A kizárólag elektromos meghajtást használó új járműarchitektúra, a New Class gyártása 2026-tól itt fog megkezdődni. Az autógyártó 650 millió eurót fektet be az új jármű-összeszerelő üzembe a logisztikai területeket és a karosszériagyártást is beleértve. A nagyszabású átalakítási munkálatokat a termelés fenntartása mellett végzik. A Drees & Sommer SE szakterülete az építőipari és ingatlan-tanácsadás. A vállalat interdiszciplináris csapata a projektirányítás, az építésirányítás és az épületinformációs modellezés (BIM) területén szerzett szakértelmével támogatja a nagyszabású projektet. A Drees & Sommer a BMW Group, a PORR AG és a PDE vállalatokkal karöltve egy újszerű együttműködési módszerre helyezi a hangsúlyt.

Idézet Maximilian Lammel-től, a Drees & Sommer szenior csoportvezetőjétől:

„A kivitelezés szempontjából a legnagyobb nehézség a feszített ütemterv. A bontási munkálatokat 2023 áprilisában kezdtük el – az első új járműnek 2026 novemberében kell legördülnie a gyártósorról. Ez alatt az időszak alatt az építési munkálatok nem akadályozhatják a folyamatban lévő járműgyártást. Ez csak hatékony építési munkafolyamat mellett működhet. Ezért szükséges, hogy a projektben részt vevők összefogjanak és hatékonyan kommunikáljanak egymással.”

Az új beszállítói modell a partnerségen alapul

Ezért a projekt a „partneri fővállalkozásként” is ismert partneri megvalósítási módszert alkalmazza. Az ügyfél, a tervező cég és a kivitelező cég már a kezdetektől fogva partnerként működik együtt. Konkrétan ez azt jelenti, hogy a BMW Group, a PORR AG és a Drees & Sommer SE csapatai mindegyik építési szakaszban együtt dolgoznak, és kölcsönösen támogatják egymást a projekt minden fázisában.

„A kölcsönös és közös felelősségvállalás javítja az érdekelt felek közötti kommunikációt és javítja az építési projektek minőségét”

– mondja Maximilian Lammel.

„A hagyományos beszállítói módszerekben a felelősség sok részterület között oszlik meg, és sokféle kapcsolódási ponton keresztül zajlik a kapcsolattartás. Ez gyakran vezet félreértésekhez és akadályozza az információáramlást, különösen a nagyszabású projektekben. A következmények katasztrofálisak lehetnek. Partneri modellünknek köszönhetően átlátható és együttműködő munkakörnyezetet tudunk teremteni. Az ebben a projektben alkalmazott együttműködési forma előmozdítja a kölcsönös megértést és a közös felelősséget a projekt sikeréért”

– folytatja.

Az autóktól az építkezésig: Lean alapelvek gyorsítják az építési folyamatot

Annak biztosítására, hogy az építési projektet az előírt határidőn belül befejezzék, Maximilian Lammel és csapata a lean menedzsment elveit alkalmazza. A módszer az autóiparból származik: az autógyártók pontosan tudják, hogy melyik jármű milyen felszereltséggel mikor gördül le a gyártósorról. Ha a precízen időzített gyártási folyamatban bármilyen hiba lép fel, azonnal reagálnak. Amilyen gyorsan csak lehet, azonosítják és kijavítják a hiba okát. A hagyományos építkezéseken ezzel szemben a hibák gyakran hosszú ideig észrevétlenek maradnak – néha olyan sokáig, hogy egy bizonyos ponton minden munka leáll.

„Az általunk kifejlesztett lean építésmenedzsment módszer az autóipari megközelítést ülteti át építési projektekre. A tervezési és kivitelezési folyamatot a lehető leghatékonyabban és a legapróbb részletekig kidolgozzuk, hogy minden szakág a lehető legcélszerűbb módon működjön együtt.”

Az első lépés tehát a kommunikáció megindítása volt az érintettek között. A hangsúly az építkezés ütemezésének és a teljes folyamatnak az optimalizálásán volt, következetes megvalósítási tervre törekedve. A tervezés végére egyértelmű meghatározásra került, hogy mikor, melyik alkalmazottra, gépre és építőanyagra mikor és melyik helyen van szükség – anélkül, hogy anyaghiány, tervhiány miatt üresjáratok vagy késések keletkeznének, és anélkül, hogy a különböző szakágak egymás útjában lennének a munka során. Ennek eredményeként mindössze tíz nap alatt elkészült az új szerelőcsarnok héjszerkezetének a tervezési rácsa.

A digitális ikerpár tervezés biztosítja a maximális tervezési biztonságot

Ezeket a minimális időkeretek nemcsak a hatékony építési munka tette lehetővé.

„Hogy elkerüljük a kellemetlen meglepetéseket az építkezésen, virtuális tervezést alkalmazunk”

– mondja Simon Rogalski, a Drees & Sommer szenior csoportvezetője, és elmagyarázza:

„Először minden releváns adatot összegyűjtve digitális ikerpár formájában tervezzük meg az épületeket. Ennél a módszernél az építéstervezők nem csak az új csarnokok geometriáját írják le. A modell a felhasznált anyagokra, azok költségére és élettartamára, valamint a hangszigetelési és tűzvédelmi tulajdonságokra vonatkozó különböző adatokkal bővíthető.”

Az ilyen részletességű tervezés ugyan kezdetben több munkát igényel, de a projekt során megtérül. A tervezésben és kivitelezésben részt vevő valamennyi fél ugyanazt a modellt használja. Tehát minden információ azonnal elérhető. Ha például a tervek már nem egyeznek, a konfliktus azonnal látható a digitális ikerpárban. A hibák nem maradnak észrevétlenül az építési folyamatig, amikor már drága késésekhez vezetnének. A virtuális tervezés tehát maximális tervezési biztonságot és az összes érdekelt fél szoros együttműködését biztosítja.

Az új csarnokoknak két éven belül teljesen el kell készülniük. Az autógyártás ezután teljes gőzzel beindul a müncheni fő telephelyen. Egy évvel később a müncheni üzem lesz a BMW Group első olyan gyártóhelye a világon, amely kizárólag teljesen elektromos járműveket gyárt.

Forrás: BMW AG

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Fellendülő elektromobilitás: A Drees & Sommer támogatást nyújt az autógyártóknak a gyártó üzem átalakítása során appeared first on Műszaki Magazin.

A két vállalat korábbi együttműködését meghosszabbító szerződés lehetővé teszi, hogy a jövőben is előregyártott, moduláris adatközpont-megoldásokkal szolgálják ki a gyorsan bővülő piaci igényeket.

A Schneider Electric, az energiamenedzsment és az ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat a Capital Markets Day befektetői eseményén jelentette be a Compass Datacenters-szel kötött új megállapodást. A két társaság már korábban is együttműködött, a közös munka kezdete óta a Schneider Electric mintegy 150 moduláris adatközpont-megoldást gyártott és szállított le partnere számára az Egyesült Államok Ohio államában található West Chester-i üzeméből.

A világon előállított adatok mennyiségének és fogyasztásának ugrásszerű növekedése – amelyben egyre nagyobb szerepet játszik a mesterséges intelligencia-alapú alkalmazások térhódítása – újfajta, szabványos kialakítású, gyorsan és hatékonyan legyártható és alacsony költségű adatközpontokat igényel. A Schneider Electric és a Compass Datacenters a növekvő keresletre reagálva idén nyáron jelentette be, hogy a csúcstechnológiát képviselő, több mint 10 ezer négyzetméter alapterületű üzemet hoznak létre a Texasban található Red Oak-ban, ahol szintén moduláris adatközpont-megoldásokat gyártanak majd.

„Rendkívül hálásak vagyunk a Schneider Electric eddigi kitartó támogatásáért és páratlan szakértelméért, amit a számunkra szállított, előre gyártott elektromos elosztó helyiségek kapcsán tanúsított. Együttműködésünk lehetővé teszi számunkra, hogy kiszolgáljuk az innovatív, élvonalbeli adatközpont-megoldások iránti folyamatosan növekvő keresletet”

– nyilatkozta Chris Crosby, a Compass Datacenters vezérigazgatója.

„Büszkék vagyunk arra, hogy a Compass a Schneider Electricet választotta adatközpont-partnerének, ami elismerése annak, hogy kiszámítható és megbízható módon tudjuk biztosítani a szükséges infrastruktúrát. A megállapodásunk meghosszabbítása segít minket abban, hogy kiszolgáljuk ügyfeleink jövőbeni igényeit számos iparágban, a felhőszolgáltatásoktól kezdve, a félvezetőgyártáson és az elektromobilitáson át, az egészségügyig és a távközlésig“

– tette hozzá Aamir Paul, a Schneider Electric Észak-Amerikáért felelős elnöke.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Hárommilliárd dolláros megállapodást kötött a Schneider Electric és a Compass Datacenters appeared first on Műszaki Magazin.

Becslések szerint 2025-ig az elektromos személygépkocsikból származó mintegy 600 000 tonna használt akkumulátort kell újrahasznosítani. Mivel az akkumulátorok értékes nyersanyagokból készült energiatároló eszközök, ez óhatatlanul felveti a fenntarthatóság kérdését. A Festo ezért nemcsak a cellagyártáshoz, az akkumulátormodulok és -csomagok összeszereléséhez és a platformintegrációhoz kínál moduláris automatizálási koncepciókat, hanem a szétszereléshez és az anyagok újrahasznosításához vagy szétválasztásához is.

Körülbelül 1500 töltési és kisütési ciklus után, ami 8-10 év alatt körülbelül 160 000 kilométert jelent, az elektromos autók akkumulátorai már nagy valószínűséggel nem lesznek költséghatékonyak. Ennek oka az, hogy az akkumulátorok egyre kisebb töltési kapacitása jelentősen csökkenti a hatótávolságot egy új rendszerhez képest. A körülbelül 80%-os maradék kapacitás azonban egy akkumulátor-farm részeként egy második életet biztosíthat az akkumulátoroknak. Mivel a szétszerelési folyamat egyre inkább automatizálódik, az akkumulátorok újrahasznosítása egyre rugalmasabbá és dinamikusabbá válik; ez pedig gyorsabban elérhetővé teszi az újrahasznosított anyagot. A Festo egyik fő mozgatórugója ennek a fejlesztésnek, mivel az illeszkedik a fenntartható körforgásos gazdaságról alkotott elképzelésébe.

Körforgásos gazdaság az elektromobilitásban Körkörös gazdaság az elektromobilitásban: a Festo nemcsak a cellagyártáshoz, az akkumulátor-modulok és -csomagok összeszereléséhez és a platformintegrációhoz kínál moduláris automatizálási koncepciókat, hanem a szétszereléshez és az újrahasznosításhoz vagy a szétválasztáshoz is.

Automatizált újrahasznosítás

Miután azonban az akkumulátorokat eltávolították a járműből, újrahasznosításuk előtt úgynevezett “akkumulátor-farmokban” vagy helyhez kötött tárolórendszerekben használhatók fel. Az akkumulátorok életének utolsó szakasza a megfelelő újrahasznosítás. Először a csomagokat mechanikusan szét kell szedni modulokra, akkumulátorcellákra és egyéb alkatrészekre. Jelenleg ez egy kézi, nehéz és fáradságos tevékenység. A Festo már kínál moduláris automatizálási koncepciókat, amelyek felgyorsítják és egyszerűsítik ezt a folyamatot.

A következő lépés az anyagok, például a fémek, műanyagok és egyéb anyagok szétválasztása. A hangsúly itt azonban nem kizárólag az automatizálási megoldásra helyeződik. A Festo megfelelő folyamatautomatizálási termékeket kínál ehhez a lépéshez, különösen a hidrometallurgiai újrahasznosítási módszerekhez. A folyamatszelepek széles választéka használható gáznemű, szilárd vagy folyékony anyagokhoz.

Szétszerelő rendszerek modulokhoz és csomagokhoz

Ezekre a feladatokra már tervben vannak speciális gyári rendszerek. A Festo már kifejlesztette és bemutatta az akkumulátor-modulok és -csomagok mechanikus moduláris szétszerelő rendszerének első változatát. Ez egyaránt használ handling- és megfogórendszereket, valamint a Festo pneumatikus és elektromos automatizálási portfóliójának bevált komponenseit.

A Festo az elektromobilitás jövőjét is szem előtt tartja, és részt vesz az új típusú szilárdtest-akkumulátorok gyártási koncepcióinak kutatásában. Szakértők szerint ezek a még nagyobb teljesítményű tárolóeszközök az elkövetkező években felváltják a jelenleg használatos lítium-ion akkumulátorokat.

Az új gigagyárak termelési helyszínekre vonatkozó követelményei

A nagy területek, a kedvező közlekedési kapcsolatok, az alacsony fejlesztési költségek, valamint a biztonságos és fenntartható energiaellátás fontos előfeltételek, amelyek általában a városi központoktól távol találhatók. Egy másik fontos szempont az elegendő szakképzett munkaerő megléte. Az elektromobilitásra való átállás nemcsak új gyárakat hoz létre, hanem új feladatokat, tevékenységeket és munkaköri profilokat is, amelyekhez a munkavállalókat ki kell képezni és tovább kell tanítani.

A képzés prioritás

A Festo Didactic speciális képzési programokat biztosít, amelyek lehetővé teszik a munkavállalók számára, hogy megszerezzék a magasan automatizált gyártóüzemekben szükséges szakértelmet. A kínálat magában foglalja az üzemekben történő gyakorlati képzést, a házon belüli oktatógyárak felállítását, valamint a digitális tanulási tartalmakat, amelyek a Festo Learning Experience (Festo LX) segítségével időtől és helytől függetlenül elérhetők. A képzés során természetesen a fenntarthatóság kérdésével is foglalkoznak.

www.festo.hu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Fenntartható elektromobilitás: a kör bezárul appeared first on Műszaki Magazin.

Bár a földgáz, a hidrogén és más egyéb, a hagyományos fosszilisoktól eltérő üzemanyagok töltési hálózatát is magában foglalja az Alternatív Üzemanyagok Töltési Infrastruktúrájának Rendelete (Alternative Fuel Infrastructure Regulation – AFIR), a legnagyobb várakozás természetesen az elektromos járművek töltési hálózatának fejlődésére gyakorolt hatását övezi. Uniószerte erősíteni kell ugyanis az e-töltő hálózatokat, hiszen a jelenlegi gépjármű-állomány igényein túl várhatóan exponenciálisan fog nőni ezen járművek száma, a folyamatosan napirenden tartott uniós-szintű korlátozási terv miatt, ami csak a klímasemleges üzemanyaggal hajtott a belső égésű motorral szerelt járművek forgalomba hozatalát engedélyezi 2035-től.

Az AFIR irányelveinek hazai bevezethetőségéről a KPMG által szervezett szakmai rendezvény időszerűségét mi sem illusztrálja jobban, mint hogy a belvárosi helyszín fél kilométeres körzetében jelenleg nincsen üzemelő e-töltő.

Mi a példakép Hollandia titka?

Noha Magyarországon több mint 2000 töltőpont áll rendelkezésre, ezek több mint fele Budapesten és Pest vármegyében található, a vidéki ellátottság inkább autópályák mentén és egyes nagyvárosokra korlátozódik – mutatta be a jelenlegi helyzetet Sipos Márton a KPMG szenior menedzsere.

Ezzel szemben Hollandiában több mint 110 ezer töltőpont van, amely volumenét tekintve a legmagasabb az EU-s tagállamok között.

„Ez elsősorban a rugalmas, ésszerű szabályozásnak és az illetékes hivatalok, valamint a piaci szereplők – elsősorban a villamosenergia-hálózati elosztók, töltőüzemeltetők és önkormányzatok – közötti rendszeres egyeztetésnek, valamint az egységes és hosszú távú infrastruktúra-fejlesztési tervnek köszönhető” – mutatott rá Tóth-Báló Tamás, a KPMG menedzsere. „Ugyanis akármennyire ambiciózus célokat tűz is majd ki a végleges uniós szabályozás, a valódi végrehajthatóság azon is fog múlni, hogy az adott esetben – haszongépjárművek töltését is biztosítani hivatott – megawattos összkapacitás-igényű töltőhelyek kiépítésében üzletileg is érdekelt partnerek tudnak-e lenni az említett piaci szereplők és ezt a szabályozások is támogatják-e” – magyarázta Tóth-Báló Tamás.

Hol segít az AFIR?

Az AFIR az elektromobilitás fejlődéséhez elengedhetetlen töltőhálózatok jótékony terjedését több szemszögből is támogathatja. Egyfelől tisztáz alapvető fogalmakat, és bevezet újakat is, hiszen immár a haszongépjárművek területén vagy a folyami és tengeri hajózásban is megjelentek az alternatív hajtások. Egységesen kategorizálja a töltési kapacitások fokozatait, a töltőcsatlakozási szabványokat, a töltőkön feltüntetendő információkat, az infrastruktúra kiépítésében, fenntartásában, használatában közreműködő szereplők jogi elnevezéseit és kapcsolódó kötelezettségeik és jogosultságaik fogalmát. Eközben tekintettel van a szabályozás a fenntarthatósági kritériumokra, az uniós Fit for 55 javaslatcsomagra, a kapcsolódó beruházások klímavonatkozású támogathatósági és finanszírozhatósági kritériumaira, a légi és folyami közlekedési korridorok elhelyezkedési viszonyaira, és még sok más releváns tényezőre, részterületre.

„Az AFIR borzasztó sok területen akar egyszerre beavatkozni, tisztázni és ösztönözni ebben az ökoszisztémában” – vélte Vígh Zoltán, a Jedlik Ányos Klaszter ügyvezetője – „és ez kellemetlen helyzetbe hozhatja a tagállamokat, ha azonnal kell a jövőbeni kihirdetés után igazodni az AFIR-ban megfogalmazottakhoz.”

Elsősorban a Villamosenergia Törvénnyel való összhang megteremtése érdemel prioritást Balogh Szabolcs, az MVM Mobiliti Kft ügyvezetője szerint. Hiszen idehaza a töltési pontoknak helyszínt adó ingatlanok tulajdonosai, üzemeltetői – például bevásárlóközpontok, ipari parkok – esetén a villamosenergia vételezésének szabályozott körülményei rendezendők. Jelenleg eufemisztikusan elektromobilitási szolgáltatásként aposztrofálják ezt a tevékenységet. Sváb Kata, az EON Drive GmbH illetékes vezetője szerint az önkormányzatok egymástól akár teljesen eltérő szabályozási háttere is lassítja jelenleg a közterületi telepítéseket. Mint Tavi Tamás, a Magyarországon egyedülállóan kizárólag e-buszhálózatot üzemeltető Paksi Közlekedési Kft. ügyvezetője hozzátette, a közlekedési vállalatok telephelyein, logisztikai központokban és ipari parkokban sem egyszerűbb a helyzet. A konferencián felszólaló szakértők szerint az AFIR hazai implementálása előtt mindenképpen érdemes áttekinteni, hogy megvan-e az összhang a közlekedésügyi, az energetikai, az építésügyi és adózási szabályozásokban. „Az EU-ban egyes tagállamok termékértékesítésként közelítik meg a töltési szolgáltatást, mások – köztük Magyarország is – szolgáltatásként kezelik, így a töltési szolgáltatásnak nincs egységes NACE (magyarul TEÁOR) kódja sem.” – hívta fel a figyelmet Tóth-Báló Tamás. A megközelítés amiatt is fontos, mert a termékként értékesített villamos energia a hagyományos üzemanyagokhoz hasonlóan jövedéki termékké válhat.

Ha nem is csodafegyver, de sokat segít

Még ha nem is oldja meg automatikusan az iparági vertikum minden szereplőjének gondjait, mindazonáltal fogyasztói szempontból nagyon kedvező változásokat hozhat az AFIR irányelveihez való igazodás. Az egyik legfontosabb változás a regisztráció és applikáció nélküli töltés lehetőségének biztosítására vonatkozó előírás. Így megszűnhet az a kényelmetlen helyzet, hogy tucatnyi applikációt kelljen telepíteni az elektromos autók tulajdonosainak, hogy különböző szolgáltatók töltőinél is tudjanak tölteni. A gépjárműtulajdonosok számára kevéssé ismert elszámolási háttér, az e-roaming is sok tekintetben egyszerűsödhet. Ráadásul az AFIR a töltőhelyekről nyilvánosan elérhető információk körét is kiterjeszti, így a navigációs rendszerekbe sokkal részletesebb, valós idejű információ kerülhet a kapacitási, nyitvatartási, foglaltsági információktól a mosdó, közért, mozgáskorlátozotti szolgáltatások elérhetőségéig.

Mi a sok és mi a kevés?

Az AFIR másik nagy hozadéka, hogy egyértelmű pályát tűz ki a tagállamoknak a töltőtelepítési programok végrehajtásához. A teljesen elektromos (BEV) és a tölthető hibrid járművek (PHEV) nemzeti járműparkban képviselt arányának függvényében írja elő, hogy hány töltőhelyen, hány megawatt töltési összkapacitást kell biztosítani egy-egy tagállamnak. Ebben az összevetésben Magyarország jelenleg még csak enyhén marad el a megfogalmazott elvárástól. Azonban, ha a BEV-ek és PHEV-ek növekedését lineárisnak feltételezzük, akkor is már több mint négyszeresére kellene növelni a töltési infrastruktúrát 2030-ig a KPMG szakértői szerint. Ha az elektromos autózás ennél is gyorsabban terjedne, akkor még ennél is nagyobb ütemű fejlesztést kellene tudni végrehajtani Magyarországon.

Még súlyosabbak a kötelezettségek, ha a haszongépjárművek és a vízi közlekedési eszközök terén is hasonló prognózisokat állítunk fel. A szakértők ugyanakkor azt valószínűsítik, hogy az elkövetkező években ezeknél a kategóriáknál a hidrogénhajtás is meghatározó lesz a sokkal kedvezőbb energiasűrűség előnyeit kihasználva. Ez esetben persze ugyanúgy az AFIR irányelvek releváns fejezetei lesznek a mérvadók.

Forrás. KPMG

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Egyszerűbb töltésindítás és több töltőpont az elektromos autósoknak appeared first on Műszaki Magazin.

A 2024-ben piacra kerülő úttörő jelentőségű elektromos haszongépjármű különleges műszaki jellemzője, hogy alkalmas lesz a jövő technológiájával végzett megawatt nagyságrendű töltésre. Az elektromos járművek töltési megoldásainak vezető globális szolgáltatójaként az ABB E-mobility a következő három évben mindent megtesz azért, hogy a megatöltés technológiáját a piaci érettség megfelelő szintjére emelje. Ezért a MAN és az ABB E-mobility most felpörgeti az elektromobilitás megvalósításának következő szakaszát, hogy a távolsági szállítást végző nehéz tehergépjárművek által megtehető napi távolság elérje a 600-800 km-t. Ráadásul a két cég elektromobilitás melletti határozott kiállása világosan jelzi, hogy az iparág készen áll a továbblépésre, és most a jogalkotókon a sor, hogy kialakítsák a zéró kibocsátású közúti árufuvarozás szakmapolitikai keretrendszerét.

„Klímacéljaink elérése érdekében meg kell valósítanunk a közúti áruszállítás dekarbonizálását. Most tehát elsősorban a klímabarát haszongépjárművek piaci felfuttatására és a megfelelő, nagy teljesítményű töltő infrastruktúra fejlesztésére összpontosítunk. Az elektromos kamionok nagy teljesítményű töltése kapcsán a német A2-es autópályán jelenleg megvalósuló és általunk is támogatott projekt fontos tanulságokkal szolgál. Most az a lényeg, hogy rövid időn belül minél több e-kamion jelenjen meg az utakon. A MAN és az ABB közötti partnerség azt mutatja, hogy jó úton járunk”

– mondta a digitalizációért és közlekedésért felelős szövetségi miniszter, Dr. Volker Wissing.

Miközben a miniszter egy tesztvezetés erejéig beült a MAN elektromos kamion volánja mögé, Alexander Vlaskamp, a MAN Truck & Bus vezére azt hangsúlyozta, hogy a járműtöltő infrastruktúra bővítésének felgyorsítása az egyetlen módja annak, hogy a szállítás fejlődése mellett a klímacélok is megvalósuljanak. Arra is rávilágított, hogy a jövő karbonmentes haszongépjármű-flottái kapcsán a MAN az alacsony üzemeltetési költségek és a legkedvezőbb általános energialábnyom miatt részesíti előnyben az akkumulátorról működő elektromos hajtásláncokat.

„A Traton Csoport tagjaként jelenleg is részt veszünk egy olyan vegyesvállalatban, amelyet iparági partnereinkkel egy Európa-szerte legalább 1.700 zöld elektromos töltőpontból álló nagy teljesítményű nyilvános töltőhálózat fejlesztésére és működtetésére hoztunk létre”

– tette még hozzá Vlaskamp.

Ahhoz, hogy a MAN 2024-ben piacra kerülő elektromos kamionja valóban képes legyen megtenni napi 600-800 km-t, már most ki vannak építve benne a jövőbeli megatöltő rendszerek használatának műszaki előfeltételei. Az ABB E-mobility a töltési megoldások vezető globális szolgáltatójaként arra törekszik, hogy mihamarabb piacra dobjon hasonló töltő rendszereket.

„Célunk minden területen előmozdítani az elektromobilitást. Az ABB E-mobility hosszú évek óta dolgozik a megfelelő teljesítmény-szabványelőírások kialakításán. A megawatt nagyságrendű töltés biztosításához 1000 V feletti új villamosenergia-technológiára lesz szükség, és ezen a teljesítményszinten, illetve a felhasználás előrelátható eseteiben elengedhetetlen a rendszerszintű elektromos biztonság és a megbízhatóság. Szolgáltatóként az ABB E-mobility tökéletesen alkalmas az ilyen kihívások leküzdésére, hiszen meglévő technológiáinkra támaszkodva jelentősen fel tudjuk gyorsítani a kutatás-fejlesztést. Közös törekvésünk, hogy három éven belül piacra lépjünk ezzel az új technológiával. Korábban a fejlesztésnek ezek a szakaszai gyakran sokkal tovább tartottak”

– mondta Frank Mühlon, az ABB E-mobility vezérigazgatója.

A megatöltő technológia bevezetése szempontjából a kötelezően alkalmazandó egységes szabvány kidolgozása ugyancsak elengedhetetlen. Ezúttal Németország határozhatja meg a referenciaértékeket: több mint 20 ipari és tudományos partner – köztük a MAN és az ABB – dolgozik a nagy teljesítményű töltési projekt (német rövidítéssel: „HoLa”) megvalósításán, melyet a német kormány finanszíroz, és a világ első megatöltő projektje. Az A2-es szövetségi autópálya mentén négy helyen két nagy teljesítményű töltőpont épül megawatt töltőrendszerrel (MCS). A tervek szerint a projekt az egész országot lefedő hálózat alapjául szolgál majd.

The post Elektromobilitás a közúti távolsági teherszállításban appeared first on Műszaki Magazin.

Az egyik legfontosabb trend jelenleg az autóiparban az elektromobilitás, amely egyre inkább a Bosch meghatározó üzleti területévé válik. A vállalat 2021-ben mintegy 700 millió eurót, összességében pedig már ötmilliárd eurót költött az elektromobilitással és üzemanyagcellákkal kapcsolatos fejlesztésekre. Az elektromobilitással összefüggésben az elmúlt években Magyarországon is folyamatosak voltak a fejlesztések és a beruházások. „Célunk, hogy Budapest Kelet-Közép-Európa kutatás-fejlesztési központja legyen az elektromos- és hibrid hajtásláncok, valamint az egyéb műszaki megoldások fejlesztése révén” – mondta Szászi István, a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban. A vállalatcsoport a kiterjedt K+F tevékenység mellett elektromos hajtástrendszereket és az e-mobilitáshoz kapcsolódó alkatrészeket is gyárt miskolci, maklári és hatvani telephelyein.

Budapesten fejlesztik az e-mobiltást jövőjét

„Az elektromobilitás terén egyetlen más vállalatnak sincs a Bosch csoportéhoz hasonló széles körű kínálata: az eBike-tól az építőipari munkagépekig, a szilíciumkarbid chiptől a teljesen integrált e-tengelyig terjed a vállalat portfóliója”

– hangsúlyozta Gergen Péter, a Bosch Budapesti Fejlesztési Központ e-mobilitásért felelős vezetője. Az autózás területén a Bosch a legkisebb városi autótól egészen a nagyméretű tehergépjárművekig nyújt elektromos megoldásokat. A magyarországi Bosch csoport, és különösen a Budapesti Fejlesztési Központ egyre hangsúlyosabb szerepet játszik az elektromobilitáshoz kapcsolódó fejlesztések területén. A vállalat budapesti telephelyén a mild hibridektől (48 Vos, rásegítéses rendszer) a teljesen elektromos autókig az elektromos hajtáslánc szinte összes komponensét fejlesztik, beleértve többek között az elektromos motorok és inverterek komponenseit, az energiamenedzsment rendszereket, valamint a töltőelektronikát is.

A Bosch a tisztán akkumulátoros technológia mellett élen jár az üzemanyagcellás hajtásrendszer-technológiát érintő fejlesztésekben is. A Bosch csoportnál a Budapesti Fejlesztési Központban is foglalkoznak az üzemanyagcellás rendszerek komponenseinek fejlesztésével, itt többek között az üzemanyagcella feltöltő kompresszorának az elektronikáját és mechanikáját fejlesztik.

Csak Budapesten a vállalat háromezer munkatársa dolgozik a jövő autóipari technológiáin, ebből többszáz mérnök kifejezetten az elektromobilitással összefüggő fejlesztésekkel foglalkozik. A vállalat most épülő, új campusa az elektromobilitáshoz és az autonóm járművekhez köthető kutatás-fejlesztések újabb fontos helyszíne lesz. Olyan innovációs központ, amely többek között a magyar mérnökök tudását és ötleteit felkarolva járul hozzá a még biztonságosabb és fenntartható, zöld mobilitás megteremtéséhez. Az új létesítmény várhatóan 2022 második félévében nyitja meg kapuit.

Új kapacitások és gyártási tevékenység

A Bosch Magyarországon az ipari és az akadémiai szféra aktív együttműködésével folytatja fejlesztéseit, szorosan összekapcsolva az egyetemi alkalmazott kutatást és az ipari fejlesztéseket. A vállalatcsoport 2021-ben több fontos, elektromobilitáshoz kapcsolódó fejlesztési projekten dolgozott. A miskolci Robert Bosch Energy and Body Systems Kft. és a Miskolci Egyetem közös projektjében olyan új gyártási eljárás és alkatrész született, amely komoly előrelépést jelent a jövő gépjárműveinek megalkotásában. A motorok hűtéséhez fejlesztett műszaki megoldások nemcsak technológiai előrelépést jelentenek, hanem a projekt eredményeként a konzorcium tagjainál új, az elektromobilitáshoz kapcsolódó kutatás-fejlesztési kapacitások, kompetenciák is létrejöttek.

A vállalat miskolci autóipari telephelye a K+F tevékenység mellett fontos gyártóközpontja is a Bosch elektromobilitási törekvéseinek. A Robert Bosch Energy and Body Systems Kft. újgenerációs termékei, például a fékrásegítő motor, illetve a menetstabilizátor a hibrid és elektromos meghajtású járművek nélkülözhetetlen alkatrészei. Az autóipari komponensek mellett a gyár fontos terméke az eBike-okhoz készülő elektromos hajtás is, amelyhez az akkumulátorokat a cégcsoport másik miskolci üzeme, a Robert Bosch Power Tool Kft. fejleszti és gyártja.

A hatvani Robert Bosch Elektronika Kft. ettől az évtől további e-mobilitáshoz kapcsolódó alkatrészek, például új generációs inverterek gyártását tervezi. A Robert Bosch Automotive Steering Kft. pedig összesen 70 ezer négyzetméter termelési és logisztikai területet, valamint egy integrált, modern szolgáltatóközpontot és irodai területet is kialakít Makláron. Ennek köszönhetően a jövő kormányműveit gyártják Makláron, hiszen az autóipar átalakulásával egyre nagyobb igény van az elektromos kormánymű-rendszerekre. Amellett, hogy környezetbarát az elektromos kormánymű technológiája, jól együttműködik a különböző asszisztensrendszerekkel az automatizált vezetés egyik kulcselemeként.

Cél a szén-dioxid-mentes közlekedés

A Bosch K+F tevékenységének fókuszában az elektromobilitás, a hidrogén és a mesterséges intelligencia alapú fejlesztések állnak, amelyek hozzájárulnak a károsanyag-kibocsátás drasztikus csökkentéséhez és a klímavédelmi célok eléréséhez. A Bosch arra készül, hogy az elektromos járművek iránti kereslet világszerte nő. A várakozások szerint 2035-ben az újonnan regisztrált járművek 60 százaléka már elektromos lesz. A vállalat nyitott valamennyi jövőbeni erőátviteli technológia irányába, folyamatosan fejleszti a belső égésű motorokat is, és elkötelezett támogatója a nulla károsanyag-kibocsátású járművezetésnek.

The post Magyarországon is rákapcsolt az elektromobilitásra a Bosch appeared first on Műszaki Magazin.

Robert Horvath, a Hödlmayr International AG pénzügyi igazgatója (Fotó: Hödlmayr International AG)

A Hödlmayr lépést tart a korral és igen aktív szerepet játszik az önvezető járművekkel történő áruszállítás fejlesztésében. A vállalat kutatásainak ugyancsak fontos részét képezi az alternatív üzemanyagokkal hajtott járműtechnológiák kipróbálása.

„Azért fektetünk a kutatás-fejlesztésbe, mert nemcsak meg akarjuk ismerni a piacunkat döntő módon befolyásoló újításokat, hanem szeretnénk azok kifejlesztésében is aktívan részt venni”

– indokolja törekvéseiket Robert Horvath, a Hödlmayr International AG logisztikai szolgáltató vállalat pénzügyi vezetője. Konkrét példa erre a Hödlmayr részvétele a DigiTrans nevű közös vállalatban, amelynek működéséhez – öt további partnervállalattal együtt – úgy járulnak hozzá, hogy az önvezető haszonjárművek teszteléséhez biztosítják a know-how-t és az infrastruktúrát. Legutóbb éppen a Hödlmayr adta azt a teherautót, amelyet önvezető járművé építenek át.

„Izgatottan várjuk az első eredményeket, hiszen az áruszállítási és logisztikai ágazat nagy feladatok előtt áll: a fuvarosoknak, sőt a speditőröknek is készen kell állniuk arra, hogy megfeleljenek a folymatosan változó elvárásoknak”

– mondja Iván György, a Hödlmayr magyar leányvállalatának ügyvezetője. Jelenleg a szakma egyik legnagyobb kihívása, hogy nincsen elegendő gépjárművezető. A teljesen vagy részben önvezető járművek lehetőséget nyújtanak a vezetési és pihenőidő rugalmasabb beosztására. Így a sofőrök csökkenő terhelés mellett nagyobb útszakaszokat tehetnek meg egyszerre.

Egy másik projekt keretében a Hödlmayr az osztrák OMV ásványolajkonszernnel közösen egy olyan fejlesztésen dolgozik, amelynek eredményeképpen a környezetbarát hidrogént mint hajtóanyagot lehet majd az árufuvarozás elektromobilitása számára felhasználni. Azt tervezik, hogy néhány éven belül a teherautóflottát hidrogén üzemanyagcellákkal szerelik fel. A járművek átállításához szükséges beruházások többmillió eurót tesznek ki.

A hidrogén előállításához szükséges energiát megújuló energiaforrásokból kell kinyerni, mert csak így érhető el a kívánatosnak tartott kedvező éghajlati hatás. Ez a projekt a Hödlmayr saját „Go Green – Go Hödlmayr” elnevezésű fenntarthatósági programjának fontos mérföldköve lesz majd.

The post A Hödlmayr már a jövő szállítási logisztikáját építi appeared first on Műszaki Magazin.

A GEFCO Olaszország Guasticce-i központjába futnak be a Citroën AMI modellek, ahol a járművek közúti forgalomba helyezéséhez szükséges összes utómunkálatot speciális személyzet végzi. Ezenkívül a vállalat raktározási lehetőséget is biztosít azon Citroën AMI járművek számára, melyek Olaszországszerte szállításra várnak.

A utómunkálatok magukba foglalják a mosást, a folyadékok ellenőrzését, különböző beállításokat, a tartozékok beszerelését, valamint a MY AMI POP és az AMI VIBE Pack konfigurációk finomhangolását. A GEFCO újabb szintre emeli a perszonalizációt is, azáltal, hogy az autók egyedi külső megjelenését tovább fokozó dekorációs elemekkel szereli fel a járműveket. Egy hihetetlenül könnyű és remek autó, amely AM jogosítvánnyal, már akár 14 éves kortól elérhetővé válik. A Citroën AMI egyszerű és intuitív digitális ökoszisztémája által tökéletesen kiszolgálja a megújult mobilitási igényeket.

A partnerség révén a GEFCO intézi a házhozszállítást is. A kézbesítést végző járművezetők mindegyike jól felkészült a jármű használatával kapcsolatban, így kérdés esetén könnyedén tudnak segíteni a vásárlóknak, hogy azok azonnal ki tudják használni a modell minden funkcióját. Mindez a 100%-ban digitálisan intézhető adás-vétellel kiegészülve, egészen páratlan ügyfélélményt nyújt.

Fabrice Barthe, a Gefco Olaszország ügyvezető igazgatója elmondta: “Büszkék vagyunk rá, hogy együttműködhetünk a Citroënnel a városi mobilitás fogalmát forradalmasító AMI-100% Electric autó kapcsán. A GEFCO az aktuális egészségügyi követelményekre ügyelve is közvetlenül az ügyfelek ajtajáig hozza a konfiguráció, a testreszabás és a kézbesítés lehetőségét. Örömmel tölt el, hogy részesei lehetünk ennek a kalandnak, és hogy a Citroën Olaszoroszággal dolgozhatunk együtt egy igazán kivételes vásárlói élmény érdekében!”

The post A GEFCO lesz a Citroën innovatív AMI – 100% Electric modelljének logisztikai partnere appeared first on Műszaki Magazin.

Az elektromobilitás jegyében a detroiti autógigász 11,4 milliárd dollár értékben két új gyártókomplexumot létesít az USA-beli Tennessee és Kentucky államokban e-járművek, akkumulátorok előállítására.

Ebből az összegből a Ford 6,95 milliárd dollárt fedez, a fennmaradó 4,45 milliárd dollárt pedig a dél-korai battériagyártó, az SK Innovation állja. A Memphishez közeli, Blue Oval City névre keresztelt megagyárban az amerikai autósok körében oly népszerű kisteherszállító, az F-sorozat elektromos változatát, az F-150 Lighting típust fogják gyártani. A mintegy 15 négyzetkilométeren elterülő, ultramodern, gyártókomplexum közel négyszer nagyobb lesz, mint a Ford híres detroiti (Dearborn) River Rouge gyártóközpontja. De ez még nem minden.

A szomszédos Blue Oval SK Battery Park nevű akkumulátorgyárban két gyártósor évi 43 gigawattórányi kapacitással milliószámra ontja majd az akkumulátorokat a leendő Ford és Lincoln márkájú e-autókhoz. A két új gyártóműben 2025-ben startol a termelés, és előreláthatóan 5800 dolgozót foglalkoztatnak majd. A gyártóprogram méreteit az is érzékelteti, hogy jövőre – még a régi dearborni gyárban – 15 ezer Lighting előállítását tervezik, 2025-ben viszont az e-pickup második generációjából már évi 160 ezer darab a megcélzott termelési mennyiség.

A Ford azzal számol, hogy 2030-ban az USA-ban eladásra kínált járműveinek 40 százaléka lesz elektromos hajtású, és az évtized végére az akkumulátorok gyártási költségeit kilowattóránként 80 dollár körüli összegre tudja leszorítani. A cég sajtóközleményében kitér arra is, hogy nagy figyelmet szentelnek a gyártóművek környezetbarátságára is. Kiemelt cél, hogy idővel nullára csökkentsék a szemétlerakókba kerülő, a gyártás során keletkező szennyező anyagok mennyiségét, és 2050-re a Ford elérje a karbonsemlegességet. Mindennek részeként az autógyár együttműködik a Redwood Materials céggel is, hogy az elhasznált lítium-ion akkumulátorok fontosabb alkotóanyagai legalább 95 százalékig visszanyerhetők legyenek.

Forrás: Autószektor

The post A Ford óriásberuházása appeared first on Műszaki Magazin.

Hazánkban nyilvános elektromos töltőberendezést a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által kiadott engedély birtokában lehet üzemeltetni. A hivatal nyilvántartásai és az engedélyesek adatszolgáltatása alapján 2021 első negyedévének végén 1471 darab nyilvános, engedélyköteles tevékenység keretében üzemeltetett töltőberendezés üzemelt Magyarországon. (A beszámoló nem tartalmazza a nem nyilvános, nem engedélyköteles töltőberendezések adatait, így az országban található töltőberendezések száma magasabb.)

Az előző év azonos időszakához képest (930 db) ez 158%-os, míg a megelőző időszakhoz képest (1395 db) 5,4%-os bővülést jelent.

2020-ban minden megyében bővülés figyelhető meg, a legnagyobb (44%) Somogy megyében, ami egy új szereplő megjelenésének, valamint egy, a megyében már aktív engedélyes további terjeszkedésének köszönhető.

A tisztán elektromos gépjárművek (5E kategória) száma az előző negyedév végéhez képest 11%-kal nőtt, míg a zöld rendszámmal ellátott gépkocsik 10%-os növekedést értek el.

A nyilvános töltőberendezések darabszámának egyértelmű bővülésével szemben ugyanakkor mind az egyenáramú (DC), mind a váltóáramú (AC) töltések száma, mind a töltésre fordított energia jelentős csökkenést mutat országos szinten. Az AC töltési energia a megelőző időszakhoz képest 16%-kal, a DC töltési energia pedig 18,6%-kal esett vissza. Ezen töltési energiához tartozó darabszámok is csökkenést mutatnak: az AC töltések esetében a darabszámok mindösszesen 5,6%-kal, míg a DC töltések számai 25,3%-kal mérséklődtek.

A szolgáltatók Budapesten értékesítik a legtöbb villamos energiát a váltóáramú (AC) berendezéseken, ezt követi Pest, majd Fejér megye. Amennyiben a töltési energia adatokat régiók szerint vizsgáljuk, hasonló eredményre jutunk, azaz a Közép-Magyarország régió a leghangsúlyosabb 62,5%-os részarányával, ezt követi a Közép-Dunántúl és a Nyugat-Dunántúl régió, míg 4,7%-os részaránnyal az Észak-Magyarország régió található a sor végén.

The post MEKH: Egy év alatt 60%-kal nőtt az e-töltők száma appeared first on Műszaki Magazin.

A Savaria Ipartechnika Kft. kivételes helyzete egyrészt abból adódik, hogy a csúcsminőségű gépparkjuk és kimagasló szaktudásuk révén a legösszetettebb, legnagyobb pontosságot (0,001 mm tűrésű) igénylő alkatrészeket is rövid határidővel, kifogástalan minőségben képesek előállítani, ilyen tekintetben pedig kevés konkurenciájuk akad. Másrészt a prototípus-alkatrészek gyártása terén az autóipar dinamikusan fejlődő ágára, azaz az elektromobilitásra fókuszálnak, ahol a legnagyobb gyártók az egyre nagyobb verseny miatt a zsugorodó bevételeik ellenére sem foghatják vissza beruházásaikat.

A cég már most is számos európai és ázsiai márka elektromos- és hibrid járműveihez gyárt nagy hozzáadott értékkel kulcsfontosságú alkatrészeket, a tevékenységét pedig a jövőben még hatékonyabb alapokra helyezheti, mivel a GINOP-1.2.11-20 – Magyar Multi Program IV. „Zöld Nemzeti Bajnokok” pályázaton 351 320 206 forintos, 45%-os arányú támogatásban részesült.

Az összegnek köszönhetően új berendezéseket, többek közt korszerű megmunkáló központokat, esztergát, huzalos szikraforgácsoló gépet tudnak beszerezni, amitől a termelési kapacitás 15-20%-os és a termékpaletta 20-25%-os bővülését várják. A projekt ráadásul a piaci helyzet megerősítése mellett a dolgozói létszám növelésére is lehetőséget adhat.

Aszódi János, a Savaria Ipartechnika Kft. tulajdonos-ügyvezetője hozzátette:

„mivel a beszerzendő gépek univerzálisan használhatók, az elektromos- és hibrid autóalkatrészek gyártása mellett más területeken, például a vasútiparban vagy az elektronikai precíziós készülékeknél is hatékonyan tudjuk majd alkalmazni őket. Ez pedig különösen fontos a kitettségünk csökkentése szempontjából, ami cégünk jelenének egyik legfontosabb kihívása.”

Ajánljuk további gépipari híreinket a Gépipar rovatban.

The post Újabb fejlesztések a Savaria Ipartechnika Kft-nél appeared first on Műszaki Magazin.

Az akkumulátorcella-gyártás és az e-jármű alkatrészek automatizálása iránti kereslet egyaránt növekszik. A Festo az elektromobilitásban nagyszerű lehetőségeket lát a további növekedésre.

A hibrid és elektromos járművek aránya már 2020 előtt is folyamatosan növekedett. Az autóipar jelenleg szinte kizárólag az új elektromos járművekbe fektet be. Dr. Ansgar Kriwet, a Festo Igazgatótanácsának értékesítésért felelős tagja megemlítette: „2020-ban a Festo vezető autóipari projektjeinek 70% -a az elektromos mobilitás területére irányuló beruházásokkal foglalkozott.” Ezt a nagyon jó kiindulópontot alapul véve az elkövetkező néhány évben a Festo jelentős, kétszámjegyű százalékos növekedésre számít az akkumulátorgyártáshoz használt gépek és rendszerek szegmensében.

Ha növekszik a kereslet, az lehetőség a Festo számára

A gyártás automatizálásának mértéke az erőátviteli rendszerek villamosítása miatt növekszik. A belső égésű motorok hagyományos összeszerelése mechanikus alkatrészek nagy pontosságú összeszerelését, míg az akkumulátormodulok gyártása nagyon drága és potenciálisan veszélyes elektrokémiai elemek összeszerelését foglalja magában. Emellett a belső égésű járművekhez képest új alkatrészek is megjelennek: az elektromos motor, az akkumulátorok és a teljesítményelektronika. Gyártásuk teljesen új kihívásokat jelent: például létfontosságú, hogy elkerüljük az akkumulátorcellák károsodását azok leejtésével. A Festo ezért összehangolt megoldásokat kínál az akkumulátorcellák robusztus, biztonságos és pontos megfogására és szállítására, különösen a handling technológia területén.

Növekszik az akkumulátorcella-gyártás és az egyéb e-jármű alkatrészek automatizálása iránti kereslet. A gyártás automatizálásának mértéke az erőátviteli rendszerek villamosítása miatt növekszik.
(Fotó: Festo SE & Co. KG)

Kulcstermékek

A Festo az elektromobilitás automatizálására szolgáló termékinnovációit a Hannoveri vásáron mutatta be: például a VTUG és VUVG szelepek réz-, cink- és nikkelmentes „akkumulátor” verzióit. Emellett a Festo mérnöki munkával is növeli ügyfelei termelékenységét, például a VZQA és VEAB energiahatékony piezoszelepekkel vagy az YJKP szervopréssel, amelyet nagy számban értékesítettek az akkumulátorcellák gyártásánál a spirálcellás akkumulátorok préseléséhez. Ebben az esetben a kiváló minőség kifizetődik az ügyfelek számára, mivel az akkumulátorok nagyon drágák, és az üzemek magas ciklusszámmal működnek. Az állásidők költségesek, ezért a pótalkatrészek gyors szállítása és szervizelése nagyon fontos. Az elmúlt két évben a Festo sokat tett azért, hogy a portfólió valamennyi követelményét teljesíteni tudja. Emellett a saját kutatásai és a közös kutatási projektekben való részvétele, amelyek a szilárd halmazállapotú akkumulátorcellák gyártásának kezelési folyamatára vagy az akkumulátorok újrahasznosítására összpontosítanak, szintén hozzájárulnak a fejlődésükhöz.

A Festo a teljes folyamatláncot végigkíséri

Az akkumulátorok gyártása nagyon összetett feladat. A Festo iparág-specifikus termékeket és megoldásokat kínál a gépek és rendszerek gyártásához az akkumulátorcella-gyártás teljes folyamatláncában, a nyersanyag előkészítéséhez használt folyamatautomatizálási termékektől a réz-, cink- és nikkelmentes, valamint a száraz- és tisztatér kompatibilis termékeken át az akkumulátorcellák teljesen automatizált gyártásáig és a járműbe telepített akkumulátormodulok összeszerelő rendszeréig. A Festo mérnöki és szakértői ismereteket is kínál a Festo Didactic minősítésétől a Festo Training and Consulting tanácsadásáig.

Egyedi kombináció: automatizálás és képzés egyetlen forrásból

Az alkatrészek és elektromos járművek gyártására szolgáló létesítmények világszerte rövid idő alatt és nagy sebességgel épülnek. A Festo Didactic iparág-specifikus tanulási koncepciókat kínál annak érdekében, hogy a nagy létszámú, gyakran nem megfelelő képzettséggel vagy szaktudással rendelkező alkalmazottakat gyorsan kiképezze és beléptesse az önálló tanulást szolgáló Festo Learning Experience Platformhoz való hozzáféréstől kezdve a „gyakorlati” képzést biztosító tanulóüzemekig tökéletes tudástranszferrel a gyártósorra.

2020-ban a Festo 40 százalékkal tudta növelni az akkumulátorgyártásban használt gépek és rendszerek értékesítését, és nagyszerű lehetőségeket lát a további növekedésre ebben az ágazatban.
(Fotó: Festo SE & Co. KG)

Megjelenés a virtuális Hannoveri Vásáron

A Festo a virtuális Hannoveri Vásáron mutatott be egy akkumulátor modulokhoz és csomagokhoz készült moduláris összeszerelő és szétszerelő rendszert. A hangsúly az akkumulátormodulok biztonságos kezelésén van. Mechanikus rögzítéseket helyeznek a cella alá egy forgatható modullal, hogy megakadályozzák a cella véletlenszerű elvesztését. A mozgással párhuzamosan egy optikai szenzorrendszer érzékeli a cella mechanikus beállítását, valamint elektromosan méri annak polaritását. Ha a feszültség nem megfelelő, a cella kilökődik. Ez biztosítja, hogy ellenőrzött cellák mindig a megfelelő tájolásban kerüljenek a modulházba. Ha az akkumulátor véletlenül a tervezett polaritással ellentétes irányban van telepítve, az a modul rövidzárlatához vezethet. A henger mechanikus reteszelése biztosítja a véghelyzetet, hogy az előre nem látható energiaveszteség esetén se eshessen le. A statisztikai folyamatadatok nyomon követése értékeli az adatokat, és többek között jelzi, hogy mikor kell kicserélni a megfogót. A Festo így a pneumatikus és elektromos hajtások kombinációját, valamint az érzékelőket is energiahatékony módon használja.

Akkumulátorgyártás automatizálása | Festo Hungary

Hivatkozások

ProLiMa Angol verzió – Batterie 2020 (batterie-2020.de)

ReLios: https://www.relios.org/

The post A Festo az elektromobilitás területén is növeli a forgalmát appeared first on Műszaki Magazin.

Az elektrifikáció terjedése a közlekedésben hozzájárulhat egy egészségesebb, fenntarthatóbb urbánus közeg kialakításához. A Nemzetközi Energiaügynökség 2018-as tanulmánya szerint egy elektromos jármű

17-30 százalékkal kevesebb üvegházhatású gázt és levegőszennyező anyagot termel életciklusa során, mint egy benzines vagy dízel autó. Ahogy egyre több elektromosságot sikerül előállítani zöld források segítségével, az autók életciklus alatti kibocsátása további 73 százalékkal csökkenhet 2050-re.

A zöldebb jövő ára: új kihívások legyőzése

A technológia fejlődése csodás, tiszta jövőképet vetít elénk, ám fontolóra kell vennünk azokat a kihívásokat is, melyekkel a zöldebb világ megteremtéséért vívott harcban meg kell küzdenünk.

„A közlekedés jövője jelenleg minden jel szerint az elektromosság irányába mutat, ám a fosszilis üzemanyagokról való átállás összetett és hosszadalmas folyamat lesz, amely másként jelentkezik majd az egyes országokban és kontinenseken”

– véli Antalffy Dániel, az Allianz Hungária Zrt. termékmenedzsere.

„Az elektromos autók térnyeréséhez kapcsolódó technológiák változást hoznak az autógyártók, a beszállítók, a vásárlók, és persze a biztosítók számára is”

– állítja Antalffy Dániel. Az új technológiával új szokásokhoz és új problémákhoz kell alkalmazkodnunk – a tiszta levegőnek és az elektromobilitásnak ára van. Lássuk, milyen új kihívásokkal szembesülünk a fenntartható közlekedés felé vezető úton!

1. Költséges javítás: Az Allianz elemzése szerint az elektromos autók esetében jelenleg még kevésbé jellemzők a balesetek, hiszen egyelőre inkább rövidebb távokat tesznek meg vele. Az Allianz Center for Technology által végzett tesztek kimutatták, hogy az elektromos autók nagyfeszültségű alkatrészei védettek, és a legtöbb baleset esetén nem jelentenek problémát, azonban, ha mégis károsodnak, akkor jellemzően lényegesen mélyebben kell a zsebünkbe nyúlnunk a javíttatáskor, mint egy hagyományos, benzines autó esetében. Sok esetben egyes komponensek teljes cseréje váltja fel az apróbb alkatrészek cseréjét, javítását.
2. Tűzveszély és tűzkár: Az elektromos autókban használt lítium-ion akkumulátorok komplex védelemmel vannak ellátva, de még így is fennáll a gyulladás veszélye, ha megsérülnek, túltöltődnek vagy magas hőmérsékletnek vannak kitéve. A nagyfeszültségű akkumulátorok által okozott tűz igen intenzív, oltása nehéz, megfékezése akár 24 óráig vagy tovább is tarthat, égés közben pedig rengeteg toxikus anyag kerülhet a levegőbe. Szerencsére az elektromos gépjárművek tűzkárainak szakszerű oltására napjainkban a legtöbb ország tűzoltósága felkészült már valamilyen szinten.
3. Környezetvédelmi aggályok: Annak ellenére, hogy az elektromos autók valóban csökkentik a széndioxid-kibocsátást, számos olyan, környezetre és egészségre káros alkotóelemet tartalmaznak, melyek szennyezést okozhatnak. Ilyenek például a nagyfeszültségű akkumulátorok, amelyek semlegesítése, megsemmisítése komoly környezetszennyezési kockázatot vagy terhet jelent. Az elektromos autók gyors terjedése kihívás elé állítja a gyártókat és a beszállítókat egyaránt, hiszen gondoskodniuk kell az alkatrészek és nyersanyagok fenntartható beszerzéséről. Az akkumulátortechnológia nagy mennyiségű kobalt és lítium felhasználását teszi szükségessé – a jóslatok szerint a lítiumfelhasználás 2025-re megháromszorozódik, ugyanakkor ezen anyagok kiváltására is számos kutatás indult. Az alapanyagok korlátozott rendelkezésre állása és az alkatrészek semlegesítésének környezeti terhelése miatt az újrahasznosítás kulcsfontosságú lesz. A környezetvédelmi és társadalmi nyomás az ásványkincsek és nyersanyagok etikus beszerzését teszik szükségessé, és persze az ellátási láncok átláthatóságát és nyomonkövethetőségét.
4. Kiberbiztonsági kockázatok: Bár az autók integrált hálózatba csatlakozása nem kapcsolódik közvetlenül az elektromos meghajtáshoz, napjainkban a két korszerű technológia sokszor fonódik össze a hírekben. A hálózatba kapcsoltság, az adatok, szenzorok és szoftverek használata és az adatcserével történő optimalizálás – az MI-t is beleértve – az elektromos autók esetén fontos szerephez jutnak a rendszerek kezelésében, a közlekedés javításában és a vezetés támogatásában. Különösképp igaz ez az önvezető autók és a car sharing tekintetében, melyek minden jel szerint uralják majd a távolabbi jövő közlekedését. Mindez maga után vonhatja a kiberbiztonsági kitettséget, rosszindulatú támadások, rendszerleállások, üzemzavarok és hibák formájában, melyre már a fejlett fedélzeti számítógépes és multimédia rendszerekkel felszerelt prémium gépjárművek esetében is sok példát látunk, elég csak a kulcsnélküli indítással rendelkező autók elleni járműlopási kísérletekre gondolnunk.

Zökkenők az elektromos autózás felé vezető úton

Az elektromos járművek fejlesztése akadályokkal tarkított, rögös utat vetít elénk. Kérdéseket vet fel példának okán az elektrifikáció által indukált növekvő energiaigény: 2030-ra az elektromos autók kiszolgálásához szükséges energiamennyiség elérheti a 640 terrawatt órát, ami a 2018-as szinthez képest tízszeres növekedést jelent, ez megfelel Spanyolország és Franciaország 2016-os évi villamosenergia-fogyasztásának. Az elektromos autók az energiainfrastruktúra terén is hatalmas változtatásokat tesznek így indokolttá, hiszen szükség van egyenáramú gyorstöltőkre és normál kisfeszültségű hálózatokra köthető töltőpontokra.

A környezetvédelem tekintetében megoldandó feladatot jelent az akkumulátorok újrahasznosítása és a nyersanyagok felelős beszerzése. A gyártóknak egyensúlyt kell találniuk a növekvő fogyasztói igények és az állami szabályozások, valamint saját gyártásuk közt, hogy a jövőben a termelés felfuttatása mellett is megőrizhessék a fenntartható ellátási láncot.  Komoly kényszert jelent az autógyártók számára az EU emissziós szabályozása, amely most 95 gramm/kilométeres kibocsátási értéket irányoz elő, hiszen, ha nem érik el a meghatározott értéket, eurómilliós büntetés befizetését kockáztatják. Ugyanakkor a gyártósorok átalakítása, a változó alkatrészellátás biztosítása, a javítói hálózat megfelelő oktatása, a töltési technológiák szabványosítása – főként az elérhető megoldások számának csökkentése – is az iparágra hárul, nem is beszélve az akkumulátorokhoz és a beépített anyagokhoz kapcsolódó kutatás-fejlesztési feladatokról. Érdekes kérdés az is, hogy az akkumulátor és a töltési technológiák fejlődését hogyan kezeljük majd, hiszen kevesen engedhetik meg maguknak, hogy a mobiltelefonokhoz hasonlóan kétévente új autóba ülhessenek.

„Az elektromobilitás számos ponton fonódik össze biztonsági, biztosítási kérdésekkel is – különös tekintettel az alkatrészek és a műszaki tartalom változásaira és az önvezető gépjárművek esetében a termékfelelősség-biztosításra –, hiszen a technológia fejlődése újabb és újabb kockázati megfontolásokat tesz szükségessé” – állítja Antalffy Dániel, az Allianz Hungária Zrt. termékmenedzsere. „Pusztán a biztosítói oldalt vizsgálva, az öregedő állományban és nem megfelelő használat vagy tárolás esetében megnőhet a tűz és robbanások kockázata, ahogy az akkumulátorok teljesítményének várható további növekedésével is fennáll ez a lehetőség. Az elektromos meghajtás hatékonyságának növeléséhez használt újabb anyagok (pl. szénszálas alkatrészek) javíthatósága, csereszükséglete pedig döntően befolyásolhatja a bekövetkező kár javítási költségét.  Az új anyagokra és szabványokra vonatkozó folyamatos javítói oktatások és újabb javítási technológiák, szükséges munkaeszközök szintén hatással lehetnek a javítási munkálatok hosszára és költségére is. Mindezek újabb és újabb kihívások elé állítják a biztosítási szakmát is, így az Allianznak és a biztosítóknak figyelemmel kell követniük a szegmens fejlődését.”

– fejezi be gondolatát Antalffy Dániel.

The post Hogyan tovább, közlekedés? appeared first on Műszaki Magazin.

A fogyasztói elosztóhálózatok rugalmas információ- és kommunikációs technológiai koncepció alkalmazásával történő digitalizálásával a projekt célja a kisfeszültségű hálózatok stabil és megbízható működésének elősegítése. Így biztosítható a stabil feszültségellátás az elektromos járművek töltéséhez szükséges infrastruktúra iránti egyre növekvő igény kielégítésére.

„Az elektromobilitás egyre növekvő energiaigénye miatt a jövő elosztóhálózatainak folyamatosan növekvő követelményeknek kell megfelelniük”

– mondta Thomas Volk, a Stromnetz Hamburg ügyvezető igazgatója.

„Erre fel kell készülnünk: okosabbá és rugalmasabbá kell tennünk hálózatunkat, különösen a kisfeszültségű hálózatok szintjén. A szórványosan előforduló kapacitáscsökkenések kezelésére csakis magas fokú digitalizációval készülhetünk fel. A Siemenssel folytatott pilot projekt lehetőséget ad számunkra a technológia alapos tesztelésére, mielőtt akár ezt, akár más hasonló megoldást vezetnénk be szélesebb körben. Ügyfeleink számára a jövőben biztosítanunk kell, hogy kielégíthessék a mobilitás iránti változó igényeiket, és ehhez egy stabil és biztonságos energiahálózatra támaszkodhassanak.”

„Az elektromobilitás gyors növekedése a nagyvárosokban, köztük Hamburgban is, nagyobb terhet ró és nagyobb energiaigényt támaszt a kisfeszültségű hálózattal szemben, ami a hálózat túlterheléséhez vezethet. A magánkézben lévő töltőberendezések hatékony és decentralizált monitorozása és szabályozása a fogyasztói elosztóhálózaton gyors és költséghatékony megoldást kínál az elosztóhálózatok üzemeltetői számára, akik így folyamatosan fenntarthatják hálózatuk megbízható működését”.

– nyilatkozta Michael Schneider, a Siemens Smart Infrastructure digitális hálózati szoftver és tanácsadói szegmensének vezetője.

A projekt három fázisból áll:

• Az első fázis az üzemeltetésmenedzsment-koncepció tesztelését foglalja magában a Stromnetz Hamburg innovációs telephelyén.
• A második lépésben az eredményeket éles tesztnek vetik alá a nyilvános hálózaton, és további finomításokat hajtanak végre a koncepción.
• Végül előkészítik a szabályozó- és csatlakozóegységek gyártási megoldásának bevezetését.

Egy digitális fogyasztói elosztóhálózat a következőképpen épül fel: a fogyasztói mellékállomásra egy okos monitorozó- és szabályozóegységet telepítenek decentralizált intelligenciaként, amely folyamatosan felügyeli a kisfeszültségű hálózatot, túlterhelés esetén pedig továbbítja a munkapontokat az otthoni töltőállomásnak és utasítja azt a töltési teljesítmény csökkentésére. A berendezés villamos hálózaton keresztül kommunikál és arról is gondoskodnak, hogy ne kerüljenek felhasználásra sem személyes adatok, sem olyan adatok, amelyekből következtetni lehetne a járművezető magatartására. A megoldást önálló működésre tervezték, azaz működése során nincs szükség központi rendszerrel folytatott kommunikációra, így az célzottan, szelektíven is bevezethető az elosztóhálózaton. Az önálló tanulási folyamatok alkalmazásával pedig minimalizálhatók a digitális fogyasztói elosztóhálózat üzembe helyezési és fenntartási költségei.

www.siemens.com

The post Digitális fogyasztói elosztóhálózatok appeared first on Műszaki Magazin.