Bár a végső döntésig még számos vitára kerül sor és hosszú hónapok telnek majd el, már most borítékolható, hogy a fenti, valójában rendkívül megengedő céldátum végül elfogadására kerül.

Tavaly júliusban tette közzé az Európai Bizottság az úgynevezett “Fit for 55” uniós klímacsomagot, amely a 2030-ra elérendő 55 százalékos kibocsátáscsökkentéssel kapcsolatos részletesebb szabályokat tartalmazta. Az EU ugyanis 2050-re szeretné elérni a klímasemlegességet, amihez szükséges a korábbi szintek emelése, szigorítása. Így többek között kiderült az is, hogy

A BRÜSSZELI DÖNTÉSHOZÓK BETILTANÁK A BENZINES ÉS DÍZEL AUTÓK ÉRTÉKESÍTÉSÉT 2035-TŐL.

Ezt megelőzően pedig jelentős szigorítást hajtanának végre, a jelenleg érvényben lévő 37,5 százalék helyett ugyanis 2030-ra 55 százalékkal kellene csökkentenie a személyautók szén-dioxid-kibocsátását a 2021-es bázishoz képest az iparág szereplőinek. A teherautókkal szemben viszont valamivel megengedőbbek voltak a bürokraták, ezeknél a járműveknél csak 50 százalékos csökkentést várnak el a szén-dioxid-kibocsátás esetében.

A konkrét céldátum meghatározása fontos jelzés az autóipar számára, amelyet országok, piaci szereplők és különböző szervezetek régóta szorgalmaztak már. A szóban forgó 2035-ös céldátumnak köszönhetően ugyanis sokkal tervezhetőbbé válnak az egyes beruházások, a termékfejlesztések, valamint a különböző hajtásláncokkal szerelt modellek piaci be- és kivezetései. Továbbá felgyorsíthatja azt az átmeneti időszakot, amely során a tisztán elektromos meghajtású járművek kiszorítják a belsőégésű motorral szerelt társaikat az Európai Unió útjairól.

A Reuters beszámolójában megjegyzi, hogy az EU-s tagállamoknak még tárgyalniuk kell a végleges szabályokról. A végeredmény viszont már most borítékolható: a döntéshozók simán meg fogják szavazni a 2035-ös céldátumot az új benzines és dízel autók betiltására, míg a tagállamok, függetlenül attól, hogy a gazdaságukban milyen jelentős súllyal szerepel az autóipar, szintén rábólintanak.

TERMÉSZETESEN MINDEZ NEM VÉLETLEN, A 2035-ÖS CÉLDÁTUMMAL BORZASZTÓAN ENGEDÉKENY BRÜSSZEL, ADDIGRA UGYANIS SZÁMOS TAGÁLLAM, FŐVÁROS ÉS VEZETŐ AUTÓGYÁRTÓ DEKLARÁLTAN MEGTILTJA AZ ÚJ BELSŐÉGÉSŰ MOTORRAL SZERELT AUTÓK ÉRTÉKESÍTÉSÉT, BEHAJTÁSÁT, ILLETVE BEFEJEZI AZOK GYÁRTÁSÁT.

Legutóbb az Egyesült Királyság lepte meg a világot azzal, hogy a tervezettnél tíz évvel korábban, 2030-tól betiltja a kizárólag belsőégésű motorral szerelt járművek értékesítését. A britek egyértelművé tették továbbá, hogy a klímaváltozás ellen folytatott harcban a különböző hibrid hajtástechnológiák évei is meg vannak számlálva, ezeket a járműveket 2035-től nem lehet majd forgalomba helyezni a szigetországban. Ezzel olyan országok népes táborához csatlakozott, mint Norvégia, Dánia, Németország, Szlovénia, Svédország, Írország, Spanyolország vagy éppen Franciaország, amelyek szintén döntöttek már arról korábban, hogy száműzik a benzines- és dízel autókat a jövőben.

Egymás után jelentetik be a vezető autógyártók is, hogy száműzik a belsőégésű motorral szerelt járműveket a kínálatukból és kizárólag elektromos autók előállítására és értékesítésére fognak koncentrálni. Közéjük tartozik a Volkswagen csoport is, amely a legnagyobb szereplője az európai autópiacnak. A német autógyártó korábbi ígérete szerint 2035-től teljesen felhagy majd a benzines és dízel autók értékesítésével és kizárólag az elektromos autók fejlesztésére, gyártására és eladására koncentrál majd Európában.

Azt, hogy az elfogadásra váró céldátum mennyire megengedő, jól mutatja, hogy az utóbbi hónapokban már maguk a tagállamok és az autógyártók lobbiztak azért, hogy a brüsszeli döntéshozók mihamarabb döntsenek az ügyben és nevesítsék a 2035-ös céldátumot. Egy széleskörű iparági koalíció, amelynek a Ford és a Volvo is tagja, konkrétan arra kérte az Európai Uniót, hogy 2035-től minden új európai személygépkocsi és kisteherautó legyen zéró emissziós, továbbá a döntéshozók határozzon meg kötelező töltőinfrastruktúra-célokat. Ezek a szereplők azzal érveltek, hogy a pontos határidőre azért van szükség, mert csak így teljesíthető az EU által 2050-re előirányzott klímacél elérése. Számításaik szerint így elérhető lenne az, hogy az utolsó belsőégésű motorral szerelt személyautók és kisteherautók is eltűnjenek az Európai Unió útjairól. Az igazság viszont az, hogy Brüsszelnek sokkal szigorúbban kellett volna fellépnie, sokkal hamarabb be kellene tiltania a benzines és dízel autók eladását annak érdekében, hogy az annyira áhított klímasemlegesség elérhető legyen az évszázad közepére.

Forrás: Portfolio

The post Betiltanák a benzines és dízel autókat Európában appeared first on Műszaki Magazin.

Az egyes elektronikus eszközökre egységes töltési megoldást megállapító ideiglenes megállapodás célja, hogy fenntarthatóbbá tegye a termékeket, csökkentse az elektronikai hulladék mennyiségét, és megkönnyítse a fogyasztók életét – írta közleményében az Európai Parlament.

AZ ÚJ SZABÁLYOK ÉRTELMÉBEN 2024-TŐL A VEZETÉKES KÁBELEN KERESZTÜL ÚJRATÖLTHETŐ MOBILTELEFONOKAT, TÁBLAGÉPEKET, E-OLVASÓKAT, TÖLTHETŐ FÜLHALLGATÓKAT, DIGITÁLIS FÉNYKÉPEZŐGÉPEKET, KÉZI VIDEÓJÁTÉK-KONZOLOKAT ÉS A HORDOZHATÓ HANGSZÓRÓKAT GYÁRTÓTÓL FÜGGETLENÜL USB TYPE-C PORTTAL KELL FELSZERELNI.

A laptopok tölthetőségét a hatálybalépést követő 40 hónapig kell a követelményekhez alakítani. A fogyasztóknak tehát egyetlen eszközre lesz szükségük a hordozható elektronikus eszköz legtöbbje töltéséhez, a töltők pedig alkalmazhatók lesznek új berendezések vásárlása esetén is – közölték.

A vásárlók eldönthetik majd, hogy az új elektronikus berendezéseket töltőeszközzel vagy anélkül kívánják-e megvásárolni. A töltési sebességet harmonizálni fogják a gyorstöltést támogató eszközök esetében is, lehetővé téve a felhasználók számára, hogy készülékeiket ugyanolyan sebességgel töltsék fel bármely kompatibilis töltővel – írták.

Az uniós parlament végezetül közölte, a töltők újrafelhasználását lehetővé tevő új kötelezettségek elkerülhetővé teszik a szükségtelen töltővásárlást, ami uniós szinten évente akár 250 millió eurós megtakarítást jelent. A nem használt töltők évente mintegy 11 ezer tonna hulladékot tesznek ki az Európai Unióban – tették hozzá.

Forrás: Portfolio

The post Megállapodtak: Jöhetnek az egységes töltők! appeared first on Műszaki Magazin.

Tizenkettő európai uniós tagállam új projektet indít az EU akkumulátoripari fejlesztése érdekében, miután az Európai Bizottság zöld utat adott a 2,9 milliárd euró állami támogatást magába foglaló programnak.

Az értéklánc minden szintjét szerepeltető együttműködésben autógyártók is részt vesznek. Az „Európai Akkumulátorfejlesztés” (European Battery Innovation – EuBatin) nevű projektet többek között Ausztria, Németország, Franciaország, Spanyolország és Lengyelország kezdeményezésére indítják el. A tagállamok által nyújtott támogatás a várakozások szerint kilencmilliárd euró értékű magánszektori beruházást fog generálni, ami az állami támogatás összegének több mint háromszorosa.

The post Összefognak az akkumulátortechnológiák fejlesztéséért az EU tagállamai appeared first on Műszaki Magazin.

A projekt nemzetközi csapatát szolgáltatók, rendszerintegrátorok és kutatóközpontok alkotják: a Nokia vezeti, az Ericsson, a Siemens, az Intel, az Atos, a B-Com, az Orange, a Wings, a Telefonica és Telecom Italia mellett 11 egyetem és kutatóintézet vesz részt benne.

A projektben a SZTAKI (Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet) mesterséges intelligencia (MI) fejlesztésével vesz részt. A projekt magyarországi koordinátora Benczúr András, a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium szakmai vezetője.

A Hexa-X az alábbi területekre fókuszál:

• alapjaiban új, nagyfelbontású, nagyfrekvenciájú rádióhozzáférési technológiák lokalizációhoz és érzékeléshez;
• összekapcsolt intelligencia MI-alapú vezeték nélküli interfésszel és a jövő hálózatainak vezérlése;
• 6G architektúrális alapok a hálózati modularizációhoz (network disaggregation) és dinamikus megbízhatóságához (dynamic dependability)

A Hexa-flagship célja Európa vezető szerepének fenntartása a vezeték nélküli hálózatok technológiájában, emellett lehetőség a forradalmi, de fenntartható változásokra.

A Hexa-X maximális, 15/15 pontos elbírálást kapott az Európai Bizottságtól.

További információk: https://mi.nemzetilabor.hu/

The post A 6G technológiát kutatja a SZTAKI appeared first on Műszaki Magazin.

A pályázat támogatást biztosít a tiszta technológiákkal kapcsolatos nagyszabású kezdeményezések piacra jutásához, valamint segíti azok kereskedelmi forgalomba hozatalhoz és a népszerűsítéshez kapcsolódó kockázatok kezelését.

A még nem piacképes, de ígéretes kezdeményezések számára 8 millió eurós projektfejlesztési támogatási költségvetést különítettek el.

A pályázati felhívás keretében az uniós tagállamokban, valamint Izlandon és Norvégiában megvalósuló kezdeményezések részesülhetnek támogatásban. A pénzeszközök más közfinanszírozási kezdeményezések keretében, például állami támogatás formájában vagy más uniós finanszírozási programok révén nyújtott támogatásokkal együtt is felhasználhatók. A projektek elbírálása az üvegházhatásúgáz-kibocsátás elkerülésére való alkalmasságuk, innovációs potenciáljuk, pénzügyi és műszaki kiforrottságuk, terjeszthetőségük és költséghatékonyságuk alapján történik.

Pályázni az EU finanszírozási és pályázati portálján lehet, a benyújtási határidő október 29. (MTI)

Forrás: http://nrgreport.com/

The post Az EU egymilliárd eurót fektet be a tiszta technológiákkal kapcsolatos kezdeményezésekbe appeared first on Műszaki Magazin.