Program és regisztráció >>

A Kontron Hungary név egyelőre talán kevésbé ismert Magyarországon, ennek a névváltozás az oka, cégünk S&T Consulting Hungary Kft. néven működött 2023. február 1. előtt. Anyacégünk 2022-ben változtatta meg a nevét, és ez a változás idén ért el hozzánk. A néven kívül semmi sem változott. 30+ év tapasztalatával állunk ügyfeleink rendelkezésére a legkorszerűbb CAD/CAM/CAE/PLM és ipari digitalizációs megoldásainkkal.

Az ipar számtalan kihívással szembesült az utóbbi években, és a szemünk előtt zajlik a járműipar soha nem látott sebességű átalakulása is. Jöjjön el, és ismerje meg a megatrendeket, a globális változások magyar cégekre gyakorolt hatásait.

Racionalizált és digitalizált működés nélkül esélytelen a versenyképesség fenntartása, javítása. Merítsen ötleteket cégük következő digitalizációs projektjéhez, és ismerje meg sikeres ügyfeleink legjobb gyakorlatait!

Ezen felül a rendezvényen tartjuk a Creo 10 magyar ősbemutatóját.

Kontron Hungary Kft.

https://kontron.hu/ipar40

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Kontron FOCUS 2023 Ipari Digitalizációs Nap – Meghívó appeared first on Műszaki Magazin.

Az is kiderült, hogy az informatikai döntéshozók automatizálási megoldásokkal kapcsolatos magatartása jelentősen megváltozott, hiszen egyre inkább az embereket előtérbe helyező technológiákat részesítik előnyben. A kutatás szerint globális szinten csökkentek a robotikus folyamatautomatizálásba (RPA) történő befektetések. A két leggyakrabban bevezetett technológia jelenleg az intelligens dokumentumfeldolgozás és folyamatautomatizálás. A válaszadók 89%-a úgy véli, hogy sikeresen alkalmazza a digitális átalakítást ösztönző automatizálási megoldásokat, ez az arány a múltban csak 30-50% között volt a kizárólag RPA-t használók körében. 

A világjárvány hatására a vállalatok három-hét évvel hozták előrébb a digitális technológiákkal kapcsolatos bevezetési terveiket, az informatikai döntéshozók 45%-a pedig három-négy automatizálási projektet is levezényelt az elmúlt két évben. Ennek okaként az ABBYY az ügyféligények változását, a túlélési stratégiákat és a piaci lehetőségek iránti nyitást azonosította. A szakértők szerint az embereket előtérbe helyező technológiák elterjedése azt mutatja, hogy a fejlesztések már nem csak szimpla üzleti döntések, hanem a dolgozók életét hivatottak megkönnyíteni. 

A felmérésben az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok, Franciaország, Németország és Japán több mint 1 200 informatikai döntéshozóját kérdezték meg. Arra a kérdésre, hogy az IT-vezetők miért hajtottak végre ennyi beruházást az utóbbi időszakban, közel felük (48%) azt válaszolta, hogy a távmunkára való felkészültség növelése érdekében, 47% pedig a hibrid munkavégzésre való felkészülést jelölte meg. A megkérdezettek 35%-a csökkenteni akarta a munkavállalói kiégést az új technológiák segítségével, 20% pedig az alkalmazottak nyomásgyakorlása miatt lépett. 

Sikertényezők

Az informatikai döntéshozók 30%-a olyan divíziókat automatizált, melyek a legnagyobb megtérülési potenciállal rendelkeztek. Ennek eredményeképpen az IT- (59%), a pénzügyi- (37%) és az üzemeltetési (29%) osztályokra jutott a legtöbb új technológia. A két legtöbbet bevezetett automatizálási technológia az elmúlt két évben az intelligens dokumentumfeldolgozás (IDP) (44%) és a folyamat- és feladatautomatizálás (43%) volt. A legkevesebbszer bevezetett technológiaként az RPA-t azonosították (32%). Az automatizálási befektetések egyik legfőbb oka az volt, hogy az azokat leginkább igénylő csapatokat támogassák (34%).

Az intelligens automatizálási technológiába vetett valódi bizalom jele, hogy a cégek nem adják fel könnyen a projekteket a kudarcok ellenére. A döntéshozók 62%-a kétszeres megtérülést várt a befektetésekből, ez nagyrészt sikerült is: 43%-uk állította, hogy elérték a célt. A projektek megvalósítása előtt a befektetők 56%-a a hatékonyság javulását, 54%-uk pedig a termelékenység növekedését remélte. 

A kudarcokhoz hozzájáruló tényezők

A felmérés az automatizálási projektek sikertelenségének okaként az emberi tényezőt azonosította. Annak ellenére, hogy a technológia bevezetésének oka elsősorban pont az emberek segítése volt, a vállalkozások azt állítják, hogy a távoli munkaerő (29%) és a nem megfelelően képzett alkalmazottak (23%) voltak a kudarc fő okai. Az emberek a döntéshozatali folyamat fontos részét képezik, ugyanakkor még mindig fennáll a szakadék a döntéshozók és a technológiát valóban használó dolgozók között, a döntéshozók 33%-a nem feltétlenül ért a technológiához. 

Sok függ a vezetők személyiségétől is

A felmérés megállapította, hogy az extrovertált döntéshozók merészebb technológiai döntéseket hoznak, az introvertáltak viszont hamarabb észlelik a kudarcokat.

Kiderült, hogy ha egy projekt nem volt sikeres, az extrovertált vezetők 42%-a inkább külső szakértőket vont be, míg az introvertáltak 42%-a inkább a technológiát cserélte le. Érdekes, hogy akár egy évbe is beletelhet, mire a vezetők észreveszik, hogy egy digitalizációs projekt kudarcot vallott. Az informatikai döntéshozók 46%-a három hónapon belül észlelte a kudarcot, de meglepő módon majdnem minden tizedik (9%) semmit sem tett ellene. Emiatt rengeteg technológiai beruházás mehet kárba éves szinten a vállalatok jelentős részénél. Mindez rávilágít annak fontosságára, hogy a vállalkozások az automatizálási projektek megkezdése előtt megértsék a folyamatokat és azt, hogy az alkalmazottak hogyan lépnek kapcsolatba a rendszerekkel annak érdekében, hogy a munkaerőt és a vállalkozást sikeresen felkészíthessék a fejlesztésekre.

Máhr Tamás, az ABBYY budapesti K+F központjának vezetője elmondta:

“A szervezetek egyre inkább felismerik, hogy intelligensebb automatizációs megoldásokat kell bevezetni ahhoz, hogy a technológia tényleg megérthesse és felfoghassa a folyamatok működését és a dokumentumok tartalmát. Tanúi leszünk annak, hogy a vállalatok az embereket előtérbe helyezve egyre több intelligens megoldást használnak.”

The post Kiderült, hogy mi a digitalizációs kudarcok legfőbb oka appeared first on Műszaki Magazin.

A Harvey Nash / KPMG CIO felmérés az idén is elkészült, amelyből kiderül, hogy a COVID-járványra és az ezt követő digitalizációs robbanásra milyen stratégia mentén válaszoltak az informatikai vezetők. A felmérés két lépésben készült: járvány előtt, illetve a nyári hónapok során, így a pandémia hatását is jól tükrözi.

A CIO-felmérés legfontosabb üzenetei:

• Digitalizációs kényszer és beruházási hajlandóság:

A megkérdezett IT vezetők 55%-ának növekedett a költségvetése az operatív működés hatékonysága, az ügyfelekkel való személyes kapcsolattartás digitális térbe helyezése és új termékek, szolgáltatások fejlesztése céljából.

• Új kihívások a megváltozott környezetben:

10-ből 4 informatikai vezető arról számolt be, hogy a válság alatt cégüket több kibertámadás érte, mint korábban. A támadásoknak több mint háromnegyede (83%) adathalász-kísérlet volt, és csaknem kétharmada (62 %) rosszindulatú programok (malware-ek) formájában jelentkezett, ami arra utal, hogy az otthoni munkavégzésre való áttérés növelte a kitettséget.

• Változás a fejlesztési irányok prioritásában:

Software mint szolgáltatás (SaaS) a járvány legnagyobb nyertese. A bevezetését a járvány előtt az informatikai vezetők 7%-a tartotta fontos feladatának, a járvány után már 23%-uk. A felhőalapú technológia versenyelőnyt tud biztosítani a cégeknek, ami a hatékonyabb, alacsonyabb költségű működésben mutatkozik meg. Ezért ez a technológia 2021-ben is meghatározza a vállalatok IT költését.

A pandémia első hulláma idején gyors átállásra volt szükség, amely széleskörű és biztonságos munkafeltételek kialakítását és fenntartását vonta maga után. A vállalatok a távoli munkavégzést biztosították, a háttérfolyamatokat gyorsították és a felértékelődő digitális csatornákat hasznosították. Az IT vezetők 86%-ának a távmunka feltételek kialakítása jelentős kihívást jelentett. Az IT vezetők 43%-a számít arra, hogy munkatársainak több, mint fele a világjárvány után is otthonról dolgozik majd. Az otthonról való munkavégzésre való átállásnak az egyik eredménye, hogy a vállalati kultúrában a technológiai terület megbecsültsége, szerepe nőtt, valamint szorosabbá vált az üzleti és a technológiai területek közötti együttműködés.

Kezdetben a helyzeti kényszer okozta, hogy az ügyfelekkel való interakció – szolgáltatások esetén részben vagy egészben – áthelyeződött az online térbe, mindezen változásokat azonban az ügyfelek jól fogadták. A válaszadó vezetők 73%-a szerint az elmúlt 12 hónapban kínált digitális megoldások rendkívüli mértékben növelték az ügyfél-elégedettséget, amelynek hatására az ügyfélélmény még inkább a vállalati stratégia fókuszába került.

A járvány következő hullámában az ergonomikus és egyszerű digitális megoldások arányának növekedése várható. A vállalatok jövőállóságát nagyban meghatározza majd, hogy a technológiai képességeket hogyan tudja az üzleti folyamataiba integrálva az ügyfelei számára érzékelhető értékké alakítani. Az biztosnak látszik, hogy a digitalizáció fontosságát felismerő cégek az informatikai és az üzleti tervezést együtt kezelik.

A megváltozott környezetünk egyik új kihívása a kibertérből érkező támadások számának növekedése. A rosszindulatú mozgások fokozódásával az online térben felértékelődött a kiberbiztonsággal kapcsolatos szakértői tudás is. A szervezeteknek jól képzett kiberbiztonsági szakembereket kellett keresniük, hogy támogassák az otthoni munkavégzésre történő átállást. Az informatikai vezetők egyharmada szerint a kiberbiztonsági szakértők voltak a legkeresettebbek a járvány alatt. Több mint egy évtizede ez volt az első alkalom, hogy egy biztonsággal kapcsolatos készség lett a ’legfelkapottabb’ a technológiai készségek között. Az informatikai vezetők 27%-a keres továbbá informatikai változásmenedzsment szakértőt, 23%-uknak lenne szüksége vállalati architektre és azonos arányban (22% és 22%) keresnek technológiai architektet, illetve advanced analytics szakértőt.

Az IT vezetők 47%-a véli úgy, hogy a járvány véglegesen felgyorsította a digitális átalakulást és a feltörekvő technológiák alkalmazását. Bár a járvány idején a technológiai kiadások jelentősen nőttek, a felmérés szerint a technológiai költségvetés a következő évben már nyomás alá kerülhet. A COVID-19 előtt az informatikai vezetők több mint fele (51%) költségvetési növekedésre számított a következő 12 hónapra, de a pandémiában ez az arány 43% -ra csökkent. Ez azonban még mindig a költségvetés növekedését jelenti, és az IT beruházási keret továbbra is csaknem kétszerese a 2008-as válságot követő év informatikai keretösszegének.

A COVID-járvány megmutatta, hogy a vállalatoknak hirtelen bekövetkező változásokra kell készülniük, és képesnek kell lenniük gyorsan és rugalmasan skálázni az informatikai működésüket a jövőben is. Másfelől a járvány felgyorsította a digitalizációs tendenciákat. A digitális transzformációs képesség fogja meghatározni a vállalatok jövőbeli eredményességét és versenyképességét.

 „A digitális gyorsvonatra fel kell szállnia a cégeknek és a digitális ügyfél-kiszolgálásé a jövő. Ha megnézzük, hogy milyen technológiai beruházásokban történt előrelépés, akkor az az adatbiztonság, az adatelemzés, a robotizálás, az adatvédelem, az ügyfélélmény és a cloud technológia. Ezen trendek az elmúlt hónapok fényében nem meglepőek.  Elgondolkodtató viszont, hogy a mesterséges intelligencia (AI) és gépi tanulás nagyon kis emelkedést mutat, pedig ennek egy felfutóban lévő technológiának kellene lennie, hiszen a komplex adathalmazokra, számításokra fókuszáló öntanuló technológiák növelik a hatékonyságot”

– értelmezte a fejlesztési irányokat Kórász Tamás, a KPMG partnere, a Management Consulting és a Technológiai Tanácsadási terület vezetője.

A 2020 Harvey Nash / KPMG CIO felmérésről röviden:

Az évente elkészülő – a sorban immár huszonkettedik – felmérés a világ legnagyobb IT technológiai tanulmánya a válaszadók száma szempontjából. Több mint 4 200 informatikai vezető a világ 83 országából vett részt a kutatásban. 2020 egyedülálló év volt – sok szempontból nem hasonlítható az előző évekhez –, így az idei felmérés is eltérő módon készült, mint a korábbi huszonegy CIO-kutatás. A 2020. évi tanulmány bemutatja mind a COVID-19 előtti állapotot (válaszok 2019 december – 2020 március között), mind a COVID-19 okozta változásokat (2020 májusától augusztusig).

A tanulmány, számos további részlettel, itt érhető el angol nyelven.

The post A történelem legnagyobb digitalizációs boomja zajlik napjainkban appeared first on Műszaki Magazin.