De hogyan lehet az egyre növekvő keresletet ellátni? Iparágon belüli digitalizációval és automatizációval.

Ahhoz, hogy az elektronikai ipar ki tudja szolgálni a megnövekedett keresletet, az iparágon belüli digitalizációra és automatizációra is szükség van, jobban, mint bármely más iparágban. Az egyre rövidebb innovációs ciklusokhoz gyors és rugalmas rendszerek kellenek, amelyek alacsony költséggel és sebesen gyártanak – az iparágban jellemző alacsony haszonkulcs mellett a vállalatok versenyképessége csak így fenntartható.

Robotikai megoldások a teljes értékláncban

Talán éppen ezért érkezett 2020-ban fordulóponthoz a robotika – ettől az évtől az elektronikai ipar megelőzte az addig vezető autóipart a robottelepítések számában. Ehhez persze szükség volt arra a hatalmas fejlődésre, amely a robotikában lezajlott az elmúlt évtizedben: egyre több részfeladat ellátása oldható meg automatizálással. A robotok ma már a teljes értékláncban használhatók az elektronikai iparban is: a fémvágástól a miniatűr alkatrészek összeszerelésen, a minőségellenőrző folyamatokon át a csomagolás, raklapozás, belső raktározási folyamatokig.  Ezt támasztja alá a Mobile Industrial Robots (MiR) Belső logisztika automatizálása az elektronikai iparban című jelentése is, amelyben a dán vállalat arról számol be, hogy “a digitális átalakulás elképesztő tempóban zajlik, és sehol máshol nem gyorsabb, mint az elektronikai iparban”. A jelentés támaszkodik a Nemzetközi Robotikai Szövetség (International Federation of Robotics) 2021 éves elemzésére is, amelyből kiderül, 2020-ban 109 ezer robotot telepítettek világszerte az elektronikai iparban, szemben a mindaddig vezető autóipar 80 ezer telepítésével, és hogy míg az iparirobot-értékesítések száma 0,5 százalékkal nőtt 2020-ban, az újonnan telepített kobotok száma 6 százalékkal növekedett. Vagyis az implementált robotikai megoldásokon belül elképesztő mértékben nő az együttműködő robotok aránya. De hogyan tud az elektronikai iparban segíteni egy kollaboratív, mobil robot?

Autonóm mobil robotok az elektronikában

Néhány, az iparágat sújtó nehézségre rögtön gyors megoldást nyújt például egy mobil autonóm robot (AMR). Az időnként még mindig akadozó alapanyag-ellátás rugalmas és adaptív belső logisztikát igényel, amelyben az autonóm navigációnak köszönhetően a mobil robotok nagyon erősek: alkalmazkodnak a dinamikus környezethez, a gyári átállásokhoz, a ciklikusan változó folyamatokhoz. Minderre ráadásul napi 24 órában képesek, automatikusan töltik magukat, amikor erre szükség van, ezzel egy másik komoly problémára, a munkaerőkérdésre reflektálnak hatékony megoldásként. Lehetővé teszik, hogy az emberi erőforrást magasabb hozzáadott értéket nyújtó feladatok ellátásában hasznosíthassa egy vállalat, így hatékonyabbá és költségkímélőbbé teszi a termelést.

Egy hét sem kell a telepítéshez

Az AMR-ek könnyen adaptálhatók, ugyanis a MiR intralogisztikában alkalmazható mobil robotjai szoftverrel szerkesztett térképen tájékozódnak a lézerszkennerek vagy előre betöltött létesítményrajzok segítségével. A robotok intuitív módon taníthatók az alkatrészek felvételére, lerakására, a kamerákból, lézerszkennerekből, szenzorokból származó adatok alapján kiszámolják az optimális haladási útvonalat, és teljesen önállóan kerülik ki az útjukban álló akadályt attól függően, hogy az AGV, rögzített akadály, vagy ember. Az egyszerű programozhatóság szintén fontos célja a dán robotgyártónak, így a mobil robotok könnyen beépíthetők egy meglévő infrastruktúrába, többnyire speciális programnyelveket ismerő robotprogramozó sem szükséges telepítésükhöz.
A Bossard sanghaji logisztikai centere belső logisztikájának optimalizálására 2 MiR100-as mobil robotot telepített biztonságos működésük, rugalmasságuk és felhasználóbarát telepíthetőségük miatt. A vállalat beszámolója szerint a teljes jelentkezési folyamat az ajánlattól a telepítés befejezéséig egy hét alatt megtörtént, ami jól mutatja a robotok alkalmazkodóképességét más rendszerekhez.

Zökkenőmentes együttműködés

Sok oka van annak, ha egy vállalkozás automatizálni akarja intralogiszitikai folyamatait, és mióta erre a kis-és közévállalkozásoknak is lehetőségük van, mert az autonóm mobil robotok gyors megtérüléssel telepíthetők még egy kkv számára is, a robotok felé támasztott speciális elvárások, illetve a zsúfolt intralogisztikai helyzetek (AGV, AMR, ember) is sokasodnak, komplexitásuk növekszik. A MiR már most is nyitott interfésszel működik, amely természeténél fogva integrálható egy harmadik fél flottakezelő rendszereivel, de ez egyelőre nem általános a robotgyártók körében. Erre a megoldás egy központi, egységes vezérlési és támogatási rendszer lenne, vagyis a teljes interoperabilitás megteremetése, amelyen még dolgoznak a robotgyártók. A MiR robotok flottává bővítése mindenestre a nyitott interfész miatt olyan helyzetekben is könnyebben megoldható, ahol más gyártók gépei is dolgoznak.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A digitalizációhoz szükséges iparágnak is digitalizálnia kell appeared first on Műszaki Magazin.

Élőben és online a DMG MORI 2022. május 9. és 21. között várta látogatóit a hagyományos házi kiállítására Pfrontenbe. A DMG MORI idén első alkalommal meghosszabbította a kiállítási időszakot, hogy csökkentse a látogatók napi számát és több időt biztosítson a személyes találkozóknak. Az új, nagyobb bemutatóteremben a jövőorientált és rugalmas automatizálási megoldások voltak a központi témák, mintegy 14 kiállítási egységre elosztva. Az olyan bevált termékek mellett, mint az automatizált szállítójárművek (AGV), a DMG MORI több újítást mutatott be: a Robo2Go MAX-ot, a MATRIS fényt, a PH Cell 2000-et és a PH 50-et. Az ilyen automatizálási megoldások a házi kiállítás után is megtekinthetők az állandó bemutatóteremben. A digitalizálás területén a hangsúly az LPS4 CELL CONTROLLER-en, a digitális iker megoldásokon, valamint a TOOLING CAM & Store-on volt. Két világpremier – az NTX 500 és a DMU/DMC 85 H monoBLOCK – tette teljessé a házi kiállítást, amelyen összesen 26 gép volt látható.

A 2022-es pfronteni házi kiállítás ismét betekintést engedett a legmodernebb CNC technológiákba és a szerszámgépgyártás úttörő trendjeibe, mindenekelőtt az innovatív automatizálási megoldásokba.

Az egyetlen forrásból származó 57 automatizálási megoldással a DMG MORI növeli bármely gyártó termelékenységét

Automatizálás: Robo2Go MAX

Munkadarabok rugalmas kezelése akár 115 kg-ig. A DMG MORI úgy fejlesztette ki az új Robo2Go MAX-ot, hogy még a nehéz munkadarabok megmunkálása is maximálisan automatizálható legyen. A legerősebb változatban a robotot legfeljebb 115 kg munkadarab-tömegű és ø 40-400 mm átmérőjű alkatrészek kezelésére tervezték. Ez teszi a Robo2Go MAX-ot a Robo2Go család ideális kiegészítőjévé, és megfelelő automatizálási megoldást kínál a nagy eszterga- és lemezmegmunkáló központokhoz – kezdve a CLX 750 és CTX beta 2000-rel, a CTX beta 1250/2000 TC-n és a teljes CTX gamma TC sorozaton keresztül, néhány NLX és NTX megoldásig.

Automatizálás: MATRIS fény

Rendkívül rugalmas és együttműködő automatizálás 5 kg-ig, 1,4 m²-en lévő munkadarabokhoz. A változó összetétellel és mérettel történő gyártás rendkívül rugalmas automatizálási megoldásokat igényel. A MATRIS Light segítségével a DMG MORI egy helytakarékos, együttműködő automatizálási rendszert mutatott be az 5 kg-os munkadarabok számára, amely öt percen belül csatlakoztatható a különböző szerszámgépekhez. Itt a robot támogatja az üzemeltetőt közvetlen munkájában, és lehetővé teszi akár 108 munkadarab automatizált be- és kirakodását. A kompatibilis modellek közé tartoznak az NTX és NZX sorozatú megmunkáló központok, az NLX és ALX sorozat esztergaközpontjai, a CMX V sorozatú függőleges megmunkáló központok, valamint az i 30 V és az NHX 4000 vízszintes megmunkáló központ. Az 5 tengelyes tartományban pedig a CMX 50 U, a DMU 50 és a DMU 40 eVo.

Automatizálás: PH Cell 2000

Rugalmas raklapkezelés akár 2000 kg súlyig. A sikeres PH Cell 300-hoz hasonlóan az új PH Cell 2000 is egyedülálló rugalmasságot kínál a raklapkezelésben. A DMU/DMC H monoBLOCK és DMU/DMC duoBLOCK sorozat megmunkáló központjaihoz tervezték, de integrált automatizálási interfésszel kompakt és utólag felszerelhető automatizálási megoldás. A gyártás során párhuzamosan beállítható, akár 21 raklap számára is rendelkezésre álló cellával a PH Cell 2000 növeli bármely gyártási művelet termelékenységét. Összesen 12-21 raklapot kezel a rendszer mindössze 16,5 m²-en. A PH Cell 2000-be akár 800 x 800 mm raklapméret is integrálható, így a munkadarab átmérője akár ø 1100 mm is lehet.

Automatizálás: PH 50

Raklapkezelés mindössze 2,7 m²-en. Az új PH 50 a DMG MORI portfóliójának legkompaktabb és legköltséghatékonyabb raklapkezelő rendszere. Kompatibilis a LASERTEC 50 PrecisionTool-lal, és például a DMP sorozattal, a DMU 50-nel vagy az ULTRASONIC 50-el. A DMG MORI új PH 50-es modellje ideális megoldás, mindössze 2,7 m²-es alapterülettel. A raklapok maximális száma 22, és a munkadarab súlya a raklappal együtt akár 70 kg is lehet, a tervezéstől függően.  Az új PALLET MASTER lehetővé teszi az automatizálás kényelmes és egyszerű kezelését közvetlenül a gépvezérlőn keresztül.

A DMG MORI 14 automatizálási megoldást mutatott be Pfrontenben, köztük négy újítást: Robo2Go MAX, MATRIS light, PH Cell 2000 és PH 50

Fogaskerék-vágás – fogaskerék megmunkálás

A fogaskerekek a hajtástechnika alapvető elemei. Akár 60%-os időmegtakarítás is elérhető a hagyományos programozáshoz képest. Mivel ez egy tiszta szoftveres megoldás, a fogaskerék-vágás integrálható mind az új, mind a már meglévő gépekbe. A GearSKIVING, a gearMILL és a gearBROACHING segítségével a DMG MORI innovatív technológiai ciklusokat kínál, amelyek támogatják a nagy pontosságú fogaskerekek digitális hozzáadott értékkel rendelkező hatékony megmunkálását.

A GearSKIVING, a GearMILL és a gearBROACHING segítségével a DMG MORI innovatív technológiai ciklusokat kínál, amelyek lehetővé teszik a nagy pontosságú fogaskerekek hatékony megmunkálását

Digitalizálás: DMG MORI cellavezérlő

A DMG MORI új CELL CONTROLLER LPS 4 képes integrálni a gyárban található összes gépet, cellát és gyártási rendszert egy rugalmas gyártási hálózatba. Ezenkívül az autonóm szállítójárműveken (AGV-ken) keresztül ellenőrzi az anyagok, szerszámok automatikus szállítását is. Az új DMG MORI API zökkenőmentesen összekapcsolja a gyártói alap szoftvereket a magasabb szintű rendszerekkel, például az APS-szel, a MES-szel és az ERP-vel. Ez ablakot nyit a felhasználók számára a digitális jövő felé.

A DMG MORI Cell Controller LPS 4, amely “mindent egyben” kínál, a raklap- és munkadarab-kezeléstől a vezető nélküli szállítójárművekig (AGV)

Digitalizálás: DMG MORI Digital Twin

Ma a DMG MORI valamennyi szerszámgépének virtuális képe párhuzamosan létrejön a DMG MORI digitális iker segítségével. A rugalmasan automatizálható gyártási rendszerek tervezése mellett, a digitális iker hozzáadott értéke most még közelebb kerül az ügyfél alapvető folyamataihoz. A DMG MORI Digital Twin dinamikus képet alkot az NC és a PLC összes összetevőjéről, funkciójáról és tengelyéről, valamint az NC és a PLC összes vezérlő funkciójáról – beleértve a vonatkozó ciklusokat is. Az eredmények lenyűgözőek, a termelés 40 százalékos növekedést is elérhet, a költségek pedig akár 30 százalékkal is csökkenhetnek, és az ütközések teljesen elkerülhetőek a használatával.

Digitalizálás: DMG MORI szerszámozás

A pontos szerszám adatok alapvetően fontosak a hatékony eszközkezeléshez. A DMG MORI Tooling segítségével a teljes eszközkészlet csak egy szkennelésnyire van. Ez azt jelenti, hogy a bejövő szerszámok valamennyi geometriai információja egyszerűen feltölthető a gyártó saját adatbázisába vonalkódon keresztül. A DMG MORI Tooling így maximális kényelmet biztosít a professzionális eszközkezelés eléréséhez.

Ősbemutató: NTX 500

Az egyre összetettebb munkadarabok iránti igény rendkívül sokoldalú gyártási megoldásokat igényel. Az NTX sorozattal a DMG MORI termékválasztékában olyan turn & mill komplett megmunkáló központokkal rendelkezik, amelyek lehetővé teszik például implantátumok produktív gyártását az orvosi technológiában. Az NTX 500 az új belépő szintű méretet jelenti. A sorozat legkompaktabb modellje 120  x 558 mm-es munkadarabok munkaterületét kínálja. A nagyobb testvérmodellekhez hasonlóan az NTX 500 szíve is egy nagy sebességű Turn & Mill compactMASTER orsó +/- 120° -os forgatható tartománnyal az abszolút rugalmasság érdekében az 5 tengelyes egyidejű megmunkálásban.

A 7 m²-nél kisebb alapterületű NTX 500 ideális komplex munkadarabok nagy sebességű és mikromegmunkálásához, például az orvosi technológiában.

Ősbemutató: DMU/C 85 H monoBLOCK

Folyamatbiztos 5 tengelyes univerzális megmunkálás 1000 kg-ig. A DMU/DMC H monoBLOCK sorozattal a DMG MORI sikeresen teljesítette ügyfelei rugalmasságra, folyamatbiztonságra és automatizálási képességre vonatkozó követelményeit. A szerszámgépgyártó bemutatta az új DMU 85 H monoBLOCK-ot és a DMC 85 H monoBLOCK-ot raklap cserélővel ellátott változatban. Az új méret elsősorban a szerszám- és öntőforma-, a repülőgépipar és a félvezető ipar gyártóit célozza meg. Az ideális forgács leválasztásnak köszönhetően a vízszintes 5 tengelyes egyidejű megmunkálás lehetővé teszi a komplex munkadarabok gyártását. A DMU/DMC 85 H monoBLOCK esetében a 850 x 1150 x 900 mm-es útvonalak az alkatrészek széles skáláját biztosítják. A precíz megmunkálás szilárd alapját a merev gépágy, a vízszintes állványkoncepció, a termoszimmetrikus kialakítás és a teljes hűtési rendszer nyújtja.

Az új DMU/DMC 85 H monoBLOCK elsősorban a szerszám, a repülőgépipar valamint a félvezető ipar felhasználói számára készült.

DMG MORI újdonságok

• Két hét alatt 6000 látogató és a legmodernebb szerszámgép fejlesztések
• 14 automatizálási megoldás, köztük újdonságok: Robo2Go MAX, MATRIS light, PH Cell 2000 és PH 50
• Fogaskerék-vágás: egyedi DMG MORI fogaskerék-forgácsolási megoldások szabványos gépekkel és szerszámokkal
• Innovatív digitális megoldások a gyártás jövőjéért: Cell Controller LPS4, Digital Twin, TOOLING CAM & Store
• 26 trend teremtő szerszámgép, köztük két világpremier: NTX 500 és DMU/DMC 85 H monoBLOCK.

The post Automatizálás és digitalizálás a jövőben appeared first on Műszaki Magazin.

A digitalizálás sikere ezért csak nagy teljesítményű és megbízható hálózati technológiával lehetséges.

A switchek központi feladatokat látnak el a hálózatokban: Intelligens komponensekként a bejövő adatokat beolvassák és továbbítják a megfelelő vevőkészülékkel rendelkező portra. A gigabites változatok lehetővé teszik a különösen nagy adatátviteli teljesítményű résztvevők rövid időn belüli integrálását.

Xelity menedzselt IP20 gigabites switchek – Intelligens hálózatépítés

A Murrelektronik Xelity menedzselt IP20 switchek lehetővé teszik az Ethernet eszközök számára, hogy hálózati kapcsolatokon keresztül kommunikáljanak egymással. Lehetőséget biztosítanak a hálózatnak különböző topológiák, például csillag vagy fa topológia kialakítására. A switchek emellett más feladatokat is ellátnak, például hibaelemzést vagy hálózati diagnózist. Optimalizálják az adatátvitelt és biztosítják az ellenőrzést a hálózaton belül, például távoli hozzáférésen keresztül.

A switchben lévő ProfiNet kapcsolat és a GSDML fájlon keresztül történő integráció egy konfigurációs eszközzel, például a TIA Portállal, leegyszerűsíti a telepítést. A legmodernebb gigabit sebességű technológiával felszerelt hálózat a nagyobb adatmennyiségek ellen is biztosítva van a jövőre nézve. A switchek az automatizálás nyílt ipari Ethernet-szabványával, a ProfiNet-tel vagy anélkül is kaphatók. A Profinet a TCP/IP-t és az informatikai szabványokat használja, és így lehetővé teszi a terepibusz-rendszerek integrálását.

Xelity nem menedzselt IP20 gigabites switchek – Adatözön

A Murrelektronik nem menedzselt gigabit sebességű switchei a hálózatok adatelosztói, és megbízhatóan lefedik az alapvető funkciókat. A hálózatban lévő eszközöket összekapcsolják egymással, és az adatokat csomagként hatékonyan továbbítják. Mindeközben a gigabites adatátviteli sebességgel tűnnek ki.

A Murrelektronik Xelity IP20 nem menedzselt switchei tökéletesek a kapcsolószekrényben való használatra – helyszűkében is. Robusztus műanyag házzal, 150 mm-nél kisebb magasságú, karcsú kialakítással és kalapsín-rögzítéssel rendelkeznek.

The post Gigabit sebességű adatátvitel appeared first on Műszaki Magazin.

Ezért az elöregedő infrastruktúrával járó kockázatok – a hálózatok lehetséges meghibásodása és gyenge környezetvédelmi teljesítménye – világszerte komoly gondot jelentenek a vízközműveket üzemeltető vállalatoknak.

A közműcégeken egyre nő a nyomás, hogy csökkentsék a teljes tulajdonlási költségeiket és a magas szivárgási arányt. A szivárgások és vízminőségi problémák korai észlelésére alkalmas valós idejű észlelési- és monitorozási technológiák gyors fejlődése hatékony eszközt nyújt e kihívások kezeléséhez.  Az intelligens monitorozási technológiákat hajtások és motorok kombinálásával a víziközmű-üzemeltetők megelőző eszközgazdálkodás-optimalizálási megoldást használhatnak, és a reaktív monitorozásról áttérhetnek a valós idejű rendszerfelügyeltre.

Állapotalapú monitorozás

A világszerte üzemelő villanymotorok közel egyharmadát – főként az energiafelhasználás csökkentése céljából – változtatható sebességű hajtások (VSD-ok) működtetik.  Azonban a víz- és szennyvízközmű-alkalmazások esetében egyéb szempontok is a hajtások használata mellett szólnak. Ezek közül kiemelkedik a folyamatvezérlés fontossága (az állandó víznyomás fenntartása, és ezáltal a nagy nyomás miatti szivárgások csökkentése), a nyomásingadozás megelőzése vagy az ivóvíz-kitermelés optimális kihasználása. A hajtások a szivattyú üzemének optimalizálása és az energiamegtakarítás érdekében a szennyvízkezelési alkalmazásokban biztosítják a szivattyú tisztítását, míg ivóvíz-szivattyúzási alkalmazásokban több kaszkádkapcsolt szivattyút képesek egyszerre vezérelni.

E vízközmű-automatizálási termékekkel együtt alkalmazott állapotalapú monitorozási szolgáltatásokkal a felhőn át valós idejű adatok nyerhetők a távoli vízközművek berendezéseiről.  Az új módszer lelkét a vezeték nélküli okos érzékelők új generációja adja, amely olcsó, könnyen telepíthető digitális megoldást biztosít.

Az okos érzékelők forradalmasították a motorok karbantartási logisztikáját, mivel segítségükkel az üzemeltetők a távmonitorozással már idejekorán észlelhetik a kezdődő problémákat. Napjainkra már a működési hiba fellépése előtt költséghatékonyan megtervezhetők a karbantartási lépések. Az új megközelítésnek köszönhetően csökken az állásidő, kiiktathatók a váratlan üzemi leállások, és csökkenthető a pótalkatrészek raktárkészlete.

A valós idejű, adaptív viselkedést támogató, beépített intelligenciájú technológia segítséget nyújt a szélsőséges időjárási viszonyok okozta problémák kezelésében is, például amikor a túlzott mennyiségű csapadék vízminőségi és környezeti megfelelőségi problémákat okoz.

A digitális megoldás további előnye, hogy segítségével a szakemberek elemezhetik az érzékelőktől gyűjtött adatokat, majd azok alapján helyesbítő, határozott intézkedéseket dolgozhatnak ki a berendezések élettartamának meghosszabbítása érdekében.  Elemezhető és kidolgozható az a legjobb megoldás, amellyel javítható a víz- és a szennyvízközművi berendezések üzemeltetése, legyen szó egyetlen szivattyúállomásról, vagy akár teljes ivóvíz- és szennyvízkezelő telepekről.

Az érzékelők alkalmazásával a hagyományos szivattyúkat intelligens, vezeték nélkül csatlakoztatott berendezésekké lehet fejleszteni. Ez a módszer a szivattyú felületén méri a rezgést és a hőmérsékletet, és a mért értékek alapján hasznos ismereteket nyújt a szivattyú állapotáról és teljesítményéről. A mérések köre kiterjed a szivattyú fordulatszámára, a rezgésre, az egytengelyűségtől való eltérésre, a csapágyak állapotára, valamint a kiegyensúlyozatlanságra is. Ezen túlmenően a szivattyúhoz csatlakozó motorokra rögzített okos érzékelők a motorok kimenő teljesítményének csökkenése alapján észlelni tudják a vízhozam esését is.

A digitalizálás kiterjed a változtatható sebességű hajtásokra (VSD) is. A hajtási adatok a távmonitorozási megoldáson át feltölthetők a felhőbe. Ez lehetővé teszti a hajtás, a motor és a szivattyú adatainak együttes elemzését, az elemzett adatok pedig bepillantást nyújtnak a teljes hajtáslánc állapotába és teljesítményébe.

Bár a vízközmű-üzemeltetők mindig figyelemmel kísérik a hálózatukban bekövetkező változásokat, többek között a csővezeték nyomásának és a szállított vízhozamnak az ingadozását (amelyek az esetleges problémák fellépésére, például dugulásokra és szivárgásokra utalnak), néha mégis előfordul, hogy a rendszerrel kapcsolatos problémáról csak akkor szereznek tudomást, amikor egy fogyasztó csőtörést jelent be. A digitalizálás a lehető legkorábbi figyelmeztetést biztosítja az esetleges problémákkal kapcsolatban. Minél korábban vagy gyorsabban tudják megelőzni a közműcégek a kezelt víz elfolyását, annál jelentősebb megtakarításokat érhetnek el, nem is beszélve a fogyasztói bizalom erőteljes megerősödéséről. A kezeletlen szennyvíz környezetbe jutása komoly problémát okozhat. Ilyen esetben a közműcég bírsággal sújtható, a szennyvíz veszélyt jelenthet az emberek és a vagyontárgyak biztonságára, és komoly csorbát szenvedhet a közművállalat imázsa is.

Mennyire nehéz a digitalizálás bevezetése?

A vízközmű-szektor jelentős lépéseket tett a digitális technológiák hasznosítása irányába. Igaz, még bőven van lehetőség a további előrelépésre. Mivel a technológia gyorsan fejlődik, az okos eszközök ára pedig csökken, nagy lépést lehet tenni a digitális átalakítás irányába.

A meglévő hardver teljes leszerelése valószínűleg nem a legjobb megoldás. A közműcégeknek első lépésben világos stratégiai tervvel kell megalapozniuk az új ökoszisztéma kiépítését. Kezdésként a vízhálózatot különálló, diszkrét zónákra lehet osztani, és meghatározni azokat a lépéseket, amelyekkel kezelhetők az egyes zónákban jelentkező egyedi kihívások. A digitális megoldásokat célszerű fokozatosan, kis lépésekben haladva beépíteni a meglévő technológiai rendszerekbe. E tekintetben az érzékelők ideálisan alkalmazhatók már a kezdő fázisban is, mivel azok motorra, szivattyúra, csapágyra vagy fogaskerék-hajtóműre is feltelepíthetőek. Csatlakoztatásuk és használatuk egyszerű, drága, új rendszerek beszerzése nem szükséges.

Előretekintés

Az okosvárost gyakran a „rendszerek rendszereként” írják le, amelyben a dolgok internetét (IoT) és az analitikát kombinálják a hagyományos infrastruktúrával. Ezek a nagyvárosok az IoT és az analitika alkalmazásával biztosítják a kiváló üzemi hatásfokot, javítják a szolgáltatások színvonalát, a fenntarthatóságot és a gazdaság dinamizmusát. A korábban elkülönülő szektorok, mint az energetika, a közlekedés, a katasztrófa-elhárítás és a vízellátás, az új megközelítésben egymással összehangoltan működnek.

A világ számos nagyvárosában hatalmas lépéseket tesznek abba az irányba, hogy digitalizálják az infrastruktúrák több területét, köztük az energetikát és a közlekedést. A nagyvárosok zöme esetében még várat magára az a lépés, hogy a vízellátást is integrálják az okosváros stratégiájukba és az ezekhez kapcsolódó rendszerekbe. Az erőforrások fokozódó hiánya jelentette fenyegetés azonban egyre több nagyvárost kényszeríthet az intelligens vízgazdálkodási rendszerek bevezetésére.

James Chalmers, az ABB Hajtások, Global Water & Waste Water üzletág elnökhelyettesének írása

The post Digitalizálás az ivóvízszektorban appeared first on Műszaki Magazin.

Az automatizálás, a hálózatépítés, az adatok befolyásolják az intralogisztika jövőjét.

Napjaink korszerű adatelemzési szoftverei és a rendelkezésre álló és megnövekedett számítási kapacitás és IoT lehetővé teszik akár rendkívül bonyolult intralogisztikai rendszerek részletes vizsgálatát, valamint az ezt követő kapacitásokra vonatkozó döntéstámogatást is biztosítják. A logisztika területén az eseményalapú szimulációs modellezés és a kapcsolódó részletes adatelemzés lehetőséget biztosít egy sor fontos vizsgálatra. Szakértők képesek a gyártási és logisztikai adatok elemzésére, a rendszerkomponensek során gyűjtött adatok vizsgálatára, ezekből következtetni a gyenge pontokra – mint a ki nem használt kapacitások –, feltárják az anyagi és információs folyamatok összefüggéseit. A Big Data az intralogisztika folyamatait is gyorsabbá, egyszerűbbé és költséghatékonyabbá teszi, szenzorok és más IoT eszközök által összegyűjtött, majd rendszerezett adatok, az adatbányászat eszközeivel segítik ezt.

Adatbányászat az anyagmozgatás során

Az intralogisztika digitalizálása elmaradt a gyártás digitalizálás ütemétől és mértékétől az elmúlt években. A gyártási folyamatok technológiája olyan fejlődésen ment át az elmúlt évtizedben, hogy a 40-50 évvel ezelőtti eszközöket, módszereket teljesen felszámolta. Azonban az intralogisztikai folyamatok, amelyeknek a feladata, hogy támogassák a gyártást, sok esetben pontosan úgy néznek ki, mint 40-50 éve. Az anyagok fogadására, tárolására és szállítására, továbbra is ugyanazokat a régi rendszereket és folyamatokat használják, amik évtizedek óta működnek. Ennek az oka egy részben, hogy sokak számára a gyártásautomatizálás volt a prioritás, minden erőforrást oda irányítottak, másrészt egészen a közelmúltig, az elérhető intralogisztikai megoldások drágák voltak – így az intralogisztika területén nem jellemző, hogy láthatatlan adatvagyon lenne felhalmozódva.

Adatalapú intralogisztika

Az adatok ismeretekké való konvertálásából rengeteg előnyünk származhat, javíthatja például az előrejelzések hatékonyságát és így a logisztikai tervezést. Ezek az adatok származhatnak szenzorhálózatokból, RFID-ból (Radio Frequency IDentification – rádiófrekvencia-alapú azonosítás), keresési eredményekből, az e-kereskedelem tranzakciós adataiból és a sokrétű elektronikus kommunikációból. Ezen adatok rendszere és a köztük lévő összefüggések hagyományos módon nem tárhatók fel, így a logisztikusok komoly kihívással szembesülnek, amikor olyan infrastruktúrát akarnak létrehozni, amely nem csak tárolni képes az adatokat, de a hagyományos adatokkal együtt elemezni is tudja azokat.

Az intralogisztikában van egy tucatnyi terület, ahol az adatok ismerete és felhasználása értéket tud generálni, csökkenthető az állásidő, a folyamatok pontos követésével optimalizálni lehet azokat, kiszűrhetők az anomáliák, prediktív szervizelést tesz lehetővé, ami szintén az állásidő csökkentésében játszik szerepet. De, ha kicsit nagyobb méretekben gondolkodunk, akkor ha egy vállalatnak több helyszínen van tárolókapcitása, akkor egy új raktárbázis megnyitása előtt adatok alapján választják ki az optimális helyszínt és még a raktár elrendezését is. Talán a legkézzelfoghatóbb jelentősége az intelligens energiafogyasztás kialakításában lehet. Nem létezik szinte olyan telephely, ahol ne lehetett volna csökkenteni az energiafogyasztást, aminek a tudatos alakítása szintén az adatokból indul ki. Big Data segítségével pontosíthatjuk a diszpozíciót, ha egy termék értékesítésével kapcsolatban bizonyos minta látszik kirajzolódni, a terméket mindig megfelelő mennyiségben lehet készleten tartani.

Adatalapú tervezés

Egy gyár, raktár layout tervezése, hogy hol helyezkedjenek el és hogyan legyenek a polcok elhelyezve, merre legyen az anyagáram útvonala, tehát a rendelkezésre állóhely megfelelő elosztása és a központokban zajló munka optimalizálása komplex feladat. Még a raktárak, üzemek elrendezésében is segítenek az adatok. Olyan stratégiai kérdésekben is segít döntést hozni a big data, mint a layout-tervezés. Üzemek, raktárak, épületek, berendezések, munkahelyek egymáshoz viszonyított optimális térbeli elrendezésének megtervezéséhez, optimalizálásához felhasználhatjuk az anyagmozgatási útvonalak helyét és hosszát, a területszükségletet, a dolgozói létszámot a termékátfutási időket. A big data arra is lehetőséget ad, hogy hatékonyabban, valós időben leltárazzunk, kevesebb terméket kelljen leírnunk, mindig legyen elegendő hely és a szállítás akadálytalan legyen. A raktározásban épp olyan fontos, hogy percre kész információkkal rendelkezzünk, mint a szállításban.

Léteznek már olyan szoftverek, amelyek egy digitális felületen lehetővé teszik, hogy elrendezzük a raktárunkat, üzemünket és a betáplált adatok alapján kijelzi, hogy mikor optimális az elrendezés.

Adatszemek a láncban

A logisztika és az ellátási lánc szakembereinek a legnagyobb kihívása, hogy megpróbálják nyomon követni a termékeket a gyártás helyétől egészen az értékesítési pontig. A blockchain technológia az események megosztott verzióját biztosítja a hálózat minden tagjának, így az ellátási láncban résztvevő összes féltől származó adat nyomon követhető a termékekről az alapanyag beérkeztétől a gyártáson át a kiszállításig. Ez egyrészt egyszerűbbé teszi a műveleteket, másrészt javítja a bizalmat a felek között, hiszen minden olyan információ, amelyet egy üzlettel kapcsolatban kell tartani, nyílt forrású és átlátható formában elérhető lesz.

Van olyan folyamat, ahol fontos, hogy minden ponton lássuk, hogy a folyamat előző pontjain mi történt. Ha valamelyik terméket visszahívják, akkor azt shiftek mentén hívják vissza, akár többezer alkatrészt is. Ha blockchain lenne, akkor csak egy tört részét kell csak visszahívni.

A logisztikai ágazat digitális átalakuláson megy keresztül. A blockchain és a felhő technológiák optimalizálják a logisztikai folyamatokat, interfészek létrehozásával és az adatfeldolgozás egyszerűsítésével. A raktárakban a robotok dolgoznak, a virtuális valóság megkönnyítik a munkát.

Keletkező adatok

A negyedik ipari forradalom idején az intralogisztikában nem csak az anyagot szállítjuk és használjuk fel, hanem a keletkező adatokat is. Az adatbányászat a belső anyagmozgatás, a raktározás és a szállítmányozás területén is hozzáadott értéket termel és optimalizálja a folyamatokat.

Forrás: Dmlab

The post Adatalapú anyagmozgatás az intralogisztikában appeared first on Műszaki Magazin.