A mesterséges intelligenciával ellátott, úgynevezett intelligens robotok megoldást jelenthetnek számos globális problémára, mint a munkaerőhiány, az elöregedő társadalom, az ellátási láncok instabilitása, valamint a klímaváltozás hatásainak kezelése. Azonban annak érdekében, hogy az AI-alapú robotokat a leghatékonyabb és legbiztonságosabb módon tudja egy vállalat integrálni és használni, a jelenlegi munkaszervezési modellek radikális újragondolása szükséges.

A mesterséges intelligencia elterjedése, illetve a robottechnológia fejlődése nyomán új távlatok nyíltak meg a robotok alkalmazhatóságában és funkcionalitásában. Az előre programozott elektromechanikus gépek mellett megjelentek az intelligens robotok, mesterséges intelligenciával ellátott, komplex, programozható mechatronikai rendszerek, Amelyek eltérő autonómia szinttel képesek a környezetük észlelésére és az abban elhelyezkedő tárgyak manipulálására.

Az Ipar 5.0 korszakában a növekvő autonómiával rendelkező robotok együttműködési képességeik révén forradalmasítják a gyártási és szolgáltatási folyamatokat, miközben elősegítik a biztonságosabb, intelligens, emberközpontú gazdaság kialakulását.

„A humáncentrikus robotfejlesztés elengedhetetlen eleme, hogy a robot funkcionalitásán, társas képességein és megjelenésén túlmenően biztosítsuk a kockázatkezelési intézkedéseket és a szükséges etikai kereteket”

– mondta Prisznyák Alexandra, a Deloitte Vezető AI és Robotika Szakértője.

Az utóbbi években a globális robotpiac robbanásszerűen növekszik, különösen olyan területeken, mint a vendéglátás, raktározás és logisztika, illetve egészségügy, ahol az intelligens robotok hatékonyabb működést, költségcsökkentést és innovatív ügyfélélményt biztosítanak. Magyarországon azonban ezek a fejlett megoldások még csak korlátozottan érhetők el, így a hazai vállalatok számára stratégiai jelentőségűvé válhat, hogy már most elkezdjék kiaknázni e technológia, hogy már most elkezdjék kiaknázni az intelligens robotok nyújtotta lehetőségeket.

A vezetők felelőssége: sikeres AI- és robotstratégia kialakítása

Az intelligens robotok azonban nem csupán a jövő eszközei – már ma is a versenyképesség kulcsát jelentik, ezért szükségszerű kérdésként merül fel, hogy az intelligens robotok bevezetése milyen szervezeti megfontolásokkal jár?

„Az intelligens robotok bevezetése előtt a vállalatoknak nem csupán a költség-haszon elemzését kell elvégezniük, hanem egy részletes AI- és robotstratégiát is ki kell alakítaniuk. A vezetőségnek pedig kulcsszerepe van abban, hogy meghatározza az integráció irányvonalát, és biztosítsa a megfelelő technológiai és emberi erőforrás-szükségleteket”

– foglalta össze Dr. Barta Gergő, a Deloitte Szenior Menedzsere és Vezető AI Szakértője.

Az intelligens robotok felelős bevezetéséhez és alkalmazásához elengedhetetlen a jövőorientált menedzsment irányításával végzett szervezeti átalakulás. A robotok integrációját támogató vállalati kultúra kialakítása, az adatkezelési és elemzési képességek fejlesztése, a munkafolyamatok tevékenységmegosztásának (robot-humán) részleges átalakítása, illetve a kollaboratív munkaerőállomány folyamatos képzése elengedhetetlen.

„Az intelligens robotok sikeres integrációjának egyik kulcstényezője a meglévő adat- és innovációs rendszerek – például IoT, AI és felhőalapú megoldások – továbbfejlesztése, ami új szintre emeli a kiber-fizikai rendszerek alkalmazását. Ezek a fejlett rendszerek zökkenőmentesen kapcsolódnak a robotokhoz, elősegítve a robotgazdaság kialakulását”

– mondta Prisznyák Alexandra.

Robotok indukálta gazdasági paradigmaváltás és a szervezeti változásmenedzsment szükségessége

Az AI-alapú robotok forradalma paradigmaváltást jelent a gazdasági növekedési potenciálban. Az intelligens robotok munkafolyamatokba illesztése újraértelmezheti a korábbi ember-robot kooperációs viszonyokat, jelentős termelékenységi, hatékonysági növekedést eredményezhet. Ugyanakkor a robotok integrálása nem csupán a technológiai fejlesztések, hanem a szervezeti kultúra és a munkavállalói attitűdök menedzselését is igényli.

Az intelligens robotok bevezetése nem csak technológiai, hanem társadalmi és pszichológiai kérdéseket is felvet, amelyeket figyelembe kell venni a sikeres integráció érdekében.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Intelligens robotok: nekünk, velünk, helyettünk dolgoznak appeared first on Műszaki Magazin.

Akad azonban számtalan kihívás, melyet mindenképp kezelni szükséges, továbbá újszerű üzleti és jogi kockázatok is felmerülnek, melyek mérséklése többletfeladatot ró a fejlesztő és adaptáló szervezetek nyakába. Ráadásul a technológiai fejlettség elérte azt a szintet, hogy most már szükséges elgondolkodni azon, hogy a jelenleg rendelkezésünkre álló szabályokat felül kell-e vizsgálni.

Az innováció és adatalapú gazdaságban mindenhol jelen vannak már a mesterséges intelligencia (MI) alapú megoldások. A vállalkozásoknak azonban hangsúlyos kockázat az, hogy milyen hatékonyan tudják beilleszteni a megfelelő innovatív tartalmú alkalmazást üzleti modelljükbe, operatív működésükbe.

Az Európai Unió készülő mesterséges intelligenciáról szóló rendelete, az ún. AI Act a felmerülő kérdésekre próbál jogi keretrendszert biztosítani, ez azonban csak egy része a megoldásnak, hiszen nem csak jogi, de etikai kérdések is felmerülnek, miközben a verseny nagy, a technológiai fejlődés üteme pedig egyre gyorsul.

A szakértők szerint jelenleg még alacsony az általános, ilyen rendszerekkel szemben táplált bizalom, és ennek részben oka a megfelelő szabályozás hiánya – a rendelkezésre álló szabályok ugyanis nem tudnak minden kihívást, minden kérdést megfelelően kezelni. A szabályozás hiányosságán túl megértési problémák is felmerülnek: mivel ezeket a technológiákat nem értjük teljes egészében, nehezen lehet megfelelően készülni ezek hatásaira, továbbá aggályok merülnek fel az alapvető jogoktól a termékfelelősségi és adatvédelmi kérdéseken túl egészen az üzleti titok védelméig. Sok esetben felmerül a kérdés például, hogy egy generatív MI-modellnek milyen kérdéseket tehetünk fel, és az ott megadott adat milyen védelemben részesül. Az output, vagyis generált eredmény kapcsán pedig a szellemi tulajdonjoghoz kapcsolódó kérdések merülnek fel, például, hogy keletkezik-e szerzői jogi oltalom alá eső mű, és ha igen, kit illet meg.

Az Európai Unió most készülő rendelettervezete, az AI Act bizonyos kihívások kezelésére tesz kísérletet, célja inkább a megelőzés, a hátrányos helyzetek kiküszöbölése. Az első, nehezen érthető és nagyon technológiai szövegezési verzióhoz képest a jelenlegi, harmadik szövegtervezet sok előrelépést tartalmaz. Jól definiált például a mesterséges intelligencia rendszerek fogalma, amely kulcsfontosságú egy ilyen jogszabálynál. Több olyan alfogalmat is bevezettek, melyek jól mutatják, hogy az EU reflektál a folyamatos változásra, bekerültek a tervezetbe például az alapmodellek és az általános célú mesterséges intelligencia rendszerek fogalmai is – véli Dr. Barta Gergő a Deloitte Magyarország kibervédelmi tanácsadási üzletágának vezető menedzsere.

Az EU, mint jogalkotó szinte a világon elsőként tesz kíséretet arra, hogy átfogó szabályozás szülessen ebben a kérdésben, és ilyenkor nagyon gyakran felmerül az idő előtti szabályozás kérdése, ez pedig sok esetben túlszabályozással párosul. Ahogy több szakértő is rámutatott: ha a jelenlegi szövegezés szerint alakul az AI Act, akkor az alkalmazóknak olyan kihívásoknak kell megfelelniük technológiai szempontból, amit nem is biztos, hogy képesek megugrani – emelte ki dr. Albert Lili, a Deloitte Legal ügyvédje, az adatvédelem, technológiai és IP csoport, a munkajogi csoport, valamint a mesterséges intelligencia megfelelőségi szolgáltatás specialistája.

Az még kérdés, hogy mikortól lép majd érvénybe a jogszabály, és mikor kell majd alkalmaznia a szervezeteknek, ugyanakkor nem szabad elfelejtkezi arról, hogy már vannak alkalmazandó jogszabályok, például az adatvédelem területén a GDPR. Egy megbízható mesterséges intelligenciarendszer egyik alappillére, hogy a fejlesztők és az MI megoldásokat alkalmazók egyaránt figyelembe vegyék az adatbiztonsági és az adatvédelmi követelményeket, a piaci szereplők pedig transzparensen kommunikálják, hogy milyen adatkezelési műveleteket végeznek, milyen adatokat gyűjtenek, azokat milyen célból használják fel. Ezzel egyidejűleg pedig szükséges megfelelő kontrollt biztosítani az adatalanyoknak személyes adataik felett.

A jogi keretrendszer megalkotásával párhuzamosan az üzleti és felhasználói oldal is egy tanulási folyamaton megy át. Kérdés például, hogy milyen etikai szempontokat kell figyelembe venni a mesterséges intelligenciarendszerek tervezésénél, és ezek hogyan illeszthetők be a jogi keretekbe, ill. át kell gondolni, hogy kik az értékteremtési folyamat résztvevői, ezek milyen viszonyban vannak egymással, és milyen esetben, kinél van a felelősség.

Szintén felkapott téma a szellemi tulajdonjog kérdésköre is, amellyel kapcsolatban nagyon sok kérdőjel van, például, hogy a meglévő szellemi tulajdonjogra vonatkozó szabályozás elegendő-e a mesterséges intelligencia által generált tartalom vagy találmányok által támasztott egyedi kihívások kezelésére. Az EU-ban, és így Magyarországon is jelenleg irányadó szabályozás kimondja például, hogy egy művet akkor illethet meg szerzői jogi oltalom, ha egyéni eredeti jelleggel bír és az emberi közreműködés azonosítható. Mi történik akkor, ha egy mesterséges intelligencia is részt vesz az alkotásban? Abban az esetben, ha az MI teljesen önállóan, emberi közreműködés nélkül hoz létre művet, a jelenleg rendelkezésre álló szabályok és joggyakorlat alapján nem állhat fenn szerzői jogi oltalom.

Ugyan tényleg nehéz a jelenlegi környezetben felkészülni, mivel a szabályozás még nem teljesen kiforrott, innovációs szempontból mégis most van az a pillanat, amikor érdemes elkezdeni az MI megoldások használatát. Fontos azonban, hogy a jogi és piaci követelményeknek való megfelelés érdekében már első pillanattól a megfelelő szakemberek kerüljenek bevonásra az MI stratégia kialakításába és megvalósításába. – tette hozzá Dr. Albert Lili.

A témáról többet is megtudhat a Deloitte Risk? Respond! podcast teljes adásában, ami itt tekinthető meg.

Forrás: Deloitte Magyarország

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az MI veszélyei: üzleti és jogi kockázatok appeared first on Műszaki Magazin.

Mindez teljes átalakulást hoz társadalmunkban, gazdaságunkban, értékrendünkben – kérdés, hogy mennyire tudjuk kihasználni a technológiákban rejtőző potenciált, és mindezt az előnyünkre fordítani?

Definíció szerint feltörekvő alatt olyan új és folyamatos fejlesztés alatt álló technológiákat értünk, amelyek jelentős hatással lehetnek a társadalomra, a különböző iparágakra, a gazdaságra – tehát a mindennapi életünkre. Olyan technológiák ezek, melyek képesek innovatív megoldásokat nyújtani meglévő problémákra, és/vagy teljesen új lehetőségeket teremteni. Ide sorolható a mesterséges intelligencia és a blockchain, de ide tartozik a kvantum számítástechnika, a 3D nyomtatás, és a virtuális valóság is. Az emberiség jelenleg a negyedik ipari forradalomban él, ami ugyanúgy hatással lesz rá, ahogy az előző ipari forradalmak is jelentősen megváltoztatták az emberiség életstílusát, értékrendjét.

Az elmúlt időszakban nagyon sokat hallunk új fejlesztésekről, lehetőségekről,digitális megoldásokról, melyek rohamtempóban fejlődnek. Fontos azonban ezek közül megkülönböztetni, melyek azok, amelyek valóban jelentős hatással bírnak a versenyképességre és üzleti modellekre, és komoly szervezeti és társadalmi transzformációs hatással bírnak. – mondta mondta Dr. Barta Gergő a Deloitte Magyarország kibervédelmi tanácsadási üzletágának vezető menedzsere.

A jelenleg főszerepben lévő generatív mesterséges intelligencia, amellyel sokan szöveg- vagy képalkotó felületeken találkoznak valójában csak a jéghegy csúcsa. A társadalmi és gazdasági szempontból igazán érdekes fejlesztéseket a digitalizáció és valamilyen más terület, pl. a biológia találkozásánál látni. Fontos különbség a korábbi ipari forradalmakhoz képest, hogy az előzőekre az emberiségnek, társadalmaknak, törvényhozóknak volt idejük felkészülni. Ez a mostani technológiai forradalom viszont az olyan gyors, hogy ezekre most nincs idő. Ezért mondja sok szakértő, hogy az új technológiák alkalmazását egy időre akár fel is kellene függeszteni – a kutatás fejlesztés szabadon hagyása mellett természetesen.

Izgalmas terület a mesterséges intelligenciával párosított képalkotó diagnosztika, amely jelentősen javítja a betegségek megelőzését már napjainkban is – ennek azonban kiberbiztonsági, személyes adatokhoz fűződő kockázatai is vannak: sarkalatos kérdés, hogyan védjük, kezeljük a betegek rendkívül érzékeny adatait. Az adatbiztonság, kibervédelem már mindannyiunk által tapasztalt kérdéseket, problémákat vet fel. A legutóbbi válságok nyomán kialakult ellátási lánchoz kapcsolódó kockázatok is ide kapcsolódnak:

Biztosak vagyunk-e benne, hogy az IT szolgáltató biztonságban megőrzi az adatainkat? Kényszerű szolgáltató csere esetére rendelkezünk kilépési stratégiával? Ebben az esetben tudjuk-e azt, hogy az adataink hogyan vihetőek át egy másik szolgáltatóhoz? Mi történik, tudunk-e időben reagálni, ha a szolgáltatót éri kibertámadás? – érzékeltette a kérdéskör sokrétűségét Agárdy Balázs, aDeloitte kibervédelmi tanácsadási üzletágának menedzsere.

A Deloitte Risk? Respond! podcastjében elismert szakértők különböző technológiai, fenntarthatósági és gazdasági témaköröket járnak körül, és elemzik azok hatását az üzleti vállalkozásokra, a kockázatkezelés tükrében. Az első epizódban a szakértők a fenti kérdéseket vizsgálták, és helyezték perspektívába. Szóba került továbbá a vállalatok által alkalmazható blokklánc technológia, a digitális transzformáció kiberbiztonsági kérdése, a törvényalkotás és szabályozási mechanizmusok kérdésköre és a fejlődés gyorsaságának növekedése is.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Felforgatja, átalakítja társadalmunkat a technológia – de tartanunk kell-e tőle? appeared first on Műszaki Magazin.

Mire jó a metaverzum?

A várakozások szerint a metaverzum forradalmat hozhat az élet sok területén, sőt, szinte teljesen átírhat egy sor szabályt, az eddiginél kevésbé fizikális, sokkal inkább virtuális világot hozhat az életünkbe. Egyelőre a legtöbb szervezet számára az okoz fejtörést, hogy egyáltalán hogyan kezdjenek neki, hogyan illeszkedjenek be az „új világba”. Sokak szerint azonban nem is ez a fő kérdés, hanem az, hogyan kezeli a közszféra a virtuális valóságot, mennyire próbálja kiaknázni az abban rejlő lehetőségeket. Ez akár az új technológia jövőbeli fejlődésére is rányomhatja a bélyegét.

Jelenleg még nincs általánosan elfogadott definíció arra, pontosan mit takar a metaverzum kifejezés, de bizonyos ismertetőjegyekben már meg lehet állapodni. Abban például egyetértés van, hogy a kifejezés a digitális, fizikai és emberi világok összeolvadását jelenti. Ezek között már most is van valamilyen kapcsolat, a digitális és emberi világok például találkoznak a közösségi médiában vagy az online játékok többjátékos módjaiban. Az olyan technológiák, mint a kiterjesztett valóság (AR) a digitális világot terjesztik ki a fizikai térbe, míg a virtuális valóság (VR) a felhasználókat egy digitális-fizikai hibrid világba kalauzolja el. Nem véletlen, hogy ez a két fejlesztés jelenti a metaverzum alapját is. De fontos fejlesztési terület a mesterséges intelligencia, a gépi tanulás, a felhő, a skálázható technológia, a blokklánc, az Internet of Things (IoT), az 5G és az edge computing is. Ezek a technológiák biztosítják az intelligenciát, a hatékonyságot, a kapcsolódást és interaktív képességeket, melyekre a metaverzum épülhet. Éppen ezért a jövőbeli fejlődésük meghatározhatja azt is, merre halad majd az új, részben virtuális világ.

Mire használhatja a metaverzumot az állam?

De mihez kezdhet az állam a metaverzummal? A legtöbben elsősorban az üzleti lehetőségeket látják a technológiában, nem is nagyon gondolnak annak közösségi hasznosítására. Pedig katonák, sebészek, ügynökök vagy elsősegélynyújtók számára is lehetővé teheti, hogy megtanuljanak új készségeket és gyakorolják a meglévőket egy ellenőrzött környezetben. De ugyanígy használható a metaverzum például veszélyhelyzeti forgatókönyvek tervezésére vagy poszttraumás stressz szindrómában (PTSD) szenvedő veteránok kezelésére is.

“Még csak a folyamat elején járunk, de az kijelenthető, hogy a metaverzum folyamatosan bővül, új képességek és funkciók jelennek meg. Az ökoszisztéma egy sor hardverből, szoftverből, fejre helyezhető kijelzőkből, érzékelési eszközökből és szimulációs alkalmazásokból áll. Ezek a meglévő eszközök pedig nem csak a metaverzum építőelemei, hanem valós alternatívát nyújthatnak már most a közszféra szervezeteinek is.” – mondta Hosszu Gábor, a Deloitte Magyarország Technológiai Tanácsadás üzletágának igazgatója.

Az Unlimited Reality kifejezés éppen ezt takarja, hogy a szervezetek már most kiaknázhatnak olyan megoldásokat, melyek valószínűleg majd hozzájárulnak a teljesen kiforrott új világhoz. Vagyis kár a metaverzum kialakulására várni, hiszen a rövidtávú lehetőségek már most is kihasználhatók.

Az Unlimited Reality jelenleg három fő felhasználási területre osztható:

Az üzleti szimuláció fizikai és virtuális objektumok kombinálásával létrehozhatja a valós világ hibrid másait, melyek az üzleti műveletek optimalizálását és az intelligens döntéshozatalt célozzák. Ez jelenthet fejlettebb tervezési forgatókönyveket, szimulációkat, terméktervezést vagy tesztelést.

A kiterjesztett munkavállalói élmény a decentralizált digitális eszközmegosztás segítségével személyre szabott élményt nyújthat a tanuláshoz, együttműködéshez, munkahelyi elkötelezettséghez és produktivitáshoz.

Az X-Reality élmények hibrid virtuális és fizikai megoldások, melyek új típusú közöségi részvételt hoznak mind az ipari, mind a polgári felhasználóknak.

“A vállalatok már eddig is készítettek szimulációs forgatókönyveket, a technológia fejlődésével ezek egyre inkább megjelenhetnek a közszférában is. Így például egymástól fizikailag távol lévő emberek hatékonyabban tudnak együtt dolgozni földrengések, hurrikánok vagy terrortámadások esetén. Több példa is van már ilyen szimulációra, Amerikában például veteránokat kezelnek VR headsetekkel, akik PTSD-ben szenvednek.” – mondta el Fazekas István, a Deloitte Magyarország Technológiai Tanácsadás üzletágának tanácsadója.

Az X-Reality felhasználásának is lehetnek állami területei, például, ha egy állampolgár szeretne ellátogatni nemzeti parkokba, de nincs rá ideje, akkor virtuálisan bejárhatóvá lehet tenni számára ezeket. Emellett a toborzásban, munkaerőfelvételben is lehet szerepe ennek a megoldásnak, létrejöhetnek akár olyan állásbörzék, ahol az érdeklődők virtuálisan belekóstolhatnak az érintett munkakör mindennapjaiba, hogy könnyebben eldönthessék, mennyire tetszene nekik a munka élesben.

Az állam számára az új technológiák alkalmazásakor kezdetben fontos, hogy kis lépésekkel induljon, olyan konkrét eredményeket érjen el, melyek bizonyítják a koncepció sikerét. Emellett olyan új gondolkodókra van szükség, akik képesek kitörni a hagyományos keretekből, bátran merik alkalmazni a technológiai újításokat.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A metaverzum nem csak játék, a kormányok is használhatják appeared first on Műszaki Magazin.

Az IoT nem csupán egy felkapott trend; segítségével egy gyártóvállalat ma már lényegesen célirányosabban, olcsóbban, csökkentett állásidővel és kevesebb meghibásodással képes például fenntartani és működtetni gépeit.

A dolgok internetével a vállalatok eddig soha nem látott módon használhatják ki a különféle adatokból kinyert információkat, felfedve ezzel potenciális, eddig rejtett értékeket. Nem véletlen, hogy az ilyen okoseszközök terjedése egyre jellemzőbb függetlenül iparágtól, üzleti funkciótól vagy földrajzi elhelyezkedéstől.

„Előrejelzésünk szerint az IoT globális piaca idén több mint 1 billió dolláros lesz, 2024-ig pedig a megkérdezett vállalatok 80 százaléka tervezi IoT-technológia bevezetését.”

– emelte ki Varró Zsófia, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának tanácsadója.

IoT megoldások a gyakorlatban

 Bár korábban nem feltétlenül volt magától értetődő a technológia valódi hozzáadott értéke, a kapcsolódó költségek csökkenésének, valamint az analitikai megoldások fejlődésének köszönhetően mára az IoT kézzelfogható előnyöket hordoz. Ennek megfelelően már itthon is megannyi példát találni kisebb-nagyobb komplexitású IoT-megoldásokra, amely hozzájárulnak a vállalatok hatékonyabb működéséhez.

1. Egy hazai gyártócsarnok egységeinek valós idejű felügyelete vezeték nélküli hálózat segítségével vált valóra. Ezáltal a folyamatos monitoring és az aktuális körülményekhez történő alkalmazkodás lehetővé teszi az emberi mulasztásból adódó hibák hatékony elkerülését, a működési és karbantartási költségek csökkentését. Ezen kívül az IoT-alapú prediktív karbantartással előre jelezhető a gépek meghibásodása; ennek segítségével pedig nemcsak a gépek élettartama hosszabbítható meg, de csökkenthető a leállás időtartama és a meghibásodás esélye.

2. Egy európai cipőmárka látogatószámláló rendszert vezetett be magyar üzleteibe, hogy az eladók számát a betérő vásárlókhoz tudja igazítani a minél magasabb szintű kiszolgálás érdekében. A kiszolgáló személyzet optimalizálásán túl az okosszenzorok segítségével meghatározhatók az üzleten belüli frekventált helyszínek, betekintést nyerhetünk a vásárlók viselkedésébe, pontos visszajelzést kaphatunk a hirdetések, akciók hatékonyságáról, ezáltal is javítva a kereslet tervezhetőségét és a szolgáltatásnyújtás minőségét. A fejlettebb megoldások már azt is képesek meghatározni, hogy milyen nemű a vásárló, merre tart a boltban, van-e rajta maszk, valamint akár azt is, hogy milyen a hangulata, miközben hatékonyan szűrik ki a gyerekeket és az árnyékokat. Ezeket nem pusztán a kereskedelemben lehet felhasználni, hanem alkalmasak például múzeumok látogatottságának monitorozására vagy épp irodai megosztott munkaállomások esetén az irodakihasználtság optimalizálására is.

3. Az IoT megoldások olcsóbbá teszik és lerövidítik az áruk gyártását és kiszállítását, javítják a termelés hatékonyságát. Jó példa erre raktárak területén az áru- és eszközkövetés. Egy logisztikai vállalat Magyarországon a járművek helyzetét és mozgását valós időben követi nyomon. A cél az, hogy egyszerűen tudják tájékoztatni a vontatóvezetőt a következő feladatról és a jármű helyéről, valamint csökkentsék az üresjárati, kihasználatlan időket.

Nem kell olyan bonyolultnak lennie

 Azt is nagyon fontos látni, hogy az összekapcsolhatóság, azaz szenzorok telepítése és hálózatra kötése önmagában nem teremt valódi üzleti értéket. Ahhoz, hogy a technológia potenciálját kiaknázhassuk, komplex tervezés szükséges, miközben számos kulcsfontosságú kérdés merül fel, ez a vállalkozások számára pedig első látásra elrettentő lehet.  Nem magától értetődő sem a koncepció kialakítása, sem maga az architekturális kivitelezés, hiszen mindez több technológiai területen is szakértelmet igényel. Figyelembe véve a piacon elérhető megannyi eszközt, szenzort, IoT platformot, hálózati technológiát és kommunikációs protokollt, már a kiválasztási, beszerzési folyamat is komoly kihívást jelenthet. Ráadásul a megálmodott IoT megoldást ezt követően még integrálni kell a meglévő IT-rendszerekkel.

Szerencsére ezt a kihívást a technológiai szállítók is felismerték már, és egyre többen állnak elő IoT megoldáscsomagokkal.

„Ezek az megoldáscsomagok már jellemzően egyaránt tartalmazzák a szenzorokat, az adatmenedzsment és az analitikai megoldást, a felhasználói felületet, de akár a hálózati összeköttetést is, ami érzékelhetően és kimutathatóan csökkenti a technológiai összetevők kiválasztásával, fejlesztésével és integrálásával járó időt, erőfeszítést és költségeket”

– mondta el Hosszu Gábor, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának igazgatója, aki szerint ezzel egyes IoT megoldások már a kis- és középvállalatok számára is elérhetővé válnak.

Ilyen megoldáscsomagok több nagy technológiai vállalat (például Amazon, IBM, Microsoft, Hitachi) és távközlési cég (például AT&T, Rogers, Verizon) szolgáltatáskínálatában is megtalálhatóak.

„Több prominens iparági vezetővel összefogva a Deloitte is rendelkezik saját „kulcsrakész” IoT keretrendszerrel. Ezek a prediktív karbantartás, eszközteljesítmény-menedzsment és eszközmonitoring felhasználási esetekre fókuszáló alacsony kockázatú, előre konfigurált megoldások lehetővé teszik a vállalatok számára, hogy jelentősen felgyorsítsák az IoT bevezetését.”

– tette hozzá Gercsák Csilla, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának menedzsere.

Az is mellettük szól, hogy hónapok helyett akár már hetek alatt át lehet állni a hatékonyabb működésre. Az IoT ráadásul jól kapcsolható robotikával vagy mesterséges intelligenciával összefüggő projektekhez, így segítségével célirányosan lehet felkészülni a jövő vállalatának működését érintő kihívásokra is.

The post Már nem elérhetetlen megoldás az IoT a KKV szektornak sem appeared first on Műszaki Magazin.

A világ legnagyobb vállalatai igyekeznek elsőként belépni erre az új területre. De mit értünk metaverzum alatt pontosan? Mely iparágak a leginkább érintettek? Ezekre a kérdésekre kerestek választ a Deloitte szakértői.

Egy friss kutatás szerint 4 éven belül az emberiség negyede legalább napi egy órát fog a metaverzumban tölteni. Hogy ez valóban így lesz-e, az kérdéses, de a Facebook márkaváltásával a „metaverse” szó egyre gyakrabban kezd felbukkanni különféle kontextusokban, a közösségi médiától kezdve a divaton át az oktatásig.

„A metaverzum segítségével az egyének a virtuális világba lépve megalkothatják saját világukat önmaguk leképezésével. A metaverzum lehetővé teszi az egyének számára, hogy elmerüljenek a virtuális világ több rétegében, mely rétegek a fizikai világra vannak leképezve, sokkal több 3D-s élményt teremtve, mint az eddigi megoldások.”

– mondta el Hosszu Gábor, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának igazgatója.

Metaverzum, a lehetőségek tárháza

Az a felfogás, hogy a metaverzum csak a videójátékokkal játszók számára releváns, elavult – relevanciáját ma már sokkal szélesebb körűnek ismerik el. Egyes iparágakban a metaverzum felé való elmozdulás már megkezdődött, és a magával ragadó élmények számos különböző platformon elérhetők.

Digitális piacterek és digitális üzleti modellek

Fontos, hogy a metaverzumban legyen egy működő piactér és egy gazdasági ökoszisztéma, melynek kialakítása már elkezdődött. Ez teljesen digitális piacterek és tisztán digitális tranzakciók létrehozását is lehetővé tenné a metaverzumban. Például az aukciókat a világ bármely pontjáról elérhetnék az emberek, ahogy kedvenc webáruházunkba is ellátogathatnánk. A digitális piacterek fejlődéséhez nagyban hozzájárulhat a blockchain-re és kriptovalutákra épülő technológiák kihasználása.

Sport és kulturális események

A koronavírus következtében a legtöbb kulturális vagy sportesemény látogatása korlátozva volt. A metaverzum kiváló lehetőséget biztosíthat majd sport-, zenei vagy művészeti események virtuális lebonyolításához, biztosítva a maximális fogyasztói élményt. Ezek a digitális események ráadásul sokkal több embernek adhatnak lehetőséget szerte a világon, hogy teljesen új módon fogyaszthassa ezeket a tartalmakat.

Digitális művészeti alkotások

Már jelenleg is létezik több olyan játék, ahol a felhasználók saját elképzeléseik alapján építhetik az adott játék világát. Ha megadjuk a felhasználónak azt a szabadságot, hogy tetszés szerint formáljanak, alkossanak új világokat, az sokkal több ember számára biztosíthatja az alkotás szabadságát.

A metaverzum mellett az úgynevezett NFT-k (Non-Fungible Tokens) körül is rengeteg figyelem összpontosul, mely által lehetővé válik a digitális alkotások kereskedelme. Az NFT-k egyediek, így nem cserélhetők fel – minden token-nek egyedi jellemzői vannak. Emiatt az NFT-k alkalmasak digitális áruk, például művészeti alkotások, zene, valamint fizikai áruk, például föld, gépek vagy autók megjelenítésére. Lényegében tehát az NFT egy egyedi fizikai vagy digitális objektumot köt egy egyedi digitális token-hez, így azok a digitális ökoszisztémákon belül használhatók a fizikai áruk tulajdonjogának deklarálására és kereskedhetővé tételére.

Kiterjesztett és virtuális munkahelyek

Ahelyett, hogy a képernyőn látnánk az embereket néhány videóblokk segítségével, lehetőség nyílhat arra, hogy ugyanabban a virtuális szobában tartózkodjunk, ötleteljünk, közösen dolgozzunk, vagy akár meg is változtassuk a helyiséget a felmerülő igények alapján. A kiterjesztett munkahelyek egyesítenék ezeket a funkciókat, lehetővé téve az emberek számára, hogy virtuálisan részt vegyenek egy fizikai megbeszélésen.

Virtuális utazás és turizmus

Milyen érzés lenne beutazni a világot anélkül, hogy elhagynánk a nappalit? Olyan időkben, amikor az utazás korlátozott, és az éghajlatváltozás sürgető probléma, érdekes lehetőség lehet virtuális világok létrehozása. Képzeljünk el egy játékszerű környezetet, ahol az emberek megtapasztalják a svájci Alpokat, megmászhatják a Himaláját, vagy a spanyol tengerparton sétálhatnak. A virtuális világokban akár más bolygókat is meglátogathatunk, virtuális világokat, sok más olyan helyet, amelyet ma el sem tudunk képzelni.

Oktatás és iskolai élet

Az interaktív világ különösen az oktatás és az iskolák számára jelenthet nagy előnyt. Amikor a naprendszerünkről tanítunk, szó szerint lehetséges lenne az űrben tartózkodni, bolygókat feltérképezni, és adatokat szerezni róluk. Minél szórakoztatóbb a tanulási környezettel való interakció, annál könnyebben tanulnak a gyerekek. A metaverzum a vidéki területek vagy az elmaradottabb régiók oktatási helyzetét is megváltoztathatja, ha van internet, ugyanolyan elit oktatásban részesülhetnek, mint mások.

Egészség, jólét

A telemedicina egyre több figyelmet kap manapság, azonban a metaverzum megjelenésével ez a szegmens is továbbfejlődhet. A metaverzum felszabadíthatná az egészségügyi innovációkat, mely érintik a mentális egészség, a műtétek, a fitnesz, a fizikoterápia, betegápolás területét.

Marketing a metaverzumban

A mai vállalkozásoknak újra kell értelmezniük a fogyasztóikkal való kapcsolatot, mivel jól láthatóan növekszik a kereslet az egyedi, limitált kiadású digitális kiegészítők és egyéb virtuális áruk iránt. A metaverzum platformokkal való partneri együttműködés révén a márkák így teljesen új módon egyesíthetik a fizikai és a virtuális kereskedelmet, és növelhetik márkájuk ismertségét.

Technológiai fejlődés a metaverzum előszobájában

A digitális valóság olyan innovatív technológiákat foglal magában, mint a kiterjesztett valóság (AR), virtuális valóság (VR), vegyes valóság (MR), 360 fokos videó vagy más térbeli technológiák. A digitális valóság eléréséhez szükséges eszközök piacán dinamikus fejlődés volt megfigyelhető az elmúlt években, melynek üteme folytatódhat. Becslések szerint az iparág 2024-ben eléri a 73 milliárd USD-t, ami 2020 és 2024 között 54%-os éves növekedési rátának felel meg.

„A metaverzum kiteljesedése még hosszú éveket vehet igénybe, de az bizonyos, hogy minden iparágra hatással lehet. Csakúgy, mint a korábbi információs forradalmakban, a metaverzum körül a legnagyobb izgalom a fogyasztói oldalon kezdődik. Egyes nagyvállalatoknak még lesz idejük felkészülni a jövőre, de azoknak a vállalatoknak, akiknek a profiljába tartozik az emberek közötti kommunikáció és kollaboráció elősegítése, nem vesztegethetik az idejüket. Mint mindig, most is törvényszerű lesz, hogy azok a vállalatok lesznek a legjobb helyzetben, akik gyorsan lépnek és kihasználják ezt az új virtuális jövőt”

– mondta el Csuka Máté, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának tanácsadója.

Kritikák a metaverzummal szemben

A metaverzum nyújtotta rengeteg lehetőség jól hangzik, azonban elképzelhető, hogy egyeseknek rémisztő lehet ez a felvázolt virtuális világ. Továbbá több fontos kérdéskör, mint a magánélet védelme, az információk felhasználása, a mentális egészséggel kapcsolatos aggályok és a valós társadalmi vonatkozások nincsenek még teljeskörűen megvizsgálva, így a metaverzum összes előnyének a megvalósításáig még rögös út vezethet.

Egy másik kérdés a „győztes mindent visz” effektussal és azzal a hatalommal kapcsolatos, amelyet ez egyetlen vállalatnak adhat. Ez azt jelentheti, hogy szó szerint egyetlen vállalat képes lehet létrehozni egy virtuális világot saját törvényeivel, saját gazdasági ökoszisztémával, saját identitással, és megkerüli a valós világ szabályait és kormányzását. Hogyan kell kezelni egy ilyen céget? Mi a helyzet az adókkal? Mi a helyzet a valós világ gazdasági vonatkozásaival?

The post A virtuális valóság küszöbén – Üzleti lehetőségek a metaverzumban appeared first on Műszaki Magazin.

Nagy ugrás előtt áll az emberiség: a jövő technológiái alapjaiban változtatják majd meg életünket, gondolkodásunkat, gazdaságunkat. Kvantum számítási kapacitás, kommunikáció és érzékelés, exponenciális intelligencia, affektív számítástechnika, emocionális mesterséges intelligencia – csak pár azok közül a hívószavak közül, melyek már karnyújtásnyira vannak. A fejlődéssel azonban felelősség is jár: egyre fontosabb annak biztosítása, hogy a gépek megtestesítsék közös értékeinket – áll a Deloitte legfrissebb Tech Trends tanulmányában.

Vezetők, stratégák és technológiai szakemberek joggal teszik fel a kérdést: mit tehetünk most, hogy olyan eseményekre készüljünk fel, amelyek időzítése és jellege még bizonytalan? Ezt ugyan senki nem tudja megválaszolni, a Deloitte szakértői azonban egy keretrendszert ajánlanak a horizonton már feltűnő technológiai lehetőségekről való stratégiai gondolkodáshoz. A legfrissebb Tech Trends tanulmány három ilyen lehetőségre összpontosít: a kvantumtechnológiák a következő évtizedben átalakítják a számítástechnikát, az érzékelést és a kommunikációt. Az exponenciális intelligencia, amely a mesterséges intelligencia következő generációja, azt ígéri, hogy megérti az emberi érzelmet és szándékot. Az ambient számítástechnika pedig mindenütt jelenlévővé teszi a technológiát, munkahelyi és otthoni környezetünkben egyaránt.

A kvantum, és azon túl

Ettore Majorana olasz elméleti fizikus több mint 80 évvel ezelőtt vetette fel, hogy létezhetnek olyan részecskék, melyek önmaguk antirészecskéi, ezek az ún. Majorana-részecskék, vagy fermionok. Ennyi év után a tudósok egyelőre még megosztottak abban, hogy a Majorana fermionok léteznek-e. Ez is mutatja, hogy még korai napjait éljük a kvantumkutatásnak, mégis széles körben elterjedt az a meggyőződés, hogy a kvantumkutatás még ebben az évtizedben lendületet kap, és a laboratóriumokból a valós üzleti környezetbe vándorol. Technológiai óriások, kormányok és start-up cégek milliárdokat fektetnek a kvantum áttörés eléréséért folyó versenybe. Ennek legígéretesebb területei a számítási kapacitás, a kommunikáció és az érzékelés.

A közelmúltban egy kvantum számítógép 5 perc alatt végzett el egy olyan speciális feladatot, amelyre egy hagyományos szuperszámítógépnek több ezer évre lett volna szüksége. A kvantumkommunikáció olyan hardveralapú megoldás, amely a kvantummechanika elveit használja. Ezzel olyan hamisításbiztos kommunikációs hálózatok hozhatók létre, amelyek képesek észlelni a lehallgatást. A biztonságos kommunikáció ezen szintjének elérésének számos technikája közé tartozik a kvantumkulcs-eloszlás (QKD) is, amelyben a felek rendkívül biztonságos titkosítási kulcsokat cserélnek az adatok optikai hálózatokon keresztüli továbbítására. A szubatomi részecskék érzékenységének köszönhetően a kvantumérzékelő eszközök érzékenyebbek és pontosabbak, mint a hagyományos érzékelők. Vannak ígéretes felhasználási esetek, többek között az energia-, a közlekedési és az egészségügyi ágazatban. A kvantumérzékelők már léteznek, de jelenleg korlátozottan állnak rendelkezésre. A kutatók azon dolgoznak, hogy olcsóbbá, könnyebbé, hordozhatóbbá és energiahatékonyabbá tegyék őket.

Exponenciális intelligencia: bejönnek az érzések is

Az adatbányászati folklórban van egy anekdota sörről és pelenkáról, amellyel elmagyarázható a mesterséges intelligencia jelene. A történet szerint a szupermarketek tranzakcióinak elemzése feltárta, hogy a sört a pelenkák melletti polcokra helyezve, az üzletek növelhetik a sörértékesítést. Hogy mi a korreláció a pelenka- és a sörértékesítés között? A feleségek arra kérik a férjüket, hogy vegyenek pelenkát hazafelé a munkából. Míg a férjek megveszik a kért pelenkát, megkívánják a sört, remélve, hogy egy sörrel könnyebben boldogulnak a pelenkát viselő apróságokkal.

„Az anekdota tanulsága az, hogy a tranzakciók gépvezérelt elemzése csak az összefüggést képes feltárni a sör és a pelenka értékesítés között. Emberi agyra van szükség, hogy megértsük, megmagyarázzuk ennek okát. Vásárlói érzelmek és pszichológia hajtja ezt az értékesítési folyamatot, vagyis a mesterséges intelligencia jelenleg nem tudja megkülönböztetni az értelmes és az értelmetlen kapcsolatot a statisztikai adatok között. Ez fog drámai módon megváltozni a következő évtizedben”

– mondta Kiss Dániel, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának partnere.

Az olyan MI megoldások, mint az “affektív számítástechnika” vagy “emotional AI ” emocionális intelligenciát (EQ) adnak a technológia IQ-jához. A deep-learning következő generációja felismeri és utánozni lesz képes olyan emberi tulajdonságokat, mint a karizma, báj vagy sárm. Ez alapjaiban változtatja meg a gépi intelligenciáról az 1950-es évek óta élő hitet, mely szerint a gép nem versenyezhet az ember kognitív és emocionális fölényével. A mesterséges intelligencia alapú botok jelenleg is képesek emberi interakciókat folytatni call-centerekben, bankokban, éttermekben. Az intuitív és érzelmi képességek növekedésével a botok lehetnek majd idősgondozók, tanárok, írók, fizikusok, sőt még informatikai vezetők is: amit ma egyedülállóan emberinek gondolunk, fokozatosan válik kódsorok összességévé. Amint ez megtörténik, az üzleti döntéshozók végre beteljesíthetik a teljes automatizáció ígéretét, mely hatással lesz az értékláncokra, az üzleti modellekre és a stratégiákra is – állítja a Deloitte legfrissebb Tech Trends tanulmánya.

„Ezzel a fejlődéssel nagy felelősség is jár. A MI evolúcióval egyre fontosabb a szervezetek, kormányok és szabályozók szerepe annak biztosításában, hogy a gépek megtestesítsék közös pénzügyi, szociális és etikai értékeinket. Az emberiségnek tanítania kell digitális gyermekeit, hogy azt tegyék, amit mondunk, de nem feltétlenül úgy, ahogy mi tettük.”

-mondta Kiss Dániel.

Ambient élmény: élet a képernyőn túl

A legtöbb ember számára a 60-as évek óta magától értetődő, hogy a számítógép képességeihez, később az internethez egy képernyőn keresztül férünk hozzá. Idővel a képernyők összezsugorodtak, már a zsebünkben és a csuklónkon is elférnek. Közben a számítási és hálózati képességek is egyre erősebbek és kifinomultabbak lettek, mostanra pedig akár már képernyő közvetítése nélkül is hozzáférünk a felhőhöz: gondoljunk az időjárást reggelente hangosan előrejelző okosotthonra. A következő évtizedben az ambient számítástechnika bármikor és bárhol elérhetővé teszi a digitális élményt, ezzel belépünk a képernyőn túli élet korába, amellyel áramvonalasabb, súrlódásmentesebb élet válik valósággá. De hogy fog ez kinézni?

Rövidebb lesz az összecsiszolódás: az ambient technológiák lehetővé teszik, hogy az új eszközök megtanulásához és használatuk elsajátításához szükséges idő drasztikusan lerövidüljön és leegyszerűsödjön. Az ambient eszközök interfészei türelmesek és a felhasználók következő lépését próbálják előre jelezni. Képzeljünk el egy világot, ahol mindenkinek van egy kivételesen okos és figyelmes személyi asszisztense. Ezek az asszisztensek digitálisak, szenzorokkal és hangfelismerő rendszerekkel vannak felszerelve, analitikai és exponenciális intelligencia képességeket használnak, 7 napot és 24 órát dolgoznak, folyamatosan megfigyelik környezetünket. Az asszisztens ismeri az időbeosztásunkat, a preferenciánkat és a szándékainkat is. Proaktív és intuitív, nem csak szól, hogy ideje indulnunk a reptérre, de útközben lekapcsolja otthon a lámpát, letekeri a légkondit és aktíválja a riasztót, sőt be is csekkol helyettünk. Az olyan korai alkalmazási területek mellett, mint az AR/VR és okos szemüvegek, kutatók már dolgoznak az okos-kontaktlencsén vagy a testbe építhető chipeken, melyek kiterjesztik érzékelésünket – egy hétköznapi példával élve: ha a napba nézünk, látjuk majd, hány óránk van naplementéig…

„A jövőbe tekintő vállalatok már ma csiszolják szervezetük tökéletlenségeit, legyen az személyes interakció, berögzött folyamat, vagy akár az alkalmazottak technológia használata. Sok példa van erre, a légitársaságok az elmúlt 20 évben például teljesen átalakították az ügyfélélményt, és mindent újragondoltak a jegyértékesítéstől a poggyászkezelésen át az ültetésig. Nyilván sok változás jön még, az mindenki számára egyértelmű, hogy mennyivel egyszerűbb lett az út a jegytől az felszállópályáig. Az ambient élménnyel kapcsolatos ambícióinkhoz szükséges technológiák talán még nem elérhetőek, de már tisztán látszanak a horizonton. Érdemes elkezdeni tervezni a képernyőn túl!”

– tette hozzá Kiss Dániel.

Az IT szervezetek jövője

A technológiai innováció, amely később hatással lesz a vállalati informatikára is, először a művészet és a szabadidő területén jelenik meg: itt nagyobb a kockázatvállalási kedv. Ahogy a tartalomgyártás demokratizálódott, úgy fognak az IT szervezetek jelenlegi terhei is feloldódni. A jövő IT-ja egyre nagyobb számú csatlakoztatható építőelemet fog kínálni és egyre kevesebb házon belül építendő alkalmazást. Úgy is mondhatjuk, az IT csapat inkább karmester lesz, mintsem dalszerző. Az informatikai vezetés hatásköre együtt változik az informatikai csapat szerepével. Ahogy követhetetlenül szaporodnak az elérhető technológiák, a megfelelő eszközök kiválasztása válik sikertényezővé. Az informatikai vezető jövőbeli fókusza egyre inkább az információ lesz, mintsem a technológia, a vezérigazgató jobbkezeként segít majd eligazodni az újdonságok között, a legjobb következő lépés felé irányítva a szervezetet.

Ahhoz, hogy ez a változás megtörténjen, az IT csapatok kötelessége a felfedezés. Munkaidejük 5-10%-át a következő lehetséges lépések felfedezésére, míg további 15-20%-ot az legígéretesebb innovációk implementálására kell fordítaniuk. Hiszen ahogy Oren Harrari író és közgazdász fogalmazott:

„A villanykörte nem a gyertyák folyamatos fejlesztésének eredménye volt.”

Bár magasnak tűnhet az ár, a következő villanykörte feltalálásának jutalma exponenciális – ezzel együtt érdemes optimális egyensúlyt tartani a jelen és a jövő technológiája között – áll a Deloitte legújabb Tech Trends tanulmányában.

The post Küszöbön a kvantumtechnológia, exponenciális intelligencia és az ambient számítástechnika forradalma appeared first on Műszaki Magazin.

„Az adat az új arany” – ez a kifejezés mostanában kezd valóban értelmet nyerni: az adatelemzésen alapuló döntések során már 70%-ban használnak fel külső forrásokból származó adatokat világszerte. Ez főként a pénzügyi és az egészségügyi szektorokban jellemző. Az adatmegosztási trend fejlődésével egyre több szervezet lép majd adatközösségbe egymással, a felhő alapú adatpiacok pedig már most gyors és egyszerű lehetőséget nyújtanak adatok adás-vételére – áll a Deloitte legfrissebb Tech Trends tanulmányában.

Az adatkezelési folyamatok egyszerűsítésében és a kapcsolódó költségek csökkentésében segítheti a szervezeteket, ha külső adatkezelő szolgáltatókkal végzik az adatok biztonságos megosztását. Az adatmegosztás fejlődésének előrehaladtával a Deloitte szakértői arra számítanak, hogy egyre több szervezet – versenytársak és iparági partnerek egyaránt – vesz majd részt adatközösségekben, és vállalkozik kölcsönösen előnyös bevételi, működési és kutatási területek feltárására.

Az adatpiaci szektor jelenleg korai aranyláz fázisát éli. Az „adatmegosztás mint szolgáltatás” modell már bizonyította hatékonyságát olyan nagy horderejű adat-, információ- és tartalommegosztási területeken, mint a zenei fájlmegosztó platformok és a közösségi média. Ezekben a szolgáltató felhasználóbarát adatmegosztó platformot bocsát rendelkezésre, ügyfelei pedig biztosítják a tartalmat – az adatokat. Az adat többé nem pusztán a vezetői döntéshozatalt támogató eszköz, az adat mára üzleti szempontból kritikus eszközzé vált, melynek zökkenőmentes adás-vételében és megosztásában felhőalapú adatmegosztó platformok segítik a szervezeteket. A változást legkönnyebben és leghatékonyabban katalizáló platform végül akár az adatmegosztás szabványává is válhat az iparági adatszolgáltatások vertikumában.

„Az új adatvédelmi technológiák még gyerekcipőben járnak, de máris rohamosan nő az érdeklődés a külső adatforrások használata iránt. A következő években várhatóan számos szervezet fejleszt saját adatvagyonán és eszközein alapuló, biztonságos adatmegosztást kínáló megoldásokat, amellyel potenciális versenyelőnyre tehet szert”

– mondta Szöllősi Zoltán, a Deloitte kockázatkezelési tanácsadás üzletágának igazgatója.

Biztonságosan megosztott adatok

Az egyik kulcskérdés a technológia elterjedésében a biztonság kérdése: az elmúlt években soha nem látott mértékben nőtt meg az adatvesztési incidensek száma, egyre nagyobb kárt okozva a szervezeteknek, és a trend folytatódni látszik. Az adat akkor válik értékké egy szervezet számára, ha használhatja és megoszthatja. Az adatvédelmi irányelvek és a versenytitoktartási elvárások azonban eddig természetszerűleg korlátozták lehetőségeiket az adat értékre váltásában. Az adatbiztonsági kockázatok nélküli adatmegosztás és feldolgozás ezért is létfontosságú. A hatékony, felhő alapú piacterek felületein lehetővé vált adat adás-vétel és a legújabb adatvédelmi technológiák, mint például a Teljes Homomorf Titkosítás (Fully Homomorphic encryption – FHE) vagy a Differenciált Adatvédelem (Differential Privacy) kombinációja nem kevesebbet tesz lehetővé, mint titkosított adat továbbítását majd feldolgozását a titkosítás feloldása nélkül. Ezek a megközelítések lehetővé teszik a szervezetek számára, hogy az adatbiztonság feláldozása nélkül élvezhessék az adatmegosztás minden előnyét.

Milyen előnyökkel jár mindez a felhasználók és a szervezetek számára?

Egy egyszerű példa: az összesített adatok segítségével meg lehet ismerni a vásárlói szokásokat egy teljes szektorra vonatkoztatva. Így könnyedén fel lehet tárni a csalási mintákat, ezzel pedig biztonságosabbá válik a vásárlás a kereskedők és fogyasztók számára egyaránt. A szervezetek adatközösségbe lépése és kutatási együttműködése lehetővé teszi kritikus területekre vonatkozó kutatási kezdeményezések felgyorsítását – mindezt az egyes szervezetek versenyelőnyének veszélyeztetése nélkül. Az új technológiák ezen kívül védhetőbbé teszik a mesterséges intelligencia folyamatok alapjául szolgáló és nyilvános felhőben tárolt adatokat is. Végül, de nem utolsó sorban biztosíthatóvá válik a továbbított adat titkosításának megőrzése a feldolgozási folyamat egésze során, hiszen FHE alkalmazásával a felhasználó gyorsan és titkosítási kulcs nélkül férhet hozzá kritikus adatokhoz. Ez utóbbi olyan iparágakban lehet versenyelőny, ahol bizalmas adatok gyors áramoltatására van szükség – mint például a robotsebészet vagy az intelligens gyártóipar területein.

„Lehetővé válik a hatékonyság növelése a költségek csökkentése mellett – biztonságos adatbázisok válhatnak egy gombnyomásra elérhetővé, így az adatszolgáltatóknak nem kell többé hardvert biztosítaniuk, adatbázisokat karbantartani és alkalmazásprogramozási felületeket, ún. API-kat építeni”

– tette hozzá Szöllősi Zoltán.

Minden fél számára előnyös megoldás kell

A gyors fejlődés mellett természetesen vannak adatbiztonság-megőrző megosztást és feldolgozást lassító tényezők is. Érdemes figyelembe venni, hogy a teljes körű felhasználáshoz szervezeti változtatások szükségesek, amelyek jelentős erőfeszítéseket és időt kívánhatnak meg, így átmenetileg lassíthatják a munkavégzést és csökkenthetik a teljesítményt. Szabályozási akadályok is vannak az adatvédelem, illetve az adat tulajdonjoga körül, amelyekkel foglalkozni kell, mielőtt az adatbiztonság-megőrző megosztást és feldolgozást teljes mértékben és minden fél számára előnyös módon ki lehet aknázni.

Egy jó és igen aktuális példa az új technológiai lehetőség gyors kiaknázására a világjárványhoz, ezen belül a vakcinaelosztás optimalizálásához kapcsolódik: az Egyesült Államok-szerte közel 10 ezer üzletet magáénak tudó, és az évenkénti influenza- és egyéb oltások bevezetésének sikerével büszkélkedő CVS Health kereskedelmi adatmérnöki részlegének vezető igazgatója, Karthik Kirubakaran szerint:

“Hatékony adatstratégiánknak köszönhetően, külső adatforrások elemzésével tökéletesíteni tudtuk a vakcina disztribúciónkat, mindezt hónapok helyett hetek alatt. Gyorsan tudtunk lépni azáltal, hogy egyetlen technológia alkalmazása helyett egy több platformon átívelő adathálót hoztunk létre.”

A Deloitte legfrissebb Tech Trends 2022 tanulmánya itt érhető el.

The post Az adatmegosztás új korszaka: jó a cégeknek appeared first on Műszaki Magazin.

Mára a technológia a folyamatos változásokhoz való alkalmazkodási képesség megteremtésének motorjává vált, megszületett a vertikális felhő.

A globális gazdaság az univerzális megközelítéstől a jövő-centrikus, iparági sajátosságokat jobban figyelembe vevő megoldások felé halad. Ahogy egyre többen helyezik át üzleti folyamataikat a felhőbe, úgy nő a szolgáltatók által kínált eszközök tárháza. A piaci előnyök minél hatékonyabb kihasználása érdekében fontos az egyszerű bevezethetőség és a dobozos digitális megoldások alkalmazása. Ezeket a megoldásokat hívjuk vertikális felhő képességeknek – áll a Deloitte legfrissebb Tech Trends tanulmányában. A felhő és szoftver szállítók már olyan vertikális megoldásokat kínálnak, amelyek amellett, hogy modernizálják a hagyományos folyamatokat, közben beindítják az innovációt és erőforrás kapacitást szabadítanak fel, hogy a cégek a versenyképesség növelésére tudjanak összpontosítani.

„A felhőbe vezető út nem újkeletű: már a 2000-es években elkezdődött bizonyos rendszerek átköltöztetése a felhőbe a hatékonyság növelése és a költségek csökkentése miatt, ill. a megnövekedett igényekre és megfelelésre válaszul előtérbe került a felhőalapú szoftverek használata. Az újdonság az, hogy egyre inkább hangsúlyt kap az iparág-specifikus üzleti folyamatok digitalizálása és elérhetősége. Elvárás lett a felhőszolgáltatók felé, hogy olyan megoldásokat hozzanak létre, amelyek az adott iparág és a kapcsolódó ökoszisztéma közös igényeit elégítik ki”

– mondta el Subert Péter, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának szenior menedzsere.

A Deloitte szakértői legújabb Tech Trends tanulmányukban gyűjtötték össze a felhőtechnológiában kibontakozó trendeket.

Élen a hyperscaler-ek

Az ún. „hyperscaler”-ek, azaz a legnagyobb felhőszolgáltatók – az Amazon Web Services (AWS), a Google Cloud Platform és a Microsoft Azure – felhőalapú komplex, iparspecifikus kínálattal jelennek meg többek között az egészségügy, a gyártás, az autóipar, a kiskereskedelem és a média számára testreszabott módon. Tipikus példa erre a turizmusban és vendéglátásban a felhőalapú foglalási és ügyfélkezelési rendszerek alkalmazása, vagy a feldolgozóiparban prediktív karbantartási tevékenységet támogató felhő alapú megoldások megjelenése.

A potenciális vevők azonban nemcsak a hyperscaler-ek termékeiből és szolgáltatásaiból választhatnak: olyan bevált iparági szállítók is felhő alapú, iparspecifikus ökoszisztémát kínáló megoldásokkal jelennek meg, mint a MuleSoft, az Oracle, a Salesforce, az SAP vagy a ServiceNow, de sorban állnak kínálatukkal a start-up vállalkozások és nyílt forráskódú megoldásokat kínáló szállítók is.

Fókuszban a differenciálás

Jogos kérdés lehet egy vállalattól, hogy ha már egyszer időt és erőforrást nem kímélve olyan egyedi rendszert fejlesztett ki az évek során, amely a felsővezetés szerint és a vevők visszaigazolása alapján is remekül működik, akkor miért is kellene megválni ettől és egy felhőszolgáltató által kínált általános tudású megoldással helyettesíteni azt?

„Fontos a lehetőségek előzetes felmérése, hiszen a ma elérhető vertikális megoldások sokkal többet tudnak, mint pár évvel ezelőtt. Ha a felhő-alapú megoldás kevesebbet ad, akkor érdemes megtartani a jelenlegi megoldást. Ha azonban digitális bennszülöttekkel versenyzünk és a folyamataink nem egyediek, akkor érdemes megfontolni a felhő alapú vertikális megoldások bevezetését”

– tette hozzá Subert Péter.

Fel kell építeni a változás képességét

A gyors változás éghajlatában a jövő mindig gyorsan közeledik, a felhő technológia azonban nem csak a változás képességének megteremtésében segíthet a szervezeteknek, hanem a folyamatos változáshoz szükséges agilitás megteremtésében is. Minél kevesebb rendszerrel és folyamattal rendelkezik ma egy szervezet házon belül, annál kevesebbet kell frissítenie és üzemeltetnie holnap. A legtöbb vállalat bizonyos mértékig már a felhőben van ma is. A felhő alapú vertikális megoldások a felhő alapú rendszerek következő evolúciós fázisát jelentik. A cél az, hogy a felhőben megosztott erőforrások révén elérhetővé váljon a vertikális megoldás, amely egyfajta “felhő alapú digitális közműként” megfizethető és skálázható megoldásokat jelent.

„Fontos, hogy ha valaki a vertikális felhő képességben gondolkodik, az nem azt jelenti, hogy gyökeres változásokra van szükség. A kisebb, részletekre is kiterjedő, átgondolt lépésekben való haladás segít elkerülni a bonyolult, régebbi alkalmazások, kulcsfontosságú komplex forrásrendszerek megújításában rejlő kockázatokat”

– mondta Subert Péter.

The post Vertikális felhő: új evolúciós lépés a felhőtechnológiában appeared first on Műszaki Magazin.

Ennek tükrében különösen fontos, hogy hová vezetnek minket a tárolás, az adatátvitel és a logisztika innovációi? A Deloitte 2021-es Technology Futures kutatása a lehetséges jövőképeket járja körül, és többek között erre keresi a választ.

A világban használt adatmennyiség óriási ütemben növekszik. Ez nem csak az egy főre jutó adatmennyiségre igaz, de az információk megosztásának ütemére is. Becslések szerint 2025-ben a naponta keletkező adatok mennyisége eléri a 463 milliárd gigabájtot, ami közel 200-szoros növekedést jelent a jelenlegi helyzethez képest. 2019 és 2020 között, mindössze egyetlen év alatt 10%-kal nőtt a közösségi médiát használók száma, és elérte a 3,96 milliárd főt. Ez a növekedés számos lehetőséget rejt magában, másrészt komoly fejtörést okoz a törvényhozók, gazdasági szervezetek és jogvédők számára, akik az adatok jövőjét kutatva arra keresik a választ, hogy a mai gyakorlatnak megfelelően az információ továbbra is központosított marad, vagy a nyílt adatelosztási és -megosztási modell felé fogunk elmozdulni.

Intézményi, vagy decentralizált modell: kinek a kezében legyenek az adatok?

Jelenleg alapvetően a központosított modell él. Azok az intézmények és szervezetek, amelyek a személyes adatok nagy részét gyűjtik és kezelik, tulajdonképpen kizárólagosan hasznosítják is azokat. Az adatok üzleti célú felhasználásával kapcsolatos adatvédelmi és etikai aggályok miatt sok felhasználó nagyobb rálátást szeretne kapni saját adataira. A blokklánc technológián alapuló decentralizált adattulajdonlás ezt hivatott elérni, hiszen olyan stabil és ellenőrizhető adatbázist teremt, amely lehetővé teszi a végfelhasználók számára a teljes ellenőrzést adataik felett, beleértve, hogy ki férhet hozzá azokhoz. Még sokan nincsenek is tisztában vele, de sok szolgáltatásért már most is adataikkal fizetnek. A népszerű közösségi média platformokat, levelező- és keresőszolgáltatásokat látszólag ingyen használjuk, valójában azonban adatainkkal fizetünk a használatukért. A jövőre nézve elképzelhető, hogy a felhasználók számára bevételszerzési forrás lesz, ha személyes adatainkat megosztjuk bizonyos cégekkel, ehhez azonban a teljes kontroll lehetősége is szükséges. Éppen ezért, számos folyamatban lévő blokklánc projekt van, amelyek célja a végfelhasználói adatok tulajdonjogának átláthatósága, és az adatbiztonság növelése.

Az adatok biztonsága egyre inkább kulcskérdés

A világhálót eredetileg nem a biztonságot vagy bizalmat szem előtt tartva tervezték, ma pedig egyre több felhasználó egyre több személyes adatot oszt meg. A növekvő fogyasztói aggodalmakra reagálva a világ számos országában vezettek be szabályozásokat, de a digitalizáció növekedése magával hozta az adatok megszerzését célzó kibertámadásokat is. A rosszindulatú szoftverek száma több mint 600%-kal emelkedett 2009 óta, és 2020-ban az adatszivárgások révén nyilvánosságra került adatrekordok száma elérte a megdöbbentő 36 milliárdot. Nem csak a támadások száma nőtt meg drasztikusan; az információs technológiától való függőségünk miatt az adatszivárgások hatásai is egyre jelentősebbek. Nem meglepő, hogy mind állami, vállalati, és magán szinten is nagyobb figyelmet fordítunk adataink biztonságára.

A kvantum mumusa

Az új fenyegetések megjelenésével az adatgyűjtési és -tárolási, valamint a kiberbiztonsági technológiák is változnak. A maihoz mérten hatalmas kapacitású kvantum számítástechnika elavulttá teszi a jelenleg széles körben alkalmazott nyilvános kulcsú titkosítási algoritmusokat, melyek visszafejtése kvantum eszközökkel gyerekjáték lehet. Ez azt is jelenti, hogy a jelenleg biztonságosnak vélt algoritmusok könnyen a kvantum technológia áldozataivá válhatnak. Bizonyos szervezeteknél vannak előremutató törekvések, ahol már a poszt-kvantum nyilvános kulcsú kriptográfia fejlesztésén dolgoznak, amely sokkal hatékonyabb védelmet nyújt a jövőbeli kvantumszámítógépek fenyegetésével szemben.

“Akik előre gondolkodnak, megértették, hogy most kell lépni információbiztonság, adattárolás és bizalom tekintetében, és a jövő védelmi módszereit beépíteni rendszereikbe. Az adat határozza meg ugyanis a jövő gazdaságát, mind egyéni, mind szervezeti, mind állami szinten. Tekintsünk úgy az adatra, mint a jövő konvertibilis, megújuló fizetőeszközére – aki nem tudja biztosítani ennek sértetlenségét, lemarad a gazdasági versenyben”

– mondta Szöllősi Zoltán, a Deloitte információ biztonsági szakértője.

A személyes adatokra vonatkozó szabályozás globális szigorodása

Felismerve, hogy az életünk valamennyi területe fokozódó ütemben digitalizált megoldásokra épül, illetve a személyes adatok globális allokálása és továbbítása összehangolt szabályozást igényel, az Európai Unióban 2018-ban lépett hatályba az általános adatvédelmi rendeletet (GDPR), amely a korábban tagállami szintű adatvédelmi szabályok helyett egy egységes és átfogó szabályozási rendszert hozott, súlyos szankciók kilátásba helyezése mellett. Ugyanebben az évben az Egyesült Államokban Kalifornia állam elfogadta a kaliforniai fogyasztói adatvédelmi törvényt (CCPA), amely a fogyasztók számára nagyobb ellenőrzést biztosít a vállalkozások által róluk gyűjtött személyes adatokról. Fontos megemlíteni, hogy az Unió határán túl számos további helyen is GDPR alapú szabályozást alkalmaznak. A szomszédos nem uniós országok közül például Ukrajna és Szerbia is számottevő mértékben implementálta a GDPR rendelkezéseit, de India és Thaiföld is a GDPR-on alapuló szabályozást vezetett be az elmúlt évek során. A kínai adatvédelmi tárgyú törvény, amely november 1. napján lép hatályba szintén több ponton mutat hasonlóságokat a GDPR szabályaival.

„A technológiai cégek sikeressége azt mutatja, hogy a felhasználók személyes adata komoly bevétel forrás, és a jogalkotók, valamint a felügyeleti hatóságok is a személyes adatra, mint fizetőeszközre kezdenek el tekinteni világszerte. A személyes adat azonban sosem fog „közönséges áruként” viselkedni, mivel az adatvédelem egyik legfontosabb pillére, hogy az érintettek a saját adatukkal a jogi kapcsolatot sosem veszítik el, ebből következően az éppen aktuális adatkezelőre a személyes adatok hasznosításával kapcsolatba korlátozások vonatkoznak, valamint az érintetti jogok gyakorlását biztosítania kell. Ez alapvető akadálya annak, hogy például a személyes adatokat korlátlanul lehessen adni és venni”

–  mondta dr. Orbán Zsombor, a Deloitte Legal Adatvédelmi és Technológiai csoportjának vezetője.

The post Az adat a jövő valutája: de kinek a kezében van? appeared first on Műszaki Magazin.

Mind a már befutott, mind a feltörekvő technológiai vállalatoknak platformot biztosít arra, hogy szélesebb körben bemutathassák innovatív megoldásaikat.

Már lehet pályázni a Deloitte által évente meghirdetett 2021. évi közép-európai Technology Fast 50 díjra. A Deloitte 22 éve vezeti a programot a következő közép-európai országokban: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Csehország, Észtország, Magyarország, Koszovó, Lettország, Litvánia, Macedónia, Moldávia, Montenegró, Lengyelország, Románia, Szerbia, Szlovákia vagy Szlovénia.

„A bizonytalansággal teli év után szeretném kiemelni a hazai vállalkozások töretlenül innovatív és eltökélt munkáját, amit már a rangsor véglegesítése előtt is egyértelműen látunk. Nagy örömmel díjazzuk és segítjük ezeket a vállalkozásokat, amelyek nagyszerű cégvezetésről, értékesítési tehetségről, vállalkozói szellemről és folyamatos sikerre való törekvésről tesznek bizonyságot. Amellett, hogy a Fast 50 listára kerüléssel jelentősen növelhetik a márkaismertségüket és bővíthetik üzleti kapcsolatrendszerüket, a Deloitte Private szakértői támogatására is számíthatnak”

– mondta Kóka Gábor, a Deloitte Technology Fast 50 magyarországi vezetője.

Korábbi nyertesek

A legjobban teljesítő cégek a Deloitte Technology Fast 500 EMEA rangsorára is felkerülnek, amin legutóbb három hazai társaság is szerepelt: a legmagasabb pozíciót a debreceni Dyntell Magyarország Kft. érte el a 42. helyezéssel. A vállalatirányítási és üzletiintelligencia- rendszereket fejlesztő cég árbevétele elérte az 1,2 milliárd forintot, ami több mint 25-szörös emelkedés négy év alatt. A budapesti Supercharge Kft. a 274. helyet szerezte meg, míg a MiniCRM Zrt. A 429. helyre került. A lista élén pedig a brit fintech cég, a Revolut szerepelt, amely 2015 és 2018 között 39 754 százalékos bevételnövekedést ért el. A nyertesek teljes listája megtalálható itt.

További információ a Közép-európai Technology Fast 50-ről

A Deloitte “Közép-európai Technology Fast 50” egy olyan program, amely egy négy éves időszak alatt elért százalékos árbevétel-növekedés alapján rangsorolja az 50 leggyorsabban növekvő állami vagy magántulajdonú technológiai vállalatokat, és az összes kapcsolódó iparágat – kommunikáció,  környezettechnológia, fintech, hardver, egészségügy és élettudományok, média és szórakoztatás, szoftver – magában foglalja. Az idei rangsor a 2017 és 2020 közötti időszak bevételeit elemzi.

Az online regisztrációs űrlap, valamint a részvételi feltételek a fast50.deloitte.hu oldalon érhetők el.

A jelentkezés határideje: 2021. augusztus 31. A rangsor közzétételének időpontja 2021. november 25.

The post Jó belépő a külföldi piacra a hazai tech cégeknek appeared first on Műszaki Magazin.

A folyamatot nagymértékben segítheti egy felhőalapú ERP rendszer bevezetése, amely az ellátási lánc valós idejű monitorozását teszi lehetővé.

2020 előtt sok kis- és középvállalkozás tulajdonosai és vezetői nem helyeztek elég nagy hangsúlyt az ellátási lánc menedzsmentre, vagy úgy gondolták, hogy ellátási láncaikat már tökéletesre fejlesztették működésük során. A COVID-19 pandémia alatt azonban ismét kiemelt fontosságúvá váltak az ellátási láncok. 2020-as kutatásunk szerint a megkérdezettek 97 százaléka számolt be arról, hogy az ellátási láncuk valamelyik pontja sérült. Szakértőink szerint azért lehet ilyen magas ez az arány, mivel az addigi hálózatok stabil üzleti körülményekre alapozva lettek létrehozva, és a hirtelen megváltozott üzleti környezetre a fixen berendezkedett logisztikai láncok nem tudtak kellő gyorsasággal reagálni. Az ellátási láncok lelassulása egyben azt is eredményezte, hogy egy láncszem kiesése miatt a végtermékek előállítása is elakadt, így széles körű hiányt és késedelmet eredményezve vállalkozások számára világszerte.

A járvány tehát ráébresztette a döntéshozókat arra, hogy az ellátási láncok kockázatának csökkentése érdekében jól strukturált stratégia megalkotására van szükség, ugyanis bármikor bekövetkezhet olyan nem várt esemény, amely kibillenti a jól bejáratott hálózatot a stabilitásból. A működést megzavaró kockázatokat keletkezésüket tekintve 4 csoportba soroljuk: gazdasági, környezeti, etikai, politikai kockázatok. A COVID-19 együttesen érintette a környezeti, gazdasági, valamint politikai működési kockázatot.

Hogyan segít egy ERP rendszer a vállalat ellátási láncaival kapcsolatban?

Az ellátási lánc megerősítése a naprakész, megbízható információkhoz való hozzáféréstől függ. Ennek egy eszköze az ERP rendszer, melynek segítségével nyomon követhető az ellátási lánc összes csomópontja, valós idejű képet kapva a végpontok között végzett műveletekről, valamint minimalizálható az ellátási lánccal kapcsolatos kockázatok előfordulása.

„Az ERP rendszer globális képet ad a vállalkozásról – például a gyártásról, beszerzésről, pénzügyekről, a HR-ről, az értékesítésről és a marketingről is. Lehetővé teszi a vezetők számára, hogy lássák, az ellátási láncukban bekövetkező változások vagy problémák hogyan befolyásolják a szervezet más aspektusait, például a cash flow-t és az eladott áruk költségét. Ez a részletesség elengedhetetlen azoknak a vállalkozásoknak, amelyek ellenállóbb ellátási láncot szeretnének kiépíteni”

– mondta el Simonyi Dénes, a Deloitte technológiai tanácsadás üzletágának menedzsere.

Az ellátási lánc menedzsment (SCM) modul segít a kiskereskedőknek megszervezni a beszerzési megrendeléseket, figyelemmel kísérni az aktuális termelést és összehasonlítani azt a kereslettel, valamint rangsorolni a megrendeléseket attól függően, hogy a raktár mikor kapta meg őket. Emellett segítséget nyújt a visszáru kezelésben, és az eladások növelésében is.

Felhő alapú megoldások

Az ERP rendszerek további előnye, hogy az ellátási lánc menedzsment modul összeköthető többek között a beszerzési és a készletgazdálkodási modulokkal, és ez a működés sikerességében további javulást eredményez.

Tovább növelhető a hatékonyság felhőalapú ERP használatával (NetSuite), amely SaaS (softver-as-a-service) technológiát alkalmaz, lehetőséget teremtve arra, hogy a vállalkozás adatai meghatározott jogosultsággal rendelkező felhasználóknak az interneten keresztül elérhetővé váljanak. Ezáltal elkerülhetők a kiberbiztonsággal kapcsolatban felmerülő fenyegetések, továbbá a rendszer még inkább elősegíti a valós idejű monitorozást.

Hogyan segített az ERP rendszer az ellátási lánc folytonosságában a COVID-19 alatt?

Amennyiben egy vállalat a számára megfelelő ERP rendszert használja, nagyobb esélye van a váratlan üzleti körülményekhez való gyors reagálásra, ezáltal pedig a vállalat üzletmenetének zavartalan működésére. Ez az összefüggés a COVID-19 pandémia kapcsán is megfigyelhető volt, hiszen az ERP rendszer használatával a vállalatok az ügyféladatok mélyebb elemzésén keresztül pontosabb képet tudnak alkotni az ügyfeleik igényeiről, és előre tudják jelezni akár a nagyobb fogyasztói igényváltozásokat is. Az így előállt információknak köszönhetően arra számítanak, hogy optimalizálni tudják a teljes ellátási láncot.

Kovács Máté a Nanushka cégvezetője szerint bár több kontinensen átívelő, és több időzónát érintő ellátási lánccal rendelkeznek, az ERP rendszer segítségével 2020-ban észlelték a felmerülő problémákat, hiszen egy alkalmazásból elérték az összes adatot valós időben, így lehetőségük volt gyorsan reagálni. Fel tudtak készülni és más erőforrásokat tudtak bevonni az ellátási lánchoz kapcsolódó folyamataik minél gyorsabb helyreállítása érdekében. Elmondta továbbá, hogy a Nanushka számára a 3 legfontosabb fókusz terület egy ERP rendszer kapcsán: a valós idejű adatok rendelkezésre állása, valamint az ezáltal elérhető figyelmeztetések segítségével az ellátási lánc állapotának monitorozása. A megfelelő információkat felhasználva a szállítási tervek optimalizálása, illetve a lehetőségekhez mérten az átfutási idők csökkentése. Ezeken kívül pedig a költségeltérések kiemelése, és ennek következtében az ellátási lánc költségeinek csökkentése.

A jövő AI alapú ellátási láncai most alakulnak

 „A Deloitte elemzése alapján az ellátási láncok átalakulása várható a közeljövőben, amikor a hálózat szereplői között az adatmegosztás kerül előtérbe az ellátási lánccal szemben, így láthatóvá téve a teljes termékláncot. Ennek azonban feltétele, hogy a lánc tagjainak technológiája átjárható legyen, és magasabb bizalmi partneri szint alakuljon ki a lánc tagjai között”

– mondta el Simonyi Dénes.

A modern ERP rendszerek rendelkeznek adatelemző és AI alapú elemzési képességekkel, mellyel hozzájárulnak a jövő AI alapú ellátási láncainak kialakulásához. Az AI alapú ellátási lánc előrejelzés képes hatalmas adathalmazok monitorozására, a köztük lévő kapcsolatok és operatív információk vizsgálatára, ezzel segítve a döntéshozatalt. Az AI technológia segítségével, olyan intelligens ellátási lánc előrejelzés létrehozására van lehetőség, ami magasabb értéket és minőséget szolgáltat a termékekhez. Ezen felül a gépi tanulás bevonása az ellátási lánc menedzsmentbe lehetővé teszi a hétköznapi feladatok automatizálását, ezzel segítve a vállalat döntéshozóit.

The post A jövő AI alapú ellátási láncai most alakulnak appeared first on Műszaki Magazin.

A történelem során 2021-ben először haladja meg a 4 ezer milliárd dollárt a nagyvállalatok IT működésre és fejlesztésre fordított kiadása. Négy olyan ország van csupán, ahol a nominális nemzeti össztermék meghaladja ezt az összeget: az USA, Kína, Japán és Németország.

A vállalatok 2015 óta tartó folyamatos IT kiadások emelkedését a COVID-19 járvány 2020-ban a várakozásnak megfelelően enyhén megakasztotta, a COVID-hatás 2,2%-os csökkenést eredményezett. Idén ennek a csökkenésnek a korrekciója zajlik a piacon, és az IT kiadások gyorsabban emelkednek, mint valaha: az egész évre vonatkozó előrejelzések szerint 8,4%-kal.

„A járványra adott első sokkreakciók és költségcsökkentések után a vállalatok megragadták a lehetőséget, hogy felgyorsítsák működésük digitalizálását és további erőforrásokat vonjanak be az évek óta húzódó működésfejlesztést célzó kezdeményezéseikbe. A világon sok szektort brutálisan sújtó válság a digitalizációs verseny hosszú útján nem sokkal volt több egy bukkanónál: és jelenlegi meglátásunk szerint az igazi felívelés még csak most veszi kezdetét”

– mondta Laczkó Domonkos, a Deloitte technológiai tanácsadás üzletágának vezető tanácsadója.

Az otthoni munkavégzésre való hirtelen átállásnak köszönhetően sok munkáltató erősítette meg infrastruktúráját és fejlesztette eszközeit annak érdekében, hogy munkavállalói otthonukból is hatékonyan és biztonságosan legyenek képesek munkát végezni. A megváltozott fogyasztási szokásokra, a házhozszállítások gyakoriságának emelkedésére reagálva a CIO-k megkettőzték az olyan digitális technológiák bevezetésére és elterjesztésére tett erőfeszítéseiket, mint az e-commerce, online tanulás, vagy érintésmentes fizetési módok.

A COVID-19 járvány felszínre hozta a termelési láncok gyengeségeit is, ideértve a kereslet folyamatos változására való rugalmatlan reakciót, a termelékenység visszaesését, termékek és tároló helyek kezelésének problémáit. Ezzel a járvány egy ellenállóbb működési modell kialakításának katalizátorává vált. Egyes szektorokban a munkaerőhiány további automatizációs lehetőségek keresésére ösztönözte a vállalatokat. Ez már a járvány előtt is megfigyelhető volt, de a járvány felgyorsította az automatizációs befektetéseket, olyan területeken, mint például a robotizált folyamat automatizálás (RPA, Robotic Process Automation).

Iparági különbségek: élen a tech metronómok

A Deloitte által vizsgált 374 vállalat IT kiadása átlagosan a bevételek 4,25%-át érte el, amely a 2016-os 3,28%-os költséghányadhoz képest komoly növekedés.

1. ábra: Átlagos technológiai budget a teljes árbevétel %-ban,
Forrás: 2020 Deloitte Global Leadership Study, N=374

Kiemelkednek a banki és értékpapírügyleteket folytató vállalatok, melyek bevételeik több mint 10%-át fordítják a technológiai működés erősítésére. Őket követi a technológiai, telekommunikációs szektor, majd az üzleti szolgáltatásokat, biztosítást és az egészségügyi ellátást biztosító cégek.

2. ábra: Technológiai kiadások allokációja, átlag, iparáganként,
Forrás: 2020 Deloitte Global Leadership Study, N=809

Megfigyelhetőek iparági különbségek az IT kiadások összetételében is: az innovációs verseny legerősebb szereplői a technológiai és telekommunikációs cégek. A másik végletet az energiaipari, valamint oktatással és nonprofit tevékenységekkel foglalkozó vállalatok képviselik. A technológiai éllovas vállalatok, másnéven „tech metronómok” költségeloszlását összevetve versenytársaikkal még nagyobb különbségek figyelhetők meg.

3. ábra: Technológiai éllovasok kiadási szerkezete összevetve az átlagos versenypiaci vállalatokéval,
Forrás: 2020 Deloitte Global Leadership Study, N=809

A tech metronómok fogalmát a Deloitte 2020-as Global Leadership Study tanulmánya vezette be azokra a vállalatokra, melyek versenytársaiknál érettebb stratégiával, vízióval, technológiai és piaci megközelítéssel rendelkeztek. Ezek a szervezetek jelenlegi IT költségvetésük 20%-át, 3 éven belül pedig várhatóan 30%-át szánják innovációs tevékenységük erősítésére.

Földrajzi különbségek: Magyarország a középmezőnyben

Az egyes országokban a cégek eltérő sebességgel állnak vissza a megszokott kerékvágásba: 2022 végére az ázsiai és európai országok többségében a cégek IT kiadásainak mértéke visszaáll a 2019 értékekre a Gartner adatai szerint. Egyes, jellemzően ázsiai, illetve némely nyugat-európai országban az IT kiadások növekedését még a járvány sem tudta visszavetni, itt a kiadások már 2020-ban meghaladták a 2019-es értékeket.

Magyarországon az IT költések szintje várhatóan jövő nyárra áll vissza a 2019-es értékekre, amely megfelel a környező országok trendjeinek.

4. ábra: Az országok IT kiadási szintjének várható visszatérése a 2019-es színvonalra,
Forrás: Gartner

Pontosan mire költenek a vállalatok?

A költségkategóriák vizsgálata azt mutatja, hogy a legnagyobb tételt a költségvetési sorok között a kommunikációt elősegítő szolgáltatások képezik, őket követik az IT szolgáltatásokhoz kapcsolódó kiadások. A legmagasabb várható növekedést a következő években a nagyvállalati szoftverek költségsoron láthatjuk. Ez megerősíti azt, hogy a vállalatok egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek működésük fundamentumainak digitális alapokra helyezésére, ezért komplex, működésüket optimalizáló, valamint munkavállalóik számára a munkavégzést komfortossá tévő rendszereket vezetnek be.

1. táblázat: IT költségek megoszlása világszinten cél szerint csoportosítva, millió dollár, 2020-2022,
Forrás: Gartner

„A jelenlegi digitalizációs versenyben a vállalatok számára IT kiadásaik növelése nem lehetőség, mint inkább a versenypiac által diktált kényszer. Az ügyfelekért és a munkavállalókért folytatott versenyfutásban az kerül előnybe, aki tudatosan allokálja informatikai erőforrásait”

– mondta Kiss Dániel, a Deloitte technológiai tanácsadás üzletágának cégtársa.

The post Rekord összeget költenek a cégek IT-ra appeared first on Műszaki Magazin.

 A hatékony fejlesztés és üzemeltetés előfeltétele az informatikai szakterületek összehangolt együttműködésének megteremtése, így igény mutatkozik a mesterséges intelligencia iparosítására. Az MLOps (Machine Learning Operations) olyan irányítási rendszert nyújt a vezetők számára, mely egységes, etikus, jogszabálykövető, agilis modellfejlesztést és üzemeltetést eredményez. Az MLOps 2021 egyik kiemelt trendje, a Deloitte Tech Trends elemzése szerint.

A Deloitte már tizenkettedik éve elemzi a technológiai szektor globális fejlődését, és a Tech Trends kiadványban azokat a piacot formáló aktuális trendeket publikálja, amelyek meghatározzák a vállalatok számára a következő évek fejlődési irányait. A 2021-es kiadvány egyik kiemelt trendje az iparosított mesterséges intelligencia.

Az intelligens rendszerek ipari és üzleti alkalmazásainak lehetőségei az előző években rendkívüli érdeklődésre tettek szert. Ez nagyrészt a technológiai környezet dinamikus fejlődésének (pl. Big Data) és az üzleti hatékonyságnövelésre vonatkozó igényeknek volt köszönhető. Az intelligens rendszerek alkalmasak az üzleti adatok kinyerésére, értelmezésére, előrejelzések és kimutatások készítésére, továbbá nyelvi elemek, képek és videók feldolgozására. Magas színvonalon képesek üzleti feladatok automatizálására, a szervezeti ellenálló képesség növelésére.

A fejlett szervezetek – melyek már számos mesterséges intelligenciával és gépi tanulással ellátott rendszerimplementációs projektet tudhatnak a hátuk mögött – felismerték, hogy az üzleti értéket teremtő intelligens alkalmazásfejlesztés és üzemeltetés során az agilis módszertanok kiaknázása nagyban segíti céljaik elérését. Ugyanakkor kiemelt figyelmet kell fordítani az intelligens szoftverek életciklusából fakadó egyedi igények beépítésére is. Az intelligens rendszerek fejlesztési fázisai merőben eltérnek a tradicionális szoftverfejlesztési megközelítésektől, ezért kulcsfontosságú a felhasznált keretrendszerek finomhangolása és testre szabása.

Elhúzódó implementálás és megtérülés

A felmérésében résztvevő, közel 750 szervezet csupán 8 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a mesterséges intelligenciára vonatkozó fejlesztési és üzemeltetési irányelvek egységes keretet alkotnak. A megkérdezettek több, mint 40 százaléka szerint az éles környezetbe történő implementálás lassú, és a tervezettekhez képest csak jóval később érezhetők az üzleti előnyök. Az ezekhez kapcsolódó várakozások elmaradása a sikertelen projektek fő okozója, mely a részletesen kidolgozott, az üzleti célkitűzéseket követő és az egész szervezetet átölelő sztenderd gyakorlatok hiányából ered.

Miért sikertelenek a projektek?

A sikertelen projektek karakterisztikáit vizsgálva számos esetben tapasztalható, hogy az intelligens rendszerek üzletileg hatékony kiaknázásának előfeltétele; az egységes adatmenedzsment kultúrája nem erősség a szervezetben. Az adatok tárolására, feldolgozására és elemzésére vonatkozó erőfeszítések izoláltan működnek a különböző funkcionális szakterületek között. Ez könnyen vezethet szabályozói környezettel kapcsolatos kockázatokhoz. További kihívásokat eredményezhet, ha kreatív adattudósok és adatelemzők saját elképzeléseik szerint, tapasztalatok, preferenciák, egyéb inkonzisztens gyakorlatok alapján hajtják végre a feladatokat. Ezen kockázatokat a mesterséges intelligencia fejlesztési és üzemeltetési gyakorlatait egységesítő keretrendszer használatával lehet mérsékelni. Így jelentkezett igény az iparosított mesterséges intelligencia megalkotására.

Első lépcső: DevOps

20 évvel ezelőtt az egyes informatikai szakterületek hatékonytalan együttműködésének javítására irányuló folyamat fejlesztések során születtek meg a DevOps gyakorlatok. (A Development és az Operations szoros együttműködésére kitalált kifejezés, melynek lényege, hogy a korábban elkülönült fejlesztési és üzemeltetési területek szorosan együttműködve, hatékonyabban tudják kezelni az IT folyamatokat.) Az automatikus alkalmazásfejlesztés, implementálás és információrendszer menedzsment irányelvek révén a DevOps sikeresen transzformálta az IT csapatok működését.

A DevOps folyamatok megfelelő használata magas szoftverminőséget, fejlesztési hatékonyságot és határidő érzékenységet eredményezett. Ez is alátámasztja az MLOps megalkotásának létjogosultságát. Elvárt a modellezési életciklus és fejlesztési eljárások felgyorsítása, effektív nyomonkövetése és monitorozása, egyszerűbb fenntarthatósága, mely összességében az éles vállalati környezetben üzemeltett mesterséges intelligencia alkalmazások minőségi javulásához vezethet. Az MLOps gyakorlatok kifejlesztése is kezdetét vette, összefoglalva mindazon eljárásokat, melyek az intelligens rendszerek hatékony és sikeres fejlesztési és üzemeltetési modelljét érintik. Fókuszában a végfelhasználói élmény fokozása és az üzleti igények minél teljesebb körű kielégítése áll.

Mivel tud többet az MLOps?

„Az MLOps, a DevOps-szal ellentétben, támogatást nyújt az adatmenedzsmentben, növelve az alkalmazott döntési modellek transzparenciáját és a jogszabályi megfelelőséget – ez például a GDPR-ban nyújthat komoly segítséget. A fejlesztők ugyanis gyakran kevés figyelmet fordítanak a felhasznált adatok jogszerűségére, ez pedig szabványosított keretrendszer és a szervezeten átívelő irányelvek alkalmazásával kiküszöbölhető. így a megfelelőség és a mesterséges intelligencia etikus használata kényszerré válik. Egy olyan szervezet, amely több ezer gépi tanuló modellt fejleszt és üzemeltet, egységes irányítási elvek nélkül kizárólag költségként fog tekinteni a mesterséges intelligenciára, nem pedig üzleti előnyként. Az MLOps tehát egy olyan irányítási rendszert nyújthat a vezetők kezébe, mely egységes, etikus, jogszabálykövető, agilis modellfejlesztést és üzemeltetést eredményez” – foglalta össze Barta Gergő, a Deloitte IT Kockázatkezelési tanácsadás üzletágának menedzsere.

Az MLOps alappillérei

A mesterséges intelligencia világának az egyik legnagyobb próbatétele ma a szakértői pozíciók feltöltése: a Deloitte globális kutatása szerint a felsővezetők 68 százaléka nyilatkozott arról, hogy legalább mérsékelt szinten szakember hiánnyal küzd. A megkérdezettek 27 százaléka pedig extrém hiányt tapasztalt. A működési modell e specializált területének egyik fő megközelítése a kollaboráción alapszik, ezért hangsúlyos a rugalmas együttműködést lehetővé tévő szervezeti struktúra kialakítása.

„A másik kihívást az üzleti célokkal összhangban álló mesterséges intelligencia stratégia hiánya jelentheti. Nem elég arról dönteni, hogy szükségünk van mesterséges intelligenciával ellátott megoldásokra, stratégiát kell alkotni annak bevezetésére üzleti esetekkel alátámasztva. A stratégia részét kell, hogy képezze az olyan támogató szakterületek és folyamatok fejlesztése, mint az adatmenedzsment, a kockázatkezelési protokollok meghatározása, valamint a tehetséges szakemberek folyamatos képzésére és megtartására irányuló kultúra kialakítása. A mesterséges intelligencia stratégia megléte ma már alapfeltétele a versenyben maradásnak” – mondta Barta Gergő.

Forrás: Deloitte

The post Úton az iparosított mesterséges intelligencia felé appeared first on Műszaki Magazin.