A bútoripar drámai átalakuláson ment keresztül, a hagyományosan kézzel készített, több generációt kiszolgáló daraboktól a tömeggyártott, “szereld-magad” modellek trendjéig, amelyek olyan anyagokból készülnek, mint a közepes sűrűségű farostlemez (MDF) vagy a forgácslap. Ez a fejlődés új összetettségi fokozatot hozott, különösen a csomagolás területén, ahol a nagy volumenű gyártás és a különböző termékméretek befogadásának követelményei a legfontosabbak.

Amikor egy ügyfél megkereste a Wächter Packautomatik vállalatot egy kihívással, egész pontosan különböző bútorok nagy sebességű, hatékony csomagolásának a feladatával, a vállalat a Visual Components szoftverhez fordult, hogy hatékonyan bemutassa és ésszerűsítse a javasolt megoldásokat az ügyfél számára.

A magas gyártási mennyiséggel és a számos termékváltozattal járó kihívások

A modern bútorgyártásban, ahol nagyon nagy mennyiségeket gyártanak, a gyártósor végén lévő csomagolórendszerek hatékonysága kulcsfontosságú. A Wächter Packautomatik, ennek a területnek a specialistája. Fejlett csomagolórendszerük nem csak nagy mennyiségek kezelésére képes a percenként körülbelül 20 termék csomagolásával, hanem figyelemre méltó sokoldalúságról is tanúbizonyságot tesz.

Tekintettel a bútorváltozatok sokféleségére, a csomagolási folyamatnak le kell fednie a teljes termék skálát, hogy a legkisebbtől a legnagyobbig minden szekrényméretre kiterjedjen. Emellett a gyártósoroknak nemcsak a szekrényeket kell becsomagolniuk, hanem a kartondobozok összehajtogatását és lezárását, valamint a kész csomagok raklapozását is el kell végezniük.

Ezenkívül a csomagolósoroknak a lehető legkisebb helyet kell elfoglalniuk. A rendszereknek maximális automatizálással kell működniük, mind működés közben, mind a termékváltáskor. Végül pedig üzembiztosra kell tervezni őket és fel kell szerelni őket redundáns folyamatopciókkal.

A Visual Components nagyon magas szintű automatizálást tett lehetővé

Wladimir Krieger, a Wächter Packautomatik robotikai mérnöke leírja, hogy miért tartja ezt a projektet olyan kiemelkedőnek, és miben látja a Visual Components által készített digitális ikrek előnyeit:

„Csomagolóüzemünk a piacon eddig még nem látott rugalmassági és automatizáltsági szintet ért el. A Visual Components szoftvere leegyszerűsítette a megvalósíthatósági elemzést és felgyorsította a modellezési folyamatokat. A modellezésnek köszönhetően számos beállítást közvetlenül a digitális modellen tudtunk kipróbálni. És egyfajta bónuszként még a valós üzem elkészülte előtt be tudtuk tanítani a kezelőket, ami felgyorsította az üzembe helyezést.”

„A korábbi projektekkel ellentétben a folyamatokat már nem kellett a fizikai rendszeren tesztelni. Ehelyett még a legösszetettebb folyamatok is megbízhatóan és gyorsan, digitális formában jelentek meg. A különböző formátumok gépbeállításait is szimuláltuk a Visual Components segítségével.”

Ismerje meg a projekt során megtapasztalt további előnyöket >>

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A csomagolás tökéletessége appeared first on Műszaki Magazin.

Szabályozás hiányában az EU-ban 2030-ig a csomagolási hulladék mennyisége további 19%-kal, a műanyag csomagolási hulladék mennyisége pedig akár 46%-kal nőne. 

Figyelembe véve, hogy minden egyes európai polgár az adatok szerint csupán csomagoló anyagokból már most is 180 kg hulladékot termel, a folyamat aggasztónak mondható. Ezért tavaly novemberben az Európai Bizottság új, uniós szintű szabályokat javasolt a csomagolásokra. A javaslat szerint a gyártóknak olyan megoldásokat kell biztosítaniuk a fogyasztók számára, melyek valamilyen formában újra felhasználhatók. A szabályozás korlátozza a túlcsomagolást, és a csomagolás címkéjén egyértelműen fel kell tüntetni a szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos információkat.

A körforgásos gazdaság eszménye – és gyakorlata 

Az új szabályozás a körforgásos gazdaság jegyében készült. Ennek a paradigmának a lényege, hogy az egyszer kitermelt nyersanyagok – legyenek azok ásványok vagy fák – minél tovább maradjanak a gazdaság körforgásában, így csökkentve a természeti erőforrások felhasználását. Ennek két alapvető módja az újrahasználat és az újrafeldolgozás. Az új uniós szabályok értelmében a vállalatoknak termékeik bizonyos százalékát újrahasználható vagy újratölthető csomagolásban kell kínálniuk. Számos intézkedés célja pedig az, hogy 2030-ra teljes mértékben újrafeldolgozhatóvá tegye a csomagolásokat.

Az új szabályozás számos feladatot ró a gazdasági szereplőkre. Az európai papíripar vezető szervezetei üdvözölték a szabályozás célját, ami nem véletlen: a papíripari szektor egésze világbajnok az újrafeldolgozásban, melynek aránya 71,4%.

„A papíriparon belül is kiemelkedik a hullámpapír-ágazat, amely az élen jár a körforgásos gazdaság gyakorlati megvalósításában. A hullámpapír ipar termékei messze a legnagyobb arányban körforgásban maradó csomagolások az EU-ban, 90%-os újrafeldolgozási aránnyal és 89%-os átlagos újrafeldolgozott alapanyag tartalommal”

– mutatott rá Dennis Belkovsky, a csomagolóanyag iparágban itthon piacvezető Dunapack Kft. Klaszter ügyvezető igazgatója.

Teljes ipari körfolyamat Magyarországon

Érdemes a két számot közelebbről is megvizsgálni: az 90%-os újrahasznosítási arány azt jelenti, hogy az áru szállítását és védelmét biztosító hullámpapír csomagolóanyagok nagy része nem pusztán „újrahasznosítható” – hanem ténylegesen, a gyakorlatban is újrahasznosítják ilyen arányban az EU-ban, már ma is.

„Olyan termékekre kell itt gondolni, mint azok a hullámpapír dobozok, amelyekből a boltok polcain vesszük ki a termékeket, vagy amiben a műszaki cikkek, bútorok, más tartós fogyasztási cikkek otthonunkba érkeznek”

– magyarázza Dennis Belkovsky. Az ilyen csomagolási megoldások gyártásában hazánk is fontos szereplő: a Dunapack Packaging Csepelen és Nyíregyházán is jelen van, legújabb és legmodernebb gyára pedig tavaly ősszel kezdte meg működését Dunavarsányban.

A 89%-os újrafeldolgozott tartalom pedig azt jelenti, hogy a csomagolások már ma túlnyomórészt olyan anyagból készültek, amelyhez egyetlen fát sem kellett kivágni. Magyarországon a gyakorlatban ez úgy valósul meg, hogy többek között a Dunapack Packaging egyik testvérvállalata, a Hamburger Recycling Hungary Kft. gyűjti be a Magyarországon keletkező papírhulladékot, másik testvérvállalata, a Hamburger Hungária Kft. pedig ebből (plusz importból) évente 700 ezer tonna hullám-alappapírt termel. Ebből készít csomagolást a Dunapack Kft. Az osztrák Prinzhorn Csoport e három leányvállalata tehát a teljes gazdasági körforgást megvalósítja Magyarországon.

Tudta? A darmstadti egyetem tanulmánya bizonyította, hogy a hullámpapír alapú rostokat több mint 25 alkalommal lehet használni jelentős minőségveszteség nélkül. És hogy miért „csak” 90, nem 100% az újrafeldolgozott tartalom bennük? Mert a valóságban mindig szükséges egy kis mennyiségű új rost bevitele a gyártás során, mivel a rost visszanyerés aránya sosem 100%, keletkeznek apró veszteségek az előkészítés során és a papírgépen és bizonyos papír- és karton típusok (pl. élelmiszerrel érintkező vagy veszélyes áruk csomagolásai) friss rostokat igényelhetnek.

Vissza is kell gyűjteni a papírt

Noha a hullámpapír-csomagolóanyagok már ma is példát adnak más szektoroknak, hogy miként működhet a körforgásos modell, ez nem jelenti azt, hogy nincsenek kihívások. Például elengedhetetlen, hogy a hullámpapírt tényleg szelektíven gyűjtsük.

„Cégcsoporton belüli partnerünk a Hamburger Hungária, melynek dunaújvárosi gyára csak 45%-ban tudja hazai hulladékpapírból fedezni a termelését, a többit importból szerzi be. Míg a cégek ma már a papírhulladék nagy részét begyűjtik és hasznosítják, a háztartási szelektív gyűjtésben még nagy potenciál van. A körforgásos gazdaság sikere mindannyiunkon múlik”

– mondja a Dunapack ügyvezetője.

A hullámpapír csomagolás fenntarthatósági szempontból vezet a műanyaggal szemben

Az európai hullámpapír-ipari szövetség tavaly publikált elemzése rámutatott: egységnyi árut azonos távolságra szállítva egy újrafeldolgozott anyagból készült hullámpapír rekesz 15 környezetvédelmi és fenntarthatósági kritériumból 10-ben jobban teljesít, mint egy újrahasználható műanyag rekesz. A klímaváltozásra gyakorolt hatást tekintve 28%-kal kedvezőbb mutatókkal rendelkezik, feleannyi fosszilis energiára van szükség a gyártásához, sokkal takarékosabb a víz felhasználása terén (222%-kal) és kevésbé is szennyezi azt (79%-kal) a gyártás során.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Van ahol 90% az újrafeldolgozás aránya appeared first on Műszaki Magazin.

A cég már 458 millió tonna CO2-kibocsátás elkerülésében támogatta ügyfeleit 2018 óta. 

A Schneider Electric, az energiamenedzsment és az ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat nyilvánosságra hozta a „Schneider Sustainability Impact” (SSI) program első negyedévre vonatkozó eredményeit. A társaság a tavalyi decemberi 4,91 után március végén már 5,25-os értéket tudott felmutatni a vállalások megvalósulását mérő 10-es skálán. Ez alapján minden esély megvan arra, hogy a cég az erre az évre kitűzött 6-os értéket teljesítse. Az SSI program részeként 11 globális célt fogalmaztak meg, amelyeket 2025-ig kell teljesíteni.

Fontos mérföldkőhöz ért a Schneider Electric a csomagolása zöldítése kapcsán, az első negyedévben először fordult elő, hogy 50 százalék fölé emelkedett azoknak a csomagolásoknak az aránya, amelyekben nem egyszerhasználatos műanyagot, hanem újrahasznosított kartonpapírt használtak. A múlt év végén még 45 százalék volt ez az arány, március végére pedig már 52 százalékra nőtt.

Az SSI program fontos eleme, hogy a Schneider Electric saját tevékenységén túl ügyfeleit is támogatja karbonlábnyomuk csökkentésében. Ennek jegyében az első negyedév végére 458 millió tonna CO2-kibocsátás elkerülésében segítette ügyfeleit a vállalat, ami három hónap alatt 18 millió tonnás növekedést jelent. A társaság 2025-re 800 millió tonnás eredményt elérését tűzte ki célul.

A Schneider Electric két éve, 2021. áprilisában hirdette meg Zero Carbon kezdeményezését, melynek lényege, hogy beszállítóit is támogassa a minél zöldebb működés elérésében. A kezdeményezésnek köszönhetően a cég ezer legnagyobb beszállítója az idei első negyedév végére 13 százalékkal csökkentette CO2-kibocsátását, ez a tavaly év végi eredményhez képest 3 százalékpontos növekedést jelent.

A Schneider Electric idei első negyedéves SSI jelentését alig egy hónappal azután hozta nyilvánosságra, hogy az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) közzétette legújabb összefoglaló jelentését, amelyben felvázolta, milyen drámai következményekkel jár, ha nem lépünk.

„Ez a jelentés emlékeztet minket arra, hogy nagyon rövid időnk van a cselekvésre. A jó hír az, hogy a kibocsátás csökkentésére már rendelkezésre állnak a megfelelő megoldások. Minden nap, minden hét és minden negyedév számít, és mi mindent megteszünk azért, hogy erőfeszítéseink megvalósulását módszeres, szisztematikus munkával és partnereinkkel együttműködve felgyorsítsuk”

– hangsúlyozta Gwenaelle Avice-Huet, a Schneider Electric stratégiai és fenntarthatósági igazgatója.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Még zöldebb csomagolással óvja bolygónkat a Schneider Electric appeared first on Műszaki Magazin.

Milyen előnyökkel jár a visszaforgó műanyag csomagolások használata?

Régebben egyáltalán nem volt szokatlan, hogy az egyszer használatos csomagolást használó autóipari üzemek nagy volumenű gyártósorain jelentős mennyiségű hulladékhegyek keletkeztek. Ezek aztán telezsúfolták a létesítményeket, és a kezelésükre jelentős mennyiségű értékes munkaerőt kellett elkülöníteni. Az újrafelhasználható csomagolás elterjedésének egyik elsődleges mozgatórugója tehát a hulladékcsökkentés volt.

Emellett azonban más fontos előnye is van a visszaforgó tárolóknak. A kényes és kritikus autóalkatrészeket hatékonyan védeni kell mind a vizuális, mind a mechanikai sérülésektől. Az újrahasznosítható műanyag konténerek és ládák robusztus tárolást biztosítanak szállítás és raktározás során egyaránt. Miután szabványméretekben készülnek, ezért biztonságosan egymásra pakolhatók anélkül, hogy az eldőlés kockázata fenyegetne. Emellett hatékonyan elnyelik a külső fizikai behatásokat, és extrémebb környezeti körülmények között is megóvják a rakomány épségét.

Az újrafelhasználható plasztik csomagolások más módon is segítenek: nevezetesen optimalizálják az ellátási lánc folyamatait. Egyes tárolók például összehajthatók, vagyis szállításkor a visszaúton a felszabaduló extra helyet árucikkel tölthetjük meg a jármű rakterében. Emellett ergonómiai kialakításuknak – pl. lekerekített sarkok, sima felületek – csökkentik a lehetőségét annak, hogy a kezelőszemélyzet megsérüljön a ládák rakodásakor. Utóbbihoz az is hozzájárul, hogy a fa- vagy fémtárolóknál jóval kisebb az önsúlyuk, vagyis kevesebb erőfeszítéssel lehet változtatni a helyüket.

Mit hoz a jövő?

Az újrafelhasználható műanyag csomagolások alkalmazása az autóiparban eddig is létfontosságú volt, az elektromos járművek egyre nagyobb mennyiségben történő előállításával pedig még inkább kiemelt szerepet fognak játszani. Ahogy a technika fejlődik, úgy jelennek meg a különféle innovatív megoldások is, amelyekkel még inkább optimalizálhatók az egyes logisztikai folyamatok.

A piacvezető Schoeller Allibert visszaforgó csomagolásgyártó vállalat legújabb Smartlink vezeték nélküli technológiája például lehetővé teszi a rakomány 0-24 órás felügyeletét a kiindulóponttól egészen a célállomásig. De létezik már elektrosztatikus kisülés ellen védő (ESD) csomagolás is, mivel egyre gyakoribbak az elektronikus eszközök a járművek fedélzetén.

Az újrafelhasználható csomagolás eddig is jelentősen javította az autóiparban szereplő vállalatok ellátási láncainak hatékonyságát, amivel nem kevés pénzt is megtakaríthattak. Miután pedig a globális tendencia egyre inkább a környezettudatos cégműködési modell támogatását szorgalmazza a cégeknél, ezért a visszaforgó műanyag tárolóknak még minden bizonnyal számos babér fog teremni a jövőben.

The post Az újrafelhasználható plasztik csomagolások kritikus szerepe az autóiparban appeared first on Műszaki Magazin.

A Dunapack egy munkatársának hobbijából a teljes cégcsoportra kiterjedő és a szektorban is előremutató újítás született: a virtuális valóságba belépve kapják meg és ellenőrzik az ügyfelek a megrendelt csomagolóanyagok, dobozok prototípusait. A használathoz szükséges VR szemüveget pedig természetesen papírból gyártották le a Dunapacknál.

Minden vállalatot másként érintett a koronavírus-járvány, és az üzleti élet szereplői különböző válaszokat adtak a kényszerhelyzetre. A Dunapacknál mindössze 3 hét alatt átformálták a doboztervezés folyamatait, hozzáigazítva az új körülményekhez a prototípusok tervezésének, gyártásának és jóváhagyásának teljes folyamatát. Ezzel olyan új digitális megoldást vezettek be, amely jelentős hozzáadott értékkel bír az ügyfelek számára, mivel a digitális térbe helyez át korábban hosszadalmas és gyártásigényes, a fizikai térben zajló folyamatokat. Sőt, minden jel arra mutat, hogy egy Dunapacknál dolgozó szakember hobbijából született megoldás a vírus után is iparági sztenderddé válik.

Úgy ellenőrizhető a prototípus, hogy nem kell legyártani

A koronavírus miatt elrendelt tavaszi karantén helyzetben jóval lassabb és körülményesebb volt eljuttatni az ügyfeleknek a bemutató termékeket. A csomagolóanyag szektorban eddig az volt a kialakult gyakorlat, hogy a megrendelőnek ténylegesen legyártott – tehát a fizikai térben létező – doboz-prototípust küldtek véleményezésre. Ez a folyamat azonban a pandémia hatására nehézkessé vált: a kézbesítési idő jócskán megnyúlt – különösen külföldi szállítás esetén –, ez pedig meghosszabbította a gyártási és szállítási határidőket is. Ezzel együtt a költségek is nőttek, nem beszélve a személyes – még ha futár útján is történő – átvétel vírus-kockázatairól. Ezekre a kihívásokra adott választ és váltotta fel a korábbi folyamatokat az AR (Augmented Reality –kiterjesztett valóság) és VR (virtual reality – virtuális valóság) technológia bevezetése a Dunapacknál.

Virtuális térben a dobozok prototípusa: előremutató válasz a válsághelyzetre

A „legegyszerűbb a legjobb” analógia a Dunapack fejlesztése esetében is igaz: az eddig is számítógépes tervezéssel folyó doboztervezést összekötötték a legújabb technológiai eszközökkel. A cél az volt, hogy áthidalják a járványhelyzet okozta akadályokat – beleértve a szállítást –, méghozzá oly módon, hogy az ügyfelek számára is hozzáadott értéket teremtsenek. Meglévő szoftverek beemelésével és kismértékű módosításával olyan tervezési folyamatot hoztak létre, amely révén az ügyfelek könnyen, bármilyen eszközön hozzáférhetnek az elkészült doboztervekhez. Nem is akárhogy: a kiterjesztett valóság (AR) megoldás segítségével az ügyfél mobiltelefonja vagy tabletje kamerájának segítségével ki tudja vetíteni a virtuális dobozterveket a valós térbe, amelyeket mozgatni, forgatni és körbejárni is képes. Digitális élménnyé vált így a prototípus tervezés végső folyamata, az ügyfelek bárhol, bármikor, akár otthon, akár az irodában képesek megnézni a tervet, és nem csak kívülről, hanem nézőpontot váltva akár belülről is.

Korábban kéthetes folyamatot redukáltak egy napra

„Nagyon sok pozitív vevői visszajelzés érkezett és konstrukciós tervező csapatunk segítségével gyakorlatilag pillanatok alatt sikerült átállnunk arra, hogy a virtuális térben gyorsan, egyszerűen és kényelmesen szolgálhassuk ki az ügyfeleket, miközben egy minden szempontból fenntartható és ökolábnyomot csökkentő megoldást kínálunk. Minden visszajelzés azt mutatja, hogy a lehető legjobb döntés volt a fejlesztés elindítása”

– mondta el Szijártó Dániel.

A Dunapack szerint szinte kizárólag csak előnye van az újításnak: rendkívül gyors, ugyanis a tervezést követően az eddigi akár 2 hetes gyártási és szállítási procedúra, amíg az ügyfélhez ért az első dobozminta, lecsökkent egy kattintásra. Ezzel költséget is csökkentettek, hiszen nemcsak postázási-, hanem alapanyag költség sincsen. Ráadásul az újítás előnye az is, hogy a virtuális terveken az elsőkörös grafikai terveket is megtudják mutatni, míg ez eddig az első mintadobozokra csak hosszú idő alatt, többletköltséggel tudott rákerülni – ezzel a döntéshozatal is felgyorsult. És mindez nem jár gyártással, anyagfelhasználással és szállítással sem, így téve még fenntarthatóbbá a folyamatot.

Virtuális doboz varázslat: papírból készült a környezetbarát VR szemüveg

A Dunapack virtuális valóság (Virtual Reality, VR) megoldásánál az ügyfél a teljes virtuális teret látja, mintha egy áruházban lenne, akár egy egész áruházat és polcsort is „odavarázsolhat”. A program képes arra, hogy a felhasználója nézőpontot váltson, így a virtuális térben tud közelebb-távolabb menni, ha pedig egy adott termék érdekli, akkor azt részleteiben is meg tudja nézni. Mindehhez persze egy VR-szemüveg kell: a Dunapack ehhez saját eszközt fejlesztett ki, amelyhez a hardvernek otthont adó készülékház természetesen papírból készül.

The post Virtuális valóságban tervezik a csomagolóanyagokat appeared first on Műszaki Magazin.