A Roland Berger, német stratégiai tanácsadó vállalat kutatói szerint három lépés figyelembevételével új lendületet kaphat az iparág.

A Föld lakosságának gyarapodásával nő az áru- és személyszállítására irányuló igény is, mely egyértelműen hatást gyakorol az élő környezetre. A még több autópálya építés és a légi forgalom kiterjesztése jelentős szén-dioxid-kibocsátással járna. Ehelyett született meg a hyperloop gondolata, mely fenntartható, kényelmes és rendkívül nagy sebességű. A rendszer lényege, hogy a körülbelül 25-60 férőhelyes „kapszulák” (podok) egy alacsony nyomású kötött pályán (csöveken keresztül) mozognak, elektromos meghajtás és mágneses lebegtetés kombinációjával.

„A vákuumvasút-rendszer olyan alternatívát nyújt, mely lehetővé teszi a különböző országok városai közötti közvetlen összeköttetést nagy sebességgel. A széles körben elfogadott műszaki megvalósíthatóság ellenére azonban ma még mindig nem elérhető. A Roland Berger tanulmányában arra próbál választ adni, hogy mi segítheti ennek a forradalmi technológiának a beindulását”

– mondta Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi partnere.

Kecsegtető ajánlat

Az emelkedő üzemanyagárak mellett az elektromos meghajtású hyperloopnak egyértelmű előnyei vannak az autózással szemben. A Roland Berger elemzései szerint a nagysebességű vasúthoz (NSV) képest – mely a legközelebbi földfelszíni megfelelője – kibocsátása ötször alacsonyabb, valamint huszonötször tisztább, mint a kereskedelmi repülőgépeké. A sebesség tekintetében is messze veri a versenytársakat: az optimális energiahatékonyságot célzó kapszulák akár 800 kilométer per óra körüli sebességgel is képesek haladni. Míg a légi közlekedés időtartamánál számításba kell venni az ingázást, a várakozást és magát a repülést is, a hyperloop segítségével az utazási idő legalább a felére csökkenhet. Mindezt úgy, hogy az utasok a vonathoz hasonló működési elv alapján közlekedhetnek. A hálózatok pedig nemcsak a városok könnyebb megközelíthetőségét tennék lehetővé, hanem a kulcsfontosságú csomópontok, például repülőterek és városi központok közötti végponttól végpontig tartó utazásokat is.

Hogyan nyerhet új lendületet az iparág?

Ahhoz, hogy a vákuumvasutak képezzék a jövő közlekedését a műszaki kihívások megoldásán túl be kell bizonyítania az érdekelt feleknek, hogy az emberek életmódjára, munkájára és utazására is pozitív hatással van. A Roland Berger kutatói szerint három fő lépés adhatna lendületet az iparágnak:

1. Alapvető fontosságú egy világos szabályozási keret kidolgozása – az Európai Bizottság például már megkezdte az erre irányuló erőfeszítéseket. Az elfogadott 2023-as munkaprogram hat fő célkitűzésének részét képezi a mobilitási megoldásokra való felkészülés.
2. A szükséges infrastrukturális beruházási költségek egy részét támogathatnák az államok, csökkentve ezzel a kezdetleges szakaszban felmerülő kockázatok súlyát. A magánszereplők számára így gazdaságilag kedvezőbb feltételek állnának rendelkezésre.
3. Az új közlekedési mód biztonságának és használhatóságának bizonyításához tesztpályákra és egyéb tesztlétesítmények elhelyezésére van szükség – lehetőleg a potenciális útvonalak közelében. Ehhez nagy állami földterületeket lehetne használni, így megtakarítható az új területek bevonásának költsége.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A vákuumvasút-technológia forradalmasítása? appeared first on Műszaki Magazin.

Ez a program is bizonyította, hogy az intézmény hallgatói a legmodernebb technológiák segítségével naprakész tudást szerezhetnek akár az űrtávközlés területén is.

Az NMHH a felsőoktatási intézmények közül elsőként a Széchenyi István Egyetemen tette lehetővé, hogy a hallgatók testközelből is megismerhessék és tesztelhessék a Starlink alacsony pályás műholdakkal létrehozott globális internetszolgáltatásának működését egy valódi terminálon keresztül. A program szervezésében részt vett az egyetem SZE-SAT hallgatói csapata, amelynek tagjai mindig az ég felé tekintenek, műholdakat követnek, kommunikálnak velük, sőt az egyetemek közti együttműködésben megvalósult műholdra saját kommunikációs eszközt is fejlesztettek.

A rendszer bemutatása szakmai előadásokkal kezdődött, majd az egyetem tanulmányi épületének tetején található műholdas laboratóriumban működés közben is tesztelhették a terminált a résztvevők. Az eseményen dr. Kovács Zsolt kancellár mondott köszönetet az NMHH-nak azért a szoros szakmai partnerségért, amellyel a Széchenyi István Egyetemet segíti, és amelynek köszönhetően a széchenyis hallgatóknak nyílt elsőként lehetőségük e modern rendszer alaposabb megismerésére. Hozzátette, az intézmény nemcsak naprakész tudást, de a legmodernebb technológiák használatát is biztosítja képzései során a leendő szakemberek számára.

A programon részt vevők működés közben is láthatták a terminált. (Fotó: Horváth Márton)

„Az NMHH felel a hírközlés szabályozásáért, a szabályok betartatásáért, és ez igaz a ma létező legkorszerűbb űrtávközlési eszköz esetében is. A terminált a vonatkozó előírásoknak való megfelelés szempontjából tesztelte a hatóság, amelyen jól vizsgázott a rendszer. Ezeket az eredményeket mutattuk be a fiataloknak” – fogalmazott dr. Vári Péter, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság főigazgató-helyettese, a Széchenyi-egyetem docense, aki néhány évtizede maga is a győri intézményben diplomázott villamosmérnökként. „Kézenfekvő volt, hogy a Széchenyi István Egyetem hallgatói számára elhozzuk ezeket az ismereteket, hiszen Győr a távközlési oktatás egyik legfontosabb bölcsője, a magas színvonalú szakemberképzéshez pedig ezzel a programmal is hozzá tudunk járulni”

– hangsúlyozta.

Pataki Péter, a Távközlési Tanszék tanársegédje – aki hallgatóként a SZE-SAT hallgatói csapat egyik alapítója volt – a szakmai nap sikerében szervezőként és előadóként is szerepet vállalt. Mint mondta, a Széchenyi István Egyetemen valóban gyakorlatorientált oktatás zajlik, amely jelentősen növeli az itt megszerzett diploma munkaerőpiaci értékét. Az egyetemen tanultak alkalmazása jegyében hozták létre 2019-ben a Jedlik Ányos Gépész- és Villamosmérnöki Szakkollégium SZE-SAT szekcióját is.

„Akkor nem kisebb célt tűztünk ki magunk elé, mint hogy saját műholdat fejlesszünk, és így írjuk fel Győr nevét az égre, amihez a csapat egyre közelebb jár. A mostani program fókuszában is a műholdak álltak, egy új technológia gyakorlati kérdései, amelyeket még a vártnál is nagyobb érdeklődés övezett”

– fogalmazott. Hozzátette, a nyílt rendezvényre nemcsak a Széchenyi-egyetemről, de más felsőoktatási intézményből is érkeztek hallgatók, és vállalati partnerek, a térség szakemberei is szép számban látogattak el.

„Az előadások során bemutattuk a technológia működését, de olyan kérdéseket is megvitattunk, mint a műholdak más eszközökre való hatása, a csillagászati kilátás zavarásának kérdése vagy az űrszemét, az újrahasznosíthatóság problémaköre. Ezek mind olyan aktualitások, amelyekre a jövő szakembereinek is fókuszálniuk kell” – hangsúlyozta Pataki Péter. Kiemelte, a bemutató sikerét látva tervezik, hogy a jövőben akár többször is szerveznek egy-egy téma köré hasonló nyílt előadásokat. „A műholdas távközlő rendszerek tantárgy oktatását például számos külső, az iparból érkező előadó színesíti, internetszolgáltatásban, műsorszórásban és egyéb műholdas témakörökben, amelyek szintén alkalmasak lehetnek az érdeklődők bevonására személyes vagy akár online jelenléttel”

– zárta a fiatal oktató.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A Széchenyi István Egyetem hallgatói ismerkedhettek meg elsőként Elon Musk műholdas rendszerével appeared first on Műszaki Magazin.

A Tesla első európai gyárának elindítására a közelmúlt legnagyobb autóipari beruházása, az amerikai vállalat közel 5 milliárd eurót költött az új üzemre. A gyáravatón a Tesla vezérigazgatója, Elon Musk, és a német kancellár, Olaf Scholz is részt vett, Musk megint kitett magáért, táncolva adta át az első Model Y-okat az új tulajdonosoknak.

Elon Musk szinte extázisban követte a Tesla első német gyártású autóinak átadását kedden a grünheidei üzemben, ami az amerikai autógyártó első európai gyára, és amelyben két évvel azután indult el a termelés, hogy az üzem építését bejelentették. A gyáravató és az első autók átadása olyan volt, mint egy ünnepség, hangos zene szólt, miközben 30 ügyfél és családtagjaik először láthatták új autóikat, amelyek egy Tesla márkájú alagúton keresztül érkeztek, a leendő autótulajdonosok tapsoltak és éljeneztek, miközben a Tesla vezérigazgatója, Musk táncolt és viccelődött a rajongókkal.

Celebrating the first Model Y for #DeliveryDay at Giga Berlin and @elonmusk knows how to dance pic.twitter.com/Ut2BK5h67G

— Gail Alfar (Austin) (@GailAlfarATX) March 22, 2022

“Ez egy nagyszerű nap a gyár számára” – mondta Musk, és “egy újabb lépésnek a fenntartható jövő felé”. Olaf Scholz német kancellár, aki szintén részt vett az eseményen, az autóipar jövőjeként dicsérte a Gigafactory-t. Az üzem hivatalos megnyitója tehát Elon Musk és Olaf Scholz jelenlétében zajlott, Musk ünnepélyesen átadta az első Model Y autókat a vásárlóknak.

Mielőtt a Giga Berlin a hónap elején megszerezte a végleges engedélyt a regionális hatóságoktól, a Tesla olyasmit ért el, amire a közelmúlt német vállalattörténetében még nem volt példa, nem volt könnyű ugyanis az amerikai vállalatnak átverekednie magát a német bürokrácián, közel 20 különböző előzetes engedélyt kellett megszereznie, ráadásul mindvégig fennállt az esélye annak, hogy a végleges engedélyt nem kapja meg a Tesla, ami azzal járt volna, hogy a vállalatnak el kellett volna bontania minazt, amit már felépített. Az előzetes engedélyek lehetővé tették, hogy a Tesla közel két évvel ezelőtt a környező erdőterületek fakitermelésével kezdje meg a projektet, ezután következett a tényleges üzemrészek építése, amelyeket végül a legmodernebb technológiával, többek között ipari robotokkal láttak el.

A Tesla 2020 májusában kezdte meg az építési munkálatokat a Berlin melletti Grünheidében, vagyis közel 22 hónap alatt épült fel az üzem. Tavaly év végén az amerikai autógyártó engedélyt kapott arra, hogy az előzetes teszteket megkezdje az új gyárában.

A Tesla állítása szerint a berlini Gigafactory lesz a vállalat eddigi legfejlettebb és leghatékonyabb létesítménye. A grünheidei üzemben a Model Y gyártása mellett egy akkumulátorcellagyártó üzem is helyet kap, amely a világ legnagyobb ilyen létesítménye lesz.

Musk jelezte, hogy az üzem éves termelési kapacitása a kezdeti szakaszban akár 100 gigawattóra (GWh) is lehet majd, amit később 200 gigawattórára bővíthetnek, de még a kezdetben tervezett kapacitás is elegendő lenne ahhoz, hogy jóval több mint 1 millió Model Y akkumulátorát állítsák elő. A szakértők arra számítanak, hogy a Tesla egy új generációs, 80 x 60 milliméteres cellákat fog gyártani, amelyek a korábbiaknál nagyobb energiasűrűségűek, és a jelenlegihez képest akár 16 százalékkal nagyobb hatótávolságot eredményezhetnek.

Eddig az európai piacra szánt Model Y-onok kizárólag a Tesla sanghaji gyárából érkeztek, de ezentúl a berlini gyárból is jönnek. Az üzemben a gyártás 2022 második felében gyorsulhat fel, az első félévében nagyjából 30 ezer autót gyárthat a Tesla, a cél az, hogy éves szinten félmillió autót gyártsanak az üzemben, ahol a csúcson akár 12 ezer dolgozót foglalkoztathatnak, miközben jelenleg még csak 2 ezren dolgoznak.

A Tesla számára a berlini üzem stratégiai jelentőségű, a texasi Austinban épülő új gyárral együtt az a terv, hogy a Tesla idén valódi tömeggyártóvá válik az elektromos autók piacán, jövőre már 1,3 millió autót gyártanának világszerte, amivel már nagyobbak lennének, mint a Volvo és a Mitsubishi, és nagyjából egy szintre kerülnének a Skodával.

Forrás: Portfolio

The post Elon Musk megnyitotta a Tesla első európai gyárát appeared first on Műszaki Magazin.

Beltéri növénytermesztés, élelemgyárak Afrikában, integrált élelmezési klaszterek a városokban – mind fenntartható lehetőségek a világszintű élelmezési válság megoldására. Közép-Európában egyedüliként a Tungsram nemrégiben nyitotta meg kutatási célú vertikális farmját Budapesten.

A Tesla vezérigazgatója, Elon Musk nem volt rest válaszolni az ENSZ Világélelmezési Program (WFP) igazgatójának, David Beasley-nek kijelentésére, amely szerint Musk vagyonának mindössze 2 százaléka, azaz 6 milliárd dollár már jelentősen hozzájárulna a világéhezés megszüntetéséhez. A Tesla tulajdonosa Twitterén azt írta, hogy azonnal elad egy jelentős mennyiségű Tesla-részvényt, ha az ENSZ szakosított intézménye bemutatja neki, hogyan lehet felszámolni az éhínséget 6 milliárd dollárból, hozzátéve: a könyvelésnek transzparensnek kell lennie, hogy a közvélemény követni tudja, hogyan költik el ezt a pénzt.

Míg a két fél közti eszmecsere tovább zajlik, a Tungsram előrukkolt saját javaslatával a WFP, az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezet (FAO) és Musk felé.

“A beltéri növénytermesztés a legjárhatóbb út”

– mondja a Tungsram elnök-vezérigazgatója, Joerg Bauer.

“Izgalmas, forradalmi technológiáról beszélünk, amely a mezőgazdaság, az ipar 4.0 és a digitális technológia között képez hidat. Ez a módszer kézzelfogható, átfogó megoldásokat nyújt, és emberek tömegeit láthatja el alapvető élelmiszerrel, valamint integrált ökoszisztémák létrehozásához is hozzájárulhat, amelyekkel fenntartható módon tenyészthetünk állatokat is.”

Mióta kivált a GE Lighting-ból 2018-ban, a Tungsram – 125 éves, innovatív világítási és technológiai vállalatként – folyamatosan együttműködik felsőoktatási és kkv partnerekkel beltéri növénytermesztési technológiai fejlesztésekben, mindezt a világszintű éhínség felszámolásának céljából.

“Az emberiségnek a jövőben olyan, jelenleg szokatlan tápanyagforrásokat is bele kell illesztenie étrendjébe, mint az algák, baktériumok, vagy rovarok, amelyek esetében kedvezőbb a takarmánykonverzió. Olyan elemek kombinálásával, mint a vertikális farm, állattenyésztés, rovarok, halak, rendkívül közel juthatunk egy hulladékmentes, optimális termelékenységgel rendelkező közeg megvalósításához. Ez az szélsőséges időjárási viszonyokkal sújtott országoknak is stratégiai autonómiát jelenthet,”

– állítja Joerg Bauer.

A Tungsram Csoport nemrég nyitotta meg 150 négyzetméteres, budapesti vertikális farmját, amelynek célja, hogy előremozdítsa a területen végzett kutatásokat. A vállalat saját, Felső kategóriás világítási megoldásaival felszerelve a farm egyedülálló létesítmény Közép-Európában.

A vállalat jelenleg két beltéri növénytermesztési célon dolgozik partnereivel; mindkettő megvalósítható. A projektek afrikai élelemgyár-egységek és  hulladékmentes, újrahasznosításon alapulóélelmezési klaszterek létrehozására irányulnak. Az élelemgyárak az alapvető tápanyagigényt – 2200 egészséges kalória és fejenként 2,5 l ivóvíz – szolgálnák ki vidéki területeken, ahol mostoha időjárási viszonyok uralkodnak, míg a klaszterek nagyvárosok közelében helyezkednének el, hogy helyben garantálják a decentralizált  élelmiszertermelést.

“Több millió ilyen egység létrehozása egészséges és elérhető élelmiszert biztosíthatna, időjárástól, évszaktól függetlenül, az év minden egyes napján,”

– szögezi le a Tungsram vezérigazgató, hozzátéve, hogy ugyanaz a technológia szükséges Elon Musk másik nagy projektjéhez; a Mars meghódításához is, ahol létfontosságú a helyben előállított élelmiszer.

A globális élelmezésbiztonság az emberiség egyik legégetőbb kérdése, amelynek megválaszolásához rendkívüli mértékű innováció és befektetés szükséges.

Az ENSZ által a milliárdosoktól kért összeget számos, világszintű probléma megoldására kellene fordítani, melyek végül az említett egységek létrehozásához vezethetnek. Egy kihívás ezek közül a légköri víz kinyerése, amelynek segítségével az időjárási viszonyok által sújtott, vízszegény területeket is el lehetne látni. A gyorsított szaporítás (accelerated breeding), amely által a növények gyorsabban és tápanyagdúsabban, de génmanipuláció nélkül növekedhetnének, szintén óriási lépést jelentene az élelmezésbiztonság felé. A trágyázás, energiatárolás, távvezérlés és automatizálás területén folytatott kutatás és fejlesztés szintén a siker előfeltétele.

Joerg Bauer hiszi, hogy a kutatási eredményeket felskálázni képes gazdaságok válhatnak az élelmezésbiztonság motorjává; a megoldások kifejlesztése és átültetése teszi majd lehetővé a fejlődő országok lakóinak, hogy fenntartható életet élhessenek hazájukban. A kormányoknak és vállalatoknak tőkét kell biztosítaniuk az élelmezésbiztonság érdekében végzett kutatáshoz és innovációhoz – ez a logika már sikeresnek bizonyult az elektromos autók akkumulátoraival kapcsolatban, ami szintén Elon Musk vállalatának újítása.

“Készen állok, hogy megosszam a javaslatunk részleteit a WFP-vel, FAO-val és magával Elon Muskkal,”

– jelentette ki Joerg Bauer.

The post A Tungsram elfogadja Elon Musk hatmilliárd dolláros kihívását appeared first on Műszaki Magazin.

The post Túl van első kísérleti repülésén Elon Musk Starship-je appeared first on Műszaki Magazin.

Ha kicsit is figyelemmel követtük munkásságát akkor a menő elektromos autók és a barlangrendszerek kiépítése mellett nem kis feladatba vágta a fejszéjét Elon, hiszen a hosszútávú célja nem más, mint a Mars utazás. Eddig csak legendának számított a hatalmas rakéta, amiről néhány fantáziaképet lehetett már látni a neten, de a legtöbbet inkább rajongók tollából, viszont most kikerült az első hivatalos kép a “Csillaghajóról”, természetesen főhősünk maga osztotta meg twitterjén.

Állítólag már tesztüzemnél jár a dolog, ráadásul ez ugyebár azon rakéták közé tartozik, melyek képesek le is szállni, nem csak fel, úgyhogy a hosszú távú terv nem más, mint a Holdra és a Marsa való kétirányú közlekedés kialakítása. Már meg is van az első Holdutazó milliárdos Mezava Juszaku, aki magára vállalja az első út terhét a Musk által tervezett Starship-pel.

Kép: Businessliveme.com

Forrás: Infostart

The post Elon Musk hivatalosan is bemutatta a Csillaghajót appeared first on Műszaki Magazin.