Ezzel az a célja, hogy egységesítse és felgyorsítsa az energiatároló rendszerek telepítését Európában. A beruházással lehetőség nyílik a jövőben a megújuló forrásból származó gigawattórányi többlet villamos energia tárolására, csökkentve az áramkimaradások kockázatát, kiegyenlítve az energiaárakat és biztosítva a 24 órás kiegyensúlyozott, tiszta energiaellátást a kontinensen. 2030-ra a Repono szeretne 10 százalékos részesedést szerezni az 1 terawattóra (TWh) méretű európai villamosenergia piacon.

Az Európai Bizottság az üvegházhatású gázok kibocsátásának 55%-os csökkentését tűzte ki maga elé 2030-ra. Addigra országonként az előállított villamos energia összmennyiség 42,5%-ának megújuló energiaforrásokból kell származnia. A szén-dioxid-mentesítés leghatékonyabban a gazdaságok fokozottabb villamosításával mehet végbe, ami a megújuló energiaforrások növekvő részarányával együtt a nagyméretű villamosenergia-tárolási megoldások gyors bevezetését teszi szükségessé.

„Európa villamosenergia-rendszere és hálózata az elosztható energiaforrások folyamatos betáplálására épült, nem pedig a decentralizált és megújuló energiaforrások tömeges beáramlásának kezelésére. A szénről, olajról, gázról való leválás óriási stressznek teszi ki a jelenlegi energetikai infrastruktúrát, ami együtt jár az olcsó, tiszta energia gyakori korlátozásával, a változékony, szükségtelenül magas árakkal, valamint áramkimaradásokkal. Mindezek fékezik az energiaátállást, ami viszont elodázhatatlan. A Repono pontosan emiatt lép be a képbe.”

– fogalmazta meg Rasmus Bergstrom, a Repono vezérigazgatója.

Hozzátette a vállalat a tárolási kapacitásokat stratégiai módon fogja kezelni. Figyelemmel kíséri a piaci ingadozásokat. Megfelelő időben vásárolnak, töltenek, adnak el és ürítenek, hogy a többlettermelést a túlkereslet időszakaira tereljék át. Továbbá a Repono kiegyenlítést támogató szolgáltatásai kulcsfontosságúak lesznek a hálózat stabilitásának fenntartásában és a nagymértékű áramkimaradások megelőzésében. Valamint azzal, hogy az energiatárolást a nagy független energiatermelők és az ipari vállalatok közti villamosenergia-vásárlási megállapodások részévé teszik hozzájárulnak a megbízható, CO2 mentes villamosenergia-ellátáshoz a nap 24 órájában.

„A Repono az első naptól kezdve bekapcsolódik a világ legnagyobb fenntartható energia ökoszisztémájába, ami több mint 1200 ipari, pénzügyi, kutatási és akadémiai partnert tömörít. Mellettük hozzáfér majd az energiatárolási ágazatban megvalósuló több mint 46 beruházásunkhoz, illetve összekapcsolódik az Európai Akkumulátor Szövetség mintegy 800 tagjával. Ezek az egyedülálló indulási feltételek jelentősen csökkentik a Repono üzleti kockázatát, lehetővé teszik a projektjeik gyors megismételhetőségeit, hogy ezzel is fokozzák az európai energetikai és ipari átmenet sebességét.”

– mondta Marcin Wasilewski, az EIT InnoEnergy Central Europe vezérigazgatója.

Az EIT InnoEnergy mellett a Repono jelenlegi támogatói közé a Schneider Electric, a SIPLEC E.Leclerc, a Stena Metall, a Boryszew Group és az NTM GmbH tartozik. A BatteryLoop felvásárlásával a vállalat már energiatároló rendszereket üzemeltet az északi országokban és 25 magasan képzett alkalmazottat foglalkoztat.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Gigászi, száz gigawattórás energiatárolási rendszer épül fel Európában 2030-ig appeared first on Műszaki Magazin.

Az 1,3 millió svéd koronával járó elismerést ebben az évben Elena Bou, az EIT InnoEnergy társalapítója a fenntartható energiával foglalkozó induló vállalkozások támogatásáért, valamint Lord Nicholas Stern, a London School of Economics and Political Sciences professzora az éghajlatváltozás gazdasági vonatkozásaival kapcsolatos munkájáért kapta meg. A díjakat 2023. november 9-én adják át Münchenben a Bajor Tudományos Akadémián, a Nobel Fenntarthatósági Bizalom elnevezésű rendezvényen.

„Az emberiség jövőbeli jóléte és túlélése attól függ, hogy fenntartható módon használjuk-e a Föld erőforrásait. Ennek támogatása a családunk egyik fő feladata, ami jelentős szellemi és pénzügyi erőfeszítéseket igényel.”

– mondta Peter Nobel, az NST elnöke, aki hozzátette, hogy a díjazottakat egy nemzetközi szakértőkből és a TUM professzoraiból álló zsűri választja ki, a TUM Institute for Advanced Study (TUM-IAS) szervezésében.  A díjjal járó 1,3 millió svéd koronát a Nobel Fenntarthatósági Alapítvány biztosítja.

Kiemelkedő kutatás és fejlesztés az energetika területén kategória idei győztese Elena Bou 2010-ben társalapítója volt az EIT InnoEnergynek, jelenleg pedig a szervezet innovációs igazgatója. Jelentős szerepet vállal az energiaágazatban az induló és növekedési pályára álló vállalkozások létrehozásában, támogatásában, beleértve a finanszírozásukat is.

”Ez a díj elismeri az induló vállalkozások, az innováció és a vállalkozói szellem meghatározó szerepét az energetikai átmenetben. A nettó nullához való eljutáshoz új ötletekre, megközelítésekre van szükség, amelyek valódi áttörést hozhatnak a fenntartható energiamegoldások megtalálásában.”

– emelte ki Elena Bou, aki az EIT InnoEnergy-nél végzett feladatai mellett az Esade Műveleti, Innovációs és Adattudományi Tanszékének docense. A tudás- és innovációmenedzsment területén folytat kutatási – és oktatási tevékenységet.

A másik díjazott, a Vezető szerep a megvalósításban kategóriában Lord Nicholas Stern professzor, az éghajlatváltozás közgazdaságtanának szakértője lett, aki az elmúlt húsz évben kiemelkedő módon hozzájárult a nemzetközi éghajlat-politikához, valamint a fenntartható, inkluzív és a rugalmas gazdasági fejlődésre való áttérés előmozdításához.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az EIT InnoEnergy társalapítóját díjazta a Nobel Fenntarthatósági Alapítvány appeared first on Műszaki Magazin.

Ennek alapvető oka, hogy nincs olyan rendszer, amely megkülönböztetné a biztonságos és hatékony digitális terápiákat a piacon elérhető több ezer wellness- és egészségügyi alkalmazástól. Az EIT Health InnoStars kerekasztal-beszélgetést szervezett a témában, és az ott megszólaló szakértők szerint Magyarország kulcsfontosságú lépéseket tett az egészségügy digitalizációja felé az elmúlt években, de még számos akadályt kell leküzdenie ahhoz, hogy átvegye a német modellt. Más európai országokban, köztük Magyarországon, az orvosok azonban még nem írhatják fel ezeket és a hasonló alkalmazásokat a betegeiknek. Ennek következtében a magyar egészségügyi startupok inkább a külföldi piacokat, például Németországot és Franciaországot célozzák meg, ha azt szeretnék, hogy digitális megoldásaikat finanszírozzák az egészségbiztosítók.

A német kísérlet

A 2019-ben elfogadott német digitális egészségügyi törvény új lehetőségeket nyitott a megbízható és biztonságos digitális egészségügyi alkalmazások piaci bevezetése előtt. A jogszabály célja az volt, hogy a több mint 400 000 egészségügyi és wellness-alkalmazás közül kiválassza azokat a digitális megoldásokat, amelyek klinikai tesztekkel bizonyított hatással rendelkeznek. Azóta ezek a terápiák a gyógyítás új formáivá váltak, amelyet digitális terápiáknak (DTx) neveznek. A digitális terápiákat most már a német orvosok is felírhatják, és a hagyományos gyógyszerekhez és kezelésekhez hasonlóan az egészségbiztosítók  megtérítik a költségeiket.

A digitális terápiákat alapos vizsgálatnak kell alávetni, mielőtt digitális egészségügyi alkalmazásként (Digitale Gesundheitsanwendungen, DiGA) jóváhagyják őket. Szigorú követelményeknek kell megfelelniük a biztonság, funkcionalitás, minőség, adatvédelem, adatbiztonság és interoperabilitás területén, így válnak jogosulttá a hatósági jóváhagyásra és nyerhetnek felvételt a Német Szövetségi Gyógyszer- és Orvostechnikai Eszközöket Felügyelő Ügynökség által vezetett DiGA-jegyzékbe. A digitális terápiák hatásosságát kétféleképpen lehet bizonyítani: egy 12 hónapos “gyorsított eljárásban”, vagy ha a fejlesztő bizonyítékot szolgáltat, például klinikai vizsgálati eredményekkel. Ha minden kritérium teljesül, a digitális megoldás bekerül az egészségügyi rendszerbe, és a Németországban működő összes egészségbiztosító megtérítheti a költségeit.

A magyar egészségügyi startupoknak először a külföldi piacokat kell megcélozniuk

Eddig mintegy 30 digitális terápia került be a DiGA-jegyzékbe Németországban – köztük néhány közép-, kelet- és dél-európai innováció is, mint például a re.flex nevű termék, amelyet a Kineto Tech Rehab nevű román startup fejlesztett ki. Egy másik példa a Vitadio, egy cseh vállalkozás által kifejlesztett digitális alkalmazás, amelyet a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedőket segíti  betegségük önálló kezelésében és az életmódváltásban.

Más európai országokban, köztük Magyarországon, az orvosok azonban még nem írhatják fel ezeket és a hasonló alkalmazásokat a betegeiknek. Ennek eredményeképpen a magyar egészségügyi startupoknak inkább a külföldi piacokat kell megcélozniuk, mielőtt a hazai piacra terveznének terméket fejleszteni. Ez jelentősen gyengítí Magyarország digitális egészségügyi innovációs ökoszisztémáját. Van azonban hazánkban is számos startup sikertörténet, amelyek az elmúlt években jelentős támogatást kaptak az EIT Health-től, mint például a Fetal Health eszköz és alkalmazás, vagy az InSimu, a virtuális betegszimulátor és értékelési platform. Az ilyen digitális egészségügyi innovációkhoz Magyarországon ugyanakkor  az állami egészségügyi szolgáltatók páciensei nem, a magán egészségügyi szolgáltatók páciensei  nehezen férnek hozzá.

Mikor változhat meg ez a helyzet? A kérdés megválaszolására az EIT Health 2022-ben és 2023-ban kerekasztal-beszélgetéssorozatot szervezett Európa-szerte, köztük Magyarországon is. Az eseményeken orvostechnikai eszközök szabályozási kérdéseiért felelős és egészségügyi szakértők, a tudományos és az üzleti élet képviselői vettek részt, hogy megvitassák a német modellt és átgondolják annak lehetőségét, hogy hogyan alkalmazható inspiráló példaként a digitális egészségügyi szabályozási keretek kialakítása céljából a különböző uniós országokban.

A fejlődés jelei az elmúlt években

Az elmúlt években számos szükséges lépés történt Magyarországon a digitális egészségügyi ellátás terén, részben a COVID-19 világjárvány miatti leállások hatására. A Nemzeti e-egészségügyi infrastruktúrát (EESZT) 2017-ben indították el központi e-egészségügyi rendszerként, amely megkönnyíti az információáramlást a szolgáltatók, az egészségügyi szakemberek, a gyógyszertárak és a betegek között. Az EESZT gyorsan népszerűvé vált az e-receptek vagy az elektronikus egészségügyi nyilvántartások megosztása céljából.

Az egészségügyi ágazat részleges digitalizálása tette lehetővé, hogy a világjárvány idején is elérhetők legyenek az orvosi szolgáltatások a betegek számára. Az európai országok közül Magyarországon nőtt az egyik legnagyobb mértékben (+50%) a háziorvosok távkonzultációinak aránya 2020 június–július és 2021 február–március között. Emellett a nemzeti társadalombiztosítás – az Egészségbiztosítási Alap – megtérítheti a távellátási szolgáltatásokat, ha azok megfelelnek bizonyos törvényi és szakmai követelményeknek. A világjárvány idején a magyar kormány és az egészségügyben érdekelt felek egy Járványmatematikai Modellező és Epidemiológiai Elemző Munkacsoportot is létrehoztak, amely jelentős eredményeket ért el a világjárvány káros következményeinek enyhítésében. A munkacsoport összekapcsolt adatbázisokat, mesterséges intelligenciát és Big Data-alapú algoritmusokat használt az előrejelzéshez és a döntések támogatásához.

Kihívások és ajánlások

A fejlődés ellenére jelenleg nincs hivatalos rendszer a digitális terápiák orvosi felhasználásának jóváhagyására. Magyarországon az orvosi eszközöket az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet szabályozza, de ez a mai napig nem terjed ki a digitális egészségügyi megoldásokra. Így a digitális terápiák továbbra is szabályozatlanok, és nincs különbség a biztonságos és megbízható, a betegek számára klinikai tesztekkel bizonyított előnyöket nyújtó digitális egészségügyi megoldások és a piacon lévő több ezer wellness-alkalmazás között.

„Számos előfeltételt kell teljesíteni, mielőtt egy országban digitális egészségügyi megoldásokat kezdhetnek el használni. Először a betegek és az orvosok edukálására és szemléletformálására kell összpontosítani”

– mondta el Bubori Zsolt, az EIT Health InnoStars magyarországi ökoszisztéma-vezetője a kerekasztal-beszélgetést követően.

“A digitális egészségüggyel kapcsolatos társadalmi és kultúrális elfogadottság megteremtése után kezdhetjük el a struktúrák, folyamatok és eszközök kialakítását. Ha ezek a tényezők megvannak, és a finanszírozási lehetőségek is elérhetővé válnak, akkor majd a digitális egészségügyre a gazdasági növekedést és sikert támogató high-tech iparágként tekinthetünk.”

A kerekasztal-beszélgetés során a szakértők több ajánlást is megfogalmaztak, többek között a „megbízható alkalmazások” tanúsítási rendszerének bevezetését, valamint a digitális terápiák piacra jutásához szükséges új keretrendszer kidolgozását az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézettel és az Egészségügyért Felelős Államtitkársággal közösen.  Szükség van továbbá olyan központok létrehozására a nemzeti egészségügyi rendszerben, ahol az orvostechnológiai vállalatok együttműködhetnének az egészségügyi szolgáltatókkal és a tudományos központokkal a tudományosan bizonyított előnyökkel járó megoldások továbbfejlesztésén.

A digitális egészségügy és ellátás átalakulásának helyzetéről páneurópai áttekintést nyújtó, EIT Health által készített jelentés erről a linkről tölthető le: ‘Digital Medical Devices: Paths to European Harmonisation.’

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A német orvosok már applikációkat is felírhatnak a betegeiknek appeared first on Műszaki Magazin.

A nettó nulla kibocsátásra való átálláshoz világszerte akár 18 millió munkavállaló átképzésére is szükség lehet. Egyes számítások szerint a napelemekkel foglalkozó munkahelyek száma például 2015 és 2030 között meg fog négyszereződni. Mivel 2023 a készségek éve az EU-ban, az intézmény megalapítása párhuzamba állítható azon szélesebb körű kormányzati kezdeményezésekkel, amelyekkel a jövőbiztos munkaerő képzéséket érintő problémákat szeretnék felszámolni.

A Skills Institute az uniós akkumulátoripari összefogás (EBA) már amúgy is népszerű akadémiájának a továbbfejlesztése olyan területekre kiterjesztve, mint a zöld hidrogén vagy a fotovoltaikus napelem (PV) értékláncok. Az agilis képzés moduláris megközelítésben kínálja a legújabb trendekre vonatkozó ismereteket, paraméterezhető, testreszabható tanfolyamokkal és programokkal, kiszolgálva az egyedi igényeket, függetlenül a helyszíntől, a mérettől vagy a technológiáktól.

„Az energetikai átmenet szempontjából központi szerepet játszó iparágakban drámaian nőni fog az igény az új készségekre és a szakértelemre. Csak az akkumulátoripar területén több mint 700 új munkakör megjelenésével lehet számolni, ahogy a szükséges készségek nagymértékben diverzifikálódnak. Nem meglepő, hogy a vezérigazgatók 71%-a már most a készséghiányt nevezi meg a legjelentősebb üzleti kihívásnak. Mi ugyanakkor elkötelezettek vagyunk a jövő zöld innovációinak támogatása, az éghajlati célok eléréséhez szükséges képzett munkaerő biztosítása iránt.”

– hangsúlyozta Oana Penu, az InnoEnergy Skills Institute igazgatója.

Az InnoEnergy Skills Institute stratégiai oktatásszolgáltató partnere a NIIT lesz. A vállalat elsődleges feladatai közé az onboarding folyamatok támogatása, a tanulási útvonalak kialakítása, az oktató személyzet képzése, valamint a helyi képzési igények figyelembevétele fog tartozni. A partnerség fő célja, hogy gyors ütemben bővítse és kitermelje azt a magasan képzett humán munkaerő réteget, amely elengedhetetlen a zöld energiára való gyors átálláshoz. A Skills Institute a NIIT globális jelenlétének és infrastruktúrájának köszönhetően szolgáltatásait megfelelő ütemben, méretarányosan biztosítja és ezzel együtt felgyorsítva a képzéseket Európában, Észak-Amerikában és Ázsiában egyaránt.

„Az a célunk, hogy az InnoEnergy Skills Institute-ot a dekarbonizációs és a zöld készségek területén vezető intézményként ismerjék el Európában, Észak-Amerikában és Ázsiában. A két vállalat erősségei révén arra törekszünk, hogy világelső megoldást hozzunk létre a szak – és átképzés vonatkozásában a rugalmas, a változó követelményekhez alkalmazkodni képes munkaerő megteremtésével.”

– fejtette ki Sailesh Lalla, a NIIT üzleti igazgatója.

Az InnoEnergy Skills Institute-on keresztül a vállalkozások, egyetemek és képzési szolgáltatók különféle ágazati szakértők, szövetségek és partnerségek által támogatott tanfolyamot vehetnek majd igénybe.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Két év alatt több mint 800.000 zöld energetikai munkavállalót képezne ki az EIT InnoEnergy appeared first on Műszaki Magazin.

Együttes erővel olyan iparági cselekvési tervet akarnak kidolgozni, amely az európai fotovoltaikus ipar továbbfejlesztésére, kockázatmentesítésére és felgyorsítására irányul az értéklánc valamennyi szegmensében, a szilíciumtól kezdve egészen a modulokig.

A Szövetség mostanra négy munkacsoportot hozott létre, amelyek a non-pricing feltételek megalkotására, az ellátási láncra, a finanszírozásra és a készségek fejlesztésére koncentrálnak olyan iparági szereplők közreműködésével, mint a Carbon, az Enel Greenpower, az Engie, az IBC, a Meyer Burger Technology AG és a Wacker Chemie AG.

A tervbe vett és az Európai Zöld Megállapodás törekvéseivel párhuzamba állított intézkedések célja az európai napelem szektor újraiparosítása. Ennek mentén szeretnék elérni, hogy 2025-re létrejöjjön Európában egy 30 GW éves kapacitással bíró iparág, 60 milliárd euró többlet GDP-vel és több mint 400.000 új (közvetlen és közvetett) munkahellyel.

Az Európai Bizottság által létrehozott és az EIT InnoEnergy vezetésével működő Európai Fotovoltaikusnapelem-ipari Szövetség a rugalmas ipari napenergia-értéklánc innovációkra építő bővítését támogatja az Európai Unióban. Különösen a napelemgyártó ágazatban. Mindazonáltal a Szövetség a teljes értéklánc mentén áttörést jelentő technológiákat fejlesztő és forgalmazó európai ipar megteremtésén dolgozik. Olyan innovatív, hatékony, körkörös és fenntartható termékeket szeretnének a piacra segíteni, amelyek révén elérhetővé válnak az EU éghajlat- és energiaügyi célkitűzései.

A munkacsoportok cselekvési tervét a 2023. június 14-16. között Münchenben, az Intersolar Europe konferencián teszik közzé.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Több mint 110 taggal vág neki a napelem iparág átalakításának az Európai Fotovoltaikusnapelem-ipari Szövetség appeared first on Műszaki Magazin.

Mivel az EU ambiciózus célokat tűzött ki a szén-dioxid-mentes és autonóm gazdaságra vonatkozóan, az EBRD és az EIT InnoEnergy együttműködik e szándék támogatásában. A cél a közép-kelet-európai EV-akkumulátorok újrahasznosítási piacának befektetési környezetének megteremtése és lehetővé tétele, kezdetben Lengyelországra összpontosítva. Ezzel mind az EBRD, mind az EIT InnoEnergy lefekteti a megfelelő ökoszisztéma alapjait, és végső soron növeli a másodlagos nyersanyagok felhasználását az akkumulátorgyártásban.

Mind az EBRD, mind az EIT InnoEnergy széles körű tapasztalattal rendelkezik az elektromosjármű-akkumulátorok területén, és komoly tudással a körforgásos gazdasági üzleti modellek előmozdításában. Az elmúlt években az EBRD számos beruházást hajtott végre az elektromosjármű-akkumulátorok közép-európai gyártásában, és erős hálózatokat épített ki. Az EIT InnoEnergy, az Európai Akkumulátor Szövetség (EBA250) vezetője, támogatta a cleantech és az akkumulátorok szegmensében működő innovatív vállalatokat, és létrehozta az EBA Akadémiát, amely a jövő munkavállalóit képzi az ágazat számára.

A mostani feladat célkitűzései közé tartozik, hogy az akkumulátorok újrahasznosítási értékláncának fejlődését Lengyelországban gátló piaci akadályokat azonosítsák a technológiai- és szabályozási nehézségek kezelésén keresztül. Ez segíteni fogja egy megfelelő piactér azonosítását és létrehozását, amely platformként elősegíti az újrahasznosítási értékláncban érdekelt felek közötti kölcsönösség és partnerségek létrejöttét, valamint egy tudásközpont kialakítását, illetve végső soron támogatja a finanszírozási forrásokhoz való hozzáférést.

Az EIT InnoEnergy által vezetett EBA Akadémia platform jelenlegi eredményei kulcsfontosságúak lesznek az akkumulátorok újrahasznosítási értékláncának bármelyik szegmensében érdekelt felek bevonásában. Az EBA Akadémia egy páneurópai oktatási ökoszisztéma, amelynek célja az EU akkumulátoriparának növekedéséhez szükséges munkaerő képzése, továbbképzése és átképzése. A közeljövőben várható az akadémia kiterjesztése a szomszédos kelet-közép-európai országokra is.

“A közlekedés szén-dioxid-mentesítése kulcsfontosságú szerepet játszik az EU azon tervében, hogy 2050-re elérjék a klímasemlegességét. Ehhez hozzájárul az is, hogy Lengyelországban várhatóan 2030-ra több mint 1 millió elektromos jármű fog közlekedni, és az ország az európai piacok egyik fő akkumulátor-beszállítója lesz. Jelentős kihívást jelent azonban a fejlődés szempontjából az akkumulátor-alkatrészek rendelkezésre állása. Az elektromos járművek anyagigénye ugyanis majdnem kétszerese a belső égésűekének. Bár bizonyos új technológiák csökkenthetik ezt az arányt, az újrahasznosítás és a körforgásos gazdaság erősítése kritikus fontossággal bír abban, hogy a kínálat kielégíthesse a keresletet és biztosítsa az EU stratégiai autonómiáját ebben az ágazatban is. Az EIT InnoEnergy-nél elkötelezettek vagyunk amellett, hogy a kelet-közép-európai cleantech-ipart bevonjuk az EU stratégiai értékláncaiba, ideértve a megfelelő hozzáértéssel rendelkező munkaerőt is. Izgatottan várjuk, hogy most az EBRD-vel közösen dolgozhatunk a közép-európai elektromosjármű-akkumulátorok újrahasznosítási ökoszisztémájának fejlesztésén és bővítésén”

– mondta Marcin Wasilewski, az EIT InnoEnergy Central Europe vezérigazgatója.

“Az akkumulátorokat az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és rugalmas gazdaságra való áttérés egyik kulcsfontosságú technológiájaként ismerik el, ami az EBRD számára kiemelt prioritás. Az akkumulátorok másodlagos nyersanyagpiacainak fejlesztése kulcsfontosságú lesz az alacsony és nulla szén-dioxid-kibocsátású járművekre való átállás felgyorsítása szempontjából. Ez lehetővé teszi az anyagok Európában való, és az e-hulladékból történő előállítását is, annak érdekében, hogy a körforgásos gazdaság mindenki számára – a állampolgároktól a befektetőkig – jelentős előnyökkel bírjon. Az EBRD örömmel működik együtt az EIT InnoEnergyvel a zöldebb közlekedési rendszer és az erőforrás-hatékonyság felé vezető közös céljaink megvalósításában“

– nyilatkozta Gianpiero Nacci, az EBRD fenntartható üzleti és infrastrukturális, éghajlatstratégiai és végrehajtási igazgatója.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Akkumulátor-újrahasznosítási programot indítanak appeared first on Műszaki Magazin.

A meglévő vasúti infrastruktúra korszerűsítésére szabadalmaztatott megoldás a mágneses lebegtetés és a lineáris motor működési elvét ötvözi, ami lehetővé teszi az akár 550 km/h-s sebesség elérését is. Az EIT InnoEnergy tranzakciója része a Hutter Private Equity, ValueTech Seed és a Seedrs befektetőkkel ez év elején létrejött 5 millió euró összértékű megállapodásnak.

„A Nevomo technológiája a hiányzó láncszem a jelenlegi, gyakran elavult vasúti infrastruktúra és az olyan új nagysebességű rendszerek között, mint amit a hyperloop is kínál. Nekik köszönhetően nemcsak felgyorsítható a fenntartható, hosszú távú közlekedés új technológiájának bevezetése, hanem jelentősen csökkenthetőek az átállással járó költségek is.”  

– jelentette ki Lucienne Krosse, az EIT InnoEnergy hyperloop-portfólióért felelős munkatársa.

A Nevomo arra vállalkozik, hogy megnövelje a hagyományos vasutak hatékonyságát a hyperloop-technológia által ihletett meghajtási, felfüggesztési, vezérlési és IoT-megoldások alkalmazásával. MagRail technológia a meglévő vasutak kapacitásának és képességének egyszerű, gyors és költséghatékony bővítését teszi lehetővé, ugyanakkor fokozatosan közelít a vákuumvasút-technológiához (hyperloop).

A Nevomo MagRail első, 1:5 méretarányú demóváltozatát még 2019-ben mutatták be, amelyet 2020/21 telén sikeres közepes méretű tesztek követtek. Tavaly a vállalat megkezdte Európa leghosszabb, passzív mágneses lebegtetés tesztelésére szolgáló pályájának építését a lengyelországi Nowa Sarzynában. Ennek az évnek a közepére az összes szükséges részegység telepítése befejeződött, és augusztusra leszállították már a felműszerezett, valós méretű tesztjárműveket is. A kísérletek várhatóan 2022/23 telén zajlanak majd.

A Nevomo olyan vállalatok mellé csatlakozik az EIT InnoEnergy hyperloop-portfóliójában, mint a holland Hardt Hyperloop és a spanyol Zeleros Hyperloop.

The post Nagysebességű vasúti hálózatfejlesztést támogat az EIT InnoEnergy appeared first on Műszaki Magazin.

A 220 millió eurós beruházás révén tizenkétszeresére növelik a gyártási kapacitásunkat, hogy biztosíthassák az olyan nagyvállalatok innovációs igényeit, mint a General Electric, a Siemens, a CAF Power & Automation, a Hitachi Energy, valamint a Skoda Electric. Egyszersmind a felépülő üzem lesz a világ legnagyobb és legmodernebb ultrakondenzátor gyára, amelyben a Siemens-szel karöltve teljes automatizációt vezetnek be a gyártósoron.

A várhatóan 2024-ben meginduló termeléssel a lipcsei gyártóbázis a közlekedés és az autóipar villamosításának felgyorsításához, illetve a megújuló energiatermelés gyors növekedésének támogatásához szeretne hozzájárulni.

Ultrakondenzátor elnevezései

Szakmai körökben a szuperkapacitás, az ultrakapacitás, a szuperkondenzátor, az ultrakondenzátor elnevezéseket egymás szinonimájaként használják és az eltérő nyelvterületeken egyik, vagy a másik prioritást élvezhet.

The post Épül a világ legnagyobb szuperkondenzátorgyára appeared first on Műszaki Magazin.

Csak a gyógyszeriparban és az orvosi gyártóiparban több mint 120 000 új munkakör jöhet létre, mivel a világjárvány felgyorsítja a mesterséges intelligencia (MI) irányába történő elmozdulást.

Az Európai Unió innovációs szervezete, az EIT égisze alá tartozó EIT Health összeurópai kezdeményezést indított el, hogy ipari és technológiai nagyvállalatokkal együttműködve új tehetségeket nyerjen meg az egészségügyi ágazatnak, egyúttal felkészítse a szektort a jövő kihívásaira. A földrész vezető egészségügyi innovátorait tömörítő hálózat a WorkInHealth Alapítvány keretei között dolgozik azon, hogy kezelje a következő évtizedben várható munkaerőhiány okozta nehézségeket.

A világjárvány felgyorsította a mesterséges intelligencia (MI) adaptálását, valamint az adatvezérelt és digitális munkahelyek elterjedését. Becslések szerint tíz éven belül több mint 120 000 új munkahely jöhet létre azáltal, hogy a gyógyszer- és az orvostechnikai iparban a munkakörök fele automatizálható lesz. Mindeközben a biotechnológiai gyártásban már ma is nehézséget okoz a biomérnökök, az automatizálási szakemberek vagy a gyártástechnológiában jártas munkatársak megtalálása. Ennek ellenére a gyógyszeriparban és orvosi gyártásban működő vállalatoknak alig egyharmada indít átképzési programokat, és az erre szánt összegek jóval alacsonyabbak, mint a technológiai nagyvállalatok, például az Amazon vagy az AT&T esetében, amelyek alkalmazottanként akár 27 000 eurót is költenek erre.

A WorkInHealth Alapítvány célul tűzi ki, hogy egy MI-re épülő platform alkalmazásával találjon megfelelő szakembereket az üresen álló egészségipari pozíciókba, egész Európában. Ennek érdekében a szervezet kétmillió eurónyi támogatást kíván összegyűjteni a technológiai szektor vállalataitól, amelyből új tehetségeket toborzó kampányokat, illetve a meglévő szakemberek átképzését finanszírozná, hogy így is segítsen Európának belépni a digitális egészségügy korába. A szervezet számít az EIT Health jelenlegi partnerhálózatának tagjaira – amelyek között olyan cégek találhatók, mint a Sanofi vagy az Atos – de az egészségügyi szektoron kívülről is megpróbál szponzorokat bevonni, akár olyan nagyvállalatokat is, mint az Amazon, az Apple és a Microsoft.

Celine Carrera, az EIT Health oktatási igazgatója, egyben a WorkInHealth Alapítvány elnöke elmondta:

„Ha Európa pezsgő és fenntartható egészségügyi iparágnak akar otthont adni, amely képes vezető szerepet betölteni a globális innovációs versenyben, akkor hathatós választ kell adnia a tehetségek toborzásában és képzésében fennálló kihívásokra. Egyértelmű, hogy az iparágnak sürgősen meg kell találnia a módját, hogy képes legyen vonzani és megtartani a tehetségeket, ahogyan a továbbképzés és az átképzés felgyorsítására is. Közös erőfeszítésre lesz szükség ahhoz, hogy rugalmas és izgalmas karrierutakat alakítsunk ki, és megtaláljuk azokat a tehetségeket, akik ezeket választják. Büszkék vagyunk rá, hogy úttörő szerepet tölthetünk be egy hosszú távú kollektív megoldásban.”

A szakképzettség fejlesztése – különösen a digitális készségek és a kutatás-fejlesztés területén – számos nemzeti és EU által támogatott helyreállítási terv központi eleme volt a világjárvány után. A francia kormány előrejelzése szerint 2030-ig 130 000 új munkahely létesül az egészségügyi technológiával foglalkozó start-up és scale-up vállalkozásokban.

A WorkInHealth Alapítvány fő céljai az egészségügyi szektor imázsának és hírnevének javítása, az ágazatban indított karrier vonzóbbá tétele, a benne tevékenykedő szervezetek igényeinek pontos felmérése, valamint képzési programok támogatása tapasztalt szakemberek és frissdiplomások számára egyaránt.

Cedric Volanti, a Thermo Fisher Scientific vírusvektorok fejlesztésével foglalkozó európai részlegének alelnöke elmondta:

„A biotechnológiai gyártás területén rengeteg az üres pozíció, sok tehetség hiányzik a piacról, és ez fennakadásokat okoz az üzletmenetben. Ez egy fontos kihívás, amire mindenképp választ kell találni. Mindent meg kell tennünk, hogy a következő években ne kerüljünk olyan helyzetbe, hogy hiány alakul ki az egészségügyben dolgozó digitális és adatszakemberekből. Eljött a cselekvés ideje!”

Az EIT Health-ről vagy a WorkInHealth Alapítványról további információért látogasson el IDE! 

The post 120 ezer új egészségügyi mérnökre és technikusra lesz szükség Európában appeared first on Műszaki Magazin.

Ebben a folyamatban Magyarországra is kiemelt szerep vár, miután a tavaly elfogadott Nemzeti Akkumulátor Iparági Stratégia egyik fő célkitűzése is az, hogy hazánk 2030-ig európai akkumulátor-értéklánc egyik központjává válhasson. Az Európai Bizottság aláírta azt a szándéknyilatkozatot, amely szerint 10 millió eurót adományoznak az Európai Unió egyik testületének, az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) támogatása mellett működő és Európa fenntartható energetikára szakosodott innovációs központjaként funkcionáló EIT InnoEnergy számára, azért, hogy az felgyorsítsa az Európai Akkumulátorszövetség (EBA) akadémiájának kiépítését és kiszélesítését. A most bejelentett támogatás arra hivatott, hogy felgyorsítsa az akkumulátorágazatban tapasztalható tudás- és készséghiány megszüntetéséhez szükséges európai infrastruktúra kiépítését.

A bejelentés megerősíti az Európai Bizottság elköteleződését és folyamatos anyagi támogatását a fenntarthatósági kezdeményezések mellett. Ebbe a sorba illik bele az EBA Akadémia is, amely azt hivatott elősegíteni, hogy Európa megőrizze vezető szerepét az energetikai átállásban és az egyre nagyobb méreteket öltő e-mobilitás terén.

Az EBA Akadémia oktatási és képzési ökoszisztémát kínál különböző vállalkozások számára, egyetlen átfogó oktatási csomagban biztosítva az EIT InnoEnergy kutatóinak, kapcsolódó vállalkozóinak, vállalatainak, véleményvezéreinek, valamint 18 különböző ország főbb iparági szereplőinek tudását és tapasztalatait. Az Európai Bizottság támogatása garantálhatja az Akadémia további növekedését, tevékenységének kiterjesztését, ezzel sokak számára, változatos formában téve lehetővé a tanulást a kiterjesztett valósággal kínált programoktól kezdve az online oktatási anyagokon át a személyes, testre szabott workshopokig.

Az Európai Technológiai Intézet és az EIT InnoEnergy közötti támogatási szándéknyilatkozatot az EBA február 23-ai, hatodik magas szintű találkozóján írták alá Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság intézményközi kapcsolatokért és tervezésért felelős alelnöke, Nicolas Schmit, az Európai Bizottság foglalkoztatásért és szociális jogokért felelős biztosa, továbbá Thierry Breton belső piacért felelős európai biztos jelenlétében.

Három EU-tagállam, Franciaország, Spanyolország és Magyarország már ki is fejezte szándékát, hogy az Európai Akkumulátor Akadémiával együttműködve magas színvonalú képzési programokat indítson. Hazánk ezen a téren már jelentős lépéseket tett a megvalósítás felé. Tavaly novemberben a magyar akkumulátoripari képzés fejlesztéséről írt alá megállapodást Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az EIT InnoEnergy vezérigazgatójával, Diego Paviával Budapesten. Ebben megfogalmazták, hogy a magyar felnőttképzésben, szakképzésben és egyetemi képzésben is megjelennek majd az EBA Akadémia által kínált programok.

„Nagyon izgatottak vagyunk, hogy útjára indíthatjuk az Európai Akkumulátor Akadémiát, amely idővel több ezer ipari dolgozót fog kiképezni. A gyorsan növekvő európai akkumulátor-értéklánc kapcsán felmerülő igények kielégítésére egyértelműen ilyen célorientált, erőteljes, iparág-vezérelt megközelítésre van szükség az oktatási és képzési szektorban: 2025-re hozzávetőleg 800 000 dolgozó betanítására, továbbképzésére vagy átképzésére lesz szükség. Az EBA Akkumulátor Akadémia működéséért az Európai Akkumulátorszövetség ipari ágának vezetésével 2017-ben megbízott EIT InnoEnergy a felelős”

– monda el Diego Pavia, az EIT InnoEnergy vezérigazgatója.

Maroš Šefčovič, a Bizottság alelnöke, az Európai Akkumulátorszövetség megbízott vezetője a következőképpen nyilatkozott:

„2017-ben az EU akkumulátorágazata még szinte láthatatlan volt. Mára azonban Európa globális akkumulátor-fókuszponttá vált, tagállamainkban húsz gigagyár létrehozása zajlik. 2030-ra évente tizenegy millió elektromos autó meghajtásához elegendő akkumulátort kell gyártanunk, teljes gőzzel haladva a stratégiai autonómia felé e döntő fontosságú szektorban. Az európai akkumulátor-sikertörténet fenntartása ugyanakkor nagyban függ attól, hogy képesek vagyunk-e szembenézni a legsürgetőbb problémákkal – a kritikus nyersanyagok és készségek hiányával –, és képesek vagyunk-e egy szisztematikusabb megközelítés elsajátítására. Szintén itt az ideje egy új szabályozási keret elfogadásának is, amely biztosítja, hogy csak a legzöldebb, legjobb teljesítményű és legbiztonságosabb akkumulátorok kerüljenek az EU piacára.”

Agnès Pannier-Runacher, a gazdasági, pénzügyi és gazdaságélénkítési miniszter mellé rendelt ipari miniszteri megbízott, aki részt vett az EBA tegnapi, hatodik magas szintű ülésén, hozzátette:

“Üdvözlöm az Európai Akkumulátor Szövetség mai, hatodik magas szintű ülését, amelyen Šefčovič alelnök, Schmitt és Breton biztosok és a közös európai érdekű fontos projektekben (IPCEI) részt vevő tagállamok vesznek részt. Ezek a megbeszélések kulcsfontosságúak, mivel közösen kell megoldanunk az ökológiai átmenet szempontjából kritikus fontosságú nyersanyagok biztosítását és a szükséges készségek kialakításának feladatát, az európai ipar fejlesztésének érdekében”.

További információk ez EBA Akadámiáról itt olvashatóak.

The post Akkumulátoripari szakképzés fejlesztése appeared first on Műszaki Magazin.

A jövőben, a várhatóan 2000 dolgozót foglalkoztató üzem kapacitását 16 GWh-ra szeretnék növelni, aminek köszönhetően évente több mint 300 000 elektromos járműhöz (BEV) lehetne akkumulátort gyártani. A beruházás nagy előnyét az biztosítja, hogy a helyszíne közel található a Jadar-völgyhöz, Európa egyik legnagyobb lítiumlelőhelyéhez. A terv megvalósítása és a gyár felépítése érdekében az ElevenEs megállapodást írt alá az EIT InnoEnergy-vel, a világ legaktívabb fenntartható energetikai befektetőjével, amely korábban olyan sikeres akkumulátorokra specializálódott óriásgyárak kiépítésébe fektetett elsőként, mint a svédországi Northvolt, amelynek nemrég zárult a 2,75 milliárd dolláros finanszírozási ciklusa, illetve a franciaországi Verkor, amely 2021 júliusában 100 millió dolláros befektetési fordulót zárt le a Renault vállalattal.

ElevenEs 2019 októbere óta végez kutatás-fejlesztést az LFP lítium-ion akkumulátorokkal, aminek révén saját technológiát dolgozott ki a fenntartható, hatékonyan működő moduláris felépítésű lítium-vas-foszfát akkumulátorok gyártására. Idén nyáron új, nemzetközi szakembereket, mérnököket foglalkoztató kutatási és fejlesztési központot is nyitottak Szabadkán.

„Az LFP cellák élettartama több mint kétszer olyan hosszú, mint a versenytárs megoldásoké, és azoknál lényegesen olcsóbb. Mellettük szól az is, hogy akár 6000-szer is újratölthetők, gyorsan és ismételten 100 százalékos szintre tölthetők fel, miközben szinte soha nem okoznak tüzet az elektromos járművekben.”

– hangsúlyozta Nemanja Mikać, az ElevenEs alapítója és vezérigazgatója, aki az akkumulátorpiac jelentős felfutására számít a jövőben. Véleménye szerint 2030-ra Európának tizennégyszer annyi akkumulátorra lesz szüksége, mint amennyit napjainkban termel. Ennek oka az elektromos mobilitás elterjedésében, valamint az energiatároló piac növekedésében keresendő, hiszen az energetikai rendszereket, kiváltképp a megújuló energetikai megoldásokat akkumulátorokkal stabilizálják.

Az ElevenEs és az EIT InnoEnergy együttműködése kapcsán Jakub Miler, az EIT InnoEnergy Central Europe vezérigazgatója kijelentette, hogy azért is álltak a beruházás mellé, mert az LFP jóval kedvezőbb költségmutatókkal bír, mint a nikkel alapú akkumulátorok, illetve biztonságosak és hosszú élettartamúak, aminek köszönhetően tökéletes választásnak minősülnek az ipari és az energiatárolással kapcsolatos projektek, valamint a rövidebb távon közlekedő, városi elektromos járművek számára is.

Magyarországon is jelentős előre lépések történtek az akkumulátor ipari fejlesztéseket érintően. Az EIT InnoEnergy vezetésével elkészült akkumulátoripari stratégia és akcióterv létrejöttét idén szeptember 30-án jelentette be az ITM az ebben a témában rendezett ágazati konferencián. Ezen minden érdekelt fél hangsúlyozta, hogy az átfogó iparfejlesztést és a hazai vállalkozások hozzáadott értékének növelését célzó cselekvési terv eredményessége abban áll, hogy sikerül-e az ElevenEs-hez hasonló nagyléptékű projekteket megvalósítani.

The post Óriás akkumulátorgyár épül a magyar határhoz közel az EIT InnoEnergy támogatásával appeared first on Műszaki Magazin.

Az új Közösségi Irodában az Intézet 4 innovációs szervezete (Knowledge and Innovation Community, röviden KIC) az eddigieknél is szorosabban dolgozhat majd együtt, így az egészségügyre, a klímavédelemre, a városi mobilitásra és a nyersanyagtudományokra szakosodott csapatok között még erősebbé vállhat a tudásmegosztásra építő innovációs együttműködés. Mindez tovább fokozhatja a szervezet akcelerációs képességét, melyen keresztül még több kis- és középvállalat számára biztosíthatnak támogatást, és elősegíthetik új vállalkozások alapítását is Közép-Kelet Európa-szerte.

Az Európai Innovációs és Technológiai Intézetet (EIT) az Európai Unió azzal a céllal hozta létre, hogy az üzleti szféra, az oktatás és a kutatás közötti kapcsolatok szorosabbra fűzésével tovább erősítsék Európa innovációs képességét, és segítsék a legfejlettebb megoldások kifejlesztését napjaink sürgető globális kihívásaival szemben. Az elmúlt időszakban a szervezet Európa legnagyobb innovációs hálózatává nőtte ki magát, és fontos szerepet töltött be a magyarországi innovációs ökoszisztéma erősítésében is. Az EIT több mint 40 millió eurónyi forrást irányított már Magyarországra, valamint több mint 100 ígéretes hazai start-upot támogatott már. Az EIT Közösség által segített vállalkozások 2,4 millió euró befektetést hoztak már Magyarországra.

“Az EIT Közösségi Iroda Magyarországon kiváló példája a szervezet egyedülálló, innovációt támogató modelljének. Az új irodában négy szakmai közösség együttműködve segítheti majd az új utakat kereső innovátorokat, hogy ötleteik és vállalkozásaik – legyenek is bármely fejlődési és fejlettségi szakaszban – támogatásra találjanak. Ez az együttműködés, az új közösségi iroda erősebbé tehet minden innovációs szereplőt, melynek elsősorban diákok és innovatív vállalkozások lesznek a legnagyobb haszonélvezői. Bizakodóan várom, hogy ennek eredményeképpen még több közép- és kelet-európai újító kezdeményezés induljon el és teljesedjen ki a közeljövőben”

– mondta el az Európai Innovációs és Technológiai Intézet igazgatója, Martin Kern.

A magyarországi EIT Közösségi Iroda (EIT Community Hub) a budapesti Infoparkban kezdi meg működését, 50 magasan képzett innovációs szakemberrel, a szervezet négy innovációs közösségéből:

1. az EIT Health Európa legnagyobb, egészségügyi fejlesztéseket, újításokat támogató hálózata;
2. az EIT Climate-KIC innovatív megoldásokat keresve küzd a klímaváltozás ellen;
3. az EIT Raw Materials azon dolgozik, hogy a nyersanyagszektort Európa egyik legfontosabb erősségévé tegye;
4. az EIT Urban Mobility az intelligens, környezetbarát és integrált közlekedés irányába mutató megoldásokat kutatja.

Az EIT Közösségi Irodát az EIT Health csapata koordinálja, melynek Budapesten működik a Közép-, Kelet- és Dél-Európát is magába foglaló, InnoStars elnevezésű régiós központja is. Az InnoStars többek között olyan, a szervezet számára kulcsfontosságú feladatokat lát el, mint a népszerű és elismert EIT Jumpstarter és az InnoStars Awards start-up versenyek szervezése és koordinálása.

„Magyarország az újító ötletekkel előrukkoló tehetségek és az ígéretes, korai fázisú startupok igazi aranybányája. Folyamatosan fedezünk fel olyan feltörekvő csillagokat, melyeknek a nemzetközi terjeszkedésre is jó esélyük van. Fejlődésük korai szakaszában a legtöbb start-up minden iparágban hasonló típusú kihívásokkal szembesül. Nehéz meghatározni például az árazási stratégiát, fenntartható üzleti modellt kialakítani, kiegyensúlyozott csapatot létrehozni, kapcsolatokat építeni. Mi azért vagyunk, hogy mindebben segítsünk nekik. A négy innovációs közösség együttműködésével könnyebben tudunk reagálni a startupok igényeire, így a segítségünkkel felléphetnek arra a szintre, ahol már komolyan felkelthetik a befektetők figyelmét, és sikeresen piacra léphetnek. A budapesti az első EIT Közösségi Iroda Közép-Kelet Európában, ez a régió stratégiai fontosságát is jól mutatja”

– hangsúlyozta Fürjes Balázs Zoltán, az EIT Health InnoStars ügyvezetője.

A magyarországi EIT Közösségi Iroda 40 partnerrel dolgozik majd együtt, többek között olyan vezető vállalatokkal, magyarországi egyetemekkel és kutatóközpontokkal, mint a Semmelweis Egyetem, a Debreceni Egyetem, a MOL, a GE Healthcare, az Ericsson vagy a Nokia.

The post Közép-kelet-európai innovátorok támogatása appeared first on Műszaki Magazin.

A portfoliójukban már több mint 250 olyan innovatív startup és fejlődő vállalkozás található, amelyek fejlesztései révén 2030-ra 1,1 gigatonna mennyiséggel csökkenthető az európai szén-dioxid kibocsátás mértéke, ami 9,1 milliárd eurós energetikai megtakarítást is eredményezne majd éves szinten. Ez a vállalás ugyanakkor megfeleltethető a kontinensen kitűzött céloknak, ami szerint az évtized végére a jelenlegihez képest 1/3 aránnyal kell visszaszorítani a karbon kibocsátás mértékét – áll a most kiadott EIT InnoEnergy Impact Report 2020 jelentésben.

A pandémia ellenére nagyon gyors növekedésnek indult az EIT InnoEnergy portfoliója, ami annak tudható be, hogy nő az érdeklődés az éghajlati kihívásokra megoldást kínáló innovációk iránt.

„Már az eddigi eredményeink is magukért beszélnek a szén-dioxid kibocsátás visszaszorítása terén. Az EIT InnoEnergy-vel dolgozó vállalkozások mostanáig annyi károsanyagtól mentesítették a környezetet, mint amennyit 250 millió autó termel. Valamint közvetve, vagy közvetlenül, 25.000 új munkahelyet teremtettünk a fenntartható energetikai startupoknál.”

– hangsúlyozta Elena Bou, az InnoEnergy társalapítója és innovációs igazgatója az EIT InnoEnergy Impact Report 2020 bemutatásakor.

A jelentésből kiderül, hogy indulása óta az EIT InnoEnergy több mint 5000 startuppal került kapcsolatba, és eddig 300-nál is több terméket segített piacra. Az általuk felkarolt vállalkozások 85 százaléka már világszerte exportálja a fenntartható energetikai megoldásait, amelyeket globálisan alkalmaznak az éghajlatváltozással járó kihívások kezelése során, és ezeknek köszönhetően az EIT InnoEnergy a legnagyobb befektetővé vált ezen a területen. Beszédes az az adat, amely szerint az EIT InnoEnergy portfoliója 2030-ra 600TWh tiszta energiát fog előállítani. Ez fontos előrelépés, mert ma emberek milliárdjai szenvedik el a nagymértékű szén-dioxid szennyezés miatti hőmérséklet emelkedéseket, és az ezzel járó negatív folyamatokat, miután 1992 óta 60 százalékkal nőtt az energetika és az ipari termelés által okozott CO2 kibocsátás volumene, ami dráma emelkedés.

„Megvalósítható tervekért dolgozunk, több mint 80 nemzet vállalkozásaival működünk együtt, és olyan megoldásokat fejlesztünk velük közösen, amelyek révén az energia biztonságosan előállítható módon, kellő mennyiségben, megfizethető áron és karbonsemleges formában állhat az emberiség rendelkezésére. Ennek megfelelően értékeljük, vizsgáljuk a hozzánk csatlakozó vállalkozásokat, és kellő gondosággal, alaposággal döntünk a befektetéseinkről a nagy cél, a fenntartható energetikára épülő jövő megteremtése érdekében”

– mondta Elena Bou, aki kifejtette azt is, hogy az EIT InnoEnergy jelenleg olyan áttörő technológia innovációkat létrehozó startupokkal dolgozik együtt, mint a Hymeth, Naoden, Cascade Drives, Alpinov X, Wattsun, Nawa Technologies, SciBreak, SunRoof, NabraWind, CorPower, BetterSpace, Vilisto, Duckt és a Llewo.

Az EIT InnoEnergy magyarországi képviselete részt vesz az Interreg InNow kezdeményezés megvalósításában, amely a vállalkozás és-városfejlesztés, zöld energia, startup világ területére koncentrál.  A magyar vállalkozók, startupperek már jelentkezhetnek az ingyenes InNow Online Tréningre, amely az Európa Unió által támogatott, több ország naprakész tudását átadó kurzus!

Jelentkezés: https://greenbrother.hu/innow-apply

The post 2030-ra a mainál 1/3-al kisebb CO2 kibocsátást prognosztizálnak Európában appeared first on Műszaki Magazin.

Iparági becslések szerint a kontinensünkön, 2025-re már mintegy 800.000 embert fog foglalkoztatni ez a szektor a teljes értékláncát tekintve. Ennek elébe menve, hazánkban is eljött az ideje annak, hogy a Magyar Akkumulátor Stratégiában foglaltakat, illetve a Magyar Akkumulátor Szövetség céljait követve, az európai szinten 255 milliárd euró forgalmat generáló akkumulátoripar folyamatairól, hatásairól minden érdekelt teljes körű áttekintést kaphasson, ezért az EIT InnoEnergy képzést indít ebben a témában. A május 10-én induló, 13 hetes online Battery Storage Expert oktatási program keretében a résztvevők előadásokat hallgathatnak meg az EIT InnoEnergy szakértőitől az energiarendszert strukturálisan átalakító akkumulátor ökoszisztémával kapcsolatos kérdésekről, a fenntarthatóságot megcélzó transzformáció folyamatáról és várt eredményeiről.

“Magyarország bekapcsolódása az európai akkumulátoripari értékláncokba a tudásátadással kezdődik. Nincs jobb módja, mint azzal kezdeni, hogy elsajátítjuk a szükséges tudást és továbbadjuk azt a hazai és külföldi szakembereknek. Ez a kulcsa a hazai hozzáadott érték növelésének, és a regionális akkumulátoripari szerepünk megerősítésének.”

– hangsúlyozta Az EIT InnoEnergy HUB Hungary vezetője, és a Green Brother üzleti tanácsadó szakértője, Dervalics Ákos.

A szakember kiemelte, hogy az iparági vezetőknek és szakértőknek meghirdetett Battery Storage Expert képzés széles körű tudásanyagot ölel fel. Az akkumulátorok szerepétől kezdve az alkotórészekig; az akkumulátoripari értéklánc bemutatásától az energetikai alkalmazásokba való integrálásig; a villamosenergia-piacra gyakorolt hatástól az úttörő üzleti modellekig számos témakörön, illetve többféle megközelítésen keresztül kaphatnak átfogó ismeretek a program résztvevői, akik Budapesten személyesen is találkozhatnak akkumulátoriparági szakértőkkel, valamint részesei lehetnek egy a képzést záró projektnek, a virtuálisan szervezett csoportos gyakorlatnak, továbbá a kétnapos személyes tréningnek is.

A Battery Storage Expert oktatási programra május 3-ig lehet jelentkezni erre a linkre kattintva, illetve további részletek találhatóak a Green Brother megújult weboldalán, amely az Interreg Central Europe társfinanszírozásában futó InNow projekt részeként lett létrehozva a Business Support Program keretén belül.

The post Magyar akkumulátoripari szakértőket képez az EIT InnoEnergy appeared first on Műszaki Magazin.