A BMW Group debreceni gyára első sebességfokozatba kapcsol: a tesztjárművek gyártása felgyorsult, és a teljesen elektromos Neue Klasse X modell első, sorozatgyártáshoz közeli példányai elkezdtek legördülni a gyártósorról.* Ezzel megkezdődik a végső előkészítő fázis a sorozatgyártás 2025 végén esedékes megkezdéséhez.

„Az első debreceni tesztjárművek gyártása fontos mérföldkő az új gyár beindulása szempontjából” – mondta Milan Nedeljković, a BMW AG igazgatótanácsának gyártásért felelős tagja. A járművek sorozatérettségéhez közeledve a gyár összes logisztikai és gyártási folyamatát valós körülmények között tesztelik és folyamatosan optimalizálják így biztosítva a zökkenőmentes sorozatgyártás kezdést.

A sorozatgyártás felé vezető úton

Egy üzemben az új modellek elindulása a szériagyártáshoz közeli járművek gyártásával kezdődik – ez fontos lépés a debreceni sorozatgyártás előkészítésében. Ennek során a próbagyártott járművek az összes gyártási lépésen áthaladnak. Ez azt jelenti, hogy az összes logisztikai folyamatnak, a gyártóberendezéseknek és a dolgozói műveleteknek már zökkenőmentesen kell működnie. Ezek a műveletek ugyanolyan összetettek, mint a tényleges sorozatgyártás esetében. Az alkatrészek korlátozott száma ellenére is a megfelelő logisztikai folyamatok keretében kell azokat rendelkezésre bocsátani.

A debreceni gyár naponta fogadja a beszállított anyagokat és alkatrészeket, a gyártósorról pedig folyamatosan gördülnek le a tesztjárművek. Minden alkatrészt és minden gyártási lépést szigorúan ellenőriznek. Különös figyelmet fordítanak a legkorszerűbb gyártási rendszerek és eszközök validálására, beleértve azok digitális összekapcsolhatóságát is.

A jövőbeli járműmodell rendszerpróbáinak lefuttatása segít a további optimalizálási lehetőségek azonosításában. Az elkövetkező hónapokban a folyamatok finomhangolására helyezik a hangsúlyt a megszerzett ismeretek alapján.

Ebben a fázisban az új munkatársak is intenzív képzésben részesülnek a berendezésekkel és a gépekkel kapcsolatban. A termelés összes részlegének szoros együttműködése biztosítja, hogy a sorozatgyártás sikeres megkezdésekor minden folyamat zökkenőmentesen illeszkedjen egymáshoz.

A vállalat pozíciói iránt érdeklődők a jelentkezésüket a karrieroldalon nyújthatják be, ahol folyamatosan elérhetők a legfrissebb nyitott álláslehetőségek: https://www.bmwgroup.jobs/hu/hu.html

^{* A Neue Klasse X modell előszériás modell, a fogyasztási adatai egyelőre még nem állnak rendelkezésre.}

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az első BMW Neue Klasse tesztautók legördülése Debrecenben appeared first on Műszaki Magazin.

Az ASEAN NCAP ötcsillagos járműbiztonsági minősítésének elnyerését Kuala Lumpurban jelentette be a vállalat. Az ASEAN NCAP értékelés során az OMODA 5 88,64 összpontszámot ért el. A jármű a 18 tesztelem közül 11-ben maximális pontszámot kapott, különösen jól teljesített az autó a felnőtt és a gyermek utasok védelme, valamint a vezetőtámogató rendszerek terén, ahol a legmagasabb pontszámot kapta riválisai közül. A Chery Group kisméretű SUV-je nem csak Ázsiában, de Európában is kivívta magának az ötcsillagos biztonsági értékelést, az Euro NCAP 2022-ben ítélte oda a járműnek ezt a minősítést.

A nemzetközi elismerések mögött az OMODA 5 fejlesztőinek és gyártóinak rendíthetetlen elkötelezettsége és munkája áll, akik a „biztonság az első” jelszó alapján végzik munkájukat. Az OMODA 5 fejlesztése során már a kezdetektől fogva minden szempontból – anyagok, szerkezet, intelligenskonfiguráció, stb, – a kiválóságra törekedtek, előtérbe helyezve a globális 5 csillagos biztonsági szabványok elvárásait és a felhasználók biztonságát.

A minél teljesebb utasvédelem érdekében az OMODA 5 karosszériájának 78 százalékához nagy szakítószilárdságú acélt használtak fel. Az ütközésvédelemért felelős kulcsfontosságú területeket különösen nagyszilárdságú acéllal és 1500 Mpa (megapascal) szakítószilárdsággal büszkélkedő, melegen sajtolt acéllal erősítették meg. Ez a robusztus szerkezet hatékonyan védi a járműben tartózkodókat.

Ezzel párhuzamosan az OMODA 5 innovatív „ketreces energiaelnyelő” kialakítással rendelkezik, amely hatékony ütközéselnyelést és az ütközési energia eloszlatását biztosítja mind frontális, mind oldalirányú ütközés esetén. Miközben az utastér sértetlen marad, ez a szerkezet képes minimalizálni az utasokra ható erőt, növelve az általános biztonságot.

Az OMODA 5 az ASEAN NCAP teszt egy másik vizsgálati elemében – biztonsági asszisztens (SA) – elért legmagasabb pontszáma mutatja, hogy milyen fejlett intelligens vezetéstámogató technológiát alkalmaznak a járműben.  Ez a technológia 16 intelligens biztonsági funkcióval büszkélkedhet, köztük a 360°-os panorámakamerával, a teljes sebességtartományban üzemelő, adaptív sebességtartó automatikával (ACC), vagy a hátsó keresztirányú forgalomfigyelő rendszerrel (RCTA). Ezek a technológiák együttműködve időben felhívják a vezető figyelmét a biztonsági kockázatot jelentő forgalmi helyzetekre, például az előttünk haladó jármű vészfékezésére, a vezető fáradtságából fakadó, véletlen sávelhagyásra, vagy a holttérben haladó járművekre, amelyek sávváltáskor jelenthetnek veszélyt.

A Chery Group stratégiájában kiemelt figyelmet kap a globális jelenlét erősítése, a cég nemzetközi terveiben fontos szerepet játszik az európai piac is. Ennek jegyében idén szeptembertől Magyarországon is kapható lesz a vállalat OMODA 5 modellje, melynek forgalmazását Magyarországon a Genius Automotive Europe látja el. A Chery által gyártott OMODA márka első körben Budapesten több helyszínen, valamint Kecskeméten lesz elérhető. A közeljövőben a hálózat tovább fog bővülni, és számos megyeszékhelyen lehet majd megvenni ezeket az autókat. Az OMODA 5 1,6-os benzines crossover bevezető ára, alapfelszereltséggel 10 millió forint lesz.. Várhatóan idén novembertől a jármű tisztán elektromos változata is kapható lesz majd nálunk.

Az 1997-ben alapított Chery a legnagyobb kínai autóexportőr. A cég tavaly közel 1,9 millió járművet adott el, ebből 900 ezret külföldön. A társaság rendelkezik európai gyártóbázissal is, Barcelonában van üzemük, Németországban pedig fejlesztőközpontot működtetnek.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Így készült a magyarországi bemutatkozásra az OMODA 5 appeared first on Műszaki Magazin.

Vajon korának kőkemény vállalkozója, gondoskodó jótevő vagy inkább egy „makacs sváb” volt a világraszóló innovációiról ismert nagyvállalat egykori alapítója? Ki volt ő, és mit hagyott az utókorra? Tabudöntögető időutazásra hív a Bosch Magyarország Podcast legfrissebb epizódja, melyben megelevenedik az autóipar hőskora.

Ha autóipar, akkor Robert Bosch neve megkerülhetetlen a témában. Ő a XIX-XX. század úttörő technológiáinak egyik legmeghatározóbb alakja, neki köszönhető, hogy a Bosch név 140 éve egyet jelent az innovációval. Egy legenda, a mágneses gyújtás, a fényszórók, az irányjelző és az ablaktörlő „atyjának” nyomába erednek a Bosch Magyarország Podcast legfrissebb adásának szakértő vendégei. Az alapító életútjáról, víziójáról, máig ható újító üzleti filozófiájáról és az autóipar történetének legizgalmasabb pillanatairól beszélget Kemler Andrással, a Bosch csoport létesítménygazdálkodásért felelős vezetőjével Magyarországon és az Adria régióban, valamint Dr. Hanula Barnával, a motorfejlesztés nemzetközileg ismert és elismert szakértőjével, a Széchenyi István Egyetem egyetemi docensével Tóth Edit, a magyarországi Bosch csoport digitális média menedzsere.

A szikra, ami mindent elindított

Robert Bosch 1886-ban, mindössze 25 évesen, másodmagával alapította első cégét, egy finommechanikai műhelyt. „Mai szemmel egyszerű feladatokat végeztek akkoriban, csengőket, telefonokat szereltek, és orvosi felszereléseket forgalmaztak” – árulja el a podcastban a „hőskorról” Kemler András. Ebben az időszakban született meg máig forradalminak számító innovációja, a mágneses gyújtás, „az első szikra”, ami gyökeres változáshoz vezetett az autóiparban és a cég életében egyaránt.

Megpróbálni a lehetetlent

 „A mágneses gyújtás nélkülözhetetlen volt a nagy fordulatszámú motorok meghajtásához, ami lehetővé tette az autóipar megszületését”

– fűzi hozzá Kemler András.

Robert Bosch tehát jó érzékkel egy olyan iparágba szállt be, ami éppen akkor volt kialakulóban. A sikerhez jó adag bátorságra is szüksége volt: Bosch az elsőre lehetetlennek tűnő kihívásokat sem utasította vissza, és elkötelezetten hitt abban, hogy találékonysággal, szorgalommal és fegyelemmel mindent meg lehet oldani.

„Ma triviálisnak tűnhet, de amikor még az elektromosságot is alig ismerték, egy elektromos szikrát bevezetni egy motorba, aminek az égésterében több mint 2000 °C van, nem volt egyszerű feladat”

– emeli ki Hanula Barna a beszélgetésben.

Életre tervezve: mindig a trendek előtt

Robert Bosch a kezdetektől sokat utazott, és tapasztalatai fontos inspirációt jelentettek a vállalat működtetésében. Felismerte, hogy nem szabad kizárólag a meglévő sikerekre alapozni, folyamatosan új irányokat keresett, a fejlesztésre mindvégig nagy hangsúlyt fektetett.

„Előremutató, hogy a Boschnál már az 1930-as években volt egy innovációért felelős szakemberekből álló csapat, amely az ipari trendeket figyelte és javaslatokat készített elő arról, hogy milyen területen érdemes befektetni, milyen találmányokat, esetleg cégeket lehetne felvásárolni”

– fogalmaz Kemler András a podcastban.

Robert Bosch hamar felmérte, hogy a vállalat hosszú távú fejlődéséhez a termékkör bővítésére is szükség van: az általa bevezetett diverzifikált portfolió máig a cégcsoport sajátja. A hajvágó gépektől az elektromos kéziszerszámokon át a hűtőkig a Bosch szinte mindennel foglalkozott, amit motor hajt. A technológia adott volt, a vállalat pedig a meglévő know-how segítségével gyorsan tudott reagálni a piaci változásokra.

4.2.7

Új sztenderd a foglalkoztatásban

A podcast szakértő vendégei egyetértenek abban, hogy Robert Bosch a sikerét nagyrészt a „német „erényeknek” köszönhette, ami alatt a precizitást, a fegyelmet, a minőségre való törekvést, a szorgalmat, és a „csakazértis” attitűdöt érthetjük.

„Boscht jellemezhetjük makacs svábként, kőkemény vállalkozóként is, aki mindig kiállt az érdekeiért”

– vet fel egy lehetséges értelmezést Kemler András a műsorban.

Az éremnek, mint mindig, van azonban egy másik oldala: a cégalapító, versenytársaitól eltérően a kezdetektől nagy hangsúlyt fektetett a munkatársak fizetésére, jóllétére, továbbképzésére, és a bizalom megteremtésére. 400 fős, máig működő kórházat és szanatóriumot alapított – méghozzá nem kizárólag Bosch-dolgozóknak – és a nevéhez fűződik a 8 órás munkaidő bevezetése is. Robert Bosch korát megelőzve, máig ható innovatív szemléletet hozott nemcsak az autóiparban, hanem a szervezetfejlesztésben is.

Robert Bosch mélyen hitt abban, hogy az általa képviselt értékek és innovációk minden ember javát szolgálják. A mai napig ebben a szellemiségben viszi tovább alapítványi formában Robert Bosch örökségét a közel másfél évszázad alatt globálissá fejlődött vállalatcsoport.

Bosch Magyarország Podcast: technológiáról közérthetően

A Bosch Magyarország Podcast negyedévente jelentkezik az innováció és a kutatás-fejlesztés legaktuálisabb témáival, szakértő vendégek segítségével közérthető válaszokat keres a jövő technológiájának legégetőbb kérdéseire. Aki szeretne többet megtudni Robert Bosch örökségéről, és lábnyomáról az autóiparban, a válaszokat meghallgathatja, sőt meg is nézheti a Bosch Magyarország Youtube, Spotify, Apple Podcasts, és Simplecast podcast-csatornáin!

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A Robert Bosch-sztori: egy autóipari legenda nyomában appeared first on Műszaki Magazin.

Chery, Geely, SAIC, BYD – tíz évvel ezelőtt senki nem ismerte ezeket a neveket Európában. Ma már egyre többen tudják, hogy autógyártókról van szó, méghozzá kínaiakról. Az évtized végére pedig alighanem ugyanúgy a mindennapi szókincs részévé válnak, mint a Mercedes, a Toyota vagy a Volkswagen.

Ha a gyökereiket keressük, egyáltalán nem kell messzire tekintenünk a múltba. Az 1980-as évek előtt Kínában gyakorlatilag nem létezett személyautó-gyártás. 1982-ben, amikor Kína népessége meghaladta az egymilliárdot, 4000 (igen, négyezer) személyautó készült az egész országban. Húsz évvel később már 1,1 millió volt az iparág éves darabszáma, tavaly pedig a 30 milliót is meghaladta. Kína 2010-ben a világ első számú autógyártó nemzetévé, 2023-ban a legnagyobb autóexportőrré vált.

Hogyan lehetséges ez? Egy szóval: parancsra. Az 1980-as évek kínai gazdasági reformjainak hatására elkezdett személyautókat vásárolni a lakosság – persze importból. Rengeteg pénz vándorolt külföldre, ami néhány év alatt teljesen felborította az államháztartást. Peking átmenetileg leállította az importot, és villámgyorsan elkezdte megszervezni a hazai személyautó-gyártást. Ennek egyik pillére az az elhatározás volt, hogy legyen „három nagy és három kicsi” helyi autógyártó vállalat; továbbá kötelezővé tették a külföldi vállalkozások számára a vegyesvállalati formát. Ez utóbbi elváráson csak az utóbbi években enyhítettek.

A 2000-es években Kína a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) tagjává vált, az ebből kivirágzó, éles piaci versenyhelyzet életre hívott egy sor privát kínai autógyártót. Tíz évre rá Peking – egyrészt, hogy csökkentse függőségét az import olajtól, másrészt, hogy megoldást keressen a nagyvárosok tarthatatlanná váló légszennyezettségére – szorgalmazni kezdte az „új energiájú”, azaz akkumulátoros és plug-in hibrid járművek (NEV) elterjedését. Az ehhez szükséges akkumulátor- és vezérlőtechnológiák terén Kína ekkor már évtizedes tapasztalattal rendelkezett, köszönhetően az itt fejlesztett és gyártott szórakoztató elektronikai termékeknek.

Mivel Kína idejekorán felismerte, hogy a villanyautózás elterjedésének a töltő infrastruktúra megléte a kulcsa, a fejlődés bámulatos volt. Ma a Kínában eladott új személyautók harmada (35%) tisztán elektromos; ennél is megdöbbentőbb, hogy itt gyártják a világszerte eladott villanyautók közel kétharmadát (63,6%!) Nem véletlen, hogyha ma kínai autógyártóra gondolunk, elsősorban az elektromos járművek piacán aktív szereplők jutnak eszünkbe. Ilyen a BYD, amelyet – a kínai villanyautó-gyártók 32 százalékához hasonlóan – kifejezetten a villanyautó-forradalom hívott életre, de persze ott van a legnagyobbak között a SAIC és a Chang’an is, amelyek hosszú múlttal rendelkeznek: az előbbit 1955-ben, az utóbbit 1862-ben (!!!) alapították. A 2000-es nyitást követően létrehozott Geely elsősorban patinás, de nehéz gazdasági helyzetbe került európai márkák felvásárlásával és felvirágoztatásával szerzett magának nevet és rangot a nemzetközi autóiparban.  Az 1997-ben alapított Chery szuperképessége pedig az, hogy immár huszadik éve ők a legnagyobb kínai autóexportőrök.

Hogy lehet, hogy mégsem ismerjük ezeket a neveket? Egyrészt a tradicionális autógyártók többsége számos almárkát hozott létre, és azokon keresztül forgalmazzák hasonló műszaki alapokra épülő típusaikat. Másrészt a kínai autógyártók kis lépésekben hódítják meg a külpiacokat, és mindenütt a helyi adottságokhoz igazodva vetik meg a lábukat. A Chery például másfél évtizede jelen van Olaszországban a helyi DR Automobiles zászlaja alatt, ugyanakkor idén két másik márkával: az Omodával és a Jaecoo-val lép be számos más európai ország, így Magyarország piacára. Szintén fokozatosan tért vissza Európába az MG Motor: a kínai SAIC által feltámasztott márka előbb egykori hazájában, Nagy-Britanniában vetette meg a lábát, majd onnan fokozatosan az egész kontinenst beveszi.

Pont az MG Motor példája mutatja egyébként, hogy Európában nem feltétlenül az elektromos offenzíva a követendő stratégia. A nagyteljesítményű villanyautókkal persze könnyebb a figyelem középpontjába kerülni, ám akinek benzinmotoros modellei is vannak, azok jóval szélesebb ügyfélkört tudnak kiszolgálni. Alighanem ezért döntött úgy az egyik legfiatalabb kínai jövevény, az Omoda, hogy első körben csak benzinmotorral kínál autót, majd később bővíti tisztán elektromos változattal a palettát.

Mindez persze mit sem érne, ha műszaki és formai szempontból nem volnának ütőképesek a modern kínai autók. Ezzel ma már gyártóik is tisztában vannak, ezért egyrészt nemzetközi hírű formatervezőket alkalmaznak, másrészt gazdag digitális technológiai tartalommal szerelik fel típusaikat, ráadásul a kínai importmodellek rendre feltűnően jó eredményeket érnek el az Euro NCAP független utasbiztonsági vizsgálatain.

Hatalmas potenciáljuk és látványos mozgolódásuk ellenére a kínai gyártók ma még csupán statisztaszereppel bírnak Európában – pont úgy egyébként, ahogy negyven éve a japán, vagy húsz éve a koreai gyártók. Ráadásul az ő példájukból kiindulva a kínai autógyártók jelentős része már eleve helyi gyártóbázis kiépítésével kezdi a kontinens meghódítását. Az MG Motor Angliában gyártat; a Chery és a Dongfeng spanyolországi, illetve olaszországi gyártóbázisa a megvalósulás kapujában áll; a BYD pedig Magyarországon indítja be két éven belül európai gyártóközpontját.

Ahogy tehát a bevezetőben is említettük, negyven év alatt szó szerint a semmiből a műfaj csúcsára emelkedtek a kínai autógyártók. Hogy mit hoz számukra és versenytársaik számára a jövő, nehéz megjósolni – nemcsak a piac bizonytalanságai miatt, hanem azért is, mert a kínai autómárkák eddigi fejlődése sem a nyugaton megszokott ív mentén zajlott, így hosszú távon is tartogathatnak még meglepetéseket.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Kína autóipara: honnan jön, és hova tart? appeared first on Műszaki Magazin.

Átírja a piaci versenyt a kínai autóipar előretörése, változnak a fogyasztói elvárások, a döntéshozók pedig a következő években is nehézségekre számítanak a nyersanyag-ellátásban. Egyebek mellett ezt állapítja meg az autóipari vezetők körében a KPMG által elvégzett felmérés, a 24. Annual Global Automotive Executive Survey. Az e-autózási piacon vegyesek a várakozások: egyre nőhet az ilyen járművek aránya, gyártásuk azonban még hat évig drágább lehet, mint a hagyományos kocsiké – véli a megkérdezettek többsége. A KPMG szerint a beszállítók felől érkező kezdeményezések egyre fontosabbak a versenyképesség fenntartásához, de a gyártók számítanak rájuk olyan lépéseknél is, mint például az új fogyasztói igények feltárása és kiszolgálása, vagy a kutatás-fejlesztésre szánt források ügyes csoportosítása.

Az autóiparban ma nagyobb az izgalom, mint az iparág kezdeti évei óta bármikor. Ebben az autógyártók számára sorsdöntő időszakban készítették a KPMG 24. Annual Global Automotive Executive Survey-t. Az új hajtásláncok, az önvezető technológia, az új módszerek és az ügyfelek egyre változó elvárásai gyökeres átalakulást eredményeznek az autók gyártásában, értékesítésében, szervizelésében. A gyártók nemcsak az elektromos autók, hanem a hibrid technológiák, a hidrogén üzemanyagcellák és az alternatív üzemanyagok terén is szerteágazó K+F-tevékenységet folytatnak, ugyanakkor nyitottan a beszállítók és azok kutatási központjai felől érkező ötletekre is. „Az üzleti lehetőségek még soha nem tűntek ilyen kecsegtetőnek – ez a gyors innováció, a nehéz döntések és a nagy kockázatok időszaka, ugyanakkor nem garantált a siker, lesznek szomorú vesztesei is a változásoknak” – mondja Dr. Rédei Attila, a KPMG Magyarország menedzsere.

A KPMG három éve már felvázolta az elektromos járművek piacának fejlődésében rejlő kihívásokat és lehetőségeket. Akkor még az elemzők előrejelzései is eltértek egymástól azzal kapcsolatban, hogy az elektromos autók milyen gyorsan nyomulnak majd be a globális piacokra. Az ezt övező várakozásokkal kapcsolatban a KPMG előző éves felmérésében még mindig nagy mértékben különbözött a megkérdezett vezetők véleménye. A legutóbbi kutatás, a 24. Annual Global Automotive Executive Survey azonban azt mutatja, hogy az iparág egyre józanabbul ítéli meg a piaci kilátásokat. A felmérés 30 országban, több mint 1000 vezető megkérdezésével készült.

Az iparág több mint félbillió dollárt fordított az elektromos autókra való átállásra, és most arra kíváncsi, hogy a vállalatok mikor látják a befektetés megtérülését. A KPMG felmérése részletesen megvizsgálja, hogyan változott a vezetők véleménye, és megmutatja azokat az aggodalmakat is, amelyek óvatosabbá teszik a globális autóipari vezetőket.

Csökkenő bizalom a szektor nyereségének növekedését illetően

A KPMG friss felmérése szerint az autóipari vezetők – főként a világgazdasággal és a növekvő költségekkel kapcsolatos aggodalmak miatt – világszerte kevésbé bíznak abban, hogy a szektor nyeresége a következő öt évben komolyabban növekedhet. A megkérdezett japán vezetők körében például 32 százalékról 10 százalékra esett a rendkívül bizakodók aránya. Nyugat-Európában 31 százalékról 24 százalékra, az Egyesült Államokban pedig 48 százalékról 43 százalékra csökkent ez az arány. Növekedést e tekintetben egyedül Kínában mértek, mégpedig 28-ról 36 százalékra. A beszállítók körében ez a megingathatatlan bizalom globálisan 56 százalékról 23 százalékra csökkent.

A KPMG felmérése szerint a gyártók több mint kétharmada 5-10 százalékos áremelkedésre számít 2024-ben. A független kereskedők még valószínűbbnek tartanak egy ekkora drágulást. Tekintettel azonban a közelmúltbeli árcsökkenésekre és az új modellek nagy számára, ezeket az áremeléseket a vártnál nehezebb lesz elérni. Emellett a magasabb költségszint alacsonyabb eladási volumenekkel párosulhat.

Kulcsfontosságú megkülönböztető tényező lehet az ügyfélélmény

A műszaki teljesítmény (lóerő, hatótáv, fogyasztás) továbbra is a legfontosabb értékesítési szempont. A megváltozott fogyasztói elvárások következtében azonban a jármű teljesítménye és megbízhatósága mellett szignifikáns vásárlói mérlegelési szemponttá vált a fogyasztói élmény, a felmérés szerint ez már a második helyen szerepel. A zökkenőmentes ügyfélélményre helyezett hangsúly az autó megvásárlásától kezdve a benne lévő szoftverig terjed, utóbbi azonban nagy kihívást jelent a gyártók számára. Az autó hardvere általában megbízható, a szoftver kevésbé. A szoftveresen definiált jármű lehetőséget kínál mindenféle vezetői alkalmazás biztosítására. A fogyasztók azonban valószínűleg nem fognak szoftver-előfizetésre szerződni, ha a termékek nem meggyőzőek.

Itt felmerül a kiberbiztonság kérdése is, a széles körben nyilvánosságra került jogsértések ugyanis aggodalmat keltettek ezzel kapcsolatban. A kutatás szerint a vezetők még mindig – és talán túlságosan is – bíznak abban, hogy az autógyártók garantálják a megfelelő kiberbiztonságot és az ügyféladatok védelmét.

Vegyes e-autózási piaci várakozások

Amikor a KPMG három éve azt kérdezte, vajon mekkora részesedést érhetnek el az éves eladásokból 2030-ban az elektromos autók, a válaszok egy igen tág tartományban, 20 és 80 százalék között mozogtak. Mostanra ez a sáv szűkült, ami a realisztikusabb megközelítés jele lehet. A penetrációra vonatkozó becslések átlaga eközben emelkedett a legutóbbi felmérésben, a döntéshozók egyre nagyobb arányú e-autó részesedést várnak. Nyugat-Európában például a válaszadók tavalyi becslése szerint az akkumulátoros (teljesen elektromos és plugin hibrid) elektromos járművek 2030-ban az eladások 24 százalékát teszik majd ki; az idei becslés már 30 százalék volt. Az Egyesült Államokban 29-ről 33 százalékra, Kínában pedig 24-ről 36 százalékra ugrott ez az arány.

A paritás ugyanakkor még messze lehet. Azzal kapcsolatban, hogy az elektromos autók a támogatásokat nem számítva milyen hamar érhetik el a hagyományos autókkal való költségparitást, a vezetők most kevésbé voltak optimisták, mint korábban. Az előző felmérésben a vezetők 70 százaléka mondta azt, hogy 2030-ra paritást vár. A legutóbbi felmérésben 66 százalékuk tartotta valószínűnek, hogy az e-autógyártás költségszintje a hagyományos autóké felett marad. Ha csak Kínát nézzük, ott teljesen más a helyzet: a döntéshozók 87 százaléka várja 2030-ra a paritást a tavalyi 71 százalékkal szemben.

Annak ellenére, hogy a bevált márkák rengeteg új modellel jelentkeznek, a válaszadók továbbra is arra számítanak, hogy a Tesla marad a csúcson. Több európai vezető jósolta azt, hogy a Tesla 2030-ig az élen marad, és kevesebben számítanak arra, hogy a BMW és az Audi dominál majd a piacon. A kínai autóipar előretörése azonban alapjaiban írhatja át a versenyt, az amerikai, japán és nyugat-európai gyártók egyre erősödő kínai versenytársakkal szembesülnek.

Ellátási láncok – Kína kevésbé aggódik

Az ellátási láncokban az elmúlt néhány évben tapasztalt zavarok miatt a vállalatok számos stratégiát alkalmaznak az ellenálló képesség kiépítésére. Ennek is köszönhetően a helyzet   sokkal jobb, mint két éve. A globális aggodalmak azonban nem szűntek meg. Az autóipari döntéshozók a következő öt évben még számítanak bizonytalanságokra az ellátási-láncban, és úgy vélik, számos nyersanyag esetében ellátási nehézségekre kell készülni. A KPMG felmérése szerint a válaszadók 45 százaléka (Kínán kívül) nagyon vagy rendkívül aggódott a lítiumhoz, kobalthoz és más akkumulátor-összetevőkhöz való hozzáférés miatt. A tavalyi arány 78 százalék volt.

A kínai autóipari döntéshozók ugyanakkor pozitívabban látják az alapanyag-ellátási piacot. Ők lényegesen kevésbé idegesek az ellátás folyamatossága kapcsán, mindössze 28 százalék aggódik nagyon vagy rendkívüli mértékben például a lítium- és más kritikus akkumulátor-összetevőkkel való ellátottság miatt. Ennek oka valószínűleg az, hogy a kulcsfontosságú, különösen az elektromos autók akkumulátoraihoz és alkatrészeihez szükséges nyersanyagok kínálatát éppen Kína határozza meg.

Milyen válaszokat adhatunk a kihívásokra?

Az új hajtásláncok, az autók építésének új módszerei és az ügyfelek új elvárásai messzemenő átalakulást eredményeznek. A fogyasztók egyre többféle vásárlási lehetőséggel rendelkeznek, miközben a gyártók változatos K+F-tevékenységet folytatnak, nemcsak az elektromos autók, hanem a hibrid technológiák, a hidrogén üzemanyagcellák és az alternatív üzemanyagok terén is. Ugyanakkor a technológiai iparral való konvergencia csak gyorsulni fog. Ez a gyors innováció, a nagy fogadások és a nagy kockázatok időszaka. A sok kihívással és lehetőséggel szembesülve a vezetőknek át kell alakítaniuk a stratégiákat és cselekedniük kell. Az autóipar átalakulásának lesznek nyertesei és vesztesei is.

Szolgáljuk ki az új fogyasztói igényeket

A hagyományos autóipari gyártóknak és beszállítóiknak mindenképpen reflektálniuk kell a változó fogyasztói elvárásokra. A fogyasztók számára a legjobb élmények válnak elvárássá, ezért a mobilkommunikációs és szórakoztató funkciók autós környezetbe való átültetésének magas színvonalúnak kell lennie ahhoz, hogy az autógyártók hasznot tudjanak húzni ezekből az új bevételi forrásokból.

„Szerencsés helyzetben van Magyarország, hogy az autóipari innovációkban számontartott magyar, illetve hazánkban is fejlesztőrészleget fenntartó nemzetközi szereplők olyan szakterületekre koncentrálnak, ami nem csak az elektromos autók versenyképességét határozza meg, hanem általában az egész autóiparban sztenderddé válhat”

– mondja Dr. Rédei Attila.

Miközben az ügyfélélményt egyre fontosabbnak ismerik el, a márkaimázs jelentősége csökken. A fogyasztók már csak a hatodik legfontosabb tényezőnek tekintették ezt az előző évi harmadik hely után. A felmérés szerint nem csak maga a jármű, hanem az értéknövelt szoftveres szolgáltatások és az e-töltőhálózat is része a megváltozott fogyasztói elvárások kiszolgálásának. Az aktív vezetéstámogató rendszerek kapcsán egyre inkább az az igény, hogy ezek az alapfelszereltséghez tartozó, beépített funkciók legyenek, és ne valami olyan extra, amiért fizetniük kell. Az iparág azt is felismerte, hogy a fogyasztók elvárják, hogy online vásárolhassanak.

Használjuk okosan a mesterséges intelligenciát, találjuk meg a megfelelő szakembereket

A megváltozott piaci dinamikákra a kutatás-fejlesztési forrásallokációnak is reflektálnia kell. A mesterséges intelligencia szerepe robbanásszerűen növekszik. A KPMG szerint ez a technológia az autóipar gyakorlatilag minden területét érinteni fogja az autók tervezésétől, gyártásától kezdve az értékesítésükig és vezetésükig. Fontos kérdés tehát, hogy a cégnek elég átfogó és előretekintő-e az MI-stratégiája.

Az autógyártók a technológiák fejlesztése terén eddig inkább egyedül dolgoztak, gyakran nem túl látványos eredménnyel. Tekintettel a számtalan üzleti lehetőségre és a szaktudás korlátozott körére, az autógyáraknak nincs más választásuk, mint hogy kívülről keressék meg azokat az ötleteket és know-how-t, amelyekre szükségük van, hogy felturbózzák K+F tevékenységüket.

Kiszámítható költségszint, a változások rugalmas kezelése

Az autóipari vállalatoknak továbbra is rugalmasan kell kezelniük a folyamatos geopolitikai kihívásokat és a globális gazdaságban bekövetkező, az ellátási láncokat és a piacokat érintő változásokat. A megváltozott piaci környezetben azok az autóipar beszállítók érvényesülnek jobban, amelyek megbízhatóan és kiszámítható költségek mellett képesek gyártani. Erre az érintettek számos akcióval igyekeznek reflektálni. Az elmúlt néhány év zavarai után az ellátási lánc menedzsmentjében például a “just in time” helyett a “just in case” megoldások váltak az új normává.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Csökkenő profitvárakozások az e-autóiparban appeared first on Műszaki Magazin.

Ezek közül minden negyedik szabadalom a villamosításhoz köthető, a nyersanyagoktól kezdve a járművekig, és minden hetedik az automatizálással és a közlekedésbiztonsággal áll összefüggésben. Ez azt mutatja, hogy az autóipar az egyik legfontosabb terület az oltalomszerzésben. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) IP Hősök elnevezésű kampánysorozatának legújabb állomása az autóipari kkv-knak nyújt segítséget a szellemitulajdon-védelemben.

Az autóiparban az innováció alkalmazása és védelme egyre fontosabb szerepet tölt be. Egy-egy új találmány vagy annak továbbfejlesztése számtalan lehetőséget jelent oltalomszerzésre is, kezdve az elektromos és vezető nélküli járművektől a radaron át az optikai érzékelőkig. Ez egyben azt is jelenti, hogy nemcsak a hagyományos autóipari beszállítók, hanem az autóipar számára releváns vállalatok, mint például a navigációs szoftvergyártók és az ipari formatervezők is potenciális résztvevői az oltalomszerzésnek.

Világszinten az első három autóipari vállalat szabadalomszerzésben a Toyota, a Hyundai és a Honda. A Toyota 3056 szabadalmának közel fele az új mobilitási technológiákra vonatkozott, egynegyede a közlekedés villamosításához kötődött, míg minden hetedik (14 százalék) az automatizálást, a közlekedés biztonságát érintette. Ezzel 11 százalékkal több IP-t szerzett, mint 2021-ben.

Magyarország is egyre fontosabb szerepet játszik a nemzetközi autóiparban, ugyanis hazánkban a világ számos autóipari cégének fejlesztenek alkatrészeket. A mesterséges intelligencia térnyerése és ezzel együtt az önvezető járművekhez köthető szabadalmak száma ugrásszerűen megnőtt az elmúlt évtizedben. A technológiák közül a sávelhagyás, a sávdetektálás, az adaptív távolságtartó automatika (ACC), a kormányrendszerek, a parkolási funkciók és a multimédiás eszközök fejlesztésében is részt vesznek, valamint az autóipari formatervezés szintén kiemelkedő hazai viszonylatban.

Az autóiparban a szabadalom jogi eszközként egy találmány védelmét szolgálja, és tulajdonosa meghatározott ideig (maximum 20 évig) kizárólagos jogokat kap annak gyártására, értékesítésére vagy használatára, legyen az egy új navigációs eszköz vagy közlekedésbiztonsági megoldás. Ezáltal mások nem tudják engedély nélkül használni, gyártani vagy értékesíteni a szabadalmaztatott találmányt. Az iparág a formatervezési- és használatiminta-oltalom, valamint a védjegy megszerzésében is kiemelkedő terület.

Az autóiparban az oltalmakat általában az új technológiák, például a motorkonstrukciók, az erőátviteli rendszerek és a biztonsági funkciók védelmére, logó és márkanév megjelenésére, illetve a dizájn levédésére használják. Formatervezésiminta-oltalommal a külső jellegzetességeket, mint formát, színeket és alakot lehet védeni. A védjegyoltalom jól alkalmazható az egyedi elnevezések és ábrák, például a már említett márka és logó esetében. Egy már meglévő találmány továbbfejlesztése, valamilyen innovatív megoldással való újítása esetén a használatiminta-oltalom segíti a vállalkozást. A márkaépítés különösen fontos egy autóipari vállalkozás életében, hiszen, ha a márka ismert a piacon, akkor kedvezőbben lehet értékesíteni. Az oltalom megléte piaci előnyt, vonzó befektetési lehetőséget, jogvédelmet és bevételi forrást jelent a vállalkozás számára. Mindemellett az üzleti titkok és szerzői jogok is kiemelten fontos szerepet játszanak.

Az IP Hősök autóipari kampányához nagykövetként csatlakozott a GreenGo is, mint sikeres magyar startup.  Logójuk 2016 júniusa óta áll védjegyoltalom alatt, ezzel egyértelműen beazonosíthatóvá téve a carsharing szolgáltatót. A GreenGo esete jól szemlélteti az oltalomszerzés fontosságát, hiszen innovációjának védelme mellett egyedülálló piaci pozíciót is kialakított a kizárólag elektromos flottával és az egyedi fejlesztésű szoftverkörnyezettel.

„A szellemi tulajdon védelme azért elengedhetetlen, mert a brand képében valójában az üzleti modellünk, a vallott értékeink jelennek meg. Azzal, hogy a látható elemeket más nem használhatja fel, ezeket is biztonságban tudhatjuk”

– vallja Michaletzky Bálint, a GreenGo alapítója.

Az SZTNH IP Hősök kampányai segítik a kisvállalkozásokat a szellemi tulajdon védelemében.  Színes és informatív ábrákkal mutatják be a különböző típusú oltalmakat és az oltalomszerzés menetét.  Az innováció védelme kiemelten fontos szerepet játszik egy vállalkozás sikerességében, hiszen számos előnye van az oltalomszerzésnek. Többek között jogi és gazdasági hasznot jelent a versenytársakkal szemben, ugyanis az IP-vel védett termék vagy szolgáltatás haszonélvezője kizárólag a feltalálója és-vagy tulajdonosa. A márka védelme, annak megerősítése és a vállalat hitelessége szempontjából is lényeges az oltalom megléte.

További információ: https://ipmindenkinek.hu/

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Autóipari vállalkozásoknak nyújtanak segítséget a szellemitulajdon-védelemben appeared first on Műszaki Magazin.

A NEUE KLASSE modellgeneráció bevezetésével a BMW Group új érába lép, melyet a teljes vállalatcsoport életét érintő gyökeres változások kísérnek. A tervezés, a termékfejlesztés, a gyártás és az értékesítés területére egyaránt hatást gyakorló fundamentális megújulás célja a személyes mobilitás átformálása, emberközelibbé, intelligensebbé és fenntarthatóbbá tétele. E törekvések a NEUE KLASSE tisztán elektromos architektúrára épülő, Debrecenben napvilágot látó modellekben manifesztálódnak.

Az október 30-án megnyílt több mint száz méter hosszan elnyúló kétszintes Képzési Központ egyaránt otthont ad a BMW Group munkavállalói képzésének és a vállalatcsoport duális szakképzési programjának.

A Debreceni Szakképzési Centrummal együttműködésben indított, akár egy egész életpályát megalapozó tudást kínáló duális szakképzési programban idén szeptemberben kezdte meg hároméves tanulmányait az első száz hallgató.

A megnyitón Ilka Horstmeier, a BMW AG igazgatótanácsának emberi erőforrásokért, ingatlanokért és munkaügyi kapcsolatokért felelős tagja kiemelte: „A Neue Klasse a jövőre vonatkozó ígéretünk, mert lehetőséget ad arra, hogy teljesen újragondoljuk a mobilitást és az együttműködést. Átalakulásunkat az Emberek és Helyek kulcsfogalmai révén alakítjuk munkatársainkkal együtt – rajtuk múlik a változás. Az első 100 tanuló beiskolázásával a duális programba, valamint a Képzési Központ megnyitásával itt Debrecenben hangsúlyozzuk az oktatás és képzés jelentőségét, amely meghatározó tényező vállalatunk jövőorientáltsága szempontjából.”

A BMW a legmodernebb technológiát hozza Magyarországra és Debrecenbe, a jövőben a máshol még nem létező, kizárólag elektromos platformú gyártást vezetik majd be – emelte ki az eseményen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Elmondta továbbá, hogy a BMW Képzési Központjának elindulásával Magyarország és Németország együttműködésének újabb fejezete jött létre, valamint üdvözölte, hogy az itt tanuló fiatalok által Magyarország általános versenyképessége is jelentős mértékben növekedni fog.

Papp László polgármester a hivatalos ünnepségen köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a világ Debrecenre figyel, mert valami olyan van itt előkészületben, ami új korszakot nyit az autóipar, a közlekedés történetében. A polgármester hozzátette, hogy amikor belépünk a BMW Képzési Központjába, belépünk a jövőbe. Hiszen a következő évtizedekben itt indulnak el a karrierjük csúcsa felé azok a debreceni fiatalok, akik egy olyan ágazat iránt érdeklődnek, amely korábban ebben a városban még nem létezett.

„Nagy örömmel üdvözöljük a tanulók első csoportját új Képzési Központunkban. Létesítményünkben mindent megtanítunk nekik az autógyártásról, folyamatainkról és a BMW vállalati kultúrájáról” – mondta Hans-Peter Kemser, a BMW elnök-vezérigazgatója, aki hozzátette: „Kultúránk a sikeres jövő kulcsa itt Debrecenben. Egy gyár, egy csapat vagyunk, ami azt jelenti, hogy számítunk egymásra, és mindenki hozzájárulását és tudását nagyra értékeljük.”

A kétszeres túljelentkezést követően idén szeptemberben először elindított duális képzési programban résztvevő hallgatók hároméves képzés keretében sajátíthatják el a mechatronikai technikus, az elektronikai technikus, a gépjármű mechatronikai technikus, valamint az informatikai rendszer- és alkalmazás-üzemeltető technikus szakmákat a legkorszerűbb oktatási eszközökkel felszerelt tantermekben és csúcstechnológiás gyártási környezetben. Utóbbi részét képezi a 600, illetve 800 m²-es gépjármű mechatronikai, illetve mechanikai és automatikai műhely, valamint a 100-100 m²-es elektronikai és IT labor, továbbá egy 200 m²-es fémipari műhely.

A hallgatók a képzés során megismerik a legmodernebb technikai eszközöket és megoldásokat is: a képzést követően ismeretekkel bírnak majd többek között a robotika, a 3D nyomtatás, valamint az Ipar 4.0, köztük, a virtuális és kiterjesztett megoldások világában, továbbá az elektromobilitás és a gépjármű-diagnosztika területén is. A képzés hangsúlyos részét jelenti az úgynevezett soft-skillek fejlesztése is. A tanulók ennek jegyében egyebek mellett kommunikációs és prezentációs technikákat, illetve projektmenedzsment ismereteket sajátítanak el, sőt még az egészségtudatos életmóddal kapcsolatban is ismeretekhez jutnak. A BMW Group a gyáraiban világszerte rendkívül nagy hangsúlyt helyez a munkatársakkal való kommunikációra és arra, hogy lehetőséget biztosítson a visszajelzések megosztására. A műhelyeket és laborokat ennek megfelelően tágas, nyílt, átlátható terek alkotják és az oktatói irodákból is biztosított a teljes rálátás azokra. E megoldások célja olyan környezet megteremtése, melyben a hallgatókban kialakul és természetessé válik a csapatban dolgozás képessége és a visszajelzések rendszeres átadása és fogadása.

A Képzési Központ a tantermeken és műhelyeken túl tágas, 1 000 m²-en elterülő pihenővel és étkezőhelyiséggel várja a tanulókat és a képzéseken résztvevő munkavállalókat, melyek lehetőségek biztosítanak a feltöltődésre éppúgy, mint az önálló vagy kiscsoportos munkavégzésre. Az intézmény területén megtalálható egy egészségügyi szoba is, ahol az elsősegélynyújtó tanfolyamon felkészített trénerek és orvosok nyújtanak szükség esetén segítséget.

A Képzési Központ megnyitóján a BMW Group kiállította a NEUE KLASSE modellgeneráció egyik előfutárát, a BMW i Vision DEE tanulmányautót, a futurisztikus, középkategóriás limuzint, amelyet új, végletekig leegyszerűsített formanyelv mentén álmodtak meg a tervezők. A koncepció „DEE” típusneve a digitalizáció átütő élményét hirdető „Digital Emotional Experience” rövidítése, amely maximálisan tükrözi a tanulmányautó célkitűzését: létrehozni a valaha volt legszorosabb kapcsolatot az ember és az autó között. Az intelligens, már-már emberi adottságainak köszönhetően a BMW i Vision DEE digitális funkciói messze túlmutatnak a ma ismert hangvezérlésen és vezetést támogató rendszereken. A tanulmányautóban látható BMW Head-Up kijelző a szélvédő teljes területére kiterjed, idő előtt hozva el a jelenbe a következő járműnemzedék egyik újítását: 2025-től ez az innováció a NEUE KLASSE modellgeneráció tagjaiban válik elérhetővé.

A BMW Group Gyár Debrecen a város északnyugati térségében, több mint 400 hektárnyi területen terül el és a vállalatcsoport első olyan egysége, amelyet már a tervezés első fázisától teljes egészében az úgynevezett iFACTORY koncepció mentén fejlesztettek, a hatékony, környezetbarát és digitalizált gyártás jegyében. A BMW iFACTORY gyártási stratégia a BMW Group gyártási kiválóságát három kulcsfontosságú területre összpontosítja: HATÉKONY, amelynek sajátja a hatékonyság, a precizitás és a rendkívüli rugalmasság; ZÖLD, amelyet a fenntarthatóság, az erőforrás-hatékonyság és a körforgásos gazdaság jellemez; valamint DIGITÁLIS, amely a digitalizáció adattudomány, mesterséges intelligencia és virtualizáció területein jelentkező, aktív alkalmazását gyűjti csokorba. A BMW iFACTORY gyártási stratégia holisztikus gondolkodásmódját is a vállalatcsoport gyártási rendszerének következetesen magas szintű rugalmassága, termékbevezetési szakértelme és integrációs képessége nyomatékosítja.

Mint a fenntartható termelés és a digitalizáció terén irányt mutató és ezeken a területeken felbecsülhetetlen értékű tapasztalatokat szerző gyártóüzem, a BMW Group Gyár Debrecen kiváló kiindulópontja a vezetőképzésnek is. Ezért került az ESMT Berlin nemzetközi üzleti iskola és a BMW Group közös ösztöndíjprogramjának fókuszába idén Magyarország. A program célja, hogy olyan vezetők új generációját nevelje ki, akik a jövőben az innováció, a fenntarthatóság és a pozitív változások előmozdítói lesznek az üzleti életben és a társadalomban. A BMW Group Change Maker program tíz teljeskörű tandíjmentességet biztosító ösztöndíjat kínált a legkiválóbb pályázatot benyújtó hallgatóknak az ESMT Global Online MBA szeptemberben elindult képzésére.

A BMW Group teljes értékű, présüzemmel, karosszériaépítő részleggel, fényezőműhellyel és összeszerelő csarnokkal, valamint az elektromos hajtáshoz szükséges akkumulátorcellák összeszerelését házon belül lehetővé tevő, egyedi akkumulátor-összeszerelő üzemmel ellátott autógyára több mint 1 500 munkavállaló közreműködésével 2025-ben kezdi meg a termelést.

Az épülő gyár munkavállalóinak létszáma – a duális képzésben résztvevőkkel együtt – az elmúlt félévben több mint a négyszeresére nőtt, így a vállalat már több mint 900 főt foglalkoztat.

Forrás: BMW Magyarország

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Újabb mérföldkő a BMW Group Gyár Debrecen életében appeared first on Műszaki Magazin.

Egyre nagyobb elvárás a lakossági és a vállalati ügyfelek részéről, hogy a fenntarthatóság növelését, illetve a működés és a beszállítói lánc digitalizálását az autógyártók átláthatóbb gyártási folyamatokkal támogassák

– állapította meg tanulmányában (Automotive Ecosystem Vision Study) a Zebra Technologies. Az alapul szolgáló felmérés szerint az iparág szereplői a változékony gazdasági környezetben is készek a nagyobb transzparenciához vezető technológiára költeni, 10 gyártó közül 6 idén is növelni fogja beruházásait a gyártási infrastruktúra fejlesztése terén.

– Kétségtelen, hogy az autóipar teljes ökoszisztémája mélyreható változáson megy keresztül, és eközben hatalmas akadályokat kell leküzdenie

– mondta  Stephan Pottel, a Zebra Technologies autóiparért felelős vezetője.

– Lényegében két különböző gyártási folyamatot kell kezelniük, egyet a hagyományos benzines vagy dízelüzemű járművek, egyet pedig a következő generációs elektromos, hibrid és autonóm önvezető járművek előállításához, miközben a törvényi előírásoknak, a fenntarthatóság követelményének, valamint a gyorsabb munkavégzés és a valós idejű átláthatóság igényének is eleget kell tenniük. A nyomás ijesztő mértékű, de megfelelő stratégiai beruházásokkal és technológiával az autóipar szereplői nemcsak eleget tehetnek az elvárásoknak, hanem azokat felülmúlhatják ügyfeleik kiszolgálásában.

Személyre szabott járművek fenntarthatóan

Tanulmányához a Zebra autóipari döntéshozók, flottamenedzserek és a lakosság körében – világszerte több mint 1300 válaszadó részvételével – készített felmérést, akiket az iparág gyors digitális átalakulása kapcsán nézeteikről, prioritásaikról és elvárásaikról kérdezett.

Az eredmények szerint tíz fogyasztó közül nyolc a fenntarthatóságra és a környezettudatosságra kulcsfontosságú prioritásként tekint, amikor új jármű vásárlását vagy lízingelését tervezi. A millenáris generáció tagjaira (87 százalék) jellemző leginkább ez a tudatosság, de az X nemzedék és a baby boomer korosztály több mint háromnegyede (78 és 76 százaléka) is előre sorolja a fenntarthatóságot, így ez az elvárás gyorsabb technológiai innovációra készteti az autógyártókat.

Hasonló erővel hat a járművek testre szabása iránt mutatkozó, mind jellemzőbb fogyasztói igény is. A lakosság körében öt megkérdezett közül csaknem négy mondta, hogy járművásárláskor a személyre szabás lehetőségei kihatnak döntéseire, és tíz flottamenedzser közül nyolc ugyanilyen fontos követelményként kezeli mind a fenntarthatóságot, mind a személyreszabhatóságot.

Bár az autóipari döntéshozók közel 80 százaléka tudatában van az említett elvárásoknak és prioritásoknak, tíz közül hét beismeri, hogy a testre szabás növekvő igényével vállalata nehezen tart lépést. Az autógyártók háromnegyede ezért az egyik legfontosabb feladatának tartja, hogy a gyártás újgenerációs átalakításához stratégiai együttműködést alakítson ki technológiai cégekkel.

A felmérés rávilágított arra is, hogy a fogyasztók mindinkább az elektromos meghajtást részesítik előnyben, a válaszadók több mint fele ugyanis jelezte, hogy a jövőben hibrid elektromos járművet vásárolna. A növekvő kereslet azonban nagy nyomással nehezedik az autóiparra. A döntéshozók 68 százaléka mondta, hogy a következő generációs, például elektromos járművek gyártása terén kihívásokkal szembesül, 75 százalékuk pedig hasonlóan nyilatkozott a fenntartható, környezetbarát termékek gyártásáról is.

Régiós bontásban a tanulmány egyik fontos megállapítása, hogy Európában az autóipari döntéshozók a fenntarthatóság fokozására, a hulladékmennyiség csökkentésére és a környezet védelmére mind nagyobb hangsúlyt helyeznek. Térségünkben a válaszadók 27 százaléka mondta, hogy ezek a kezdeményezések már jelenleg is lendületet adnak a pénzügyi teljesítmény növeléséhez, 49 százalékuk pedig arra számít, hogy ez öt éven belül így lesz.

Digitális transzformáció és transzparencia

Az adatok és információk átláthatóságát a fogyasztók és a flottamenedzserek is kiemelten fontosnak tartják, a nagyobb transzparencia megteremtése hangsúlyos elvárás az autóipari ökoszisztémával szemben. Jármű vásárlását vagy lízingelését mérlegelve a fogyasztók 81 és a flottamenedzserek 86 százaléka a gyártáshoz felhasznált anyagok és alkatrészek eredetét is szeretné megismerni, hogy meggyőződhessen fenntarthatóságukról.

Vásárlást vagy bérlést követően a fogyasztók és a flottamenedzserek hasonlóan magas aránya (88 és 86 százaléka) kívánja azt is tisztán látni, hogy a járművekről gyűjtött adatokat az autóipari ökoszisztéma szereplői miként fogják felhasználni. A fogyasztók és a flottamenedzserek több mint négyötöde elvárja, hogy vásárlást követően a járműve által generált adatok felett is tulajdonjoggal rendelkezzen.

Mindkét táborban túlnyomó többséget (80 százalék) alkotnak a válaszadók, akik végponttól végpontig átlátnák a gyártási folyamatot. Tíz autóipari döntéshozó közül azonban csupán három mondta, hogy a valós idejű adatrendszerek ilyen holisztikus rálátáshoz szükséges összekapcsolását a következő öt évben prioritásként fogja kezelni.

Az eredeti eszközgyártók (OEM-ek) mintegy harmada mondta ugyanakkor, hogy az önvezérlő mobil robotok (AMR-ek), az RFID címkék, a strapabíró kézi számítógépek az ipari gépi képfeldolgozással együtt javítani fogják az ellátási lánc kezelését, a beszállítók hasonló aránya pedig ugyanezt mondta a mobil vonalkód- és hőnyomtatókról, a viselhető számítógépekről és helymeghatározó technológiákról is.

Összességében tíz autóipari döntéshozó közül hét egyetértett azzal, hogy vállalata számára a digitális átalakulás stratégiai jelentőségű. A következő öt évben ezért bővíteni fogják a technológiák alkalmazását – a válaszadó vezetők 47 százaléka az additív gyártást és 3D nyomtatást, 45 százaléka pedig az ellátásilánc-kezelést emelte ki fókuszterületként.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az autóvásárlók tisztábban akarnak látni appeared first on Műszaki Magazin.

Minden eddiginél több innováció valósul meg az autóiparban a bitek és a bájtok segítségével. A Bosch az autóipari beszállítói üzleti területének átszervezésével reagál a szoftveralapú autóipari fejlesztések irányába mutató trendre. A Robert Bosch GmbH-n belül a Bosch mobilitás a jövőben önálló üzleti szektorként működik, ismertette Stefan Hartung, a Robert Bosch GmbH igazgatóságának elnöke a Bosch csoport éves sajtótájékoztatóján. A vállalat célja, hogy a meglévő és az új ügyfelek igényeit egyetlen forrásból, testreszabott technológiákkal még jobban és gyorsabban tudják kiszolgálni. Világszerte 66 országban, több mint 300 telephelyen mintegy 230 000 munkatárssal a Bosch mobilitás a Bosch négy üzleti szektora közül a legnagyobbnak számít.

„A szoftverek nem csupán azt változtatják meg, hogyan használjuk az autót és hogyan éljük meg az autózást a jövőben, hanem már az autók fejlesztését is. A Bosch egy ideje már szoftvervállalatként tekint magára a mobilitás terén is. Most, az ügyfelek igényeire reagálva, szervezeti struktúránk úgy változik, hogy tükrözze ezt, és utat nyisson a további növekedésnek”

– mondta Dr. Markus Heyn, a Bosch igazgatóságának tagja és az ötfős Bosch mobilitás szektor igazgatóságának újonnan megválasztott elnöke. Szervezeti szempontból az üzleti szektor egyes területeit 2024. január 1-jétől átalakítjuk, és minden divízió horizontális, több divízión átívelő feladatokat is kap majd. A Bosch célja, hogy mobilitási megoldásaival 2029-re több mint 80 milliárd eurós árbevételt érjen el.

Az évtized közepétől várható a szoftveralapú járművek első hulláma

Ennek a növekedésnek az egyik pillére az autóipari szoftverek piaca lesz. A szoftveralapú járművek felé mutató tendencia miatt ez a piac 2030-ra várhatóan jelentősen meghaladja majd a 200 milliárd eurót. Ez háromszor annyi, mint 2020-ban volt. A Bosch ezen a piacon kétszámjegyű növekedést ért el. A szoftverfejlesztés egyre hangsúlyosabb szerepet tölt be az autóiparban. 2030-ra az autóipari K+F ráfordítások mintegy 30 százaléka a szoftverek fejlesztéséről szól. A Boschnál ez az arány már most magasabb. A Bosch mobilitás kutatás-fejlesztési területen dolgozó munkatársainak fele szoftvermérnök. A szoftveralapú járműveknek két komoly előnyük is van. Az egyik a fejlesztés gyorsasága: ahelyett, hogy éveket venne igénybe, a jövőben napok kérdése lesz az új funkciók bevezetése a már meglévő rendszerekben. A másik előny pedig a szoftver- és hardverfejlesztés szétválasztása, ami azt jelenti, hogy a szoftverfrissítéseknek köszönhetően hosszabb ideig megőrizhetjük az autók újszerű jellegét. „A járművezetők a világon mindenhol zökkenőmentesen szeretnék integrálni járműveiket a digitális világba. Mindannyian hozzászoktunk az okostelefonjaink állandó frissítéseihez és új funkcióihoz, most ugyanezt alkalmazzuk az autókra is.” – magyarázta Dr. Markus Heyn. A Bosch 2025-től számít a szoftveralapú járművek széles körben történő bevezetésére.

Új autóipari fejlesztési trend tükröződik a Bosch szervezetben

A járműmozgás-menedzsment példája jól mutatja, hogy a Bosch mobilitás üzleti területének átszervezése és a több divíziót átfogó együttműködés miként mozdítja elő ezt az új trendet az autóipari fejlesztésekben. Ez az új vezérlési koncepció még gyorsabb és pontosabb munkát végez a járművek stabilizálásában. Nemcsak a fékrendszerek, hanem az elektromos hajtásláncok és az elektromos kormányrendszerek működésébe is be tud avatkozni. Lerövidíti a féktávolságot, így a vezetőnek lényegesen kevesebb korrekciós manővert kell végrehajtania. Mindez pedig növeli a közúti közlekedés biztonságát. Ennek a műszaki alapja az ESP10, a Bosch fékvezérlő rendszerének legújabb generációja, valamint a Vehicle Dynamics Control 2.0 szoftverfunkció. Az új vezérlőrendszernek nem kell az ESP vezérlőegység részét képeznie, hanem alternatívaként a jármű központi számítógépébe integrálható – és a jövőben önálló szoftvercsomagként is elérhető lesz. A Bosch a szoftveralkalmazások számának háromszoros, a felhőhöz hozzáférő alkalmazások számának pedig akár tízszeres emelkedésére számít.

Bosch: az autóipari hardver- és szoftverpiac sikeres szereplője

A szoftveralapú járművek kéz a kézben járnak egy új, központosított elektromos és elektronikus (E/E) architektúrával. A legújabb prémiumkategóriás járművekben több mint 100 vezérlőegység található. Még a mai kompakt kategóriájú járművek is 30-50 vezérlőegységgel rendelkeznek. „Arra összpontosítunk, hogy az elektronikus rendszerek összetettségét ellenőrizhetővé és a lehető legmegbízhatóbbá tegyük” – mondta Heyn. A jövőben jelentősen csökkenthető lesz a vezérlőegységek száma. Méghozzá úgy, hogy nagy teljesítményű számítógépeket használnak a különböző járműterületeken, mint például a pilótafülkében és a kapcsolódási funkciókban, a vezetéstámogató rendszerekben és az automatizált vezetésben, valamint a hajtásláncban. Ezért a Bosch egységes informatikai architektúrát fejleszt a teljes jármű számára – a felhőtől a központi járműszámítógépen át az egyes vezérlőegységekig. Ennek az egyik legnagyobb előnye az, hogy a Bosch a szoftverek és a hardverek területén egyaránt otthonosan mozog. Legyen szó fékekről, kormányrendszerekről vagy környezetbarát hajtásláncokról – ahol a Bosch technológiasemleges megközelítést alkalmaz üzemanyagcellákkal, akkumulátorokkal és hidrogénmotorokkal – a technológia és a szolgáltatások beszállítója egy helyen fejleszti és gyártja a modern járművek kulcsfontosságú alkatrészeit. Ez évente több mint 250 millió vezérlőegységet jelent, amelyek szintén a vállalat saját szoftverével vannak konfigurálva. A Bosch egy további, egyre fontosabbá váló területre specializálódott – a különböző forrásokból származó szoftverek integrálására, amely az autóipar és az IT-ipar együttműködéséből ered. A Bosch is rendelkezik ezzel az integrációs szakértelemmel, és autóipari beszállítói üzletágának átszervezésével tovább bővíti azt.

Az igazgatóság, a vezetők és a munkatársak közösen alakították ki az új struktúrát

A Bosch mobilitás üzleti szektor igazgatósága az üzleti szektor új felépítését az egyes üzletágak munkatársaival és vezetőivel konzultálva határozta meg. Az átszervezés feltétele a munkavállalói képviselők részvételi jogainak tiszteletben tartása. Szervezeti értelemben az üzleti szektor a jövőben hét divízióból áll. Ezek közül néhányat újraszerveztek, és valamennyi üzletágban további horizontális felelősségi köröket hoztak létre. Az új Electrified Motion üzletág minden, elektromos motorral kapcsolatos tevékenységgel foglalkozik, a Bosch e-tengelytől az ülésbeállítókig. A Vehicle Motion terület a jármű dinamikájával foglalkozik, az ABS-től az ESP-n át a kormányzásig. A Power Solutions üzletág pedig a belső égésű motorok technológiáját, a mobil és helyhez kötött üzemanyagcellákat, az elektrolizátorokat és a hidrogénmotorokat kezeli. A divíziókon átívelő Computing Solutions terület pedig az automatikus parkolástól az automatizált vezetésig terjedő megoldásokon dolgozik. A Mobility Electronics a vezérlőegységek fejlesztését támogatja, ahogy a Bosch házon belüli félvezető-tevékenységeit is koordinálja. A Mobility Aftermarket pedig a pótalkatrészpiaccal és a Bosch Car Service márkafüggetlen autójavító hálózattal foglalkozik. Az E-Bike Systems üzletág rendszermegoldásokat szállít – beleértve a meghajtó egységeket, az újratölthető akkumulátorokat, az ABS-t és a csatlakoztatott kijelzőket – az elektromos kerékpárokhoz. A Bosch leányvállalata, az ETAS horizontális felelősséggel koordinálja az operációs rendszerek és a mérnöki eszközök hardver-diagnosztikai szoftvereit.

A Bosch mobilitás üzleti szektor igazgatósága

• Dr. Markus Heyn, a Robert Bosch GmbH igazgatóságának tagja, a Bosch mobilitás üzleti szektor elnöke.
• Andreas Dempf, a Bosch mobilitás igazgatóságának értékesítésért és ügyfeleiért felelős tagja.
• Dr. Uwe Gackstatter, a Bosch mobilitás üzleti szektor igazgatóságának kereskedelmi ügyeiért felelős tagja.
• Klaus Mäder, a Bosch mobilitás üzleti szektor igazgatóságának operatív működésért – beleértve az összes gyárat és a minőséget – felelős tagja. Dr. Mathias Pillin, a Bosch mobilitás üzleti szektor igazgatóságának technológiáért felelős tagja.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Bosch: Mobilitás a szoftverek korában appeared first on Műszaki Magazin.

A kutatás autóipari OEM-ek és top beszállítók tapasztalataira támaszkodva mutatja be a digitális gyártás sikertényezőit. A német hátterű tanácsadócég szerint a folyamatos priorizálás, a dedikált csapatok, az összehangolt céltérképek és a munkavállalók folyamatos képzése a legfontosabb.

„Az Ipar 4.0 kifejezéshez annak megjelenésekor hatalmas reményeket fűztünk, ám az időközben befektetett pénz még nem térült meg a legtöbb vállalat számára – sokan még mindig messze vannak az intelligens, flexibilis és önszerveződő gyárak eredeti víziójától.”

– fogalmazott Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi partnere.

A Roland Berger tanulmány szerint kudarca vannak ítélve a heterogén, egymáshoz nem illő IT/OT architektúrával rendelkező, nagyrészt autonóm módon működő gyártóüzemek, az elavult berendezéseket használó gyárak, és az Ipar 4.0-megoldások megtérülését definiálni képtelen vállalatok is. Ezen kihívások ellenére az elmúlt években az autóipar jelentős előrelépést tett az Ipar 4.0 terén. A Roland Berger a vezető gyártók és beszállítók tapasztalatain alapuló elemzésében kimutatta, hogy a használati esetek azonosításának, priorizálásának és megvalósításának előmozdítása érdekében a digitális úttörők olyan szervezeti felépítésre támaszkodnak, amely lehetővé teszi a megoldások fejlesztésének központosított (hub-and-spoke) megközelítését. Így elkerülhető, hogy ugyanazt a munkát a különböző vállalati létesítményekben meg kelljen ismételni. Ha egy központi szerv irányítja az így létrejövő folyamatokat, akkor azokat könnyebb lesz bevezetni és több üzemre is kiterjeszteni.

A szervezet és a technológia döntő fontosságú

Az egyes felhasználási esetek megvalósítása az adatelemzés, az informatika és a gyártás terén komoly szakértelmet igényel. Ezért a sikeres OEM-gyártók általában egy Ipar 4.0 kiválósági központban, funkciókon átívelő alapon kötik össze digitális tevékenységeiket. Ez a központi csapat határozza meg a konkrét követelményeket és teszteli az új alkalmazásokat, a különböző üzemekkel szorosan együttműködve. A konkrét megvalósítások irányításához a vállalatoknak átfogó IT/OT célarchitektúrára is szükségük van. Ez az a terület, ahol az IIoT-alapú (Industrial Internet of Things) felhőplatformok egyre fontosabbá válnak. Ez a céltérkép segít elkerülni a különböző felhasználási esetekhez szükséges IT-infrastruktúra és interfészek redundáns kiépítését, és biztosítja, hogy a felhasználási esetek megvalósítási ütemterve összhangban van az új rendszerekbe történő beruházásokkal.

A tanulmány megállapította, hogy az autóipar jelentős sikereket ért el az elmúlt években: az üzemek és gépek állapotfelügyelete és prediktív karbantartása már a műszaki érettség előrehaladott szakaszában van. A gépi látás-alapú és folyamatadat-alapú ellenőrzések nagy hozzáadott értéket képviselnek a különböző felhasználási esetekben, a motorgyártástól a végső összeszerelésig. Az autonóm anyagmozgatást különösen a motor- és jármű-összeszerelés intralogisztikájában alkalmazzák. A modern tracking-rendszerek támogatják a szállítások követését az ellátási lánc mentén, segítve a folyamatok nagyobb átláthatóságát és megkönnyítve a beérkező alkatrészek zökkenőmentes nyomon követését. A folyamaton belüli (valós idejű) gépi optimalizálás mutatja a legalacsonyabb műszaki érettségi fokot. Jelenleg néhány kezdeti kísérleti felhasználási eset már létezik a présüzemekben és a festőüzemekben.

“Más ágazatok is profitálhatnak az autóipar tapasztalataiból, és elkerülhetik a felesleges vakvágányokat. Egy átfogó digitalizációs stratégiára, strukturált folyamatokra és a digitális innovációt lehetővé tevő szervezeti modellre építve a vállalatoknak valós esélyük van arra, hogy kihasználják az Ipar 4.0-ban rejlő lehetőségeket”

– foglalja össze Schannen Frigyes.

A teljes tanulmány letölthető innen.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az autóipar megmutatja, hogyan kell a gyártást digitalizálni appeared first on Műszaki Magazin.

• Tanja Rückert: „Az érzékelők javítják az emberek életminőségét és csökkentik a mindennapokban használt okos eszközök ökológiai lábnyomát”
• Mobilitás: a Bosch új érzékelőalapú fejlesztései hozzájárulnak a közúti közlekedés még biztonságosabbá tételéhez
• Fenntarthatóság: feleakkorák és feleannyi energiát használnak a Bosch fitnesz-aktivitáskövetőkhöz, valamint a részecskekoncentráció- és magasságmérésre fejlesztett új érzékelőgeneráció tagjai, mint az azt megelőzőek
• „CES® Innovációs Díj” („CES® Innovation Award”): a Bosch RideCare Companion hálózatba kapcsolt mobilitási megoldása elnyerte a „Legjobb Innováció Díját” („Best of Innovation Award”)
• Érzékelők Budapestről és Hatvanból

Az érzékelők mára mindenütt jelen vannak, az életünk részei és segítségükkel az autóink, az elektromos kerékpárok, az okostelefonok, a fitneszkövetők és a fejhallgatók is érzékelik környezetünket. A Bosch olyan intelligens érzékelőket fejleszt és gyárt, amelyek biztonságosabbá és kényelmesebbé teszik az életet, és hatékonyságuknak köszönhetően környezetünk védelméhez is hozzájárulnak. A Bosch élen jár és piacvezető a mikroelektromechanikai érzékelők (MEMS-érzékelők) gyártásában. „Az elmúlt öt évben annyi MEMS-érzékelőt állítottunk elő, mint azt megelőzően a gyártás 1995-ös kezdete óta összesen” – hangsúlyozta Tanja Rückert, a Robert Bosch GmbH igazgatóságának tagja Las Vegasban a 2023-as Consumer Electronics Show (CES) kiállításon. A szenzorok gyártását a vállalatcsoport 27 évvel ezelőtti kezdte, azóta összesen több mint 18 milliárd MEMS-érzékelőt készítettek, napjainkban minden autó átlagosan huszonkettőt tartalmaz ezekből. A Yole Group* piackutató és stratégiai tanácsadó intézet jelentése szerint a Bosch a MEMS-érzékelők vezető gyártója.

Az ilyen érzékelők iránti globális kereslet a jelenlegi 33,5 milliárdról 2027-re várhatóan mintegy évi 49 milliárd darabra bővül. A vállalatcsoport a termelési volumen jelentős bővülésére számít. Tanja Rückert kiemelte: a Bosch célja, nemcsak hogy megőrizze, hanem tovább erősítse piacvezető pozícióját. A Bosch jelentős összegeket fordít arra, hogy fejlessze a drezdai és reutlingeni félvezető-gyáraiban a termelést. Összességében a vállalatcsoport 2026-ig hárommilliárd eurót tervez beruházni a félvezető üzletágába, az érzékelők fejlesztésébe és gyártásába. A mikroelektronikával és kommunikációs technológiával kapcsolatos munkában az európai IPCEI ME (“Important Project of Common European Interest on Microelectronics”) finanszírozási programra támaszkodik majd.

Az érzékelők életet menthetnek és utat nyitnak a hálózatba kapcsolt világ felé

Az érzékelők jelentik a modern technológia szívét és a hálózatba kapcsolt világ gerincét. Biztonságosabbá teszik a járműveket, nap mint nap életeket menthetnek, egyúttal a klíma és az emberi egészség védelméhez is hozzájárulnak. A szenzorok a Bosch minden üzleti területe számára kulcsfontosságú technológiai alapot jelentenek, egyben a „Sensor tech #LikeABosch” digitális kampányban is a középpontban állnak.

„Az érzékelők révén új szintre emelhetjük az ’Életre tervezve’ technológiákat, amelyek nem csupán az emberek életminőségét javítják, hanem a mindennapokban használt okos eszközök ökológiai lábnyomát is csökkentik. Új #LikeABosch kampányunkban kiváló példákat mutatunk erre” – fejtette ki Tanja Rückert.

A MEMS-érzékelőket először az autóiparban alkalmazták széles körben, a Bosch pedig a mai napig az iparág egyik vezető szenzorgyártója. A Bosch szenzorai segítik a járműnavigációt, légzsákokat és elektronikus menetstabilizáló rendszereket (ESP) szabályoznak, illetve a vezetés biztonságát, kényelmét és gazdaságosságát növelő különböző funkciókat tesznek lehetővé. Az automatizált vezetéshez pedig egyenesen nélkülözhetetlenek a szenzorok, hiszen azok a járművek szemeként funkcionálnak, érzékelve a környezetünket. A Bosch érzékelői nélkülözhetetlenek az önvezető autózással kapcsolatos fejlesztésekben, a vállalatcsoport már ma is kínál radar-, lidar-, video- és ultrahang-szenzorokat az automatizált vezetéshez. A MEMS-érzékelők azonban a fogyasztói elektronikai termékek termékek gyártásában is központi szerepet játszanak. Az okostelefonok nyomásérzékelői például akár néhány centiméteres pontossággal is meg tudják határozni a készülék pillanatnyi magassági pozícióját, így vészhelyzetben az elsősegélynyújtók gyorsan megtudhatják, melyik emeleten tartózkodik a bajba jutott. Az Amerikai Egyesült Államok Szövetségi Kommunikációs Bizottságának (Federal Communications Commission; FCC) becslései szerint az ilyen nyomásérzékelők csak az Egyesült Államokban mintegy tízezer életet mentenek meg évente.

A Bosch új fejlesztésekkel növeli a közúti közlekedés biztonságát

A 2023-as CES kiállításon a Bosch számos új, érzékelőalapú mobilitási fejlesztést mutat be – többek között a CTA iparági szövetség „Legjobb Innováció Díjával” („Best of Innovation Award”) kitüntetett RideCare Companion megoldást, mely a hálózatba kapcsolt és automatizált mobilitás során a járműben ülők fokozottabb biztonságához járul hozzá. Az intelligens kamerából, vezeték nélküli SOS-gombból és felhőalapú adatszolgáltatásokból felépülő, hálózatba kapcsolt hardver- és szoftvermegoldás a jármű belső és külső felügyeletét is lehetővé teszi, így balesetkor vagy veszélyhelyzetben a járműben utazók éjjel-nappal kapcsolatba léphetnek a Bosch munkatársaival. A szakemberek videókapcsolat segítségével betekinthetnek a járműbe, felmérhetik a helyzetet, és szükség esetén gyorsan segítséget hívhatnak. Különösen fontos biztonsági feladatot láthat el a RideCare Companion például a taxitársaságoknál és a sofőrszolgálatoknál dolgozókat segítve.

Az Off-Zone Crash Detection szintén fokozott biztonságot ígér az utakon: a rendszer a sávváltáskor vagy útkereszteződésekben gyakran előforduló oldalirányú ütközések esetén védi a járműben ülőket. Az új szoftveralgoritmushoz csatlakozó, intelligens szenzorok gyorsan és megbízhatóan határozzák meg oldalirányú ütközéskor a becsapódás irányának pontos szögét, és időben aktiválják az életmentő légzsákokat.

„Off-Zone Crash Detection rendszerünk kiváló példa arra, hogyan alkalmazunk szoftvereket azért, hogy még többet hozhassunk ki a meglévő hardverből. Ezzel jól érzékelhető hozzáadott értéket teremtünk a közúti közlekedés számára” – mutatott rá Mike Mansuetti, a Bosch észak-amerikai elnöke.

Szenzortámogatású külső mikrofon az önvezető autók „füle”

A CES-en mutatja be a Bosch az érzékelőalapú külső mikrofontechnikáját is, amellyel az automatizált járművek felismerhetik a hangjelzéseket és a szóbeli utasításokat. Az önvezető autóknak nemcsak „látni”, hanem „hallani” is tudniuk kell. Külső mikrofonjuk segítségével például meghatározhatják az irányt, ahonnan a közeledő mentőautó szirénájának hangja érkezik, és ennek megfelelő vezetési manővert kezdeményezhetnek. A Bosch a mikrofont kifejezetten járműveken való kültéri használatra fejlesztette ki, így az esőben, hóban és kőfelverődéskor is biztonságosan működik.

Nagy lehetőségeket rejtenek a kvantumérzékelők

A Bosch az új szenzorterületek fejlesztésében is élen jár. Az elkövetkező évek feltörekvő innovációs területei közé tartozik a kvantumérzékelők alkalmazása, amelyek hamarosan a mai MEMS-érzékelőknél akár ezerszer pontosabban mérnek. Segítségükkel például a neurológiai betegségek diagnosztizálása is egyszerűbbé és pontosabbá válhat. Hogy a kvantumérzékelők mihamarabb kereskedelmi forgalomba kerülhessenek, a Bosch tavaly saját start-up vállalkozást indított. Széles körű tevékenységet folytató technológiai vállalatként a Bosch célja, hogy előmozdítsa az ígéretes technológiák fejlesztését.

„A következő három évben tízmilliárd eurót fordítunk a Bosch digitális átalakulására. A jelenlegi 40 000 szoftvermérnökből álló létszám is növekedni fog” – emelte ki Tanja Rückert.

A fenntarthatóság a technológiai fejlődés motorja

A Bosch számára a klímavédelem és a fenntarthatóság az egyik legfontosabb prioritás.

„A bolygónk jövője szempontjából létfontosságú az energiahatékonyabb élet, így az éghajlatváltozás előmozdítja a technológiai fejlődést – beleértve az érzékelők területét is” – magyarázta Tanja Rückert.

A Bosch a CES kiállításon bemutatja a MEMS-érzékelők új generációját, amelyek az eddigi modellekhez képest pontosabbak, robusztusabbak és energiatakarékosabbak. A programozható és mesterséges intelligencia-kompatibilis BHI360/BHI380 tehetetlenségérzékelő például – amely fitneszkövetőkbe építve a sportoló egyéni mozgásaihoz alkalmazkodik – csupán feleakkora és feleannyi energiát használ, mint az előző modell. Akárcsak az új BMV080 részecskeérzékelő, amely a levegő finompor-koncentrációját, illetve szennyezettségét méri, és helytakarékos kialakításával akár 450-szer kisebb, mint a piacon kapható termékek. A BMP585 légnyomás-szenzor akár néhány centiméteres magasságváltozás mérésére is képes, és az egyes húzódzkodásokat és fekvőtámaszokat is érzékelheti, emellett 85 százalékkal kevesebb energiát használ, és háromszor strapabíróbb mint az előző változat.

MEMS-érzékelők

Magyarországon fejlesztenek is és gyártanak is szenzorokat

A Bosch csoport Magyarországon Budapesten és Hatvanban fejlesztett és gyártott érzékelőkkel járul hozzá ahhoz, hogy a vezetés még biztonságosabb, környezetkímélőbb és gazdaságosabb legyen. A Budapesti Fejlesztési Központ a Bosch világszintű fejlesztéseinek meghatározó helyszíne, fontos szerepet játszik az önvezető autózás és az elektromobilitás jövőjének formálásában, emellett a Bosch csoport egyik legjelentősebb gépjárműelektronikai kutató-, fejlesztő- és tesztközpontja. Az idén a működésének 25. évfordulóját ünneplő hatvani Robert Bosch Elektronika Kft. a Bosch csoport gépjármű-elektronika részlegének legnagyobb gyártó központja a világon, fő profilja a cégcsoport mobilitási megoldások üzletágának jövőbe mutató termékei közül a vezérlő elektronikák, szenzorok, radarok és kamerarendszerek sorozatgyártása.

*Forrás: „A MEMS iparág helyzete” („Status of the MEMS Industry“) jelentés, Yole Intelligence, 2022

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post CES 2023: a Bosch szenzorai biztonságosabbá és kényelmesebbé teszik az életet appeared first on Műszaki Magazin.

A fenntarthatósági kérdések, a termékbiztonság, az elektromobilitásra való átállás, a chiphiány és az ellátási láncok zavarai minden eddiginél jobban befolyásolták az iparágat. Mindez az automatizálás felé tereli a vállalatokat.

“A legtöbb autóipari gyártó automatizálási technológiák telepítése révén kíván szembe nézni a kihívásokkal, mind a termelés, mind a logisztika területén”

– véli Jesper Sonne Thimsen, a Mobile Industrial Robots kelet- és közép-európai régiójának értékesítési igazgatója.

Az autóipar a leginkább robotizált iparág, amely sokáig tartotta vezető szerepét a robottelepítések számában. 2020 volt az első olyan év, amikor az elektronikai ipar megelőzte az autóipart a robottelepítések számában a Nemzetközi Robotikai Szövetség (International Federation of Robotics) éves elemzése (Word Robotics 2021 report) szerint, ám még így is 80 ezer robotot telepítettek csak 2020-ban az autóiparban. Míg 2020-ban 10 ezer munkavállalóra 957 robot jutott az autóiparban (Nyugat-Európában a legtöbb, 1215 darab), addig az összes többi iparágban ez az arányszám 82 darab volt. Mindez jól mutatja az iparág automatizáltságát, és igaz a kollaboratív robotok alkalmazására is, hiszen míg az IFR jelentése szerint az iparirobot-értékesítések száma 0,5 százalékkal nőtt 2020-ban, az újonnan telepített kobotok száma 6 százalékkal növekedett.

Mobil robotok a logisztikában

A kobotokat és mobil robotokat egyre szélesebb körben, egyre több munkafolyamat kiváltására tudják alkalmazni a vállalatok.

“Sokan úgy látják az OEM-ek (Original Equipment Manufacturer), valamint a Tier 1, 2 és 3 típusú beszállítók körében, hogy az autonóm mobil robototok (AMR) vonzó lehetőségeket kínálnak a belső logisztika és az anyagmozgatás automatizálására folyamatok és a termelési helyszínek széles körét érintően”

– mondta Jesper Sonne Thimsen.

Nem csoda, hiszen az intralogisztikát érintő változások mindegyikében segítséget nyújthat a robotika. Az ellátási láncban történő zavarok a belső szállítmányozás fejlesztését igénylik, mint ahogyan a munkaerőproblémák kezelésére is jó válasz az automatizálás. Az AMR-ek mindezt biztonságosan, üzembalesetek nélkül és intuitívan, a rugalmasság megtartása mellett képesek kiszolgálni. Az autonóm mobil robotok számos munkafolyamatot képesek támogatni: mozgathatnak anyagokat, alkatrészeket vagy munkadarabokat a gyártósorok, cellák vagy részlegek között. Az igényektől függően folyamatosan közlekedhetnek egy adott útvonalon, vagy hívásra felvehetik és leszállíthatják az árut – mindezt teljesen automatikusan.

A Tier 1-es beszállító francia Faurecia munkatársai korábban napi 8 órát töltöttek azzal, hogy a termékeket a hegesztőműhelyből a festőműhelybe, majd az összeszerelő-állomásra szállítsák. Az alkalmazottak, akik ezt a manuális szállítást végezték átlagosan 8-10 kilométernyi távolságot tettek meg egy műszak alatt.

A Faurecia egy saját top modult fejlesztett ki, amely lehetővé teszi az anyagok automata fel- és lepakolását. A MiR szolgáltatja a flexibilis robotplatformot, amelyre könnyedén rögzíteni lehet a top modult, így növelve a Faurecia folyamatainak hozzáadott értékét. Ezen felül a Faurecia a MiR500 robotokat ERP rendszerébe is integrálta, így az AMR-ek automatikusan fogadják a megrendeléseket. Mindez azt jelenti, hogy a Faureciának sikerült automatizálni az alkatrészek belső szállítását.

Itthon még mindig az autóipar vezet

Hasonlóan a francia beszállítóhoz, az esztergomi Tier 2-es beszállító TE Connectivity, amely a Volkswagen és a Mercedes számára gyárt napi tízmilliós nagyságú készterméket, egy hat AMR-ből álló MiR 200-as robotflottával támogatja belső logisztikai folyamatait. A MiR Fleet flottakezelő szoftver segítségével egyszerűen és hatékonyan irányítják a robotokat, amelyek használatát elsősorban munkaerőproblémák miatt vezették be. A gépek ügyesen reagálnak a gyorsan változó munkakörnyezetre, az emberekkel együtt, biztonságosan dolgoznak több műszakban, illetve mivel könnyen bővíthető a flotta, bármikor kiegészíthető egy újabb AMR-rel.

“A rendszer kezdetben egyszerű intralogisztikai fejlesztésnek indult, de idővel egyre szélesebb körű kísérleti programmá alakult”

– mondta Schvamberger Gábor, a TE Connectivity logisztikai elemzője. Arról is beszámolt, hogy olyan technológia megoldást fejlesztenek a MiR-rel közösen, amely a globális cégcsoport más helyszínein is alkalmas a belső szállítmányozási folyamatok optimalizálására.

Az IFR által gyűjtött adatok szerint egyébként Magyarországon tavaly 1116 robotot installáltak, ez 21 százalékos növekedés 2019-hez képest, és ezzel Magyarország a 27. legnagyobb piac a robottelepítések tekintetében a világon. Magyarországon az összes robottelepítés 55 százaléka az autóiparban volt 2020-ban, és a kollaboratív és mobil robotokat is elsősorban ez a szegmens alkalmazza. A 2021-es adatokat idén ősszel összegezte a szövetség.

The post Átalakulóban az autóipar appeared first on Műszaki Magazin.

Ha van Magyarországon autóipari beszállító, amelynek gyáregységére illik a high-tech jelző, az a Vitesco Technologies debreceni üzeme. A mintegy 7 ezer m2-es létesítményt már az Ipar 4.0 koncepció jegyében építették, ami annyit tesz, hogy önvezető szállítórobotokkal, intelligens raktárkezelési rendszerrel, valamint számítógép-vezérelt karbantartási rendszerekkel és egyéb, automatizált épületfunkciókkal növelik a hatékonyságot. Ugyanakkor maguk a termékek is innovatívak, például az egyik leginkább érdekes debreceni produktum a fröccsöntő technológiával készülő sebességváltó-vezérlő egység. Első körben a cégcsoport nürnbergi létesítményében kezdték el gyártani, tavaly óta viszont már nálunk is fontos része a termelésnek ez az egység, amelyet egy német prémiummárka hátsókerékhajtású modelljeibe építenek be. De nézzük a részleteket!

Vitesco Technology fröccsöntési technológia

Amíg egy hagyományos sebességváltó vezérlés általában a fém házával együtt 1,5 cm magas, addig a Vitesco Technologies innovatív megoldású terméke mindössze 7 mm. Ebben az esetben ugyanis a nyomtatott áramkör köré – a hagyományos vezérlőegységekkel szemben – nem egy tokot vagy védőházat építenek, hanem az áramkört és a részegységeit egy speciális, különösen ellenálló műanyag-fröccsöntött ágyazás óvja a környezeti hatásoktól. A magas precizitású, fröccsöntési technika alkalmazásával a termék súlyelőnye jelentős, a Vitesco Technologies szerint ez az érték akár 45 százalék is lehet a piacon lévő hasonló vezérlőkhöz képest. A helytakarékosság és a szerény tömeg mellett a forradalmi eljárással készülő egység nagy előnye, hogy az előállítás jóval kevesebb lépésből áll, mint egy tokos vezérlőé, ami természetesen a költségek szempontjából is előnyös.

Vitesco Technologies Debrecen

A Vitesco Technologies az első autóipari beszállító, amely nagy sorozatban műanyag fröccsöntési eljárással készülő sebességváltó vezérlőt kínál az ügyfeleinek, a sikeres bevezetés miatt pedig hibrid és elektromos autóknál is alkalmazzák majd a technikát. Vagyis egyáltalán nem véletlen, hogy az innovatív termék iránt egyre nagyobb érdeklődés tapasztalható az autómárkák részéről.

További információ: www.vitesco-technologies.com

The post A Vitesco Technologies innovatív fröccsöntési technológiája appeared first on Műszaki Magazin.

A Debrecenben épülő üzem Magyarország történetének legnagyobb magánberuházása, mintegy 3000 milliárd forintnak felel meg a jelenlegi árfolyamon, a gyártóüzem építése pedig már idén megkezdődhet. Rövid időn belül ez már a második jelentős autóipari beruházás itthon, hiszen a Mercedes múlt hónap végén jelentette be, hogy 400 milliárd forint értékben új gyártósorokkal bővíti magyarországi összeszerelő és karosszéria üzemét. A CATL beruházása még az elmúlt évek legnagyobbjának számító SK Innovation 680 milliárd forintos gigaberuházásához képest is több mint négyszer akkora.

Gigantikus beruházás indul Magyarországon

A világ legnagyobb elektromosautó-akkumulátorgyártója, a CATL olyan cégeknek szállít akkumulátorokat, mint a Tesla, és a cég most bejelentette azt a beruházást, amiről korábban már mentek a találgatások, és amelyet külföldi források már megszellőztettek.

A CATL masszív, 35 százalékos piaci részesedést tudhat magáénak az elektromos autók globális akkumulátorpiacából.

A magyarországi beruházás, amelynek egyelőre nincs ütemterve, a vállalat más, új akkumulátortelepekről szóló bejelentéseinek sorát követi, köztük egy 14 milliárd jüanos beruházást a kelet-kínai Shandong tartományban és egy 13 milliárd jüanos akkumulátorprojektet Fujian tartományban, ahol a CATL székhelye található.

A CATL egy akár 5 milliárd dolláros beruházást is fontolgatott Mexikóban vagy az Egyesült Államokban, bár az erről szóló bejelentés egyelőre nem érkezett meg, miután Nancy Pelosi, az amerikai képviselőház elnöke Tajvanra utazott – mondták az ügyet ismerő személyek.

A vállalatnak van egy németországi gyártósora is, amely az év végén kezdi meg működését, és amely az első Kínán kívüli gyártósor.

Megérkezett a hazai bejelentés

Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) parlamenti államtitkára pénteken elmondta, hogy egy több mint két éves tárgyalássorozat zárult le, aminek eredményeként

221 HEKTÁROS TERÜLETEN ÉPÜL MAJD FEL A CATL LÉTESÍTMÉNYE, EZZEL LÉTREHOZVA MINTEGY 9 EZER ÚJ MUNKAHELYET MAGYARORSZÁGON.

Hozzátette, hogy a kínai cég részvényesi tanácsának jóváhagyását követően hozzák nyilvánosságra a beruházás további részleteit. A Contemporary Amperex Technology közleményben olvasható, hogy 7,34 milliárd eurót fektet be egy 100 gigawattóra (GWh) kapacitású akkumulátorgyár építésébe Debrecenben. Ez lesz a második európai akkumulátorgyára a németországi üzem után.

A RÉSZVÉNYESI KÖZGYŰLÉS JÓVÁHAGYÁSÁTÓL FÜGGŐEN AZ ELSŐ GYÁRTÓÜZEM ÉPÍTÉSE MÉG AZ IDÉN MEGKEZDŐDHET.

A debreceni Déli Ipari Parkban megvalósuló projekt európai autógyártóknak szállít majd akkumulátorcellákat és modulokat.

A vállalat közleményében hangsúlyozta: Magyarország – és különösen Debrecen – stabil üzleti környezettel, fejlett infrastruktúrával és logisztikai kapcsolatokkal, hosszú múltra visszatekintő autóiparral és számottevő versenyképes munkaerővel büszkélkedhet, így tökéletes választás a CATL második európai akkumulátorgyára számára.

Mivel a magyarországi üzem közel van vevői – például a Mercedes-Benz, a BMW, a Stellantis és a Volkswagen – néhány autógyárához, a CATL képes lesz jobban kielégíteni az európai piac akkumulátorkeresletét, továbbá fejleszteni tudja globális termelési hálózatát és hozzájárul az e-mobilitás, valamint az európai energetikai átállás felgyorsításához – olvasható a közleményben.

Az akkumulátorgyártás karbonlábnyomának csökkentése iránti elkötelezettségének részeként a CATL megújuló energiákból származó villamosenergiát használ majd és fontolóra veszi a napenergiára épülő fejlesztések megvalósítását is Magyarországon helyi partnerekkel együttműködésben – írják a közleményben.

A fenntartható és körforgásos akkumulátor-értéklánc kiépítése érdekében a CATL azt is vizsgálja, van-e mód arra, hogy helyi partnerekkel közösen hozzon létre Európában akkumulátor-alapanyagokat előállító létesítményeket.

“A debreceni gyárunk minden bizonnyal lehetővé teszi számunkra versenyelőnyünk további fokozását, az európai ügyfeleink igényeinek jobb kielégítését és az e-mobilitásra való átállás felgyorsítását Európában.”

– mondta Robin Zeng, a CATL alapítója és elnöke.

Hozzátette:

“a magyarországi zöldmezős beruházás óriási ugrás lesz a CATL globális terjeszkedésében és egyben fontos lépés azon törekvéseinkben, hogy számottevően hozzájáruljunk az emberiség zöldenergiára történő átállásához.”

Partneri reakció

A CATL európai vevői kedvezően fogadták az új projektet. Markus Schäfer, a Mercedes-Benz Group AG igazgatótanácsának tagja, fejlesztésért és beszerzésért felelős műszaki igazgató elmondta: a CATL új, korszerű európai üzeme Magyarországon újabb mérföldkő az elektromosjármű-gyártás kulcsfontosságú partnereikkel közösen történő bővítésében.

“A CATL-ben olyan csúcstechnológiát előállító partnert ismerhettünk meg, amely a legmagasabb minőségű, karbonsemleges akkumulátorcellákat biztosít számunkra mint az új üzem első és legnagyobb megrendelőjének az újgenerációs elektromos járművekhez Európában, követve ezzel a helyi partnereket előnyben részesítő beszerzési szemléletünket.”

– idézi a CATL közleménye Markus Schäfert.

Előzmények

Még 2018-ban jelentek meg hírek arról, hogy a CATL több európai országot, köztük Magyarországot és Németországot vizsgálja új gyárak felhúzásához.

Ezt követően sokáig csönd volt, majd idén újra feléledtek a találgatások a hazai beruházásról. Május elején a dél-koreai üzleti híroldal, a Bloter.net osztott meg részleteket a várható projektről, amely alapján a CATL a nemzetközi terjeszkedése részeként egy 200 hektáros területet vásárol majd meg Magyarországon. A hazai akkumulátorpiacot ismerő forrásokra hivatkozva arról is beszámoltak a dél-koreaiak, hogy a létesítmény Debrecenben valósul meg és a következő európai gyártóbázisa lesz a CATL-nek – vagyis nem jártak messze az igazságtól. Arról is voltak információik, hogy a telephely megvásárlása, amely mintegy 20 kilométeres távolságban lehet a kivitelezés alatt álló BMW-gyár helyszínétől, befejeződhetett, a régészeti feltárások elindultak, és a gyár tervezése is javában zajlik már.

Árulkodó az is, hogy a CATL a LinkedIn-en adott fel álláshirdetést, amelyben Debrecent jelölte meg a munkavégzés helyszínének. A már passzív álláshirdetésben villamosmérnököknek kínáltak teljes munkaidős pozíciót. A leírás szövegéből az is kiderült, hogy új üzem építése kapcsán keresnek munkaerőt, első körben a vízellátás és -elvezetés, valamint a víz- és villamosenergia-rendszer általános tervének elkészítéséhez.

Forrás: Portfolio

The post Gigantikus autóipari beruházás indul Magyarországon appeared first on Műszaki Magazin.