A közelmúltban megjelent “Felhőtechnológiák Magyarországon: Gazdasági hatástanulmány” című, a Deloitte által az IVSZ számára az Amazon Web Services-szel (AWS) partnerségben készített felmérés szerint a felhőhasználat további növekedése évente átlagosan 1,7 – 2,7%-kal járul hozzá a magyar bruttó hazai termékhez (2023-hoz képest), attól függően, hogy a kormány semlegesen vagy támogatóan viszonyul-e a felhőhöz. Ennek a tartománynak a két végpontja közötti különbség 10 év alatt 7000 milliárd forint többlet GDP-t jelent.

“Az IVSZ számára készített tanulmány rávilágít a felhőalapú számítástechnika átalakító erejére a magyar vállalkozások és a társadalom számára. Az AWS-nél elkötelezettek vagyunk amellett, hogy támogassuk a szervezeteket a digitális átalakulásban, lehetővé téve az innovációt, a hatékonyságot és a fenntartható növekedést. A felhő bevezetése optimalizálja az IT-beruházásokat, csökkenti a költségeket és új bevételi forrásokat szabadít fel, elősegítve a versenyképes és innovatív üzleti környezetet. Emellett a felhőalapú számítástechnika a munkaterhelések konszolidálásával és az energiahatékony adatközpontok kihasználásával létfontosságú szerepet játszik a fenntarthatósági erőfeszítések előmozdításában. Örömmel dolgozunk együtt a magyar vállalkozásokkal, startupokkal és a közszféra szervezeteivel, hogy képessé tegyük őket a felhőben rejlő lehetőségek kiaknázására, és egy rugalmasabb és virágzóbb Magyarország megteremtésére”

– mondta Gianni Romolo, az Amazon Web Services közép-kelet-európai terjeszkedésért felelős vezetője.

Hozzátette, hogy a gyors és átfogó fejlődés igazi motorja a mesterséges intelligencia (MI) és a felhőtechnológia együttes alkalmazása lehet, mert ezekkel többek közt jelentősen lefaraghatóak a beruházási költségek is. Köszönhetően annak, hogy egy chatbot vagy egyéb generatív MI megoldás működéséhez szükséges MI modell beruházási volumene jóval kedvezőbb bérléssel a felhőben, mint helyben telepített infrastruktúra létrehozásával. Hasonlóképp optimalizálhatóak a működési költségek is felhő környezetben. Saját adatközpontban a közvetlen és közvetett elektromos energia fogyasztása külön költségtényező, míg a felhőszolgáltatók az energiát lényegesen alacsonyabb költségszinten szerzik be, mint amire a magyar vállalatoknak általában lehetősége nyílik. Továbbá a felhő és az MI együtt a kínált funkcionalitás, illetve a hardver erőforrások elérhetősége szempontjából egyaránt versenyképes alternatívát kínál többek közt a nagyméretű adattárak és számítási kapacitások biztosításával.

Felhőtechnológiák Magyarországon című hatástanulmányból ugyanakkor az is kiderül, hogy a mesterséges intelligenciával megtámogatott felhőszolgáltatások 15-25%-kal csökkenthetik az IT ráfordításokat, illetve 25-40%-kal növelhetik az IT produktivitását. Gianni Romolo rámutatott, hogy ezek az tények is alátámasztják az AWS által is képviselet stratégiát, ami szerint mesterséges intelligencia (MI) és a felhőtechnológia együttes fejlesztése, illetve üzemeltetése elengedhetetlenül szükséges a technológiai versenyképesség megteremtéséhez és folyamatos fenntartásához.

A Felhőtechnológiák Magyarországon – gazdasági hatástanulmány ingyenesen elérhető és letölthető erre a linkre kattintva.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A felhőtechnológia 7000 milliárd forintos GDP-növekedést hozhat appeared first on Műszaki Magazin.

Közös fejlesztések mellett döntött a mesterséges intelligencia, valamint a metaverzum és a virtuális valóság (VR) technológiák ipari felhasználásának területén a Siemens, az Amazon Web Services-zel és a SONY-val együttműködve. A két kezdeményezést a CES-en, a Las Vegas-ban tartott legnagyobb konzumertechnológiai kiállításon és konferencián jelentették be.

Termelékenységnövelés generatív AI használatával

A Siemens és az Amazon Web Services (AWS) együttműködése nyomán a szakemberek a generatív mesterséges intelligencia segítségével hozhatnak létre alkalmazásokat, és bővíthetik meglévő szoftvereiket, a mérnöki tervezéstől, illetve a gyártástól kezdve, a logisztikán át, olyan területekig, mint a biztosítás és a pénzügyi szolgáltatások.

Ehhez a Siemens a Mendix low-code fejlesztői platformjával integrálja az Amazon Bedrock szolgáltatását, amely a vezető AI cégek nagy teljesítményű alapmodelljeihez ad hozzáférést egyetlen API-n keresztül, a felelősségteljes használathoz szükséges biztonsági, adatvédelmi és más képességekkel együtt. A generatív AI modellek integrálásához a fejlesztőknek eddig hozzáférési jogosultságokat kellett kérniük, és külön funkciókódot írniuk. A Mendix és az Amazon Bedrock új integrációjával mindezt pár kattintással elvégezhetik, így az adott használati esethez illeszkedő modellt gyorsan és biztonságosan beilleszthetik alkalmazásaikba, anélkül, hogy saját AI-infrastruktúrát kellene kiépíteniük.

Így a Siemens Xcelerator portfóliójában elérhető Mendix platform több mint 50 millió felhasználója az integrációnak köszönhetően világszerte hatékonyabban dolgozhat több mint 200 ezer alkalmazással. A generatív AI segítségével a gyári munkások például gyorsabban megtalálják a gépek dokumentációját, és generálnak releváns vizualizációkat, anélkül, hogy az adatbázisokban és kézikönyvekben manuálisan kellene keresniük. A termelési mérnökök pedig a generatív mesterséges intelligenciával javaslatokat adhatnak, illetve kaphatnak a karbantartást, a pótalkatrész-ellátást és a termelékenységet javító gépbeállításokhoz.

A mesterséges intelligencia ipari felhasználása kapcsán legutóbb a Microsofttal kötött partnerséget a Siemens. Az AI alapú ipari chatbot segítségével többek között az összetett kódok hibamentesítése válik könnyebbé, a szimulációk átfutása pedig hetekről percekre rövidül.

A SONY-val valósul meg az ipari metaverzum következő lépcsőfoka

Szintén a Siemens szoftvereit ötvözik a SONY egyik legújabb térbeli tartalomkészítő rendszerével, amely – a VR/AR headsetekhez némileg hasonlóan – sisakszerű alkalmazást és vezérlőket tartalmaz.

Ezzel a sisakkal és a hozzá kapcsolódó szoftverekkel a tervezők és mérnökök intuitív módon, könnyedén hozhatnak létre 3D-s leképeződéseket, amelyeket aztán az ipari metaverzum virtuális környezetben a még precízebb és költséghatékonyabb tervezésre lehet felhasználni. A jövő ipari metaverzuma így valós időben segítheti a vállalatoknak a kihívások megválaszolását, felgyorsítva ezzel az innovációkat, és növelve a fenntartható működést.

A sisak és a tervezőszoftverek használatáról itt érhető el egy rövid bemutató videó.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Összefog a Siemens az AWS-szel és a SONY-val appeared first on Műszaki Magazin.

A megoldás optimalizálja az e-járművek (EV-k) hatékony használatát, felgyorsítja a közúti járműpark villamosítását, és hozzásegíti a flottaüzemeltetőket, hogy az elektromos hajtásláncra átállás során is 100%-osan fenntartsák az üzletmenetet.

Az együttműködés ötvözi az e-mobilitás élvonalába tartozó ABB energiagazdálkodási, töltéstechnológiai és e-mobilitási megoldások terén meglévő, széles körű tapasztalatait az AWS egyedülálló, felhőalapú technológiáival és szoftveres szaktudásával.

A tervek szerint 2021 második felében bemutatandó új platform testreszabott felhasználói élményt kínál egy ‘single-view’ felületen, amely az EV-töltőponttól a flotta-irányítópultig hatékonyabbá teszi az EV-flotta kezelését, és maximalizálja a megbízhatóságot.

Frank Muehlon, az ABB e-Mobilitás divíziójának vezetője így nyilatkozott az együttműködésről:

„Az ABB és az AWS hasonló jövőképpel rendelkezik az e-mobilitásnak a társadalom átalakításában játszott szerepét illetően. A két fél szaktudásának ötvözése azt a célt szolgálja, hogy az e-járműflották irányítása és kezelése egyszerűbbé és könnyebben hozzáférhetővé váljon. Ez az új megoldás forradalmasítja az e-mobilitás világát, továbbá az EV-hardverek és -szoftverek egyetlen ökoszisztémába történő integrálásával problémamentes felhasználói élményt nyújt. Bízunk abban, hogy együttműködésünk elősegíti majd, hogy a flottaüzemeltetők áttérjenek az elektromos meghajtásra, s ezáltal jelentős ösztönzést adhatunk az e-járműflották alkalmazásának.”   

Jelenleg globális szinten, az üvegházhatású-gázkibocsátások 23%-ért a közlekedési szektor a felelős. A közlekedés villamosításával jelentősen csökkenthető a CO₂-kibocsátás szintje, és a nagy járműflottákhoz tartozó, a világ közútjain futó 400 000 szállító furgon és teherautó meghatározó szerepet játszhat a klímavédelmi célok elérésben. Azonban a valós idejű jármű- és töltési állapotra vonatkozó információk, az e-járművek karbantartása és a töltési infrastruktúrához való hozzáférés terén számos járműflotta hasonló kihívásokkal küzd.

Napjainkban a legtöbb flottaüzemeltető egy harmadik fél töltéskezelési szoftverét választja, ami korlátozott funkcionalitást és testreszabási képességet kínál az EV-modellek választékához és a töltési infrastruktúra nagyságához képest. A töltési technológia egyre gyorsabban fejlődik, de az ezek miatt szükségessé váló módosítások költségesek lehetnek, és komoly erőforrásokat követelhetnek. Ezért a flottaüzemeltetők olyan skálázható, biztonságos és könnyen testreszabható, fejlett szoftvermegoldásokat keresnek, amelyek kombinálhatók a könnyen kezelhető töltési hardverrel és az önkonfiguráló „plug and go” alkalmazásokkal.

Az ABB, ösztönzendő az e-járműflották térnyerését, Berlinben olyan vállalkozást hozott létre, amely az OEM-ek által alkalmazható, testreszabott, skálázható és költséghatékony technológiákat fejleszt a flottaüzemeltetők számára. Az AWS-sel együttműködésben, ezen új vállalkozás olyan együttműködésre képes flottakezelési megoldást fejleszt, amely minden járműtípussal és töltési infrastruktúrával kompatibilis lesz. A gépi tanulás és az analitika eredményeire támaszkodva a megoldás olyan töltéstervezési és valós idejű monitorozási képességekkel rendelkezik majd, amely betekintést nyújt a jármű műszaki állapotába, és lépéseket javasol a szervizeléssel kapcsolatban, továbbá a napszak, az időjárás és az alkalmazási minták alapján útvonal-optimalizálást kínál az e-járművek számára.

„Ahogy az egyes vállalatok és szektorok folytatják a járműveik villamosítását, az ügyfeleknek egyre inkább olyan megbízható és intuitív szolgáltatásokra van szükségük, amelyek segítségével alkalmazkodni tudnak az üzemeltetési modellhez, és optimalizálhatják a járműflottáik használatát. Az együttműködés keretében a gépjárműgyártás, a logisztika és a villamosítás terén megszerzett kiemelkedő szaktudás a felhő alapú szolgáltatásokhoz kapcsolódó tapasztalat ötvözésével az AWS és az ABB egy hardver-semleges intelligens flottakezelési megoldást fejleszt és bocsát az ügyfelei rendelkezésére,”

– közölte Jon Allen, az AWS Professional Service, Automotive üzletágának vezetője.

„Az ABB és az AWS a felhő biztosította adatokat, gyorsaságot és skálázhatóságot kínálja az e-járműveket gyártó szektornak, és elősegíti, hogy ügyfelei a jövőben áttérjenek a kisebb kibocsátási szintű e-járművek használatára.”

Ha bővebb információkat szeretne megismerni az ABB e-mobilitási megoldásairól, kérjük, kattintson ide, amennyiben az Amazon Web Services-ről szeretne bővebb ismereteket szerezni, akkor pedig ide.

The post Amazon elektoromos járműflotta appeared first on Műszaki Magazin.

A vállalkozások ugyanis sorra ismerik fel a cloud computingban, azaz a felhőben rejlő lehetőségeket. Ennek köszönhetően a felhőalapú számítástechnikai szolgáltatások piaca exponenciálisan növekszik, kiküszöbölve a költséges, időigényes és bonyolult házon belüli fizikai szerver, vagy felhő infrastruktúra kezelését. Azonban a teljes üzleti folyamat felhőbe történő átállításának minden szempontja közül a Cloud Service Provider (CSP) kiválasztása a legfontosabb és legbonyolultabb. A megfelelő felhőszolgáltató kiválasztása nem csupán egy lehetőség, hanem sokkal inkább szükségszerűség.

Hogyan válasszuk ki a megfelelő felhő-szolgáltatót?

A felhő alapú megoldásokat nyújtó szolgáltatók háromféle szolgáltatási modellt kínálnak: infrastruktúra, mint szolgáltatás (Infrastructure-as-a-Service, IaaS), felület, mint szolgáltatás (Platform-as-a-Service, PaaS) és szoftver, mint szolgáltatás (Software-as-a-Service, SaaS). Amikor a vállalkozások felismerik a felhőalapú számítástechnika lehetőségeit, rögtön szem előtt kell tartsák a biztonságot, a megfelelőséget, a költségeket és még sok mást is, amelyeknek csak egy része informatikai kérdés – a GDPR megfelelőséghez szükséges jogi dokumentumokat például szakjogásznak szükséges elkészítenie. A hosszú távú siker érdekében vannak bizonyos paraméterek, amelyek kulcsfontosságú szerepet játszanak a felhőszolgáltató kiválasztása során. Vizsgáljuk meg ezeket a döntő tényezőket.

Biztonság és megfelelés

Bármely, a felhőhöz kapcsolódó alkalmazás esetében a biztonság a legfontosabb szempont, amelyet figyelembe kell venni. A felhőszolgáltatók többsége kiemelt adatbiztonságot nyújt, olyan szolgáltatáscsomaggal, amelyek közül egyes szolgáltatások ingyenesek (például túlterheléses támadás elleni védelem vagy IP-cím szűrés), mások pedig fizetősök (például folyamatos fájlszintű ellenőrzés). Mielőtt bármelyik felhőszolgáltatót kiválasztanánk, érdemes ellenőrizni, hogy mely biztonsági funkciók felelnek meg a saját elvárásoknak, és ezek mennyire könnyen integrálhatók a cég saját infrastruktúrájába. Ezenkívül azt is szükséges ellenőrizni, hogy a felhőszolgáltatók hogyan titkosítják az adatokat és információkat, illetve miként védik azokat a támadástól és mennyire felelnek meg az ipari szabványoknak.

Szolgáltatás stabilitása és megbízhatósága

Számos módszer létezik a felhőszolgáltató megbízhatóságának ellenőrzésére, mint például az SLA (Service Level Agreement, szolgáltatói megállapodás) vagy a teljesítmény. A kiemelkedő szintű felhőszolgáltatók, mint például a Servergarden, az AWS és az Azure, 99,99%-os rendelkezésre állási SLA-t vállalnak a felhő szolgáltatásukhoz.

Felhőarchitektúra

Manapság elterjedt a felhőhöz kapcsolódó alkalmazás-tervezési megközelítés. Minden felhőszolgáltató több felügyelt szolgáltatást kínál, és a vállalatok kiválaszthatják az alkalmazásuknak leginkább megfelelő szolgáltatásokat. Az összes szolgáltatás együttesen hajt végre műveleteket a telepített alkalmazás konkrét céljainak elérése érdekében. Ennek az architektúrának az előnye, hogy a követelmények szerint méretezhetünk független összetevőket, ahelyett, hogy a teljes szervert használnánk minden feladatra. A vállalatoknak meg kell vizsgálniuk, hogy mely architektúra típus felel meg az igényeiknek: kiszolgáló nélküli, vagy virtuális gép, vagy webalkalmazás stb. Érdemes átgondolni a szoftverek felhőbe költöztetését is. Például az irodai alkalmazáscsomag felhőben való futtatása azt jelenti, hogy többé nincs gond az egyes céges gépeken a szoftverek telepítésével, frissítésével, továbbá a közös munka is sokkal egyszerűbbé válik, és ráadásul az adott munka bárhonnan elérhető és folytatható – ami karantén és lezárások idején kifejezetten életmentő egy vállalkozás számára.

Káreset utáni helyreállítás és általános támogatás

A legtöbb szolgáltató támogatja a helyreállítás kezelését. Többzónás, többrégiós méretezési lehetőségeket kínálnak, amelyek lehetővé teszik számukra ugyanazon alkalmazás futtatását, függetlenül attól, hogy valamelyik szerver meghibásodik-e természetes okból vagy hardverhiba miatt. A felhasználók nem veszítik el az adatokat, mivel azokat több szerveren tárolják egyidejűleg. Szintén fontos szempont, hogy az adott szolgáltató milyen támogatást, supportot nyújt a szolgáltatásai mellé: milyen gyakran lehet megkeresni őket, milyen időpontokban, illetve a segítségnyújtás mennyire gyors és hatékony.

Analitika és jelentéskészítés

Az elemzés és a jelentések a felhő egyik kulcsfontosságú paramétere a fontosabb vállalati hatékonysági mutatók nyomon követéséhez és elemzéséhez. Manapság a felhőszolgáltatók olyan fejlett elemzési szolgáltatást nyújtanak, amely historikusan teszik lehetővé az adatok elemzését, továbbá alapvető szokott lenni a szolgáltatás használatának részletes naplózása. Az ezekből készült jelentések világos képet adnak a forgalomról, az erőforrás-felhasználásról és még sok minden másról a felhőben.

Költségek

Az utolsó szempont, amit mindenképpen érdemes figyelembe venni, az a költségek kérdése. A kiadások mértéke természetesen létfontosságú tényező minden vállalkozás számára. A felhasználónak nagyon tisztában kell lennie az általa elvárt szolgáltatás IT követelményeivel, és ez alapján összehasonlítani a különböző szolgáltatók kínálatát. Összefoglalva azt mondhatjuk tehát, hogy a megfelelő felhőszolgáltató kiválasztása alig különbözik a szokványos IT szolgáltatók kiválasztásától. Az érdemi eltérést maga a felhő jellegzetessége okozza, azaz a széles határok közötti rugalmasság miatt a pontos költségeket maguk az ügyféloldali elvárások határozzák meg. Ennek tudatában azt mondhatjuk tehát, hogy a legfontosabb azt meghatározni, pontosan mire is van szüksége az adott vállalkozásnak, mielőtt felhőszolgáltatót kezdene keresni.

The post Hogyan válasszuk ki a megfelelő szolgáltatót a felhő alapú megoldásokhoz? appeared first on Műszaki Magazin.