A sikeres együttműködés eredményességét a MATE Tangazdaság Nonprofit Kft. területén demonstrálták a napokban.

Dr. Balla István, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Növénytermesztési-tudományok Intézet docense, illetve a MATE Tangazdaság Nonprofit Kft. kutatási-fejlesztési igazgatója kérdésünkre elmondta, hogy a most bemutatott drónos kijuttatási módszer hátterében egy közel egy hónapja született együttműködés áll. A részt vevő szervezetek, vállalatok közös vizsgálatában azt figyelik meg, hogy egy őszi tritikálétábla egyik felére drónnal kijutatott növénykondicionáló készítmény milyen hatással van a termésre, szemben a tábla másik, kezeletlenül maradt, kontrollként szolgáló felével.

Arra is rámutatott, hogy a most zajló együttműködés mindenképpen hosszútávú közös munkát feltételez a jövőre nézve, olyannyira, hogy

„pályázat keretében már saját drón beszerzését is előirányoztuk, és terveink között szerepel, hogy mi is fogjuk vizsgálni magának a kijuttatás hatékonyságának, illetve a különböző szereknek a hatásosságát a drónnal történő légi kijuttatással” 

– mondta Dr. Balla István. Hozzátette, hogy kifejezetten jó tapasztalatokról számolhatnak be, a pilóta nélküli eszközök használatának eddig alapvetően előnyös tulajdonságait mutatták ki.

Keczer Máté, az ABZ Drone Kft. ügyvezető-helyettese a drónok alkalmazásának sokrétűségét példázva elmondta, hogy ezek az eszközök nemcsak kizárólag növényvédőszerek permetezésére alkalmasak, hanem számos növényvédő szernek nem minősülő, például növénykondicionáló vagy tápanyag-utánpótló szerek kijuttatására is.

Hozzátette, hogy ezek az eszközök már nem a jövőt, hanem a jelent képviselik, hiszen rendkívüli hatékonysággal képesek különféle talajkezeléseket végrehajtani. Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy

„a permetező drón nem azért van a piacon, hogy teljes mértékben kiváltsa a szántóföldi eszközöket, de tény, hogy vannak olyan feladatok, amikre sokkal, de sokkal hatékonyabban használható. Mindamellett, hogy az ára nagyjából egy 500 hektárnyi terület lepermetezése után megtérül.”

„Álmodtunk egy nagyot és fejlesztettünk egy olyan terméket, ami képes immunizálni a növényeket a különböző károkozók ellen” 

– fogalmazott Balázs Viktor, a MikroVital termékeket gyártó Bio-Nat KFT. ügyvezetője. Hozzáfűzte, hogy talajbaktérium gyártásával és fejlesztésével foglalkozó vállalatuk a növények tápanyag felhasználását, illetve a számukra természetes úton nem felvehető tápanyagok mobilizálását tudja segíteni.

A mostani fejlesztéssel

 „az a célunk, hogy a termésvédelmet és természetesen a termésmennyiséget is optimalizálni tudjuk a gazdálkodóink számára egy teljesen innovatív technológiával. Nemcsak talajon, hanem állományon keresztül is alkalmazva a készítményt” 

– húzta alá.

Forrás: Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Innovatív dróntechnológia a növénytermesztés szolgálatában appeared first on Műszaki Magazin.

A cég a fejlesztésnek köszönhetően világszínvonalú, látványos, egyedi drone show-kat tervez és valósít meg rendezvényein. A drónokat kifejezetten a látványos fény show-k koreografálására fejlesztették. Kialakításuk robusztus, ám súlyuk mindössze 270 gramm, melyben már az akkumulátorok súlya is benne van. Több nyári fesztiválon is láthatjuk majd a különleges légi show-t.

Kifejezetten a látványos égi fény show-k koreografálására fejlesztették ki azokat az új generációs, Kaiken típusú drónokat, amelyekből 500 darabot szerzett be a Visual Europe Group (VEG). A drónok 500+ lumenes LED-jei kilométerekről is jól láthatóak, akkumulátoraik pedig 25 perc repülési időt biztosítanak. A szaknyelven „tánc”-nak hívott drone show-k átlagos időtartama 5-10 perc. A drónok tömege mindössze 270 gramm akkumulátorral együtt – összehasonlításként: egy átlagos mobiltelefon súlya 150-200 gramm.

„Európa legnagyobb drón flottájával rendelkezünk, ennek köszönhetően különleges, egyedi, látványos drone show-kat tervezhetünk és valósíthatunk meg, hozzájárulva az egyedülálló élményhez rendezvényeinken. A nyári fesztiválszezonban láthatja először a közönség a drónokat: a Heineken Balaton Sound mellett a Sziget Fesztiválra is látványos produkciót terveztünk”

– tájékoztat Botond Szabolcs, a VEG vezérigazgatója.

A Visual Europe Production videós részlege és a Kreatív Stúdió több száz tesztrepüléssel a háta mögött felkészülten várja az első éles bevetéseket. A reptetéshez többek között professzionális szoftverre, földi kiszolgáló és kommunikációs egységek telepítésére, illetve 4-5 fős irányító személyzetre is szükség van, a drónokat ugyanis a felszállás előtt precízen el kell helyezni a megtervezett és előre kijelölt pozíciókba. Az előkészítő munkát, a drone show animációkat és az azok közötti átmenetet, illetve a fel- és leszállás koreográfiáját külön csapat készíti a DroneShowSoftware nevű vezérlőszoftverben.

A drone show nagyszerű „égi marketing”, a tűzijáték környezetbarát alternatívája vagy kiegészítője, nagy tömegek szórakoztatására is alkalmas,  bármilyen fesztivál, céges-, vagy magánrendezvény, termékbevezetés, márkakampány  egyedi látványeleme lehet. A show előre programozott elemekből épül fel, egyedi alakzatok, logók is lemodellezhetőek, vagy akár kis felbontású égi „kijelzőként” is értelmezhetőek, ahol 500 mozgó drón és 16 millió szín áll a kreativitás szolgálatában. Az alábbi videó bemutatja, hogyan fest egy 500 drónnal készült, díjnyertes drón show:

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post 500 drónnal készülő drone show appeared first on Műszaki Magazin.

Az „Innovatív járműipari tesztelési és vizsgálati kompetenciák fejlesztése a nyugat-magyarországi régióban a zalaegerszegi Járműipari Tesztpálya infrastruktúrájára támaszkodva” című projekt keretén belül az FT2 „Autonóm földközeli légi megoldások” alprojekt Széchenyi István Egyetemen futó szakasza során – együttműködésben az ELKH SZTAKI-val – az előfutár drón-koncepció összetett, hardverelemeket is tartalmazó szimulációját tavaly mutatták be. A fejlesztés 2022 áprilisában eljutott a DJI M600 hexakopterre épített saját fedélzeti rendszer (kamera, navigációs szenzor, képfeldolgozó számítógép, gimbal) első tesztjéig. Az első repülések célja a kamerastabilizáló gimbal és a hexakopter robotpilótájának a fedélzeti rendszer plusz súlyával (és esetleges elektronikai zavarásaival) való tesztelése volt. A videó ITT megtekinthető.

A fejlesztés 2022 májusában már a saját fejlesztésű robotpilótával való repülésekig és kamerafelvételek gyűjtéséig jutott.

A saját robotpilóta a hexakoptert sebesség-, magasság- és irányreferencia-jelekkel vezette. Mindehhez a szakemberek olyan autonóm vezérlőrendszereket fejlesztettek, amelyek lehetővé teszik a lebegést pozíciótartással, emelkedéssel és süllyedéssel, az irányba fordulást, a kijelölt koordináta megközelítését és a kezdeti pozícióba való visszatérést. A fedélzeti rendszer képes a drónt háromszög alapterületű pályán mozgatni, a döntési pontokban megállítani és az eszközt megfelelő irányba fordítani, valamint a drón képes az autonóm folytonos mozgásra is.

Minden elvégzett teszten hibátlanul működtek az autonóm funkciók, két teszt videója ITT látható. Az előzetesen szimulációs környezetben kialakított és tesztelt vészleállító funkció is megfelelően működött a valós környezeti tesztek ideje alatt.

Az előfutár drón jármű észlelésére alkalmas algoritmusának fejlesztéséhez szükséges adatok gyűjtését a fejlesztők saját autói felett áthaladva végezte a rendszer. A rögzített képi adatokon az eszközre rögzített gimbal irányítása és a felvétel stabilizálása, valamint a járműdetektáló algoritmus tesztelhető. A gimbal a repülési adatok szerint 2 – maximum 3 – fokon belül tartja a függőleges irányt, ezt a kamera felvételek is megerősítik.

Járműdetektálást a felvételeken az UNREAL-Carla szimulációban és valós képi adatbázisokon tanított algoritmussal is tesztelték. Az előbbi hajlamos elveszteni a járműveket, az utóbbi viszont folyamatosan detektálja őket (a tesztvideó itt megtekinthető). A tesztelés végén a szakemberek még kollégájukat is megtalálták a levegőből a kamera képe alapján.

A következő lépés az algoritmusok célzott városi környezeti tesztelése lesz a ZalaZone-tesztpályán.

The post Drónkutatás a Széchenyi-egyetemen appeared first on Műszaki Magazin.

A hagyományteremtő esemény helyszíne a Széchenyi-egyetem mosonmagyaróvári karának tangazdasága volt. Az intézmény a fenntartható gazdálkodás és a jövő technológiáinak elterjedése érdekében tett erőfeszítéseinek megfelelően nemcsak a drónok világába engedett betekintést, de fókuszba került a precíziós mezőgazdaság is.

A drónok az ipar és a mezőgazdaság mind több szegmensében nyújtanak új, innovatív lehetőséget. A Széchenyi István Egyetem Digitális Fejlesztési Központja állami, tudományos és vállalati szereplőkkel partnerségben folytat kutatásokat ezen a területen, s az intézmény látja el a Magyarországi Drón Koalíció szakmai gesztorálását is. A hallgatók bevonását, a kutatói utánpótlás biztosítását az egyetem SZEviation hallgatói csapata is segíti. A fiatalok drónfejlesztéssel és versenyzéssel foglalkoznak, sőt ma már versenyeket is szerveznek.

A Széchenyi István Egyetem az Edutus Egyetemmel közösen hozta létre az iparágspecifikus Edu Agro Drone Cup drónverseny-sorozatot a precíziós agrárium iránt fogékony középiskolai diákok, illetve a területen már jártas felsőoktatási hallgatók ösztönzésére, egyúttal erősítve a mosonmagyaróvári kar meghatározó szerepét a precíziós gazdálkodásban.

A résztvevőknek változatos feladatokat kellett megoldaniuk a drónokkal.

A versenysorozat első állomása Mosonmagyaróvár volt, ahová a precíziós mezőgazdaság, a távérzékelés, az ortomozaikos feltérképezés, valamint az automatikus repülési tervek összeállítása iránt érdeklődőket várták. A résztvevőknek nemcsak olyan alapvető drónismeretekkel kellett rendelkezniük, mint az érzékelés, az irányítás, a navigáció, a különböző mezőgazdasági felhasználási területek, de emellett stratégiai érzék, csapatmunka, kommunikáció, problémamegoldás, kreativitás is szükségeltetett.

„Nagyszerű versenyen vagyunk túl, amelynek lebonyolítása – kísérleti jellege ellenére – zökkenőmentesen zajlott, és a versenyzők részéről is pozitív visszajelzéseket kaptunk”

– kezdte értékelését Pethő Zsombor, a Digitális Fejlesztési Központ munkatársa, a SZEviation FPV-drónversenycsapat vezetője. Hozzátette, hasznos tapasztalatokat szereztek a szervezést illetően, amelyekre szükségük is van, hiszen céljuk egy hagyományteremtő országos versenysorozat létrehozása, akár különböző korcsoportok bevonásával. Ezzel a programmal az agráriumban tapasztalható digitalizációt és robotizációt kívánják népszerűsíteni a jövő nemzedékei számára.

„Nem titkolt szándékunk, hogy amikor valaki kimondja azokat a szavakat: drón vagy digitalizáció, akkor egyszerre a Széchenyi István Egyetem jusson az eszébe. Ez irányú törekvéseink eddigi eredménye a 2021 tavaszán elindult drónirányító és -adatelemző szakirányú továbbképzés, az aktív szakmai munkát folytató Dróntechnológiai Laboratórium, valamint a hazai felsőoktatásban teljesen egyedülálló SZEviation hallgatói FPV-drónversenycsapat”

– hangsúlyozta Pethő Zsombor. A csapatvezető kiemelte az egyetem szakmai partnere, az ABZ Drone Kft. segítségét, amelynek szakemberei nemcsak a rendezvény dróntechnikai lebonyolítását vállalták, hanem egy előadás keretében naprakész információval látták el a nézőket és versenyzőket a hazai drónszabályozás aktualitásaival kapcsolatban.

The post Hagyományteremtő mezőgazdasági drónverseny a Széchenyi István Egyetemen appeared first on Műszaki Magazin.

Szeptember elején, a Hyundai hidrogén tematikájú fórumán mutatták be az ambiciózus Trailer Drone koncepciót, amely egy üzemanyagcellás járművön, az e-Bogie-n alapul – írja a CNET. A megoldás lényege a zöld közlekedés mellett az automatizáltság, a technológia célja pedig az, hogy alapjaiban változtassa meg azt, amit a teherszállításról és a logisztikáról gondolunk. Az e-Bogie a forgóvázra (angolul: boogie) épül, a megoldás leginkább a vasúti kerekek miatt lehet ismerős – a forgóváz lényegében a vasúti járművek futó- és hordművének egyik típusa. A Hyundai ötlete nem is annyira teherautó, inkább egy szállításra tervezett robot, amely hidrogénes üzemanyagcellával működik. A négy kerék külön mozog, a rendszer ily módon ügyes manővereket tud elvégezni. A technológia különösen érdekessé válik, ha több járművet kapcsolnak össze. Ha például két robotot egy utánfutó egység két végére helyeznek, létrejön a Hyundai által Trailer Drone-nak nevezett formáció.

A két, függetlenül működő jármű együtt egy olyan szállítót alkot, amely nemcsak a rakodó udvarokon, hanem akár a városi központokban és az autópályán is könnyedén mozoghat. Mindegy, hogy a két e-Bogie közül melyik található elöl, a rendszerhez viszont speciális utánfutó egységre van szükség, amelyben szenzorok helyezkednek el. A cég becslése alapján a járművek egyetlen töltéssel mintegy ezer kilométert tehetnek meg.

Az érkezést követően a lekapcsolás is automatikusan történik, az utánfutó megemeli magát, míg a robotok kigurulnak alóla. Sőt, az egység további három részre is szétválhat, melyeket aztán az e-Bogie-k külön-külön szállíthatnak tovább. A Hyundai egy olyan koncepciót is bemutatott, amelyben a járművet vészhelyzeti, például katasztrófakezelő vagy tűzoltó eszközként lehet használni. A robot tetején ilyenkor egy drón is landolhat, ráadásul a további felszereléseknek, illetve az esetleges sérült személynek is kialakíthatnak helyet.

Azt egyelőre nem tudni, hogy mennyire jár a vállalat a megvalósítástól. A koncepció mindenesetre újabb eszköz lehet arra, hogy a Hyundai népszerűsítse a zöld hidrogén jövőjével kapcsolatos elképzeléseit. A cég vonatkozó törekvéseit az anyaországa, Dél-Korea is nagyban támogatja.

Forrás: Alternatív Energia

The post Sci-Fibe illő járművet mutatott be a Hyundai appeared first on Műszaki Magazin.

Komoly kutatások folynak annak érdekében, hogy a drónok az eddiginél gyorsabban repüljenek, de közben nagy biztonsággal kerüljék el az akadályokat.

Forrás: IoT Magazin

The post Így teszik még sokkal gyorsabbá a drónokat appeared first on Műszaki Magazin.

A magyar műszaki értelmiségnek is van dedikált emléknapja, melyet májusban tartanak. Ekkor volt ugyanis a Benkó Dixieland Band 50 éves jubileumi koncertje, mégpedig 2007-ben. Ugyanebben az évben lett 225 éves a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, illetve 100 éves a Műegyetem központi épülete.

De miért lehetett ekkora hatással egy koncert? Nos, a válasz nem a koncertben, hanem a zenekar alapítója, dr. Benkó Sándor Kossuth-díjas klarinétos személyében keresendő, aki civilben villamosmérnök és a BME oktatója volt. Az ő javaslatára vezették be is a magyar műszaki értelmiség napja.

A mérnöki, műszaki pálya régóta népszerű a felsőoktatásba jelentkezők körében. Ha nem vagy még túl az érettségin, ajánlunk számodra egy (mit egy, egyből nyolc) olyan nyári tábort, amelyek segíthetnek kijelölni vagy megerősíteni pályaorientációdat. A 7–17 évesek nyári táborfesztiváljáról van szó, amely 2021-ben is elindítja TECH + JÖVŐ, valamint JÁTÉK + KALAND témacsomagjait az alábbi szekciókkal: informatikatábor, robotika- és programozástábor, drónépítők és -pilóták tábora, Te vagy a jövő, Így működik, illetve logika-, legó- és játéktábor. És vloggerekkel is találhatsz a táborban.

Téged mi érdekel? Ha szeretsz építeni, összerakni, tárgyakat mozgatni, fényt csiholni, egyszóval újat alkotni és tanulni, mindezt gyakorlati példák megvalósítása által, akkor a PT-ben a helyed. Úgy képzeld el, mintha karácsony lenne – nyáron. Idén az alábbi három turnus közül választhatsz, vagy ha tetszik, akár az összesen részt vehetsz: 2021. július 25–31., augusztus 1–7. és augusztus 8–14. Kattints ide, és tanulmányozd szüleiddel a jelentkezési lapot! Tiéd a jövő, és a PEOPLE TEAM-mel most egy lépéssel közelebb kerülhetsz hozzá.

Drónépítő tábor

The post Mi köze egy zenekarnak a műszaki értelmiség napjához? appeared first on Műszaki Magazin.

Az ipari létesítmények és a háztartások gázellátását biztosító csővezetékek gyakran megközelíthetetlen területeken futnak. E csőhálózatok üzemeltetőinek szavatolniuk kell a csővezetékek biztonságát, épségét és megbízható üzemét, azonban a szagtalan és láthatatlan gázszivárgások felderítése komoly kihívás, és igen költséges művelet. Az ABB Ability Mobile Gas Leak Detection System termékcsalád legújabb tagja, a HoverGuard olyan megoldást kínál, amellyel a gázszivárgások a korábbiakhoz képest gyorsabban és megbízhatóbban deríthetők fel.

A HoverGuard a földgázelosztó- és távvezetékektől, a gyűjtővezetékektől és a gáztároló létesítményektől akár 100 méteres távolságból is képes gyorsan, biztonságosan és megbízhatóan észlelni, mennyiségileg meghatározni és feltérképezni a gázszivárgásokat. A HoverGuard automatikusan készít átfogó, digitális jelentéseket, amelyek összefoglalják a mérési eredményeket. Ezek a jelentések a felmérést követően, perceken belül megoszthatók.

A felhőre csatlakozó, többféle gáz detektálására alkalmas HoverGuard az első, személyzet nélküli légi járműre (Unmanned Aerial Vehicle/UAV), azaz drónra telepített rendszer, amely a repülés során folyamatosan méri a három legfontosabb üvegházhatású gáz, a metán, a szén-dioxid és a víz paramétereit. Az egyes üvegházhatású gázok eltérő hatást fejtenek ki a környezetre, és eltérő mennyiségben vannak jelen a légkörben. A gázelemző egység rendkívül gyors reagálásának és nagyfokú pontosságának köszönhetően a tudósok és a kutatók megbízhatóan tudják számszerűsíteni az üvegházhatású gázok áramlását, fizikai mennyiségeit. Az üvegházhatású gázok terjedésére vonatkozó információk az éghajlatot és a környezetszennyezést befolyásoló komplex környezeti folyamatok tanulmányozása terén játszanak fontos szerepet.

A HoverGuard terepi vizsgálatot követően készített mérési térképe

A szabadalmaztatott hullám-modulációs („cavity enhanced”), lézerabszorpciós spektroszkópia a hagyományos szivárgásészlelő eszközökhöz képest közel ezerszer nagyobb érzékenységgel, és több mint tízszer gyorsabban érzékeli a metánt. Ez a mérési érzékenység és sebesség lehetővé teszi, hogy a HoverGuard 40 méteres vagy afölötti magasságban, és 88 km/h-nál nagyobb sebességgel repülve is észlelje a gázszivárgásokat. A hagyományos megoldásokhoz képest a 3 kg hasznos teher hordozására alkalmas, alacsony költségű, kereskedelemben beszerezhető drónra (UAV-ra) szerelt készülék percenként 10-15-ször nagyobb területet képes lefedni.

„A HoverGuard jelentős előrelépést hoz a gázszivárgások felderítése és az éghajlatvédelmi mérések terén”

– nyilatkozta Dr. Doug Baer, a lézeres analizátorok termékmenedzsere.

„Korábban a vizsgálatokat végző szakembereknek a szivárgások feltárása során lassú, minőségi, analóg érzékelőkre vagy drága, érzékeny kamerára kellett támaszkodniuk.   Az innovatív megoldásunk kiváló hatékonysággal vizsgálja át az egyébként gyalogosan vagy járművel megközelíthetetlen területeket. Növeli a csővezeték-hálózat biztonságát, akár távoli területeken, akár városi környezetben, a földgázszivárgások észlelésében és feltérképezésében olyan, nehezen elérhető helyeken, mint a hidak, útjogkorlátozással rendelkező, vagy növényzettel fedett területek, gáztárolók- és vezetékek.”

A HoverGuard az ABB meglévő gázszivárgás-érzékelő készülékeinek átfogó portfólióját egészíti ki, amelyhez a következő termékek tartoznak: járműre telepített MobilGuard, kézi MicroGuard és a helyhez kötött EverGuard (ez év második felében kerül forgalomba). Konstrukciójuknak köszönhetően a portfólióhoz tartozó minden készülék önálló üzemelésre képes. A különböző termékek kombinálásával olyan átfogó platform alakítható ki, amely a teljes földgáz-infrastruktúra, így a földgáz-kitermelés-, szállítás és feldolgozás, valamint a gázközművek számára is biztosítja a gázszivárgások egyedülálló sebességgel, megbízhatósággal és pontossággal végzett észlelését, feltérképezését és mennyiségi meghatározását.

The post Drónra telepített felderítő appeared first on Műszaki Magazin.

Magyarországon jelenleg 70 000-80 000 drón repked, többségüket hobbi felhasználók működtetik. Azonban 2021-től hazánkban is megváltozik a pilóta nélküli légijárművekre vonatkozó szabályozás, február közepétől pedig már szankcionálnak a hatóságok. Érkezik a kötelező drón regisztráció és változik a felelősségbiztosítás – aki pedig tilosban jár, nagyra nyithatja a pénztárcáját.

Van merevszárnyú és rotoros, elektromos és üzemanyagos, néhány grammos és akár több tonnás is – szinte mindenhol körülvesznek bennünket a drónok, becslések szerint akár évente 50%-kal is nőhet a regisztrált pilóta nélküli légijárművek száma hazánkban. Jelenleg döntően a hobbiszegmens repteti a legtöbb drónt (90%) Magyarországon, a kereskedelmi (9%) és a közszolgálati (1%) szektor ehhez képest egyelőre elmarad. Szerepük és hasznuk azonban csöppet sem jelentéktelen, különösen a mezőgazdaság, az energia- és az építőipar aknázza ki a technológia nyújtotta lehetőségeket, de egyre több tevékenységbe vonja be a repülő segítőket a tűzoltóság és a mentőszolgálat is. Világszerte a COVID-19 elleni harcban is bevetik a drónokat, többek között a kijárási korlátozások betartásának ellenőrzésében.

Szigorodnak a szabályok: vizsga, regisztráció, biztosítás

A hivatalos meghatározás szerint drónnak minősül minden olyan légijármű, amely a fedélzetén tartózkodó pilóta nélkül üzemel, vagy amelyet ilyen üzemmódra terveztek, és önálló vagy távirányítással történő működésre képes. A modern légieszközök piacának bővülését az utóbbi években nagyban akadályozta, hogy rendkívül hiányos és bizonytalan volt az üzemeltetésükre vonatkozó törvényi környezet, így az Európai Unió 2019-ben rendeletbe foglalta a kérdést, meghatározva a tagállami szabályozások kereteit. Ezt követte hazánk is, az új dróntörvényt pedig 2021. február 10-től kell alkalmazniuk a hazai drónosoknak. Az előírásokat nagy valószínűség szerint folyamatosan felül kell majd vizsgálni a technológia fejlődését és rohamos terjedését követve.

Idén tehát már minden olyan drónt kötelező regisztrálni az Innovációs és Technológiai Minisztérium által meghatározott módon, amely az EU irányelvek szerint nem sorolható a játékok közé, vagy meghaladja a 120 grammot, vagy rendelkezik adatrögzítővel, vagy a távpilótától messzebbre repül, mint 100 méter. Bármely kitétel megléte esetén kötelező a bejelentés. Ezen kívül a törvényes drónozáshoz elengedhetetlen lesz a jövőben a Mydronespace mobilapplikáció használata, lakott terület feletti repüléshez pedig eseti légtér kijelölését is kell igényelni.   Az új előírások teljesítésének előfeltétele lesz az, hogy a drónok üzembentartói felelősségbiztosítást is kössenek. Szintén a biztonságos drónhasználatot hivatott elősegíteni az a rendelkezés, mely szerint a távpilótáknak a repülési művelet típusához igazodó kötelező oktatást és vizsgát kell teljesíteniük, és az így szerzett kompetenciatanúsítvánnyal igazolhatják majd, hogy felelősen és hozzáértően tudnak részt venni a légiközlekedés e modern formájában.

generali.hu

The post Itt az új dróntörvény appeared first on Műszaki Magazin.

A Zipline International Inc. önvezető repülő drónokat tervez és gyárt, amelyek egészségügyi ellátmányokat szállítanak nehezen elérhető régiókba. A vállalat a Siemens PLM Software tervezési megoldásait alkalmazza. Ez lehetővé teszi a drónok könnyű és költséghatékony gyártását, amelyek mintegy 100 km/ó sebességgel tudnak közlekedni, és kombinálja a folyamatban részt vevő egyedi szakterületeket, amilyen az elektrotechnika, a gépészet és a repüléstechnika. A szimulációk lehetővé teszik a virtuális teszt repüléseket, amelyek megkönnyítik a hibák megállapítását és kiküszöbölését, valamint a drónok optimalizálását.

Világszerte sok országban, például az afrikai Tanzániában vagy Ruandában az egészségügyi termékek eljuttatása nagy kihívást jelent, különösen vészhelyzetben. A területek gyakran távoliak és nehezen elérhetők. Mindenekelőtt a vérellátás hiánya gyakran vezet halálesetekhez. 2016-ban a Zipline vezérigazgatója, Keller Rinaudo és csapata új szállítási rendszert dolgozott ki az egészségügyi ellátásra.

„Első generációs repülési és logisztikai rendszerünk lehetővé tette, hogy létrehozzuk a világon az első csak drónnal történő szállítási szolgáltatást”

– mondja Rinaudo.

„És ez naponta segít életeket menteni Ruandában.”

Mióta az első drón felszállt, a Zipline több mint 7 000 járatot teljesített, és 13 000 egység vért szállított. Ez a siker nem kis részben a drónok körültekintő megtervezésének köszönhető, amelynek tekintetében a Zipline a Siemens PLM Software NX szoftverére támaszkodik.

Gyors és könnyű adatkezelés

A drónok 80 km-es sugarú körben végzik a szolgáltatást, és járatonként akár 1,75 kg rakományt tudnak szállítani. Az is fontos, hogy bármilyen időjárási viszonyok között tudnak működni, és bármilyen előre nem látott problémát kezelni tudnak. A vállalat korai éveiben használt tervező szoftver gyorsan kimerítette korlátait.

„Igen keményen szorgalmaztam, hogy a vállalat térjen át az NX-re”

– emlékezik vissza Scott Parker, a Zipline gépészmérnöke.

„Egy ilyen légi jármű esetében az ember mindenképpen ellenőrizni akarja, hogy az alkatrész illeszkedik-e a jármű többi részéhez. Az előző CAD csomag esetében ez több órás megpróbáltatás lenne. Az NX-szel pedig csak fel kell tölteni. Minden gyorsan megy, és az ember nem hibázik.”

Továbbá az NX Journal segítségével a Zipline gyorsan és könnyen el tud készíteni egy alulról felfelé építkező anyagjegyzéket, amely megadja a tömeg részletes konstrukcióját, így segít a cégnek optimalizálni a légi járművet a súly tekintetében.

Virtuális tesztek a való élet mentési misszióihoz

A maximális súlycsökkentés mellett – minden megtakarított kilogramm öt százalékkal növeli a drón hatókörét – a teszt repülések is kulcsszerepet játszanak. A virtuális teszt repülésekkel a Zipline költséghatékonyan és fizikai prototípusok nélkül tudja szimulálni az akkumulátor hőjellemzőit vagy a drón hőteljesítményét. Jeremy Schwartz, a Zipline robotika szakértője összefoglalja, mit jelent ez a munka a csapat számára:

„Amikor valamelyik drónunk felszáll Ruandában, vért szállít valakinek, akinek vérre van szüksége. Megmenti valakinek az életét, és ebbe csak belegondolni is hihetetlen.”

www.siemens.hu

The post Mentőcsomag szállítás drónokkal appeared first on Műszaki Magazin.