Bár az ipari metaverzum megvalósulása még nem a mindennapok gyakorlata, már most egyre több vállalat számára válik valós üzleti előnyöket biztosító technológiai platformmá – mutat rá a Siemens, az S&P Global Market Intelligence és a 451 Research közös, több mint 900 vállalati döntéshozóval készült nemzetközi kutatása. Eszerint a vállalatok 81 százaléka már aktívan használja, teszteli, illetve tervezi a különböző kapcsolódó technológiák alkalmazását, és a globális ipari szektorban is egyre többen választják a termelési folyamatok optimalizálására, a fenntarthatósági célok elérésére, vagy akár a munkavállalói biztonság növelésére.

Az ipari metaverzum alaptechnológiái – mint a digitális ikrek, a mesterséges intelligencia és az IoT – gyorsan fejlődnek, és szorosan integrálódnak a gyártóvállalatok napi működésébe. Ezeknek a metaverzumban összekapcsolódó technológiáknak a használatával a vállalatok leképezhetik működésüket, illetve gyártási folyamataikat a digitális térben, és azok minden részletét optimalizálhatják, illetve egyaránt segíthet épületek, városok, valamint villamosinfrastruktúra-rendszerek tervezésében és üzemeltetésében.

2024 az ipari metaverzum bővülésének éve

Az ipari metaverzum alkalmazása jelentős bővülést mutat: 2024-re a vállalatok 62 százaléka növelte a metaverzum-technológiákra szánt költségvetését. Az ötezer főnél több alkalmazottat foglalkoztató cégeknél ez az arány 58 százalékra nőtt, miközben az éves 10 millió dollárt meghaladó beruházások aránya 30 százalékra emelkedett. A közepes méretű vállalatok is aktívan léptek előre, 68 százalékuk számolt be növekvő beruházásokról. Sok nagyvállalat emellett nem csupán kísérletezik ezekkel a technológiákkal, hanem már konkrét felhasználási eseteket valósít meg, skálázva az eredményeit.

Az innovációba fektetnek

A termékfejlesztési, valamint a kutatás-fejlesztési innovációs projektek során a vállalatok 47 százaléka használja aktívan az ipari metaverzum elemeit. Emellett a munkavállalói biztonság és jólét javítását, valamint a gyártási folyamatok tervezését említették a vezető alkalmazási területek között.

Az ipari metaverzum elemeit alkalmazó vezető vállalatok 93 százaléka például a virtuális- és kiterjesztettvalóság-technológiákat biztonsági tréningek lebonyolítására, illetve veszélyes ipari környezetek szimulálására használja, így kímélve meg a dolgozókat a potenciális fizikai veszélytől. A gyártási folyamatok optimalizálásában pedig a mesterségesintelligencia-alapú platformok segítenek, hozzájárulva a termelési kapacitás növeléséhez, valamint az üzemek leállási idejének csökkentéséhez.

Az új technológiák integrációjának mélysége azonban iparáganként eltér. A legnagyobb arányban az ipari termékek előállítói (38%), az elektromos járműtöltő infrastruktúra (38%), az autóipar (29%), az adatközpontok (28%), az elektronikai (26%), illetve az élelmiszer- és italipar (26%) alkalmazza ezeket.

Befektetési indokok: a megtérülés szintjei

A felmérés a technológia korai adaptációja és a folyamatos fejlesztése mögött álló befektetési indokokra és üzleti előnyökre is kitér. A válaszadók 55 százaléka az árbevétel növekedését említette a technológia egyik jelentős eredményeként, 39 százalékuk az operatív költségek csökkentését, míg 32 százalékuk a fenntarthatósági törekvések előmozdítását tartotta kiemelkedő hatásnak.

Számos részleg munkáját tudják a vállalatok az ipari metaverzum segítségével támogatni a termékek és szolgáltatások teljes életciklusa során. A műszaki területen az alkalmazások elősegítik az innovációt a kutatás-fejlesztésben, és javítják a tervezési-mérnöki folyamatokat. A gyártásban hozzájárulnak a műveletek rugalmasságának és hatékonyságának optimalizálásához. A humán feladatoknál pedig a munkaerő termelékenységének növelésében, valamint a dolgozók képességeinek és önállóságának bővítésében (empowerment) játszanak szerepet, míg az ügyfélszolgálati tevékenységeknél az ügyféltámogatás és a szolgáltatások javítására kínálnak lehetőséget (43%).

Az elfogadottság a bővülés kulcsa

Ez a növekedés jól mutatja, hogy az ipari metaverzum milyen gyorsan válik elterjedt és iparágakon átívelő technológiai megoldássá. Azonban fontos látni, hogy jelenleg az ipari metaverzum alkalmazásának elfogadottsága jelentős eltéréseket mutat a vállalatok körében.

Az ipari metaverzumot nem alkalmazó cégek átlagosan hét kritikus akadályt – köztük 64 százalék a munkaerő-, illetve a szakértelemhiányt, 63 százalékuk pedig pénzügyi problémákat – említenek, amelyek hátráltatják működésüket. Ezzel szemben a metaverzumot használó cégek átlagosan csak öt ilyen problémát azonosítanak. Ezek közül 48 százalékuk a szoftverek rugalmasságának és testreszabhatóságának hiányát, 44 százalékuk pedig a munkaerő ellenállását az új technológiai megoldásokkal szemben. A kutatás arra is rávilágított, hogy azok a cégek, akik már sikeresen túljutottak az ipari metaverzum bevezetésének kezdeti nehézségein, kevésbé tartanak az újabb kihívásoktól. Ellenállóbbak, ha az alkalmazás érettebb szakaszaiban új, esetleg több kihívás is felmerül.

A metaverzum tehát nemcsak egy kezdeti innovációt jelent, hanem egy folyamatosan fejlődő, vállalaton belüli integrált megoldás is lehet, amely erősíti a kihívásokkal szembeni sikeres fellépés képességét.

A teljes tanulmány erre a linkre kattintva érhető el.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Már a virtuális térben növelik beruházásaikat a vállalatok appeared first on Műszaki Magazin.

Az MVM Zrt. tulajdonában lévő és az MVM Balance Zrt. által üzemeltett litéri gázturbinás erőmű területén épül hazánk egyik legnagyobb energiatárolója. Ezzel a régió villamosenergia-ellátási biztonságát, a megújuló energia nagyarányú betáplálása miatti rendszer-kiegyensúlyozást segítik elő.

A bő tízmillió eurós beruházás során egy 5 megawatt (MW) teljesítményű és 10 ezer kilowattóra (kWh) tárolókapacitású lítiumion-akkumulátoros energiatároló egység épül, amely a MAVIR litéri alállomásán keresztül fog a közcélú áramhálózathoz csatlakozni. Az MVM Csoport beruházásában megvalósuló akkumulátortelep több mint 1400 háztartás napi villamosenergiaigényének fedezésére lesz majd elegendő.

Az új energiatároló egy korszerű, magas hatásfokú, széles szabályozási tartománnyal rendelkező, kombinált ciklusú gázturbinás blokkrendszer része, ami így fenntartható módon tudja majd biztosítani a villamosenergia-rendszer stabilitását.

A beruházáshoz a Siemens Zrt. szállítja a megbízható működést biztosító, 4 mezős, légszigetelt, középfeszültségű kapcsolóberendezéseket kivitelező partnerén, az MVM XPert Zrt.-n keresztül.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Energiatárolási beruházásnál kapott megbízást a Siemens Zrt. appeared first on Műszaki Magazin.

Joggal gondolhatja bárki, hogy egy nagy építkezés szerkezetkész állapotát a hatalmas vasbeton szerkezetek drágítják meg igazán. Ami alapvetően igaz, de meglepően sok pénzt – és időt – emésztenek fel olyan kevésbé látványos munkafolyamatok is, mint az előzetes talajfeltárás és alapozástervezés. A talaj rétegződésének és egyéb jellemzőinek ismerete nélkül ugyanis felelősségteljesen nem lehet nekifogni az alapozásnak.

A feltárás a gyakorlatban fúrásos és helyszíni vizsgálatot (szondázást) jelent. A legelterjedtebb szondázási módszer a CPT néven ismert vizsgálat, melynek során a mérnökök 2 centiméterenként nyernek adatokat a vizsgált altalajról. A szondázást épületek esetében átlagosan egymástól 40-50 méterre végzik, így összességében a talaj kevesebb mint egy ezrelékéről kapnak információkat.

„Ezután a helyszíni modell megalkotásában szerepet kap a tapasztalat, a mérnöki mérlegelés és az intuíció is”

– mondta a bme.hu-nak Mahler András, a BME Építőmérnöki Kar dékánhelyettese, akit egy közel félmilliárdos uniós támogatású fejlesztésről kérdeztünk.

A kétéves projekt keretében az Építőmérnöki Kar kutatói és a hollandiai központú Fugro nemzetközi vállalat hazai leánycégének szakemberei közösen dolgoznak ki egy olyan rendszert, amely a szondázásból nyert adatok eddiginél sokkal hatékonyabb felhasználására képes. A cél, hogy a modellalkotás és a cölöptervezés automatizálása és optimalizálása révén a többhetes mérnöki munka néhány naposra rövidüljön, és számszerűsíthető legyen a talajkörnyezet okozta bizonytalanság.

„E gyorsaság révén már a talajfeltárás, illetve a koncepcionális tervezés időszakában fontos, a döntés-előkészítéshez szükséges információk állhatnak rendelkezésre”

– magyarázta Mahler András.

A tervek szerint a mesterséges intelligenciát is alkalmazó módszerből 2026-ra letesztelt szolgáltatás lesz, amellyel akár százmilliós nagyságrendű költséget is lehet spórolni egyes nagyberuházásoknál, és remélhetőleg a világ egyik vezető geotechnikai vállalataként ismert Fugro segítségével széles körben elterjedhet. A cégcsoportnak ugyanis rengeteg adata van a világ legkülönbözőbb építési helyszíneiről és altalajairól, így a módszer tanulási folyamata is egyre jobb lesz.

„Statisztikai megközelítést több dologra használtak már ebben a szegmensben, de tanuló algoritmust is beépítő fejlesztésről nem tudok”

– mondta Mahler András a koncepció újszerűségét firtató kérdésünkre.

De hogyan is működik pontosan? A szondázási eredményekből létrehozott adatbázis alapján geostatisztikai módszerek segítségével nagyszámú, ugyanolyan valószínűséggel előforduló talajrétegződés generálható. Ezek alapján pedig minden pontban meghatározható, milyen talajtípus milyen valószínűséggel fordul elő. Azokon a részeken, ahol jellemzően ugyanolyan talajtípus adódik a szimulációkban, kicsi a bizonytalanság, míg ahol változékonyságot mutat, ott nagyobb.

A cölöpalapozás számításánál létrehoznak egy adatbázist az összes műszakilag lehetséges alapozási lehetőség adataival, majd ebből számítja ki az algoritmus az optimális megoldást. Az integrált rendszer idővel képes lehet akár mérnöki beavatkozás nélkül is a tervezési folyamat végigvitelére, de alapvető célja, hogy a mérnöki tevékenység a lényegi tervezési és döntéshozatali részekre fókuszálhasson. Ehhez az új módszer hatékonyan rendelkezésre tud bocsátani minden releváns adatot és információt a talajról. Ez a tudás elsősorban a nagy területű és méretű beruházásoknál lesz jól kihasználható, mivel műszakilag biztonságosabb, optimális alapozást tesz lehetővé. Mindez pedig értelemszerűen környezetvédelmi szempontból is nagy jelentőségű.

Az egyetem és a Fugro kapcsolata egyébként onnan ered, hogy a cég hazai ügyvezetője, Pusztai József a BME-n dolgozott és doktorált.

„Régóta ismerjük egymást a tanszék szakembereivel, a fejlesztés ötletét közösen találtuk ki” – mondta erről a bme.hu-nak Karner Balázs, a Fugro Consult Kft. projektvezetője. A szolgáltatás potenciáljáról úgy vélekedett, az már itthon is nagy, világszinten pedig felmérni is nehéz, hogy mekkora kereslet lehet rá. „Nagyon tág a spektrum, a kivitelezőknek már a tenderidőszakban is jól jöhet az új szolgáltatás”

– jegyezte meg.

A projekt során az egyetemen felhalmozódó tudás révén az oktatók és a hallgatók is részesei lehetnek a fejlesztésnek. A megszerzett tapasztalatok jelentős hatással lehetnek akár az oktatási módszerek és a tananyag fejlődésére is.

Forrás: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Százmilliókat spórolhat a nagy építkezéseknek egy készülő BME-s fejlesztés appeared first on Műszaki Magazin.

A magyarországi ingatlanállomány nagyrésze rendkívül korszerűtlen, és zabálja az energiát. A KSH adatai szerint a 4,6 milliós hazai ingatlanállományból 2,8 millióra tehető a családi házak száma, amelyek 75 %-a – azaz közel 2,1 millió ingatlan – esetében nem teljesül az elvárt energiahatékonysági szint („C” energiahatékonysági kategória). Egy „Kádárkocka” típusú épület akár 4-5-ször annyi energiát is felhasználhat, mint egy korszerűnek számító épület.

Az ingatlanok energetikai korszerűsítésével átlagosan 50%-kal csökkenthető az energiafelhasználás, amely körülbelül 315 000 forint rezsiköltség megtakarítást jelent; de egy „kádárkocka” esetében 80%-os energiamegtakarítás is elérhető, amely akár 1 millió forint rezsiköltség megtakarítást eredményezhet évente.

Az energetikai korszerűsítés nemzetgazdasági szinten is jelentős hatással bír. A felújítások nyomán:

·         Jelentősen csökkenhet a rezsivédelemre fordított költségvetési kiadás, amely a tavalyi évben meghaladta a 2500 milliárd forintot.

·         A háztartások fosszilis energiahordozó felhasználása jelentősen csökkenni fog, így az ebből származó 40%-os légszennyezettségi mutató is; ez pedig az Európai Népegészségügyi Szövetség (EPHA) adatai szerint akár 210 milliárd forinttal csökkentheti a szállópor koncentráció miatti állami egészségügyi kiadásokat hazánkban.

·         A klímavédelmi célokra fordított, többszáz milliárd forintnyi költségvetési kiadásokban is jelentős megtakarítások érhetők el.

Nemcsak beruházás, hanem befektetés is, mely akár azonnal megtérül

Egy komplex felújítás eredményeként az ingatlan piaci értéke 50%-kal is növekedhet (a Budapesten található ingatlanok kivételt képeznek). A felújítás után megképződött ingatlan értéknövekmény – annak földrajzi elhelyezkedésétől függően – nagy valószínűséggel többmillió forinttal is meghaladja a felújítás teljes bekerülési költségét, így az ingatlan esetleges értékesítése után ez extra profitként jelentkezik.

Ha ennyi előnnyel jár, eddig miért nem újítottunk fel?

A Solar Konstrukt Kft. megbízásából készített, a „Hazai lakóingatlanok energetikai állapotának és korszerűsítési igényeinek országos felmérése” alapján nem mondhatjuk, hogy nem zajlanak energetikai felújítások a hazai lakóépületek tekintetében. A több, mint 1200 fős mintából a megkérdezettek 53%-a végzett valamilyen korszerűsítést az otthonán az elmúlt 10 évben; közülük legtöbben (63%-uk) pedig az elmúlt 4 évben. A probléma nem a korszerűsítések számával, hanem azok mértékével van: A felújítások közel 75%-a csupán részleges felújítás volt, megfelelő energiahatékonysági szempontok ismerete nélkül, így többségében nem történt számottevő energia- és költségmegtakarítás.

A probléma elsődleges oka a kedvező finanszírozási források hiánya volt. A válaszadók 2/3-a (67%) önerőből, kizárólag saját megtakarításaiból finanszírozta a felújításokat, amelyekre döntő többségük maximum 3 millió forintot tudott fordítani. Ez az összeg egy komplex korszerűsítésre nem elegendő; ami azért különösen hátrányos, mert egy felújítás után rendszerint évtizedekig nem nyúlnak újra az épülethez.

A másik ok, hogy az eddigi felújításokra nem volt jellemző a kellő mértékű energiatudatosság. A válaszadók csupán 3%-a vette igénybe energetikai szakember segítségét, döntő többségük inkább a felújításra spórolt.

Most érdemes belevágni!

Jelentős segítséget nyújthat az új Otthonfelújítási Program, amely az 1990 előtt épült önálló lakóingatlanok energetikai korszerűsítésére igényelhető július 1-től. A támogatás összege legfeljebb 6 millió forint, amelyből a beruházás teljes költségvetésétől és az ingatlan helyétől függően maximum 2,5-3,5 millió Ft vissza nem térítendő támogatás, a fennmaradó része pedig kamatmentes hitel. A támogatás egyik alapfeltétele, hogy a kiinduló állapothoz képest legalább 30%-os energiafogyasztás csökkenést eredményezzen az elvégzett beruházás, amelyet energetikai tanúsítvánnyal kell igazolni. Ezt az eredményt egyetlen terület felújítással valószínűleg nem lehet elérni, de átgondolt, összehangolt korszerűsítéssel igen.

A pénz nem minden

A Solar Konstrukt Kft. megbízásából készült felmérés rávilágít arra is, hogy a pályázati forrás és a kedvező finanszírozás mellett van egy másik, jelentős tényező: a szakmai segítségnyújtás. Az ingatlan felújítása összetett feladat, az tulajdonosnak számos területen szakemberré kell kiképezni magát ahhoz, hogy egy energetikai felújítást a mindennapi élet mellett lekoordináljon. Komoly információhiánnyal és bizonytalansággal kell megküzdeniük; mindez pedig jelentős gátja annak, hogy belevágjanak egy komplex felújításba.

„Általánosságban azt látjuk, hogy a lakosság nincs tisztában a közelgő energiaválság mértékével, a rezsivédettség miatt pedig még nem érzik eléggé milyen energia költségekkel is kell majd szembenézniük a következő években. Úgy gondoljuk, hogy nagyobb hangsúlyt kell fordítani az egyénre szabott tájékoztatásra és a szakmai segítségnyújtásra azzal kapcsolatban, hogy milyen kiadással számolhatnak, és milyen megoldások jöhetnek szóba, mihez nyúljanak hozzá először, és mivel érhetik el a legnagyobb energia megtakarítást.”

– foglalta össze az országos felmérés tapasztalatait Csányi Gábor, a Solar Konstrukt Kft. ügyvezetője.

Néhány kattintásra a megoldás!

Ha valaki házfelújítás, illetve energetikai korszerűsítés előtt áll, annak elkel a szakértői segítség, hogy eldönthesse, az adott épületben milyen beruházások szolgálják a leghatékonyabban az energiamegtakarítást.

A Solar Konstrukt Kft. által működtetett Online Energetikai Kalkulátor és Korszerűsítési Útmutató egy bárki számára ingyen elérhető online megoldás, amely azonnali elemzést készít az ingatlanunk energetikai állapotáról, korszerűsítési javaslatokat ad, kiszámolja a várható felújítási költségeket; sőt még az ingatlan becsült értékét is meghatározza a felújítás előtt és után. 3 perc alatt, szakértői tudás nélkül kitölthető, bárki számára könnyen használható.

„Szeretnénk, hogy minél szélesebb körnek tudjunk átfogó képet adni, és egyénre szabott komplex energetikai megoldásokat javasolni az ingatlanuk korszerűsítése kapcsán. Ehhez készítettünk egy weboldalt ingyenes energetikai kalkulátorral, ahol az érdeklődők közel pontos, teljeskörű energetikai felmérést készíthetnek a saját ingatlanjukra, szakértői segítség nélkül is. A felhasználók egy személyre szabott energetikai korszerűsítési tervet kapnak, amely konkrét számokkal támasztja alá, hogy milyen felújításba érdemes belefogni, mennyibe kerül, és mindezzel milyen energiamegtakarítást lehet elérni. Minden olyan információt megkapnak néhány kattintással, amely alapján megalapozott döntést hozhatnak, mi pedig a Solar Konstruktnál ezzel támogatjuk őket abban, hogy fenntarthatóbbá váljanak a mindennapjaik.”

– összegzi Csányi Gábor ügyvezető.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Beruházás és befektetés egyben appeared first on Műszaki Magazin.

Az észak-karolinai kormányzó szerint ez a váltás tiszta energiát felhasználó gazdaságot teremt, hosszú távon támogatva a helyi közösségeket. A Toyota eddig is az elektrifikált járművek éllovasa volt (már több, mint 25 millió elektrifikált járművet értékesített világszerte), 2025-re pedig egyetlen olyan modell sem szerepel majd globális kínálatában, amely nem elérhető valamilyen részben- vagy teljesen elektromos meghajtással.

A Toyota 8 milliárd dolláros beruházással mintegy 3000 új munkahelyet teremt a Toyota Battery Manufacturing North Carolina (TBMNC) vállalatnál. Ezzel a teljes befektetés megközelítőleg 13,9 milliárd dollárra, a munkahelyek száma pedig több mint 5000-re emelkedik, ami tovább támogatja a Toyota többirányú megközelítését a járművek globális elektrifikációja terén.

Ez a beruházás növeli az akkumulátoros elektromos járművek (BEV) és a plug-in hibrid elektromos járművek (PHEV) gyártását támogató kapacitást. A korábban bejelentett két BEV/PHEV akkumulátor gyártósor mellé további nyolc BEV/PHEV akkumulátor gyártósor kerül, így összesen tíz ilyen sor lesz az üzemben. Ezen túlmenően, az eredeti bejelentésnek megfelelően, az üzemben négy akkumulátorsoron  az öntöltő hibrid elektromos járművek (HEV) számára gyártanak majd akkumulátorokat. A gyártást fokozatosan növelik, a gyártósorok beindítását 2030-ig tervezik, hogy a teljes termelés elérje az évi több mint 30 GWh-t.

2021-ben a Toyota a Toyota Tsushóval közösen jelentette be az új Liberty telephelyet, amely 1,29 milliárd dolláros kezdeti beruházást jelentett be az akkumulátorgyártásra és 1750 új munkahely létrehozására. Az új beruházással a Toyota North Carolina megszilárdítja pozícióját a vállalat lítium-ion akkumulátorgyártásának epicentrumaként Észak-Amerikában. A Toyota az elektrifikált járművek úttörőjeként több mint 25 millió öntöltő hibrid elektromos, plug-in hibrid elektromos, hidrogén üzemanyagcellás elektromos és akkumulátoros elektromos járművet helyezett forgalomba világszerte. A vállalat azt tervezi, hogy 2025-re minden Toyota és Lexus modellhez világszerte elérhető lesz egy elektrifikált meghajtású opció.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A Toyota új, 8 milliárd dolláros beruházással járatja csúcsra amerikai akkumulátor termelését appeared first on Műszaki Magazin.

Várhatóan 2024. április végére elkészül az üzem festőműhelye is, melyet az energiahatékonyság növelése jegyében energiavisszanyerő rendszerrel is felszerelnek.

A Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat tavaly szeptemberben jelentette be, hogy új okosgyárat épít Dunavecsén. Most fontos állomásához érkezik a 16 milliárd forintos dunavecsei okosgyár beruházása. Decemberre elkészült a létesítmény raktára, amelyet 2024. januártól aktívan használnak majd. A Duna Smart Power Systems (DSPS) nevű üzemhez egy 3000 négyzetméteres raktár épült, amelyben 8000 raklapnyi árut és akár 12 ezer dobozt is lehet tárolni.

A raktár polcrendszerének kialakítása mintegy félmillió euróba került és hasonló nagyságrendű összeget fordítottak az ott használt gépekre is. Ezek között van két önvezető robotjármű is, amelyek a nap 24 órájában szállítanak majd anyagokat a raktár és a gyártócsarnok között.

A raktárba beérkező alapanyagok túlnyomórészt Európából érkeznek majd, de kínai, indiai és török beszállítói is lesznek az üzemnek. A DSPS-ből több mint 50 országba szállítanak majd késztermékeket. A raktárban két műszakban mintegy 20 fő dolgozik majd.

A DSPS fejlesztése során a következő fontos állomás a festőműhely átadása lesz, ami várhatóan 2024. április végére valósul meg. A közel 1000 négyzetméteres festőműhelyben a legkorszerűbb berendezéseket állítják majd üzembe, amelyek szinte önállóan tudják elvégezni a festési előkészületeket és műveleteket.

A DSPS festőműhelye mintegy 900 ezer eurós beruházást jelent, illetve további nagyjából 100 ezer eurót fordít a Schneider Electric egy speciális, energiavisszanyerő rendszerre. A műhely környezeti hatását tovább csökkenti, hogy földgáz helyett kizárólag elektromos energiát használnak majd, amit akár a gyáron elhelyezett napelemek is szolgáltathatnak. Emellett a DSPS energiamenedzsment rendszerei is támogatják a festőműhely energiahatékony működését.

Az okosgyár építésénél és működésénél kiemelt szerepet kap az energiahatékonyság és a fenntarthatóság: geotermikus energiát, napenergiát egyaránt használnak majd, összegyűjtik és újrahasznosítják az esővizet, légmentesen záródó ipari kapukat, valamint dokkoló állomásokat telepítenek, és a hulladékhőt is újrahasznosítják. A Duna Smart Power Systemsben a legfejlettebb ipari technológia segítségével gyártanak majd középfeszültségű elektromos kapcsolóberendezéseket, a termelés várhatóan 2024-ben indulhat meg.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Újabb fontos mérföldkőhöz ér a Schneider Electric dunavecsei beruházása appeared first on Műszaki Magazin.

Egyre több vállalkozás ismeri fel, hogy a megújuló forrásból származó energia nemcsak rendkívül tiszta és környezetbarát, de hosszú távon jelentős megtakarítást is eredményez. Egy komplex napelemes rendszer telepítésének költségei a vállalkozások esetében piaci áron 2-3 év alatt megtérülhetnek, de a nemrég bejelentett villamos energia árplafon alkalmazása mellett is 3-5 év a megtérülési idő.

A korábban megjelent 238/2023. (VI. 19.) kormányrendelet szabályozza a villamos energia versenypiaci árazásával kapcsolatos kérdéseket. A rendelet alapján meghatározott tevékenységet végző, jelenleg fix-áras villamosenergia-szerződéssel rendelkező vállalkozások számára a szolgáltatói szerződések alapján értékesített villamos energiáért fizetendő energiadíj legfeljebb 200 EUR/MWh azaz 75 Ft/kWh (375 Ft/€ árfolyammal számolva) mértéken számolható el. Az e feletti részt az állam téríti meg az energiakereskedőknek. A rendelet alkalmazható a feldolgozóipari, szálláshely-szolgáltatói, valamint raktározást, szállítást kiegészítő főtevékenységet folytató vállalkozások esetében, tehát a jellemzően energiaintenzív iparágakban.

A fentiek tükrében a vállalkozásoknak továbbra is érdemes megfontolni a megújuló energiákba történő beruházási, fejlesztési lehetőségeiket, elővenni a villanyszámlákat és kiszámolni, hogy mennyivel járnak jobban amennyiben megújuló energiaforrást használnak.

Megéri-e a vállalkozások számára most napelemet telepíteni?

„Jelenleg is érvényben lévő visszatáplálási korlátozás mellett, egy optimálisan megtervezett napelem rendszer esetén a fogyasztási profilnak megfelelően egy vállalkozás villamosenergia-igényének 40-80 százaléka kiváltható. A visszatáplálás elleni védelemmel ellátott napelemes beruházás akár 3-5 év alatt megtérülhet a fogyasztási szokások, a pontos műszaki tartalom, a hálózati engedélyes által meghatározott műszaki feltételek, valamint a villamosenergia-díjak alakulásának függvényében”

– mondja Házi Ádám a Wagner Solar fejlesztési igazgatója.

„A cégvezetőket, cégtulajdonosokat többnyire a számok érdeklik és győzik meg leginkább egy-egy beruházás szükségességéről. Az alábbi kalkulációban két különböző (piaci és árplafonos) villamos energia árral számoltuk ki egy napelemes rendszer telepítésének megtérülési idejét. A számokból kiderül és világosan látszik, hogy vállalkozások számára még mindig érdemes beruházni egy ilyen rendszerbe”

– folytatja a Wagner Solar szakembere. Házi Ádám hozzáteszi a számok jelenleg azt mutatják, optimálisabb a vállalatoknál a barnamezős beruházás, mint a családi házak tetején egy kisebb méretű rendszer.

Ha a számításoknál alapul vesszük azt, hogy a fixáras szerződésekben meghatározott villamosenergia árak nagy szórást mutatnak és átlagosan 120-200 Ft/kWh között mozognak, akkor egy vállalkozás, amelynek éves áramfogyasztása 100 000 kWh, 120 Ft/kWh-ás áramárral számolva éves szinten jelenleg 12 millió Ft-ot, míg 75 Ft/kWh-ás áramárral 7,5 millió Ft-ot fizet ki villanyszámlára a szerződése szerint.

Amennyiben a cég úgy dönt, hogy megújulóenergia-rendszerrel biztosítja villamosenergia-fogyasztását az éves fogyasztás akár 80 százaléka is biztosítható megújuló energiából. Egy jól megtervezett, 600 kW teljesítményű, éves szinten 650-700 MWh-t termelő napelemes rendszer beruházási költsége 130 -186 millió Ft között van. A beruházás összege nagyban függ a telepítendő napelemek minőségétől.

Számítások szerint ezzel a rendszerrel a beruházás ára 3 év alatt megtérül.  Az árplafonos ár alkalmazásával a megtérülési idő ugyan 4,8 év, de ezeket a számokat látva még a visszatáplálás korlátozás mellett is érdemes beruházni. A vállalkozások esetén legfeljebb a hétvégi termelést nem hasznosítható, így az elvész ugyan, de még így is megéri kiváltani a hagyományos, fosszilis energiákat.

A legújabb kormányzati intézkedés kapcsán jó esély van arra is, hogy a barnamezős vállalati szektorban felgyorsuljanak a napelemes beruházások. Korábban, amikor a jelenleginél jóval olcsóbb energiaárak voltak érvényben a megtérülést 10-15 év körül lehetett számolni, így ez nem ösztönözte beruházásra a cégeket. Ám most még a bevezetett árplafon mellett is ésszerű időn belül várható a napelemes rendszerek telepítési költségeinek megtérülése.

„Az energiaválság, a folyamatos változások váltásra, alkalmazkodásra, újításra ösztönöznek minket is. Cégként szeretünk követendő példát mutatni, ezért a Wagner Solar új központját Gödöllőn mi is a környezettudatosság jegyében építettük és bízunk benne, hogy egyre több háztartás és vállalkozás választ beruházásaihoz komplex napelemes rendszereket, hiszen ezek hosszú távon fenntartható és jövedelmező energiaforrások lehetnek”

– fogalmazott Házi Ádám, a Wagner Solar szakértője.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A napelemek a vállalkozások jövedelmező titkos fegyverei a piaci versenyben appeared first on Műszaki Magazin.

A tanulmány szerint a tavalyi 2,2 százalékról 2030-ra 4 százalék fölé kellene emelni az energiahatékonyság növelésének ütemét, így a jelenlegi energiafogyasztás és a károsanyag kibocsátás is az egyharmadával eshetne vissza, sőt még 12 millió új munkahely is létrejöhetne. A Nemzetközi Energia Ügynökség 8. Éves Globális Energiahatékonysági Konferenciáját 2023-ban a Schneider Electric-kel közösen szervezte meg Versailles-ban.  

Az évtized végére a jelenlegi duplájára kellene javítani az energiafelhasználásunk hatékonyságát az energiaellátás biztonsága és a globális átlaghőmérséklet emelkedés Párizsi Klímaegyezményben megfogalmazott 1,5 °C-os szint alatt tartásának érdekében – többek között ez derül ki az IEA új elemzéséből. Június 6-8. között rendezte meg a Nemzetközi Energiaügynökség Franciaországban éves globális energiahatékonysági konferenciáját, melynek társrendezője a Schneider Electric volt, és amelyre a világ több mint 80 országából mintegy 700-an látogattak el, köztük 30-nál is több miniszter, illetve 50-nél is több nagyvállalat vezérigazgatója. Az esemény házigazdája Agnès Pannier-Runacher, Franciaország energiaátmenetért felelős minisztere és Fatih Birol, az IEA ügyvezető igazgatója voltak.

A rendezvényre időzítve adta ki az IEA az Energiahatékonyság: A cselekvés évtizede (Energy Efficiency: The Decade for Action) című jelentését, melyben kiemelték, hogy amennyiben sikerülne az energiahatékonyság növelésének ütemét a tavalyi 2,2 százalékról 2030-ra 4 százalék fölé emelni, azzal számottevő mértékben csökkenthetnénk az üvegházhatású gázok kibocsátását, többmillió új munkahely jönne létre és alacsonyabbak lehetnének az energiaszámlák. A tanulmány szerint a múlt évben elért 2,2 százalékos eredmény az elmúlt öt év átlagának kétszerese, azonban további jelentős javulásra van szükség abban, hogy milyen hatékonyan használjuk fel a megtermelt energiát. Az elemzés szerint, ha 2030-ra sikerülne elérni a 4 százalékos szintet, akkor a globális energiaigény éves szinten 190 exajoullal csökkenhetne, míg a fosszilis energiahordozók elégetéséből származó CO2 kibocsátás 11 gigatonnával eshetne vissza. Ez a jelenlegi energiafogyasztás és károsanyagkibocsátás közel egyharmada. Az energiahatékonyság kétszeresére növelése az évtized végére 12 millió új munkahelyet teremthetne a tanulmány szerint.

Az elmúlt évben mintegy 600 milliárd dollárt költöttek világszerte energiahatékonysági beruházásokra, idén pedig ez az összeg várhatóan eléri a 624 milliárd dollárt. Az IEA elemzése szerint a 4 százalékos szint elérése érdekében a már létező kormányzati programokat még gyorsabban kell végrehajtani, illetve fel kell pörgetni a rendelkezésre álló, a hatékony energiafelhasználást támogató technológiák bevezetését. Az elemzés készítői arra is rámutattak, hogy lényegesen több anyagi forrást kellene fordítani erre a célra, a 4 százalékos szint eléréséhez az évtized végén már évente mintegy 1800 milliárd dollárt.

„Ma úgy látjuk, erős támogatottsága van az energiahatékonyság növelésének. A világ energiafogyasztásának több mint 70 százalékát képviselő országok a globális energiaválság kezdete óta új vagy továbbfejlesztett hatékonyságjavító kezdeményezéseket vezettek be. Most még nagyobb sebességbe kell kapcsolnunk, és az évtized végére meg kell dupláznunk az energiahatékonyság terén elért eredményeket. Úgy vélem, hogy ez a nagyszabású globális konferencia, amelynek örömmel vagyok társszervezője Pannier-Runacher francia miniszterrel, megadhatja a lendületet a törekvések és a cselekvés felgyorsításához”

– mondta el Fatih Birol, az IEA ügyvezető igazgatója.

„Az energiatakarékosság és az energiahatékonyság a legegyszerűbb és leginkább kézenfekvő válasz mind az energia-, mind az éghajlati válságra. A tiszta energiára való áttérés legfontosabb lépései közé tartoznak, és ezért megtiszteltetés számomra, hogy társszervezője lehetek ennek a fontos globális konferenciának. Örülök, hogy szorosan együttműködhetek a Nemzetközi Energiaügynökséggel annak érdekében, hogy világszerte nagyobb hangsúlyt fektessünk az energiahatékonyságra”

– tette hozzá Agnès Pannier-Runacher, Franciaország energiaátmenetért felelős minisztere.

„Az energiafogyasztás optimalizálásának prioritást kell élveznie az éghajlatváltozás és az energiaválság kezelésében. A jó hír, hogy minden szükséges eszközünk megvan ehhez. Amivel viszont nem rendelkezünk, az az idő: egyszerűen nem vesztegethetünk el több időt a villamos áram használatára történő átállásban és a digitális energiahatékonysági technológiákban rejlő lehetőségek kiaknázásába”

– hangsúlyozta Jean-Pascal Tricoire, a Schneider Electric elnöke.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az évtized végére 1800 milliárd dollárt kellene költeni energiahatékonysági beruházásokra appeared first on Műszaki Magazin.

MM: Milyen előnyei vannak a beruházást megelőző virtuális szimulációnak?

L.I.: A virtuális szimulációval számottevően csökken a fejlesztési idő és elkerülhetők a leállások, termeléskiesések. Először is a cég erőforrásai és építészeti keretfeltételei figyelembevételével virtuálisan, három dimenzióban leképezzük a rendszer- és termékmodelljeit. A gépi berendezések mellett feltüntethetőek a szerelési utak, az elektronikai erőforrások és a lehetséges zavarhatások is, hogy a gyártási rendszerhez optimalizált koncepció jöhessen létre. Ezt követően egy univerzális folyamatláncba integrálhatóak az adatok, és valós időben szimulálható az anyagáramlás. Így a teljes anyagáramlás virtuálisan vezérelhető, tesztelhető, ellenőrizhető és optimalizálható.

A virtuális üzembe helyezés a valós üzembe helyezés jelentős részét előre hozza a digitális modellek világába. Előnyei leginkább az új összetevők meglévő rendszerekbe való integrációjakor mutatkoznak meg, például a termelés kiesések minimalizálása az átépítéskor.

A különböző gyártók által készített rendszerkomponensek zökkenőmentes integrációja elengedhetetlen a rendszer optimális együttműködéséhez. A virtuális üzembe helyezés révén a valós körülményeket közelítő kísérletek hajthatók végre, kockázatmentes és megbízható adatokat szolgáltatva. A virtuális üzembe helyezés ezzel megteremti a zökkenőmentes integráció és az univerzális folyamatlánc alapját.

MM: A Siemens milyen szoftvercsomagot ajánl erre a feladatra?

L.I.: A Plant Simulation a Siemens PLM Software alkalmazása. A program alapvetően az iparban előforduló termelési és logisztikai folyamatok szimulációjára, optimalizációjára szolgál. A gyártócellák működésétől kezdve a teljes gyárkomplexumok modellezéséig a termelés különböző szintjei modellezhetők a program használatával. A Plant Simulation egy objektumorientált alkalmazás, ennek köszönhetően a modellek a programban a fejlesztők által beépített, vagy a felhasználó által létrehozott objektumokból építhetők fel. A program használatának célja általában a felépített rendszer működésének vizsgálata, illetve optimalizációja. A számítógépes modell lehetőséget nyújt az optimalizációra a tervezett gyártósor megépítése előtt. A számos elemzőeszköz, statisztika és grafikon lehetővé teszi a különböző gyártási helyzetek elemzését és gyors, megfelelően alátámasztott döntések meghozását a gyártástervezésnek már a korai szakaszában.

A technológia előnyei minden ipari résztvevőnek szólnak, hiszen már magától az egyszerű gépeknek a szimulációjától kezdve teljes gyárterületnek a virtualizációjáig vannak szoftvereink, amiknek a segítségével az eszközöket vagy rendszereket egyszerűen és átláthatóan lehet diagnosztizál, optimalizálni.

„A virtuális üzembe helyezés segítségével modellezhető és felgyorsítható a valódi üzembe helyezés, így hamarabb termelhet a gép.”

– Ludvig István, a Siemens Zrt. szakértője.

MM: Milyen szintek állnak rendelkezésre a szimulációban?

L.I.: Számos lehetőség vannak, attól függően, hogy milyen komplexitású maga a gép vagy rendszer, amit szimulálni kell. Lehetőség van különféle gépek, gépcsoportoknak a szimulációjára is, amelyhez alapvetően számadatok szükségesek, hogy a megfelelő funkcionalitásokat el tudja helyezni a rendszer a szimulációhoz, és természetesen több segédanyag áll rendelkezésre a szimuláció megvalósulásához. A felhasználó igényből indulunk ki, mi az, amit a géppel a vállalat el szeretne érni, mik a helyi adottságok és igények.

MM: Robotcellák vizsgálatára is van szimulációs program?

L.I.: Igen. A Tecnomatix Process Simulate szoftver a gyártócellák szimulációját hajtja végre, amely segítségével már teljes gyártórendszereket tudunk vizsgálni. Ezzel a szoftverrel mozgási folyamatokat, fizikai hatásokat, rendszer mechanizmusokat vizsgálhatunk meg vagy akár ezek alapján akár prototípusgyártást is lehetőség van tesztelni. A Process Simulate szoftverrel vannak olyan jellegű mintapéldáink, tapasztalataink, hogy egy gyártócellában vizsgáljuk meg különálló hegesztő és pakolórobotoknak a mozgását. A vizsgálat folyamán feltárhatók azok a közös mozgás területek, amelyek nem megfelelő programozás esetén jelentős károsodáshoz vezethetnek. A tesztelésnek köszönhetően már a virtuális térben van lehetőség a beavatkozásra a vezérlés részéről is, így például az esetleges ütközések elkerülhetőek.

MM: Mennyi idő spórolható meg a gyártás szimulációjával?

L.I.: A beüzemelési idő jelentős részét meg lehet spórolni, mivel virtuális térben való beüzemelést már a tervezési fázissal párhozamosan el lehet kezdeni, ezzel akár segítve a tervező munkáját is. Tapasztalatok alapján a virtuális térben letesztel rendszerek üzembehelyezésekor, a normál beüzemelés közben felmerülő problémák vagy akár tervezési hibák akár 80 százalékát lehet detektálni és megoldani már a szimuláció közben. Ennek köszönhetően jelentős az idő és a költségmegtakarítás, ami vonatkozhat egy beüzemelés során szükséges anyagráfordításra, vagy mérnökmunka igényre is. További tapasztalatok alapján egy problémának a megoldása egy gép vagy rendszer módosításakor körülbelül tízszeres szorzót jelent költség tekintetében, tehát amit tervezési fázisban meg lehet oldani, az gépépítési fázisban tízszeres költséggel járna, és beüzemelési fázisban pedig annak is a tízszerese. Ezek jelentős költségek lehetnek, ami alapvetően még a tervezési fázisban megelőzhető vagy orvosolható egy virtuális beüzemelésnek köszönhetően.

szöveg: Mészáros Zsolt MM Műszaki Magazin főszerkesztő

www.siemens.hu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Beruházás előtt szimuláció! appeared first on Műszaki Magazin.

Az elképzelések eredményeként jelentős mértékben bővülhet az idén 30. születésnapját ünneplő gyár termelési kapacitása, illetve még inkább fenntartható és energiahatékony lehet a működése.

Jelentős fejlesztésekre készül 2023-ban is a Schneider Electric Zalaegerszegen található MG Zala üzemében, a beruházások révén számottevő mértékben bővülhet a gyár termelési kapacitása. A nyári hónapok végére a termelésbe állnak azok az új, automata szerelő gépek, amelyek beszerzését még korábban, félmilliárd forintból indították el. A fejlesztések azonban a tervek szerint nem állnak meg itt. Az elképzelések részeként kismegszakítók gyártásához, illetve azok végszereléséhez szereznek be új gyártósorokat, ennek értékét 4,3 milliárd forintra becsülik. További félmilliárd forintot terveznek költeni gyártásmodernizálásra, hegesztési folyamatok automatizálásra a legmodernebb energiahatékony technológiák alkalmazásával.

Emellett a létesítmény még fenntarthatóbb működése érdekében is tesznek lépéseket, illetve a zalaegerszegi üzemben is készülnek a járműflotta elektromos autókra történő lecserélésére. Május elején indult el a létesítmény új fűtés-hűtési rendszerének telepítése, az ezzel kapcsolatos munkák várhatóan szeptember elejére zárulnak le. A beruházás eredményeként megszűnik a gáz fűtési célú használata, kizárólag elektromos fűtésre áll át az üzem. A 200 millió forintos fejlesztés eredményeként az MG Zala nettó zéró CO2-kibocsátású gyár lesz. Az üzem egyébként az elmúlt években komoly eredményeket ért el a kibocsátás csökkentésében, idén a január-áprilisi időszakban a termeléshez kapcsolódó CO2 kibocsátás 96 százalékkal volt kisebb, mint 2017 hasonló periódusában.

A Schneider Electric célja, hogy 2030-ra globális szinten valamennyi robbanómotort használó járművét elektromos autóra cserélje. A projekt részeként az MG Zalában is megkezdődött a flottacsere, illetve a felkészülés a teljes átállásra. Ennek jegyében több elektromosautó-töltőt telepítettek az üzem területén, valamint az elektromos rollerek számára is biztosítanak töltési lehetőséget a létesítményben.

„Már 30 éve működik a gyárunk Zalaegerszegen és nem is ünnepelhetnénk méltóbban ezt az évfordulót, mint újabb jelentős fejlesztésekkel, amelyek azon túl, hogy növelik a kapacitásunkat, még zöldebb működést tesznek lehetővé, és új munkahelyeket is teremtenek. Nagyon fontosnak tartom azt is, hogy az MG Zalát is az okosgyár koncepció jegyében fejlesztjük. Ennek megfelelően folyamatosan telepítjük saját portfóliónk digitális megoldásait, melyek hatékonyabb működésünket is támogatják.  Úgy gondolom, hogy az eddigi eredményeink és a mostani fejlesztések, valamint terveink együttesen biztosítják a megfelelő alapot a további, legalább 30 éves sikeres működéshez”

– mondta el Petrényi László, a Schneider Electric MG Zala üzemének igazgatója.

A gyárban a múlt évben mintegy félmilliárd forint értékben valósítottak meg fejlesztéseket, az ott dolgozók száma pedig 150-nel, 600 főre nőtt. Idén már az első negyedévben újabb 20 munkatársat vettek fel az MG Zalához, és jelenleg is folyamatban van egy felvételi program, amelynek keretében további 40 fővel bővül majd a csapat.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Többmilliárdos beruházást hajt végre, erősíti jelenlétét a Schneider Electric Zalaegerszegen appeared first on Műszaki Magazin.

„Magyarországnak kitüntetett szerepe van abban az üzleti stratégiában, amit a Schneider Electric megvalósít”

– erről Frederic Godemel beszélt a cég új dunavecsei okosgyárának alapkőletételi ünnepségén.

Az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat ügyvezető alelnöke kiemelte: az okosgyár CO₂ kibocsátása nulla lesz, geotermikus és napenergiát egyaránt használnak majd, az üzem energiahatékony működését pedig a Schneider Electric saját digitális felügyeleti rendszere fogja vezérelni. A vállalat egyértelmű növekedésre számít az elektromos áramon alapuló megoldásokban, a zöld energia térnyerésében, az energiahatékonysági fejlesztésekben. Az új okosgyárban gyártott berendezések is ezt a fejlődést szolgálják majd.

Duna Smart Power Systems – ez lesz a neve a Schneider Electric új dunavecsei okosgyárának, ahol a legfejlettebb ipari technológia segítségével készítenek majd középfeszültségű elektromos elosztóberendezéseket. A Schneider Electric termékportfóliójának legújabb darabjait gyártják majd itt, köztük primer és szekunder kapcsolóberendezéseket, kisfeszültségű villamos kapcsolószekrényeket és azok alkatrészeit, a teljes európai piacot kiszolgálva.

„Dunavecsei új gyárunk megépítésével lehetőségünk nyílik arra, hogy a jelenleg Kunszentmiklóson zajló gyártási tevékenységünket kibővítsük. Ebben a folyamatban megkérdőjelezhetetlenül számítunk arra a több száz munkatársunkra, akik jelenleg is velünk dolgoznak. Emellett szintén százas nagyságrendben hozunk létre új munkahelyeket, így 2025-re terveink szerint már megközelítőleg 500 munkatárssal dolgozunk az okosgyárban”

– mondta el Frederic Godemel, a cég energiarendszerekért és szolgáltatásokért felelős alelnöke.

Kiemelt szempont a fenntarthatóság

Az okosgyár megvalósítása során kiemelt figyelmet kap az energiahatékony működés biztosítása. Ennek jegyében geotermikus energia működteti a hűtési és fűtési rendszereket. A tetőn napelemek támogatják a lehető legmagasabb szintű megújuló energiafelhasználást, öntözésre és a mosdókhoz pedig az összegyűjtött esővizet használják majd.

Azokhoz a kijáratokhoz, ahol teherforgalom lesz, ún. légzsilipeket telepítenek, a kamiondokkoló állomásokat pedig energiahatékony módon alakítják ki úgy, hogy elkerüljék a hőveszteséget. Hasonló megoldást alkalmaznak majd a személybejárat esetében is. A festési folyamathoz használt porszóró előkezelőből származó hulladékhőt a terület fűtéséhez hasznosítják újra, a felfűtött levegőt pedig az előgyártás során. A szerelőcsarnokban CO₂ érzékelők segítik majd a légcsere vezérlését. Az öltözőkben, mosdókban, tárgyalókban, irodákban jelenlétérzékelő megoldások szabályozzák a légkezelő rendszert és a LED világítást. Az elektromos járművek számára 30 e-autó és 25 e-bike töltőállomást telepítenek. Mindezeket a technológiákat pedig a Schneider Electric digitális energiamenedzsment felügyeleti rendszere irányítja majd.

Az ünnepélyes alapkőletétel alkalmával elhelyezett kapszula több szempontból is különleges

Amellett, hogy magát a kapszulát is a cég dolgozói készítették, elhelyezték benne a Schneider Electric egyik modern kapcsolószekrényének kicsinyített másolatát, amelyet szintén a vállalat munkatársai készítettek kifejezetten erre az alkalomra. A kapszulába került egy tiszta levegővel megtöltött fiola, ez jelképezi azt a berendezést, amelyikben egy üvegházhatású gázt váltottak ki tiszta levegővel, és amelyet Dunavecsén is gyártanak majd. Egy pénzérme Kandó Kálmán magyar mérnök, a fázisváltó kidolgozójának emléke előtt tiszteleg. A kapszulában elhelyezték az új okosgyár látványtervét is, illetve a Schneider Electric jelenlegi vezetőinek és munkatársainak nevében egy nyilatkozatot arról, hogy a világ vezető szemléletformáló vállalataként a fejlődés és a fenntarthatóság felé nyitnak utat mindenkinek, illetve felelős vállalatként az okosgyár térségében felmerülő környezeti, gazdasági és társadalmi körülményeket kellő érzékenységgel és kiemelten figyelik, saját eszközeik mentén támogatják azok fejlődését. Emellett folyamatosan azért dolgoznak, hogy meglévő munkatársaik elégedettek legyenek, és hogy vonzó környezetet teremtsenek a jövő fiatal tehetségei számára.

A termelés a Schneider Electric dunavecsei okosgyárában a tervek szerint 2024-ben indul meg.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Fontos mérföldkőhöz érkezett a Schneider Electric 40 millió eurós beruházása appeared first on Műszaki Magazin.

Két éve él, de a rendszerbe épített ösztönzők fokozatos életbe lépése miatt most vált igazán élesbe az EKR, azaz az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer. Az Európa több más országában is működő modell pénzügyi ösztönzőkön keresztül arra készteti az energiakereskedőket és felhasználókat, hogy egymással együttműködve valósítsanak meg energiahatékonysági beruházásokat. „Az EKR által ösztönzött beruházások teljes összege az évtized végéig elérheti a 3000 milliárd forintot, az általuk kiváltott energia megtakarítás elérheti a 18 petajoule-t (PJ), ami évente csaknem 600 000 köbméter gáz elégetését teszi feleslegessé” – derült ki a KPMG e tárgyban rendezett üzleti reggelijén.

Az EKR lényege, hogy a „szennyező fizet” elve alapján gigajoule-onként 50 ezer forint bírsággal sújtja azokat a kötelezetteket (azaz leegyszerűsítve az energia kereskedőket), akik nem teljesítik a számukra a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által előírt energiamegtakarítási kötelezettséget. Hogy a rendszer mennyi energiát tart megtakaríthatónak, az a szabályozás alapján évente nő az energiakereskedők forgalma alapján: 2022-ben 0,6 PJ, 2023-ban a tavalyi mennyiség 3-szorosa, és a 2021-es mennyiség 6-szorosa lesz, és 2024-ben még tovább emelkedik.

Bár az EKR elvileg lakossági, közintézményi és vállalati ügyfelek számára egyaránt nyitott, a KPMG számításai szerint túlnyomórészt vállalatok lesznek azok, amelyek ilyen energiahatékonysági fejlesztésekbe belevágnak. Egyfelől a projektekbe már a legelején szükséges energetikai auditort bevonni, és az így elnyerhető megtakarítást előzetesen célszerű meg is tervezni, így a kapcsolódó költségek csak egy meghatározott beruházási volumen mellett térülnek meg az elnyerhető kvóták értékesítéséből.

A konferencián a KPMG szakemberei arra figyelmeztettek, hogy a rendszer működése ma még számos problémát vet fel, a beruházási döntéstől a hatékonyság javulást tanúsító fehér bizonyítvány megszerzéséig számos ponton bukhat el a projekt. A fehér bizonyítvány ugyan korlátozottan forgalomképes értékpapír, de piaca jelenleg nem kialakult, megszerzése komoly audittal és adminisztrációs terhekkel jár, és a bírságok, a beruházások, a megtakarítások, az ezekkel járó transzferek számviteli elszámolása is komoly kérdéseket vet fel.

Ennek ellenére a rendszerbe épített ösztönzők már ma is elég nagyok ahhoz, hogy számottevően javítsák az energiahatékonysági beruházások megtérülési idejét, így kellően vonzó legyen a kereskedőknek és a felhasználóknak ahhoz, hogy komoly fejlesztésekbe kezdjenek. „Míg az EKR első két évében a kötelezettek jobbára inkább kifizették a gigajoule-onkénti 50 ezer forintos büntetést, addig 2023-tól már megéri a fáradságot a kötelezett szolgáltatóknak és kedvezményezett ügyfeleknek összefogni, hogy energiahatékonysági fejlesztés végrehajtásával, és annak igazolásával nyerjék el és osszák el az így felszabaduló kvóták ellenértékét” – magyarázza Losonczy Géza, a KPMG Energetikai és közüzemi tanácsadás szektor vezetője.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Több mint 3000 milliárd forint beruházást generálhat az EKR appeared first on Műszaki Magazin.

A fejlesztések tovább növelik a vasöntöde termelési kapacitását és hatékonyságát, az infrastruktúra megújításának célja emellett a győri üzem energia- és költséghatékony működtetése.

A Busch-Hungária tizenöt éve fejleszti Győrben a hazai ipartörténet ikonikus vállalata, a Rába révén több mint 110 éves hagyományokkal rendelkező öntödéjét. A német BPW Csoporthoz tartozó vállalat 2007-ben vette át az üzemet, amely a kilencvenes évek ipari szerkezetváltását követő periódusból folyamatos beruházások révén tudott ismét a fémgyártás nemzetközi élvonalába emelkedni.  Magyarország legnagyobb vasöntödéje ma a nehézgépjármű-ipar vezető vállalatainak partnere, Európa vasöntészeti piacának jelentős szereplője.

„A Busch-Hungária régi típusú vállalatból mára sikeres, a piaci igényekre rugalmasan reagáló, modern ipari szereplővé vált. Következetes beruházási és üzletfejlesztési stratégiánk megvalósításának, szervezeti kultúránk és működésünk megújításának köszönhetően az elmúlt évek gyorsan változó gazdasági környezetében is tudtunk növekedni. A fejlődés fenntartása érdekében elindítottunk egy újabb, 2025-ig tartó, komplex beruházási programot, amely az infrastruktúra jelentős modernizálásával és innovatív megoldásokkal fokozza Magyarország legnagyobb vasöntödéjének termelékenységét” – mondta Hegymegi Dávid, a Busch-Hungária ügyvezetője.

A következő évek meghatározó beruházása lesz például az öntvények tisztítását végző üzemrész, valamint a logisztikai infrastruktúra és folyamatok fejlesztése.  A tisztítóüzemben jelentős lépéseket tesz a vállalat többek között a produktivitás növelése és a tisztítás során felhasznált anyagok újrahasznosítása érdekében. A több ezer négyzetméteres logisztikai terület tervezett átépítése és bővítése pedig az üzemi folyamatok optimalizációján és digitalizációján keresztül javítja a működési hatékonyságot.

„Magyarország legnagyobb vasöntödéjét újra Európa meghatározó öntödéi között tartják számon, világcégek bízzák ránk járműipari innovációik megvalósítását, és a Busch-Hungária megfelel a kihívásoknak. Ez óriási büszkeség és szakmai elismerés minden munkatársunk számára. Alapításunk 15. évfordulóján köszönjük kollégáink elkötelezettségét a folyamatos fejlődés mellett, nélkülözhetetlen szerepük van vállalatunk megújulásában és rekord eredményeink elérésében”

– tette hozzá Hegymegi Dávid.

The post Stratégiai fejlesztéseket indított el a legnagyobb magyar vasöntöde appeared first on Műszaki Magazin.

Korunk legmodernebb technológiai és digitális megoldásait használja majd a Schneider Electric új gyártó üzeme Dunavecsén, amelyben várhatóan 2024-ben indulhat meg a termelés.

Az üzemben elektromos elosztóberendezésekhez szükséges középfeszültségű termékeket állítanak majd elő. A beruházás értéke eléri az 16 milliárd forintot (40 millió Eurót).

Dunavecsén építi meg legújabb termelő üzemét a Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat. Az okosgyár területe 20 ezer négyzetméter lesz és az üzem korunk minden technológiai, fenntarthatósági és digitális elvárásának megfelel majd: karbonsemleges működés mellett és a legfejlettebb ipari technológia segítségével gyártanak majd elektromos elosztóberendezésekhez szükséges középfeszültségű termékeket. A helyszínválasztásban nagy szerepe volt az M8-as autópálya, valamint a Schneider Electric Szigetszentmiklóson működő Közép-európai Logisztikai központja (CEELog) közelségének, valamint annak, hogy a társaság globális beszerzési központja (GSC) szintén Magyarországon, Budapesten működik. Az új üzem alkalmas lesz az európai piaci igények teljeskörű kiszolgálására.

„Az új beruházás egyértelmű megerősítése Magyarország kiemelt szerepének a Schneider Electricnél, és tovább növeli versenyképességünk a középfesztültségű termékek európai piacán. Vállalatcsoportunk egyértelmű növekedésre számít a jövőben. Gondoljunk csak a fosszilis tüzelőanyagok kiváltására és a megújuló energiafelhasználás egyre növekvő arányára mind kiskereskedelmi, mind ipari oldalon; az e-mobilitás kiemelkedő térnyerésére; vagy a digitalizáció valamint az adatközpontok iránti egyre erőteljesebb igényekre. Mindezek eredményeképpen folyamatosan fejleszteni kell a közműhálózatokat, optimalizálni energiafelhasználásunkat. Éppen ezért a Schneider Electricnél készen állunk a mostanihoz hasonló beruházásokra és fejlesztésekre, hogy a lehető legkomplexebben és a legmagasabb szakmai színvonal mellett tudjuk kiszolgálni ezeket a felmerülő igényeket”

– mondta el a bejelentés kapcsán Veres Zsolt, a Schneider Electric vezérigazgatója.

Az üzemben várhatóan 2024-ben indul majd meg a termelés, és a tervek szerint 500 magasan kvalifikált munkahelyet biztosítanak majd a környéken élőknek 2025 után.

A Schneider Electric 1991 óta van jelen Magyarországon. A hazánkban mintegy 2000 főt foglalkoztató társaságnak jelenleg négy gyára (két zalaegerszegi, egy gyöngyösi és egy kunszentmiklósi üzem) és egy régiós feladatokat ellátó, több mint 20 országot kiszolgáló logisztikai központja (CEElog Szigetszentmiklós) van Magyarországon. Emellett Budapesten működik az üzleti, értékesítési és ügyfélszolgálati központ (Front Office), valamint Energia- és Fenntarthatósági Szolgáltatóközpontjának (SB, Sustainability Business) európai központja. A társaság globális pénzügyi és beszerzési szolgáltatásokat nyújtó központjának (GSC, Global Supply Chain) szintén a magyar főváros ad otthont.

The post 16 milliárd forintos beruházás: okosgyárat épít Dunavecsén a Schneider Electric appeared first on Műszaki Magazin.