Új, mesterséges intelligencia alapú szakértői megoldást fejlesztett ki a Ganz Transzformátor- és Villamos Forgógépgyártó Kft. A Ganz Intelligent Solutions Expert System a villamosenergia-ipari eszközök, különösen teljesítmény transzformátorok, motorok és generátorok állapotfelméréséhez, diagnosztikájához és karbantartás ütemezéséhez nyújt digitális megoldást. A már korábban debütált monitoring megoldáshoz hasonlóan, a fejlesztés akár utólag is telepíthető a meglévő egységekre, függetlenül azok típusától vagy márkájától. A magyar energetikai gyártó vállalat az új termékével a megújuló alapú villamosenergia-termelés terjedése következtében megnövekvő javítási és karbantartási igények pontosabb prognosztizálását és a megnövekedett méretű berendezésflották hatékony kezelését segíti. Ennek révén ellátásbiztonsági és költséghatékonysági szempontból egyaránt kulcsfontosságú megoldást kínál a rendszerüzemeltetőknek a hazai és nemzetközi piacokon.

Teljesen új kihívás elé állította a megújuló energiaforrásokon alapuló villamosenergia-termelés robbanásszerű terjedése a villamosenergia-hálózatok üzemeltetőit szerte a világban. Az időjárásfüggő zöld energiaforrásokat, így nap- vagy szélenergiát hasznosító erőművek beépített teljesítményének gyors növekedése napszaktól és időjárási viszonyoktól függően drasztikus ingadozásokat eredményez a villamosenergia-hálózatba juttatott villamosenergia mennyiségében. A villamosenergia-hálózat bővítése és a megújuló energiaforrások integrálása megköveteli a transzformátorállomány nagy mértékű fejlesztését is. Ugyanakkor nemcsak transzformátorokból van hiány, hanem az üzemeltetéshez, diagnosztikához és karbantartáshoz szükséges szakemberekből is.

Erre az összetett kihívásra kínál választ a Ganz Intelligent Solutions Expert System megoldása. A Ganz idén ősszel bevezetett fejlesztésének kibővített digitalizációs rendszere a mesterséges intelligencia és adatalapú algoritmusok felhasználásával ad pontos képet a villamosenergia-ipari eszközök állapotáról. Az esetlegesen kialakulóban lévő vagy már megjelent hibák diagnosztizálásával, annak kritikusságával és a beavatkozási szükségletekkel kapcsolatos információ biztosításával hatékonyan csökkenthető a komolyabb, magas szakértelmet igénylő javítási és karbantartási szükségletek költség- és idővonzata.

A Ganz Expert System olyan tudásbázisra épül, amely ötvözi a vállalat több évtizedes ipari tapasztalatát és a legmodernebb digitális, algoritmus-alapú megoldásokat. Képes felmérni a berendezések és azok alkatrészeinek műszaki állapotát, valamint kockázati indexeket generál. Az algoritmusok képesek figyelembe venni a diagnosztikai mérési adatokat is a szokásos online felügyeleti adatok mellett, ezáltal pontos képet adnak az eszközök és alkatrészeinek állapotáról. A paramétereket a rendszer nemcsak önmagukban, hanem a közöttük fellelhető összefüggések figyelembevételével vizsgálja, elősegítve a problémák korai felismerését és a hatékony beavatkozást.

Több transzformátor állapotának egyidejű elemzésére, azaz flottamenedzsmentre is lehetőséget biztosít az innováció. A flottában lévő egységek összehasonlító elemzése révén az állapotfelmérés pontossága tovább nő, ugyanakkor lehetőséget biztosít a karbantartások, felújítások és alkatrészcserék – azaz bármilyen beavatkozás – adatalapú priorizálására.

„Látható, hogy az iparági üzemeltetők elérik saját képességeik határait, ahogy egyre nagyobb és szerte ágazóbb eszközflottákért kell felelősséget vállalniuk. Erre az igényre reagálva fejlesztésünk az energetikai szektor vállalatainak olyan megoldást kínál, amely jelentősen megkönnyíti az eszközeik üzemeltetését, diagnosztikáját és karbantartását. A projekt során elengedhetetlennek tartottuk, hogy az Expert System szigorú kiberbiztonsági elvárásoknak megfelelően működjön és garantálja a legmagasabb szintű adatbiztonságot. Bízunk benne, hogy ez az innovatív megoldás segít partnereinknek abban, hogy fenntarthatóbban és egyben költséghatékonyabban üzemeltessék eszközflottáikat.”

– mondta el Farkas Gábor, a Ganz Intelligent Solutions Brand Managere.

2022-ben a Ganz partnerséget kötött a német Maschinenfabrik Reinhausen vállalattal, amelynek köszönhetően bemutatta az Intelligent Solutions monitoring rendszert, majd ezt követően a technológiát 2023 szeptemberében kiterjesztette villamos forgógépekre is. A vállalat számára stratégiai fontosságú a digitalizáció alapú megoldások fejlesztése. Az első transzformátor mintegy 140 évvel ezelőtti megalkotása óta a Ganz eljutott odáig, hogy a digitalizációra, mesterséges intelligenciára és az egyéb iparági fejlesztéseire támaszkodva korábbi és jelenlegi termékeik is világszinten kiemelkedőek és elismertek, amivel nemcsak Magyarországon, de nemzetközi szinten is hozzájárul a zöldenergiára történő átálláshoz.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az AI segítségével teszi hatékonyabbá az energetikai rendszerek felügyeletét a Ganz appeared first on Műszaki Magazin.

Miközben a világ néhány pontján már kizárólag robotok dolgoznak a gyárakban és a globális cégek közel háromnegyede számol be arról, hogy sikerrel vezetett be Ipar 4.0 projekteket vagy éppen azok megvalósítása közben jár, a valóság az, hogy az iparvállalatok nehezen találják meg az utat, hogy az egyes automatizált rendszereiket a szigetszerű működésből egy integrált és a termelés egészében átjárható rendszerré fejlesszék. A legtöbben fel sem ismerik a problémát vagy nem tudják, hogyan kezdjenek hozzá, máshol pedig az okoz gondot, hogy egy komplex, idő- és költségigényes projektről van szó. Európa és benne Magyarország versenyképességi problémákkal küzd, ezért létkérdés a legújabb technológiák minél hatékonyabb alkalmazása az iparban.

A globális Ipar 4.0 piac mérete 2023-ban 135,38 milliárd dollárra rúgott, de az előrejelzések szerint 2034-re már várhatóan eléri a 884,84 milliárdot. Ezt az óriási léptékű bővülést a cégek azon törekvése hajtja, hogy gyorsabban és hatékonyabban tudják előállítani termékeiket, miközben rugalmasan, nagyobb veszteség nélkül képesek reagálni a folyton változó viszonyokra és piaci igényekre. Főként a gyártásoptimalizálás, a valós idejű adatrögzítés- és elemzés, vagy a logisztikai területek jobb kihasználása mozgatja ezeket a fejlesztéseket, melyhez olyan technológiákat hívnak segítségül, mint az automatizálás, az IoT-érzékelők, a mesterséges intelligencia és a fejlett analitikai eszközök. Szintén próbálgatják a cégek a digital twin megoldásokat, melyekkel teljes mértékben leképezhetik a valóságot a digitális térben és nemcsak az adott pillanatra, hanem akár a napi műszakra vagy a következő hónapokra is előrejelzéseket készíthetnek különböző szcenáriókra levetítve. A helyzet azonban mégsem egyértelműen rózsás, hiszen a különböző digitális eszközöket nehéz egy teljesen átjárható, integrált rendszerré alakítani.

„Fontos emellett megjegyezni, hogy nincs olyan technológia, amely minden helyzet és cég számára optimális, sőt, nem is érdemes mindenkinek ezeket alkalmazni, inkább pontosan meghatározni a célokat és azokat a területeket, ahol valóban nagy ugrást jelentene a bevezetésük. Számos esetben találkozni azzal, hogy a vállalat ragaszkodik egy trendi fejlesztéshez vagy eszközhöz, azonban pontosan kimutatható, hogy ez nem jár számukra mérhető haszonnal. Az ugyanakkor mindenképpen pozitív fejlemény, hogy a hazai gyártócégek is elkezdtek tudatosabban gondolkodni és tervezni, nyitottak, illetve jól akarják használni a digitalizáció nyújtotta lehetőségeket”

– hangsúlyozza Tiszavölgyi Péter, a Stylers Group információtechnológiai cégcsoport low-code területért felelős társalapítója.

A legnagyobb kihívás: komplex gyártásirányítási rendszerbe integrálni a teljes folyamatot

Az Ipar 4.0 fejlesztések és projektek tehát már nem csak a nagyobb, globális vállalatoknál zajlanak, a magyar piacra pedig egyre több technológia tör be, melyeket sikerrel alkalmaznak a cégek. Szinte mindenhol van valamilyen vállalatirányítási rendszer, raktárszoftverek, pénzügyi- és beszerző programok, CAD/CAM (Computer-Aided Manufacturing) megoldások vagy szimulációs szoftverek, melyek többsége dobozos vagy féldobozos termék és az egyes folyamatok optimalizálásában és menedzselésében tökéletes támogatást nyújtanak.

„De mi történik, ha leáll egy gép, a vevő módosítja a megrendelést vagy nem érkezik meg a várt alapanyag a beszállítótól? Ezek a váratlan helyzetek rávilágítanak arra, mekkora probléma az, ha szigetszerűen működnek a vállalat automatizált rendszerei és azokat nem fűzik fel egy jól átjárható, a termelés teljes egészét magába foglaló adatfolyamra vagy éppen az átjárhatóságot emberi tevékenységek és egy manuálisan kezelt táblázat biztosítja”

– teszi hozzá Tiszavölgyi Péter.

Ennek következményei már a napi operatív működésben is megmutatkoznak, hiszen a hibák, hirtelen jött kihívások elhárítása sokkal több időbe kerül, ha nem állnak rendelkezésre valós idejű információk a termelésről vagy a raktározásról. Ez azonnal veszélybe sodorja a gyártási célszámokat, sőt, sok esetben nemcsak idő-, hanem költségveszteséggel is jár. Emellett a megbízható, a változásokat folyamatosan lekövető adatbázisok nélkül már rövid távon is rosszabb eredményességgel hozhatunk üzleti döntéseket a működés kapcsán, hogy a hosszabb távú stratégiák meghatározásáról már ne is beszéljünk. A cél tehát mindenképpen az, hogy a termelésirányítási rendszerek, a szimulációs megoldások és a gyártó összes többi informatikai rendszere összekapcsolódjon, maximális IT-biztonság mellett. A legtöbb cégnél persze házon belül nem áll rendelkezésre az ilyen komplex feladatokhoz szükséges tudás, az ilyen irányba induló projektek így sokszor külső tanácsadót, hosszú tervezési és megvalósítási időt, valamint tetemes költségeket vonnak magukkal.

A low-code eszközökkel speciális igényeket is kiszolgálhatunk – csak jól kell csinálni

Az ennek kapcsán jelentkező kihívások kiküszöbölésére tökéletes megoldást nyújtanak az olyan low-code platformok, melyek egyfajta gyorsító eszközként működnek, hiszen rövid időn belül eredményeket lehet felmutatni velük a menedzsment felé, ráadásul teljes mértékben testreszabhatók. Miközben hatékonyan összeköthetjük a különböző létező rendszereket, például készíthetünk olyan speciális felületeket is, melyeken a vezetés csak a termelési sarokszámokat figyeli, de az üzemvezető előtt már pirosan villog a gyártósor azon pontja, ahol elakadás van – mindenki a számára fontos információkat látja és azonnal képes reagálni. Azonban nem csak a szó szoros értelemben vett termelésben hozhat digitalizációs ugrást az alacsony kódú integrációs megoldások fejlesztése, hanem például a gyógyszer- és vegyiparban vagy éppen a biotechnológiában, ahol szintén párhuzamosan futnak a tevékenységek, miközben óriási mennyiségű adat keletkezik sok különböző kísérleti platformon vagy berendezésben. Ezekben a szektorokban gyakran a vezetők eszébe sem jut, hogy speciális igényeikre a a low-code eszközök jelenthetik a választ, és olyan egyedi fejlesztésekben gondolkodnak, melyek sokkal bonyolultabbak és költségesebbek – így inkább bele sem fognak.

Persze nem minden rendszer összekapcsolása lehetséges vagy akadálymentes, ezért mindenképpen érdemes kezdő lépésként bevonni egy szakértői csapatot, akik segítenek felmérni a cég igényeit, megtervezni és a szervezeti igényekre szabni a megoldásokat – mindezt a házon belüli projektcsapattal közösen. A low-code rendszerek, mint például a Mendix, innentől nagy mozgásteret adnak, hiszen      könnyen elsajátítható programozói tudást igénylő eszközök, így akár házon belül lehet tartani az üzemeltetést vagy a további testreszabást. Ugyanakkor bármikor kereshet a cég új partnert is egy-egy további fejlesztéshez: az újrahasználható és könnyen kombinálható modulok segítségével gyorsan fel tudják majd venni a fonalat a low-code megoldások rugalmasságának köszönhetően. Ezek a komplex, integrált iparvállalati rendszerek vezethetnek el az Ipar 5.0-hoz és teszik majd lehetővé, hogy a gyártók maximálisan megvalósíthassák és kihasználhassák a szoftveres, gépi és humán munkaerő összehangolását és együttműködését, ahol mindenki pontosan azt adja a rendszerbe, amiben a legjobb.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Ipari digitalizáció: még várat magára a forradalom a szigetszerű működés miatt appeared first on Műszaki Magazin.

A legfrissebb DESI jelentés szerint Magyarországnak sikerült jelentősen felzárkóznia az elmúlt egy évben digitalizációs érettség terén a fejlett európai országokhoz, azonban a magyar kkv-k jelentős részének a teljesítménye még mindig nagyon gyenge a digitális transzformációban. A Digiméter idei kutatása is a magyar kkv szektor lemaradására hívja fel a figyelmet digitális érettség tekintetében, csakúgy, mint a TechDays Magyarország megtartott tegnapi State of SME Digitalization című rendezvény előadói.

A kkv szektor digitális érettségét vizsgáló Digiméter kutatás idei eredménye azt mutatta, hogy a hazai kkv-k nem igazán tudtak fejlődni ezen a téren, holott a vállalkozások számára ma a digitalizáció a fejlődés és a versenyben maradás alapvető feltétele. 2021-es szintre esett vissza a kkv-k digitális jelenléte (honlap) és a digitális adatkövetés, illetve a legelmaradottabb értéket az értékesítés és marketing indexe mutatja.

Magyarország 2024. évi országjelentése is kitér arra, hogy mesterséges intelligenciát a Magyar vállalkozások csupán 3,7%-a alkalmaz szemben az uniós átlaggal (8%), ami azt mutatja, hogy tovább kell javítani a teljesítményt ezen a területen. Ezért is van több olyan program is előkészítés alatt a BKIK-nál, amelyekkel hathatós segítséget tudunk biztosítani számukra a jelenlegi akadályok leküzdésében, az edukációban, digitális fejlődésükben.

Ennek egyik lépése, az október 1-én a TechDays Magyarország égisze alatt lezajlott State of SME Digitalization című rendezvény, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK), az MBH Bank, az MBH Fintechlab valamint a Future-Now szervezésében.

Az esemény panelbeszélgetésein IT technológiai területen működő vállalatok szakértői vitatták meg a magyar kkv-k lemaradásának okait, valamint tárták fel a piacon elérhető digitalizációs eszközöket és szolgáltatásokat többek között az üzleti folyamatok digitalizálása, az automatizáció és az online fizetésfeldolgozási innovációk mai kínálata terén. A helyi és a legjobb nemzetközi gyakorlatokat ötvöző előadás keretében átfogó képet kaphat arról, hogyan boldogulhatnak a kkv-k a digitális korban.

A résztvevők összegzése szerint a következő évek kulcsa, hogy összeállnak-e az elérhető megoldások egy jól működő ökoszisztémává, amelynek szerves részét képezik a vállalkozók mellett a különböző inkubátorok, befektetők, kamarák és az állami szabályozók.

Dr. Balog Ádám, a BKIK általános alelnöke köszöntőjében kiemelte: “túl kell lépni azon, hogy egy vállalkozó költségként tekintsen a digitális fejlesztésekre. A hosszú távú megtérülést, a versenyben maradás alapvető eszközét kell, hogy lássa a transzformációban. A vállalkozások számára a digitalizáció nem választható lehetőség, hanem a fennmaradás és a fejlődés útja.”

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Digitalizációs lemaradásban a magyar vállalkozások appeared first on Műszaki Magazin.

A SAS vállalat megbízásából készített kutatás megállapítja, hogy a kínai üzleti döntéshozók szerint vállalataik 83%-a használja a technológiát. Ez az arány az Egyesült Királyságban 70%, az Egyesült Államokban 65%, Ausztráliában 63%. Az USA vállalatok ugyanakkor 24%-kal vezetnek a kiforrottság és a generatív MI alapú technológiák teljes körű bevezetése tekintetében, szemben a kínai 19%-kal és az egyesült királyságbeli 11%-kal.

Az MI és a generatív MI globális gazdasági hatása becslések szerint évente 2,6–4,4 billió dollár többletbevételt hozhat a felhasználási esetek teljes skáláján.

A gazdasági következményeket figyelembe véve a SAS és a kutatást végző vállalat 1600 döntéshozót kérdezett meg a legfontosabb globális piacokon. A válaszadók számos iparágban dolgoznak, beleértve a bankszektort, a biztosítást, az állami szektort, az élettudományokat, az egészségügyet, a távközlést, a feldolgozóipart, a kiskereskedelmet, az energia- és közműszolgáltatást, valamint a szakmai szolgáltatásokat. A felmérésben szereplő legkisebb vállalatok 500–999 főt, a legnagyobbak 10 000+ főt foglalkoztatnak.

„Bármely új technológiával kapcsolatban érvényes, hogy a vállalatoknak át kell lépniük egy felfedezési fázison, amely elválasztja a felfokozott elvárásokat a valóságtól, hogy megértsék a valós vállalati megvalósítások összetettségét. A generatív MI-vel elértük ezt a pillanatot”

– állapította meg Bryan Harris, a SAS ügyvezető alelnöke és technológiai igazgatója.

„A felfokozott elvárások csúcspontján túl mostantól a generatív MI célirányos alkalmazása és a megismételhető, megbízható üzleti eredmények elérése a tét.”

A generatív MI teljes körű használata és a vállalati folyamatokba való beépítése tekintetében Észak-Amerika részesedése 20%, az Ázsia-csendes -óceáni térségé 10%, Latin-Amerikáé 8%, Európáé 7%.

A következő régiók vezettek be a generatív MI használatára vonatkozó szabályozást: Ázsia–csendes-óceáni térség: 71%, Észak-Amerika: 63%, Európa: 59%, Latin-Amerika: 52%.

Az Ázsia–csendes-óceáni térség vállalatainak 94%-a rendelkezik dedikált költségvetéssel a jövő évi generatív MI fejlesztések finanszírozására. Európában ez az arány 91%, Észak-Amerikában 89% és Latin-Amerikában 84%.

Az adatok iparági szegmensekre bontva azt mutatják, hogy a banki és a biztosítási szektor számos mutató tekintetében vezet a mesterséges intelligencia napi üzleti műveletekbe történő beépítése terén. A bankszektorban ennek aránya 17%, a távközlésben 15%, a biztosítások területén 11%, az élettudományokban, a szakmai szolgáltatások területén egyaránt 11%, a kiskereskedelemben 10%, az állami szektorban és az egészségügyben csak 9%, míg a feldolgozóiparban 7% valamint az energia és közműszolgáltatásokban 6%.

A következő iparágak jelezték, hogy máris napi szinten és milyen mértékben használják a generatív MI-t:

a távközlésben 29%, a kiskereskedelemben 27%, a bankszektorban 23%, a szakmai szolgáltatások területén 23%, a biztosítások szektorában 22%, az élettudományok területén 19%, az egészségügyben 17%, az energia és a közműszolgáltatásokban 17%, a feldolgozóiparban 16%, az állami szektorban pedig 13%.

Arra kérdésre, hogy mely szervezeti egységek használják, vagy tervezik használni a generatív MI-t, a válaszok megoszlása a következő volt: értékesítés 86%, marketing 85%, információtechnológia 81%, pénzügy 75%, termelés 75%.

A globális felmérés adatai szerint a generatív MI rutinszerű alkalmazásával kapcsolatban a vállalatok előtt álló kihívások listáján az első helyen a világos stratégia hiánya áll.

A felmérésre válaszoló vezetők mindössze 9%-a nyilatkozott úgy, hogy rendkívül tájékozott a generatív mesterséges intelligencia vállalati bevezetésével kapcsolatban. Azon válaszadók közül, akiknek a vállalata már teljes mértékben bevezette a generatív MI-t, csak 25% nyilatkozott úgy, hogy rendkívül jól ismeri a vállalata stratégiáját a generatív MI bevezetésére vonatkozóan. Még a technológiai beruházási döntésekért felelős vezetők sem ismerik kellőképpen az MI-t – azoknál a szervezeteknél sem, amelyek az elfogadási görbe előtt járnak.

Tízből kilenc vezető technológiai döntéshozó összességében elismeri, hogy nem érti teljesen a generatív MI-t és annak az üzleti folyamatokra gyakorolt potenciális hatását. A technológiai vezetők mindössze 36%-a állítja, hogy teljesen képben van.

Ennek ellenére a legtöbb szervezet (75%) azt állítja, hogy a következő pénzügyi évben az MI-be való befektetésre elkülönített költségvetést tervez készíteni.

A SAS legfrissebb híreit kövesse a @SASsoftwareNews oldalát az X-en/Twitteren!

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Generatív mesterséges intelligencia: használatában Kína, teljes körű bevezetésében az USA világelső appeared first on Műszaki Magazin.

A közelmúltban megjelent “Felhőtechnológiák Magyarországon: Gazdasági hatástanulmány” című, a Deloitte által az IVSZ számára az Amazon Web Services-szel (AWS) partnerségben készített felmérés szerint a felhőhasználat további növekedése évente átlagosan 1,7 – 2,7%-kal járul hozzá a magyar bruttó hazai termékhez (2023-hoz képest), attól függően, hogy a kormány semlegesen vagy támogatóan viszonyul-e a felhőhöz. Ennek a tartománynak a két végpontja közötti különbség 10 év alatt 7000 milliárd forint többlet GDP-t jelent.

“Az IVSZ számára készített tanulmány rávilágít a felhőalapú számítástechnika átalakító erejére a magyar vállalkozások és a társadalom számára. Az AWS-nél elkötelezettek vagyunk amellett, hogy támogassuk a szervezeteket a digitális átalakulásban, lehetővé téve az innovációt, a hatékonyságot és a fenntartható növekedést. A felhő bevezetése optimalizálja az IT-beruházásokat, csökkenti a költségeket és új bevételi forrásokat szabadít fel, elősegítve a versenyképes és innovatív üzleti környezetet. Emellett a felhőalapú számítástechnika a munkaterhelések konszolidálásával és az energiahatékony adatközpontok kihasználásával létfontosságú szerepet játszik a fenntarthatósági erőfeszítések előmozdításában. Örömmel dolgozunk együtt a magyar vállalkozásokkal, startupokkal és a közszféra szervezeteivel, hogy képessé tegyük őket a felhőben rejlő lehetőségek kiaknázására, és egy rugalmasabb és virágzóbb Magyarország megteremtésére”

– mondta Gianni Romolo, az Amazon Web Services közép-kelet-európai terjeszkedésért felelős vezetője.

Hozzátette, hogy a gyors és átfogó fejlődés igazi motorja a mesterséges intelligencia (MI) és a felhőtechnológia együttes alkalmazása lehet, mert ezekkel többek közt jelentősen lefaraghatóak a beruházási költségek is. Köszönhetően annak, hogy egy chatbot vagy egyéb generatív MI megoldás működéséhez szükséges MI modell beruházási volumene jóval kedvezőbb bérléssel a felhőben, mint helyben telepített infrastruktúra létrehozásával. Hasonlóképp optimalizálhatóak a működési költségek is felhő környezetben. Saját adatközpontban a közvetlen és közvetett elektromos energia fogyasztása külön költségtényező, míg a felhőszolgáltatók az energiát lényegesen alacsonyabb költségszinten szerzik be, mint amire a magyar vállalatoknak általában lehetősége nyílik. Továbbá a felhő és az MI együtt a kínált funkcionalitás, illetve a hardver erőforrások elérhetősége szempontjából egyaránt versenyképes alternatívát kínál többek közt a nagyméretű adattárak és számítási kapacitások biztosításával.

Felhőtechnológiák Magyarországon című hatástanulmányból ugyanakkor az is kiderül, hogy a mesterséges intelligenciával megtámogatott felhőszolgáltatások 15-25%-kal csökkenthetik az IT ráfordításokat, illetve 25-40%-kal növelhetik az IT produktivitását. Gianni Romolo rámutatott, hogy ezek az tények is alátámasztják az AWS által is képviselet stratégiát, ami szerint mesterséges intelligencia (MI) és a felhőtechnológia együttes fejlesztése, illetve üzemeltetése elengedhetetlenül szükséges a technológiai versenyképesség megteremtéséhez és folyamatos fenntartásához.

A Felhőtechnológiák Magyarországon – gazdasági hatástanulmány ingyenesen elérhető és letölthető erre a linkre kattintva.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A felhőtechnológia 7000 milliárd forintos GDP-növekedést hozhat appeared first on Műszaki Magazin.

Miként befolyásolja a fogyasztói preferenciák változása a műszaki környezetet, a gyártást? Cikkünkben ennek is utánajárunk.

A Borsodi Sörgyár a mindenkori igényeknek megfelelően alakítja a portfólióját, és ezek változása az ellátási lánc, a gyártási folyamatok változtatásánál, fejlesztésénél kezdődik. Mivel széles portfólióval rendelkezünk, ehhez elengedhetetlen az automatizálás – tudjuk meg Ofella Ildikótól, a vállalat ellátási lánc igazgatójától és Kovács Nándor szakértőtől.

Hogyan jelenik meg a gyártásban a digitalizáció?

Ahhoz, hogy a folyamatainkat a lehető legjobban tudjuk kontrollálni, naprakész adatokra van szükség, amelyeket a különböző műszerek, vezérléstechnikai készülékek, okoseszközök szolgáltatnak.
Önmagában viszont az adat még kevés, mert azt megfelelően fel is kell dolgozni. Folyamatosan fejlesztjük a meglévő adatgyűjtő és feldolgozó rendszereinket, hogy a kinyert adatokat a termelésben felhasználva optimalizálhassuk azt. Nem csupán a termelési adatokat elemezzük, hanem az energiafelhasználást is, ami az utóbbi évek gazdasági körülményeit tekintve kiemelt jelentőséggel bír. Ezért hamarosan elkezdődik a Siemens energiamenedzsment szoftvereinek implementálása, amely nagyban segít majd a különböző energiaforrások optimális felhasználásában.

Milyen technológiai innovációk jellemzik a Borsodinál zajló sörgyártást?

Bár a sörgyártás-technológia fázisai jól elhatárolhatóak, viszont a sör egy élő, változó dolog. A technológiai lépéseken belül már közel sem ilyen egyszerű a helyzet, ezért fontos az ezeket megvalósító rendszerek fejlesztése. Ehhez megfelelő eszközöket és készülékeket használunk, amelyek hosszú távú, megbízható működést garantálnak. A Siemens ebben is segítségünkre van. A szűrővonal modernizációja során például a meglévő és új átfolyásmérőket kommunikációs modulokkal láttuk el. Így pontosabb szabályzást valósíthattunk meg, illetve a mérőés számítóművek állapotáról is nagyobb mennyiségű információ áll rendelkezésre. Továbbá megemlíthetjük még a tartályok szintmérésénél használt differenciált nyomásmérésen alapuló szintmérés. Ehhez is  Siemens mérőműszert használunk, amely lényegesen lerövidítette a telepítési és programozási időt, továbbá stabil működést és mérést eredményez. A szoftveres feldolgozásban is előnyben részesítettük a Siemens gyári megoldásait, ezzel sztenderdizálva bizonyos eljárásokat, amelyek garanciát jelentek, hogy az adott folyamat, eljárás rendszerintegrátortól függetlenül ugyanúgy fog működni.

Mi a legutóbbi, nagyobb műszaki projekt, amit megvalósítottak a sörgyárban, és milyen eredményeket hozott?

Egyik kiemelt projektünk a nagyobb kapacitású szűrővonalunk teljes körű automatizációja és felújítása volt. A felújítás során a Siemens eszközeit és megoldásait részesítettük előnyben. Ennek megfelelően a vezérlésbe az S7-1500-as sorozatú központi egységet és a hozzá kapcsolódó ET200SP kihelyezett I/O eszközöket építettük be. Mindezek mellett az egyéb készülékek (mágneskapcsolók, kismegszakítók, elektronikus tápfeszültség-elosztók stb.) is a Siemens portfóliójából kerültek kiválasztásra, a vonal felügyeletét pedig egy Siemens IPC-n futó SCADA rendszer látja el. A másik nagyobb projekt a közelmúltban a gyár ipari informatikai gerinc hálózatának a felújítása volt. A tervezés során segítséget kaptunk a Siemens Zrt.-től, így sikerült a megfelelő eszközök kiválasztása után egy olyan gyűrű topológiájú, redundáns hálózatot kiépíteni, melynek minden eleme Siemens-eszköz. A munka nagyságát mutatja, hogy kb. 4,5 km optikai kábel került kihúzásra és 16 db új RACK szekrényt szereltünk fel. A gyárteleptől 1,5 km-re található szennyvíztelep kapcsolatát pedig a Siemens wireless eszközei biztosítják. Az új hálózat felügyeletét és menedzselését a SINEC NMS rendszerrel valósítottuk meg. Ennek a rendszernek köszönhetően valós időben lehet követni a hálózat és annak elemeinek viselkedését, és ez nagy segítséget nyújt az esetleges hibák feltárásában, elhárításában.

Hogyan érinti a NIS2 megfelelés a Borsodi sörgyárat?

Folyik a felkészülés, hogy mi is sikeresen teljesítsük majd 2025-ben a NIS2 auditot. Évek óta nagy hangsúlyt fektetünk az ipari hálózat védelmére, hogy minél ellenállóbb legyen a kibertámadásokkal szemben. Ennek megfelelően már korábban elkezdődött a szükséges eszközök cseréje, beszerzése. A tervnek szerves része a korábban említett gerinchálózat. A Siemens eszközei, megoldásai nagyban hozzájárulnak, hogy csökkenthessük a sebezhetőségünket. Viszont, mint a hétköznapi életben, itt is az emberi tényező a legkritikusabb pont, ezért fontos a megfelelő edukáció.

Milyen Siemens-eszközök segítik a mindennapi, gyártási munkátokat?

A Borsodi Sörgyár elkötelezett felhasználója a Siemens megoldásainak. A vezérlés legalacsonyabb szintjén találhatók olyan eszközök, mint a motorvédelem, megszakítók, mágneskapcsolók, hajtások és a PLC-ken és a hozzájuk kapcsolódó eszközökön át, a magasabb szinten pedig az IPC-k, HMI-k és SCADA rendszerek segítik a gépek megbízható működését. Itt szeretnénk megjegyezni, hogy a Borsodi Sörgyár minden gépgyártóval és rendszerintegrátor vállalattal együtt arra törekszik, hogy Siemens-vezérlés és kapcsolástechnikai eszközök kerüljenek beépítésre
a nekünk szállított gépekben, vezérlésekben.

Hogyan jelenik meg a környezeti fenntarthatóság a gyártásban, az ellátási láncban?

A fenntarthatóság jegyében az elmúlt időszakban több energiahatékonyságot segítő és zöld energiát termelő beruházás is történt. Ezek közül kiemelkedő az április elején üzembe helyezett napelemparkunk. Az elkövetkezendő években a Molson Coors Net Zero stratégiájával összhangban tervezzük beruházásainkat. Az árufuvarozás elektrifikációja még csak kopogtat az ajtónkon.
Vannak olyan partnereink, akik már rendelkeznek ilyen járművekkel, azonban fuvarozási feladataink, desztinációink jellegéből adódóan még nem az elektromos járművek az optimálisak számunkra. Elsődlegesen a belső logisztikai feladatokban tervezzük elektromos hajtású eszközök bevezetését.

www.siemens.hu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az élet habos oldala appeared first on Műszaki Magazin.

Átalakulnak a vásárlási szokások is, az autószalonok helyett egyre többen vesznek járművet online. A generatív mesterséges intelligencia pedig várhatóan még több változást kényszerít ki. Az iparág saját versenyképességének fenntartásáért nagy figyelmet fordít a digitalizációra. Az SAP minden ilyen fronton támogatja a cégek törekvéseit, legyen az a gyártás, a fejlesztés, a kereskedelem, illetve az üzemeltetés és a karbantartás. Így történik ez például a Škoda Auto, a BMW vagy a Mercedes-Benz esetében is.

Óriási logisztikai rendszerváltás a Škodánál

A Volkswagen Group a ONE Log nevű projekt keretében racionalizálja logisztikai folyamatait, és egységes, szabványosított és harmonizált rendszerré alakítja át. A résztvevő márkák, azaz a Volkswagen Passenger Cars, a Volkswagen Commercial Vehicles, az Audi, illetve a Škoda Auto logisztikai és informatikai részlegeinek munkatársai szorosan együttműködnek a Volkswagen Group Logistics irányítása alatt. A projekt megvalósítása Németországon kívül 2023 elején a Škoda vrchlabí-i üzemében kezdődött; a többi csehországi telephely fokozatosan követi majd ezt a példát. A projektet az elmúlt 25 év legnagyobb rendszerváltásának is nevezik a Škodánál. A fő hangsúly a sebességváltó-összeszerelősor automatikus tervezésén és az anyagbeszerzési és készletszint-felügyeleti folyamatok hatékonyságának növelésén van.

Az új, szabványosított SAP-megoldás a meglévő rendszerek széles skáláját váltja fel. A vállalat így következetesen kihasználhatja a digitalizációt és a központosítást a költségmegtakarítás, illetve a rugalmasabb, hatékonyabb termelés és logisztika érdekében. Az SAP S/4 HANA platform jól helyettesíti a logisztika területén jelenleg alkalmazott hagyományos rendszereket. A meglévő részfolyamatok összevonásával csökken a logisztikai informatika kapcsolódási pontjainak száma, miközben az adatok elérhetősége is javul. A ONE Log emellett lehetőséget nyújt a legújabb üzleti intelligencia eszközök felhasználására is a teljes ellátási lánc adatelemzéséhez.

A BMW is a felhőbe költözött

Fontos tanulságokkal szolgálhat az iparág számára a BMW Group digitális átalakulási útja is, amelyen szintén az SAP-val halad végig. A két cég több mint 30 éve partner. A BMW tavaly digitális átalakulási útjának új szakaszába lépett, amikor Oxfordban található iFactory gyárában az SAP S/4HANA segítségével digitalizált felhőarchitektúrára váltott. Az autóipari üzemek folyamatainak digitalizálására vonatkozó első tervezet közös megalkotása az első lépés a digitalizált felhőarchitektúra létrehozása felé a hálózatba kapcsolt gyárak számára. A megoldás leegyszerűsíti és egyesíti a gyárak IT-rendszereit az alkatrész-logisztika, a pénzügyek és a vámkövetelmények teljesítése terén. Ezzel a BMW az egész autóiparban a folyamatok hatékonyságának új szintjét teremtheti meg.

A járműfejlesztés során a szűk keresztmetszetek és a tesztelési késedelmek megelőzése érdekében kulcsfontosságú a pontos kereslettervezés, illetve az ellátási láncra vonatkozó adatok. Az egyes projektek igényeinek jobb előrejelzése és tervezése érdekében a BMW Group az SAP üzleti technológiai platformját választotta egy központi adattárház létrehozásához. Az SAP Analytics Clouddal kombinálva a cég immár átfogó funkciókkal rendelkezik a tervezéshez és a jelentéstételhez.

Partnerségben a Mercedes-Benzzel – az SAP digitálisan kezeli elektromos járműflottáját

Az elektromos járművek (EV-k) átalakítják a mobilitás élményét a vállalati flottakezelésben. Remek példa erre a Mercedes-Benz és az SAP közötti régi partnerség, ahol a vállalatok egyszerre ügyfelek és beszállítók egymás számára. A Mercedes-Benz az SAP megoldásait használja az omnicsatornás vásárlási élmény digitalizálására, az SAP pedig az első ügyfél, aki saját technológiáját alkalmazza a vállalat járműparkjának kezelésére Németországban. A flottakezelési program a vállalatok hasonló üzleti filozófiáján és termékmenetrendjén alapul.

A Mercedes-Benz elkötelezte magát amellett, hogy B2B üzletágát teljesen digitálisra állítja át, és azt tervezi, hogy 2025-re az új autók negyedét online értékesíti majd. Emellett vállalása szerint 2038-ra szén-dioxid-semlegessé válik. A vállalat az SAP Commerce Cloudot választotta küldetésének támogatására. Ez egy jövőbiztos kereskedelmi portfóliót hoz létre, amelyet úgy terveztek, hogy megbízhatóan működtesse a vállalat digitális stratégiáját, beleértve a különböző piacokon egységesített kínálatot is. Emellett egyszerűsíti a folyamatokat és csökkenti a piacra kerülési időt.

Egy SAP-alkalmazott szemszögéből nézve a vállalati EV megrendelése nem is lehetne egyszerűbb. Az időigényes kézi keresés és az autókereskedővel való folyamatos egyeztetések helyett a dolgozók az SAP Ariba megoldások irányított vásárlási funkcióját használhatják, és közvetlenül a Mercedes-Benz online katalógusából rendelhetik meg a kívánt elektromos járművet. Az SAP előre beállított irányelvein belül kiválaszthatják például az autó típusát, kiviteli modelljét, színét és felszereltségi csomagjait. Ezzel sok időt lehet megtakarítani, a munkavállalónak pedig személyre szabott élményt nyújtanak. Az SAP flottájában lévő autók egyik kísérleti programjában az SAP Digital Vehicle Suit által létrehozott digitális iker automatikusan rögzít minden adatot, például nyomon követi a megtett kilométereket. A sofőröknek így nem kell ezt minden feltöltéskor kézzel beírniuk, az SAP pedig felhasználhatja az adatokat a flotta menedzsmentjéhez. A sofőröket figyelmeztethetik, ha a járműnek töltésre van szüksége, és abban is segítenek, ezt hol tegyék meg. A visszajelzések alapján gyorsan tudnak cselekedni, fejlesztéseket és új ajánlatokat bevezetni. Az SAP flottakezelő csapata figyelheti a karbonlábnyomot a zöld energia felhasználása, a futásteljesítmény és az úton lévő járművek száma alapján, és ezzel támogatja a vállalat globális fenntarthatósági kötelezettségvállalásait.

“Az autóipar nemcsak Európa egyik kulcsfontosságú iparága, hanem a fejlettség mércéje és folyamatosan megújuló innovációk színtere is. Ezért nem csupán autóipari gyártói és beszállítói partnereinknek, hanem az ipar minden területén működő ügyfelünk felé is fontos referencia, hogy az SAP milyen szerteágazó módon támogatja az ellátási láncok folyamatainak digitalizációját”

– hangsúlyozta Pintér Szabolcs, az SAP Hungary ügyvezető igazgatója.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Együtt száguld az autóipar és az SAP a digitális jövő felé appeared first on Műszaki Magazin.

Az okos megoldások elterjedése elengedhetetlen az energiafogyasztás és -termelés vezérléséhez, illetve az elektrifikáció és decentralizált termelés támogatásához. Az intelligens hálózatok lehetőséget teremtenek a saját energiájukat használó fogyasztók számára, hogy valós időben reagáljanak az árakra és a felesleget értékesítsék a hálózat felé.

Átalakuló energiapiac 2023-2030 között címmel mutatott be Fehér könyvet a Huawei Technologies Hungary, amelyet a PwC Magyarországgal készíttetett. A Fehér könyv hazánk legfontosabb energetikai kihívásait és lehetőségeit vizsgálja háztartások, kis- és nagyfogyasztók, illetve a villamos átviteli- és elosztói hálózatot irányítók szempontjából. A dokumentum szerint a tiszta energiára való átállás felgyorsítása és az ellátásbiztonság fenntartása érdekében az energiaszektorra kritikus szerep hárul a következő évtizedben. Ez azért is sürgető, mert jelenleg az 5,2 millió hazai kisfogyasztó esetében a földgáz aránya eléri az 50 százalékot, amely jóval magasabb az EU-s átlagnál.

A Fehér könyvet bemutató rendezvényen Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára kiemelte: „A villamosenergia tárolásnak lesz a legfontosabb szerepe abban, hogy tovább tudjuk növelni a napelemes kapacitást, illetve erősítsük a villamosenergia-hálózatot. Ehhez szoros együttműködésre lesz szükség az állami szféra, a szabályozási oldal és a piaci szereplők között. Sok olyan technológia megoldást láttunk a Huaweitől, amelyekkel a kitűzött célokhoz hozzá tud járulni – mondta Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára. Kiemelte: már több mint 17 ezer kérelem futott be a hétfőn megnyílt energiatárolóval szerelt napelemes rendszerek kialakítását segítő Napenergia Plusz pályázatra, már most látszik, hogy nagyon népszerű program lesz, amely érdemben segíti a lakosság öngondoskodását. Hozzátette: versenyképességi kérdés lesz a jövőben nemzetgazdasági, vállalati és a háztartások szintjén is, hogy mennyi energiát tudunk saját magunk számára előállítani és eltárolni.

Elmondta, hogy az ipari méretű villamosenergiatárolás egyelőre gyerekcipőben jár Magyarországon, jelenleg mintegy 20-30 MW kapacitás van a hálózathoz csatlakoztatva, ezt egy szintén hétfőn megnyílt 62 milliárd forint összértékű támogatás segítségével a hússzorosára szeretnék emelni. Ennek célja, hogy kiegyenlítő energia szolgáltatást nyújtson a hálózatnak akkor, amikor nagy szükség van arra, hogy tárolókból használjunk fel energiát.”

A tanulmány szerzői szerint az energiaszektor transzformációja során a villamosenergia-hálózat, a háztartások és a nagyfogyasztók esetében is az energiatárolás, valamint a digitalizáció lesznek a legfontosabb meghatározó trendek a következő években.

Aggregátorok és energiaközösségek

Iparági becslés szerint 2030-ig mintegy 400 milliárd euró beruházás szükséges az elosztóhálózat-üzemeltetők részéről, hogy az európai rendszer zavartalanul üzemelhessen a megváltozott fogyasztási és termelési szokások között is. A változások komoly kihívást jelentenek a magyar villamosenergia-hálózat üzemeltetői számára is. Az egyik legfontosabb feladat a megújulók rendszerintegrációja és a hálózati rugalmasság megteremtése. Ebben meghatározó lesz az akkumulátoros energiatárolás, illetve a fogyasztói rugalmasság. A kapacitások a következő években várhatóan jelentősen bővülni fognak, többek között a kormányzati tárolótámogatási pályázatoknak köszönhetően, amelyek a hálózati és kereskedelmi célú energiatárolókra egyaránt vonatkoznak. Előbbi esetében a MAVIR és az elosztótársaságok 110 MW/246 MWh tároló kiépítését vállalták 2022-2025 között. A MAVIR emellett lehetőséget biztosít a nagyfogyasztók számára is, hogy rugalmassági képességet ajánljanak fel.

Ennél azonban több rugalmasságra lesz szüksége a hazai villamosenergia-rendszernek, mert a nem időjárásfüggő erőművek nem tudják kielégíteni az időjárásfüggő termelők okozta kiegyenlítetlenség felfutását. A MAVIR ezért belépési lehetőséget teremt a fogyasztók számára a rendszerszintű szabályozási piacon. Emellett új piaci szereplők megjelenése is segítheti az energiaszektor átalakulását: új szerepet kapnak az aggregátorok, akik összegyűjtik a szereplők kisebb szabályozási képességeit és azt aggregálva értékesítik a hálózati engedélyesek felé. Ide kell sorolni az energiaközösségeket is, amelyek azzal a céllal jönnek létre, hogy saját költségükre, kockázatukra és energiaigényeik fedezetére energiatermelő, tároló egységeket hozzanak létre.

2026 közepéig többszáz milliárd forintot szán a kormány új hálózati elemek és a meglévők bővítésére, a hálózat digitalizációja is központba kerül, mérési központ fejlesztése, elosztói szabályozási képességhez kapcsolódó IT rendszerek és digitális hálózatmenedzsment bevezetése szerepel a tervekben. 2026 közepére mintegy 600 ezer okosmérőt szerelhetnek fel.

„A Huawei fejlett szoftveres és hardveres megoldásokkal is segíti az erőművek tulajdonosait és a hálózatüzemeltetőket rugalmassági képességeik fejlesztésében. A vállalat virtuális erőművi generátora egy olyan, az energiatárolóval rendelkező naperőművekhez kapcsolódó megoldás, amely a hagyományos erőművek generátoraihoz hasonló tulajdonságokkal vértezi fel az energiatárolós rendszereket”

– mondta Xu Xiaobo, a Huawei Digital Power regionális kormányzati kapcsolatok igazgatója.

Az elektromos autók lehetnek a jövő energiatárolói

Európában a lakossági energiatárolók kapacitása 2025-ig várhatóan eléri a majdnem 13 GWh-t. Ehhez képest a hazai lakossági tárolókapacitás még marginális, terjedésének egyik akadálya a magas beruházási költség. Ezért elsősorban az állami ösztönzőkön (például a most induló Napenergia Plusz Programhoz hasonló támogatásokon) múlik, milyen ütemben bővül a lakossági energiatárolók száma, de a PwC becslése szerint 2032-re akár 106 ezer akkumulátorral felszerelt háztartás (lakossági napelemes rendszerek 21-22 százaléka) is lehet hazánkban. Ennek köszönhetően a saját termelés aránya is nő: az EUROBAT becslése szerint a háztartási méretű naperőművek az akkumulátoros rendszerekkel kombinálva – méretezéstől függően – átlagosan 25 százalékról akár 60-70 százalékra tudják növelni a háztartás önfogyasztását.

További ösztönző lehetne, ha a háztartások értékesíthetnék a megtermelt energiát, így a napelem-rendszer megtérülése gyorsabbá válna. Az európai uniós szinten elterjedt ún. prosumer üzleti modellben a háztartások aktív felhasználóként hozzájárulnak a szolgáltatók energiatermeléséhez, így az egyéni fogyasztáson túl mások számára is értéket tudnak teremteni, amelyekért ellenértéket kaphatnak. Az üzleti potenciál ebben az esetben hatalmas: egy 2019-es számítás szerint 680 TWh villamosenergiát, azaz az EU éves átlagfogyasztásának negyedét lehetne megtermelni tetőre szerelt napelemekkel, csak a jelenlegi épületállományt figyelembe véve.

További potenciális lehetőséget jelentenek a jövőben az elektromos autók, amelyek hozzájárulhatnak az otthoni áramellátáshoz. Ehhez olyan kétirányú töltési megoldásra van szükség, amely nemcsak feltölti az autó akkumulátorát, hanem vissza is tud táplálni a hálózatba (vehicle-to-grid, vehicle-to-home). Hazánkban a napelemekkel termelt áram mennyisége (1310 MW, átlagosan 40 kWh akkumulátor kapacitással) nagyjából megegyezik az elektromos autók akkumulátorainak tárolókapacitásával (közel 1300 MW), így teoretikusan szinte a teljes háztartási méretű napelemes termelést el tudná tárolni az elektromos autó állomány. Jelenleg azonban egyelőre kevés járműtípus rendelkezik ezzel a technológiával, illetve a villamosenergia szabályozási környezete sem áll készen a megoldás integrálására.

Okoseszközökkel akár 15 százalékot takaríthatnak meg a háztartások

A zöld átállás másik kulcsa a digitalizáció. A kisfogyasztók szintjén az okos mérők és különböző IoT eszközök jelentősen hozzájárulhatnak a fogyasztás optimalizálásához, és akár 15 százalékot is megtakaríthatnak a háztartások számára. Ezek az eszközök monitorozzák a fogyasztási mintázatokat, amelyek alapján képesek testreszabott javaslatokat is adni a változtatásokra: például lekapcsolhatják a felesleges lámpákat, vagy alacsonyabb fokozatra állíthatják a fűtést. Becslések szerint jelenleg 150-180 ezer okosmérővel felszerelt fogyasztó lehet az országban, amely akár 4,7 millióra is nőhet 2030-ig, amennyiben a magyar piac követi a nyugat-európai trendeket.

Az energiaellátásnak vállalati stratégiai szintre kell emelkednie

A nagy energiafogyasztó vállalatoknak napjaink piaci környezetében „energetikai trilemma” mentén kell optimalizálniuk energiaszükségleteiket; figyelembe kell venniük az energia megfizethetőségét, az ellátásbiztonságot és a fenntarthatóságot is. A napelemes rendszerek, az energiatárolók és a digitalizációs megoldások a vállalkozások esetében is nagyban segíthetik az hatékonyabb energiamenedzsmentet. Okosmérők és almérők használatával a vállalatok pontosan nyomon követhetik és testre szabhatják energiafelhasználásukat. A fogyasztás jobb, mélyebb, részletesebb ismerete segíti az energiamegtakarítási lehetőségek azonosítását. Emellett az energetikai fókuszú digitalizáció, és az ennek részét képező, fejlett adatgyűjtési, akár valós idejű adatelemzési és beavatkozási képességek bonyolultabb kereskedelmi stratégiák követését is lehetővé teszik. Segítségükkel a fogyasztás a napi energiaárakhoz vagy a saját naperőmű termeléséhez igazítható, vagy optimalizálhatók a lekötött hálózati kapacitások a fogyasztási csúcsok „levágásával”.

Bár az akkumulátorok telepítése még viszonylag magas költségtételt jelent, tudatos energiamenedzsmenttel, megfelelő méretezéssel és különösen állami ösztönzők segítségével megtérülő beruházás lehet. Az energiatároló képesség javítása pedig nem csupán fogyasztói, hanem hálózati szemszögből is előnyös. A megújuló erőmű mellé telepített energiatárolóval, hálózati csatlakozási díjkedvezmény érvényesíthető, illetve arbitrázs ügyletek kötésére is lehetőséget teremt.  Emellett nagy jelentősége van az energia tárolásának a „csúcskiegyenlítés” során is. Ehhez hasonlóan az energiafogyasztás menetrendezésében is megjelenhet az energiatárolás. A fogyasztó saját maga által meghatározott menetrendtől való eltérés esetén alapvetően a szolgáltatónak és/vagy a rendszerirányítónak kell gyorsan biztosítania a különbözetet, amely magas költséggel jár. Megfelelő energiatároló berendezésekkel a menetrendi eltérés lecsökkenthető vagy megszüntethető, így ez a jelentős költségelem is – részben vagy egészben – megspórolható.

Az akkumulátoros energiatárolóknak rendszerszintű szolgáltatások piacán – a rendszeregyensúly fenntartásában -– is fontos szerepük van, és az ipari nagyfogyasztók saját felhasználásra telepített eszközei sincsenek ezekről kizárva. A tárolók rendelkezésre bocsátásáért cserébe a vállalatok bevételre számíthatnak, hozzájárulva a tárolói beruházás megtérülésének javításához.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post 2030-ra majd ötmillió okosmérő lehet hazánkban appeared first on Műszaki Magazin.

Ezt mutatja a K&H családi vállalatok körében végzett felmérése, amely szerint a cégek több mint felénél a digitális fejlesztések már a stratégia részét képezik. Minden ötödik cég pedig kifejezetten ezeknek a fejlesztéseknek köszönheti versenyelőnyét a konkurensekkel szemben.

„A digitalizáció és a mesterséges intelligencia napjaink egyik legfontosabb és legizgalmasabb témája, ami a családi cégeknél ráadásul erősen összefügg a generációváltással. Az utód ugyanis mindig valami újat hoz, jelen esetben ez a folyamatos online jelenlét. Az idősebb generációnak ezért teret kell adnia a kibontakozásra, mert az ilyen jellegű fejlesztések nagyot lendíthetnek a cég működésén”

– mondta el Ékes Ákos, a K&H családi vállalatok központ vezetője.

Olcsó, gyors és hatékony legyen

Egyre nagyobb szeletet hasít ki az IT a vállalatok éves költségvetéséből, amit alátámaszt a Deloitte IT költségvetési felmérése is. Eszerint dinamikusan emelkedik a technológiai kiadások árbevételhez viszonyított aránya, ami 2021 és 2023 között 3,3 százalékról 5,5 százalékra nőtt. Nem csak az árbevétel alapú, hanem technológiai kiadások összesített értéke is növekvő trendet mutat, 2024-ben újabb 8,6%-kal haladhatja meg a 2023-as értéket.

Szathmáry András, a Deloitte üzletviteli és technológiai tanácsadás igazgatója szerint az informatikai fejlesztésekkel kapcsolatban három tipikus cégvezetői elvárás figyelhető: legyen olcsó, gyors és jó. Elsődleges azonban soha nem lehet mindhárom egyszerre, ezért az optimumra kell törekedni, stratégia mentén, de akár projektenként mérlegelve a prioritásokat.

„Ha a tulajdonos érzelmek alapján dönt az IT rendszer kiválasztásában, akkor jellemzően nem történik meg a valós igények pontos felmérése. Egy sikeres bevezetési projekthez azonban elengedhetetlen, hogy már előre és részletesen lássuk azokat az elvárásokat, amelyeket a jövőbeli megoldásnak ki kell szolgálnia. Az üzleti célok mellett nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy milyen képességek és kompetenciák állnak rendelkezésre cégen belül, illetve mi az, amit esetleg kívülről kell bevonni ahhoz, hogy a bevezetés és a későbbi üzemeltetés zökkenőmentes legyen”.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az utódok digitalizálják a családi vállalatokat appeared first on Műszaki Magazin.

Gyorsabb piacra jutási idő, hatékonyabb tervezés, nagyobb funkcionalitás és jobb minőség – ezek a digitális ikrek előnyei a gép- és rendszergyártók számára. A Festo keményen dolgozik azon, hogy automatizálási komponenseit digitális ikerrel – adminisztrációs héjakkal történő digitális ábrázolással – lássa el. A vállalat összefogott más német automatizálási partnerekkel és az Industrial Digital Twin Association (Ipari Digitális Ikrek Szövetség) szervezetével, mivel a gép- és rendszerépítők egyik legfontosabb elvárása a szabványosítás. A digitális ikrek által kínált előnyöket a Siemenssel közösen épített gép mutatja be egy címkézési alkalmazásban.

A digitális ikreket a mérnöki munkában az alkalmazástól függően számos helyen lehet használni. „A gép- és rendszerépítők igényt tartanak majd a digitális ikrekre, hogy gyorsabban fejleszthessék gépeiket és rendszereiket, illetve kevesebb hibát kövessenek el a folyamat során” – magyarázza Gerhard Borho, a Festo igazgatótanácsának digitalizálásért felelős tagja. Lépésről lépésre halad tovább a „digital first” elve. Az alkatrészeket és gépeket a hardver gyártása előtt a lehető legnagyobb mértékben virtuálisan fejlesztik; ez a tesztelésre és a rendszerintegrációra is vonatkozik. Hasonló fejlődés tapasztalható a gyári tervezésben is.

Gyorsabb piacra jutási idő, hatékonyabb tervezés, nagyobb funkcionalitás és jobb minőség – ezek a digitális iker előnyei a gép- és rendszergyártók számára.

A projekt időkeretének lerövidítése

A rövidebb fejlesztési idők további egyidejű mérnöki munkát igényelnek a gépgyártóktól. A digitális ikreknek ezért pontosan kell reprodukálniuk az alkatrészek képességeit – ha szükséges, egészen a fizikai viselkedésig. Ez jelentősen lerövidíti a projektek átfutási idejét és növeli a termelékenységet. Még mielőtt a gépfejlesztő összeszerelné a gép hardverét, már szimulálhatja, tesztelheti és módosíthatja azt. A virtuális modell segítségével például optimális, hatékony handling rendszereket tervezhetnek és programozhatnak. Így a hibák már korai szakaszban felismerhetők és kijavíthatók, ami jelentősen hozzájárul a későbbi hatékony és stabil működéshez.

Az automatizálási egységek digitális ikrei sokkal többek, mint virtuálisan mozgó 3D modellek. Ezek olyan digitális megjelenítések, amelyek mindenféle információt megadnak az alkatrészekről, beleértve a képességeik egyértelmű leírását, a dokumentációt, a viselkedésüket – pl. a kinematikájuk és kinetikájuk szimulációját – és a velük való kommunikációt, beleértve a gépben betöltött szerepüket.

Összpontosítás a teljes életciklusra

Az Ipar 4.0 géparchitektúra teljes egészében a digitális ikrekre épül. A szabványosított kommunikációs interfészeknek köszönhetően megkönnyítik ügyfeleink életét gyakorlatilag a gép teljes életciklusa során: a gép virtuális üzembe helyezésétől és vezérlésétől az adatgyűjtésig és az ebből eredő értéknövelt szolgáltatásokig, mint például a karbantartás vagy a diagnosztika. A pneumatikus funkciók viselkedési modelljeit a korábban említett címkézőgép virtuális üzembe helyezéséhez használták. A katalógusokban vagy a támogatási portálokon való keresés elkerülése, illetve a kevesebb elkészítendő gépdokumentáció további időmegtakarítást jelent.

Eddig az egyes automatizálási komponensekhez számos adat különböző formátumokban állt rendelkezésre, például CAD, PDF vagy akár papíralapú kézikönyvek formájában. Az adatkezelés ezért nehézkes és nehezen hozzáférhető volt ai termék teljes életciklusa során. A digitális folytonosság hiánya az összes objektum teljes körű hálózatba kapcsolását is megnehezítette. A Festo ezért olyan zökkenőmentes és következetes kommunikációs technológián dolgozik, mint az OPC-UA. Végső soron az adminisztrációs héj központi információforrásként szolgál a digitális ikrek hasznosítására az alkatrész teljes élettartama során.

A digitális ikrek megkönnyítik a munkát már a tervezési szakaszban és a konkrét javaslatok elkészítésében. „Intelligens algoritmusok segítségével optimális és egyúttal energiatakarékos alkatrészek tervezhetők és konfigurálhatók” – teszi hozzá a Festo Digitalizáció igazgatótanácsának tagja.

Hatékony handling rendszerek tervezése és programozása a virtuális modell segítségével: a hibák már korai szakaszban felismerhetők és kijavíthatók, ami jelentősen hozzájárul a későbbi hatékony és stabil működéshez.

Előnyök az üzembe helyezés során

A virtuális modell lehetővé teszi a fejlesztő számára, hogy tesztelje például, hogy a szánegység mozgatható-e, és megtekinthesse az elmozdulásjeladóból származó folyamatadatokat vagy a véghelyzet-érzékelők jelét. Ha a fejlesztő vezérlési szekvenciákat szeretne készíteni a géphez, akkor azok könnyen létrehozhatók az alkatrészek funkcióinak, például a lineáris mozgatás, a forgatás vagy a megfogás segítségével.

A digitális ikrek alapján egyéb értéknövelt szolgáltatások is megvalósíthatók. Az állapotfigyelő funkció üzenetet generál, ha például a működő alkatrészek élettartamuk végéhez közelednek. A gép digitális ikre ilyenkor automatikusan megrendelheti a pótalkatrészeket. Ha ekkor a kicserélendő alkatrészekhez újabb modellek állnak rendelkezésre, az ügyfél a virtuális környezet segítségével először tesztelheti az új alkatrészek működését, mielőtt megrendelné azokat.

Az állapotfigyelés a digitális ikrek szimulációs modelljeivel együttesen is felhasználható a prediktív karbantartási tervek elkészítéséhez. Ezen túlmenően az ügyfelek a digitális ikreket a későbbi változtatások, optimalizálások vagy újkonfigurációk fejlesztésére és tesztelésére is használhatják a virtuális modellen, mielőtt azokat a gépen megvalósítanák, ami felgyorsítja a folyamatot.

A Festo más alkatrészszállítókkal együtt az elektromos és pneumatikus automatizálási termékeinek digitális ikertestvéreit egy olyan felhasználási esetbe illesztette, amely lehetőséget ad a gép- és rendszerépítőknek, hogy a Siemens mérnöki eszközeiben élőben fedezzék fel a digitális ikrek előnyeit.

www.festo.hu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A digitális ikrek fellendítik a gépfejlesztést appeared first on Műszaki Magazin.

A Ganz Transzformátor- és Villamos Forgógépgyártó Kft. kibővítette a 2022-ben bemutatott Intelligent Solutions nevet viselő digitális monitoring rendszer portfolióját, így a transzformátorok mellett már forgógépek esetében is elérhető a technológia. A megoldás, amelyet eredetileg azért fejlesztettek ki, hogy távolról folyamatosan ellenőrizni lehessen többek között a transzformátorok termikus állapotát, terhelését, olajminőségét és hűtését, nagy sikert aratott a hazai és nemzetközi piacon egyaránt.

A nehézgépgyártó vállalat erre a sikerre, az eddigi tapasztalatokra és a piaci igényekre alapozva fejlesztette ki a megoldás forgógépek állapotának figyelésére alkalmas változatát, amellyel akár a régebbi forgógépeket is képesek digitalizálni. A fejlesztés 2023 tavaszáig tartott, a vállalat mostanra pedig le is gyártotta az első intelligens forgógép-prototípust.

A Ganz a transzformátorok mellett a gyártásban, az energia-, olaj- és gáziparban, valamint a bányászatban és a víziparban elterjedt forgógépek előállításában és szervizelésében is hosszú múltra tekint vissza. A vállalat transzformátorokra kifejlesztett, Intelligent Solutions nevet viselő digitalizációs megoldása rendkívül sikeres volt, az ügyfelek körében végzett, előzetes piackutatásuk pedig azt is alátámasztotta, hogy nagy igény mutatkozik egy olyan rendszerre is, amely a forgógépek folyamatos, digitális felügyeletét is képes ellátni. A vállalat így intelligens állapotfigyelő technológiáját a transzformátorok után ezen villamos gépekre is kiterjesztette.

A gépek házára szerelt digitális egységgel többek között valós időben kaphatunk információt a forgógépek szigetelésének és csapágyainak működéséről. Ezek a tényezők a forgógépeknél kritikus szempontnak számítanak, hiszen a komponensek meghibásodása súlyos következményekkel, akár a berendezés kiesésével és károsodásával is járhat. A Ganz állapotfigyelő rendszere ezeket a hibákat képes azelőtt jelezni, mielőtt azok megtörténnének, lehetővé téve a gépek állapotfüggő karbantartását. Ez hozzájárul az ellátásbiztonság javításához, amellyel garantálható, hogy az akár 30-40 éves élettartammal rendelkező villamos gépek folyamatosan, megbízhatóan és biztonságosan működjenek. A rendszerben az egyedi igények szerint konfigurálható riasztásokkal teljesen testre szabható, hogy az egység milyen feltételek fennállása esetén küldjön értesítést az üzembentartók számára.

A fejlesztéssel a Ganz célja, hogy a nehézgépgyártó iparág digitalizációs szegmensében is kiemelkedő szereplőként pozícionálja magát, és ne csak gyártója, hanem szolgáltatója is legyen a transzformátor- és forgógép-piacnak. A vállalat legújabb, forgógépekre kifejlesztett intelligens megoldása egyedülálló technológia, amely által a Ganz világszinten is a nehézipar digitalizációs törekvéseinek élvonalában helyezkedhet el. A társaság rendkívül széleskörű gyártói tevékenységének köszönhetően az általa gyártott transzformátorok és forgógépek minden iparágban megtalálhatók. Mindez egy széleskörű szerviz-szolgáltatásportfólióval párosul, amelyben újabb szintet jelenthet az intelligens monitoring rendszerrel kapcsolatos szerviztevékenység.

Így a Ganz ügyfelei számára már nemcsak javítási és helyreállítási megoldásokat nyújthat, hanem az adatalapú, állapotfüggő karbantartásra, élettartam-növelésre és emelt biztonságra irányuló igényeket is kielégítheti az intelligens, könnyen integrálható megoldással. Továbbá a Ganz hosszú távú célja, hogy olyan szakértői flottamenedzsment-rendszert fejlesszen ki, ami lehetővé teszi, hogy egyszerre több egység állapotát is nyomon kövessék és teljes gépparkokat kezeljenek egységes szisztémában.

Egy 145 éves vállalat a digitalizáció útján

A Ganz 2022-ben lépett szintet, miután a német Maschinenfabrik Reinhausen vállalattal partnerségre lépve megalkotta az Intelligent Solutions monitoring rendszerét, amellyel elsők között hangolta össze a tradíciókkal átszőtt transzformátorpiacot a 21. századi technológiával. A vállalat transzformátorokra kifejlesztett megoldásával lehetővé tette a berendezések állapotának folyamatos figyelését. A technológia így megkönnyíti a karbantartási szükségletek pontos azonosítását és előrejelzését, ezzel egyaránt növelhető az áramellátás-biztonság és a berendezések élettartama.

A vállalat rendkívül hosszú utat tett meg az elmúlt néhány évben, hiszen a reorganizáció után mára eljutott odáig, hogy kutatás-fejlesztési tevékenységének köszönhetően úttörő pozíciót tölt be a digitális megoldásokat nyújtó versenytársai között.

„A digitalizáció integrációja lehetővé teszi, hogy a transzformátorok és forgógépek megbízhatóbban működjenek, az adatalapú megelőző karbantartás pedig hozzájárul a költségcsökkentéshez és a hosszabb élettartamhoz. A Ganz a hagyományok és az innováció egyesítésével egy biztonságos és fenntarthatóbb jövő előtt nyitja meg az utat a nehéziparban”

– mondta Farkas Gábor, a Ganz Intelligent Solutions Brand Managere.

„Az intelligens megoldások kutatás-fejlesztése és szolgáltatói portfóliónk bővítése által újabb fontos lépést tettünk meg azért, hogy a Ganz erős nemzetközi márkaként ne csak gyártója, hanem szolgáltatója is legyen a transzformátor- és forgógép-piacnak”

– tette hozzá Flösser Bence, a Ganz Forgógép üzletág mérnöki irodájának vezetője.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Bővítette intelligens monitoring rendszerportfolióját a Ganz appeared first on Műszaki Magazin.

A DMG MORI az ügyfeleit ebben a Machining Transformation-nel (MX) támogatja. Az új koncepciót az EMO-n fogják bemutatni. Négy alappillérre épül: a folyamatintegráció, az automatizálás, a Digital Transformation (DX) és a Green Transformation (GX) kombinálásával támogatja a korszerű és fenntartható gyártást.

A megmunkálásban már ismert műveletek és szerszámok folyamatosan fejlődnek, miközben a digitális értékteremtő hálózatokban az integrált rendszerekkel használt új technológiák is előtérbe kerülnek. A klímaváltozás miatt felmerülő kihívások miatt pedig meg kell tenni a szükséges lépéseket. Erre válaszul alkotta meg a DMG MORI a Machining Transformation (MX) keretrendszerét. A folyamatintegráció, az automatizálás és a digitalizálás optimális együttműködésével támogatják az ügyfeleiket, hogy a lehető legjobban ki tudják aknázni a fenntarthatóságban és az innovatív növekedésben rejlő lehetőségeket. Ezt, azaz a jövő gyártórendszerét fogják bemutatni az EMO-n.

A Machining Transformation (MX) négy alappillérét felhasználva ad választ a DMG MORI az egyre gyorsabb, egyre hatékonyabb és fenntarthatóbb gyártás jelentette kihívásokra.

A folyamatintegrációval hatékonyabb a gyártás

A folyamatintegrációnak és a hozzá kapcsolódó teljes megmunkálásnak köszönhetően a szerszámgépek képességeit teljes mértékben ki lehet aknázni. Korábban az összetett munkadarabok készremunkálásához több szerszámgépre volt szükség, napjainkra a korszerű, szimultán 5-tengelyes megmunkálóközpontok vagy a 6 oldalas, teljes megmunkálásra képes eszterga-maróközpontok a legtöbb műveletet egy felfogásból képesek elvégezni. A DMG MORI technológiai ciklusaival például a köszörülést vagy a fogazást is integrálni lehet a folyamatokba. Nagy előnye, hogy így kevesebb szerszámgépet kell használni, a gyártóüzemet jobban ki lehet használni, és a gyártást csökkentett létszámú személyzet is képes felügyelni. A megmunkálási pontosság is javul, hiszen nincs szükség több felfogásra (és így bázisváltásra) és a folyamat közbeni méréssel a pontosságot is állandó szinten lehet tartani.

Nagyobb termelékenység és pontosság az átfogó automatizálási megoldásoknak köszönhetően

A Machining Transformation (MX) egyik alappillére, az automatizálás a DMG MORI átfogó és rugalmas automatizálási megoldásainak széleskörű palettáját öleli fel. Hosszútávon az ügyfelek forradalmasíthatják a gyártásukat az automatizálással. Egyrészt a termelékenység növelésével a szerszámgépek kihasználtsága is javul, még a gépkezelő nélküli műszakokban is. Másrészt az automatizált gyártásnak köszönhetően a munkadarabok minősége állandó lesz. Az így felszabaduló munkatársakat komolyabb tudást igénylő feladatokra lehet átcsoportosítani, mint például programozásra vagy minőségbiztosításra. A modern automatizálási megoldások, mint például a PH Cell 800 és az AMR 2000 maximális rugalmasságot biztosít az ügyfelek számára. Mindkét, nagymértékben moduláris rendszert az EMO-n fogják bemutatni.

58 automatizálási megoldás 14 termékcsaládban: a DMG MORI termékpalettája az integrált munkadarab- és palettakezelő rendszerekkel felszerelt szerszámgépektől az automatikus szerszámellátásig és a vezető nélküli szállítójárművekig terjed.

Tegyen szert lépéselőnyre a konkurenciával szemben a Digital Transformation (DX) segítségével

A hardverek mellett a Machining Transformation (MX)-höz tartozik az intelligens digitalizálás is. A mesterséges intelligencia, az Internet-of-Things, a Big Data és a Digital Twin csak a jéghegy csúcsa, amelynek komoly hatása lesz a megmunkálási folyamatláncra. Az intelligens szerszámgépek, digitális termékek és szolgáltatások végpontok közötti hálózatba kapcsolásával és kölcsönhatásával egymásra a DMG MORI egyedülálló átjárhatóságot biztosít az adatok számára teljes műhelyszinten, mindezt a Machining Transformation (MX) részeként. Ez az alapja a tudásalapú döntések meghozatalának, és lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy megalapozott döntéseket hozzanak, új üzleti modelleket alkossanak. Ennek köszönhetően hosszútávon lépéselőnyre tehetnek szert a konkurenciával szemben.

Digitális tervezési megoldásaival a DMG MORI optimalizálja a gyártás elindítását az ügyfelei számára. Az egyszerűsített megjelenítéssel és az elrendezési terv optimalizálásával a teljes gyártási folyamatot lehet szimulálni, az összes műveletelemet és kölcsönhatást is beleértve.

A Green Transformation (GX) a fenntarthatósági célok elérését támogatja

A Green Transformation (GX) nagyrészt az első három alappillér hatásfokának javítását jelenti. Ez egy járható út a klímavédelmi célok elérésére és az emelkedő energiaköltségek kompenzálására. A fő alapelv a jól ismert DMG MORI GREEN ECONOMY egy átfogó megközelítést jelent: klímasemlegesen gyártott, csúcstechnológiájú szerszámgépeket (GREENMACHINE), hatékony energiafelhasználású gyártási műveleteket (GREENMODE) és műszaki együttműködést az OEM gyártókkal a fenntartható árutermelés érdekében (GREENTECH). A GREENMODE 13 pontos terven alapul (beleértve az üzleti haszon optimalizálót is), amely úttörő technológiákat és innovatív megoldásokat tartalmaz, hogy a szerszámgépek energiafelhasználása akár 30 százalékkal csökkenjen. A DMG MORI ezeket az intézkedéseket az EMO-n a GREENMODE PROMÓCIÓS TERÜLETEN, egyszerre több szerszámgépen fogja bemutatni.

A GREENTECH területen azokat a mintadarabokat is meg lehet tekinteni (például egy vízerőmű turbinakereke vagy energiatároló rendszer tüzelőanyagcelláinak kétpólusú lemezei), amelyek az alapelvek betartásával készültek.

GREENMODE: A DMG MORI kidolgozott egy 13 pontos tervet, (beleértve az üzleti haszon optimalizálót is) amely innovatív hardveres és szoftveres eszközöket használ fel, hogy az összes üzemmódban javítsa a hatékonyságot.

A megmunkálási iparág új korszaka

A Machining Transformation (MX) a DMG MORI ügyfelei számára úttörő irányelv, amely a megmunkálás jövőjét jelöli ki. A vállalkozások sikeréhez a DMG MORI megalkotta a tökéletes keretrendszert a folyamatintegrációval, az automatizálással, a Digital Transformation-nel (DX) és a Green Transformation-nel (GX). A hatékony gyártással, az automatizált folyamatokkal, a digitális hálózatba kapcsolással, és a gazdasági fenntarthatósággal egy logikus egységet alkot, ugyanakkor a társadalmi felelősségvállalást is célul tűzi ki. Ez azért van, mert a Machining Transformation (MX) lényege a folyamatos tanulás, a tapasztalatcsere és a továbbfejlesztés. Ez a megközelítés a munkatársakat is bevonja a folyamatba és a tehetséggondozást is elősegíti.

Kattintson ide a DMG MORI EMO trailer megtekintéséhez: https://youtu.be/5GmLRI1Qzr4

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Machining Transformation (MX): Átfogó szemlélettel közelítjük meg a gyártástechnológiát appeared first on Műszaki Magazin.

VISZ (Magyarországi Vezető Informatikusok Szervezete, a hazai vállalatok és állami szervezetek informatikai vezetőiből álló közösség) INFOGOLF’23 konferenciáján a KINCSINFO és a Nemzeti Laboratórium (MILAB) színeiben Fenyvesi Nóra szakmai projektvezető mutatta be 2023. augusztus 30-án a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézettel közösen továbbfejlesztett teszt applikációját és egy speciális a Magyar Államkincstár Lakossági Szolgáltatások területén működő mesterséges intelligenciával támogatott szoftverrobotját.

A Magyar Államkincstárban képződött közel 100 milliós nagyságrendű képi állomány klasszifikációját és dokumentummá összefűzését követően az eredményeket egy applikáción keresztül publikálták a szakértők felé, ezzel tovább gyorsítva a digitális ügyintézés sebességét, majd ezt az applikációt a felhasználók tapasztalatait figyelembe véve fejlesztették tovább. Ezen tapasztalatok összefoglalása után az előadás második felében a RINA (webes alapú, EU által fejlesztett szoftveralkalmazás, amely az elektronikus adatcseréhez csatlakozott országok illetékes intézményei közötti elektronikus kapcsolattartásra szolgál, nemcsak a nyugdíj, hanem valamennyi társadalombiztosítási ügyben) szoftverrobot mesterséges intelligencia által szabályozott időzíthetőségéről esett szó röviden.

Az eseményen egy pódiumbeszélgetés keretein belül – Fenyvesi Nóra (KINCSINFO, MILAB), Kubányi Péter (Team Leader, Hungary, Lenovo) és Varga Péter (ügyvezető igazgató, MOL Campus) részvételével – beszéltek többek között a MILAB projektben szereplő személyes adatok szigorú kezelésről, a hasonló digitalizációs projektek; az okos városok, épületek fejlesztéseiről, a kapcsolódó kihívásokról és a mesterséges intelligencia biztonságos használatának fontosságáról is.

www.sztaki.hu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post MI-t használó szoftverrobotot mutatott be a KINCSINFO appeared first on Műszaki Magazin.

Az éghajlatváltozás hatására egyre gyakrabban alakulnak ki katasztrofális tüzek, amelyekben emberek, haszonállatok, mezőgazdasági területek, erdők pusztulnak el és évente több tízmilliárd dolláros kár keletkezik. Elég csak az idei nyáron Görögországot sújtó súlyos tűzvészekre gondolnunk. Anomáliadetektálással a tüzek 30%-a megelőzhető, a korai észleléssel pedig a kár a tűzesetek 70%-ában jelentősen csökkenthető. 

A nemzetközi projektet egy finn deep-tech start-up, a Detectium vezeti, amelynek tűzmegelőzési rendszere lehetővé teszi a tüzek nagyon korai észlelését beltérben és kültérben egyaránt. A tűzérzékelő ipar napjainkban még mindig alapvetően füstérzékelőkre és 30 évvel ezelőtt tervezett infravörös érzékelőkre támaszkodik. A régi észlelési rendszerek széles körben használatosak, pedig a lehetőségeik korlátozottak és nem felelnek meg teljes mértékben a kor kihívásainak. Nagyon sok a téves észlelés, magasak a költségek és más intelligens épületbiztonsági rendszerekbe nehezen integrálhatóak. A lokalizációjuk pontatlan és nincs valós idejű visszajelzésük. A Detectium által kifejlesztett jelzőrendszer úgynevezett digitális ikerpárt használ és a gépi tanulásban rejlő lehetőségeket is kiaknázza. Tűzjelzőrendszerük alapja egy 3D vizualizáció, amely valós időben egyesíti a különböző szenzorokból származó adatokat, és tűz esetén egy egységes modellen mutatja meg a tűz helyét és kiterjedését az ügyfélnek és a tűzoltóknak. 

A Digital Twin, vagyis a digitális iker hasznos digitalizációs lehetőséget jelent az ipari szereplők számára. Digitális iker lehet például egy gyárépület, bármilyen gyártósor, illetve tárgy virtuális mása, milliméter pontos digitális 3D modellje. 

Az ELTE IK mesterséges intelligencia kutatással foglalkozó munkatársai a 3D modellezés automatizálásán dolgoznak a digitális ikerpár létrehozásához. Az itt zajló kutatás-fejlesztés során a tekintetirány alapú adatgyűjtés, a vizuális adatok feldolgozásának és 3D modellben történő ábrázolásának módszereit dolgozzák ki HoloLens2 felhasználásával. Ezen felül különböző adatbővítési (argumentálási) módszereket is biztosítanak a még ismeretlen objektumokhoz gyűjtendő adatok mennyiségének minimalizálásához. Újszerű módszerük megkönnyíti a kiépítendő rendszer skálázását és a fejlett technológia használatát az ügyfelek számára. Fejlesztéseiket integrálni fogják a Detectium már létező tűzmegelőző megoldásába, mely hozzájárul egy modern és időtálló applikáció kifejlesztéséhez és annak a globális piacon történő megjelenéséhez. 

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Mesterséges intelligenciával a tűzkárok ellen appeared first on Műszaki Magazin.