A legtöbben amellett döntöttek, hogy elhagyják az országot és az energiakínálat szempontjából vonzó országokba költöznek, azonban itt is rengeteg szempontot kell figyelembe venni. Kazahsztánban például villamosenergia infrastruktúra nem bír el több terhelést, így akármennyire is olcsó ott az áram, a kínálati szűkösség miatt kiesik a bányászok potenciális célpontjai közül. Nincsenek tehát könnyű helyzetben a bányászok, de a folyamat egyik pozitívuma mindenképpen az, hogy a költözéskor a fenntarthatóság is fontos szempont, így végül zöldebbé válhat a Bitcoin-hálózat.

Lecsapott Kína

Miután a kínai kormány a múlt hónapban betiltotta a kriptovaluta-bányászatot, több száz bányász gyűlt össze egy nyugat-kínai luxusszállodában, hogy megvitassák a következő lépéseket; konkrétan azt, hogy hol találnak bőséges, megbízható és olcsó áramot a működésükhöz – írja a Bloomberg.

A találkozón részt vevő bányászok közül sokan az ország vidéki területein – például Szecsuán tartomány Hengduan-hegységében – hatalmas üzemeket hoztak létre, ahol a bányászati berendezésekkel teli óriási raktárakat olcsó villamos energiával látták el. Tyler Page, a Cipher Mining Technologies vezérigazgatója szerint a bányászok működési költségeinek mintegy 80 százalékát a villamos energia teszi ki, így nagyon fontos szempont számukra, hogy olcsón tudjanak hozzájutni.

A kínai lépések hatásra a bitcoin hash rate-je (a teljes hálózat számítási kapacitása) nagyot zuhant.

Ahogy a The Economist megjegyzi:

“Szecsuánban a ventilátorok már nem zúgnak. Májusban a pénzügyi stabilitás előmozdításával megbízott kormánybizottság megfogadta, hogy leállítja a bitcoin-bányászatot. Heteken belül a hatóságok négy fő bányászati régióban – Belső-Mongóliában, Szecsuánban, Hszincsiangban és Jünnanban – elrendelték a helyi projektek bezárását. Belső-Mongólia lakosait felszólították, hogy hívjanak egy forródrótot és jelentsenek bárkit, aki semmibe veszi a tilalmat. Szecsuán egyes részein a bányászokat arra utasították, hogy egyik napról a másikra ürítsék ki a számítógépeket és bontassák le az épületeket, amelyekben a bányászatot végezték. Az áramszolgáltatók a legtöbbjüknél kihúzták a dugót.”

Hova tovább?

A bányászok találkozóján a beszámolók szerint a Bitmain alkalmazottai felajánlották, hogy közvetítőként szolgálnak, és összekötik a bányászokat az Egyesült Államokban, Közép-Ázsiában és Európában található adatközpontokkal. Arra is figyelmeztettek, hogy az új piacokra való fejest ugrálás kétségtelenül magasabb költségekhez vezetne mindannyiuk számára.

A bányászok egyik első számú célpontja a közeli Kazahsztán – amely több mint 22 gigawattnyi elektromos energiakapacitással rendelkezik, amely elsősorban szén- és gáztüzelésű erőművekből származik. A határ túloldalán fekszik a Hszincsiang régió – amely egykor a világ bitcoin-bányászatának több mint egyharmadát adta. Dmitriy Ivanov, az almatyi székhelyű Enegix értékesítési igazgatója szerint a volt szovjet országban az áram ára kilowattóránként nagyjából 3 cent. Az ország elég hideg ahhoz, hogy az adatközpontoknak ne legyen szükségük kiegészítő légkondicionálókra a túlmelegedés megakadályozására – amely utóbbi akár 30 százalékkal is növelheti a bányászok energiaigényét.

Körülbelül 10 000 bányagépet – a Bitmain S19Pro és a kínai MicroBT Whatsminer M21S modelljeit – az Enegix ügyfelei repülőgépen küldik Kazahsztánba. Bár a szárazföldi szállítás olcsóbb lenne, a teherautók hetekig feltartóztathatók a határon, így a légi szállítás többletköltsége megéri az időmegtakarítást.

“Nagyon sok kínai (bányász) keres meg minket, és kér segítséget a berendezések áthelyezéséhez. Minden kazah ismerősüket megkérik, hogy segítsen nekik az áramszolgáltatásban”

– mondta Didar Bekbauov, egy hosting cég vezérigazgatója.

A kazahsztáni áramszolgáltatás azonban már lényegében telítődött, mivel az ország elektromos hálózata közel van a kapacitási maximumhoz. Emellett az elmúlt 20 évben mindössze 3 gigawattal bővült a hálózat, így a bányászok számára kevés tér marad a működésre.

Bekbauov azt mondja, hogy el kellett utasítania az ügyfeleket.

“Minden szabad kilowatt már foglalt”

– mondta.

Elmozdulás a zöldebb irányba

A kínai bányászok közül néhányan kihasználják a lehetőséget, hogy tisztább energia után kutassanak, annak ellenére, hogy a világ áramtermelésének túlnyomó többsége fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származik – ez volt egyébként az ok, ami arra késztette a Tesla vezérét, Elon Muskot, hogy felfüggessze az elektromosautó-gyártónál a bitcoinban történő fizetéseket, amíg az iparág nem tisztítja meg a szénlábnyomát.

Míg a jelentések szerint a bányászok 76 százaléka már használ megújuló energiát, a kriptobányászathoz felhasznált összes energia csupán 39 százalékát adják jelenleg a megújulók.

Spoke with North American Bitcoin miners. They committed to publish current & planned renewable usage & to ask miners WW to do so. Potentially promising.

— Elon Musk (@elonmusk) May 24, 2021

• A kriptobányászok az éghajlatváltozás elleni globális küzdelem miatt is arra kényszerülnek, hogy fenntarthatóbb megoldásokat keressenek. A bitcoinbányászat zöldebbé tétele azért is fontos szempont, mert a Nemzetközi Energiaügynökség szerint a megújuló forrásokból származó energia arányának globálisan a 2020-as 12 százalékról 2050-re a kínálat mintegy kétharmadára kellene növekednie, hogy a hőmérséklet ne emelkedjen több mint 1,5 Celsius-fokot az iparosodás előtti szinthez képest. A világ országainak, köztük Kínának, az Egyesült Államoknak és az EU-nak fel kell gyorsítania a szélerőművek és napelemparkok építését, hogy megközelítsék a kitűzött célokat.
• Az olyan megújuló energiaforrások, mint a szél és a nap, időnként bőségesen rendelkezésre állnak, de a kereslet irántuk ugrásszerűen meg fog nőni, mivel egyre több iparág áll át a villamos energiára. A skandináv régió, amely bőséges vízenergiája miatt régóta népszerű bitcoin-bányászati helyszín, az év elején kezdett kifogyni a felesleges villamos energiából, mivel az ipari felhasználók felpörgették a termelést. “Van a megújuló energiának nemesebb felhasználási módja, mint a Bitcoin-bányászat” – mondta Peter Wall, a londoni tőzsdén jegyzett Argo Blockchain bányászati vállalat vezérigazgatója. Hozzátette: “De tény, hogy az emberek fognak bitcoint bányászni. Ez nem fog eltűnni.“
• A bányászok is biztosítást szeretnének, hogy nem fognak egy reggel arra ébredni, hogy ismét betiltották a tevékenységüket. A Nasdaqon jegyzett Bit Digital bányászati vállalat októberben kezdte meg a Kínában üzemeltetett 30 000 gépének egy részének áthelyezését Észak-Amerikába. Mire Peking lecsapott, a Bit Digital a lehető legkevesebb fennakadással tudta folytatni a bányászatot.

Eközben néhány bányásznak, aki az Egyesült Államokban szeretne letelepedni, az energiahálózatok közötti szabályozási különbségekkel kell megbirkóznia. A Cipher Mining Technologies például – a hollandiai székhelyű Bitfury Holding amerikai részlege – Texasban próbál terjeszkedni, mivel ez az egyetlen olyan állam, ahol a villamosenergia-hálózatot liberalizálták. Potenciális célpont emellett Ohio is, az állam olcsó áramárai és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrások miatt.

New York viszont – ahol a törvényhozók korábban kemény korlátozásokat javasoltak a bányászatra – sokkal kevésbé vonzó helyszín.

További helyszínek a bányászok számára többek között: Kearny, Nebraska és Salvador – amely utóbbi a múlt hónapban jelentette be, hogy a világon elsőként fogadja el a bitcoint törvényes fizetőeszközként. Salvadorban egyébként az állami geotermikus áramszolgáltató vállalatát arra utasította, hogy dolgozzon ki tervet a vulkáni energiával működő bitcoinbányászathoz. A múlt hónap végén egy kínai logisztikai cég bányászati berendezéseket szállított légi úton a marylandi Baltimore-ba.

“Minden beszélgetésünk a helyszín potenciális energiaforrásával kezdődik. Megújuló energiaforrásokat keresnek. Ez egy igazán fontos lépés a Bitcoin zöldebbé tételében”

– mondta Sam Doctor, a BitOoda stratégiai igazgatója.

Forrás: portfolio.hu

The post Bajban a bitcoinbányászok – Mi lesz így az iparággal? appeared first on Műszaki Magazin.

A vállalat szerint 2030-ban a mobilhálózatok már 100 milliárd kapcsolatot bonyolítanak, 2035-re pedig az 5G-által hajtott digitális gazdaság a világ GDP-jének 4,6 százalékát adja. Rab Árpád infokommunikációs társadalom és jövőkutató, a Budapesti Corvinus Egyetem docense úgy véli, hogy az ötödik generációs mobilhálózati technológia nemcsak lehetőség, gazdasági szükségszerűség is, az életszínvonalunk megtartásának és fejlesztésének alapvető infrastruktúrája.

Ezidáig világszerte több mint 120 kereskedelmi 5G-hálózatot indítottak el, 70 százalékuk a Huawei Technologies hálózati megoldásain is működik (Az európai 5G-hálózatok több mint fele használja a vállalat hálózati eszközeit). Az 5G-technológia elképesztő üzleti jelentőségét mutatja, hogy kiépítése háromszor gyorsabban zajlik, mint a korábbi mobilhálózatok esetében: csak az elmúlt egy évben majdnem 100 különböző 5G végfelhasználói eszközt fejlesztettek ki, ugyanez a 3G és a 4G esetében több mint három évig tartott. Csak a Huawei Technologies az elmúlt évtizedben 4 milliárd dollárt invesztált az 5G-be, a világon benyújtott 5G-szabadalmak ötöde kötődik a vállalathoz.

Az ötödik generációs mobilhálózati technológia messze túlmutat ugyanis a mobilkommunikáción és alapvetően változtathatja meg a gazdasági ágazatok szinte minden szegmensét a következő évtizedben. A Huawei előrejelzése szerint 2030-ben a mobilhálózatok – a jelenlegi 1,3 milliárd sokszorosát – több mint 100 milliárd kapcsolatot bonyolítanak majd, melynek legnagyobb részét az 5G adja, egyre inkább elmosva a fizikai és virtuális világ közötti kapcsolatot. 2035-re az 5G-által hajtott digitális gazdaság 12,3 billió dollárt (angolul 12,3 trillion USD) tesz ki, ezzel a világ GDP-jének 4,6%-át adja majd.

„Az infokommunikációs eszközök használata meghaladta azt, hogy pusztán számítógépekben, és emberi felhasználókban gondolkodjunk – hangsúlyozta a Huawei sajtótájékoztatóján dr. Rab Árpád információstársadalom-kutató. A Budapesti Corvinus Egyetem docense szerint a jövő szolgáltatásai, az egyre fejlettebb és olcsóbb szenzorokra, kamerákra, algoritmusokra alapozva létrehozzák az intelligens környezeteket, ahol egyre több gép, szolgáltatás és ember kerül kapcsolatba automatizáltan. Az információs társadalom egyre komolyabb környezeteinket fejleszti: előbb a kommunikáció, a média, és a szórakozás világát, ma már az üzlet, oktatás, közlekedés, egészségügy, kormányzás stb. szintén digitális platformon zajlik. „Ezen rendszerek összetettsége és sebességigénye elképzelhetetlen az 5G nélkül. Életszínvonalunk megtartásának és fejlesztésének alapvető infrastruktúrája”

– hívta fel a figyelmet a technológia jelentőségére a kutató.

Az életünk egyre szervesebb részévé váló 5G-technológia legújabb ipari, egészségügyi és társadalmi alkalmazásai területeit virtuális kínai látogatás keretében mutatta be a Huawei Technologies Hungary Budapesten.

Májműtét 50 km távolságból – most még állatokon

Az 5G nagy sávszélessége és alacsony késleltetése új távlatokat nyit meg számos iparágban és szektorban, köztük az orvoslásban is. A távoli egészségügyi konzultáció, az elsősegélynyújtás, a műtéti útmutatás, de akár az operáció is megoldható úgy, hogy az orvos nem tartózkodik a helyszínen.

Idén januárban a Fujian Unicom, a Huawei, a Fujian Meng Chao Hepatobiliaris Kórház és a Suzhou Kangduo robot közösen hajtották végre az első állaton elvégzett májműtétet 50 kilométer távolságból. Az operáció során aprólékos és precíz mozdulatokkal 0,2 mm vastag ereket vágtak át egy alig 0,025 mm mozgású szikével.  A műtétet 4K-s kamerák közvetítették, 120 Mbps sávszélesség mellett csupán 5 ezredmásodperces késleltetéssel.

Pekingben már sikeresen működik az 5G távorvoslási és elsősegélynyújtási projektje. A Városi Egészségügyi Bizottság által elindított szolgáltatás négy nagy szolgáltatási területet fed le, melynek része a helyszíni távoli elsősegélynyújtás, a távfelügyelet szállítás közben, a kórházi betegek állapotának értékelése és diagnózisa, valamint távműtéti útmutatás. Az orvosi és sürgősségi betegellátási követelményeknek megfelelő 5G-hálózatot a China Unicom építette ki a városi Expo Parkban, a park közelében lévő nagy kórházakban, valamint a parktól a kórházakig vezető főutak mentén. Ha a modell hosszútávon is beválik, a módszert más tartományokra is kiterjesztik.

5G – a bányászat jövője

A kínai Henan tartományban a világon elsőként indítottak be egy teljesen emberek nélküli bányát, a Yuehui vállalat távvezérlő rendszerét három évvel ezelőtt fejlesztették ki, de csak most, az 5G-hálózat kiépítését követően helyezték üzembe. Az 5G lehetővé teszi a bányagépek, például a kotrógépek táv- és automatikus vezérlését akár 1000 km távolságból is drasztikusan lecsökkentve ezzel az emberi sérülések veszélyét. Jelenleg egy központi állomás, több mint 30 autóból álló gépjárműpark, három kotrógép és egy fúró dolgozik a bányában. Minden kotrógéphez és fúróberendezéshez három kamera tartozik, ami élőben, HD minőségben közvetíti a képet és a hangot az operátoroknak.

Szórakozás 4K-ban és 8K-ban

Dél-Korea világelső az 5G elterjesztésében és a felhasználók számában. Mindössze 69 nap alatt egymillió felhasználót kapcsoltak rá az 5G-re, ehhez a 4G korszakában még 150 nap kellett. Jelenleg a kiterjesztett- és a virtuális valóság, valamint a sport adja az 5G-szolgáltatások legnagyobb részét. A gyors terjedésben nagy szerepe van a kiváló minőségű 5G-hálózat mellett a felhasználók számára rendelkezésre álló számtalan remek tartalomnak is.

Az 5G sikeresen alkalmazható alternatíva 4K-s TV adások helyettesítésére, továbbá képes száloptikás kábel minőségben 8K felbontású tartalmakat továbbítani szórakoztató, vagy sporteseményekről. Nagy-Britannia mellett Kínában a világ egyik legnagyobb nézettségű eseményét, a Kínai Tavaszi Fesztivált közvetítették több millió embernek, jelentős költségeket megtakarítva ezzel. Az élő eseményeken használt közvetítőkocsik ugyanis hatalmas energiafogyasztásuk mellett rendkívül drágák is, míg az 5G-s megoldáshoz csak egy átjátszót tartalmazó hátizsákra van szükség. Egyedüli költségként az adatok továbbításának díját kell megfizetni.

A digitális fejlődés nem visszafordítható

A digitális társadalom fejlődése nem visszafordítható, ha így történne, az emberiség látná a kárát. A digitális kultúra ugyanis az a rendszer, amely biztosítja a hamarosan a világ lakosságának kétharmadának otthont adó városok és a városi élet működését. A működésüket digitális alapokra helyező közszolgáltatások és iparágak jövője – kezdve az oktatástól a közlekedésen át az az egészségügyig elképzelhetetlen az 5G nélkül a gyors információ iránti igény miatt – hangsúlyozta a kutató.

Dr. Rab Árpád a sajtókonferencián betekintést adott az információs társadalom működésébe, a digitális kultúra és az infokommunikációs eszközök pontos szerepére társadalmunkban. Kitért arra, hogyan működik a technológiai evolúció, milyen sikereket ért el az ember, és milyen kihívások előtt állunk? Milyen eszközrendszer segít megtartani jelenlegi életszínvonalunkat, és milyen szerepet játszik ebben a mindenhol jelenlévő technológia?

The post Jövőkutató: az 5G nélkül az emberiség elfelejtheti a jólétet appeared first on Műszaki Magazin.