Már léteznek életmentő defibrillátor drónok, vér- és vérkészítményt vagy éppen gyógyszert, élelmiszert szállító drónok.

2022-ben jelent meg a hír, hogy egy tesztprojekt keretében a drón először mentett közvetlen módon emberi életet, amikor egy hólapátolás közben rosszul lett idős, svéd emberhez perceken belül eljuttatta az életmentő defibrillátort. Csak orvos volt a közelben, készülék nem, ám a drón segítségével az is gyorsan eljutott a beteghez. Egy hollandiai egyetemen ezt továbbgondolva olyan defibrillátort fejlesztettek, amely magában a drónban van. Svájcban, Né­metországban, az Egyesült Államokban és Japánban pedig orvosi drónok működnek, amelyek rövid idő alatt a vért és vérkészítményeket juttatják el a megfelelő egészségügyi intézménybe vagy helyszínre.

I. Dróntechnológia adatfeldolgozási és adatbiztonsági kihívásai konferencia 2023, Gábor Dénes Egyetem (fotó:Varga-Ottó)

De nem csak orvosi eszközt lehet szállítani drónnal, hanem élelmiszert is. Szintén a közelmúlt híre, hogy a kínai Nagy Falon is elindult a drónos kiszállítás: mivel van olyan hely, ahol 50 percen belül nincs víz és élelmiszer, így vészhelyzet esetén drónnal viszik oda a bajba jutott turistának az élelmet, szükség esetén akár életmentő gyógyszert. Ezt még lehet fokozni, hiszen a Lausanne-i Műszaki Egyetemen puffasztottrizs-szeletekből ehető szárnyú mentődrónt készített egy kutatócsoport, amivel az életmentő teher arányát 50 százalékra növelték. Az emberi élet védelmére hozott ötletek tárháza végtelen: egy kínai egyetem hallgatói például olyan drónt terveztek, ami az épületről leugró embereket menthetik meg, és amely jól alkalmazható súlyos tűzeseteknél. A szerkezet négy különálló drónból áll, amiket egy háló köt össze, és bármely magasságban működőképes.

A drónok a közvetett életmentésben is komoly szerepet kapnak. Nyáron még egy közel 50 fős magyar tűzoltó csapat Észak-Macedón területen oltotta a tüzet, segítségnyújtásuk kapcsán külön kiemelték a drónok alkalmazását. Az elmúlt hetekben pedig az árvízi védekezésben vetették be a korszerű eszközöket, a rendőrség és a hadsereg drón- és helikopterpilótái a Duna áradási irányainak feltérképezésében és mentési terv előkészítésében nyújtottak segítséget a vízügyi szakembereknek.

A felsoroltak ellenére a hangsúly még mindig a 30 milliárd eurós kereskedelmi, gazdasági célú drónpiacon van, de a drónok az élet minden szegmensében megjelennek. Egyre több szakemberre van szükség, akik nem csak a fejlesztésben, hanem a drónok működtetésében is részt vesznek.

„A világból érkező hírek is mutatják, hogy nagyon sok kiváló ötlet egyetemi kutatócsoportokban fogalmazódik meg elsőként, és a Gábor Dénes Egyetemen is ilyen nyitott, kreatív gondolkodásra bíztatjuk hallgatóinkat. Nálunk nem csak dróntechnológia műszaki paramétereit, a képfeldolgozás elméleti és gyakorlati megoldásait ismerhetik meg, hanem a kinyert adatok hatékony és főként pozitív célú hasznosítását is – mindezt a mesterséges intelligencia bevonásával”

– mondta el Dr. Dietz Ferenc, a Gábor Dénes Egyetem elnöke.

Előrejelzések szerint az EU légi forgalma az elkövetkezendő 20 évben 50%-kal növekszik majd, 2035-re a pilóta nélküli légi járművek ágazata több mint 100 000 embert fog foglalkoztatni, és az ágazat fejlődésének évente több mint 10 milliárd euró értékű gazdasági hatása is lesz.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Életmentő drónok appeared first on Műszaki Magazin.

A termesztés és gyártás során alkalmazott innovatív fejlesztések a hatékonyságot és a fenntarthatóságot is szolgálják, csakúgy, mint a természettel való kölcsönösen előnyös együttműködés. Müller Kornél, a Törley ügyvezető igazgatója az Ipar hangjai podcastban arról is beszélt, milyen termékfejlesztésekkel tudják megszólítani a fiatalabb fogyasztókat, és hogy miért küldetésük a prémium minőségű alkoholmentes alternatívák készítése.

Pezsgőfogyasztás terén egyelőre lassú a hazai piac; tavaly 10 százalékot esett a forgalom, ami arra utal, hogy kevesebb alkalommal voltak olyan boldog pillanatai a magyaroknak, amelyet szívesen koronáztak meg egy palack pezsgővel. A Törley a csökkenő piacon polarizációt is tapasztal, azaz nő a magasabb árú (6–8000 forintos) és az alsóbb árkategóriába tartozó pezsgők forgalma, de a középmezőny zsugorodik. Érdekesség, hogy a nemrég debütált 1 millió forintos palackok nemvárt népszerűségnek örvendtek a nyáron, míg az emberek többsége a megszokottnál olcsóbb terméket választott. A Pezsgőpincészet ügyvezető igazgatója szerint azonban ezek rövid távú piaci átrendeződések, amelyek a reálbér növekedésével hamar megváltoznak.

Ice pezsgő: innováció a nyári pezsgőzésért

Bár a palackok közel fele most is az év utolsó harmadában kerül a kosarakba, a piaci trendek és a fogyasztási szokások új kihívások elé állítják a pezsgőipart. Megjelentek a különböző pezsgőkoktélok és a jégre öntött pezsgő, ami akár 15 éve még elképzelhetetlen lett volna. Ezzel párhuzamosan egyre nő azok száma, akik nem vagy csak nagyon ritkán fogyasztanak alkoholt.

Müller Kornél elmondta, hogy a kihívásokra reagálva a Törley folyamatosan bővíti a termékportfólióját, ami adott esetben teljesen új technológiákat, megoldásokat igényelhet. Például az Ice pezsgő készítéséhez jelentősebb szénsavtartalmú, gyümölcsösebb, picit magasabb cukortartalmú terméket kellett előállítani, amelybe, ha beleolvad a jég, akkor nyújtja azt a száraz ízélményt, amit elvárunk egy jobbfajta pezsgőtől.

Technológiai fejlesztések és agrotechnológiai innovációk

A Törley Pincészet a mezőgazdaság terén is élen jár a technológiai újítások alkalmazásában. A munkaerő, például a traktorosok hiányát részben orvosolni tudja az autonóm traktorokkal vagy olyan robotokkal, amelyek akár a régi MTZ traktorokat is körbe-körbe kormányozzák a szőlőn keresztül. A szőlészek munkáját a területen elhelyezett meteorológiai állomások segítik, de kísérleteztek már drónos növényvédelemmel is, amely hasznosnak bizonyult olyan esetekben, amikor az erősen átázott talajra nem lehetett rámenni, de másfajta alkalmazása – például fertőzéses időszakban – még korainak tűnik.

A technológiai fejlesztések mellett a szőlőterületek biodiverzitásának helyreállítására is egyre nagyobb hangsúlyt fektet a vállalat; madárodúk, vagy a közeljövőben fasorok és akár erdőrészek telepítésével járulnak hozzá ahhoz, hogy a természettel összhangban lehessen szőlőt termeszteni.

Fenntarthatóság és CO₂-semlegesség a pezsgőkészítésben

Az Ipar Hangjai podcast legújabb részében elhangzott az is, hogy a pezsgőtermelés energiafaló szektor – a Törley Pincészet pedig 19 millió palack pezsgőt palackoznak évente –, ezért a pincészet a telephelye energiaszükségletének felét a jövő évtől 500 megawattnyi napelempark telepítésével fogja fedezni. A tradicionális módszerek mellett – ahol a palackok forgatását már robotok végzik – nagy tartályokban is készítenek pezsgőt, ahol kiemelten fontos a megbízható hűtés-fűtés. A pezsgőkészítés folyamatát Siemens megoldások segítik.

A Törley más területeken is törekszik a fenntarthatóságra: a cég teljes vertikumában nem használnak állati alapanyagokat, ami egyébként nem általános a bor- és pezsgőkészítésben, és a szén-dioxid-kibocsátásra is nagyon szigorú terveket készítettek: 2030-ra a felére szeretnék csökkenteni, 2040-ig pedig teljesen CO-semlegessé kívánják tenni a vállalatot.

A jövő kihívásai: könnyített üveg és alkoholmentes buborékok

A Törley a környezetbarát csomagolás területén is úttörő szerepet kíván vállalni. Ma még szigorú EU-szabályok írják elő, milyen palackba lehet pezsgőt tölteni, de külföldön már kísérleteznek műanyag palackokkal. A pezsgősüvegek súlyának csökkentése technológiai kihívást jelent, hiszen a palackoknak a gumiabroncsokban lévő nyomás dupláját is ki kell bírniuk. Ugyanakkor a könnyített üvegek fejlesztése a gyártási folyamat környezeti terhelésének mérsékléséhez is hozzájárulhat.

Az alkoholmentes termékek iránti kereslet növekedése különösen Nyugat-Európában figyelhető meg, de Magyarországon a Törley már évek óta sikerrel szerepel ezekkel az innovatív termékekkel. A vállalat küldetésének tekinti a minőségi alkoholmentes habzó italok fejlesztését annak érdekében, hogy azok is átélhessék a pezsgőfogyasztás élményét és egyformán osztozhassanak az ünnepi pillanatokban, akik nem kívánnak alkoholt fogyasztani.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Drónos növényvédelem, robottal forgatott pezsgő, karbonmentesség: újít a Törley appeared first on Műszaki Magazin.

A rendezvényen megtartott győri előadás nagy sikert aratott, és hozzájárult a magyar dróntechnológia nemzetközi elismertségének növeléséhez.

A Dél-koreai Drón Expón hazánkat a Széchenyi István Egyetem Digitális Fejlesztési Központjának munkatársai képviselték, akik értékes kapcsolatokat építettek a távol-keleti országban. A nagyszabású rendezvényen közel hatvan cég mutatta be termékeit és szolgáltatásait, a résztvevők pedig mintegy negyven szakmai előadást hallhattak a dróntechnológia jelenéről és jövőjéről.

A győriek részvételére Musza István Lajos, Magyarország szöuli nagykövetségének tudományos és technológiai szakdiplomatája, valamint dr. Mikula Krisztián, a Digitális Fejlesztési Központ szakértője közreműködésével került sor.

„Az expo remek alkalmat biztosított, hogy egyeztessünk a dél-koreai Helsellel, amely a drónfoci és egyéb felhasználásra alkalmas drónok gyártásában kiemelkedő cég. Képviselői korábban a győri OGEX és PlayIT keretében tartottak nagysikerű drónfocibemutatót a Széchenyi-egyetemen. A megbeszélés megerősítette közös szándékunkat a jövőbeli együttműködésről, amely nagyban hozzájárul a hazai drónfoci mint e-sport népszerűsítésében. Emellett a Korean Testing Laboratoryval és más potenciális partnerekkel is sikerült érdemi, szakmai egyeztetést folytatnia delegációnknak”

– fogalmazott dr. Drotár István, az egyetem Digitális Fejlesztési Központjának vezetője.

„A rendezvény egyik kiemelkedő programja a drónshow volt, ahol ötezer drón kötelékében mutatták be a technológia lenyűgöző lehetőségeit, emellett drónfoci-világbajnokságot is rendeztek. Utóbbi számunkra azért is fontos, mert a sport hazai népszerűsítésében egyetemünk élen jár, és már több sikeres bemutatót is magunk mögött tudhatunk”

– fűzte hozzá dr. Mikula Krisztián.

Az eseményen Takács Olivér, a Digitális Fejlesztési Központ munkatársa nagy sikerű előadást tartott a hazai és a Széchenyi István Egyetem dróntechnológiai eredményeiről  és jövőbeli irányairól, egyúttal a hazai Drón Koalíció és ökoszisztéma helyzetéről.

„Az előadás után számos pozitív visszajelzést kaptunk, így szereplésünk hozzájárult a magyar dróntechnológia nemzetközi elismertségének növeléséhez. Részvételünk tovább erősítette a magyar–dél-koreai technológiai együttműködést, és új lehetőségeket nyitott a jövőbeni közös projektek számára a Széchenyi István Egyetemmel”

– foglalta össze Takács Olivér.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post SZE sikerek a Dél-koreai Drón Expón appeared first on Műszaki Magazin.

A sikeres együttműködés eredményességét a MATE Tangazdaság Nonprofit Kft. területén demonstrálták a napokban.

Dr. Balla István, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Növénytermesztési-tudományok Intézet docense, illetve a MATE Tangazdaság Nonprofit Kft. kutatási-fejlesztési igazgatója kérdésünkre elmondta, hogy a most bemutatott drónos kijuttatási módszer hátterében egy közel egy hónapja született együttműködés áll. A részt vevő szervezetek, vállalatok közös vizsgálatában azt figyelik meg, hogy egy őszi tritikálétábla egyik felére drónnal kijutatott növénykondicionáló készítmény milyen hatással van a termésre, szemben a tábla másik, kezeletlenül maradt, kontrollként szolgáló felével.

Arra is rámutatott, hogy a most zajló együttműködés mindenképpen hosszútávú közös munkát feltételez a jövőre nézve, olyannyira, hogy

„pályázat keretében már saját drón beszerzését is előirányoztuk, és terveink között szerepel, hogy mi is fogjuk vizsgálni magának a kijuttatás hatékonyságának, illetve a különböző szereknek a hatásosságát a drónnal történő légi kijuttatással” 

– mondta Dr. Balla István. Hozzátette, hogy kifejezetten jó tapasztalatokról számolhatnak be, a pilóta nélküli eszközök használatának eddig alapvetően előnyös tulajdonságait mutatták ki.

Keczer Máté, az ABZ Drone Kft. ügyvezető-helyettese a drónok alkalmazásának sokrétűségét példázva elmondta, hogy ezek az eszközök nemcsak kizárólag növényvédőszerek permetezésére alkalmasak, hanem számos növényvédő szernek nem minősülő, például növénykondicionáló vagy tápanyag-utánpótló szerek kijuttatására is.

Hozzátette, hogy ezek az eszközök már nem a jövőt, hanem a jelent képviselik, hiszen rendkívüli hatékonysággal képesek különféle talajkezeléseket végrehajtani. Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy

„a permetező drón nem azért van a piacon, hogy teljes mértékben kiváltsa a szántóföldi eszközöket, de tény, hogy vannak olyan feladatok, amikre sokkal, de sokkal hatékonyabban használható. Mindamellett, hogy az ára nagyjából egy 500 hektárnyi terület lepermetezése után megtérül.”

„Álmodtunk egy nagyot és fejlesztettünk egy olyan terméket, ami képes immunizálni a növényeket a különböző károkozók ellen” 

– fogalmazott Balázs Viktor, a MikroVital termékeket gyártó Bio-Nat KFT. ügyvezetője. Hozzáfűzte, hogy talajbaktérium gyártásával és fejlesztésével foglalkozó vállalatuk a növények tápanyag felhasználását, illetve a számukra természetes úton nem felvehető tápanyagok mobilizálását tudja segíteni.

A mostani fejlesztéssel

 „az a célunk, hogy a termésvédelmet és természetesen a termésmennyiséget is optimalizálni tudjuk a gazdálkodóink számára egy teljesen innovatív technológiával. Nemcsak talajon, hanem állományon keresztül is alkalmazva a készítményt” 

– húzta alá.

Forrás: Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Innovatív dróntechnológia a növénytermesztés szolgálatában appeared first on Műszaki Magazin.

A győri Széchenyi István Egyetem jelentős szereplője a hazai drónkutatásnak és -fejlesztésnek. Az intézmény a hallgatók magas színvonalú oktatása mellett korszerű szolgáltatások révén bővíti a térség társadalmi, gazdasági szereplőinek ismereteit is.

A Széchenyi István Egyetem meghatározó szerepet vállal a magyar drónkutatásban. Fejlesztéseit a fenntarthatóság szolgálatában, de a piaci igényeknek megfelelően végzi. Kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenysége mellett a képzésben is markánsan jelenik meg a dróntechnológia és annak felhasználási lehetőségei. A drónirányító és -adatelemző képzésben hallgatóit, míg a különböző szervezeteknek, vállalkozásoknak kínált szolgáltatásokkal a térség szakembereinek elméleti és gyakorlati ismereteit bővíti.

„Legutóbbi képzésünket a Magyar Tartalékosok Szövetségének (MATASZ) Győr-Moson-Sopron vármegyei szervezete kérésére tartottuk meg. A tartalékosok rövid elméleti oktatást követően az egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karán kaptak gyakorlati képzést a drónok működéséről, irányításáról és alkalmazási területeiről. A feladatok között nemcsak a drónok általános beüzemelése és kezelése, hanem különböző manőverek végrehajtása, objektumok biztonságos megközelítése is szerepelt. Az oktatásról nagyon jó visszajelzéseket kaptunk, így várhatóan a jövőben folytatódik az együttműködés. Célunk, hogy az egyetem laborjai által nyújtott szolgálatásokhoz hasonlóan drónképzésünk is könnyen hozzáférhetővé, igénybe vehetővé váljon a társadalmi és a gazdasági szereplők számára”

– fogalmazott Takács Olivér, az egyetem Digitális Fejlesztési Központjának munkatársa.

Dr. Pozsgay Péter, a MATASZ Győr-Moson-Sopron vármegyei elnöke kiemelte: fontos ismeretekkel gazdagodtak a képzésen részt vevő tartalékosok.

„Szövetségünk – amely egyben a Honvédelmi Minisztérium civil szervezete – egyfajta hidat képez a hadsereg és a civil társadalom között. A jelenleg is zajló orosz–ukrán háború tanulságait levonva fontosnak tartjuk, hogy a korszerű technika és a civil célú drónok használatának ismereteivel ruházzuk fel tartalékos egységeinket, akik ezáltal kellő kompetenciával, felkészültséggel rendelkezhetnek. A Széchenyi-egyetem speciális, gyakorlatorientált képzést szervezett, amelyen főleg tartalékos lövészkatonák vettek részt. A program során a különféle objektumok megtalálásán volt a hangsúly, amelyre a felderítés során kulcsfontosságú szerep hárul. A tartalékosok a program végén fontos információkkal és a drónok kezeléséhez elengedhetetlen, alapvető ismeretekkel gazdagodtak. A győri intézmény által biztosított képzés nagy sikert aratott a résztvevők között, és a rengeteg pozitív visszajelzést látva a jövőben is hasonló együttműködésre törekszünk”

– fejtette ki dr. Pozsgay Péter.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Drónképzés a Széchenyi István Egyetemen appeared first on Műszaki Magazin.

A szemünk előtt alakul ki egy új szakma, a növényvédelmi drónpilóta, amiről sokan még nem is hallottak, ám a mezőgazdaságban minden szezonnal nő a kereslet azok iránt a szakemberek, vállalkozások iránt, akik a megfelelő engedélyek és tapasztalat birtokában drónok segítségével tudják ellátni a növényvédelmi feladatokat, a permetezést.

Nem csoda, hogy nő az érdeklődés a drónpilóták iránt. A precíziós mezőgazdaságban a drónokkal való permetezés mellett számos érv szól: elektromos árammal működtethető, könnyű szerkezettel rendelkező gépekkel a permetezést olyankor is el tudják végezni a szakemberek, amikor a hagyományos technológia korlátozottan áll rendelkezésre. A szenzoroknak, térképező és tervkészítő szoftvereknek hála a munka hatékonysága nő, ez pedig mind időben, mind költségoldalon megmutatkozik. Nem elhanyagolható az sem, hogy a drónnal nincs taposáskár, nem tömörödik a talaj.

Komoly befektetés egy saját permetező drón

Ugyanakkor meg kell jegyezni azt is, hogy sokan könnyű és gyors pénzkeresési lehetőséget látnak a drónozásban, pedig a permetező drón megvásárlása nem elég, szükséges hozzá aggregátor, tartalék- és csereakkumulátorok, egy monitorozó drón sem árt, valamint kelleni fog egy szállító jármű, általában pick-up, valamint a műveleti engedélyről sem feledkezhetünk meg. Jelentős a személyi költség is: a drónpilóta mellett szükséges egy repülésfigyelő személy, illetve egy előkészítő személy, és természetesen a szakmai irányító, a növényorvos.

„Nem biztos, hogy minden gazdának érdemes permetező drónt vásárolnia. Nem is elsősorban a beruházás megtérülése a kérdéses – noha az is rendkívül fontos –, hanem a szükséges »szellemi tőke« befektetése, illetve rendelkezésre állása. A növényvédelmi drónpilóta végzettség megszerzése sok tanulást igényel, de ennél is fontosabb az a tapasztalatmennyiség, amit tanfolyamon nem, csak a gyakorlatban lehet megszerezni”, vezet be minket Jordán László a modern növényvédelmi megoldásokba.

Csipak-Török Ágnes hozzáteszi: „A drónpilóta képzéseket és engedélyeket európai uniós jogszabályok szabályozzák, azonban a drónos permetezésre nemzeti előírások vonatkoznak. Míg a jogi keretrendszert az EU rendeletek adják, addig a speciális, permetezésre vonatkozó követelmények tagállami hatáskörben maradtak, ezért ha valaki külföldön tervez hasonló tevékenységet folytatni, mindenképpen tájékozódjon a helyi előírásokról.

Még csak most alakult ki, máris hiányszakma

A Légtér.hu Kft. idén kezdte el a növényvédelmi drónpilóta képzését, amelynek előnye, hogy néhány hónap alatt szakmát szerezhet az érdeklődő. Ahogy Csipak-Török Ágnes beszámolt róla, “gyakori, hogy azért hiányoznak egy-egy óráról a hallgatók, mert sok a megkeresésük, szezonban szünet nélkül dolgoznak”.

Éppen ezért praktikus a késő őszi, téli hónapokban belevágni a tanulásba, mert időjárástól függően 4-6 hónap alatt megszerezhető az engedély, azaz tavaszra már tud drónpilótaként dolgozni az, aki szeretne.

“Az elmúlt években nőtt az agrárszakképzésre jelentkező fiatalok száma, ami azért is örvendetes, mert az agrárium egyik jelentős kérdése a gazdálkodói társadalom magas átlagéletkora. A fiatalok fogékonyabbak az új megoldásokra, ezért elsősorban tőlük várunk jelentős szerepet a drónok használatának elterjesztésében, de »Idősebbek is elkezdhetik!«”,  mutat rá Jordán László, növényvédelmi szakértő.

Engedély nélkül a büntetés szinte garantált

A repülésbiztonsági elemző elmondja, hogy ahogy az igény is egyre nő a képzett drónpilótákra, úgy a hatósági ellenőrzések száma is gyarapodik az engedély nélkül permetezők kiszűrése végett. A permetezőket ellenőrizheti a helyszínen a Nébih, a helyi kormányhivatal, és repülés szempontjából is kaphatnak vizsgálatot. Az ellenőrzések száma nő, idén 35 ellenőrzés történt a Nébih tájékoztatása szerint.

Bárki ingyenesen betekintést kaphat a mezőgazdasági drónozás világába

Aki szeretné megszerezni az új szakképesítést növényvédelmi drónpilótaként, annak az első lépés egyszerű, az A1/A3 szintet online, ingyenesen elvégezheti. “Ezután következik a komolyabb A2 szint, ami már emberekhez közelebbi, nagyobb drónok működtetését is lehetővé teszi, valamint a pilóta nélküli légijármű-irányítói igazolvány megszerzése is szükséges ahhoz, hogy elkezdhesse a növényvédelmi drónpilóta alapképzést”, ismerteti Csipak-Török Ágnes. Hozzáteszi, “a Légtér.hu Kft. csapata úgy dolgozta ki a képzést, hogy sok próbateszttel, kérdéssel segítse a tananyag memorizálását, így lehetséges, hogy a sikeres elmételi vizsgák aránya 98% a tanulóink között”.

Díjmentes betekintésre nyújt alkalmat a Légtér.hu Kft. növényvédelmi drónpilóta workshopja, ahol érdekes előadásokon élőben is ismerkedhetnek a területtel az érdeklődők. A Légtér.hu Kft. ügyvezetőjének, Csipak-Török Ágnesnek kezdeményezésére elindult a Nők a drónszakmában találkozó, amelyet már harmadik alkalommal tartottak meg, és ezúttal egy Boing 747-es szimulátorozási lehetőséggel kötöttek össze.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Egyre nagyobb a kereslet a drónpilótákra a mezőgazdaságban appeared first on Műszaki Magazin.

A cég nemzetközi piacra készült innovációja az a mezőgazdasági permetező drón, amely nagy sikert aratott a világ egyik legnagyobb élelmiszeripari szakkiállításán Németországban. A szakemberek szerint a drónfejlesztést további technológiai sikertörténetek követhetik az egyetem tudományos innovációira alapozva.

Az idei, Berlinben megrendezett Fruit Logistica nemzetközi szakkiállítás harmincéves történetének minden eddigi részvételi rekordját megdöntötte, hiszen 92 országból 2600 kiállító várta a mintegy 140 országból érkező látogatókat. A seregszemlén nagy sikerrel mutatkozott be a Széchenyi István Egyetem, az ABZ Drone Kft. és az MIB Invest Group Kft. által létrehozott ABZ Innovation Kft. terméke, az L10. A saját fejlesztésű és gyártású mezőgazdasági permetező drón – amelyet hazai és európai mezőgazdasági adottságokra terveztek – valamennyi jelenlegi, a piacon elérhető innovációt egyesít. A termék a biztonságos és egyszerűen használható dróntechnológiát kínálja a gazdák számára folyamatos támogatás és szerviz biztosítása mellett.

A Széchenyi István Egyetem szellemi tőkéje a fenntarthatóság jegyében születő, innovatív technológiai újításokat szolgálja.

„Cégünk rövid idő alatt nagy utat járt be, hiszen ma már ott tartunk, hogy a világ számos pontjáról érdeklődnek irántunk. Eddig több mint tíz országból jöttek hozzánk közelebbről megismerni a termékünket. Azért is kíváncsiak az új technológiára, mert ez az első olyan európai permetező drón, ami CE – azaz uniós szintű megfelelőségi – minősítéssel is rendelkezik”

– mondta el Török Gyula, az ABZ Drone Kft. ügyvezetője. Hozzáfűzte, az első hivatalos nemzetközi bemutatkozásra Európa egyik legnagyobb élelmiszeripari szakkiállításán került sor, ami tovább fokozta a jelentős érdeklődést.

„Nyilvánvalóvá vált, hogy hatalmas az igény egy Európában készülő, kiváló minőségű permetező drón iránt. A kiállításon nemcsak kontinensen belüli cégekkel folytattunk előremutató tárgyalásokat, de több konkrét megkeresés érkezett Dél-Amerikából is”

– hangsúlyozta az ügyvezető. Aláhúzta, a következő lépés, hogy a drón folyamatos fejlesztése mellett a kialakult kapcsolatok révén minél több megrendelést realizáljanak hazánkban és a nemzetközi piacon egyaránt.

„Az egyetemi innovációs ökoszisztéma építésének éppen az a célja, hogy olyan fejlesztési eredmények szülessenek, amelyek a nemzetközi piacon is megállják a helyüket. Mindehhez elsősorban kiváló kutatási eredményekre van szükség, amelyek támogatásra több programot tervezünk indítani. Ezek a nemzetközi hálózatosodást, illetve a magas minőségű kutatói publikációk születését segítik”

– fogalmazott Dósa Gábor, a Széchenyi István Egyetem hasznosító vállalkozása, az Uni Inno Kft. ügyvezetője. Hozzáfűzte, az intézmény a startupok támogatása mellett olyan nagyvállalati együttműködéseket épít, amelyekben az egyetem és az ipari partner közös szellemi terméket hoz létre.

„Stratégiai célunk, hogy a vállalatokkal közös kutatás-fejlesztés és innováció területén, az együttműködési mechanizmusokat és az eredményességet tekintve mintaalkotó intézmény legyünk Közép-Európában”

– mondta. Kiemelte, a valós piaci igényekre adott legjobb megoldásokat keresik, ez jelenti az ABZ Innovation sikerét is.

„A drónfejlesztés terén nem állunk meg a mezőgazdaságnál, hiszen képességeink alapján eljuthatunk a globális piaci igények teljes körű kiszolgálásáig is”

– fejtette ki Drotár István, az egyetem Digitális Fejlesztési Központjának vezetője. Mint mondta, a dróntechnológia mellett még számos területen végez jelentős tudományos munkát, kutatást és fejlesztést a Széchenyi-egyetem, amelyek – az ipari partnerekkel együtt – hasonló sikerre vihetők. Ilyenek többek között az 5G-s fejlesztések, a telekommunikáció vagy az intézmény Járműipari Kutatóközpontjával együttműködésben a mesterséges intelligencia, az autonóm járművek.

„Az egyetem technológiai eredményeiben kulcskérdés, hogy mely ágazatokban hasznosítjuk ezeket. Innovatív megoldásainkkal a járműipart, az autó-motor sportot, a távközlést, a mezőgazdasági digitalizációt éppúgy segíteni tudjuk, mint az egészségügyet, a jövő közlekedését, a precíziós növénytermesztést, a korszerű élelmiszeripart, végeredményben a fenntarthatóságot”

– zárta a központvezető.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Jelentős a nemzetközi érdeklődés a Széchenyi István Egyetem részvételével készülő permetező drón iránt appeared first on Műszaki Magazin.

A pilóta nélküli repülő járművek, légi robotok, drónok valójában már több mint 20 éve léteznek, bár mindennapjainkba csak pár évvel ezelőtt kezdtek beépülni. Az ötlet azonban jóval régibb – bár elsőre meglepőnek tűnik, de az Egyesült Államok és Franciaország már az I. világháború alatt pilóta nélküli repülőkön gondolkodott[1].

Nem véletlen, hogy az első drónok a hadiiparban jelentek meg, ám azóta a gazdaság minden szektorát meghódították. Jelen vannak az iparban, egyre nagyobb szerepet kapnak a mezőgazdaságban és meghódították a fogyasztói piacot. A drónok amellett, hogy olcsóbban és gyorsabban „dolgoznak”, biztonságosabbak is, hiszen olyan feladatokat is el tudnak végezni, amely az emberi munkaerőre akár veszélyt is jelent.

A globális kereskedelmi drónpiac jelenleg meghaladja a 30 milliárd eurót és a következő évtizedben a dróntechnológia tömeges elterjedése várható[2]. 2025-ig megtízszereződhet a drónrepülések száma, és Európában a szektorban közvetlenül foglalkoztatottak száma húsz éven belül meghaladja majd a 100.000 főt, a gazdasági hatása pedig a 10 milliárd eurót[3].

Hazánkban is elkészült a megfelelő támogatási keretrendszerrel az az átfogó iparági stratégia, amely tovább erősíti a technológia bevezetését, elterjedését. Minden szakember egyetért abban, hogy a dróntechnológiában óriási lehetőség van, sőt várható hatékonyságát is számszerűsítették: a GDP-növelő hatása 280 milliárd forint, a potenciális új munkahelyek száma közel 18 ezer fő[4].

Ez azt is jelenti, hogy egyre több dróntechnológiában jártas szakemberre lesz szükség a gazdaság minden területén. Több egyetemen is elindult a mesterséges intelligencia szakmérnök képzés, és van olyan intézmény, ahol mesterszakon már kifejezetten dróntechnológia specializáció indul.

„Hallgatóink alapos felkészítést kapnak a dróntechnológia műszaki kérdéseiről, a tervezett repülések adatszerzési fajtáiról és a képfeldolgozás elméleti és gyakorlati megoldásairól. Továbbá, a kinyert adatok mesterséges intelligencia alapú rendszerekbe történő integrálását és célirányos felhasználását készségszinten sajátítják el a tanulmányaik során.” – mondta Dr. Dietz Ferenc, a 2023. február 1-től egyetemi rangot kapó Gábor Dénes Főiskola elnöke.

Bár nagyon fontos a megfelelő szakemberképzés, hasonlóan fontos a jelenlegi és leendő felhasználók felkészítése is. Mivel a technológia folyamatosan hódítja meg a fogyasztói piacot, elengedhetetlen, hogy az megjelenjen az általános- és középiskolai oktatásban is. Ennek első lépéseként a Klebelsberg Központ az elmúlt évben 840 drónt telepített az iskolákba, és létrehozták a sulidrón-hálózatot, amelynek célja, hogy a gyerekek készség szinten tudják használni a technológiát.[5]

Hivatkozások:

[1] https://www.dronexpert.hu/drontechnologia-2020.html

[2] Grand View Research – 2022.

3 Koncz Zsófia, a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) parlamenti államtitkára, 4. Drón konferencia és expo megnyitó – 2022. szeptember

[4] Rohács Dániel, a Magyarországi Drón Koalíció elnöke, 2022. szeptember

[5] Gál András Levente, a Neumann János Nonprofit Közhasznú Kft. ügyvezetője, 2022. szeptember

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Dróntechnológia a mindennapjainkban appeared first on Műszaki Magazin.

A magvakat egyenként és pontosan kell elhelyezni; a gyümölcsöket mechanikus megfogók szedik le gondosan, a műtrágyákat és növényvédő szereket kis adagban és célzottan juttatják ki. Ezekhez a műveletekhez számos kis elektromotorra van szükség, amelyek egyszerre robusztusak és nagy teljesítményűek.

Kvantumszámítógépek, űrturizmus vagy hidrogéntechnológia – a legújabb technológiai hírek folyamatosan változó témakörökről szólnak. Érdekes módon azonban a legfontosabb ágazat, a mezőgazdaság  ritkán kerül említésre. Annak ellenére, hogy mindeddig megbízhatóan táplálta az exponenciálisan növekvő emberi populációt. A 18. században kezdődött mezőgazdasági forradalom óriási hozam növekedést tett lehetővé, ami a nagy hozamú növényfajtákon, az ásványi műtrágyák és a vegyi növényvédő szerek növekvő használatán, a gépesítésen és a nagyarányú mesterséges öntözésen alapult. Az ökológiába történő beavatkozás azonban nem mentes a nem kívánt mellékhatásoktól.

Valamennyi jól megalapozott népesség-előrejelzés azt jósolja, hogy a század végére az emberiség lélekszáma kilenc-tízmilliárd főre növekszik majd. A Föld képes arra, hogy még ezt a nagyszámú embert is elegendő élelemmel lássa el, de a mezőgazdaság óriási kihívással néz szembe. A növénytermesztésnek és az állattenyésztésnek az életfenntartó erőforrások veszélyeztetése nélkül kell többet előállítania. A legértékesebb „erőforrásaink” a termékeny talaj, a tiszta talajvíz és az érintetlen természeti világ, amiket mindenáron meg kell védeni.

A földterület helyett koncentráljunk a növényre

Mindeddig a növénytermesztésben számos fontos munkalépés – például az ültetés, a műtrágyázás és a növényvédelmi intézkedések – a földterület alapúnak számított. A vetőmag, vagy növényvédőszer kiszórásakor a mennyiséget hektáronként számították és a gépek az erre kalkulált áramlási sebességgel juttatták ki az anyagot. A növények erősítése helyett azonban a nitrogénműtrágya egy része így a talajvízbe jut, ahol pedig az egyértelműen nem kívánatos. Az olyan munkák, mint a gyümölcsfák metszése vagy a kényes gyümölcs- és zöldségfajták betakarítása költséges kézi munkát igényelnek, miközben egyre több vállalkozásnak jelent problémát a munkaerőhiány.

Az intelligens gazdálkodás modern technológiákat alkalmaz a mezőgazdaság hatékonyságának növeléséhez, minden erőforrás takarékosabb felhasználásához, a monoton munkavégzés alóli mentesítéshez és a magasabb terméshozamhoz. Ebben az összefüggésben precíziós gazdálkodásról, digitális gazdálkodásról vagy e-gazdálkodásról is beszélhetünk. A számítógéppel támogatott és hálózatba kapcsolt folyamatok, valamint a gépi tanulás és a testreszabott robotfunkciók segítségével a fókusz a földterületről az egyes növényekre helyezhető.

A műtrágyák és gyomirtó szerek célzott használata csökkenti a talajszennyezést

Minél közvetlenebbül irányulnak az intézkedések növényekre, annál gazdaságosabban és hatékonyabban használhatók fel. A gyomirtó szerek használata például jelentősen csökkenthető, ha azokat célzottabban alkalmazzuk az egyes növényekre. A gyümölcsöket és zöldségeket robotok takaríthatják be folyamatos üzemben, mindig az optimális érettségi szinten.

A könnyű, autonóm terepi robotok a talaj védelmére is lehetőséget kínálnak. Napjaink nagy mezőgazdasági gépei akár tíz tonnát is nyomnak, ez a súly pedig drámai talajtömörödést eredményez, ami nagymértékben korlátozza az érintett talajréteg víz- és levegőfelvevő képességét, így erősen befolyásolja a talaj életét és a gépek útvonala közelében lévő területeken a haszonnövények növekedésére és egészségére is hatással van. Az intelligens gazdálkodás az egészségesebb talajhoz és a biológiai sokféleség növekedéséhez is hozzájárulhat.

Automatizálás a mezőgazdaságban és a kertészetekben

Jelenleg sok alkalmazás csak tanulmányként vagy prototípusként létezik, de az intelligens már gyakorlati hasznosításra is alkalmazzák, például a precíziós ültetésben. Ezt eredetileg kutatásra és vetőmagnemesítésre fejlesztették ki. A gépek pontosan meghatározott időközönként tudják elvetni az egyes magokat, így minden növény elegendő helyet kap a növekedéshez, és a terület optimálisan használható ki. Az értékes magvak ugyanakkor rendkívül hatékonyan hasznosulnak.

A legmodernebb gépek soronként egy-egy elektromos meghajtású elválasztó modult használnak. A motor egy lyukazott, vagy fogazott tárcsát hajt meg, amely az egyes magvakat a kiömlőnyíláshoz juttatja. Egy intelligens vezérlő segítségével minden vetőmagtípushoz pontosan beállítható az optimális távolság, a kanyarokban pedig kompenzálhatók az egyes sorok eltérő sugarai. A magvak a tárcsákba történő adagolása szintén motoros záróelemek segítségével történik.

Mindig tökéletesen megérett termények folyamatos, automatizált betakarítással

Az üvegházi zöldség- és virágtermesztésben sok növényt először kis cserépben hajtatnak ki, majd később nagyobb cserepekbe vagy ágyásokba ültetik át azokat. A modern kertészeti vállalkozásokban olyan gépek végzik a növények, cserepek válogatását, kezelését, amelyek mechanikája nagyban hasonlít az ipari termelésben és logisztikában használt berendezésekhez. Léteznek Vannak szállítószalagok és görgős szállítószalagok, amelyeken a különböző szakaszokban lévő terményeket tartalmazó tálcákat szállítják, válogatják és ültetik át. Az itt használt megfogók csak az „ujjaik” alakjában térnek el a más iparágakban használt hasonló eszközöktől. Mikromotorral hajtva végzik az egyes cserepek és gyökérgolyók automatikus kezelését.

A zöldség-gyümölcsöket betakarító önjáró gépek még nem érték el az általános használatra szánt sorozatérettséget, de a technikai fejlődés iránya már látszik: kamerás szenzorok érzékelik a szamóca vagy a paprika érettségi fokát szín és forma alapján és pontosan rögzítik azok helyzetét. A fedélzeti számítógép ezeket az adatokat használja egy robotkar vezérlésére, amelyt egyfajta ollóval és egy begyűjtőeszközzel szerelnek fel. A technológiának a prototípusai tele vannak villanymotorokkal, a generátorok áramával meghajtott villanymotoroktól és a robotkartól a vágóberendezésig és a betakarított termény gyűjtőrendszeréig.

Főbb technológiák: elektromos rendszer és elektronika

„A hagyományos mezőgazdasági gépekben nagyon elterjedtek a mechanikus fogaskerekes hajtóművek és a pneumatikus hajtások – magyarázta Kevin Moser, a FAULHABER mezőgazdasági alkalmazásokért felelős üzletfejlesztési menedzsere. – Az intelligens gazdálkodás kisebb méretű rendszereihez képest ezek gyakran túl nehezek, túl nagyok, mechanikailag túl bonyolultak és energiafogyasztásuk is túlságosan nagy. Ezért egyre több elektromos mikromotort használnak arra, hogy bizonyos munkalépésekhez biztosítsák az energiát. A mezőgazdasági környezetben használt hajtásoknak azonban jellemzően nagyon magas követelményeknek kell megfelelniük.”

Modern gépek végzik a termények válogatását és kezelését

A hagyományos nagy eszközökkel ellentétben az intelligens gazdálkodásban használt gépek és alkatrészek általában kompaktabbak és könnyebbek. Ez azt eredményezi, hogy gyakran kevés hely áll rendelkezésre a motorok számára. Mindazonáltal vetőtárcsák, szárnyak, megfogók, robotkarok vagy ollók meghajtóiként elegendő energiát kell szolgáltatniuk az adott feladat megbízható elvégzéséhez, számtalan cikluson keresztül. Ugyanakkor rendkívül hatékonyan kell működniük, mivel az autonóm egységek általában korlátozott teljesítménytartalékkal rendelkező akkumulátorokból nyerik az energiát. Lehetővé kell tenni a hajtáselektronika a hálózati struktúrákba történő integrálását, és létre kell hozni az intelligens vezérlést.

„Ezek tipikus követelmények a legmagasabb osztályú hajtásrendszerekkel szemben; a helyes válaszok megadása pedig mindig a FAULHABER alapfeladata – mondta Kevin Moser. – Sőt, a mezőgazdasági környezetben használt hajtásoknak rendkívül robusztusnak is kell lenniük, hogy a legzordabb körülmények között is megbízhatóan és hosszú távon működjenek. A mezőgazdaságban és a kertészetben jellemzőek a nagy hőmérséklet-ingadozások és az erős mechanikai terhelések. Mindezek mellett a költségszintet is határokon belül kell tartani. Mi a FAULHABER-nél többféle eszközt kínálunk ahhoz, hogy a termelők egyensúlyozzanak az elvárások között.”

A mezőgazdasági környezetben használt hajtásoknak zord körülmények között is megbízhatóan kell működniük

A Moser a BXT sorozat karbantartásmentes kefe nélküli és különösen kompakt lapos egyenáramú mikromotorjaira, valamint a CXR sorozat kivételesen robusztus és költséghatékony réz-grafit motorjaira utalt. Az új GPT sorozat fogaskerekei zord körülmények közötti nagy terhelésű erőátvitelre is kiválóan alkalmasak. Rendkívül hatékonyak, nagyon robusztusak, így ideálisak mezőgazdasági alkalmazásokhoz. Az opcionális inkrementális jeladók rendkívül pontos pozicionálást tesznek lehetővé. A hajtásrendszerek hálózatba kapcsolásához különféle, például CANopen interfésszel rendelkező vezérlők állnak rendelkezésre.

„A FAULHABER meghajtóit már használják az intelligens gazdálkodásban – jelentette ki Kevin Moser. – A mezőgazdaság igényes alkalmazásaiban várhatóan továbbra is fontos szerepet fognak játszani.”

www.faulhaber.com

The post A mezőgazdaság intelligens jövője appeared first on Műszaki Magazin.

Az „Innovatív járműipari tesztelési és vizsgálati kompetenciák fejlesztése a nyugat-magyarországi régióban a zalaegerszegi Járműipari Tesztpálya infrastruktúrájára támaszkodva” című projekt keretén belül az FT2 „Autonóm földközeli légi megoldások” alprojekt Széchenyi István Egyetemen futó szakasza során – együttműködésben az ELKH SZTAKI-val – az előfutár drón-koncepció összetett, hardverelemeket is tartalmazó szimulációját tavaly mutatták be. A fejlesztés 2022 áprilisában eljutott a DJI M600 hexakopterre épített saját fedélzeti rendszer (kamera, navigációs szenzor, képfeldolgozó számítógép, gimbal) első tesztjéig. Az első repülések célja a kamerastabilizáló gimbal és a hexakopter robotpilótájának a fedélzeti rendszer plusz súlyával (és esetleges elektronikai zavarásaival) való tesztelése volt. A videó ITT megtekinthető.

A fejlesztés 2022 májusában már a saját fejlesztésű robotpilótával való repülésekig és kamerafelvételek gyűjtéséig jutott.

A saját robotpilóta a hexakoptert sebesség-, magasság- és irányreferencia-jelekkel vezette. Mindehhez a szakemberek olyan autonóm vezérlőrendszereket fejlesztettek, amelyek lehetővé teszik a lebegést pozíciótartással, emelkedéssel és süllyedéssel, az irányba fordulást, a kijelölt koordináta megközelítését és a kezdeti pozícióba való visszatérést. A fedélzeti rendszer képes a drónt háromszög alapterületű pályán mozgatni, a döntési pontokban megállítani és az eszközt megfelelő irányba fordítani, valamint a drón képes az autonóm folytonos mozgásra is.

Minden elvégzett teszten hibátlanul működtek az autonóm funkciók, két teszt videója ITT látható. Az előzetesen szimulációs környezetben kialakított és tesztelt vészleállító funkció is megfelelően működött a valós környezeti tesztek ideje alatt.

Az előfutár drón jármű észlelésére alkalmas algoritmusának fejlesztéséhez szükséges adatok gyűjtését a fejlesztők saját autói felett áthaladva végezte a rendszer. A rögzített képi adatokon az eszközre rögzített gimbal irányítása és a felvétel stabilizálása, valamint a járműdetektáló algoritmus tesztelhető. A gimbal a repülési adatok szerint 2 – maximum 3 – fokon belül tartja a függőleges irányt, ezt a kamera felvételek is megerősítik.

Járműdetektálást a felvételeken az UNREAL-Carla szimulációban és valós képi adatbázisokon tanított algoritmussal is tesztelték. Az előbbi hajlamos elveszteni a járműveket, az utóbbi viszont folyamatosan detektálja őket (a tesztvideó itt megtekinthető). A tesztelés végén a szakemberek még kollégájukat is megtalálták a levegőből a kamera képe alapján.

A következő lépés az algoritmusok célzott városi környezeti tesztelése lesz a ZalaZone-tesztpályán.

The post Drónkutatás a Széchenyi-egyetemen appeared first on Műszaki Magazin.

Az előfutár drón kutatásban a tavalyi szimulációt követően a DJI M600 hexakopterre épített saját fedélzeti rendszer fejlesztése idén áprilisra jutott el az első tesztelésekig. A repülések célja a kamerastabilizáló gimbal és a hexakopter robotpilótájának a fedélzeti rendszer plusz súlyával (és esetleges elektronikai zavarásaival) való tesztelése volt. A sikeres tesztről videofelvétel is készült.

Az „Innovatív járműipari tesztelési és vizsgálati kompetenciák fejlesztése a nyugat-magyarországi régióban a zalaegerszegi Járműipari Tesztpálya infrastruktúrájára támaszkodva GINOP-2.3.4-15-2020-00009” projekt keretén belül az FT2 „Autonóm földközeli légi megoldások” alprojekt győri Széchenyi István Egyetemen futó szakasza (együttműködésben a SZTAKI-val) során az előfutár drónkoncepció összetett, hardverelemeket is tartalmazó szimulációját tavaly mutatták be.

A projekt újabb fontos állomásához érkezett, hiszen a fejlesztés 2022 áprilisában eljutott a DJI M600 hexakopterre épített saját fedélzeti rendszer (kamera, navigációs szenzor, képfeldolgozó számítógép, gimbal) első tesztjéig. Az első repülések célja a kamerastabilizáló gimbal és a hexakopter robotpilótájának a fedélzeti rendszer plusz súlyával (és esetleges elektronikai zavarásaival) való tesztelése volt.

A tesztről készült videó a gimbal tesztelését mutatja, a hexakoptert kézi vezérléssel éles irányváltásokra kényszerítve. A gimbal láthatóan jól tartja a kamera lefelé mutató irányát, vagyis megfelel az előfutár drón projektben kitűzött feladatnak, amikor a készenléti egység földi járműve előtt haladó kamerás drón segít detektálni a takarásból érkező veszélyeket.

The post Drónkutatás a győri Széchenyi-egyetemen appeared first on Műszaki Magazin.

„A kezdeményezés Perness Norberttől, a Széchenyi István Egyetem Dróntechnológiai Laboratóriumának vezetőjétől származik, aki maga is több éve versenyez. A csapatot az intézmény Digitális Fejlesztési Központja (DDC)  támogatja, ahol számos drónokkal kapcsolatos kutatást is folytatnak a szakemberek”

– árulta el a kezdetekről Pethő Zsombor, a DDC munkatársa, a SZEviation FPV-drónversenycsapat vezetője. Mint mondta, először csak a kollégium közösségi oldalán hirdették meg a lehetőséget, mégis nagyon sokan jelentkeztek. A gondos kiválasztást követően jelenleg nyolc taggal működik a csapat, amelynek célja, hogy minél több emberrel ismertesse meg a drónok világát, bevonja a hallgatókat a DDC munkájába, ezzel hozzájáruljon a kutatói utánpótlás kineveléséhez is.

„Mindemellett persze szeretnénk egyre jobb eredményeket elérni a drónversenyeken, sőt, saját versenyeket is rendezni”

– hangsúlyozta a csapatvezető.

Az FPV-drónversenyzés egyébként nemzetközi szinten is csupán öt-hat éves múlttal rendelkezik, a versenyeket elsősorban az interneten követik, a jobb láthatóság miatt. Az FPV rövidítés a „first person view” kifejezésből származik, mivel a pilóta egy szemüvegen keresztül érzékeli a drónon elhelyezett kamera képét, s egy rádiófrekvenciás lesugárzó egység teszi lehetővé a drónszemüvegen keresztüli precíz irányítását. Az FPV-drónok vezérlése jelentősen különbözik a hétköznapokban is ismert multirotoros drónokétól, mivel képesek mindhárom tengelyük mentén a 360 fokos elfordulásra, és nincs bennük automata pozicionáló rendszer. Az FPV-versenydrónok a versenyzők által épített és programozott rendszerek.

Az elméleti tudás megszerzése után a csapatagok számára rengeteg gyakorlás következett, ma pedig már mindenkinek megvan a maga feladata. Ki a repüléssel, a fejlesztéssel, ki pedig a csapat menedzselésével, szponzorok és partnerek felkutatásával, toborzással foglalkozik.

„Keressük az utakat ahhoz, hogy minél több emberrel ismertessük meg a csapat tevékenységét, a drónokat, és azokon keresztül a digitalizációval kapcsolatos ismereteket is. Ott voltunk a budapesti Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállításon, hogy a Széchenyi István Egyetem iránt érdeklődők láthassák: nálunk még drónokkal is lehet foglalkozni. Felvettük a kapcsolatot a Mobilis Interaktív Kiállítási Központtal, és – hogy a legfiatalabbakhoz is szóljunk – tervezzük, hogy ott leszünk a nyári Győrkőcfesztiválon is”

– sorolta a terveket Pethő Zsombor.

Hozzátette, versenyek szervezésével is szeretnék népszerűsíteni a drónfejlesztésben rejlő lehetőségeket. Idén áprilisban, a Széchenyi Egyetemi Napokon a Dron Racing Hungary versenysorozatának egyik állomását hozzák el Győrbe. Az Edutus Egyetemmel közösen iparág-specifikus Agro Edu Cup drónversenysorozatot is létrehoznak a precíziós agrárium iránt fogékony középiskolai diákok, illetve a területen már jártas felsőoktatási hallgatók ösztönzésére, serkentve a Széchenyi-egyetem mosonmagyaróvári karának szerepét is. A SZEviation tagjai itt nemcsak versenytapasztalatot szerezhetnek, de rengeteget tanulhatnak a futamok lebonyolításáról, a pályaépítésről is. A drónversenyeken egyébként egy előre felépített pályán kell akadályokat – kapukat, bójákat – teljesíteni, minél kevesebb hibával, minél rövidebb idő alatt.

A dróncsapat infrastrukturális hátterét a Digitális Fejlesztési Központ biztosítja, amely állami, tudományos és vállalati szereplőkkel partnerségben folytat kutatásokat ezen a területen. A győri egyetem a közelmúltban az ABZ Drone Kft.-vel és az MIB Invest Group Kft.-vel közösen alapított új céget drónok és hozzájuk kapcsolódó kiegészítők fejlesztésére, gyártására, valamint az intézmény látja el a Magyarországi Drón Koalíció szakmai gesztorálását is.

„A Széchenyi István Egyetemen nemzetközi színvonalú technológia áll rendelkezésre, és egyértelmű cél a hallgatók bevonása, a megfelelő kutatói utánpótlás biztosítása”

– mondta el Drotár István, a Digitális Fejlesztési Központ központvezetője. A szakemberek oktatását a drón- és képfeldolgozás oktatólaboratórium kialakításával, illetve a drónirányító- és adatelemző szakmérnöki képzésen keresztül is segíti az intézmény.

„Öröm számunkra a hallgatói dróncsapat megalakulása, amely még közelebb hozhatja a fiatalokhoz a Széchenyi István Egyetem törekvéseit a dróntechnológia terén”

– emelte ki a központvezető.

A SZEviation csapat továbbra is várja azon hallgatók jelentkezését (nemtől és szaktól függetlenül), akiket érdekel a drónfejlesztés, a versenyzés, a digitális technológia világa.

The post Drónokat fejleszt a Széchenyi István Egyetem új hallgatói csapata appeared first on Műszaki Magazin.

Ez kiterjeszti az IT hatáskörét a hálózatra kapcsolt intelligens gyári berendezésekre, ipari robotokra, drónokra, a szenzorokba beágyazott eszközökre és számtalan egyéb, az üzlet szempontjából kritikus eszközre. Az ilyen innovatív, de még fejlődő fázisban lévő fizikai technológiai eszközök leállása vagy meghibásodása azonban üzleti és emberi szempontból is veszélyes lehet, ezért a legmagasabb szintű rendelkezésre állást és rugalmasságot követelik meg.

A fejlett processzorok és szenzorok, az ipari robotok és a gépi tanulás széles körű elérhetősége révén bármely eszköz lehet intelligens, összekapcsolható, képes lehet adatrögzítésre és visszacsatolásra. A vállalatok informatikai vezetőinek alaposan át kell gondolniuk, hogyan érdemes beépíteni, kezelni, karbantartani és biztosítani az olyan, üzleti szempontból kritikus fizikai eszközöket, mint az intelligens gyári berendezések, drónok, vagy sebészeti robotok – áll a Deloitte legfrissebb Tech Trends tanulmányában. Az eszközirányítás és -felügyelet területén új megközelítésére van szükség ahhoz, hogy az IT kezelni tudja a kevésbé ismert szabványokat, szabályozó testületek elvárásait, valamint a felelősségi és etikai kérdéseket.

„A fizikai eszközök és képességek robbanásszerű növekedésével az informatikai vezetők feladatköre már túlmutat a digitalizáción: az új eszközök és a velük együtt jelentkező folyamatok új feladatokat és kihívásokat eredményeznek, teljesen átalakítva az eddig alkotott képet az IT ökoszisztémákról”

– mondta Hosszu Gábor, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának igazgatója.

Az informatikai szakemberek hagyományosan a technológiák, eszközök, alkalmazások, keretrendszerek, adatökoszisztémák és elsősorban a digitális technológiai halmaz egyéb elemeinek kezelésére összpontosítottak. A fizikai technológia sokkal kevésbé volt dinamikus, elsősorban alkalmazottak hozzáférési pontjaiból és adatközponti infrastruktúrájából állt. A Deloitte felmérése szerint a világjárvány felgyorsította a vállalati beruházásokat az újabb vezeték nélküli hálózati technológiákba – különösen az 5G-be és a Wi-Fi 6-ba: ezeket tartották a felmérés résztvevői az üzleti kezdeményezések két legkritikusabb vezeték nélküli technológiájának.

Az új technológia helyes alkalmazása lesz a siker kulcsa

Mindkét technológia jobb teljesítőképességgel és működőképességgel rendelkezik az elődjeikhez képest, lehetővé teszik a dolgok internetén (Internet of Things – IoT) és más feltörekvő technológiákon alapuló új alkalmazásokat, amelyek alacsony késleltetéssel óriási mennyiségű valós idejű adatot gyűjtenek és osztanak meg. Ezen technológiák szélesebb körű elterjedése csak idő kérdése, és ez komoly változásokat hoz az informatikai vezetők, döntéshozók számára is.

„A szemünk előtt zajlik a változás: a technológia az üzleti életet elősegítő tényezőből értékteremtő faktorrá növi ki magát, és a vállalkozások kulcsfontosságú elemévé válik. Ma már a biztonság, az automatizálás, az adatvezérelt elemzés és döntéshozatal, valamint a mesterséges intelligencia (AI) és a gépi tanulás képességeire van szükség az intelligens eszközök kezeléséhez a vállalaton belül”

– mondta Hosszu Gábor.

Még kritikusabb faktor lesz a kimaradás

Az új fizikai technológiai innovációk között található eszközök közül sok ügyfélközpontú, így üzleti szempontból kritikus alkalmazásokat és szolgáltatásokat kínál. Gyakran nagy mennyiségű adatot és videót generálnak és használnak fel, amelyeket gyorsan mozgatni és elemezni kell, hogy megkönnyítsék a valós idejű, kritikus döntéshozatalt.

„A fizikai eszközök korábbi generációitól eltérően egy-egy kimaradás vagy leállás sokkal kellemetlenebb és akár életveszélyes is lehet, pl., ha egy beültetett szívfigyelő készülék offline állapotba kerül, és a kritikus betegadatok figyelmen kívül maradnak”

– tette hozzá Hosszu Gábor.

Kulcs területek: folytonosság, adatkezelés, biztonság

A rugalmasság kritikus tényező, mivel a legmagasabb szintű rendszer üzemidőre, megbízhatóságra és biztonságra lesz szükség, a karbantartáson és kezelésen van a hangsúly az üzletmenet folytonosságának legmagasabb szintű biztosításához. Ehhez elsősorban új platformokra, eszközökre és megközelítésekre van szükség, hogy az eszközök állapotát figyelni, a problémákat észlelni, a hibákat pedig elhárítani lehessen. Kezelni kell az új eszközök által generált hatalmas mennyiségű adatot is, az adatrögzítés gyakoriságára, feldolgozási időre, pontosságra és a formátumokra különös tekintettel. A hagyományos hálózati berendezésekhez hasonlóan ezeknek a csatlakoztatott eszközöknek is képesnek kell lenniük biztonságos kommunikációra, titkosítaniuk kell az adatokat, és hálózati hitelesítéssel kell rendelkezniük.

Az innovációval átalakulnak az üzleti folyamatok is

A technológiai innovációk a termékek kutatás-fejlesztésében is változást hoznak. Az önálló termékekről – hangszórók, termosztátok vagy autók – az intelligens, összekapcsolt platformokra helyeződik a hangsúly: olyan hangszórók, amelyek felhő alapú szolgáltatásokból zenét streamelnek, automatikus beállításokkal és alkalmazásalapú vezérléssel ellátott termosztátok, távoli diagnosztikával, szervizzel és frissítésekkel működő autók. Ezek az összetett termékek rugalmas fogyasztási modelleket, valós időben érkező adatokat jelentenek, amelyeket elemezni is kell. Ez az üzleti folyamatok egyidejű átalakítását is szükségessé teszi, a Deloitte szakértői szerint.

PES nélkül nem fog menni…

A terméktervezési szolgáltatások (Product Engineering Services – PES) egy integrált folyamat az összetett termékek létrehozására, a koncepciótervezéstől a szoftver- és hardverfejlesztésen át a gyártásig. A PES magában foglalhatja a hardverelemek fejlesztését és integrálását, a hardver működtetéséhez használt operációs rendszert, eszközillesztőket, firmware és egyéb beágyazott szoftvereket és alkalmazásszoftvereket. Funkcionalitást és felhasználói felületet biztosít. PES-tevékenység az intelligens termékek összekapcsolása vállalati IT-rendszerekkel vagy felhőalapú platformokkal is, a fogyasztás nyomon követése és számlázása, a teljesítmény figyelése és az elemzések gyűjtése érdekében. A PES ezen kívül segít a termékcsapatoknak abban is, hogy hozzáférjenek a külső gyártók és partnerek gazdag ökoszisztémájához, amelyekre szükség lehet érzékelők és egyéb hardverek létrehozásához vagy megfigyeléséhez, alkalmazások fejlesztéséhez az alkalmazásboltokban, e-kereskedelmi webhelyeken és más terjesztési csatornákon.

„A kibővített fizikai technológiai készlet drámai módon megváltoztathatja azt, ahogyan a vállalatok értéket teremtenek és szállítanak. Üzleti modelljeik fejlődhetnek az ipari innovációktól és az ember-gép interakciókból származó bevételek növelésének képessége miatt. A döntéshozóknak és IT vezetőknek fel kell mérniük a feltörekvő fizikai technológiai innovációk hatását az üzleti területekre”

– tette hozzá Hosszu Gábor.

The post 5G, IoT, drónok: új lehetőségek vállalatok számára appeared first on Műszaki Magazin.

A drónok az ipar és a mezőgazdaság mind több szegmensében nyújtanak új, innovatív lehetőséget. A Széchenyi István Egyetem Digitális Fejlesztési Központja állami, tudományos és vállalati szereplőkkel partnerségben folytat kutatásokat ezen a területen. Az intézmény látja el a Magyarországi Drón Koalíció szakmai gesztorálását is. Drotár István, a Digitális Fejlesztési Központ központvezetője elmondta: mindezt nemzetközi színvonalú infrastruktúra – többek között a nemrégiben létrehozott dróntechnológiai labor – támogatja. A hallgatók bevonását, a kutatói utánpótlás biztosítását ezen felül a SZEviation hallgatói csapat segíti. Az egyetem a szakemberek oktatásában is jelentős szerepet játszik a drón- és képfeldolgozás oktatólaboratórium kialakítása, illetve a drónirányító- és adatelemző szakirányú képzés révén.

E téren jelent újabb előrelépést az egyetem, a szentendrei ABZ Drone Kft. és a győri MIB Invest Group Kft. részvételével létrehozott cég, az ABZ Innovation Kft., amelynek célja drónok és hozzájuk kapcsolódó kiegészítők fejlesztése és gyártása. Drotár István hangsúlyozta: a vállalkozás tevékenységéhez az egyetem magas szintű kutatás-fejlesztési és innovációs kompetenciáit adja hozzá.

A Széchenyi István Egyetem egyre fontosabb szerepet játszik a drónok kutatásában. (Fotó: Májer Csaba József)

Török Gyula, az ABZ Drone Kft. ügyvezetője kifejtette: cégük többéves tapasztalattal rendelkezik a drónok kereskedelme, szervizelése és a drónokkal kapcsolatos képzés területén.

„Ez a szegmens dinamikusan növekszik. Ezért érdemes drónfejlesztéssel és -gyártással foglalkozni, amivel a nemzetközi piacon is megjelenhetünk, hiszen Európában jelenleg csak kis számban készülnek ipari drónok. A Széchenyi István Egyetem jelentős kutatás-fejlesztési potenciállal rendelkezik, ehhez mi elsősorban a termékek piacosításával kapcsolatos tudásunkkal tudunk hozzájárulni. Közösen még sikeresebb projekteket valósíthatunk meg”

– emelte ki Török Gyula.

Szekeres István, az MIB Invest Group Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, cégük olyan területekbe fektet be, ahol jelen van az innováció, a környezettudatosság.

„Az elmúlt két évben az ingatlanfejlesztésre, az élelmiszeriparra, az ipari technológiákra fókuszáltunk. Az ipari technológiákon belül a pilóta nélküli repülő eszközök fejlesztését az egyik meghatározó irányként kezeljük. Ez az iparág hosszú távon meg fogja határozni a jövőnket. Dolgozunk azon, hogy Győr ezen a területen is felkerüljön a gazdasági térképre. Részvételünket a drónfejlesztésben és -gyártásban, valamint a repülőipari fejlesztésekben hosszú távon tervezzük”

– fogalmazott. Hangsúlyozta: Győr gazdasági fejlődését csak a Széchenyi István Egyetem aktív részvételével tudják elképzelni.

„Az egyetem aktivitása – ami a kutatás, az oktatás és az üzleti élet összekapcsolására irányul – új perspektívákat nyit meg a város gazdasági életében. Ebben hiszünk, ezt támogatjuk, ezért éreztük szükségesnek bekapcsolódni a programba. Tervezzük, hogy amennyiben találunk új kapcsolódási pontokat, más projektekben is részt veszünk”

– fejtette ki Szekeres István.

Dr. Dőry Tibor, a Széchenyi István Egyetem Menedzsment Campus Kompetenciaközpontjának elnöke kiemelte: a stabilitást, pénzügyi erősödést, nagyobb tervezhetőséget eredményező egyetemi modellváltás egyik fontos területe az olyan vállalkozásokban való részvétel, amelyek sikeréhez az egyetem meglévő kutatás-fejlesztési és innovációs kompetenciáival tud hozzájárulni. Erre példa az ABZ Innovation Kft., amelynek tevékenysége, céljai illeszkednek az egyetem erősségeihez.

„A piaci trendek alapján egyre növekszik az ipari drónfejlesztő- és gyártó cég piaci potenciálja. Együttműködésünk számára jó alapot jelent a felsőoktatás, illetve az egyetemközpontú innovációs ökoszisztéma kormányzat általi hosszú távú fejlesztési szándéka”

– tette hozzá.

A Széchenyi István Egyetem hasznosító vállalkozásán, az Uni Inno Kft.-n keresztül vesz részt az ABZ Innovation Kft.-ben. Dósa Gábor, az egyetem üzletfejlesztési tanácsadója, az Uni Inno Kft. ügyvezetője elmondta: feladatuk az, hogy az intézményben támogassanak, segítsenek és felszínre hozzanak olyan kutatás-fejlesztési eredményeket, amelyek a piacon üzletileg hasznosíthatók. Ezekhez partnereket, hasznosító vállalkozásokat, forrást keresnek, iparjogvédelemmel kapcsolatos tanácsadást és támogatást biztosítanak annak érdekében, hogy piaci siker válhasson belőlük. Hozzátette: az új cég létrejötte ezen tevékenység egyik formája, amely minden résztvevő fél számára előnyökkel kecsegtet.

The post Drónfejlesztő és -gyártó cégbe társult a Széchenyi István Egyetem appeared first on Műszaki Magazin.