Joggal gondolhatja bárki, hogy egy nagy építkezés szerkezetkész állapotát a hatalmas vasbeton szerkezetek drágítják meg igazán. Ami alapvetően igaz, de meglepően sok pénzt – és időt – emésztenek fel olyan kevésbé látványos munkafolyamatok is, mint az előzetes talajfeltárás és alapozástervezés. A talaj rétegződésének és egyéb jellemzőinek ismerete nélkül ugyanis felelősségteljesen nem lehet nekifogni az alapozásnak.

A feltárás a gyakorlatban fúrásos és helyszíni vizsgálatot (szondázást) jelent. A legelterjedtebb szondázási módszer a CPT néven ismert vizsgálat, melynek során a mérnökök 2 centiméterenként nyernek adatokat a vizsgált altalajról. A szondázást épületek esetében átlagosan egymástól 40-50 méterre végzik, így összességében a talaj kevesebb mint egy ezrelékéről kapnak információkat.

„Ezután a helyszíni modell megalkotásában szerepet kap a tapasztalat, a mérnöki mérlegelés és az intuíció is”

– mondta a bme.hu-nak Mahler András, a BME Építőmérnöki Kar dékánhelyettese, akit egy közel félmilliárdos uniós támogatású fejlesztésről kérdeztünk.

A kétéves projekt keretében az Építőmérnöki Kar kutatói és a hollandiai központú Fugro nemzetközi vállalat hazai leánycégének szakemberei közösen dolgoznak ki egy olyan rendszert, amely a szondázásból nyert adatok eddiginél sokkal hatékonyabb felhasználására képes. A cél, hogy a modellalkotás és a cölöptervezés automatizálása és optimalizálása révén a többhetes mérnöki munka néhány naposra rövidüljön, és számszerűsíthető legyen a talajkörnyezet okozta bizonytalanság.

„E gyorsaság révén már a talajfeltárás, illetve a koncepcionális tervezés időszakában fontos, a döntés-előkészítéshez szükséges információk állhatnak rendelkezésre”

– magyarázta Mahler András.

A tervek szerint a mesterséges intelligenciát is alkalmazó módszerből 2026-ra letesztelt szolgáltatás lesz, amellyel akár százmilliós nagyságrendű költséget is lehet spórolni egyes nagyberuházásoknál, és remélhetőleg a világ egyik vezető geotechnikai vállalataként ismert Fugro segítségével széles körben elterjedhet. A cégcsoportnak ugyanis rengeteg adata van a világ legkülönbözőbb építési helyszíneiről és altalajairól, így a módszer tanulási folyamata is egyre jobb lesz.

„Statisztikai megközelítést több dologra használtak már ebben a szegmensben, de tanuló algoritmust is beépítő fejlesztésről nem tudok”

– mondta Mahler András a koncepció újszerűségét firtató kérdésünkre.

De hogyan is működik pontosan? A szondázási eredményekből létrehozott adatbázis alapján geostatisztikai módszerek segítségével nagyszámú, ugyanolyan valószínűséggel előforduló talajrétegződés generálható. Ezek alapján pedig minden pontban meghatározható, milyen talajtípus milyen valószínűséggel fordul elő. Azokon a részeken, ahol jellemzően ugyanolyan talajtípus adódik a szimulációkban, kicsi a bizonytalanság, míg ahol változékonyságot mutat, ott nagyobb.

A cölöpalapozás számításánál létrehoznak egy adatbázist az összes műszakilag lehetséges alapozási lehetőség adataival, majd ebből számítja ki az algoritmus az optimális megoldást. Az integrált rendszer idővel képes lehet akár mérnöki beavatkozás nélkül is a tervezési folyamat végigvitelére, de alapvető célja, hogy a mérnöki tevékenység a lényegi tervezési és döntéshozatali részekre fókuszálhasson. Ehhez az új módszer hatékonyan rendelkezésre tud bocsátani minden releváns adatot és információt a talajról. Ez a tudás elsősorban a nagy területű és méretű beruházásoknál lesz jól kihasználható, mivel műszakilag biztonságosabb, optimális alapozást tesz lehetővé. Mindez pedig értelemszerűen környezetvédelmi szempontból is nagy jelentőségű.

Az egyetem és a Fugro kapcsolata egyébként onnan ered, hogy a cég hazai ügyvezetője, Pusztai József a BME-n dolgozott és doktorált.

„Régóta ismerjük egymást a tanszék szakembereivel, a fejlesztés ötletét közösen találtuk ki” – mondta erről a bme.hu-nak Karner Balázs, a Fugro Consult Kft. projektvezetője. A szolgáltatás potenciáljáról úgy vélekedett, az már itthon is nagy, világszinten pedig felmérni is nehéz, hogy mekkora kereslet lehet rá. „Nagyon tág a spektrum, a kivitelezőknek már a tenderidőszakban is jól jöhet az új szolgáltatás”

– jegyezte meg.

A projekt során az egyetemen felhalmozódó tudás révén az oktatók és a hallgatók is részesei lehetnek a fejlesztésnek. A megszerzett tapasztalatok jelentős hatással lehetnek akár az oktatási módszerek és a tananyag fejlődésére is.

Forrás: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Százmilliókat spórolhat a nagy építkezéseknek egy készülő BME-s fejlesztés appeared first on Műszaki Magazin.

A BME Fizikai Intézetének munkatársai új típusú napelem-alapanyagokkal végzett kutatásukról publikáltak az Advanced Energy & Sustainability Research folyóiratban. A Semilab Zrt.-vel együttműködve vizsgálták a perovszkitalapú anyagokat, melyekből a várakozások szerint a hagyományos, szilíciumalapú napelemeknél jobb hatásfokú fotovoltaikus eszközöket lehet gyártani. Ezen a területen azonban egyelőre vannak nyitott kérdések, például a töltéshordozók élettartama. Erről kérdeztük Simon Ferencet, a Természettudományi Kar egyetemi tanárát.

Mindenekelőtt annak tisztázására kértük, hogy mi az a perovszkit, és miért lehet jobb, mint a szilícium.

„A perovszkit egy anyagcsalád, amelyben több összetevő van együttesen jelen. Az általunk vizsgált anyagok összetétele CsPbBr₃, melyek legnagyobb problémája az ólom (Pb) jelenléte, hiszen az mérgező. Nagy feladvány, hogy ebben az egyébként ígéretes anyagcsaládban hogyan tudnánk az ólmot más anyaggal helyettesíteni, illetve megbizonyosodni arról, hogy ezen napelemek az élettartamuk végén nem szennyezik a környezetet”

– mondta Simon Ferenc.

De akkor miért éri meg mégis a perovszkittal bajlódni? Nos, azért, mert a perovszkitalapú napelemek hatásfoka már most versenyképes a hagyományos, szilíciumalapú napelemekével. A szakértők pedig arra számítanak, hogy a két anyagot kombináló, úgynevezett tandem-napelemcellák lesznek igazán hatékonyak.

A jelenleg kapható napelemek hatásfoka 15-20 százalék, a tandemekkel ez remélhetőleg megduplázódhat vagy akár 50 százalékig is felmehet.

„Gondoljuk csak el, nem mindegy, hogy a házamra telepített 10 négyzetméternyi napelem, négyzetméterenként 1 kW bejövő fényteljesítménnyel számolva, 2 kW vagy 5 kW teljesítményt tud leadni”

– magyarázta Simon Ferenc.

Hogy az új technológia mikor jelenhet meg a gyakorlatban, az egyelőre „a jóslás kategóriája”, de az általános ipari várakozás szerint a 2030-as évek közepére már a perovszkit-szilícium tandem-napelemcellák elérhetők lesznek a kereskedelemben. Hanem addig még a végére kell járni néhány fontos dolognak, az egyik ilyen az említett töltésélettartam kérdése.

A félvezetőkben fény hatására töltéshordozók, elektron-lyuk párok jönnek létre. Ezek mozognak egy tipikus napelemben a megfelelő polaritású elektródák felé. Megtörténhet azonban, hogy a létrejött elektron-lyuk pár nem tud eljutni az elektródához (ezáltal energiát termelve), hanem újra összeáll, ami a napelem működése szempontjából nem jó.

„Ahhoz, hogy egy napelem nagy hatásfokkal működjön, minél nagyobb töltéshordozó-élettartamra van szükség. Az új típusú perovszkitokban az eddig megfigyelt élettartamok 100 mikroszekundumnál nem voltak hosszabbak, mi a kutatásunkban 1 milliszekundumnál hosszabb élettartamokat figyeltünk meg”

– számolt be a professzor.

Szélsőséges hőmérsékletek

Ezt az ugrást egy saját fejlesztésű összeállítással sikerült megfigyelni, a munkában a Semilab Zrt. munkatársai is részt vettek egy Kooperatív Doktori Program keretében. A berendezés egy rövid lézerimpulzust küld a mintára, ezután tanulmányozzák annak megváltozott töltésállapotát. A minta a mérés közben változtatható hőmérsékleten (kriosztátban) van, a hőmérsékletét 10 és 500 Kelvin (-263 és 227 Celsius fok) között lehet állítani.

„Persze senki sem akarja a napelemeket az abszolút 0 fok közelében használni, de a tudományos kutatás lényege, hogy az anyagokat különleges körülmények között vizsgáljuk, ezáltal a viselkedés fizikai leírását kapjuk meg. Így meg tudjuk mondani, hogyan kell az anyagokat módosítani, hogy előnyösebb tulajdonságaik legyenek”

– mondta Simon Ferenc.

Az alapkutatás folytatódik: az elmúlt néhány hónapban átépítették a berendezést, hogy érzékenyebb és jobban vezérelt legyen.

„A munka oroszlánrészét végző doktorandusz, Bojtor András, épp a doktori fokozatának megvédésére készül. De bízom benne, hogy új fiatalokkal folytatódhat a munka, és további perovszkit-anyagmódosulatokat lesz lehetőségünk vizsgálni”

– tette hozzá.

A kutatást végző csapat tagjai: Bojtor András, Krisztián Dávid, Korsós Ferenc, Kollarics Sándor, Paráda Gábor, Thomas Pinel, Kollár Márton, Horváth Endre, Xavier Mettan, Hidetsugu Shiozawa, Márkus G. Bence, Forró László, Simon Ferenc.

Forrás: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Szuperhatékony napelemek fejlesztésén dolgoznak a BME kutatói appeared first on Műszaki Magazin.

Charaf Hassan rektori megbízatása 2024. július 1-jén kezdődik és öt évre szól. A köztársasági elnök határozata a rektori megbízásról a Magyar Közlöny június 28-án megjelent kiadásában szerepel.

Charaf Hassan a BME rektori tanácstermében rendezett eseményen július 1-jén délután vette át a rektori láncot Czigány Tibortól, a BME leköszönő rektorától.

A rendezvényen, amelyre a műegyetemi Szenátus tagjai kaptak meghívást, jelen volt Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter, valamint Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkár is.

Charaf Hassan mérnök-közgazdász, az MTA doktora. Libanonban született, egyetemi tanulmányait a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszékén végezte. 1996-ban lett a tanszék munkatársa, 2016-tól a 2019-es dékáni kinevezéséig a vezetője volt. Tudományos, fejlesztői és oktatási tevékenysége 1992-től a szoftverfejlesztéshez kötődik, 2004. és 2015. között a BME Mobil Innovációs Központ fejlesztési igazgatójaként dolgozott.

Czigány Tibor köszöntőjében a rektori lánc jelentőségéről beszélt:

„Ez a jelvény a választott rektor egyetem kormányzására kapott felhatalmazását szimbolizálja.”

Czigány Tibor idézte Wälder Gyula rektort, aki 1939. október 8-án adta át azt utódának, Zimmermann Ágostonnak rektori láncot és annak jelentőségéről így nyilatkozott:

„Ez a lánc szimbólum, amely jelenti a hatalmat, a hatalommal együttjáró jogokat és kötelességeket. Ez a lánc figyelmeztet arra, hogy kifelé képviselni kell az Egyetem szervezeti és szellemi egységét, befelé pedig biztosítani kell a különböző karok lelki összhangját, működésüknek harmóniáját. Ez a lánc figyelmeztetés a hagyományos műegyetemi szellemre.”

Charaf Hassan köszönetet mondott Czigány Tibornak az elmúlt hároméves munkájáért, az egyetem szolgálatáért:

„hisz olyan új helyzetekben is helyt kellett állnia, melyekre korábban nem volt példa.”

Beszédében megköszönte és jelzésértékűnek nevezte, hogy

„Hankó Balázs miniszter úr és Varga-Bajusz Veronika államtitkár asszony első hivatalos útja a Műegyetemre vezetett.” 

Hozzátette:

„Számunkra ez azt jelenti, hogy a fenntartó, illetve ágazatirányító is tudja és érti, hogy a BME a magyar felsőoktatás egyik legkiválóbb intézményeként közügy, amely a hazai gazdaság fejlődésének, az ország versenyképességének, szakember utánpótlásának nemzetközi beágyazottságú bázisa és letéteményese.” 

A rektori lánc a műegyetemi autonómia szimbóluma is, mint mondta:

„Számomra az autonómia a függetlenségünket jelenti. A BME függetlensége nem egy szlogen, hanem a siker kulcsa. Az autonómia azt jelenti, hogy a sorsunkat a kezünkben tartjuk, magunk alakíthatjuk, folyamatos párbeszédben a fenntartóval, szűkebb és tágabb környezetünkkel, azzal a hazai és nemzetközi hálózattal, melyet volt és jelenlegi hallgatóink, a végzettjeinket alkalmazó munkáltatók, tudományos és szakmai szervezetek, testületek jelentenek.”

Beszéde végén Charaf Hassan ajándékot nyújtott át Czigány Tibornak, amellyel

„azt szeretném megköszönni, hogy Rektor úr élete összefonódott a Műegyetemmel.”

Mint mondta:

„Ez a jelképes ajándék nem más, mint egy régi, 1882-es műegyetemi pecsét, amivel az elődök hitelesítették az okleveleket.”

Hankó Balázs is megköszönte Czigány Tibor munkáját és kiemelte:

,,Sok sikert kívánok az új rektornak, Charaf Hassan professzor úrnak, aki most öt évre kapta meg a bizalmat, hogy Magyarország egyik legnevesebb egyetemét vezesse, fejlessze és a kor kihívásainak megfelelő kereteket kialakíthassa. Meglátásom szerint az egyetemekkel foglalkozó szakembereknek manapság az egyik legfontosabb feladata, hogy magas színvonalú, modern és versenyképes tudást biztosítsanak a hallgatóik számára. Meggyőződésem szerint ez a mi közös célunk, amely végső soron egész Magyarország, a magyar nemzet boldogulását és felemelkedését szolgálja.”

Charaf Hassan bemutatta az új rektori vezetést is. Négy olyan közvetlen munkatárs segíti a munkáját, akik sok éve a BME sikeres oktatói és vezetői: Bihari Péter oktatási, Levendovszky János kutatási és innovációs, Nemeslaki András nemzetközi kapcsolatokért felelős és Zaránd Gergely tudományos rektorhelyettesi feladatok ellátására kaptak megbízást.

Bihari Péter 1995-ben végzett gépészmérnökként a BME-n, PhD-fokozatot 2007-ben szerzett. Több éven át tanszékvezető-helyettesként és tanszékvezetőként dolgozott a Gépészmérnöki Kar (GPK) Energetikai Rendszerek és Gépek Tanszékén, 2012-től a GPK oktatási dékánhelyettese is volt. 2019-től az egyetem oktatási igazgatója, rektorhelyettesi posztját 2021 óta tölti be.

Levendovszky János a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszékének egyetemi tanára. Több szemesztert töltött különböző külföldi egyetemek vendégprofesszoraként, kutatójaként többek között Belgiumban, az Egyesült Királyságban, Litvániában, az Egyesült Államokban, Japánban és Dél-Koreában. 2009-től vezeti a BME Informatikai Tudományok doktori iskoláját. Több éven át volt a Villamosmérnöki és Informatikai Kar tudományos és nemzetközi kapcsolatokért felelős rektorhelyettese. Az előző és az eggyel korábbi rektori ciklusban a tudományos és innovációs rektorhelyettes feladatkörét töltötte be.

Nemeslaki András a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Menedzsment és Vállalkozásgazdaságtan Tanszékének egyetemi tanára, tanszékvezetője. Szakterülete az információmenedzsment, a vállalkozások digitális transzformációja, valamint vállalalati innováció ösztönzésének kutatása. A BME és a Magyar Nemzeti Bank együttműködési programjának vezetője.  Korábban a CEU Business School oktatója, majd a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karának nemzetközi dékánhelyettese, ezután a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos és nemzetközi kapcsolatokért felelős rektorhelyettese és a nemzetközi, felsőoktatási mobilitási pályázatokért felelős Tempus Közalapítvány elnöke volt.

Zaránd Gergely elméleti fizikus, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja, 2015-től a BME Fizikai Intézetének igazgatója. Tanulmányait az ELTE-n illetve a párizsi École Polytechnique-en végezte. Diplomáját 1992-ben az ELTE-n, doktori fokozatát három évvel később a BME-n szerezte. Posztdoktorként, többek között, a Harvard Egyetem és az Argonne National Laboratory kutatója, később a Karlsruhe Institut für Technologie és a Freie Universität Berlinvendégprofesszora. A BME Természettudományi Karán a Kvantuminformatika Nemzeti Laboratórium kutatásvezetője. 2011-ben elsőként alapított a BME-n Lendület kutatócsoportot a mikroelektronika fejlődése szempontjából kiemelkedő fontosságú parányi áramkörök vizsgálata témájában.

A BME 28 tagú Szenátusa 2024. június 10-én hallgatta meg a rektori tisztségre pályázók programismertető előadását – amelyet a megelőző hónap során az Egyetem polgárai számos fórumon megismerhettek –, majd titkos szavazással döntött arról, hogy kinek a rektorjelöltségét támogatja. A szavazatok több mint kétharmadát Charaf Hassan kapta. A másik pályázó Kiss Rita akadémikus, egyetemi tanár, a BME Gépészmérnöki Kar Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszékének vezetője volt. Czigány Tibor hároméves megbízatása lejártával nem indult újra a tisztségért. A 2021-2024-es rektori ciklusban dolgozó vezetés eredményeit rektori beszámolóban ismertette Czigány Tibor.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Kinevezték a BME új rektorát appeared first on Műszaki Magazin.

BME X JLR TechDay rendezvény során a Műegyetem rektora és kancellárja együttműködési megállapodást írtak alá a Jaguar Land Rover ügyvezető igazgatójával.

„A Műegyetemen az ipari partnerek valós igényei is kijelölik a kutatási irányokat. Fontos és megtisztelő, hogy a Jaguar Land Rover (JLR) kutatás-fejlesztéssel foglalkozó szervezete stratégiai partnerünk.”

– hangsúlyozta a találkozón Czigány Tibor a BME rektora. Beszédében kiemelte

„Fantasztikus ez a mai nap, hiszen Szijjártó miniszter úr személyesen harangozta be a mai együttműködési megállapodás aláírását, amely példamutatóan több karunkat is érinti. A Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar mellett a Gépészmérnöki Kar, valamint a Villamosmérnöki és Informatikai Kar is be tud kapcsolódni az öt éve megkezdett együttműködésbe”.

Hozzátette:

„A Műegyetem hazánk legnagyobb mérnökképző intézménye, a kutató-fejlesztő mérnöki diplomák közel 70%-kát adja ki. Az ország legtehetségesebb hallgatói járnak ide, akik mind a hazai, mind a nemzetközi szakmai megmérettetéseken kiválóan szerepelnek, átlagosan 20 évente pedig egy Nobel-díjat is elnyernek. Ezek a sikerek a világszínvonalú képzés mellett egyrészt a nemzetközi kapcsolatrendszernek, másrészt a széles ipari együttműködéseknek is köszönhetők. – világított rá az az iparral való szoros kapcsolat fontosságára a rektor.„A Műegyetem nemcsak hazánk, hanem a Visegrádi Négyek országait is tekintve a legeredményesebb EU-s pályázó, és ipari kapcsolatainak köszönhetően oktatási és kutatási tevékenységünk az ipar valós igényeire épül. Ezért is nagy megtiszteltetés és siker számunkra ennek a mai együttműködési megállapodásnak az aláírása, hiszen a Jaguár Land Rover a világszínvonalat képviseli, így az együttműködésből nagyon sokat profitálhatnak hallgatóink és munkatársaink is.”

– zárta beszédét Czigány Tibor.

Szalay Zsolt, a BME Gépjárműtechnológia Tanszék vezetője a találkozón elmondta:

„A BME méretei, tradíciói és kompetenciái miatt alkalmas arra, hogy a JLR számára testreszabott, célirányos és rugalmas képzési programokat biztosítson, amelyekkel folyamatosan frissítjük és bővítjük a cég dolgozóinak ismereteit. Ezeket a képzéseket szolgáltatásként kezeljük, és miközben szolgáltatunk, mi is rengeteget tanulunk. Célunk, hogy kiemelkedő színvonalú és hasznos képzéseket nyújtsunk a JLR mérnökei számára. Az együttműködés jelentőségét növeli, hogy a vállalat a Magyarországon jelenlévő öt eredeti gépjárműgyártó (OEM, Original Equipment Manufacturer) egyike.”

– hangsúlyozta Szalay Zsolt.

A BME Gépjárműtechnológia Tanszéke és a Jaguar Land Rover Hungary Kft. (JLR) kooperációja közel 5 éves múltra tekint vissza.

„A BME-n végzett mérnökök kiváló szakmai tudása közismert. A Műegyetem egykori hallgatójaként magam is tapasztaltam, hogy milyen tudást nyújt ez az egyetem, és mennyi energiát fektet ebbe az, aki itt diplomát szerez.”

– emelte ki a műegyetemi kötődését Garaba Ákos, a JLR Hungary ügyvezető igazgatója.

„Hosszútávú terveink vannak munkavállalóinkkal, ezért fontos, hogy helyben, folyamatosan magas színvonalú képzést tudjunk nyújtani, és ebben tökéletes partner a BME. Meghallgatják, hogy milyen kompetenciákat kell oktatni, és értik az igényeinket a mérnöktovábbképzés területén.”

Az ügyvezető kiemelte:

„Nagyon fontosnak tartom, hogy mérnökeink „testre szabott” képzéseket kaphatnak.”

Hozzátette:

“A BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karán indult az angol nyelvű autonóm járműmérnök képzés is, amely a jövő közlekedésének megteremtéséhez szükséges összes műszaki területet átfogja. Szintén fontos képzési szakterületek az autóipari kiberbiztonság (automotive cyber security) és funkcionális biztonság (functional safety) ahol  a saját igényeinkre szabott képzésekhez juthatunk a tanszék programjai által.”

– hangsúlyozta Garaba Ákos.

A JLR Hungary és a BME közötti együttműködés három műegyetemi kart érintően indul, de folyamatosan bővül majd. A Gépészmérnöki Karhoz tartozó terület a fröccsöntés, valamint a termék és szerszám optimalizáció (Injection Molding, tooling and product optimization). A Villamosmérnöki és Informatikai Karhoz kapcsolódó együttműködés témája a mesterséges intelligencia az autóipari tervezésben (artificial intelligence in automotive design). A Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karral pedig a Autóipari funkcionális biztonság és kiberbiztonság (Automotive Functional Safety and Cyber Security) területét érintően kezdenek közös munkába. A JLR két mérnöke doktoranduszként már megkezdte kutató munkáját a Műegyetemen. Jelenleg a partnerség következő fázisa kereteinek finomítására helyezik a hangsúlyt. Céljuk a többszíntű együttműködés: a gyakornoki munkahelytől, a diplomaprogramokon át, a tanulmányi versenyekig. Továbbá a közös kutatási területek felderítése, és közös kutatási-fejlesztési projektek megpályázása is jelentős hangsúlyt kap a jövőben.

A május 14-én a Műegyetem J épületében és környékén zajló rendezvényen a gépjárműfejlesztés újdonságaival ismerkedhettek meg az érdeklődők. A Jaguar Land Rover fejlesztőmérnökei izgalmas előadásokat tartottak járműtesztelés, akusztikai modellezés, funkciófejlesztés, és fröccsöntés témákban. Az épület előtti parkolóban pedig a legújabb járművekkel ismerkedhettek a jelenlévők.

Forrás: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post BME – Jaguar Land Rover együttműködés appeared first on Műszaki Magazin.

Szükség lesz-e még mérnökökre, vagy a mesterséges intelligencia mindenre megoldást kínál? Ezekre a kérdésekre kereste a választ előadásában dr. Csilling Ákos, a magyarországi Bosch csoport tudományos munkatársa Magyarország legnagyobb, egyetemi hallgatók által szervezett technológiai eseményén, a XXI. Simonyi Konferencián.

A járműtechnológiától az űriparig

Az innovatív megoldásairól és fejlett járműtechnológiáiról ismert Bosch csoport bár űrhajókat nem épít, de széles körű tapasztalatot szerzett az elmúlt évtizedekben, amelyek a jövő űriparát megalapozó mérnöki fejlesztésekhez is hozzájárulhatnak. „Tud-e az AI űrhajót tervezni?” című előadásában dr. Csilling Ákos, a magyarországi Bosch csoport tudományos munkatársa avatta be a jövő mérnökeit a komplex rendszerek fejlesztésébe, a biztonságot és a megbízhatóságot növelő megoldásokba, a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás alkalmazásának lehetőségeibe. Az előadásra március 19-én, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen tartott XXI. Simonyi Konferencián került sor, leendő mérnökökből álló hallgatóság előtt.

Bosch: közel 60 éve az űrkutatásban

A jövő technológiáit és innovatív megoldásait szállító Bosch csoport fejlesztési és gyártási tevékenysége ma elsősorban az elektromobilitásra, az önvezetésre, a generatív AI-alapú szoftverfejlesztésre és az IoT megoldásokra fókuszál. Ugyanakkor a vállalatcsoport az űrkutatásban is letette a névjegyét, hiszen közel hat évtizede vesz részt űrtechnológiai fejlesztésekben. „Bosch Sun” néven 1966-ban indította első űripari projektjét a Bosch csoport és napszimulátorokat készítettek űrszimulációs kamrákhoz. Később a bolygóközi elektromágneses tereket tanulmányozták a Bosch kutatói, és az Ariane-1 európai hordozórakéta hűtésének kialakításába is bekapcsolódott a cég. A nyolcvanas években nemzetközi elismerést váltott ki a Bosch műholdstabilizáló rendszere, melynek segítségével a jeleket pontosan a Föld megfelelő vételi területe felé lehetett irányítani. Egy űrsikló-küldetésben két Bosch gyújtógyertya biztosította a geofizikai kísérlet energiaellátását. A NASA Phoenix Mars-missziója során pedig a Bosch egyik leányvállalatának speciális fúrója játszott fontos szerepet a talajminták vételében. Néhány éve pedig már a mesterséges intelligencia is szerepet kapott: a Bosch az amerikai Astrobotic-kal közösen egy érzékelőrendszert fejlesztett ki SoundSee néven. Ez a megoldás az űrállomás berendezései által kibocsátott zajokat elemzi, és AI segítségével kiszűri a hibás vagy a meghibásodáshoz közel járó eszközöket, így növelve az űrexpedíciók biztonságát és az alkalmazott berendezések megbízhatóságát.

Egyedül nem megy – még a mesterséges intelligenciának sem

Akárcsak az űrtechnológiához kapcsolódó kutatás-fejlesztési programokban, a Bosch innovatív, mesterséges intelligencián alapuló termékeiben és szolgáltatásaiban is elsődleges szempont a megbízhatóság és a biztonság. Ezek az alapvető követelmények a Boschnál zajló átfogó fejlesztési folyamatok összes fázisában megjelennek.

A mesterséges intelligencia egyre jobban használható a technológiai fejlesztésekben, hiszen a gépi tanulás megbízhatóbbá és hatékonyabbá teszi a folyamatokat. Felmerülhet a kérdés, hogy az AI elveheti-e a fejlesztők, mérnökök munkáját a jövőben.

„Az alapvető innovációs folyamatokat egyelőre nem lehet gépi intelligenciával kiváltani, így például űrhajót tervezni és komplex fejlesztéseket sikerrel elvégezni sem tud egyedül a mesterséges intelligencia. A fejlődéshez innovatív, jövőbe mutató gondolkodásmódra van szükség. Amikor az emberek elakadnak a feladatokban, koncepciót váltanak, új megoldásokat keresnek, kutatnak és technológiát fejlesztenek. Új ötletek nélkül nem lehet újat alkotni!”

– emelte ki dr. Csilling Ákos a XXI. Simonyi Konferencián.

A Bosch és a BME együtt képzi a jövő mérnökeit

A hazai Bosch csoport közel 15 éve működik együtt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel. Hosszú távú stratégiája részeként fontos szakmai partnerként tekint a hazai egyetemekre, amelyek a Bosch egyedülálló innovációs ökoszisztémájának nélkülözhetetlen szereplői. A technológiavezető vállalat küldetésének tartja a felsőoktatás és az ipari kutatás-fejlesztés kapcsolatának erősítését, a jövő mérnökgenerációjának képzését. A Bosch és a BME partnerségének köszönhetően az egyetemi hallgatók az elméleti tudás megszerzése mellett beleláthatnak valós fejlesztési-gyártási folyamatokba, sőt részesei lehetnek konkrét ipari fejlesztési projekteknek, akár a mesterséges intelligencia területén is. „Már egyetemistaként az innovatív és kreatív problémamegoldást, valamint a kellő rugalmasságot érdemes elsajátítaniuk a hallgatóknak. Így tudják a mai gyorsan változó technológiai környezetben a tudásuk értékét nemcsak megőrizni, de folyamatosan fejleszteni is. Az AI így nem elvenni fogja, hanem segíti és hatékonyabbá teszi majd a munkájukat” – fogalmazott dr. Csilling Ákos.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Űripar és mesterséges intelligencia appeared first on Műszaki Magazin.

Ismét RobonAUT rajongókkal telt meg a „Q” épület aulája: 2024. február 10-én immáron 15. alkalommal rendezték meg az autonóm robotjárművek versenyének döntőjét.

A rendezvényt Tevesz Gábor főszervező, a RobonAUT egyik alapítója, valamint a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar (BME VIK) Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék címzetes egyetemi tanára nyitotta meg. A versenyző csapatokat és a megmérettetés érdeklődőit köszöntve elmondta, hogy másfél évtizeddel ezelőtt fiatal kollégáival egy olyan kihívást hívtak életre, amelyben az akkor indult villamosmérnök mesterképzés hallgatói a gyakorlatban is megmutathatják, mit tanultak az egyetemen. „Az elmúlt 15 évben rengeteg változáson és fejlődésen ment át a RobonAUT, ahogyan a verseny során alkalmazott technológiák is rohamléptékben fejlődtek. Ma már a hallgatóknak sincs olyan ’könnyű’ dolguk, mint az első versenyzőknek, a feladatok jóval komplexebbek, nehezebbek az előző évek feladványainál” – fogalmazott Tevesz Gábor. Megnyitója zárásaként köszöntötte azokat a vállalatokat és képviselőiket is, akik már évek óta vagy akár új szponzorként támogatják a versenyt, nem mellesleg szükségük van arra a szakembertudásra, amellyel a karon végző, illetve a versenyen induló mérnökhallgatók rendelkeznek.

A 2024-es döntőre 9 csapat kvalifikálta magát: 6 junior és 3 senior formáció mérkőzött meg egymással a különböző futamokban, ahol összesen 110 pontot szerezhettek a hallgatók. A versenyzők közel fél évet dolgoztak az autonóm robotjármű megtervezésén és megalkotásán. Megérte a befektetett munka, ugyanis a kvalifikáció során összegyűjtött pontok is számítottak: összesen 10 pontot lehetett szerezni a felkészülés alatt nyújtott teljesítményből. A szurkolók is segíthették kedvenceiket: a közönségdíjasoknak max. 10 pont járt a külcsínért.

A döntőben idén is gyorsasági és ügyességi kategóriában kellett helyt állniuk az önállóan működő (autonóm) járműveknek. A csapatok mindössze egy percet kaptak arra, hogy előkészítsék versenyautóikat a két, egymás után következő futamra.

A „Q” épület aulájában felállított ügyességi pálya úthálózatát (labirintust) előre ismertették a versenyzőkkel. A robotautókat egy rádiós startkapu segítségével indították útjukra. Az autóknak a pálya csomópontjai mentén található kapukat (összesen 17 db) kellett felfedezniük és a lehető leggyorsabban bejárniuk a labirintust. A feladványt több „akadályozó” is nehezítette: ki kellett kerülni a pályán lassú, ám folyamatos mozgásban lévő kalózrobotot. Ha a kalózrobot már áthaladt egy kapu alatt, akkor csökkent az adott kapu érintéséért járó pontszám is (2 pont/kapu). A kalózrobot mindenkori pozícióját a szervezők rádiójelekkel sugározták.

További nehézség volt, hogy a futam egy adott pillanatában „árvíz” öntötte el a pályát, ami blokkolta a kapukat, vagyis azok érintéséért ideiglenesen nem járt pont, ilyenkor a kalózrobot is egyhelyben állt. Az „árvizet” egy képzeletbeli zsilip, vagyis egy libikóka segítségével lehetett semlegesíteni: a robotautóknak fel kellett menniük a rámpán, majd átbillenteni a libikókát. Ezzel megszűnt az „árvíz”, elindult a kalózhajó, és a kapu érintéséért újból járt a megérdemelt jutalompont. A további manővereket is értékelték a szervezők: a libikókán való sikeres egyensúlyozásért 10 pontot, a sávváltásért 6 pontot adtak. Ha a csapattagoknak be kellett avatkozniuk a versenybe, azért viszont alkalmanként 5-5 pont levonása járt. Az ügyességi kört a rendezők akkor tekintették teljesítettnek, ha elfogytak az érintendő kapuk vagy lejárt az 5 perces időkeret.

A gyorsasági pályán a legjobb köridő elérése a volt a cél: maximum 6 kört tehettek meg az autók, amelyek közül a leggyorsabb számított az értékelésnél. A robotautók egy önmagába záródó vezetővonalat önállóan követtek, és itt is számolniuk kellett a gyorsulást hátráltató pályaszereplőkkel. Együtt mozogtak az ún. „safety carral”, amelyet meg kellett előzni, kikerülni a minél gyorsabb köridőre törekvő versenyautóknak. A safety car követéséért 6 pont, kétszeri megelőzéséért összesen 10 pont járt. A pálya nyomvonalát és a gyorsításra kiváló lehetőséget adó egyenes szakaszok helyét a hallgatók a döntő előtti napokban megismerhették. A külső segítséget itt is büntették: alkalmanként 2 pont levonás járt az emberi beavatkozásért.

A megmérettetésre vállalkozó fiataloknak minden évben komplex, több műszaki, mérnöki területet is érintő tudásról kell tanúbizonyságot tenniük. Ismerniük kell a mikrokontrollerek, a szenzorok vagy az áramkörök világát, szükségük van irányítástechnikai, automatizálási és programozási ismeretekre is. A verseny révén (is) szert tehetnek olyan elméleti és gyakorlati tudásra, amelynek forintra váltható hasznát vehetik majd az álláskeresés során olyan vállalatoknál is, amelyek autonóm járművek fejlesztésével vagy robotikával foglalkoznak.

Az elkövetkezendő évek technológiai forradalmának egyik fontos sarokpontja egyebek mellett az önműködő robotjárművekben rejlő lehetőségek kiaknázása. A kutatók prognózisa szerint az egészségügy, a járműipar és a logisztika után a mindennapokban is általánossá válhat az emberi beavatkozást nem igénylő gépezetek megjelenése. E dinamikusan fejlődő tudományterületet a hazai felsőoktatási intézmények közül elsőként helyezi középpontba a BME, amely évek óta tudatosan nyomon követi a robotika újításait, ami a műegyetemi mérnökképzésen gyakorlati ismeretek formájában is megjelenik.

• A közvetítés teljes terjedelmében visszanézhető a rendezvény honlapján, az esemény érdekes szemelvényeiből a videók menüpont alatt látható válogatás.
• A RobonAUT 2024 hallgatói mérnökverseny eredményei
• A junior csapatok kategóriájában a következő csapatok állhattak fel a dobogóra:
• Junior 1. helyezett: AUTofRange (Kazup Dániel, Kovács Tamás Barnabás, Petrőtei Tamás József – MSc mechatronikai mérnök)
• Junior 2. helyezett: Safety Third (Csermák Ádám Barna, Horváth Máté, Kis Mihály Bence – MSc villamosmérnök)
• Junior 3. helyezett: WorkAUT (Fent István, Garad Ágoston, Vepperi Virág – MSc villamosmérnök)
• Az összesített 1. helyezést szintén a junior kategória győztese, az AUTofRange csapat szerezte meg, díjuk egy Lamborghini élményvezetés lett.
• A legtöbb közönségszavazatot a Safety Third csapat kapta.
• Az eseményről készült fotók a SPOT Fotókör honlapján is elérhetők.

BME VIK RobonAUT megrendezésének ötlete eredetileg Tevesz Gábor címzetes egyetemi tanár és doktoranduszokból álló csapatának egyik találkozóján vetődött fel 2009-ben. Az alapgondolatot az Eurobot nemzetközi robotikai verseny adta, de kapcsolódik a karon mesterképzésben tanulók „Robotirányítás rendszertechnikája” című tantárgyához is. A megmérettetéssel az egyetem célja a hallgatók gyakorlati ismereteinek bővítése mellett a vállalati szektor képviselőivel való kapcsolatteremtés is. A kurzus elvégzésére évről évre javarészt villamosmérnök, mérnökinformatikus és mechatronikai mérnök szakos hallgatók vállalkoznak, akik 3 fős csapatokban alkotnak egy fél éven át közösen dolgozó formációt.A kihívás lényege, hogy a versengő csapatoknak úgy kell átalakítaniuk egy modellautót, hogy az képes legyen emberi beavatkozás nélkül, a lehető legrövidebb idő alatt teljesíteni egy ügyességi akadálypályát és egy gyorsasági versenyfutamot. A feladatok részletes leírása megtalálható a verseny honlapján.A kezdetek óta közel 200 hallgatói csapat (3 fős) vett részt a versengésben, többen közülük mára már a szakmai megmérettetést támogató vállalatok munkatársai, fejlesztői lettek.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Idén még nehezebb feladványok várták a RobonAUT versenyzőit appeared first on Műszaki Magazin.

2024. február 10-én (szombaton) 10:00 órától a Műegyetem „Q” épületének aulájában rendezik meg a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar (BME VIK) autonóm robotversenyét, a sajtónyilvános RobonAUT döntőt. A 15. alkalommal életre hívott mérnökhallgatói viadal a BME VIK féléves tantárgyának megkoronázása: a diákok féléves munkájának utolsó felvonása, amikor a csapatok által megtervezett és megépített robotautók különböző versenyszámokban mérik össze tudásukat.

A kurzus elvégzésére javarészt villamosmérnök, mérnökinformatikus és mechatronikai mérnök szakos hallgatók vállalkoznak, akiknek a félév során meghatározott szempontok mentén, adott alkatrészek és eszközök felhasználásával kell elkészíteniük egy szenzorokkal ellátott, önállóan működő (autonóm) versenyautó robotját. A fejlesztési folyamatról a félév során már több kvalifikációs körben is beszámoltak a fiatalok, akik ezeken megfeleltek, elnyerték a jogot, hogy február 10-én a rádiós startkapuhoz álljanak.

Az idei fináléban teljesíteni kell az ügyességi pályát: az előre ismert labirintusban az autóknak fel kell fedezniük minél többet a 17 rádiós kapuból, a lehető leggyorsabban bejárni a pályát, miközben elkerülik az ütközést a pályán mozgó kalóz robottal, és elhárítják egy „zsilippel” a pályát elárasztó „árvizet”. A gyorsasági pálya lényege, hogy az autó minél gyorsabb köridőt érjen el egy önmagába záródó vezetővonal mentén. Ebben a futamban plusz pontot érhet a safety car követése, illetve az előzési manőver.

A robotok ügyességén túl a versenyben számít majd a „külcsín” is: az esztétika, az ötletesség és a látvány plusz pontokat hozhat majd a finalista hallgatói csapatoknak.

A február 10-i esemény egy izgalmas tudományos ismeretterjesztő (családi) program lesz, ahová minden érdeklődőt várnak.

A 2024-es döntő teaser videója az alábbi YouTube-linken tekinthető meg.

Aktualitások a RobonAUT honlapján, illetve Facebookon és a közösségi médiában létrehozott esemény oldalán olvashatók.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Hamarosan startol a BME autonóm robotversenye appeared first on Műszaki Magazin.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egykori hallgatója volt két fizikai Nobel-díjas is: Gábor Dénes és Krausz Ferenc. Az intézmény egyik leginnovatívabb szakán, az angol nyelvű mérnök-fizikus képzésen a diákok tananyagában számos Nobel-díjas kutatás megjelenik, az oktatók pedig több díjazottal is együttműködnek.

Vezető nyugati műszaki egyetemek mintájára indította el 2023-ban angol nyelvű mérnök-fizikus képzését a BME.  A 21. században ugyanis nagy szükség van olyan szakemberekre, akik természettudományos, matematikai és fizikai ismeretekkel rendelkeznek, és gyakorlatban alkalmazható, innovatív mérnöki tudásra is szert tesznek tanulmányaik során. Az oktatásban olyan dinamikusan fejlődő tudományterületekre fókuszálnak, mint a nano-, kvantum- és nukleáris technológia, a fenntartható energetika, az anyag- és adattudomány, az mesterséges intelligencia, illetve az optika és fotonika. Krausz Ferenc nyomdokain haladva akár egykori laboratóriumában kísérletezhetnek, de a Nobel-díj kutatási témájához szorosan kapcsolódva femtoszekundumos lézert is kipróbálhatnak.

Korábban Karikó Katalin, és a grafén kutatásában elért eredményeiért elismert Sir Konsztantyin Szergejevics Novoszelov, a Manchesteri Egyetem professzora is tartott már előadást a BME-n. Az oktatók közül Hetényi Balázs az idei kémiai Nobel-díjas Louis E. Brusszal írt közös tanulmányt, illetve Zaránd Gergely egyetemi tanár a tavalyi fizikai Nobel-díjas Alain Aspecttel jelentetett meg közös tudományos cikket. Olyan fiatal kolléga is van, aki a doktori munkája után egy Nobel-díjas angliai laboratóriumában dolgozott. A fizikus-mérnök képzés fókuszterületei számos olyan témát ölelnek fel, amelyek szorosan kapcsolódnak Nobel-díjjal jutalmazott kutatás-fejlesztéshez: a hallgatók egy Európai Uniós ERC kiválósági pályázathoz kapcsolódva foglalkozhatnak a grafén kutatását kiterjesztő kétdimenziós elektronikai fejlesztésekkel, a Kvantuminformatika Nemzeti Laboratórium keretében pedig a tavalyi, kvantuminformatikai fejlesztésekért kiosztott Nobel-díj témájában lehet kutatásokat végezni.

A képzésen Nobel-díjas területeken élenjáró, nemzetközi, kutatás-fejlesztéssel foglalkozó cégekkel is összekapcsolják a diákokat. Több specializáció közül lehet választani úgy, mint a nukleáris technológiák és fenntartható energetika, a természettudományos adatelemzés, illetve a nanotechnológia és kvantumalkalmazások. Utóbbi tudományterületet az elsőéves hallgatók közel fele jelöli meg specializációként. A nanotechnológiának köszönhető többek között, hogy ma már GPS segíti a navigációt, és szuperszámítógépek biztosítják a megbízható kommunikációt. Az elmúlt években ezeken a területeken több fizikai Nobel-díjat is kiosztottak.

A fizikus-mérnökök képzésében a „Nobel-díjas fizika a laboratóriumi gyakorlatban” kurzus keretében hologramkészítéssel, szupravezetőkkel és nanovezetékekkel is foglalkoznak a diákok, illetve a BME tanreaktorával és a Semilab félvezetőtechnológiai tisztaterével is megismerkedhetnek. A Nobel-díjas felfedezések és a legmodernebb ipari fejlesztések a későbbiek során is fontos szerepet töltenek be, hiszen a Bosch modern szenzoraira vagy a Semilab félvezetőipari karakterizáló berendezéseire is épülnek laborgyakorlatok.

További információ:

https://fizikusmernok.bme.hu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Tanulmányok Nobel-díjasok nyomdokain appeared first on Műszaki Magazin.

Vadonatúj félvezetőket modelleznek és kvantumszámítógépek építéséhez szükséges számításokat végeznek európai uniós projektekben a BME TTK ifjú kutatói.

„Négy fiatal kutatónk is lehetőséget kapott arra, hogy nemzetközi kapcsolatokra szert téve komoly kutatómunkát végezzen egy olyan ígéretes szakterületen, amelyet az Európai Unió is kiemelt figyelemmel kísér”

– fogalmazott Pályi András, a BME Természettudományi Kar (BME TTK) Fizikai Intézet Elméleti Fizika Tanszék egyetemi docense, a Kvantuminformatika Nemzeti Laboratórium és a tanszéken működő MTA-BME Kvantumdinamika és Korreláció Kutatócsoport (MTA-BME Quantum Dynamics and Correlations Research Group) kutatója.

Az Elméleti Fizika Tanszék két olyan európai uniós Horizon Europe kutatási projektben is részt vesz Pályi András vezetésével, valamint Asbóth János, a tanszék egyetemi docense részvételével, amelyek a félvezető-alapú kvantumtechnológia továbbfejlesztését célozzák.

A BME TTK Elméleti Fizika Tanszék partnerként társult az IGNITE (Integrated GermaNIum quantum Technology) programba, amely célul tűzte ki egy 64-kvantumbites, félvezető-alapú kvantumszámítógép prototípusának elkészítését.

A tanszék részt vesz ONCHIPS (On-chip integration of quantum electronics and photonics) projektben is, amelynek célja, hogy egyedülálló, szilícium-alapú integrált architektúrát biztosítson kvantumtechnológiai alkalmazások számára. Az új szilícium platform integrálja a kvantumelektronika és a fotonika lehetőségeit, amelytől a kvantum-kommunikáció és az elosztott kvantumszámítógépek területén remélnek komoly előrelépést a kutatók.

© Fotó: Geberle B.

Előbbi projektben 70.000 euró, míg utóbbi esetében 230.000 euró támogatásban részesül a Műegyetem.

A BME TTK szakemberei mindkét projektben elméleti fizikai kutatásokat végeznek. Ezen belül modellalkotással, elméleti számításokkal és numerikus szimulációkkal segítik a tudományos munka előrehaladását. A feladatok egy részét önálló elméleti tevékenységként végzik a műegyetemi fizikusok, az eredményeket pedig saját publikációkban tervezik közölni. A munka további részében a BME-s kutatók közvetlenül együttműködnek a kísérleti munkát végző konzorciumi partnerekkel.

„Az Európai Unió által is kiemeltként kezelt programokban elsősorban a félvezető-fizika és a kvantum-információelmélet határterületén szeretnénk jelentős előrehaladást elérni. Ehhez pedig újdonságokra nyitott, tanulni és fejlődni akaró ifjú fizikusokra van szükségünk, akik mindkét területet átlátják, és hatékonyan tudják alkalmazni ezek elméleti módszereit. Kutatócsoportunk erősségei éppen ezek a kompetenciák”

– méltatta kutatótársait Pályi András.

Az IGNITE projekt holland, olasz, spanyol, belga, dán, osztrák, német felsőoktatási intézmények és szakmai szervezetek együttműködésében zajlik 2022 júliusa és 2025 júniusa között. Ebben a projektben a tanszéki kutatócsoportot Aritra Sen és Pataki Dávid, a BME TTK Fizika Intézet Elméleti Fizika Tanszék doktoranduszai képviselik.

A projekt indulásakor a konzorciumot vezető holland kutatócsoport megépített és sikeresen üzembe helyezett egy négyqubites kvantumszámítógép-prototípust. A szakmai társulás jelenleg ezen eszköz felskálázásán dolgozik, méghozzá azzal a kijelölt céllal, hogy a kutatások eredményeként elkészülhessen a 64-qubites kvantumszámítógép prototípusa.

„A konzorciumi partnereink a terület egyik fontos szakmai konferenciáján már bemutattak előzetes kísérleti eredményeket 8-, 10- és 16-qubites chipekről. BME-s munkatársainkkal elsősorban a qubitek pontos vezérléséhez és kiolvasásához szükséges módszerek kidolgozásában veszünk részt”

– részletezte a műegyetemi feladatokat Pályi András.

A négyéves ONCHIPS projekt konzorciumában holland, német és francia egyetemek kutatóival végez közös tudományos munkát a Műegyetem 2022 októbere és 2026 szeptembere között. A BME TTK Fizikai Intézet Elméleti Fizika Tanszékét Kolok Baksa és Frank György doktoranduszok képviselik. A projektben egy teljesen új félvezető anyagcsaládot, hatszöges kristályszerkezetű szilícium-germánium ötvözeteket vizsgálnak a kutatók. Az új anyag legfontosabb tulajdonsága, hogy a hagyományos, a félvezetőiparban évtizedek óta használt szilíciumtól és germániumtól eltérően direkt tiltott sávval rendelkezik, és emiatt optoelektronikai alkalmazásokban is használható.

„A műegyetemi fiatal kutatótársakkal azon dolgozunk, hogy előre jelezzük ezen újszerű anyag fizikai tulajdonságait. A projekt kutatási feladatainak megoldásában a félvezető-fizika elmúlt 70 évben kidolgozott módszertanára támaszkodunk. A konzorciumban lehetőségünk van a kísérleti partnerekkel való közvetlen együttműködésre, ennek köszönhetően lendületesen haladunk az új anyagcsalád tulajdonságainak alaposabb feltérképezésében”

– összegezte az aktuális projekttörténésekről Pályi András.

„A kvantumtechnológia bármely területének felderítése pályakezdő és tapasztalt kutatók számára egyaránt izgalmas kihívás. E két projektben doktoranduszaink nemzetközi közösségben kutathatnak, új szakmai kapcsolatokra tehetnek szert, érdekes és aktuális tudományos feladatokban vehetnek részt, nem beszélve arról, hogy világszínvonalú partnerektől tanulhatnak. Bízunk benne, hogy a várt szakmai eredmények mellett a tanszék és a kutatócsoportunk nemzetközi kapcsolati hálója is bővül, ami újabb lehetőségeket nyithat majd meg előttünk”

– zárta a beszélgetést Pályi András.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A kvantumtechnológia izgalmas kihívásai a BME-n appeared first on Műszaki Magazin.

Amerikai keretrendszerben, az MIT REAP programban a regionális innovációs ökoszisztéma fejlesztésén dolgozik a Műegyetem a Scale-up Hungary csapat tagjaként.

A világ egyik legjobb egyeteme, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) Regional Enterpreneurship Acceleration Programja (MIT REAP) egy olyan globális kezdeményezés, amelynek célja a projektben részt vevő országok, illetve régiók növekedésének felgyorsítása az innovációvezérelt vállalkozói tevékenység támogatásán keresztül.  A program során az adott ország (vagy régió) csapatához tartozó résztvevők az MIT szakembereivel közösen egy reális és rövid/középtávon megvalósítható, részletes javaslatcsomagot és ütemtervet állítanak össze az állam kormányzata számára. E javaslat kivitelezésével érdemi javulás érhető el a vállalkozásindítási nyitottság, valamint a kis és közepes méretű vállalkozások termelékenysége és innovációja területén. A program 10 éves történetében Magyarország az első, és idáig egyetlen közép-kelet-európai résztvevő. A Scale-up Hungary elnevezésű magyar csapat tagja a BME is. A Scale-up Hungary eredményeinek felhasználásával készült el a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2023 júniusában közzétett Növekedési jelentése. Az egyetemet Nemeslaki András, a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar (BME GTK) Menedzsment és Vállalkozásgazdaságtan Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, illetve Szalay Zsolt, a BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar (BME GTK) Gépjárműtechnológia Tanszék tanszékvezető egyetemi docense képviseli a programban. Velük beszélgettünk a projekt eddigi eredményeiről.

Amerikai keretrendszerben, az MIT REAP programban a regionális innovációs ökoszisztéma fejlesztésén dolgozik a Műegyetem a Scale-up Hungary csapat tagjaként.

Nemeslaki András: Műszaki témákban már hosszú évek óta együttműködik a BME és az MIT. Az üzleti karon nagyon régóta dédelgettük a gondolatot, hogy mi is kapcsolatba lépünk velük, és a műszaki területhez hasonló együttműködésbe kezdünk. Az események 2018-tól, a Gazdaság- és Társadalomtudományi Karon bekövetkezett változások után gyorsultak fel, amikor egy rövid látogatást tettünk az MIT-n. Az ottani nemzetközi iroda munkatársai meséltek nekünk a REAP-ról. Úgy láttuk, a regionális vállalkozói ökoszisztéma fejlesztése érdekes és hasznos terület, ám a program részvételi díja sajnos meghaladta a lehetőségeinket. Szerencsére a következő évben elindult egy nagyon fontos együttműködés a Műegyetem és az MNB között. Amikor kooperációs lehetőségeket és témákat kerestünk, kézenfekvő volt az MIT programjának felvetése is. A jegybank vezetői már az első pillanattól fogva fontosnak és támogatásra méltónak ítélték a kezdeményezést, amely jól illeszkedett az MNB magyar innovációs ökoszisztéma fejlesztését célzó elképzeléseihez. A Műegyetem részvételének anyagi támogatásán túl az MIT-s program öt érdekelt felet igénylő csapatának megszervezésében is vezető szerepet játszottak a bank munkatársai.

Miért volt fontos az MNB számára az MIT-s keretrendszer alkalmazása?

Nemeslaki András: Az MIT keretrendszer lényege az, hogy négy szemeszter alatt az ökoszisztéma gyengeségeinek és erősségeinek feltárásával kezdve, a stratégiaalkotáson keresztül kidolgozott akcióterv kialakításáig, majd annak a fenntartásig jutunk el. A magyar gazdaság 2010-es években tapasztalt növekedésének alapja a gazdaság elsősorban extenzív (mennyiségi) tényezőkön alapuló növekedése volt, ám ennek forrásai mára elapadtak. Ahhoz, hogy Magyarország a 2020-as években is folytassa gazdasági felzárkózását, és ki tudjon törni a közepes fejlettség csapdájából, szükségszerűen át kell állnia az intenzív növekedési modellre, amelynek alapja a termelékenység és a versenyképesség növelése, valamint az energiahatékonyság javítása. Az intenzív növekedési fordulat alapvető eleme az innováción és a folyamatos megújuláson alapuló vállalati szektor, ami a piacképes tudás, ismeret létrehozása révén biztosítja a hazai értékteremtőképesség növekedését. A magyar innovációs aktivitás mind ráfordítás, mind eredmény szempontjából jelentősen elmarad az EU-s átlagtól. A kisebb vállalkozások körében különösen alacsony az intellektuális eszközök felhalmozásának szintje (ún. okos beruházás), amit a szabadalmak, a védjegyek és a formatervezési minták alacsony száma is mutat. Ám Magyarország innovációs hatékonysága nemzetközi összehasonlításban komoly növekedési tartalékot mutat: értékünk aktuálisan az EU-s átlaghoz képest 57 százalék, míg a TOP5 EU-s országhoz viszonyítva 37 százalék. Az MIT tézise, miszerint a regionális gazdasági növekedés alapjai az innovációvezérelt vállalkozások ezért fontos az MNB-nek és az egész országnak.

Szalay Zsolt: Naponta olvashatunk a hírekben arról, hogy az országban elfogyott a bevonható munkaerő. A Scale-up Hungary csapatának stratégiai célja a gazdasági növekedés és a termelékenység fellendítése a magyar innovációvezérelt vállalkozások (Hungarian Innovation Driven Enterprises, HIDE) létszámának növelésével, ami egybecseng az MNB törekvéseivel.

Szalay Zsolt, a BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar (BME GTK) Gépjárműtechnológia Tanszék tanszékvezető egyetemi docense

Mit mutatnak a kutatási eredmények, hogy állunk innovációvezérelt vállalkozások tekintetében?

Nemeslaki András: Az MNB vezetésével elvégeztünk egy, a világon egyedülálló kutatást. 400 ezer vállalkozást elemeztek az MNB szakértői hat adatbázis összekapcsolásával. A szabadalmi adatbázissal, a cégregiszterrel, a NAV adataival, megvizsgáltuk, mely cégek kaptak K+F adókedvezményt, mindezeket pedig összehasonlítottuk az innovációs pályázatok nyerteseinek listájával, majd egy meghatározott algoritmus szerint azonosítottuk az innovációban élenjáró vállalkozásokat. Megjegyzem, az Amerikai Egyesült Államokban a velünk együtt induló régiók képviselői ezt a felmérést kérdőíves alapon végezték el. A magyarországi big data elemzés eredménye arra is választ adott, hogy az ilyen vállalkozások növekvő számmal vannak jelen a hazai gazdaságban. A kutatás 1100 innovációvezérelt hazai vállalkozást azonosított, ami a magyarországi cégeknek a 0,3 százaléka, de ezek a cégek adták a teljes bruttó export 13 százalékát, illetve a hazai éves GDP-növekmény 22,8 százalékát 2009 és 2019 között!

400 ezerből sok vagy kevés 1100 innovátor vállalkozás?

Szalay Zsolt: Az MIT szerint az innovációvezérelt cégeket onnan lehet felismerni, hogy a fejlődési görbéjük negatív tartományból indul, majd ezt exponenciális növekedés követi. A hazai tapasztalat azonban egészen más. Nincs mínuszos indulás, az ok pedig nem más, mint a kockázati tőkebefektetés hiánya. A vállalkozások csakis saját tőkével tudnak elindulni, emiatt lassabban fejlődnek. Arról nem is beszélve, hogy ha lenne hatékony kockázati tőkebefektetés, nem 1100-an lennének, hanem sokkal többen. A csapat beazonosította, hogy mi az, ami ma talán a legjobban hiányzik egy sikeres vállalkozáshoz Magyarországon: a bizalom. Nem vagyunk együttműködőek, mert nem bízunk egymásban. Ráadásul a köznyelvben még mindig pejoratív értelmű a ’vállalkozó’, a ’vállalkozás’ kifejezés.

Mi a BME feladata, hogyan sikerült koordinálni a csapat munkáját?

Szalay Zsolt: Mint azt említettük, a Scale-up Hungary csapat stratégiai célja a gazdasági növekedés és a termelékenység fellendítése a magyar innovációvezérelt vállalkozások létszámának növelésével. A REAP-ban minden szemeszternek megvannak a feladatai. Elsőként olyan célokat kell kitűznünk maguk elé, amelyeket a program végére kötelező elérnünk (ún. Must Win Battle). Összesen négy ilyen célt fogalmaztunk meg.

Az első a hazai innovációvezérelt kis- és középvállalkozások beazonosítása – nekünk ebben volt jelentős szerepünk. A második cél – amin még persze sokat kell dolgoznunk – a BME Spin-off. Örömmel jelentem, hogy nemrégiben két hasznosító vállalkozást is sikerült bejegyeznünk. Az innováció létrejöttében a verseny domináns tényező, és a sikeres vállalkozók magas kockázatvállalási hajlandósággal rendelkeznek. Ezért már itt, az egyetemen formálnunk kell a fiatal tehetségek gondolkodásmódját. A nyugati egyetemeken már a PhD-tól kezdve fontos, hogy a kutatási témákat az ipar validálja. A kutatási szabadság lényege, hogy az eredmény iparilag hasznosítható legyen. Amíg nálunk majdhogynem szégyen, ha egy egyetemi kutató vállalkozni kezd, addig nyugaton ez a követendő példa. A szemléletformálásban mind az MIT elismertsége, mind a programban tanultak segítenek. Az MNB-vel, illetve a Kulturális és Innovációs Minisztériummal együttműködve interjúkat készítettünk kis és közepes hazai cégekkel. A beszélgetésekből kiderült, hogy az egyszerű és rugalmas finanszírozás hiánya a hazai innováció egyik legnagyobb akadálya, eddig hazánkban még nem honosodtak meg olyan innovatív befektetési eszközök, mint például a tőkévé konvertálható kölcsönök (ún. Convertible note) vagy a SAFE (Simple Agreement for Future Equity) megállapodások. Ezek elérhetővé tétele volt a harmadik célkitűzésünk, amelyet a KIM koordinációjában az MNB, a Design Terminál és a piaci szereplők aktív közreműködésével már sikerült elérni. A Parlament ugyanis idén nyáron elfogadott egy törvénymódosítást, ami alapján a szabályozás ősztől változik, és a hazai innovatív vállalkozások számára már elérhető lesz a tőkévé konvertálható kölcsön is, mint alternatív finanszírozási eszköz, ami gyors és rugalmas finanszírozási keretet biztosíthat. Emellett az MNB vezetésével szeretnénk létrehozni a Scale-up Platformot, ahol erősíthető és növelhető az innovációvezérelt ökoszisztéma mind az öt érdekeltje közötti együttműködés, valamint fokozhatóak a köztük lévő szinergiák.

Nemeslaki András: Nagyon jó a csapatkohézió, kiváló szakemberekkel dolgozunk együtt. Többek között a jegybank monetáris politikáért felelős alelnökével, Virág Barnabással, aki az MNB-s csapatot vezeti, illetve Szabó Istvánnal, aki éveken keresztül az NKFIH elnökhelyettese volt. Kiemelkedően érdekes Peták Istvánnal együtt dolgozni, akinek az Oncompassal elért sikereiről von der Leyen EU-s biztos is elismerően nyilatkozott. Csupa nagyon elfoglalt ember, akikkel a szűk időbeli keresztmetszet ellenére havonta egyeztetünk a célok szem előtt tartása és a szisztematikusan előrehaladás érdekében.

Mi a BME haszna?

Nemeslaki András: Számunkra ez a program alapvetően a BME versenyképességének növeléséről szól. Az MNB Növekedési jelentésének előszavát az MIT Sloan School vezető professzora, Scott Stern írta, akivel a program során jó személyes kapcsolatot építettünk ki. A professzor felismerte, hogy a világon az elsők között vagyunk, akik a teljes vállalati populációból, hat adatbázisból és big data elemzéssel azonosítottuk az innovációvezérelt vállalkozásokat, ez pedig közgazdaságtudományi szempontból is komoly hozzáadott értéket képvisel. Felkerültünk a térképükre; a QS rangsorban első helyezett MIT kutatói, oktatói tudják, mi zajlik nálunk. A REAP eredményeiből egyébként az MIT is profitál: a tapasztalatainkkal tovább tudják fejleszteni a keretrendszerüket. . Ez egy klasszikus win-win szituáció, mi kapunk és adunk is ebben a projektben.

Szalay Zsolt: Már az nagyon hasznos, hogy benne vagyunk egy ilyen csapatban! Az innovációvezérelt vállalkozások felkutatása során a legjobb magyar innovációorientált cégekkel kerültünk kapcsolatba. Ez mindkét félnek jó, hiszen a nálunk végzett mérnökök értéket képviselnek a vállalatok számára, a cégek visszajelzései pedig nekünk jelentenek olyan értékes információkat, amelyeket felhasználhatunk az oktatásban, emellett lehetőségek nyílnak a kutatásokban való közös részvételre is. Így eleget tudunk tenni annak a kormányzat által is megfogalmazott szándéknak, hogy ne csak a multinacionális cégeknek, hanem az innovációra nyitott magyar vállalkozásoknak is képezzünk mérnököket.

Nemeslaki András: A BME erőssége a műszaki, természettudományos képzés. Ha a doktoranduszok kutatási témáinak fókuszába tudjuk helyzeni az üzleti, ipari hasznosítás igényét, az eredményeikre épülő cégalapítást, akkor javítunk az ökoszisztémán, versenyképesebbé tesszük az egyetemet és az országot is. Legyen ez modell a fiatal egyetemi kutatóknak arra, hogy a jó témaválasztásból születő tudományos eredményeikből üzletileg is értelmezhető, iparban hasznosítható dolgot alkothatnak. A BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Karnak pedig az a feladata, hogy erősítse és elterjessze a gazdálkodási, pénzügyi szemléletet a mérnökhallgatók között. A projekt tapasztalatait, ismereteit az MBA képzésben és az alapszakokon is hasznosítani tudjuk. Nagyon örömünkre egyre többen érdeklődnek a saját vállalkozás indításának lehetőségeiről, a fiatalokat pedig foglalkoztatja a kis- és középvállalkozásoknál való elhelyezkedés gondolata is. A hallgatók számára világossá tudjuk tenni, hogy a kis- és középvállalatoknál is érdekes kihívásokon dolgozhatnak. Ezek a cégek szinte kivétel nélkül magyar tulajdonban vannak, így termelékenység javulásából származó profit itthon marad.

Decemberben véget ér a négy szemeszteres MIT REAP program, hogyan tovább?

Szalay Zsolt: A Műegyetem kiváló potenciállal rendelkezik ahhoz, hogy az MIT modell sok elemét átvéve a BME környezetében alakítsunk ki egy olyan innovációs ökoszisztémát, ahol több egyetem, több ipari partner, nagyvállalatok, spin-offok és a kockázati tőke is együtt tud működni. Az eddigi eredményekről beszámoltunk a július 17-i Vezetői Értekezleten, ahol pozitív visszajelzést, bátorítást kaptunk az intézmény részéről arra, hogy a program minél több elemét építsünk be a Műegyetem mindennapjaiba.

Nemeslaki András: A következő nagy feladatunk, hogy feltűrjük az ingujjunkat, és nekilássunk az innovációs ökoszisztéma fellendítésének. Az egyetemen egyébként már léteznek ezzel foglalkozó szervezeti egységek és kezdeményezések. Ezek összefogása, stratégiai kontextusba helyezése lehet az egyik hasznos feladatunk a jövőben. Az MIT REAP egy nagyon jó külső referenciapont, amihez igazodhatunk, hiszen akadémiai közegben az MIT neve egyet jelent a magas minőséggel. A régióra vonatkoztatva a Scale-up Hungary egy olyan csapat, ami a magyar gazdaság egészére hatással van most, kapcsolatrendszerének és a betöltött pozícióikat tekintve még hosszú éveken keresztül hatásuk lesz a vállalatok, vállalkozások az akadémiai szféra és legfőképpen a befektetői körök együttműködésének fejlesztésében.

A 2 évig tartó programba több országot/régiót is kiválasztanak.

A program ún. 9. cohortjának résztvevői a következő régiók/országok:

• Hungary
• Des Moines, Iowa, USA
• Dominican Republic
• Kansas City, Missouri, USA
• Omaha, Nebraska, USA
• Piauì, Brazil
• St. Louis, Missouri, USA
• Western Australia

Egy ország/régió csapata összesen 8-12 főből áll, akik az alábbi öt terület mindegyikét képviselik, Magyarország esetében az alábbi szereplőkkel:

• állam/kormányzat/jegybank: MNB, Virág Barnabás, Balatoni András, Fáykiss Péter és Szoboszlai Mihály; Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH): dr. Szabó István
• egyetem: BME, dr. Nemeslaki András és dr.Szalay Zsolt
• nagyvállalat: 4IG Nyrt. és 77 Elektronika Kft., dr. Sárhegyi István és Bayer Gábor
• sikeres startup: Oncopass Medicine Hungary Kft., dr. Peták István
• kockázatitőke-társaság: Design Terminal, Jónás László

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post BME – MIT együttműködés appeared first on Műszaki Magazin.

A BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának élménykutatással (GTK) foglalkozó oktatói és a Gépészmérnöki Kar (GPK) ipari termék- és formatervező BSc képzés hallgatói, valamint az AR Analytics kibővített valóság (eXtended Reality, XR) témában érintett, technológiai startup vállalkozás egy egyedi, divatcégeknek fejlesztett XR szoftvertermék közös fejlesztésében vesznek részt. A közös munkáról a GTK élménykutatással foglalkozó oktatóit, és az AR Analytics munkatársait kérdeztük.

Mivel foglalkozik az AR Analytics?

„Az AR Analytics vállalat XR és mesterséges intelligencia (Artificial Intelligence, AI) megoldások fejlesztésére szakosodott, átfogó digitális szolgáltatásokat fejleszt. A cég víziója, hogy olyan mélységben ismerje az immerzív terek felhasználói igényit, hogy ezáltal maximalizálni tudja a jövő XR környezeteinek a felhasználói élmény (User eXperience, UX) együttesét.”

– válaszolta kérdésünkre Etentuk Udeme, az AR Analytics vállalat alapítója.

Milyen eszközre történnek ezek a fejlesztések?

Etentuk Udeme azt is elárulta, hogy az AR Analytics csapat a Meta Quest Pro XR szemüveg fejlesztői változatával dolgozik.

„A szemüveg használata közben a felhasználó XR alkalmazásokat indíthat el, ezzel különböző objektumokat úgy érzékelhet, mintha azok a való élet részei lennének. Az XR alkalmazásokkal tehát valódi környezetben, valódi méretben lehet bemutatni különféle használati tárgyakat anélkül, hogy azok valóban ott lennének.”

Hogyan kell elképzelni ezt konkrét példákon keresztül?

„Azt látjuk, hogy nagyon nagy lehetőségek vannak az e-kereskedelem virtuális változatában. Ezért olyan szoftverek fejlesztésén dolgozunk, amelyek az online értékesítést teszik hatékonyabbá. Például praktikus lehet, ha bárki a háza elé vagy a garázsába tehet egy nagy felbontású, részletesen kidolgozott autót. Megvizsgálhatja alulról, felülről, elölről, hátulról, és akár ki is nyithatja az ajtaját, bele is nézhet, hogy a belső teret is szemügyre vegye, anélkül, hogy ténylegesen időt és energiát fektetne abba, hogy elmegy az autószalonba, ami akár egy másik országban is lehet – vagy akár megnézheti, belefér-e az autó csomagtartójába a babakocsi vagy a horgászfelszerelés. Ugyanez megtehető bútorokkal is, ami nagyon hasznos lehet lakberendezési tevékenységek támogatására. Így otthonunk kényelmében próbálhatjuk ki, hogy hogyan passzolna egymással a komód, a szőnyeg, az ágy és a függöny. Miközben természetesen van mód arra, hogy egyetlen gombnyomással váltogasson a felhasználó a színeken, mintákon, a méreten vagy kicserélje a komplett termékeket. Hasonlóképpen működik a funkcionalitás például divatcikkekkel is: ruhákkal, ékszerekkel, kiegészítőkkel, miközben az egyes darabok forgathatók, szabadon egymásra pakolhatók, felpróbálhatók.”

– tette hozzá Kuszkó Judit, a vállalat kommunikációs és stratégiai feladatokért felelős munkatársa.

Ezeken az irányvonalakon dolgozik a vállalat jelenleg?

„Mivel a szoftverek alkalmazása szemüveghez kötött, és azok ára jelenleg igen borsos, ezért alapjában véve B2B termékek fejlesztésére összpontosítunk. El is készült annak az applikációnak a prototípusa, amely divatügynökségek számára teszi lehetővé, hogy immerzív térben választhassák ki azokat a modelleket, akikkel a jövőben dolgozni szeretnék.”

„A fejlesztés legfontosabb innovációja, hogy az immerzív térben való navigációhoz már nem kell vezérlőeszközt használni, hanem a kezünkkel léphetünk interakcióba a felhasználói felület elemeivel. Ezt a kézkövetés, az úgynevezett hand tracking funkció teszi lehetővé, ami a kezek szoftveres követését és leképezését jelenti.”

– említette Rigó Benjamin az AR Analytics digitális terméktervezője.

Miben vesznek részt a BME munkatársai?

„A GTK Ergonómia és Pszichológia Tanszékének az élménykutatással foglalkozó oktatói segítik a divatügynökségeknek szóló XR applikáció felhasználó-központú fejlesztését egy a termékfejlesztéshez illeszkedő tesztelési módszertan implementálásával. A kialakított kutatási design segítségével a termék jövőbeli felhasználóinak a véleményét figyelembe véve tudja a cég továbbfejleszteni a szoftver felhasználói felületét.”

– mondta Dr. Kapusy Katalin Zita (projektvezető), a GTK Ergonómia és Pszichológia Tanszék (EPT) adjunktusa.

Hogyan zajlik a tesztelés?

„A felhasználó-központú tesztelés használhatósági vizsgálat formájában történik. Itt az a nagyon izgalmas, hogy annak is egy úgynevezett Rapid Iterative Testing and Evaluation (RITE) típusát alkalmazzuk. A RITE egy olyan módszer, amely a problémák kizárólagos azonosítása helyett a megoldások gyors megtalálására és azonnali megvalósítására összpontosít. Jelen projekt esetén úgy valósul meg, hogy minden tesztelés után, azonnal kiértékeljük a látottakat, majd az eredmények függvényében a fejlesztők javítják a szoftver felhasználói felületét, hogy a következő tesztelési körben már a módosított változat álljon a rendelkezésünkre a vizsgálatokhoz. Így a felhasználó-központú változtatások iteratív módon kerülnek beépítésre.”

– válaszolta kérdésünkre Szabó Bálint (GTK EPT), az Egyetem Szoftverergonómia tárgyának oktatója.

Vannak-e hallgatók a projektben és mi a szerepük?

„A hallgatók teljes egészében támogatják a munkánkat és tapasztalatokat szereznek a tesztelés folyamatáról. A Termék-felhasználó interakció tárgy keretein belül segítenek a használhatósági vizsgálati protokoll összeállításában, a kísérletek lefolytatásában, az eredmények kiértékelésében, sőt, még fejlesztési ötleteket is írnak a RITE módszertannak megfelelően. Az ipari termék- és formatervező BSc hallgatók félévközi beadandót is készítenek a témából, amely részét képezi majd a végleges kutatási jelentésnek.”

– nyilatkozta Dr. Tóvölgyi Sarolta (BME EPT), a GPK hallgatók egyik témavezetője a Termék-felhasználói interakció tárgy oktatása kapcsán.

Milyen eredmények várhatók a kutatástól?

“A cél egy felhasználóbarát XR applikáció kialakítása az immerzív térben, amelyhez minden tesztelési körben közelebb jutunk. Az ilyen típusú termékek egyértelműen a jövő irányát képezik, így olyan irányba kívánjuk alakítani azt, hogy az útmutatást nyújtson a jövő informatikai vállalatai és döntéshozói számára. Ezen kívül a témából nemzetközi, tudományos publikációt is írunk természetesen.”

– mondta Dr. Pataki-Bittó Fruzsina (egyetemi adjunktus, élménykutató (GTK EPT) ).

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A jövő kibővített valóság élményét kutatják a Műegyetemen appeared first on Műszaki Magazin.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karán átadták a Bosch innovációs ökoszisztémájának részét képező Innovatív Járműtechnológiák Kompetencia Központot. Az új központ eszközei és szimulációs rendszerei egyedülállóak a hazai műszaki felsőoktatásban. Segítségükkel a hallgatók az elmélet mellett naprakész gyakorlati tudásra tehetnek szert, illeszkedve a hazai és nemzetközi iparági trendekhez, igényekhez. A Műegyetem kampuszán megvalósult fejlesztés – a BME KJK képzéseihez kapcsolódóan – évente 60-80 egyetemi hallgató mellett a kar oktatói számára is korszerű teret biztosít szakmai munkájuk támogatásához.

Kulcsszerep a mérnökképzésben és a jövő technológiájának fejlesztésében

A hazai Bosch csoport közel 15 éve működik együtt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel, a most átadott Kompetencia Központ újabb mérföldkő a közös úton. Az új Kompetencia Központ célja olyan kutatás-fejlesztési projektek megvalósítása, melyek az elektromobilitás jövőjét szolgálják és az innovatív ipari gyakorlatba is átültethetők.

„A Bosch hosszú távú stratégiájának része a felsőoktatás és az ipari kutatás-fejlesztés kapcsolatának erősítése egy egyedülálló innovációs ökoszisztéma kiépítésével. Fontosnak tartjuk, hogy az akadémiai szektorral összefogva részt vegyünk az innovációs iparág formálásában, és aktív partnerként hozzájáruljunk az új mérnökgenerációk képzéséhez. Hiszünk benne, hogy közösen még hatékonyabban tudunk előrelépni a jövő kihívásainak megoldásában”

– fogalmazott Kemler András, a Robert Bosch Kft. műszaki területekért és a telephely működéséért felelős ügyvezető igazgatója.

Nagyobb hatótáv, optimális működés: az elektromos járművek tökéletesítése a cél

Az Innovatív Járműtechnológiák Kompetencia Központ tevékenysége az elektromos járművek hajtásláncainak fejlesztésére fókuszál. Az új központban a BME és a Bosch szakemberei olyan szimulációs és tesztelési környezetben dolgozhatnak, ahol az elektromos hajtáslánc, illetve részegységeinek működését az eddigieknél pontosabban tudják modellezni, és a közös kutatás-fejlesztési munka eredményeként az elektromos járművek működését még jobban tudják optimalizálni. A cél, hogy az elektromos hajtásláncok hatásfoka javuljon, a hatótávok növekedjenek, a rendelkezésre álló akkukapacitás és az energiafogyasztás pontosabban előrejelezhető legyen. Így az elektromos járművek töltési igénye és a célhoz való eljutásuk is tervezhetőbbé, kiszámíthatóbbá válhat a jövőben.

„A technológiavezető iparvállalatokkal való aktív és sokszintű együttműködés a valódi kihívásokat megoldani tudó mérnökök képzésének egyik kulcsa. Az ipari kutatási megbízások révén az egyetemi oktatók a hallgatókkal és a mérnökökkel közösen vesznek részt a kutatási kérdések megválaszolásában és első kézből megszerzett tapasztalat kerül átadásra az oktatás során.”

– emelte ki Dr. Zöldy Máté DSc., a BME MSc Járműmérnök Szakbizottság vezetője.

Inspiráló kollaboratív terek az oktatás és a kutatás szolgálatában

A Bosch és a BME közötti együttműködés keretében egy új, mintegy 350 négyzetméteres, az oktatási-kutatási munkát szolgáló, modern szemléletben megálmodott irodateret is kiépítettek a Kompetencia Központ részeként. A korszerű kollaboratív teret a Bosch által bevezetett New Way of Working koncepció jegyében alakították ki. Open office elrendezést, „ház a házban” tárgyalókat, elmélyülést támogató, hangszigetelt könyvtárszobát, valamint közösségi, étkezési és együttműködési térként egyaránt funkcionáló „work café”-t hoztak létre. A cél az volt, hogy az egyéni és a csoportos munka hatékonyságát növelő, az együttműködést támogató, inspiratív munkakörnyezet és térszervezés jöjjön létre.

Az Innovatív Járműtechnológiák Kompetencia Központ a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI) Alap által támogatott „019-1.3.1-KK-2019-00004” számú projekt keretein belül valósult meg.

Vissza a jövőbe: történelmi versenyautóból elektromos tesztjármű

Az új Kompetencia Központ egyik különleges projektjeként egy oldtimer stílusú tesztautót is a kutatás-fejlesztés szolgálatába állítanak, melybe a mai kor legkorszerűbb technológiáit építik be. A különleges tesztjármű elektromos hajtásláncának összetevői modulárisan cserélhetők és valós működés közben tesztelhetők lesznek. A különböző elektromos komponensek így pontosabban mérhetővé, a hajtáslánc működése, melegedése, hatótávja optimalizálhatóvá válik.

A tesztjárművel digitális adatgyűjtésre nemcsak az új Kompetencia Központ tesztlaborjának görgős tesztpadján, hanem valós körülmények között a ZalaZone tesztpályán, sőt a világ egyik legismertebb korhű nemzetközi autóversenyén is sor kerül majd. A futamok során a régi-új autócsoda folyamatos mérési adatokkal járul majd hozzá a jövő elektromos autózásának fejlődéséhez, valamint a Bosch részegységek és rendszerek optimalizálásához.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Bosch–BME együttműködés az elektromos hajtásláncok kutatás-fejlesztéséért appeared first on Műszaki Magazin.

2023. február 11-én, szombaton rendezik meg a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kara szervezésében a 14. RobonAUT technológiai versenyt, amelyen önállóan működő robotautók állnak rajthoz. Az autóknak emberi beavatkozás nélkül kell végighaladniuk egy gyorsasági és egy akadálypályán, útjuk során több részfeladatot teljesítve. A kis önvezető autók összecsapása 10 órakor kezdődik a BME Q épületének aulájában. (1117 Budapest, Magyar tudósok krt. 2.)

Az idei verseny újdonsága, hogy az ügyességi pályán kalózrobot is közlekedni fog, amellyel az ütközést el kell kerülni.

A 3 millió Ft összdíjazású RobonAUT 2023 elnevezésű versenyen a 3 fős hallgatói csapatok saját építésű, önműködő robotautóinak emberi beavatkozás nélkül kell végigmenniük egy  gyorsasági és egy akadálypályán.

A pálya elrendezése előre nem, de elemei – pl. konvoj, vasúti átjáró, parkolás – ismertek a résztvevők számára. A nézők az autókra szerelt kamera segítségével a kivetítőn és az interneten is valós időben tudják követni az eseményeket. A megmérettetéssel az egyetem célja a hallgatók gyakorlati ismereteinek bővítése és a kapcsolatteremtés lehetőségének biztosítása a vállalati szektor képviselőivel.

A versenyen való sikeres részvétel komoly mérnöki ismereteket igényel. A feladat teljesítéséhez el kell mélyedni a mikrokontrollerek világában, az irányítástechnika, az elektronikus áramkörök, valamint a programozás rejtelmeiben. A rendkívül látványos, játékos, ugyanakkor nagy szaktudást igénylő versenyen való eredményes szereplés kitűnő ajánlólevél a jövő intelligens autóinak fejlesztéseivel foglalkozó vállalatokhoz történő belépésre.

Az év első intelligens miniautó-versenye kiváló családi program is egyben, hisz alkalmat teremt a műszaki és a természettudományos szakmák népszerűsítésére.  Ha egy ilyen megmérettetésről egy kisiskolás hazamegy, arról fog ábrándozni, milyen robotot építsen magának – hangsúlyozza Tevesz Gábor, a verseny egyik fővédnöke.

Kövesse az elő online közvetítést és szavazzon a kedvenc csapatára!

Élő közvetítés itt

További információ: robonaut.aut.bme.hu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post RobonAUT verseny: a BME mérnökhallgatói mérik össze tudásukat appeared first on Műszaki Magazin.

A kvantumtechnológia, a nanotechnológia és az adattudomány egyre szélesebb körű alkalmazása nemcsak a mindennapi életet forradalmasítja, de a gazdasági fejlődés kulcsa is lehet. A tudományos és technológiai fejlesztések rohamos átalakulásával egy új, kutatás-fejlesztésre és innovációra épülő növekedési korszak indulhat a gazdaságban – mutat rá a Global Innovation Index (GII) 2022-es kiadása. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem oktatói a terület legfontosabb idei trendjeit mutatják be.

A kutatás-fejlesztés és technológiai innováció egymásba fonódó területeinek fejlődése, és az ide tartozó szolgáltatások robbanásszerű elterjedése az ember-gép interakció szinte minden aspektusát érinti, miközben tovább fokozza az automatizáció hatékonyságát a vállalkozások életében és a mindennapokban egyaránt.

A Nature tanulmánya szerint 2030-ra a világ prognosztizált elektromosenergia-fogyasztásának a 20%-át az információtechnológiai fogyasztás fogja kitenni. A naponta generált adatmennyiség, és az ennek gyakran mesterségesintelligencia-alapú feldolgozásához szükséges számításikapacitás-igény nem csak a szoftvertechnológiákat és a félvezetőipart állítja kihívások elé.

„Az információfeldolgozás terén olyan technológiák válnak egyre fontosabbá, mint a kvantumszámítástechnika, vagy az agyi működést követő neuromorfikus számítástechnika. Ezek a területek általában modern nanotechnológiával készült újszerű hardvereszközökön alapulnak, de fontos szerepet kap az optika, fotonika, vagy a mikrohullámú méréstechnika is. Fontosnak tartjuk, hogy ezek a fejlett, XXI. századi technológiák már az egyetemi alapképzésben is megjelenjenek”

– hívja fel a figyelmet Halbritter András, a BME Fizika Tanszék egyetemi tanára, a 2023 szeptemberében induló új, angol nyelvű Fizikus-mérnök alapszak felelőse, melyet innovatív iparágak szakemberigényére reagálva, ipari partnerekkel együttműködve indít a BME.

Adattudomány és új generációs adatfeldolgozás

A McKinsey 2023-as tanulmánya szerint globálisan a vállalatok 50 százalékánál már valamilyen funkciót mesterséges intelligencia (AI) lát el, 2024-re pedig a felhasználói kommunikáció több, mint fele lesz részben vagy egészben AI-vezérelt. Az új generációs adatfeldolgozás lehetővé teszi az AI-alapú szolgáltatások egyre szélesebb elterjedését, és emellett radikálisan felgyorsítja az innovatív műszaki fejlesztéseket. Az adatgyűjtés és -feldolgozás felértékelődésének következtében egyre nagyobb szükség van a területtel kapcsolatos aktuális tudással rendelkező adatelemzőkre és mérnökökre mind a globális nagyvállalatok, mind a kis- és középvállalkozások részéről.

Forradalmi innovációk a kvantumalkalmazásokban

„A kvantuminformációs technológiák fejlődése nagy áttöréseket ígér, amik forradalmasítják egyebek közt a kommunikációs hálózatokat, az orvostudományt, és a gépi tanulást is, ezért erre a területre az utóbbi években nagyon sok erőforrás koncentrálódott”

– emelte ki Asbóth János, a BME TTK Elméleti Fizika Tanszék docense. Kína 2022-ben egy műholdkapcsolatokkal is rendelkező, több mint 5 000 kilométeres kvantumkommunikációs hálózatot hozott létre, és az Európai Unió is célul tűzte ki a kvantumkommunikációs gerinchálózat (EuroQCI) kiépítését 2027-es határidővel. A kvantumkommunikáció mellett a kvantumos méréstechnika is egyre fontosabbá válik; a GPS műholdakon például nagy pontosságú atomórák teszik lehetővé a pontos helymeghatározást.

A kvantumtechnológia nagy mértékben épít a mára szinte minden területen felbukkanó nanotechnológiára, illetve optikára, mikrohullámú technológiára és a félvezetőtechnikára. Az orvosi „lab on chip” technológiák vagy a szenzorikai alkalmazások mellett nanotechnológia szükséges azoknak a szupravezető nano-áramköröknek a létrehozásához is, melyre a már fejlesztési céllal hozzáférhető Google vagy IBM kvantumszámítógépek épülnek. „Hallgatóink a nanotechnológia elsajátítása mellett a kvantuminformatika elméletével is alaposan megismerkedhetnek, pl. programokat futtatva az IBM ingyenesen elérhető kvantumszámítógépein. Laboratóriumainkban pedig kvantumáramkörök vizsgálatára és a legmodernebb kísérleti technikák elsajátítására nyílik léhetőség” – emeli ki Halbritter András. 

Fenntarthatóság és tiszta energetika

A fenntarthatósággal kapcsolatos kutatások mellett a BME új képzésén a nukleáris technológiák orvosi alkalmazási lehetőségeivel is megismerkedhetnek, de fúziós kutatásokban is részt vehetnek a hallgatók. A nukleáris technológiák az űrkutatástól kezdve az élelmiszerek tartósításáig számos terület újításait meghatározzák. Az atomerőművek 2021-ben az EU-ban termelt összes villamos energia mintegy 25,2%-át állították elő, az energiaválság kapcsán pedig nő az atomenergia társadalmi elfogadottsága. A Nuclear Europe tanulmánya szerint a szektor 2050-ig évente több, mint 1,3 millió munkahelyet tarthat fenn és több, mint 550 milliárd euró GDP-t termelhet. A technológia egyre szélesebb alkalmazási lehetőségeivel párhuzamosan ezen a területen is nő a képzett szakemberek iránti igény.

„A nukleáris technológiák mellett azonban Magyarországon is egyre nagyobb szerepet kapnak a jelenleg félvezető technológiára építő napelemek, valamint a „zöld” energiatárolás kérdései. A félvezető-technológia meghatározó a mai energiatakarékos fényforrásokban is csakúgy, mint a környezetünkben található érzékelőkben, és hangsúlyos a képzéseinkben is. Az élénk versenynek köszönhetően óriási igény van a munkaerőpiacon olyan kutató-fejlesztők iránt, akik ismerik az ezeket a területeket megalapozó technológiákat. Hallgatóink már tanulmányaik alatt olyan ipari partnerekkel együttműködve dolgozhatnak fejlesztéseken, mint a Bosch és a Semilab”

– mutat rá Halbritter András.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post K+F-re és innovációra épülő új növekedési korszak indulhat a gazdaságban appeared first on Műszaki Magazin.