A digitális ikerszimuláció eddig főként az ipar kiváltsága volt: használatával egy-egy gép működése, az apró részletek is modellezhetőek a virtuális térben, és elegendő csak a tesztek során legjobbnak minősülő verziót legyártani a valóságos környezetben. Így komoly erőforrásokat tudnak megtakarítani például az autóipar vagy az intralogisztika szereplői.

Az e téren felhalmozott tudást most a kulturális területre viszi a Siemens: olyan megoldást fejlesztett ki, melynek segítségével tökéletesen modellezhetőek a nagy rendezvényterek akusztikai jellegzetességei. Segítségével a szervezők előzetesen tudják tesztelni a színpadra tervezett zenekari formációkat, valamint azt, hogyan változik az akusztika a különböző térbeli konfigurációkban, tehát például hogyan befolyásolja a hallgatási élményt az akusztikai panelek hozzáadása. Így anélkül meg lehet tervezni a legjobb akusztikai beállítást, hogy akár egyetlen hangot lejátszana a zenekar.

Az egyes rendezvényterek 3D-s modellezéséhez a Sound of Science alkalmazás az impulzusválasz-mérések és a sugárkövetés kombinációját használja. A hanghullámok ugyanis eltérően verődnek vissza különböző anyagú felületekről: a betonfalról visszaverődő hangok másképp reagálnak, mint azok, amelyek szőnyegre csapódnak, vagy közvetlenül a fülbe jutnak. Ennek eredményeképpen a szimuláció képes reprodukálni a koncerttermek egyedi hangspecifikációját, – más szóval akusztikai DNS-ét. Így előre felmérhető, hogy az adott konfiguráció mellett hogyan fognak terjedni a hangok az adott helyszínen.

A megoldást a kulturális világ néhány partnere számára ingyenesen teszi elérhetővé a Siemens. Az alkalmazás az egyik legnagyobb klasszikus zenei fesztiválon, a több mint 100 éves múltra visszatekintő Salzburgi Ünnepi Játékokon debütál, ahol a technológiai vállalat további megoldásai is szolgálatot teljesítenek, például az épületautomatizálás és a biztonság területén.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Digitális ikerszimulációval lesz jobb a zenei élmény appeared first on Műszaki Magazin.

A nem túl rózsás gazdasági kilátások és a finanszírozás, a pályázatok hiánya visszafogja a vállalatok innovációs kedvét.  Így elsősorban belső hatékonyságuk javítására és ügyfeleik jobb kiszolgálására összpontosítanak.

A K&H hetedik féléve méri a hazai közepes és nagyvállalati szektor innovációs aktivitását. A kutatás adataiból képzett K&H innovációs index 2024 első félévében az előző félévvel azonos szinten, változatlanul 29 ponton áll. A felmérés kezdete, 2021 eleje óta az innovációs index 31 és 28 pont között minden félévben kismértékű ingadozást mutat, ami arra utal, hogy a magyarországi vállalatoknál az innováció az elmúlt három évben lényegében stagnált.

A felmérés előző hullámához hasonlóan a vállalatok kétharmada (65%) vezetett be újításokat, azonban a korábbinál több cég vállalt egyszerre több innovációt is párhuzamosan. A további innovációs tevékenységet folytató cégek aránya némileg emelkedett (63 százalékra nőtt a korábbi 60-ról), de ez esetben is igaz, hogy a vállalatok párhuzamosan a korábbinál több innovációs tevékenységet folytatnak – ennek korábbi több hullámon keresztül tapasztalható csökkenése állt most meg.

Zuhant viszont azon cégek aránya, amelyek egyéb innovációs tevékenységeket ‒ így a kutatás-fejlesztést, magas technológiai szinten képviselő gépek vagy szoftverek vásárlását, automatizálást ‒ terveznek a következő egy évben. Míg korábban minden második vállalat (47 százalék) tervezett ilyen újítással, 2024 első félévében a vállalatoknak csak mindegy harmada (35 százaléka) tervezi ezt a következő egy évben.

Minden harmadik cég számára nem ez a fő kérdés

„A vállalatok innovatív megoldások iránti nyitottságát, illetve lehetőségeiket jól mutatja a digitális transzformáció üteme és mélysége”

– mondja Németh Balázs, a K&H innovációs igazgatója.

A K&H innovációs index kutatása során az elmúlt két évben folyamatos hullámzást mutat a digitális transzformációt lényegi kérdésként kezelő vállalatok aránya. Az év első félévében magasabb, míg a második félévében alacsonyabb ez a mutató. Jelenleg háromból két vállalat (65 százalék) tartja fontos feladatnak a digitális transzformáció, bár minden harmadik (33 százalék) cég számára számos más terület lényegesebb a vállalati működés során.

Töretlenül emelkedik a számítógép- és internethasználat

A korábbiaknál kevesebb cég honosította meg működése során az agilis fejlesztési módszertanokat (az előző félév 15 százalékáról 6 százalékra csökkent). Azonban kiemelendő, hogy 2022 második féléve óta folyamatosan csökken azon cégek aránya, amelyek nem használják és nem is tervezik bevezetni az agilis módszertant.

Emelkedett a számítógép használat a munkavállalók körében (a korábbi 61 százalékról 66-ra), valamint visszanőtt az informatikai képzést nyújtó cégek aránya (15 százalékról 19-re). Némileg több vállalatnál vesznek igénybe hordozható digitális eszközt (fél évvel korábban 56 százalékék számolt be erről, míg most 59). Szintén kis mértékben, de tovább araszol felfelé (a tavalyi 74 százalékról 76-ra nőtt) azon cégek aránya, amelyeknél az alkalmazottak internetet is használnak munkájuk során. S bár ezek a növekedések féléves viszonylatban nem látványosak, ha azokat a mérés kezdeti értékeihez viszonyítjuk, láthatjuk, hogy 2021. első féléve óta 18, 20, illetve 27 százalékpontnyi emelkedések történtek a számítógép, a hordozható digitális eszközök és az internet átlagos használata terén.

Németh Balázs úgy látja, hogy a vállalatok újdonságokra való nyitottságát leginkább az motiválja, hogy javítsák saját hatékonyságukat, reagálóképességüket, magasabb szinten szolgálják ki ügyfeleiket, illetve javítsák termékeik vagy szolgáltatásaik minőségét. „Új piacok megszerzésére a nem túl rózsás gazdasági helyzetben most nem nagyon törekednek” – teszi hozzá. Szerinte az innovatív fejlesztéseket leginkább visszafogó erő, hogy a cégek egy része elégségesnek gondolja az eddig elvégzett újításokat, általában sem tartják eléggé innovatívnak saját ágazatukat, de ha mégis szeretnének ezzel foglalkozni, akkor gyakorta küzdenek forráshiánnyal. Márpedig saját árbevételükhöz viszonyítva évek óta 10 százalék körüli részt fordítanak új megoldások bevezetésére, miközben jelentősen (22 százalékról 16-re) esett vissza azoknak a cégeknek az aránya, amelyek pályázati támogatást nyertek valamilyen innovációra.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Lassul a cégek digitális átállása appeared first on Műszaki Magazin.

A bútoripar drámai átalakuláson ment keresztül, a hagyományosan kézzel készített, több generációt kiszolgáló daraboktól a tömeggyártott, “szereld-magad” modellek trendjéig, amelyek olyan anyagokból készülnek, mint a közepes sűrűségű farostlemez (MDF) vagy a forgácslap. Ez a fejlődés új összetettségi fokozatot hozott, különösen a csomagolás területén, ahol a nagy volumenű gyártás és a különböző termékméretek befogadásának követelményei a legfontosabbak.

Amikor egy ügyfél megkereste a Wächter Packautomatik vállalatot egy kihívással, egész pontosan különböző bútorok nagy sebességű, hatékony csomagolásának a feladatával, a vállalat a Visual Components szoftverhez fordult, hogy hatékonyan bemutassa és ésszerűsítse a javasolt megoldásokat az ügyfél számára.

A magas gyártási mennyiséggel és a számos termékváltozattal járó kihívások

A modern bútorgyártásban, ahol nagyon nagy mennyiségeket gyártanak, a gyártósor végén lévő csomagolórendszerek hatékonysága kulcsfontosságú. A Wächter Packautomatik, ennek a területnek a specialistája. Fejlett csomagolórendszerük nem csak nagy mennyiségek kezelésére képes a percenként körülbelül 20 termék csomagolásával, hanem figyelemre méltó sokoldalúságról is tanúbizonyságot tesz.

Tekintettel a bútorváltozatok sokféleségére, a csomagolási folyamatnak le kell fednie a teljes termék skálát, hogy a legkisebbtől a legnagyobbig minden szekrényméretre kiterjedjen. Emellett a gyártósoroknak nemcsak a szekrényeket kell becsomagolniuk, hanem a kartondobozok összehajtogatását és lezárását, valamint a kész csomagok raklapozását is el kell végezniük.

Ezenkívül a csomagolósoroknak a lehető legkisebb helyet kell elfoglalniuk. A rendszereknek maximális automatizálással kell működniük, mind működés közben, mind a termékváltáskor. Végül pedig üzembiztosra kell tervezni őket és fel kell szerelni őket redundáns folyamatopciókkal.

A Visual Components nagyon magas szintű automatizálást tett lehetővé

Wladimir Krieger, a Wächter Packautomatik robotikai mérnöke leírja, hogy miért tartja ezt a projektet olyan kiemelkedőnek, és miben látja a Visual Components által készített digitális ikrek előnyeit:

„Csomagolóüzemünk a piacon eddig még nem látott rugalmassági és automatizáltsági szintet ért el. A Visual Components szoftvere leegyszerűsítette a megvalósíthatósági elemzést és felgyorsította a modellezési folyamatokat. A modellezésnek köszönhetően számos beállítást közvetlenül a digitális modellen tudtunk kipróbálni. És egyfajta bónuszként még a valós üzem elkészülte előtt be tudtuk tanítani a kezelőket, ami felgyorsította az üzembe helyezést.”

„A korábbi projektekkel ellentétben a folyamatokat már nem kellett a fizikai rendszeren tesztelni. Ehelyett még a legösszetettebb folyamatok is megbízhatóan és gyorsan, digitális formában jelentek meg. A különböző formátumok gépbeállításait is szimuláltuk a Visual Components segítségével.”

Ismerje meg a projekt során megtapasztalt további előnyöket >>

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A csomagolás tökéletessége appeared first on Műszaki Magazin.

A TwinEU által a teljes európai villamosenergia-rendszer digitális másának alapja jön létre. 75 partner, 15 ország, 3 év és 50 cent híján 20 millió euró uniós forrás – ekkora erőfeszítéssel készül az európai villamosenergia-rendszer digitális mása (digital twin) a TwinEU projekt keretében. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) kiemelt szerepet játszik a konzorciumban: a magyarországi érintettségű demók mellett a kommunikáció koordinációjáért is felel.

Nem sok nagyobb vállalkozás indult még az EU innovációs keretrendszerében, a HorizonEurope-ban, mint a TwinEU projekt. Ennek célja ugyanis az, hogy kidolgozza az európai villamosenergia-rendszer digitális másának koncepcióját. A digitális ikrek által a teljes európai villamosenergia-rendszer átláthatóbbá, könnyebben irányíthatóvá és tervezhetővé válik, ami az energiapiacok működését is hatékonyabbá teszi – mindez pedig elengedhetetlen az EU által 2050-re kitűzött klímasemlegességi célok eléréséhez.

A TwinEU január 15-16-i brüsszeli projektindítóján nem csupán a 75 konzorciumi partner mutatkozott be, hanem a finanszírozó Európai Bizottság (EB) képviselői is elhelyezték a projektet az aktuális EU-s célrendszerben. Mint elhangzott, az EB kifejezetten egy projektet szándékozott támogatni ebben a kiírásban, ezzel biztosítva azt, hogy az elindult projekt egy, a teljes európai rendszerre alkalmazható koncepciót fejleszt majd ki.

A koncepció lényege az, hogy végül ne egy, mindenre kiterjedő digitális iker jöjjön létre, hanem a villamosenergia-rendszer egyes elemeit mimikrizáló digital twinek olajozott szövetsége, ahol az adatmegosztás átjárhatósága teljes mértékben biztosított az alegységek között. A projektben résztvevő egyetemek, kutatóintézetek, hálózatüzemeltetők, energiakereskedők és szoftverfejlesztők tehát a következő 36 hónapban azon dolgoznak majd, hogy a digitális ikrek konföderációja révén egy megbízható, ellenálló és biztonságosan üzemelő digitális infrastruktúra jöjjön létre. Mindez nem csak még több megújuló energiaforrás rendszerbe illesztését teszi majd lehetővé, hanem új üzleti modelleknek is utat nyit majd.

A digitális iker, angolul digital twin (DT) egy valós rendszer, folyamat, termék vagy akár egy szolgáltatás komplex virtuális modellje, összetett számítógépes szimulációja; egy tárgy vagy rendszer virtuális reprezentációja a metaverzumok digitális világában. A valós, fizikai világot és annak körülményeit a rendszer az eredetivel megegyező paraméterekkel megalkotja a digitális világban. Az eredeti és a virtuálisan létrehozott iker párosításával lehetővé válik a valós idejű adatok elemzése gépi tanulással és felügyeleti rendszerek segítségével. Ezzel az eszközzel megelőzhetők bizonyos, például tervezésbeli problémák, még a bekövetkezésük előtt.

A TwinEU projektben összesen 8 pilot kapott helyet, ami 11 országot – köztük Magyarországot – érint. Ezek célja, hogy olyan skálázható, különböző piacokon és régiókban is alkalmazható megoldások szülessenek, amelyeket különféle felhasználási célra tesztelnek majd. Ezek mellett a projektnek lesznek központi elemei is, vagyis amelyek kifejezetten az egyes pilotokban tesztelt megoldások összekapcsolhatóságát hivatottak megoldani.

A három szintből összeálló architektúra egyrészt képes lesz a TwinEU-ban és egyéb keretek között kialakított digitális ikrek egy rendszerbe terelésére, illetve az adatcsere átjárhatóságának biztosítására. Ezekre alapulva különböző szolgáltatási lehetőségek épülnek majd, amelyek például a hálózat kiber- és fizikai ellenállóképességét, az előrejelzések pontosságát, illetve hálózati optimalizációt, vagy éppen a hálózat kezelését teszik majd fejlettebbé.

A BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának Villamos Energetika Tanszéke meglehetősen komoly szereplője a projekt konzorciumnak. Ezt jól mutatja, hogy a közel 20 millió eurós EU-s támogatásból 777 500 euró tartozik hozzájuk, ami a 4. legnagyobb a konzorciumi partnerek közül. Németh Bálint vezetésével a BME VIK csapata a projekt valamennyi munkacsomagjában (work package) érintett. Hartmann Bálint kulcsszerepet játszik a magyar vonatkozású pilotokban, illetve Vokony István koordinálja a TwinEU teljes kommunikációs tevékenységét. A feladat többek közt magában foglalja a projekt kommunikációs stratégiájának megalkotását, a kommunikációs felületek kialakítását és folyamatos frissítését, a megjelenési lehetőségek felkutatását, továbbá a teljes konzorcium kommunikációs tevékenységének koordinációját, valamint a tudományos eredmények közlését és megtárgyalását is.

A magyar vonatkozású demo háromlábon áll, amelyek a három év alatt egy teljes rendszerré állnak össze. Az egyik rész a távvezeték terhelhetőségét növeli majd azáltal, hogy a korábban a BME VIK által más EU-s projektekben (Flexitranstore, FARCROSS) kifejlesztett dinamikus vezetékértékelési rendszer kap egy mesterséges intelligenciát használó digitális ikret is, amely sokkal pontosabbá teszi majd a méréseket. Az így nyert, megnövekedett hálózati áteresztő képesség valóban hasznosuljon is, a demo második része a határkeresztező kapacitások számítására vonatkozó algoritmus kifejlesztésére irányul majd. Ehhez pedig harmadik lábként egy piaci platform is kapcsolódik, hogy a kapacitással nyert rendszerszintű szolgáltatások kereskedése is gördülékenyen valósuljon meg.

„A TwinEU projekt nem előzmények nélküli. Több, nemzetközi, EU-s projekt eredményeit foglalja össze és emeli egy magasabb szintre. Rendkívül izgalmas látni, hogy a terület Európai kiválóságai is mekkora elánnal és lelkesedéssel, várakozással vannak a projekt iránt. Ez megerősít minket abban, hogy közösen valóban tudunk új értéket teremteni és hatást gyakorolni a villamosenergia-ipar fejlődésére. A feladatra lehetőségként tekintünk, a roppant felelősség mellett. A TwinEU projekt részeként a BME lehetőséget kap arra, hogy élvonalbeli kutatásokban és fejlesztésekben vegyen részt, ami hozzájárul az egyetem tudományos hírnevének és kutatási profiljának erősítéséhez. A WP10 vezetőjeként az egyetem közvetlen befolyást gyakorolhat a projekt irányára és eredményeire. Így a BME szorosan tud együttműködni más európai egyetemekkel, kutatóintézetekkel és ipari partnerekkel. Ez nemcsak a nemzetközi kapcsolatokat erősíti, hanem lehetőséget teremt a tudás és a tapasztalat cseréjére is. Integráljuk a projekt eredményeit és tapasztalatait az oktatási anyagainkba, így gazdagítva a hallgatók tanulmányi élményét és felkészültségét a munkaerőpiacra lépéshez. Ezáltal az egyetem közvetlenül hozzájárul Európa társadalmi és gazdasági fejlődéséhez, különösen a WP10 által vezetett területeken. Ez növelheti az egyetem társadalmi felelősségvállalását és elkötelezettségét a fenntartható fejlődés iránt. Valamint a WP10 vezetőjeként fontos szerepem van a projekt sikerében, ami hozzájárul az egyetem nemzetközi láthatóságának és elismerésének növeléséhez.”

– fejtette ki a projekt indulása kapcsán Vokony István a BME VIK egyetemi docense.

Forrás: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post BME-s részvétellel elstartolt a TwinEU, a digitális ikrek projekt appeared first on Műszaki Magazin.

Milyen alapvető technológiákon alapul? Milyen eredményeket hozhat a mindennapi szállításában és árukezelésében a logisztika területén? A válaszok ígéretesek.

A digitális ikrek a fizikai valóság virtuális megfelelői. Az alapjukul szolgáló adatok összegyűjtése és megjelenése automatikusan és ideális esetben valós időben történik. A valós és a virtuális változatok állandó kapcsolatban, sőt kölcsönhatásban állnak egymással.

A digitális ikrek reprezentálhatnak egyes tárgyakat, például gépeket, járműveket vagy épületeket, de akár egész folyamatokat is például gyártósorokon, raktárakban vagy akár interkontinentális szállítási hálózatokon. A logisztikában a digitális ikrek elsősorban az objektumok aktuális térbeli helyzetét és állapotát rögzítik és jelenítik meg egy meghatározott területen.

A valóság e digitális ábrázolását az egyre nagyobb teljesítményű és egyre inkább költséghatékony elektronikus szenzortechnológia elérhetősége tette lehetővé. A kisméretű, energiatakarékos elektronikus mikroérzékelők automatikusan, valós időben rögzítik a hőmérsékletet, a gyorsulást, a beeső fényt és más körülményeket. A tárgyak helyzetének meghatározására különböző, rádiójeleken alapuló helymeghatározási módszerek alkalmazhatók, legyen szó akár az épületekben és raktárakban elhelyezett privát helyi jeladókról, akár nyilvános mobilhálózati átjátszókról és műholdjelekről. A rendelkezésre álló rádióalapú technológiák száma az elmúlt években folyamatosan nőtt, a legismertebb példák közé tartozik az egyaránt széles körben elterjedt RFID, a Bluetooth Low Energy (BLE), a WLAN, a 4G/5G és a GPS.

Az elmúlt években a digitális ikrek egy másik fontos alaptechnológiája is meghonosodott: az optikai rendszerek, amelyek a kép- és videofelvételt gépi tanuláson alapuló szoftverrel kombinálják. A képi adatok alapján a rendszerek nemcsak az egyedi tárgyat képesek azonosítani, hanem azt logikailag továbbgondolva ki tudják kalkulálni a tárgy térbeli helyzetét, méretét, sőt, még a jellegét is. Azokon a helyeken, ahol a kamerák nehezen vagy egyáltalán nem tudják érzékelni a környezetet, a cégek kétdimenziós kódokat, például QR- vagy adatmátrixkódokat (DMC) alkalmazhatnak. A képek és videók elemzése során keletkező nagy mennyiségű adatok kezelését, valamint a szükséges feldolgozási sebességet általában nagy teljesítményű grafikus kártyák biztosítják. Az adatok feldolgozása egyre gyakrabban közvetlenül az optikai szkennelőegységen vagy egy helyszíni szerveren történik (edge computing). Ez azt jelenti, hogy csak kis mennyiségű adat átvitele szükséges a kapcsolathoz vagy ideális esetben interakcióhoz.

A hibák és tévedések láthatóvá tétele

A digitális iker első előnye az objektumok és folyamatok állapotának valós idejű vizualizálása. Ezzel az átláthatósággal lehetővé válik például a hibák azonnali felismerése, és így azok gyorsabb kijavítása. Ez pozitívan hat az időre és a minőségre az ellátási láncokban. A vállalatok másodperceken belül azonosíthatják, ha egy meghibásodott gép karbantartásra szorul, vagy ha egy folyamat elakadása valószínűsíthető, és azonnal megtehetik a megfelelő lépéseket. A digitális iker feleslegessé teszi a kézi adatgyűjtési és adatelemzési folyamatokat.

A digitális iker alkalmazás a preskriptív analitika révén még egy lépéssel tovább megy. Ekkor a szoftver a digitális iker valós idejű adatait használja a jövőbeli állapotok és események szimulálására és értékelésére. Ennek eredményeképpen automatikusan képes javaslatokat megjeleníteni a nemkívánatos állapotok elkerülésére, vagy akár automatikusan döntéseket hozhat az ilyen események teljes kizárására. Korábbi adatokkal és intelligens algoritmusokkal kombinálva a preskriptív analitika a szállítási logisztikában felhasználható például a járművek ütemezésének támogatására.

A digitális iker lehetővé teszi azt is, hogy az emberek távirányíthassanak tárgyakat, például járműveket nagy távolságokról, összetett környezetben. A digitális iker adatain alapuló, virtuálisan generált 3D-s környezet segítségével az emberek optimális képet kaphatnak a távoli helyszínről, és irányíthatják a teherautót egy vállalati telephelyen. A logisztikában ez tartalékmegoldásként alkalmazható önvezető járművek esetén. Ugyanez a technológia használható az emberek és a mesterséges intelligencia algoritmusok képzésére is. Különösen szélsőséges helyzetek kezelésének kis erőfeszítéssel történő „megtanulásához” tökéletes, emberélet veszélyeztetése nélkül.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Digitális kettős appeared first on Műszaki Magazin.

Egy friss tanulmány szerint a fejlődő technológiai trendekkel való lépéstartás továbbra is létfontosságú az üzleti növekedéshez. A vállalatvezetők elkötelezettek maradtak a digitális átalakulás és az innovációs prioritásaik mellett, a feltörekvő technológiákat csaknem négyszer annyi vezető támogatja, mint tavaly.

A digitalizációért felelős vezetők bíznak abban, hogy a modern technológiák beemelése az üzleti élet minden területén termelékenység-növekedést hoz, ugyanakkor úgy látják, a biztonság, a bizalom és az adatok maximális védelme elsődleges szempont. A jelenlegi kihívások közt az újításokat világos üzleti célokhoz kell kötni, és a megtérülést szorosan nyomon kell követni. Ha nem határozzuk meg tudatosan az elérni kívánt célt, ha nem számszerűsítjük a kívánt megtérülést, a technológiai projektek céltalanul sodródhatnak, és akadályozó tényezővé is válhatnak, mutatnak rá szakértők.

A szervezetek az MI-t és a gépi tanulást tartják a legfontosabb technológiáknak a rövid távú (3 éven belüli) céljaik eléréséhez, ezt a megkérdezett technológiai szakemberek több mint fele (57 százalék) válaszolta. Ezzel az MI a rangsorban jelentősen megelőzi az edge computingot (42 százalék) és a robotikát (41 százalék) is. A mesterséges intelligencia (MI) és különösen a generatív MI gyors fejlődésének eredményeképpen, számos vállalkozás kénytelen átértékelni az MI-stratégiáját. Miközben felismerték a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket, az elmúlt évben lezajlott nagyon gyors előretörés sok figyelmeztető jelet is hozott.

Az előnyök mellett elsődlegesek az MI bevezetése körül sokasodó etikai és biztonsági aggályok, illetve az MI előretörésével a szervezeteknek szükségük van olyan irányelvekre és gyakorlatokra, amelyeket magabiztosan és biztonságosan tudnak alkalmazni.

2023/12 – Megnyitás

Bővebben a műszaki világ aktualitásairól idei decemberi lapszámunkban olvashat!

Nyomtatott magazinunk lapozható változatban, digitális formátumban is elérhető ITT

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Olvassa online is a Műszaki Magazin legfrissebb lapszámát! appeared first on Műszaki Magazin.

Gyorsabb piacra jutási idő, hatékonyabb tervezés, nagyobb funkcionalitás és jobb minőség – ezek a digitális ikrek előnyei a gép- és rendszergyártók számára. A Festo keményen dolgozik azon, hogy automatizálási komponenseit digitális ikerrel – adminisztrációs héjakkal történő digitális ábrázolással – lássa el. A vállalat összefogott más német automatizálási partnerekkel és az Industrial Digital Twin Association (Ipari Digitális Ikrek Szövetség) szervezetével, mivel a gép- és rendszerépítők egyik legfontosabb elvárása a szabványosítás. A digitális ikrek által kínált előnyöket a Siemenssel közösen épített gép mutatja be egy címkézési alkalmazásban.

A digitális ikreket a mérnöki munkában az alkalmazástól függően számos helyen lehet használni. „A gép- és rendszerépítők igényt tartanak majd a digitális ikrekre, hogy gyorsabban fejleszthessék gépeiket és rendszereiket, illetve kevesebb hibát kövessenek el a folyamat során” – magyarázza Gerhard Borho, a Festo igazgatótanácsának digitalizálásért felelős tagja. Lépésről lépésre halad tovább a „digital first” elve. Az alkatrészeket és gépeket a hardver gyártása előtt a lehető legnagyobb mértékben virtuálisan fejlesztik; ez a tesztelésre és a rendszerintegrációra is vonatkozik. Hasonló fejlődés tapasztalható a gyári tervezésben is.

Gyorsabb piacra jutási idő, hatékonyabb tervezés, nagyobb funkcionalitás és jobb minőség – ezek a digitális iker előnyei a gép- és rendszergyártók számára.

A projekt időkeretének lerövidítése

A rövidebb fejlesztési idők további egyidejű mérnöki munkát igényelnek a gépgyártóktól. A digitális ikreknek ezért pontosan kell reprodukálniuk az alkatrészek képességeit – ha szükséges, egészen a fizikai viselkedésig. Ez jelentősen lerövidíti a projektek átfutási idejét és növeli a termelékenységet. Még mielőtt a gépfejlesztő összeszerelné a gép hardverét, már szimulálhatja, tesztelheti és módosíthatja azt. A virtuális modell segítségével például optimális, hatékony handling rendszereket tervezhetnek és programozhatnak. Így a hibák már korai szakaszban felismerhetők és kijavíthatók, ami jelentősen hozzájárul a későbbi hatékony és stabil működéshez.

Az automatizálási egységek digitális ikrei sokkal többek, mint virtuálisan mozgó 3D modellek. Ezek olyan digitális megjelenítések, amelyek mindenféle információt megadnak az alkatrészekről, beleértve a képességeik egyértelmű leírását, a dokumentációt, a viselkedésüket – pl. a kinematikájuk és kinetikájuk szimulációját – és a velük való kommunikációt, beleértve a gépben betöltött szerepüket.

Összpontosítás a teljes életciklusra

Az Ipar 4.0 géparchitektúra teljes egészében a digitális ikrekre épül. A szabványosított kommunikációs interfészeknek köszönhetően megkönnyítik ügyfeleink életét gyakorlatilag a gép teljes életciklusa során: a gép virtuális üzembe helyezésétől és vezérlésétől az adatgyűjtésig és az ebből eredő értéknövelt szolgáltatásokig, mint például a karbantartás vagy a diagnosztika. A pneumatikus funkciók viselkedési modelljeit a korábban említett címkézőgép virtuális üzembe helyezéséhez használták. A katalógusokban vagy a támogatási portálokon való keresés elkerülése, illetve a kevesebb elkészítendő gépdokumentáció további időmegtakarítást jelent.

Eddig az egyes automatizálási komponensekhez számos adat különböző formátumokban állt rendelkezésre, például CAD, PDF vagy akár papíralapú kézikönyvek formájában. Az adatkezelés ezért nehézkes és nehezen hozzáférhető volt ai termék teljes életciklusa során. A digitális folytonosság hiánya az összes objektum teljes körű hálózatba kapcsolását is megnehezítette. A Festo ezért olyan zökkenőmentes és következetes kommunikációs technológián dolgozik, mint az OPC-UA. Végső soron az adminisztrációs héj központi információforrásként szolgál a digitális ikrek hasznosítására az alkatrész teljes élettartama során.

A digitális ikrek megkönnyítik a munkát már a tervezési szakaszban és a konkrét javaslatok elkészítésében. „Intelligens algoritmusok segítségével optimális és egyúttal energiatakarékos alkatrészek tervezhetők és konfigurálhatók” – teszi hozzá a Festo Digitalizáció igazgatótanácsának tagja.

Hatékony handling rendszerek tervezése és programozása a virtuális modell segítségével: a hibák már korai szakaszban felismerhetők és kijavíthatók, ami jelentősen hozzájárul a későbbi hatékony és stabil működéshez.

Előnyök az üzembe helyezés során

A virtuális modell lehetővé teszi a fejlesztő számára, hogy tesztelje például, hogy a szánegység mozgatható-e, és megtekinthesse az elmozdulásjeladóból származó folyamatadatokat vagy a véghelyzet-érzékelők jelét. Ha a fejlesztő vezérlési szekvenciákat szeretne készíteni a géphez, akkor azok könnyen létrehozhatók az alkatrészek funkcióinak, például a lineáris mozgatás, a forgatás vagy a megfogás segítségével.

A digitális ikrek alapján egyéb értéknövelt szolgáltatások is megvalósíthatók. Az állapotfigyelő funkció üzenetet generál, ha például a működő alkatrészek élettartamuk végéhez közelednek. A gép digitális ikre ilyenkor automatikusan megrendelheti a pótalkatrészeket. Ha ekkor a kicserélendő alkatrészekhez újabb modellek állnak rendelkezésre, az ügyfél a virtuális környezet segítségével először tesztelheti az új alkatrészek működését, mielőtt megrendelné azokat.

Az állapotfigyelés a digitális ikrek szimulációs modelljeivel együttesen is felhasználható a prediktív karbantartási tervek elkészítéséhez. Ezen túlmenően az ügyfelek a digitális ikreket a későbbi változtatások, optimalizálások vagy újkonfigurációk fejlesztésére és tesztelésére is használhatják a virtuális modellen, mielőtt azokat a gépen megvalósítanák, ami felgyorsítja a folyamatot.

A Festo más alkatrészszállítókkal együtt az elektromos és pneumatikus automatizálási termékeinek digitális ikertestvéreit egy olyan felhasználási esetbe illesztette, amely lehetőséget ad a gép- és rendszerépítőknek, hogy a Siemens mérnöki eszközeiben élőben fedezzék fel a digitális ikrek előnyeit.

www.festo.hu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A digitális ikrek fellendítik a gépfejlesztést appeared first on Műszaki Magazin.

Ezeket az anyagokat és eljárásokat hatékonyabb fényforrások (LED) és elektronikus eszközök gyártása, valamint a hidrogén vízből való előállításának katalízise során hasznosíthatják.

A félvezető anyagok alapvető fontosságúak az ipar, ezen belül különösen a digitalizáció számos területén. A digitális elektronikai eszközök, a hatékony fényforrások (LED), valamint az érzékelők széles skálája félvezető eszközökre épül. Többek között e területeken hozhatnak jelentős előrelépést az EK MFA kutatói által előállított újszerű 2D nanoszerkezetek, amelyek hosszabb távon lehetővé teszik hatékonyabb, gyorsabb, kisebb energiaigényű félvezető eszközök kifejlesztését.

A 2D kristályokból atomi rétegenként felépített 2D kvantumanyagok ‒ mesterséges kristályok ‒ olyan új anyagcsaládot képeznek, amelyek szerkezetét más anyagok esetében elképzelhetetlen mértékben lehet kontrollálni. Az ezekben létrejövő új fizikai jelenségek megfigyelése és értelmezése lehetővé teszi tervezett elektromos, optikai vagy mágneses tulajdonságokkal rendelkező új anyagok célzott előállítását. Az intézetben a világon elsőként sikerült pásztázó alagútmikroszkópos (scanning tunneling microscope, STM) mérésekkel atomi felbontásban megfigyelni különböző 2D kristályok, köztük a félvezető molibdén-diszulfid (MoS2) felületén kialakuló önszerveződött molekularéteg szerkezetét és összetételét. Az eredmények lehetővé teszik a félvezető 2D kristályokra épülő eszközök valós körülmények közötti működési stablitásának javítását.

A kutatók emellett kidolgoztak egy nagyon egyszerű, porlasztáson alapuló eljárást, amellyel homogén, ugyanakkor vékony MoS2-ot lehet előállítani. Egykristály félvezetőre, szándékosan erősen adalékolt szilícium-karbidra (SiC) (n+) 2D MoS2-ot (p+) leválasztva Esaki-dióda-jelleget sikerült kimérni. Ezek a negatív differenciális ellenállás miatt erősítésre alkalmas eszközökben használhatók. Az eredmények révén pontosabban megérthető és tervezhető a 2D kristályokra épülő eszközök működése és azok a technikai megoldások, amelyekkel kis méretű, kis anyagfelhasználású és kis energiaigényű elektronikai eszközök hozhatók létre.

Az EK MFA kutatói a hidrogén vízből való előállításának katalízisében is előrelépést értek el, amely ígéretes a hidrogén valóban zöld előállítása szempontjából. Olyan új és olcsó, nanoszerkezetű katalizátorok kifejlesztésén dolgoztak, amelyek segítségével a foto-elektrokémiai vízhasítás hatékonnyá válik, ha a határfelületi reakciókészséget javító ko-katalizátort tettek félvezetőre. Erre a célra egy egyszerű, vastartalmú vegyületet alkalmaztak 3D nanopiramisos szerkezetű bizmut-vanadát (BiVO4) félvezetőn. A fejlesztés célja, hogy a napelemek elterjedésével előtérbe kerülő energiatárolási módszerek hatékonyabbak legyenek.

A TKP2021-NKTA-05 számú projekt a Kulturális és Innovációs Minisztérium Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, a TKP2021 pályázati program finanszírozásában 2025 végéig valósul meg.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Új nanoszerkezetek elektronikai eszközök gyártásához appeared first on Műszaki Magazin.

Az ipari robotok globális készlete új rekordot ért el, mintegy 3,5 millió darabot. A telepítések értéke a becslések szerint 15,7 milliárd dollárra emelkedik idén. A robotikai és automatizálási iparágat: a fenntarthatóság, az AI és a rövidebb ellátási láncok uralják. Az IFR (Nemzetközi Robotikai Szövetség) szerint idén a vállalatok olyan robotvezérléseket is bevezetnek, amelyek képesek például a mozgási energiát elektromossággá alakítani és visszatáplálni az elektromos hálózatba. A robotok intelligens energiatakarékos üzemmódja szintén fontos szerepet játszik a gyártásban.

Az úgynevezett “Reshoring” keretében az ellátási láncok lerövidülnek, valamint a kritikus fontosságú gyártást, például az akkumulátorok vagy mikrochipek gyártását közelebb hozzák a megrendelőkhöz. A robotok különösen ezeknél a termékeknél játszanak döntő szerepet, a gyártók robotautomatizálást használnak a nagy teljesítményű akkumulátorok költséghatékony és nagy mennyiségben történő gyártásához. A mesterséges intelligencia idén is téma a robotikában.

A folyamatoptimalizálás, a prediktív karbantartás vagy a képfeldolgozó rendszereken alapuló megfogás kiemelt témák maradnak. Az IFR szerint a robotok egyre inkább második életet kapnak a gyártóktól. Ez már most is bevett gyakorlat olyan cégeknél, mint: a Fanuc, a Kuka, az ABB vagy a Yaskawa. Ezek a vállalatok speciális javítóközpontokat működtetnek partnereik közelében, hogy a használt berendezéseket erőforrás-hatékony módon felújítsák vagy korszerűsítsék, amellyel ügyfeleik számára komoly költségeket és erőforrásokat takarítanak meg. Robotika rovatunkban (13-27.o) bővebben olvashatnak ebben a témában!

2023/6  – Megnyitás

Bővebben a műszaki világ aktualitásairól idei júniusi lapszámunkban olvashat!

Nyomtatott magazinunk lapozható változatban, digitális formátumban is elérhető ITT.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Olvassa online is a Műszaki Magazin legfrissebb lapszámát! appeared first on Műszaki Magazin.

A gyártás digitalizálása egyre inkább elterjedőben van, és számos előnnyel jár a vállalatok számára. A KUKA termékeivel és digitális szolgáltatásaival elérhető a Smart Factory, ahol a termékeket rugalmasabban, energiahatékonyabban, az erőforrásokat jobban kímélő és testreszabottabb módon, valamint olcsóbban lehet előállítani.

Mindenki számára elérhető automatizáció? Természetesen, lehetséges!

„Mi, a KUKA-nál globálisan gondolkozunk, ami azt is jelenti, hogy a kifejlesztett megoldások csak akkor hasznosak, ha azok mindenki számára elérhetők. Célunk, hogy az automatizálást és a digitális szolgáltatásainkat mindenki számára elérhetővé tegyük, amellyel a kis- és közepes vállalkozásokat is egy lépéssel közelebb hozhatjuk az okosgyár létrehozása felé. A digitalizációs fejlesztés számtalan előnnyel jár a vállalkozások számára, valamint hosszútávú és tartós befektetést jelent.”

– Rumpler Ádám, KUKA CEE GmbH Magyarországi Fióktelepének értékesítési menedzsere.

A KUKA mindig szem előtt tartja a gép- és berendezésgyártásban működő kis- és középvállalkozások igényeit. A KUKA IoT-platformja valamennyi iparágba tartozó vállalkozás számára elérhető, és piacfüggetlenül használható. A vállalatok így teljes mértékben az alapkompetenciáikra összpontosíthatnak, és emellett hozzáférést kaphatnak a bevált Micro-szolgáltatásokhoz.

A KUKA digitális szolgáltatásai és technológiái nem csak a nagyvállalatok számára elérhetőek, hanem a kkv számára is, amelyek elősegítik ezen vállalkozásokat a Digital Factory felé. A KUKA támogatja az interfészek szabványosítását és nyilvánosságra hozatalát annak érdekében, hogy a végfelhasználók, a cellák és berendezések üzemeltetői minimális beavatkozással is integrálni tudják a folyamatokat.

Célzott lépések a digitalizált gyártás felé

„Alapvetően akkor beszélhetünk digitalizált gyártásról, ha egy vállalkozás életében megszűnik a papír használata. De érezzük, hogy a valódi válasz ennél összetettebb, mert a rendeléskezelést és a gyártási ütemezést el lehet készíteni Excelben is, de azzal még nem kerültünk közelebb az okosgyárhoz. A legfontosabb a megfelelő vállalatirányítási rendszer létrehozása, amire már telepíthetjük az IT- és a termelő berendezéseinket, így csillagszerűen megoldható a teljes értékteremtés digitalizálása. Ez azonban lépésről lépésre történhet meg, mert a költséghatékonyságot sosem veszíthetjük szem elől; érdemes tehát azzal kezdeni, ami rövid távon a legnagyobb költségfaktortól szabadít meg minket. Egy digitalizációs projektnél ideális esetben nem csupán 1-2 éves célokat tűzünk ki, hanem hosszabb távú elképzelésekkel rendelkezünk.”

– teszi hozzá Rumpler Ádám.

5 fő lépés az okosgyár létrehozásához

• Az első lépés a tervezés, amely során érdemes megvizsgálni az automatizáció lehetőségeit és azon területeket, ahol a számítógép vagy robotok általi munkavégzés alkalmazható.
• A második lépés a virtuális valóság létrehozása a KUKA.Sim szimulációs szoftver segítségével, valamint az azonnal elvégezhető optimalizálási munkák.
• A harmadik lépés az adatgyűjtés és elemzés a KUKA Xpert segítségével, ahol műszaki információkat és útmutatókat lehet találni a KUKA termékeiről.
• A negyedik lépés a robotok alkalmazása az iiQoT szoftveren keresztül, amely a KUKA központi IIoT-platformja.
• Az ötödik lépés a KUKA Remote Service támogatása a digitális kapcsolatnak köszönhetően, amely által rendkívül gyorsan megtalálható a probléma oka és annak elhárítási módja.
• + Ráadásként a megfelelő szolgáltatásokkal tovább lehet optimalizálni a robotflottát, valamint berendezések kezelését, karbantartását és biztonságát.

A KUKA digitális szolgáltatásai testreszabott megoldásokat kínálnak a Smart Factory speciális követelményeihez. A berendezések és robotok szimulációjától az adatok felügyeletén és egyedi kiértékelésén keresztül egészen a támogatásig: a KUKA kiemelt támogatója a digitális fejlesztéseknek, amellyel átláthatóbbá és hatékonyabbá válhat egy vállalkozás termelése.

„A szimulációs programjaink a leginkább kézzelfoghatók minden vállalkozástípus számára. Ez ugyanis egy vizuális műfaj, egy az egyben látható, hogyan fog kinézni végül a robotizált folyamat és többek között költséghatékonyág is kiszámítható. A szimuláció nem csak egy termék, ami megvásárolható a KUKA Marketplace-n keresztül, hanem teljeskörű szolgáltatást is jelenthet, amit biztosítani tudunk a partnereink számára és szakmai tapasztalatunkkal tudjuk támogatni a munkájukat. A KUKA tervezi meg a későbbi munkafolyamatot és már a szimuláció, később pedig annak végeredménye is erőforrás- és időmegtakarítással jár. Amikor a berendezést már telepítettük, akkor olyan felhőmegoldások kerülnek előtérbe, mint az iiQoT szoftverünk, ami folyamatosan rögzíti az összes állapotadatot, függetlenül attól, hogy hardverről, szoftverről vagy vezérlésről van-e szó, és például olyan üzeneteket szolgáltat, hogy mikor esedékes egy megelőző karbantartás.”

– teszi hozzá Rumpler Ádám.

Tervezési biztonság a KUKA.Sim segítségével

A KUKA.Sim a KUKA intelligens szimulációs szoftvere. Használatával a vállalatok a KUKA robotokhoz kapcsolódó alkalmazásokat fejleszthetnek és szimulálhatnak a cellákban vagy gyártóberendezésekben, még a tényleges berendezés üzembe helyezése előtt. Az offline programozott robot-mozgásfolyamatok valósidőben kerülnek megjelenítésre, a program elemzi és optimalizálja az ütemidőket. Például az elérhetőségi vizsgálat és az ütközés-felismerés funkciókkal tudja biztosítani, hogy a robotprogramok és cellaelrendezési vázlatok tényleg megvalósíthatók legyenek.

Mérőszámokkal bizonyítható hatékonyságnövelés

„A Mean Time Between Failure (a meghibásodások között átlagosan eltelt idő) az egyik legfontosabb mérőszám, ami a robotok megbízhatóságára utalhat – és pontosan ez mérhető, valamint növelhető az iiQoT szoftverrel. Az IIoT-platformunk legfontosabb funkciói közé tartozik a berendezés-menedzsment, a megelőző karbantartás, a hibafelismerés, valamint a figyelmeztető üzenetek. A környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontok szerint pedig a robotok energiafogyasztása számít a legfontosabb mutatónak, ami szintén pontosan mérhető és sok következtetés levonására használható. Az energiafogyasztás korábban kevésbé fontos szempont volt a vállalkozások számára, de az elmúlt két évben az energiahatékonyág kérdése versenyelőnnyé lépett elő. Fel kell készülni arra, hogy a közeljövőben talán már nem az eszközbeszerzés jelenti majd a legnagyobb költséget az ipar számára, hanem az elavult géppark energiahasználata, vagy éppen a manuális munkafolyamatokat végző dolgozók megfizetése. A megtérülés egyik szintén nagyon fontos mérőszáma a ciklusidő, hiszen így ismerhető a gyártási kapacitás. Optimalizálás előtt a gyártóberendezés virtuális ikerpárján érdemes lefuttatni a tervezett változtatásokat, így megismerhetjük a későbbi változtatások hatását.”

Folyamatos fejlődés

A jövő gyárai szinte kimeríthetetlenek a fejlesztési lehetőségekből. Ebben partner a KUKA, akinek a segítségével a vállalatok úgy tudják optimalizálni a gyártásukat, mint még soha. A KUKA kobotok lehetővé teszik, hogy az emberekkel kéz a kézben dolgozzanak, így különböző alkalmazási területeken lehet őket használni, ahol a pontosság, a sebesség és az egyszerű kezelhetőség fontos szempont. A KUKA digitális eszközei pedig nagyobb biztonsággal, hatékonysággal és teljes rugalmassággal járulnak hozzá az Ipar 4.0 forradalmasításához.

A KUKA megoldásainak széles választékát kínálja olyan vállalkozásoknak, amelyek az okosgyárak létrehozásával hatékonyság-növekedést, versenyelőnyt szeretnének elérni, továbbá energiát takarítanának meg és hosszútávon optimalizálnák gyártásukat.

www.kuka.com

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A KUKA formálja az átalakulást a digitális világba appeared first on Műszaki Magazin.

Egyebek mellett ezt állapítja meg a KPMG Global Tech Report 2022 felmérése. A kutatás készítői több mint 2200 felsővezetőt, iparági szakértőt kérdeztek az általuk követett IT stratégiáról, így a riportból többek között az is kiderül, hogy megérte-e a cégeknek a digitalizációba fektetni, illetve gátat szab-e bármi a továbbfejlődésnek etéren. Emellett választ kapunk azokra a kérdésekre is, hogy a vállalatok miként viszonyulnak a felhőben való adattároláshoz, vajon az új technológiák alkalmazása milyen további kiberbiztonsági kérdéseket vet fel, vagy hogy a digitálisan érett vállalatok mit csinálnak másképp versenytársaikhoz képest.

A példátlan piaci hullámzások ellenére a technológiai vezetők világszerte bíznak abban, hogy a technológia beváltja a hozzá fűzött reményeket. A KPMG Global Tech Report 2022 című kutatásában csaknem minden technológiai vezető arról számolt be, hogy az elmúlt két évben a digitális fejlődés hozzájárult a teljesítmény és a jövedelmezőség növekedéséhez. A lendületes növekedés és a feltörekvő technológiák iránti nyitottság ellenére a több mint 2200 technológiai felsővezetővel és iparági szakértővel készült felmérés arra is rámutat, hogy vannak még a továbbfejlődést hátráltató tényezők, úgy mint a technológiai területeken tapasztalható kompetenciahiány vagy a szaporodó kiberbiztonsági kihívások. Összességében azonban a vállalatok továbbra is lelkesen, elkötelezetten és bizalommal közelítenek a feltörekvő technológiákhoz.

A digitális transzformáció hozza a várt eredményeket, legfőbb motorja az ügyfélélmény növelése

Az elmúlt évek során a felsővezetők megtapasztalhatták a digitális átállás sikereit, és továbbra is optimisták a jövőbeli lehetőségek tekintetében. Szinte minden válaszadó megemlítette, hogy az elmúlt két évben szervezete digitális átalakulása javította az eredményességet, illetve a teljesítményt: a válaszadók közel 60%-a több mint 5%-os növekedésről számol be ennek köszönhetően.

A KPMG Global Tech Report 2022 kutatása többek között arra is rávilágít, hogy a digitális transzformáció egyik legfontosabb mozgatórugója az ügyfélélmény javítása. Az ügyfélközpontúság a vevők igényeit leginkább kiszolgáló, hatékony folyamatok, termékek és szolgáltatások megtervezését, bevezetését jelenti. Az ügyfélélmény fokozására irányuló stratégiai tervekben a cégek kulcsszerepet szánnak a nagyvállalati technológiának. Mivel az ügyfélkapcsolatok több terület együttműködését igénylik, ha a front-, middle-, és back-office területek nem összehangoltan működnek, akkor az túlbonyolított és lassú folyamatokhoz vezet.

A válaszadók 62 százaléka szerint a silószerű működés lebontása terén van még tennivaló. A vállalat technológiai újratervezésével és a részlegek közötti akadályok lebontásával a cégek hozzájárulhatnak az ügyfélélmény javításához. Azok a cégek, amelyek elkötelezettek az akadálytalan együttműködés kialakítása, a szervezetek közti határok lebontása iránt, kiemelkednek a többi közül.

Az olyan feltörekvő technológiákkal, mint a metaverzum is, számolnak a vállalatok, de a többségnél még nem történtek konkrét beruházások

A válaszadók felismerték a feltörekvő technológiákban rejlő potenciált, és dolgoznak azon, hogy lefektessék az alapokat. A megkérdezettek 46 százaléka tervezi, hogy a jövőben befektet az új technológiákba, de többségük még nem, vagy csak keveset haladt előre.

A metaverzum kapcsán még a digitálisan fejlett cégek is elismerték, hogy egyelőre vagy a versenytársaikra, vagy az ügyfelek részéről jelentkező igényekre várnak, mielőtt ők maguk ilyen technológiára épülő termékek vagy szolgáltatások fejlesztésébe fektetnének. Más iparágakkal összehasonlítva a pénzügyi szolgáltatások piacán mutatkozik a legnagyobb igény a metaverzumba irányuló befektetésekre a következő évben. A legkisebb érdeklődést az energia és a vegyipar mutatja a koncepció iránt.

A felhő alapú technológiák bevezetése ma már nem a digitálisan vezető cégek ismérve, hanem az IT egy evolúciós lépcsőfoka

A KPMG felmérése azt mutatja, hogy a felhőbe való átállás már javában zajlik. A széleskörű bizalmat jelzi, hogy a válaszadók 88 százaléka szerint cége már előrehaladt állapotban van a technológia bevezetésével. A válaszadók 80 százaléka elégedett a felhőbe való átállásnak köszönhető eddigi eredményekkel. Az ilyen megoldások fő előnye a válaszadók 35 százaléka szerint az, hogy olcsóbbak, mint a házon belül üzemeltetett rendszerek és mint a saját IT-infrastruktúra fenntartása. A megkérdezettek 33 százaléka a hatékonyság növelését látja a legnagyobb előnynek.

A rugalmatlan szervezeti kultúra és képzett szakemberek hiánya a digitális transzformáció két legnagyobb kihívása

A KPMG kutatása szerint a legnagyobb kihívás, amellyel a vállalatok a digitális technológiák bevezetése során szembesülnek, a szakemberhiány. Ez az egészségügyben (52 százalék) és a gyártó szektorban (48 százalék) a legszembetűnőbb.

A vállalatoknak egyre nagyobb szükségük van olyan munkavállalókra, akik egyszerre rendelkeznek üzleti szemlélettel és digitális készségekkel. A legtöbb válaszadó szerint komoly kihívás olyan jelentkezők felkutatása, akik egyrészt értik az üzleti folyamatokat, másrészt az új digitális megoldások bevezetéséhez szükséges mély technikai tudással is rendelkeznek.  A munkavállalók képzésére és a toborzásra rendelkezésre álló, korlátozott költségvetés tovább súlyosbítja ezt a helyzetet, és a tapasztalatok szerint ez az egész szervezetre hatással van. Mindez ugyanis megnehezíti az új rendszerek bevezetését, az elmozdulást a felhőalapú megoldások felé, és gátolja az információbiztonsági kezdeményezéseket is.

A digitális innovációt a változásoknak ellenálló szervezeti kultúra is veszélyezteti. A kockázatkerülő vállalati hozzáállás a digitális átállás legnagyobb kihívásainak egyike, és a válaszadók 24 százalékánál hátráltatja a digitális kezdeményezéseket.

„Ez a két terület jó példa arra, hogy a rendelkezésreálló know-how, a sikeres pilot-projektek és a forrásbőség ellenére is lemaradást szenvedhet el egy terület digitalizációja csupán az emberi oldalon meglévő hiányosságok miatt”

– mutat rá Tillinkó Zsanett, a KPMG Technológiai és Projekttanácsadási területének igazgatója.

A szakképzett munkaerő hiánya a kiberbiztonság területén is érezteti hatását

A fokozódó fenyegetések folyamatos nyomás alatt tartják a kiberbiztonsági csapatokat, miközben a szakemberhiány gyakran akadályozza a biztonsági erőfeszítéseket. A vállalatok szerint a kulcsképességek hiánya a legfőbb akadálya annak, hogy elérjék a kitűzött kiberbiztonsági célokat. A válaszadók 58 százaléka elismeri, hogy cége lemaradásban van a tervekhez képest – ez utalhat a kiberbiztonsági csapatok folyamatosan növekvő felelősségi körére is.

Az ügyfélkapcsolati csatornák digitalizációja a második legnagyobb kiberbiztonsági kihívás, a hibrid munkavégzés bevezetése után, amellyel a vállalatok szembesülnek napjainkban. Megfelelő védelem hiányában, a rendszerben újabb és újabb sebezhető pontok jelenhetnek meg, potenciálisan veszélybe sodorva az ügyfélkapcsolatokat. A KMPG 2022-es kiberbiztonsági kutatása (Mission: Trust. How to unlock the true value of the CISO) szerint az adatvédelmi aggályok tudják leginkább aláásni az ügyfelek bizalmát a cég és annak adatkezelése iránt. Annak érdekében, hogy a technológiai újítások bevezetése növelje az ügyfelek bizalmát és hűségét a cég iránt, a projektek során a kiberbiztonsági követelményeket már a tervezéskor be kell építeni az új rendszerekbe.

A felmérés szerint az említett problémák ellenére a válaszadók bíznak saját kiberbiztonsági képességeikben. Több mint 50 százalékuk nagyon magabiztosan állítja, hogy cége felkészült a kiberbiztonsági fenyegetésekkel szemben.

A digitális érettség hét meghatározó jele

A KPMG kutatása szerint a technológiai vezetők többsége ma már úgy véli, megtérülnek a versenyképeségük növelése érdekében végrehajtott digitális transzformációs kezdeményezések.  Az elmúlt két évben vagy a profitabilitásuk, vagy más 2 mérőszámuk is nőtt a digitális átállás eredményeként. Így a digitális transzformáció hatékonyságába fektetett bizalom rekordmagas szintre lépett, és maga az átállás alapkövetelménnyé vált.

A kutatás a digitális érettség hét fontos tényezőjét sorolja fel. Ezek a következők:

• Elkerülhetetlen a silószerű működés lebontása, a területek közötti kommunikáció megteremtése
• A szakemberhiány problémájára a vállalatoknak proaktív megoldásokat kell kidogozniuk, ki kell szélesíteniük a keresési bázisukat, nyitottá kell válniuk a többféle háttérrel és tapasztalattal érkező jelentkezőkre
• A felhő bevezetésében érintett különböző üzleti területek és az IT szoros együttműködése szükséges annak érdekében, hogy vállalati szinten egységes, költséghatékony felhő alapú megoldások szülessenek
• Az kiberbiztonsági szakembereket már a kezdetektől be kell vonni a technológiai döntésekbe és az IT biztonsági tudatosság kiépítésébe a vállalaton belül
• Az új technológiák bevezetésénél azokra kell a fókuszt helyezni, melyek leginkább elősegítik az ügyfélelégdettség növekedését
• Az ügyfélelégedettség érdekében képesnek kell lenni a platform szolgáltatók közti váltásra
• Merni kell kísérletezni és felvállalni bizonyos fokú bizonytalanságot

A digitális transzformáció válságállóvá teszi a vállalatokat

A digitális transzformáció terén aratott győzelem magabiztossá teszi a vállalatokat a napjainkban tapasztalható bizonytalanságokkal, kihívásokkal szemben. Az elért eredmények és a teljesítménynövekedés szinte “a túlélés” eszközévé tette az ügyfélközpontú technológiai stratégiákat. A KPMG tervezi, hogy a Global Tech Report 2022 felmérésben megfigyelt, digitális érettséget mutató viselkedésformákat később részletesen is megvizsgálja egy újabb kutatásban.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Megéri a cégeknek a digitális átállás appeared first on Műszaki Magazin.

A kazincbarcikai székhelyű vállalat, amely Európa egyik piacvezető műanyag alapanyag és szervetlen vegyianyag gyártója, és az SAP 2022 elején közös projektbe kezdett. Ennek keretében a társaság régi R3-as vállalatirányítási rendszerét a legújabb, mesterséges intelligenciával is támogatott verzióra cseréli. A vállalatirányítási rendszer korszerűsítését azért sem érdemes halogatni, mert a korábbi SAP Business Suite 7 csomag hivatalos, globális támogatását csak 2027. év végéig vállalja az SAP.

A BorsodChem jogelődjét, a Borsodi Vegyi Kombinátot (BVK) 1949-ben alapították és azóta a Társaság Magyarország meghatározó vegyipari vállalatává, illetve Európa egyik piacvezető műanyagipari alap- és speciális vegyianyag gyártójává nőtte ki magát. A folyamatos fejlődéshez természetesen elengedhetetlen az is, hogy a vállalatok időről-időre átvizsgálják digitális infrastruktúrájukat és megtegyék a szükséges lépéseket a korszerűsítés érdekében. A BorsodChem úttörőnek számít ezen a téren is, mivel informatikai szakemberei az SAP Hungary-vel már több közös, felhőalapú megoldásokat tartalmazó projekten dolgoztak együtt az elmúlt években.

A vállalatirányítási rendszer kiválasztását egy hosszas kiértékelési szakasz előzte meg a társaságnál, amelynek köszönhetően sikerült az igényeket és a lehetséges megoldásokat a legjobban összehangolni. Az S/4HANA rendszerre történő átállás részét képezi egy felhőalapú robotizált folyamatautomatizálási (Robotic Process Automatization), úgynevezett iRPA csomag bevezetése is, amelynek köszönhetően mesterséges intelligencia segítségével tudják az ismétlődő, manuális folyamatokat automatizálni a BorsodChem-nél. A teljes megvalósítási folyamat végét és az éles indulást 2023 első negyedévére tervezik.

„A BorsodChem 1997 óta használja az SAP vállalatirányítási rendszert, amely kellően hosszú idő ahhoz, hogy időszerűvé váljon egy új rendszer bevezetése, amely hatékonyabb megoldásokkal és jobb minőségű információkkal támogatja vállalatunk működését a jövő felé vezető úton. A projektet megelőzően SAP szakértők bevonásával áttekintettük a lehetőségeket, és az S/4HANA átállás végrehajtásának olyan módját választottuk, hogy a SAP rendszerben lévő 25 éves üzleti adatokat és SAP alapfolyamatokat is megtarthassuk.  Az áttelepítés végrehajtása mellett további folyamatoptimalizálást és új funkciók bevezetését is tervezünk, hogy jobb előrejelzési és költségszámítási rendszert biztosítsunk a fejlett, új SAP S/4HANA felületen”

– fejtette ki Wang Zhenhua (Brad), a BorsodChem IT igazgatója.

A felhőalapú vállalatirányítási rendszerre történő átállást azért sem érdemes halogatni, mert az SAP Business Suite 7 csomag hivatalos informatikai támogatása 2027. év végén lejár. Ennek következtében a csomag alkalmazásaira (ERP 6.0, CRM 7.0, Supply Chain Management 7.0, Supplier Relationship Management 7.0) 2028 januárjától 2030 decemberéig már feláras lesz a támogatás.

„Magyarországon ez a folyamat jelenleg több száz céget érint, ezért a piacon elérhető partneri kapacitásokat is szem előtt tartva számukra egyre sürgetőbbé válik a legújabb S/4HANA rendszerre történő átállás, amelyet a leghatékonyabban RISE with SAP csomagunk keretében tudnak megtenni”

– mondta el a bevezetés kapcsán Pintér Szabolcs, az SAP Hungary ügyvezető igazgatója.

A RISE with SAP csomagot világszerte eddig már több mint 1300 vállalat használta és az SAP egyértelművé tette, hogy ügyfeleit hosszú távon is hasonló, a helyi és a globális sajátosságokat egyaránt tükröző megoldásokkal fogja támogatni a sikeres átállásban. Ezzel összhangban az SAP 2040-ig garantálja az újgenerációs, felhőalapú S/4HANA vállalatirányítási megoldásának támogatását.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Aktívan támogatja a digitális átállást a BorsodChem appeared first on Műszaki Magazin.

A belső és külső kibervédelem területén iparágvezető BlueVoyant mai sajtóeseményén bemutatta legfrissebb kutatásának megállapításait. A vállalat harmadik alkalommal kiadott Az ellátási lánc kiberkockázat-kezeléséről szóló éves globális jelentésének (The State of Supply Chain Defense: Annual Global Insights Report)^[1] eredményeit a Magyarországon másfél éve jelenlévő kiberbiztonsági vállalat szakértői ismertették.

Trendek és megoldások a kiberbiztonságban

Az eseményen Rácz György Róbert, a cég Európáért felelős elnöke és a BlueVoyant Magyarország ügyvezető igazgatója röviden felvázolta a 2023-as kiberbiztonsági trendeket, amely szerint a jövő évben biztosan velünk maradnak az egyre sikeresebb zsarolóvírusok és a pénzügyi vagy politikai célú támadások, és felhívta a figyelmet a felhőmegoldások stratégiai kibervédelmének fokozott szükségére is. Egyed Péter, az európai biztonsági műveleti központ (SOC) vezetője bemutatta a kivételes szakértői tudásra épülő budapesti operációs központ egyedülálló felépítését és megoldásait, amellyel a BlueVoyant gyors és hatékony védelmet nyújthat a régió és a világ más területein működő vállalatainak  az online térben.

Az ellátási lánc kiemelt kockázati forrás

A friss kutatás eredményei kapcsán a BlueVoyant képviselői kihangsúlyozták , hogy a vállalatok védelme ezen a téren még korántsem teljes. A felmérésből kiderül, hogy a megkérdezett cégek 98%-át érintette negatívan az ellátási láncukban bekövetkezett kiberbiztonsági incidens. A teljes ellátási láncon belül is a digitális ellátási láncot alkotó külső beszállítók a legkockázatosabbak, hiszen ezek a hálózati hozzáférésükön keresztül közvetlenül veszélyeztetik a vállalat kiberbiztonságát. A kutatás alapján az ellátási láncok kiberbiztonsági kockázata nem csökkent, sőt, minden eddiginél több vállalkozás számolt be arról, hogy az ellátási láncukban bekövetkezett kiberbiztonsági zavarok negatívan érintették a működésüket.

A felmérés további fontos eredményei a következők:

• A válaszadók 40%-a bízik abban, hogy a beszállítója maga is gondoskodik a megfelelő biztonságról.
• 2021-ben a vállalatok 53%-a mondta, hogy évente több mint kétszer világította át a beszállítóit kiberbiztonsági szempontból, ez az arány 2022-ben 67%-ra javult. Az adatok a valós időben monitorozó vállalatokat is tartalmazzák.
• A vállalatok 84%-a mondta, hogy növelte az ellátási láncának védelmére fordított költségvetését.
• A megkérdezett cégek számára a legnagyobb kihívásokat a szabályozási követelményeknek való megfelelés, a beszállítókkal a biztonsági kérdésekben való együttműködés, valamint annak a vállalati szintű megértése jelenti, hogy a beszállítókat is a szervezet kibervédelmének részeként kezeljék.

A felmérés eredményei is rámutatnak, hogy a hagyományos, általában kérdőív alapú kockázatértékelő módszerek már nem működnek. A BlueVoyant azt javasolja a vállalatoknak, hogy az önbevallás helyett egy tényeken alapuló, közel valós idejű kiértékelési rendszert hozzanak létre, valamint implementálják működésükbe a kockázatok elhárítását célzó folyamatokat.

A különböző ágazatokban működő cégek válaszai jelentősen eltérő tapasztalatokat mutatnak az ellátási lánc kockázatával kapcsolatban:

• Míg az egészségügyi és gyógyszeripari ágazat 42%-kal a harmadik helyen állt abban a tekintetben, hogy mekkora figyelmet fordítanak az ellátási láncok kibervédelmére, ebben az ágazatban a legkisebb a valószínűsége annak, hogy növelik az ellátási lánc kiberbiztonságának megerősítését segítő külső erőforrásokra fordított költségvetésüket. Valamint ez a szektor tartja a legkevésbé valószínűnek (34%), hogy ne tudnának arról, ha egy harmadik fél kibervédelmével kapcsolatban probléma merül fel.
• Az energiaipari vállalatok számoltak be a legnagyobb százalékban (99%) arról, hogy az elmúlt évben legalább egy, az ellátási láncot érintő incidens negatív hatást gyakorolt működésükre. Ugyanakkor 49%-uk rendszeresen vagy valós időben nyomonköveti az ellátási lánc kiberkockázatait, 44%-uk pedig havonta vagy gyakrabban tájékoztatja erről a felső vezetést is. Ezen túlmenően az energetikai vállalatok a kutatás szerint átlagosan 60%-kal tervezik növelni az ellátási lánc kibervédelmére szánt költségvetésüket.
• A gyártóvállalatok esetében a válaszadók 64%-a szerint nyomonkövetik az ellátási lánc kiberkockázatát, és 44%-uk nyilatkozott úgy, hogy integrált vállalati kockázatkezelési programot is létrehoztak.

Régiós adatok és az európai szabályozási környezet

Az Európai Tanács 2022. novemberében fogadta el a NIS2 (hivatalos nevén az Unió egész területén magas szintű kiberbiztonságot biztosító intézkedésekről, valamint az (EU) 2016/1148 irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló Európai Parlament és Tanács irányelv) rendelettervezetet, amely az uniós intézmények, hivatalok, szervek és ügynökségek egységesen magas szintű kiberbiztonságát hivatott garantálni.

„Nem meglepő, hogy az Európai Unió szükségét látja egy, a korábbinál szigorúbb feltételeket tartalmazó szabályozásnak, hiszen ahogy a kelet-közép-európai országokat vizsgáló kutatásunkból is kiderült, csupán a vállalatok 21%-a kezelte prioritásként az ellátási lánc kibervédelmi megfelelőségét. Ennek megfelelően a NIS2 szabályozás jelentősen kibővíti a kötelezettek körét, a nem kritikus szolgáltatást nyújtó mikro-, és kisvállalkozásokon kívül  minden állami és magánszervezetre vonatkozik”

– mondta el Csendes Balázs, a BlueVoyant kelet-közép-európai és a közel-keleti térségekért felelős értékesítési igazgatója.

A Kiberkockázat kezelése a beszállítói ökoszisztémában – közép- és kelet-európai jelentés: Lengyelország, Magyarország és a Cseh Köztársaság (Managing Cyber Risk Across the Extended Vendor Ecosystem Central and Eastern Europe Report: Poland, Hungary, and Czech Republic) című tanulmány rávilágított arra is, hogy a cégek csupán 5%-a monitorozza beszállítóit, miközben 98%-uk szenvedett el valamilyen kibervédelmi incidenst a beszállítók gyenge védelme miatt.  2022-ben a vizsgált vállalatok 66%-a mondta, hogy nem monitorozzák beszállítóikat.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A BlueVoyant kutatása szerint a digitális ellátási láncok védelme továbbra is szignifikáns üzleti kihívást jelent appeared first on Műszaki Magazin.

Bár a vállalatok szorgalmazzák az új energiaforrások használatát és a teljes digitalizációt, de a kivitelezéshez a jelenleginél nagyobb mértékű fejlesztések szükségesek. A fentiek szellemében a cégek alig fele határozott stratégia mentén működik, ám a többiek még csupán fontolgatják ezt, vagy még nem rendelkeznek saját akciótervvel – derül ki egy friss nemzetközi kutatásból, amelyben több mint ezer vállalat vett részt.

Az S&P Global Market Intelligence és az Eaton nemrég napvilágot látott, A digitális átalakulás és az energetikai átállás találkozása című nemzetközi tanulmánya jól mutatja, hogy a vállalatok mennyire tekintik fontos tényezőnek az energetikai szempontokat a teljes digitalizációs átálláshoz. A kutatás alapja egy több mint ezer – európai, észak-amerikai és a közel-keleti – céget érintő felmérés volt négy, az energiaellátás szempontjából kritikus területet (épületek, adatközpontok, ipari létesítmények és közművek) vizsgálva. Bár a kutatásban magyar vállalat nem vett részt, az eredmények azonban a hazai cégek számára is értékesek lehetnek, hiszen teljes képet nyújtanak a témában a globális piacról.

solar-panels-in-city-getty-157732638

„A felmérés tanúsága szerint hatalmas a lemaradás a dekarbonizációs célok eléréséhez elengedhetetlen digitalizációban. A tanulmány egyben azokra a lehetőségekre is rávilágít, amelyek segítségével a vállalatok fókuszáltan fektethetnek be, és nagyobb hatást érhetnek el. A vállalkozásoknak sokkal gyorsabban kellene végrehajtaniuk a digitális átalakítást. A jó hír az, hogy eljött a cselekvés ideje! A Brightlayer digitális platformunk, illetve az ahhoz hasonló eszközök pedig segítenek a vállalkozásoknak kinyerni a beruházások megtérülésének értékeléséhez elengedhetetlen energetikai adatokat és információkat”

– nyilatkozta a témában Szontág Balázs, az Eaton Magyarország marketing menedzsere, aki pár fontos adatot is kiemelt. Például azt is, hogy a megkérdezett cégek csupán a fele rendelkezik az átálláshoz szükséges digitális stratégiával, 77 százalékuk pedig arra számít, hogy a jövőben nem a jelenlegi energiaforrásokra támaszkodik. Emellett a vállalatok alig egyharmada követi nyomon a legfontosabb fenntarthatósági és energetikai mérőszámokat, és még kevesebben (17 százalék) rendelkeznek digitalizálható rendszerekkel.

A tanulmányból az is kiderül, hogy az épülettulajdonosok és -üzemeltetők számára az energiaoptimalizálás és az ESG-jelentések kritikus kérdések. Ebben a szektorban a fenntarthatóság a legfontosabb cél, ezt a válaszadók 46 százaléka jelölte meg prioritásként. A megtérülések tekintetében azonban szkeptikusak az épülettulajdonosok: a legnagyobb digitális kihívások közé tartozik a kedvező költség-haszon elemzés kiszámítása (a megkérdezettek 52 százaléka említette) és a digitális átalakítást indokolttá tevő valós felhasználói igény hiánya (45%). Az adatközpontok viszont már a következő generációs digitális lehetőségeket keresik, hogy racionalizálják a működésüket, vagy éppen bevételt termeljenek a versenyelőnyök megteremtése érdekében. Az adatközpont-tulajdonosok számára a következő cél a megújuló energiaforrások használatának növelése; 47 százalékuk tartja fontosnak az energiatárolási kapacitások javítását és kiépítését, 34 százalékuk pedig a hálózatba történő energiaértékesítésből származó bevételre fektet hangsúlyt.

Összességében a vállalatok leginkább a szakképzett munkaerő hiányát jelölték meg a digitális átállást lassító tényezőként, és csupán negyedük indokolta ugyanezt energetikai és áramellátási problémákkal. Pedig a digitális átalakulás alapvető fontosságú az új üzleti modellek és bevételi források szempontjából, gondoljunk csak az ügyfelek elektromosjármű-töltési igényei miatti támogatásra (ezt a válaszadók 49 százaléka jelölte meg) vagy magukra a töltőállomásokra (45 százalékuk említette).

„Mostanáig a vállalati átalakítási projektek az üzleti folyamatok optimalizálására összpontosítottak leginkább. A közelgő energetikai átállás már hatással lesz a digitális gyakorlatokra és folyamatokra, és fontos versenyelőnyhöz juttatja azokat a cégeket, amelyek elsőként alkalmazzák ezt a megközelítést”

– tette hozzá Szontág Balázs.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Kiderült, hogy miért lassú globális szinten a vállalatok digitális átállása appeared first on Műszaki Magazin.