőket a megújult épületben.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Átadták az ELTE Gazdaságtudományi Karának új épületét appeared first on Műszaki Magazin.

Az éghajlatváltozás hatására egyre gyakrabban alakulnak ki katasztrofális tüzek, amelyekben emberek, haszonállatok, mezőgazdasági területek, erdők pusztulnak el és évente több tízmilliárd dolláros kár keletkezik. Elég csak az idei nyáron Görögországot sújtó súlyos tűzvészekre gondolnunk. Anomáliadetektálással a tüzek 30%-a megelőzhető, a korai észleléssel pedig a kár a tűzesetek 70%-ában jelentősen csökkenthető. 

A nemzetközi projektet egy finn deep-tech start-up, a Detectium vezeti, amelynek tűzmegelőzési rendszere lehetővé teszi a tüzek nagyon korai észlelését beltérben és kültérben egyaránt. A tűzérzékelő ipar napjainkban még mindig alapvetően füstérzékelőkre és 30 évvel ezelőtt tervezett infravörös érzékelőkre támaszkodik. A régi észlelési rendszerek széles körben használatosak, pedig a lehetőségeik korlátozottak és nem felelnek meg teljes mértékben a kor kihívásainak. Nagyon sok a téves észlelés, magasak a költségek és más intelligens épületbiztonsági rendszerekbe nehezen integrálhatóak. A lokalizációjuk pontatlan és nincs valós idejű visszajelzésük. A Detectium által kifejlesztett jelzőrendszer úgynevezett digitális ikerpárt használ és a gépi tanulásban rejlő lehetőségeket is kiaknázza. Tűzjelzőrendszerük alapja egy 3D vizualizáció, amely valós időben egyesíti a különböző szenzorokból származó adatokat, és tűz esetén egy egységes modellen mutatja meg a tűz helyét és kiterjedését az ügyfélnek és a tűzoltóknak. 

A Digital Twin, vagyis a digitális iker hasznos digitalizációs lehetőséget jelent az ipari szereplők számára. Digitális iker lehet például egy gyárépület, bármilyen gyártósor, illetve tárgy virtuális mása, milliméter pontos digitális 3D modellje. 

Az ELTE IK mesterséges intelligencia kutatással foglalkozó munkatársai a 3D modellezés automatizálásán dolgoznak a digitális ikerpár létrehozásához. Az itt zajló kutatás-fejlesztés során a tekintetirány alapú adatgyűjtés, a vizuális adatok feldolgozásának és 3D modellben történő ábrázolásának módszereit dolgozzák ki HoloLens2 felhasználásával. Ezen felül különböző adatbővítési (argumentálási) módszereket is biztosítanak a még ismeretlen objektumokhoz gyűjtendő adatok mennyiségének minimalizálásához. Újszerű módszerük megkönnyíti a kiépítendő rendszer skálázását és a fejlett technológia használatát az ügyfelek számára. Fejlesztéseiket integrálni fogják a Detectium már létező tűzmegelőző megoldásába, mely hozzájárul egy modern és időtálló applikáció kifejlesztéséhez és annak a globális piacon történő megjelenéséhez. 

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Mesterséges intelligenciával a tűzkárok ellen appeared first on Műszaki Magazin.

Témavezetőjével, Timár Gáborral, a Geofizikai és Űrtudományi Tanszék vezetőjével a földi GPS-rendszerben használt adatokat határoztak meg a Holdra, és ehhez a 800 éve élt matamatikus, Fibonacci módszerét használták. Eredményeik az Acta Geodaetica et Geophysica folyóiratban jelentek meg.

Most, amikor az emberiség fél évszázad után ismét a Holdra készül eljutni, fókuszba kerülnek a lehetséges holdi navigáció módszerei. Az Apollo-missziók holdjárműveinek modern utódait már valamilyen, a földi GPS-rendszerre hasonlító, Hold körül keringő szatellitek szolgáltatta tájékozódás fogja segíteni. A Föld esetén ezek a rendszerek nem bolygónk tényleges alakjával, még csak nem is a tengerszint által meghúzott felülettel dolgoznak, hanem egy, arra legjobban illeszkedő forgási ellipszoiddal. Ennek metszete egy ellipszis, amely az Egyenlítőn van a legtávolabb, a sarkoknál pedig a legközelebb a Föld tömegközéppontjától. A Föld sugara kicsit kevesebb, mint 6400 kilométer, a sarkok pedig kb. 21,5 kilométerrel vannak közelebb a középponthoz, mint az Egyenlítő.

Miért is érdekes, hogy a Holdat közelítő ellipszoidnak milyen az alakja, milyen számokkal írható le? Miért érdekes, hogy a Hold 1737 kilométeres átlagsugarához képest a pólusai kb. fél kilométerrel vannak közelebb az Egyenlítőénél? Ha a Holdon is a GPS-rendszerben kipróbált szoftveres megoldásokat akarjuk alkalmazni, akkor célszerű, ha ezt a két számot adjuk meg, így a programok könnyen átültethetők a Földről a Holdra.

A Hold lassabban forog, tengely körüli forgásának periódusa megegyezik a Föld körüli keringésével. Nagyrészt emiatt a Hold sokkal gömbszerűbb; a holdi ellipszoid metszete is ellipszis, ami viszont majdnem gömb. Majdnem, de nem teljesen. Mindazonáltal az eddigi holdi térképezéshez elegendő volt az alakot egy gömbbel közelíteni, akit pedig ennél jobban érdekelt égi kísérőnk alakja, az összetettebb modellekkel írta le.

Érdekes módon a holdalak forgási ellipszoiddal történő közelítése nem történt meg eddig. Utoljára az 1960-as évek szovjet űrkutatói végeztek ilyen számításokat, természetesen akkor még csak a Földről látható oldal adatai alapján.

Cziráki Kamilla II. éves földtudomány alapszakos, geofizika specializációt végző hallgató, témavezetőjével, Timár Gáborral, a Geofizikai és Űrtudományi Tanszék vezetőjével egy Tudományos Diákköri munka (TDK) keretében kiszámította a Hold potenciálelméleti alakjához legjobban illeszkedő forgási ellipszoid paramétereit. Ehhez egy meglévő potenciálfelület, az úgynevezett holdi szelenoid egy adatbázisát használta, amelyből a felületen egyenletesen eloszló pontokon magassági mintát vett, és megkereste, milyen egyenlítői és sarki sugár esetén illeszkedik a legjobban ezekre egy forgási ellipszoid. A mintavételi pontok számát 100 és 10000 között fokozatosan növelve a két paraméter értéke már 10000 pontnál stabilizálódott.

A munka egyik fő lépéseként azt vizsgálta, hogyan lehet egy gömbfelületen egyenletesen elrendezni N darab pontot. Ennek több megoldása lehetséges; Cziráki Kamilla és Timár Gábor a legegyszerűbbet, az úgynevezett Fibonacci-gömböt választotta. A Fibonacci-spirál gömbfelületi elhelyezése egy igen rövid és frappáns programkóddal valósítható meg, mindazonáltal elmondható, hogy az eljárás alapjait a 800 éve élt matematikus, Leonardo Fibonacci vetette meg. A módszert ellenőrzésképp a Földre is alkalmazták, rekonstruálva a GPS által is használt WGS84 ellipszoid jó közelítését.

Cziráki Kamilla eredményét az idei OTDK-n aranyéremmel ismerték el, emellett a fiatal kutatót felkérték, hogy munkáját az Acta Geodaetica et Geophysica folyóiratban publikálja.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post 800 éves matematikai trükk segíthet a holdi navigációban appeared first on Műszaki Magazin.

Lezárult az ELTE Informatikai Kar és a Robert Bosch Kft. második alkalommal megrendezett közös hallgatói versenye, amelynek fókuszában a gépjárművek lokalizációja állt. A megmérettetést azért hívták életre, hogy a hallgatók izgalmas, valós iparági problémákat feszegető feladatokon dolgozzanak az önvezető autók témakörében, elmélyítve ezzel tudásukat, és megismerve a fejlesztések legújabb irányait.

Az idei versenyen egy olyan algoritmust kellett megtervezniük, amely LIDAR 3D pontfelhő, valamint kameraképek alapján képes meghatározni egy jármű helyzetét Budapest utcáin. A verseny győztesei megosztott helyezéssel Matók Milán és Szeiler Pál lettek, mivel algoritmusuk hiba nélkül működött. A második helyen Sallai Martin, míg a harmadik helyen Poór Máté végzett.

„A Bosch-nál az önvezető autózás szinte összes területén folynak kutatások és fejlesztések. A Parking Osztályon belül van egy izgalmas termékünk, a HomeZone, amely az önvezető funkcióra tanítható be lakókörnyezetünk bizonyos részén: képes észlelni azt a területet, ahonnan az autó már emberi beavatkozás nélkül haza tud navigálni. A sofőr kiszáll, az autó pedig beparkol helyette a garázsba. Ehhez az autónak folyamatosan meg kell határoznia a lokációját, ami viszonylag egyszerű feladatnak tűnik. Ám az adott szituációban, napszakban és évszakban rögzített környezet folyamatosan változik, ősszel hullanak a falevelek, télen hó van, de még a kukák is máshogyan helyezkednek el az út mentén. Ezeket az apró változásokat az autónak is ugyanúgy fel kell ismernie, mint az embernek”

– fogalmazott Pozsegovics Péter, a Robert Bosch Kft. System Development Parking Osztály vezető mérnöke.

A hallgatóknak az ősszel kiírt feladatban pontosan egy ilyen helyzetet kellett megoldaniuk, hiszen a GPS sem működik mindenkor és mindenhol, ilyenkor a helymeghatározás csak egyéb szenzorokkal lehetséges. A versenyzők heteken keresztül kapták a feladathoz kapcsolódó tanító adatbázisokat, a Budapest utcáin különböző időpontban felvett videó- és LIDAR képfelvételeket. A verseny másik érdekessége az volt, hogy a hallgatók teljesen szabad kezet kaptak a programozási nyelv és a fejlesztői eszközök kiválasztásában.

”Nagyon izgalmas megoldásokat adtak be hallgatóink, nagyon büszke vagyok az ELTE IK diákjaira – értékelte a pályaműveket Hajder Levente, az ELTE IK tudományos főmunkatársa, a Geometric Computer Vision Kutatócsoport vezetője. – Volt, aki a gépi tanulást választotta, és mélyhálós elemzéssel oldotta meg a feladatot, de volt olyan hallgató is, aki a számítógépes látáson alapuló módszerrel a LIDAR 3D-os pontfelhőket fűzte össze, amivel gyakorlatilag elkészítette az utcák 3D-s modelljét. Ez nagyon látványos eredményt hozott, amelyet az egyetemi oktatásban is hasznosíthatunk.”

A hallgatók az elkészült szoftvereket a Bosch Budapest Innovációs Kampuszán tartott rendezvényen mutatták be, ahol a helyszínen megkapott adatcsomag beépítésével kellett programjaikat lefuttatni. Ezt követően eredményeiket előadás formájában prezentálták az ELTE és a Bosch munkatársainak.

“A megoldásokat mi is érdekesnek találtuk, hiszen a Bosch-nak megvannak a saját technikái az ilyen problémák kezelésére. Izgalmas volt látni, hogy a hallgatók milyen eszközökhöz nyúlnak. Örömmel ismertük el a győztesek munkáját, hiszen a Robert Bosch Kft. elkötelezett a tehetséggondozásban, a fiatal tehetséges informatikus és mérnök hallgatók támogatásában, szakmai fejlődésük segítésében”

– hangsúlyozta Pozsegovics Péter.

A rendkívül jó hangulatú esemény az ünnepélyes díjátadót követően különleges tesztvezetéssel zárult, ahol a Bosch betekintést engedett az ELTE kutatói és hallgatói számára az éppen aktuális fejlesztéseikbe az önvezető autózás területén.

A verseny az Informatikai Kar és a Robert Bosch Kft. hosszú évekre visszanyúló együttműködésének egyik újabb állomását jelenti a 2018-ban indított autonómrendszer-informatikus mesterszak, a mesterséges intelligencia mesterképzési specializáció, illetve a Mesterséges Intelligencia Ipari Tanszék megalakulása után.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post ELTE Informatikai Kar és a Robert Bosch Kft közös hallgatói versenye appeared first on Műszaki Magazin.

A kvantummechanika – az elektronok, atomok, és más kis méretű részecskék viselkedését leíró fizikai elmélet – eredményeinek informatikai hasznosítása néhány évtizede merült fel. Ezen az új tudományterületen, a kvantuminformatikában a magyar kutatók kezdetektől jelentős eredményeket értek el. Mára a kvantumalapú kommunikációs és számítási technológiák fejlettsége elérte azt a szintet, hogy megjelenhetnek az első gyakorlati alkalmazások, különösen a titkosítás és a nehéz számítási feladatok megoldásának a területén.

A titkosított kommunikáció mindennapi életünk részévé vált: ha mobiltelefonozunk vagy az Internetet használjuk, eszközeink rejtjelezéssel biztosítják, hogy illetéktelenek ne férhessenek hozzá az adatokhoz. A jelenleg elterjedt titkosítási technológiák biztonsága matematikai sejtésekre épül. Ez a vélt biztonság az új (pl. kvantum-) számítási technológiák esetleges elterjedésével kérdésessé válhat. A kvantumtitkosítás biztonságát viszont a fizikai törvények garantálják: a lehallgatáshoz a kvantummechanika törvényeit kellene megsérteni.

Magyarország is csatlakozott az Európai Unió által 2019-ben indított EuroQCI kezdeményezéshez, melynek célja, hogy az európai országok létrehozzák az első, kvantumos titkosításra épülő távközlési csatornákat. Az ehhez kapcsolódó pályázaton nyertes QCIHungary konzorcium célja a nemzeti kvantumkommunikációs infrastruktúra kiépítése. A konzorcium tagjai: a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség, a Wigner Fizikai Kutatóközpont, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Informatikai Kara, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Villamosmérnöki és Informatikai Kara, valamint a Magyar Telekom és a Vodafone mint partnerek.

Az ELTE Informatikai Karán az ID Quantique svájci cég által gyártott ún. optikai kvantum-kulcsszétosztást megvalósító, kereskedelmi forgalomban kapható eszközt tesztelhették és próbálhatták ki a kar kutatói. A kvantum-kulcsszétosztás az ilyen típusú titkosított kommunikáció fő lépése. Az összeköttetés az egyetem Lágymányosi és Trefort-kerti kampusza között, hagyományos távközlési hálózaton valósult meg, kb. 5 km hosszú üvegszálon. A rendszer működését július 26-án demonstrálták az ELTE kutatói, Csák János kulturális és innovációs miniszter jelenlétében. A bemutató során egyirányú, kvantumosan titkosított videókapcsolatot hoztak létre. Az elnyert európai projekt keretében hasonló, erősen titkosított adatkapcsolatok fognak létrejönni Budapest és több magyar nagyváros között, valamint két, érzékeny adatokat kezelő budapesti adatközpont éles üzemben fog kvantumtitkosítással kommunikálni. Ennek megvalósítását az elvégzett tesztelés során szerzett tapasztalatok nagyban segítik majd.

A kvantumtitkosítás mellett a kvantuminformatika több területén folyik jelentős kutatás-fejlesztés Magyarországon. Ezeket a Kvantuminformatika Nemzeti Laboratórium fogja össze, melynek keretében a Wigner FK, az ELTE és a BME munkatársai kvantumszámítógépek szimulációjával és az ilyen eszközök különféle alkalmazásaival, pl.  nehéz, szuperszámítógéppel is kezelhetetlen tervezési, optimalizálási feladatok megoldásával, vagy a mesterséges intelligencia kvantumalgoritmusokban való felhasználásával is foglalkoznak.

The post Kvantum-kulcsszétosztáson alapuló kommunikáció megvalósítása az ELTE Informatikai Karán appeared first on Műszaki Magazin.

A magyarországi Bosch csoport támogatásával és partnerségével az ELTE Informatikai Karán átadták Magyarország első mesterséges intelligencia ipari tanszékét Dr. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter részvételével. Az ELTE-Bosch Mesterséges Intelligencia Tanszék jövőbe mutató innovációs tevékenységével még kézzelfoghatóbbá teszi a hazai felsőoktatás és az ipari kutatás-fejlesztés stratégiai kapcsolatát.

„Meggyőződésünk, hogy a leginnovatívabb nemzetközi vállalatok és a felsőoktatás együttműködése Magyarország számára kiemelten fontos, hiszen így egyre magasabb hozzáadott értékkel lehetünk jelen a gazdasági értékláncban, és az ország munkahelymegtartó képessége is jelentősen növekedhet a befektetésekért folyó globális versenyben”

– emelte ki a megnyitón Dr. Szászi István a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban.

Dr. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, Dr. Horváth Zoltán, az ELTE Informatikai Kar dékánja, valamint Dr. Szászi István, a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban az ELTE-Bosch Mesterséges Intelligencia Tanszék átadóján.

Egyedülálló innovációs ökoszisztéma a Boschtól

Az ELTE-Bosch Mesterséges Intelligencia Tanszék létrehozása a Bosch csoport és az ELTE stratégiájának része. A vállalat fontos partnerként tekint a hazai egyetemekre nemcsak a mérnök- és informatikusképzés, hanem a közös kutatás-fejlesztés területén is. Magyarország egyik legnagyobb munkaadójaként a hazai Bosch csoport az elmúlt években országosan több egyetemmel is szoros, hosszú távú szakmai partnerséget alakított ki. A Bosch felsőoktatási együttműködéseinek keretében a hazai egyetemek közvetlenül is bekapcsolódhatnak az ipari innováció nemzetközi folyamataiba, így az akadémiai szektor még aktívabban vehet részt a jövő technológiájának formálásában.

Az ELTE Informatikai Karán az innováció és az alkalmazásközpontú szemléletmód eddig is szervesen épült be a kiváló alapkutatásba és vált annak fő katalizátorává. Ez szilárd szakmai alapot biztosít az innovációban érdekelt, tudásintenzív vállalatok, így a Bosch csoport számára, növelve a gyorsan változó technológiai környezetben az üzleti versenyképességet.

„Az egyetemek modernizációja napjaink egyik kulcskérdése, nagy múltú tudományegyetemi karként különösen fontos küldetésünknek és felelősségünknek tartjuk a társadalmi és gazdasági értékteremtést, a 3. generációs kutatóegyetemi modell keretében. Karunk ebben a keretben nemzetközi színtéren is elismert innovációs eredményeket mutat fel. Nagy hagyományokra visszatekintő mesterséges intelligencia kutatásaink, a világ 500 legjobbja közé rangsorolt informatikusképzésünk, a Bosch csoporttal folytatott K+F+I együttműködéseink teremtették meg az alapot ahhoz, hogy a mai napon felavathassuk az ELTE-Bosch Mesterséges Intelligencia Tanszéket”

– mondta el Dr. Horváth Zoltán, az ELTE Informatikai Karának dékánja köszöntőbeszédében.

Dr. Szászi István, a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban beszédet mond az ELTE-Bosch Mesterséges Intelligencia Tanszék átadóján.

Jövőbe mutató kutatóbázis és tudásközpont

A Bosch itthon és nemzetközileg is komplex felsőoktatási együttműködéseket, innovációs ökoszisztémát épít, amely kölcsönös előnyöket hordoz az egyetemi partnerek és a vállalat számára egyaránt. A Bosch és az ELTE együttműködésében az egyetemi hallgatók gyakorlati szempontból még relevánsabb, még versenyképesebb tudást, innovációs-üzletfejlesztési ismereteket szerezhetnek, miközben a Bosch kutatás-fejlesztési munkája is számos értékes eredménnyel gazdagszik, az ELTE mesterséges intelligencia képzési programjai pedig igazodnak a változó ipari igényekhez.

A Bosch büszke rá, hogy a vállalat aktív szerepvállalásával nyílt meg Magyarország első mesterséges intelligencia ipari tanszéke az ELTE-n. Olyan tudásbázis és kutatóközpont jött így létre, amelyből a hazai felsőoktatás egésze profitál, és a résztvevők együtt formálhatják a tudomány és az ipar közös jövőjét.

Az önvezető autóktól az ipari robotokig

Az ELTE-Bosch Mesterséges Intelligencia Tanszéken gyakornoki, ösztöndíj- és doktori programok valósulnak meg, egyebek mellett az önvezető járművek, az ipari automatizáció, a gépi látás vagy az emberi agyműködést leképező neurális hálók területén. A Bosch és az ELTE egyik legizgalmasabb közös kutatási területe a Level 4 és 5 szintű önvezetést támogató rendszerek fejlesztése, ahol a gépi intelligencia már teljes mértékben, emberi felügyelet és beavatkozás nélkül át tudja venni a járművek biztonságos irányítását.

Modern egyetemi tér a Bosch filozófiája mentén

A Bosch nemcsak az ipari hátteret és tudást biztosítja az új tanszék számára, hanem annak fizikai megvalósításában is segítséget nyújtott. Így a lágymányosi Duna-parton a hazai felsőoktatásban példa nélküli, modern kutatási környezet, új típusú egyetemi tér jött létre, összhangban a Bosch „New Way of Working” megközelítésével. A megújult, 400 négyzetméteres tanszéken tantermeket, rugalmasan használható kutatói munkaállomásokat, kollaborációs teret, workshop szobát és könyvtárhelyiséget is kialakítottak. A Bosch térszervezési elvei mentén megálmodott új tanszéki helyszín kialakításának legfontosabb szempontja az volt, hogy a legtöbb funkció egy helyen és könnyen elérhető legyen, emellett segítse az együttműködést, a közös gondolkodást a hallgatók, oktatók, egyetemi és ipari kutatás-fejlesztési szakemberek között.

The post Átadták Magyarország első mesterséges intelligencia ipari tanszékét a Bosch és az ELTE együttműködésében appeared first on Műszaki Magazin.

2022. április 27-én az ELTE Lágymányosi Campusán található EIT Digital Budapest Co-Location Centre-ben találkozott egymással öt európai egyetem felsővezetése az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) által a felsőoktatási intézmények innovációs potenciáljának növelése érdekében indított kezdeményezés egyik első projektjének keretében.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a kolozsvári Babeș-Bolyai Egyetem, a skóciai Heriot-Watt Egyetem, a kassai Pavol Jozef Šafárik Egyetem és a plovdivi Paisii Hilendarski Egyetem rektorai, rektorhelyettesei és képviselői az InnoChange projekt egyik kiemelt eseményén, a hibrid formában megrendezett Rektori Konferencián végre személyesen is megvitathatták a partnerek vállalkozói és innovációs képességei növelésének, a harmadik generációs kutatóegyetemi modell irányába tett lépéseiknek, valamint az Európai Felsőoktatási Térségbe való mélyebb integrációjuk folyamatát.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kara vezette InnoChange konzorcium 2021 júliusában megkezdett közös munkájának célja a felsőoktatási intézmények fejlesztése a harmadik generációs kutatóegyetemi modell irányába, innovációs képességeik növelése révén. Ezt többek között a közép-európai egyetemek körüli innovációs ökoszisztémák megerősítésével, továbbá az egyetemek hallgatói és munkatársai vállalkozói készségeinek fejlesztésével kívánják elérni. Az idei tanévben már másodszorra szervezik meg az öt egyetem nemzetközi hallgatói közösségét összefogó online kurzust, amely a kreativitást és a társadalmi felelősségvállalást helyezi a középpontba. A mélységi innováció jegyében a felsőoktatási intézmények innováció-menedzsment gyakorlatát célzó strukturális változásokat indítottak el: az egyetemi kutatócsoportokat a kezdetektől innovációs tanácsadó segíti az eredmények üzleti hasznosítása érdekében.

Dr. Hankó Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára köszöntőjében üdvözölte a partnereknek az egyetemek innovációs készségeinek fejlesztéséért tett erőfeszítéseit, kiemelve annak jelentőségét, hogy az ELTE felvállalta korábbi, európai együttműködésben szerzett tapasztalatainak regionális megosztását. Kitért rá, az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően a magyar egyetemek a világ felsőoktatási rangsoraiban jelentősen előreléptek, a világ 28 ezer felsőoktatási intézménye közül mára már 11 magyar egyetem – köztük az Eötvös Loránd Tudományegyetem – tartozik a legjobb 5 százalékhoz. A kormány célja, hogy ez a felsőoktatás motorját jelentő intézményi kör tovább bővüljön, tovább erősödjön. Az oktatóknak, kutatóknak, tanároknak biztosított 30 százalékos bérfejlesztés mellett elindult a felsőoktatás valaha látott, legnagyobb 2700 milliárd forintos fejlesztési programját. Ez egyedülálló a magyar oktatás történetében – hangsúlyozta a helyettes államtitkár.

Martin Kern, az EIT igazgatója beszédében kiemelte, hogy az EIT új Felsőoktatási Kezdeményezésének célja az egyetemek innovációs képességfejlesztésének támogatása, hogy azok még hatékonyabban járulhassanak hozzá a globális kihívásaink leküzdését szolgáló megoldások kereséséhez. Az EIT, Európa legnagyobb innovációs ökoszisztémájaként, 8 Innovációs és Tudásközösségének az elmúlt 12 év során szerzett tapasztalataira támaszkodva segíti a Kezdeményezés projektjeit vállalkozói szemléletű oktatási programok kidolgozásában, valamint – pán-európai együttműködések révén – hatékonyságuk növelésében.

Dr. Borhy László, az ELTE rektora az oktatás-kutatás-innováció tudásháromszögben történő akadémiai-ipari együttműködések iránti megnövekedett igényt hangsúlyozta, amelynek véleménye szerint az ELTE-n már hagyománya van. Majd hozzátette, azt tartja a legnagyobb eredménynek, hogy az egyetemnek az EIT támogatásával kialakított innovációs stratégiája olyan fejlődési pályára állította az Informatikai Kart, ami mára már európai szinten is elismert mintának számít.

Dr. Horváth Zoltán, az InnoChange program szakmai vezetője, az ELTE Informatikai Karának dékánja elmondta, a mélységi innováció víziója számára a kar jövőjének kulcsa, amelynek megvalósítása érdekében a projekt főként az ELTE Informatikai Karának irányításában 1998 óta működő CEEPUS hálózatra, továbbá az EIT Digital keretében szerzett évtizedes tapasztalatokra, valamint a Heriot-Watt Egyetem innováció-menedzsment modelljére támaszkodik a partneregyetemek innovációs szolgáltatásrendszerének fejlesztése céljából.

The post Úton a harmadik generációs kutatóegyetemi modell megvalósítása felé appeared first on Műszaki Magazin.